A Nyugat első, nagy nemzedékének, a századelő művészi átalakulásának a képviselője. Senki a magyar irodalomban nem verselt olyan bámulatos könnyedséggel, tökéletes, bravúros rímeléssel, mint ő.
Rövid életrajz:
- Szabadkán született 1885-ben, itt végezte gimnáziumi tanulmányait. Apja tanár.
- Budapesti majd bécsi egyetem, de egyetemi tanulmányait nem fejezte be
- 1901. megjelenik első verse a Budapesti Naplóban.
- 1907. első verseskötetének, a Négy fal között megjelenése
- 1910 feleségül veszi Harmos Ilona színésznőt, akitől később fia születik.
- 1936 súlyos betegségben elhunyt
Édes Anna - előzmények
Új Nemzedék című napilap Pardon című rovatának a szerkesztője, mely jobboldali politikai írásokat tartalmaz. Pályatársai ezért elfordulnak tőle. Maga a regény Kosztolányi megigazolásának bizonyítéka, miszerint elhatárolja magát a politikától.
A regény témája és a történet röviden
Tökéletes cseléd, aki meggyilkolja gazdáit. Alapötletet felesége adta és eredetileg novellának szánta.
Édes Anna a legtökéletesebb cseléd. Régi helyétől nehezen válik meg, ösztönösen tiltakozik az új hely ellen. Vízyné, a jómódú polgárasszony „idomítani” akarja Annát. A lánynak fel kell adnia egyéniségét, el kell tűrnie a megaláztatásokat, a gúnyolódást. Életébe boldog perceket a Jancsival való kapcsolata hozott, ezért fájdalmas annyira csalódása. Anna olyan helyzetbe kerül, amelyből nincs kiút, nem engedik, hogy felmondjon gazdáinak, és házassági szándékát is keresztülhúzzák. Gazdái meggyilkolása előtt óriási vihar dúl lelkében, megrémül az az érzése, hogy őt támadták meg. Nem tudja, miért vitte véghez a gyilkosságot. Lázadása ösztönös, öntudatlan. Gyilkos és áldozat egyben. Moviszter doktor az egyetlen, aki felismeri, hogy Anna tette szükségszerű volt. Meg akarta menteni embersége maradványait, szuverenitását.
A regényről
- Az első és utolsó fejezet egy keretet alkot, amelynek a cselekmény szempontjából nincs jelentősége
- Hangvétel ironikus, ezzel az fejezi ki a szerző, hogy távol áll mindenféle politikai irányzattól Kosztolányi nem társadalmi, politikai regényt ír, hanem emberi sorskérdések állnak a regény középpontjában
- A politikának fontos szerepe van, történelmileg rendkívül zaklatott időszakban játszódik a regény
- Kosztolányi a légkörben is az általános emberi magatartást vizsgálja
Helyszín
Konkrét, Kosztolányi lakásához közeli hely, ezzel is a hitelességet hangsúlyozza az író.
Szereplők jellemzése
Anna
- Jelképes név, utalás a belső tartalmakra, az érzelem gazdagságra. Minden benne van, ami egy női alakkal kapcsolatban pozitív. (édesanya, manna…)
Anna
- Jelképes születési évszám. 1900. Benne van az újrakezdés lehetősége
- Tökéletes cseléd, de ez az ami megfosztja attól, hogy ember legyen
- Ösztönivel érzékeli a dolgokat, nem tudatával
- Anna mindenki kezében eszköz
- erős alkat; ereje szótlanságában, a szenvedés viselésében rejlik
- Kosztolányi keveset beszélteti, ösztönei fejezik ki reakcióit
- áldozatot hoz gazdájáért, amikor nem megy férjhez Báthory úrhoz
- végkifejletben rejtett indulatai, érzelmei törnek felszínre; áldozat és gyilkos egyben.
Vízyné
- Eltorzult személyiség, rögeszméje a cseléd :
- Ugyanúgy függ a cselédtől, mint a cseléd tőle
- Lelkileg zsarolja Annát
- Annával lányát akarja pótolni és mintacselédet talál a személyében (próbák)
- jót akar, mégis rosszat tesz: nem engedi el Báthory úrral
Vízy Kornél
- "intézményember" - szinte azonosítja magát hivatalával :
- személytelen, ő teszi háborodottá Vízynét.
Jancsi
- eleinte valóban szerelmes Annába (első erotikus élmény) :
- később csak "élvezeti cikknek" tekinti
Anna kitörési lehetőségei
- Férjhez menjen
- Patikárius Jancsi
- Gyermekszülés
Sérelmek fokozatosan halmozódnak Anna lelkében. Az utolsó csepp az estély. Megöli gazdáit, de a lázadás az ösztönök szintjén történik.
Gyilkosság okai
Nem kapunk konkrét, racionális választ. Többféle lehetőség van:
- Úr-cseléd viszony: természetellenes, nem felel meg az emberi lélek működésének, de Anna problémája túlmutat a társadalmi tényezőkön, a regény középpontjában az emberi függőség, a kiszolgáltatottság áll.
- Elfojtás-kitörés tana: Freud: sok észrevétlen megaláztatás tört ki Annából látszólag ok nélkül
A világ erkölcsi rendje helyreáll a tett után.
Kapcsolódó olvasnivalók
Az isztambuli Hagia Sophia
A Hagia Sophia egy hajdani bizánci ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, aztán múzeumként volt látogatható. 2020 óta újra mecsetként funkcionál. A neve magyarul annyit tesz: az isteni bölcsesség temploma. Eredetileg csak Nagy Templomként hivatkoztak rá, mert nem volt másik hozzá fogható a korabeli keresztény világban.
Hány faj él a Földön?
A szakértők körében igen eltérő adatokat hallani arra vonatkozólag, hogy hány faj él a Földön. Kétségtelen, hogy a pontos adatok meghatározása szinte lehetetlen, holott igen fontos kérdés éppen a fajok megőrzése szempontjából. A tudósok és politikusok, akik szeretnék lassítani a fajok kihalásának ütemét, rejtélyes helyzettel szembesülnek.
Tücsök és Hangya :)
A klasszikus verzió: A hangya a forró nyarat szorgalmasan végigdolgozta, építgette, szépítgette házát, és élelmet halmozott fel felkészülvén a kemény télre. A tücsök úgy gondolta, a hangya bolond, és végigmulatta a nyarat. Eljött a tél, a hangya nem fázott és nem éhezett, ám a tücsök élelem és szállás híján a hidegben lelte halálát.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Ady Endre szerelmi költészete II
Ady Endre élete röviden
Érdmindszenten született 1877-ben. Apja Ady Lőrinc , anyja Pásztor Mária. A gimnáziumot két iskolában végzi Érdmindszenten és Zilahon. Debrecenben folytatja tanulmányait a jogi szakon. Ady inkább vonzódott az irodalomhoz, mint a joghoz. Felment Budapestre, sikerül felvetetnie magát a pesti egyetemre, de onnan továbbmegy Temesvárra, hogy a hallgatást ott...
Három nővér
A nagy Csehov-drámák között a Három nővér az egyetlen, melyet dráma-megjelöléssel látott el a szerző; ezt az értelmes élet utáni meddő sóvárgást" legkomorabb, legrejtélyesebb darabjának tartják. Újszerűsége miatt bemutatásakor a moszkvai Művész Színházra nehéz feladat várt: az első változat a színészek szerint nem darab, csak váz volt; eljátszhatatlan, szerepek nélküli, csak...
Reneszánsz vonások Balassi Bálint költészetében
Balassi Bálint (1554-1594) a XVI. század legnagyobb magyar költője. Ő volt az első magyar, aki nemzeti nyelven, tehát magyarul írja a műveit, Ellentétben Janus Pannoniusszal aki szintén ennek a kornak a legnagyobbjai köze tartozik, de ő még nem magyarul írja meg verseit. Nemesi családból származott, erre utal a nevében az y ami csak a nemesi családok nevében lehetett használni, Gyarmathy...
