József Attila Óda c. műve a legteljesebb összeolvadásról szól. A cím már magában műfaj jelölő (magasztos, ünnepélyes hangvételű, nem köznapi dologról szóló alkotás). A Világirodalom egyik legszebb verse.
Szakaszos elhelyezés adja a vers tagolását, és 6 egységből áll.
A vers hangulata: csendes, idilli, nyugodt. Érzékszervi hatást vált ki, ilyen a látás, hő érzékelés, illat, hallás. A vers szemlélete, hogy felülről lefelé halad, és gyönyörködik a tájban. Oda-vissza tekint, párhuzamos konkrét látvány, és amit belát (hegy, út, lomb, patak). Egyedül van, a konkrét tájat nézi, de a nőt látja benne. A tájjal felidézi a női alakot, áttetsző testetlenségben jelenik meg, a női alakmozgásban van ez asszociációk sora mivel a mozgás miatt átlibben a tájon, valamint amikor nevet azt a kerek fehér kövekhez hasonlítja.
A 2. egységben már fokozódik a szenvedély, zaklatottabbá válik, s a mű egy felkiáltással kezdődik (óh) ezért érezhetjük a mű indítását szenvedélyesnek és ezt erősítik az igék használata is. A mű cselekvésekben gazdag, mozgalmas, hangutánzó szavak fordulnak elő benne (óh, zengem, sikoltom). Az egész második egység összesen 2 mondatból áll, ez fejezi ki a műben a nyugtalanságot és a szenvedélyt.
A 2. és a 3. egységet a „szeretlek” szóval kapcsolja össze. Az édes mostoha: paradoxon, egyben jelenti a szerelem örömét és fájdalmát is. Ezt az anya, gyerek kapcsolattal vonultatja fel a költő. Párhuzamos mondatok mindegyike hasonlat, és ezek kiegészítik egymást. Az összetartozó dolgokat kapcsolja össze a költő. A zörögve, némán, csend hanghatást keltő szavak. A csend belül van és ehhez képest a pillanatok zörögve vonulnak el. Az összetartozást érzékelését kelti a fiziológiai (halandóság), kémiai (savak), és a gravitációs szavakkal. Ez érzékelteti a szenvedély, a szerelem örökké valóságát.
A 4. egység két költői kérdéssel indul. (kételyt kelthet az olvasóban) A testrészek, a táj és a természet elemei között párhuzamot von a költő. Megkérdőjelezi önmagát. A teljes testi és lelki azonosulás. Egy nagy biológiai vízió során bejárja kedvese belső szervrendszerét. Az első egységhez köthető, mert ott a nő testéről, külsejéről ír s a nyitó képben nincs, ott csak oda képzeli, de a 4. egységben pedig bensőséges viszonyt ír le a költő, materiálisan is jelen van. Rácsodálkozik az emberi test működésére. A kozmikus világ (tavak, gyárak, dombok, csillagképek) jelentik az életet. Egymás ellentéteit sorolja, tárgyi és egyben természeti környezet elemei. Kegyetlenség<->Jóság. Emberi érzelmek világát kapcsolja össze. Élet működése “méhednek áldott gyümölcse legyen” Üdvözlégy Mária szövegére utal, evokálja vele, ezzel földöntúli magaslatokba emeli a nő testét. (szövegen belül egy másik szöveg van)
5.egység párhuzamban van. Élethimnusza<->halál. Halandóságot ismeri fel, saját halálára ébred rá a költő. A
4.egységben az életről az 5. egységben a halálra készülődésről ír a költő. “lét dadog”= akadozik; “szorgos szerveim kik újjászülnek”= ismét a nőhöz szól. Számára a szerelem éltető erő.
6.egységben tartalmi motívumok vannak, egy hétköznapi jelenetet ír le a házasságot. A nő gondoskodik róla<->biztonság érzetet, összetartozást, hazatalálást mutatja be. Idilli, hiszen ott van a költő vágyai között a vacsora melege, illetve a visszatérő motívumok az éhség, család, összetartozás, étel illatának motívuma.
Kapcsolódó olvasnivalók
A bűnüldözés mesterei: Thaisz Elek
Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Az 1956-os forradalom története I.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Az 1956-os forradalom története II.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Arany János - A walesi bárdok c. művének elemzése
E mű, Arany János egyik talán legismertebb, leghíresebb alkotása. Keletkezésének különös történelmi háttere volt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kegyetlen leverése után következett hazánkban a Bach-korszak. Az ország vérben állt, a nép rettegett a megtorlástól és gyűlölte az osztrákokat. Nem bocsátotta meg Ferenc Józsefnek az aradi tizenhármat. 1957-ben az ifjú osztrák...
Petőfi Sándor - A helység kalapácsa c. művének elemzése
A mű keletkezése
1844-es kemény debreceni tél után eltöltött egy kis időt szüleivel Dunavecsén, majd ment Pestre és júliusban megkezdte segédszerkesztői munkáját a Pesti Divatlapnál. Közben első verses kötetét (Versek) rendezte sajtó alá. Ezután ’44 augusztusában elkezdte megírni A Helység kalapácsát, amely szeptember 10-re már el is készült, majd októberben...
Istenes versek a magyar irodalomban
"Úgy érzem, hamarabb eljutok hozzá a benne való kételkedés révén, mint a benne való vak hit útján" - írja isten felfedezéséről Karinthy a Noteszlapokban. Karinthy szentenciája szinte a teljes magyar vallásos líra foglalata lehetne, hiszen hit és kétely ambivalenciája istenes költészetünkre oly jellemző, hogy végigkíséri még a legmélyebben hinni akaró, az egész életművét isten...
