Középiskola > Műelemzések > Egy mondat a zsarnokságról

Élete
1902-ben született Rácegrespusztán. Ősei cselédek voltak. Apja uradalmi gépész. Isko-lái: Dombóvár, Pest. A forradalmak alatt részt vett a politikai mozgalmakban. 1921-ben be-iratkozik az egyetem magyar-francia szakára, de nem kezdte el, mert emigrált Párizsba, 5 évet töltött itt. Kapcsolatba került a francia avantgárddal.

1926-ban hazajött és Kassák Lajossal szerkesztette a Dokumentum című folyóiratot. 1928-tól a Nyugat munkatársa. 1941-44 között a Magyar Csillag című folyóiratot szerkeszte-tője. 45 után a Nemzeti Parasztpártnál képviselő. Az 1960-as években magyar irodalmi élet vezéralakja lesz. A 70-es években a határon túli magyarok sorsáért emeli fel a szavát. 1983-ban halt meg.
A vers 1956 nemzeti dala, egyfajta kördokumentum. Ugyanakkor a versnek a tárgya: minden kor zsarnoksága Formája litániára emlékeztet. Rendkívül monoton a versépítkezés.

Egy mondat a zsarnokságról
A vers 1956 nemzeti dala, egyfajta kördokumentum. Ugyanakkor a versnek a tárgya: minden kor zsarnoksága Formája litániára emlékeztet. Rendkívül monoton a versépítkezés.

A vers címe: Témamegjelölő, egy elvont fogalmat definiál a költő. Szerkezete: Egyetlen többszörösen összetett mondtat, melynek az alapmondata: Hol zsarnokság van ott zsarnokság van. Történelmi háttere az 50-es évek. A zsarnokság évei, vagyis a Rákosi-korszak.

1945 után, az oroszok bevonulásával és segítségével fokozatos kiépült a kommunista diktatúra Magyarországon, a rendszer velejárója a terror, politikai tisztogatások, propaganda és a cenzúra. Illyés Gyula ebben a politikai környezetben írtam meg az Egy mondat a zsar-nokságról című versét, melynek alapgondolata, hogy a zsarnokság minden korban és minden változatában emberellenes. A vers egyetlen hosszú versmondat, 200 soron, 50 négysoros stró-fán keresztül tart. A költemény rokonverse Pauld Éluard Szabadság című verse, ami a mindenhol jelenlévő sza-badság fogalmát állítja középpontba, Illyés ennek az ellentétét a zsarnokságot mutatja meg mindenben. Illyés versében a sornak négy rövid sorból álló versszak felel meg, s az ismétléshez sem me-rev szabályossággal ragaszkodik. Ezt a formai szerkezeti mintát litániának nevezzük, ami egy keresztény egyházi irodalmi műfaj, melynek lényege a verssor egyik felének változtatása, má-sik felének változatlan ismétlése. A litánia szerkezetéből következő sajátosság a monotónia. A sokszorosan összetett versmondat alapmondata a vers indítása: „Hol zsarnokság van,/ ott zsarnokság van.”A vers további részében azt sorolja gazdag részletességgel, hogy mi minden-ben van zsarnokság azon túl is, ami a köztudatban hozzátartozik a zsarnokság fogalomkör-éhez.A vers első szakaszaiban folyamatosan érzékelteti a szöveg:a zsarnokság nem merül ki a tudottban, sokkal aljasabb formája ez a társadalmi létezésnek. Az 1-14. szakasz az általános zsarnokságképet és annak 20. századi sajátosságait sorolja. A 14. szakaszban megindul a változás, a zsarnokság terrorisztikus megnyilvánulási formáiról áttérve a művészetben való megnyilvánulására. A művészetre utal a „zene” , majd a „kőszo-bor”, a „festmény”, amelyek egyaránt a vezérek dicsőségét hivatottak reprezentálni. A 17. Szakaszban általánosít, a következő körkép a mindennapok életébe, a legszemélyesebb magánéletbe, a gondolatokba is kiiktatathatatlanul beszivárgó zsarnokságot mutatja f el. A vers igehasználata szemléletesen fejezi ki a zsarnokság személytelen társadalmi általánosságát és a legszemélyesebb sorsba való könyörtelen behatolását.”belőled bűzlik árad, magad is zsarnokság vagy…”
A 19. Szakasztól kezdve fokozatosan szaporodik a kettős jelentéskörű tegező forma. Kettős, mert ez a „te” egyrészt a vers minden olvasója, másrészt maga a lírai én, még tágabb értelem-ben pedig a zsarnoki rendszer minden állampolgára. A verset a költői túlzás jellemzi, ami az ellenállás lehetetlenségét fejezi ki. A vers időszemlé-lete: a vers jelen időben íródott(„van”), hiányzik a jövőidő, nem foglalkozik a jövőidővel, hi-szen aki élt zsarnokságban soha nem törölheti ki a múltjából,a „belsejéből”. A verset 1950-ben írta, 1965. November 2-án jelent meg az Irodalmi Újságban, a következő hazai publikálásra csak a költő halála után került sor, ennek oka a mű „ellenforradalmi „hang-vétele, később Illyés nem engedélyezte, hogy kiadják az 1956-os Forradalom hatására nem-zetközi hírűvé vált a költeményt.

Kapcsolódó olvasnivalók

Árpád-házi Szent Erzsébet élete

Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.

Burgenland (Őrvidék) bemutatkozik

Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék és Lajtabánság elnevezés, horvátul Gradišće, szlovénül Gradiščansko, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya. Székhelye Kismarton. Bár egykor a Magyar Királysághoz tartozott, mégsincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, mivel soha nem alkotott egységes közigazgatási vagy földrajzi egységet, kivéve az 1921-ben itt alapított Lajtabánságot.

A húsvéti ünnepkör

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor (jelentése elkerülni, kikerülni) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Arany János balladaköltészete és jellemzői

Arany János 1817-ben született Nagyszalontán. Az irodalmi pályára csak hosszú útkeresés után lépett. Epikusként indult és ragaszkodott a verses epikához. Az igazi nagy sikert a Toldi hozta meg számára 1847-ben. Balladákat 1853-ban kezdett írni Nagykőrösön. A ballada kedvelt forma volt a romantika korszakában, mert magába foglalta ennek a stílusnak a legfontosabb jegyeit. A balladát szabad...

Babits Mihály világháborús költészete

Babits háborúellenes költészete az I.Világháború idején Mint minden problémát, a háborúhoz való viszonyát is először bölcseleti szinten tisztázza Babits. Kant „Az örök béke” című művéhez írt tanulmányában mutat rá a háborúnak erkölcsfilozófiai szinten embertelen voltára. Azért, mert az örök béke a valóságban nem valósulhat meg, az ember, illetve az...

Sorstalanság

Első regénye már megjelenése évében (1975) is nagy visszhangot váltott ki, igazában azonban csak a nyolcvanas és kilencvenes években keletkeztek olyan kritikák, melyek a hazai irodalmi posztmodern („utómodernség”) alapművei közé sorolják. A mű megírásának hátteréről az 1992-ben kiadott személyes és olvasói naplójában számolt be. (Gályanapló) Kertész Imre írásainak...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!