Főbb szereplők:
- Andrej Jefimics Ragin – orvos
- Jevgenyij Fjodorovics Hobotov – orvos
- Szergej Szergejevics – felcser
- Darjuska – Ragin doktor háziasszonya
- Mihail Averjanics – postamester, Ragin doktor barátja
- Mojszejka és Ivan Dimitrics Gromov – a 6-os számú kórterem két lakója
A mű Oroszországban, egy kisváros kórházában játszódik, annak is a 6-os számú kórtermében. Az olvasó egy jellegzetesen orosz vidéki környezetet ismer meg a leírásokból. Egy unalmas, szürke, elszigetelt, kispolgári szellemben működő várost mutat be Csehov.
Megismerheti az olvasó magát a kórházat, annak működését, a 6-os számú korterem lakóit, valamint a kórház alkalmazottjait. Megtudjuk, hogy a 6-os számú kórterem nem más, mint a bolondokháza, hiszen még az utcára sem mennek ki a betegek, egy embert kivéve, akit Gromovnak hívnak. Kiderül az is, hogyan kerültek az emberek a bolondokházába, s előtte milyen életmódot folytattak.
Egyszer csak az a hír kap szárnyra, hogy látogatóban van Adrej Jefimics Ragin orvos, aki felméri a kórház állapotát, hogy saját szemével lássa, ahogyan bántalmazzák a betegeket. Tudja, hogy mennyire lepusztult kis kórházról van, s valójában úgy érzzi, hogy ha nagyobb városkáról lenne szó, már rég bezárták volna.
Ragin lesz az új orvos a kórházban, aki az elején még érdeklődik a kórház sorsa iránt. Tudja, hogy milyen szörnyű körülmények uralkodnak, mégis képtelen cselekedni. A kezdetekben még szívesen jár be és végzi munkáját, aztán lassan kezdi az unalom hatalmába keríteni őt, s már csak a hivatalos munkaidőben hajlandó dolgozni. Amint az lejár, hazamegy és kedvenc elfoglaltságával, az olvasással tölti minden idejét. Egyedüli barátja, akit el tud viselni ebben a kisvárosban maga körül, a postamester.
A doktor egyszer az esti sétáján találkozik az egyik alkalmazottal, Nyikitával, aki az egyik betegre vigyázott, s bántalmazta is őt. Elborzasztja a szegény bolond szánalmas állapota, visszakíséri a kórházba, és ekkor ismerkedik meg Gromovval. Rádöbben az orvos, hogy a fiatalember remek beszélgető partner, s onnantól kezdve folyamatosan látogatja a beteget. Később a doktort hívatja a polgármester. A megbeszélésen jelen van még Hobotov, a másik orvos, valamint a tanfelügyelő is.
Látszólag szakmai ügyben hívják be Ragin doktort, de igazából az elmeállapotára kíváncsiak. A postamester egy utazásra hívja el Ragint, aki az utazás során minden pénzét elkártyázza. Barátjától kér kölcsön, s megígéri, hogy amint hazajönnek az utazásból, visszafizeti a pénzt. Hazatérve azt tapasztalja, hogy nyugdíj nélkül elbocsátották a kórházból, s összes vagyona kevés arra, hogy visszaadja barátjának a kölcsönt.
Az orvosnak tehát semmi vagyona nincsen, a lakását is el kell hagynia, koldus lesz, s lassan a legmélyebb nyomorba süllyed. Egy Belova nevű szegény öregasszony ócska viskójába költözik, Darjuskával. Nem bírja már elviselni barátai álszent viselkedését, s rájuk ordít – ezt betegségével magyarázzák. A kórházba csalják, s mint elmebeteg, a 6-os számú kórterembe zárják.
Először fel sem fogja, hogy mi is történik vele valójában. Megalázónak érzi a helyzetet. Nem bír megmaradni a teremben, mindenképpen ki szeretne menni az udvarra, de a betegőrző, Nyikita ezt nem engedi, majd jól elveri őt.
A bolondokházában kell rájönnie, hogy a filozofálás nem megoldás. Másnap meglátogatja őt a volt háziasszonya, Darjuska, illetve barátja, Hobotov doktor is. Este azonban az orvos agyvérzésben meghal.
A vastól a bauxit is vörös. A vasásványok közül a hematit és a goethit nem vesz részt a kémiai folyamatokban és mint oldhatatlan maradék a vörösiszapba kerül. A vörösiszap többféle fémvegyület elegye, a timföld (alumínium-oxid) gyártásának mellékterméke. A fokozottan veszélyes hulladékok osztályába tartozik. A környezetvédelmi szakemberek a II. veszélyességi kategóriába sorolták.
A kommunista szombatEz egy rövid történet. A hír is kurta: 1919. április 12-ére (történetesen egy szombati napra) virradó éjszaka Moszkvában, a Kazanyi pályaudvar rendező pályaudvarán 15 vasúti munkás 10 óra munkával megjavított 3 gőzmozdonyt. Moszkvában a 9 nagy pályaudvar az irányról van elnevezve, ezért van Jaroszlavi, Rigai, Rjazanyi, Kijevi, Kurszki, stb. pályaudvar is.
Az Antonov An-225 MrijaAz An–225 Mrija (magyarul: álom, NATO-kódja: Cossac) a kijevi Antonov Tervezőirodában az 1980-as évek második felében kifejlesztett szállító repülőgép. 640 tonnás maximális felszálló tömegével jelenleg a világ legnehezebb repülőgépe, amely maximálisan 250 t hasznos teher szállítására képes. Mindössze egy üzemelő és egy részben megépített példánya van, ez utóbbit a közeljövőben üzemképes állapotba akarják hozni.
Kapcsolódó doksikMadách Imre (1823-1864) legmaradandóbb alkotása Az ember tragédiája című drámai költemény. A mű máig nem veszítette el aktualitását, hiszen az író olyan lényeges kérdéseket boncolgat benne, amelyek bármelyik kor emberét foglalkoztathatják, mint például: van-e értelme az életnek és mi teszi az embert boldoggá. Fontos eleme a műnek a férfi és női nem kapcsolatának bemutatása, Ádám...
A kisember alakja az orosz realizmus irodalmábanA XIX. századi orosz irodalom legnagyobb újításának az ún. „fölösleges embertípus” nevezhető. Ez vált az orosz realizmus meghatározójává, s emelte az orosz irodalmat az akkori világirodalom szintjére. Ezek a karakterek olyan életformát mutatnak be, amely azt szemlélteti, hogy hogyan nem érdemes élni. Ezek a hősök valamilyen magasabb elhivatottság nélkül, tétlenül, üresen...
Vörös és fekete (elemzés)Stendhal kései remekművének, a Vörös és feketének ötletét több újsághírből meríti; legfontosabb nyersanyagát, egy falusi nevelő bosszútörténetét, kiszélesíti: társadalmi és pszichológiai magyarázatot ad a gyilkossági kísérlet elkövetésére. Az igazság elérésére szenvedélyesen törekvő író (l. a mű mottóját) - a színlelés problematikájának felhasználásával - Julien...