Középiskola > Kötelező olvasmányok > Anton Pavlovics Csehov - A 6-os számú kórterem

Főbb szereplők:

- Andrej Jefimics Ragin – orvos
- Jevgenyij Fjodorovics Hobotov – orvos
- Szergej Szergejevics – felcser
- Darjuska – Ragin doktor háziasszonya
- Mihail Averjanics – postamester, Ragin doktor barátja
- Mojszejka és Ivan Dimitrics Gromov – a 6-os számú kórterem két lakója

A mű Oroszországban, egy kisváros kórházában játszódik, annak is a 6-os számú kórtermében. Az olvasó egy jellegzetesen orosz vidéki környezetet ismer meg a leírásokból. Egy unalmas, szürke, elszigetelt, kispolgári szellemben működő várost mutat be Csehov.

Megismerheti az olvasó magát a kórházat, annak működését, a 6-os számú korterem lakóit, valamint a kórház alkalmazottjait. Megtudjuk, hogy a 6-os számú kórterem nem más, mint a bolondokháza, hiszen még az utcára sem mennek ki a betegek, egy embert kivéve, akit Gromovnak hívnak. Kiderül az is, hogyan kerültek az emberek a bolondokházába, s előtte milyen életmódot folytattak.

Egyszer csak az a hír kap szárnyra, hogy látogatóban van Adrej Jefimics Ragin orvos, aki felméri a kórház állapotát, hogy saját szemével lássa, ahogyan bántalmazzák a betegeket. Tudja, hogy mennyire lepusztult kis kórházról van, s valójában úgy érzzi, hogy ha nagyobb városkáról lenne szó, már rég bezárták volna.

Ragin lesz az új orvos a kórházban, aki az elején még érdeklődik a kórház sorsa iránt. Tudja, hogy milyen szörnyű körülmények uralkodnak, mégis képtelen cselekedni. A kezdetekben még szívesen jár be és végzi munkáját, aztán lassan kezdi az unalom hatalmába keríteni őt, s már csak a hivatalos munkaidőben hajlandó dolgozni. Amint az lejár, hazamegy és kedvenc elfoglaltságával, az olvasással tölti minden idejét. Egyedüli barátja, akit el tud viselni ebben a kisvárosban maga körül, a postamester.

A doktor egyszer az esti sétáján találkozik az egyik alkalmazottal, Nyikitával, aki az egyik betegre vigyázott, s bántalmazta is őt. Elborzasztja a szegény bolond szánalmas állapota, visszakíséri a kórházba, és ekkor ismerkedik meg Gromovval. Rádöbben az orvos, hogy a fiatalember remek beszélgető partner, s onnantól kezdve folyamatosan látogatja a beteget. Később a doktort hívatja a polgármester. A megbeszélésen jelen van még Hobotov, a másik orvos, valamint a tanfelügyelő is.

Látszólag szakmai ügyben hívják be Ragin doktort, de igazából az elmeállapotára kíváncsiak. A postamester egy utazásra hívja el Ragint, aki az utazás során minden pénzét elkártyázza. Barátjától kér kölcsön, s megígéri, hogy amint hazajönnek az utazásból, visszafizeti a pénzt. Hazatérve azt tapasztalja, hogy nyugdíj nélkül elbocsátották a kórházból, s összes vagyona kevés arra, hogy visszaadja barátjának a kölcsönt.

Az orvosnak tehát semmi vagyona nincsen, a lakását is el kell hagynia, koldus lesz, s lassan a legmélyebb nyomorba süllyed. Egy Belova nevű szegény öregasszony ócska viskójába költözik, Darjuskával. Nem bírja már elviselni barátai álszent viselkedését, s rájuk ordít – ezt betegségével magyarázzák. A kórházba csalják, s mint elmebeteg, a 6-os számú kórterembe zárják.

Először fel sem fogja, hogy mi is történik vele valójában. Megalázónak érzi a helyzetet. Nem bír megmaradni a teremben, mindenképpen ki szeretne menni az udvarra, de a betegőrző, Nyikita ezt nem engedi, majd jól elveri őt.

A bolondokházában kell rájönnie, hogy a filozofálás nem megoldás. Másnap meglátogatja őt a volt háziasszonya, Darjuska, illetve barátja, Hobotov doktor is. Este azonban az orvos agyvérzésben meghal.

Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.

"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket. Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.

A gyufa (régiesen gyújtó) egyik végén gyúlékony anyaggal bevont, dörzsölésre könnyen gyulladó, tűzgyújtásra vagy hőadásra használt éghető (fa)pálcika. Két legfontosabb változata a csak a speciális dörzsfelületen meggyulladó biztonsági gyufa vagy svédgyufa, illetve a gyakorlatilag bármely érdes felületen tűzre kapó, mindenen gyulladó gyufa.

• Anton-Barna - Potenciális kémiai stabilizálószerek toxikus fémek mobilitását csökkentő hatásának vizsgálata laborítóriumi talajinkubációs modellkísérletben / 2008, 8 oldal
  
  
• Anton Pavlovics Csehov / 2001, 4 oldal
  
  
• Berecz Antónia - Javaslat az e-learning modellek osztályozására / 2018, 21 oldal
  
  
• Hüttl Antónia - A gazdasági mérés történetéről, adatok, elmélet, gazdaságpolitika / 2002, 22 oldal
  
  
• Szász Antónia - Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben / 2008, 16 oldal
  
  

A nagy Csehov-drámák között a Három nővér az egyetlen, melyet dráma-megjelöléssel látott el a szerző; ezt az értelmes élet utáni meddő sóvárgást" legkomorabb, legrejtélyesebb darabjának tartják. Újszerűsége miatt bemutatásakor a moszkvai Művész Színházra nehéz feladat várt: az első változat a színészek szerint nem darab, csak váz volt; eljátszhatatlan, szerepek nélküli, csak...

Madách Imrét számos, egymás hatását felerősítő körülmény késztette főműve megírására (Európa társadalmi, gazdasági és tudományos élete forradalmi átalakulásokon ment át, Magyarországon a tíz éve elvesztett szabadságharc után ismét kiéleződött a politikai helyzet, és nem utolsó sorban saját személyes válsága is motiválta). Az ember tragédiája filozofikus síkra emeli az...

Madách Imre (1823-1864) legmaradandóbb alkotása Az ember tragédiája című drámai költemény. A mű máig nem veszítette el aktualitását, hiszen az író olyan lényeges kérdéseket boncolgat benne, amelyek bármelyik kor emberét foglalkoztathatják, mint például: van-e értelme az életnek és mi teszi az embert boldoggá. Fontos eleme a műnek a férfi és női nem kapcsolatának bemutatása, Ádám...