Középiskola > Műelemzések > Vörösmarty Mihály Szózat c. versének elemzése

A Doksi.net kutatja a COVID oktatásra gyakorolt hatásait. Kérlek töltsd ki kérdőívünket, csak 5 perc!
Kérlek válassz a lenyíló mezőből:
A költemény erőteljes felszólítással indul, melyben a költő a magyar nemzetet szólítja fel cselekvésre a magyarság megőrzése érdekében. Hazaszeretetre, a haza iránti hűségre és ennek vállalására szólít fel. Indokul a származást hozza fel: „Bölcsőd az s majdan sírod is, mely ápol s eltakar.” Ennek az indoklásnak nagy nyomatékot adnak az ellentétek: „Itt élned, halnod kell.”, „Bölcsőd az, s majdan sírod is”. A költő megismétli a kezdeti felszólítást az óda utolsó strófájában, mellyel keretes szerkezetet eredményez a műnek. A vers végi felszólításban a költő már igéket használ, mellyel mozgósít: „Áldjon vagy verjen”. A költő megismétli a „bölcső – sír”, „élned – halnod” ellentétet a következő sorokban: „Légy híve rendületlenül hazádnak, oh magyar: ez éltetőd, s ha elbukál, hantjával ez takar.”

A Szózat felépítése és keretes szerkezete hasonlít Kölcsey Ferenc Himnuszához. A Himnuszzáró és nyitó kerete közre fogta: könyörgés Isten áldásáért és az esedezést Isten áldásáért, míg a Szózatnyitó kerete felhív a haza iránti hűségre és záró kerete pedig szintén a haza iránti hűségre szólít fel, csak már sokkal erőteljesebben.

Vörösmarty 3 strófát szán a nemzeti múlt eseményeinek bemutatására. Számos példát sorakoztat fel a magyar nép zivataros századaiból. Ilyenek: apáink vére, Árpád honfoglalása, Hunyadi Mátyás uralkodása, szabadságharc. A 3.vsz.-ban kétszer ismétlődik az ez mutató névmás: „Ez a föld”, „Ez, melyhez”. A 4. és az 5. versszakban egy határozószó ismétlődik, mégpedig az itt (itten): „Itt küzdtenek”, „Itt törtek össze”, „Szabadság! Itten hordozák”. Az ismétlések nyomatékosító és mozgósító hatást érnek el. A költő a múlt szörnyű eseményeit is megemlíti, ezekhez bizakodva viszonyul, a nép megszenvedte sorsát, most már megérdemelné a békét, a boldog életet. („Még jőni kell, még jőni fog egy jobb kor”) Kölcsey ezeket a sorscsapásokat Isten büntetésének vélte, megérdemelt büntetésnek, és éppen ez okból helyezte versében központi helyzetbe az Istenhez való könyörgést a magyar nép nyugodt életéért. Vörösmarty szerint a múltbeli veszteségek sajnos megtörténtek, de bízni kell az ideális jövőben, míg Kölcsey szerint ezek a veszteségek erősítették meg a magyar nemzetet.

A 7.vsz.-ban egy felkiáltást fogalmaz meg a költő („Egy ezredévi szenvedés kér éltet vagy halált!”), melyet a magyarságnak intéz. Választás elé állítja a magyar nemzetet: vagy marad örökké mások által elnyomott, uralt nemzet vagy pedig kiáll az érdekeiért és megteremti önálló magyar nemzetét. Ezek a szenvedések feljogosítják erre a magyarságot.

A 8-9. vsz.-ban Vörösmarty meg kívánja győzni a magyarságot, hogy igenis van lehetőség a szebb világra, csak tenni kell érte. Ez pedig jellegzetesen reformkori mozzanat. Mindkét vsz. „ az nem lehet, hogy…” mondattal kezd. Ezután pozitív jövőképet kapunk a múlt negatív képeivel szemben. A költő ennek alátámasztásául az ismétlés, a fokozás, felsorolás nyelvi eszközeivel él.

A 10. vsz. ezzel szemben a kezdéssel változtatásával indul: „még jőni kell, még jőni fog”. A költő ezzel két fajta jövőképet tár elénk. Egyrészt a boldog, kivívott magyarság jövőjét másrészt a hősi halált halt magyarságot. Köztük kapcsolat van, mégpedig olyan téren, hogy mindkét alternatíva végül a magyarság dicsőségét, függetlenségét eredményezi. Ezekkel visszautal a nyitó keretre: „Itt élned, halnod kell”.

Megismétlődik a „népek hazája nagyvilág” motívum a következő sorokban: „Hol a temetkezés fölött egy ország vérben áll.” Ezek után az előzmények után indokolttá válik a vers végén elhangzó erőteljes felszólítás a haza szeretetére.