|
A Géza név, ahogy ma használják, nem felel meg a régi kiejtésnek, mivel a hibás olvasásnak köszönheti eredetét. A név eredeti kiejtése a Gyevü, Gyeü, Győ, Gyű formák valamelyike lehetett. [1]
Taksony halála után fia, a 949 környékén született Géza vette fel a nagyfejedelmi címet, aki erős fejedelmi pozíciót alapozott meg, mégpedig a törzsi keretek szétzúzásával. Valószínűleg nem ment minden zökkenőmentesen, hiszen ekkor még a szeniorátus öröklési rendje volt érvényben, tehát a legidősebb törzsfő követte volna a fejedelmet, nem pedig a Taksony-ág egy fia. Géza legnagyobb ellenfele Koppány volt, aki Géza fiától, Istvántól is el akarta venni a hatalmat. Géza ezért a somogyi országrésszel próbálta enyhíteni Koppány hatalomvágyát. [1] [2]
Géza megfontolta helyzetét a két nagyhatalom, Bizánc és a Német-Római Birodalom között, végül pedig nyugat felé nyitott. I. Ottóhoz fordult, akitől térítő papokat kért. Így érkezett Magyarországra Bruno, Sankt Gallen szerzetese, akit a magyarok püspökké szenteltek. Ő keresztelte meg Gézát, aki az István nevet is felvette. Valószínűleg csak taktikai okokból szánta el magát erre a lépésre, ugyanis haláláig a pogány isteneket és a keresztény Istent egyaránt tisztelte. Ezt többször is szemére vetették, amire állítólag csak annyit válaszolt, hogy ő elég gazdag és hatalmas ahhoz, hogy megtehesse. [1] [2]
973-ban Géza 12 magyar főembert küldött Quedlingburgba I. Ottó császárhoz követségbe, hogy elnyerje barátságát. Szüksége is volt erre a lépésre, hiszen ekkor még csak az ország dunántúli része tartozott fennhatósága alá. Az erdélyi területeken bizánci rítusú egyházi liturgia hódított, amivel szemben Géza nem tudta érvényre juttatni akaratát. [1] [2]
Géza felesége, Sarolt is a dunántúli országrészről származott, de ez a tény Géza politikáját nem befolyásolta. Nagyon valószínű az is, hogy Sarolt kezdeményezésére jött létre az ortodox veszprémvölgyi apácakolostor. Saroltról a források mint kemény, férfias nőről írnak, aki ivott, lovagolt, sőt dühében még egy embert is megölt. [1] [2] [4]
Géza és Sarolt egyformán kivették részüket az uralkodásból. Lányukról és Istvánról szólnak a legtöbbet a krónikák. Lányaik férjhez adásával is új szövetségeseket kívántak keresni, s nem rajtuk múlott, hogy két lányukat férjeik eltaszították maguk mellől. [1] [2] [3]
Géza, hogy országát építeni, fejleszteni tudja, nyugodt, háborúmentes környezetre törekedett, s a szomszédokkal való jó viszonyt is ápolni igyekezett. Amikor Civakodó Henrik megtámadta a nyugati területeket, két csatát is vívott vele, melyek után területeket kellett feladnia (a mai Bécsi-medencét).
[1] [2] [3]
Géza követei által akarta kifejezni, hogy a magyarság Európa része akar lenni, s hogy a magyarok szándékai békések. [2]
Fiát ennek megfelelően Civakodó Henrik lányával, Gizellával házasította össze 995 táján. Ez a házasság gyümölcsözőnek bizonyult, hiszen az ifjú arával térítőpapok és harcosok érkeztek, akik a magyar fejedelem pozícióit erősítették. A keresztény térítés azonban korántsem volt zökkenőmentes, hiszen a salzburgi érsekség magának követelte a térítés és az egyházi főhatalom jogát. Géza azonban nem akart senkinek sem a vazallusa lenni, de a magyar egyházat sem akarta a német érsekség alá rendelni. [3]
996-ban az Észak-Dunántúlon, Győrtől délre, Szent Márton hegyén monostort alapított. [3]
Szükség is volt a monostorra, mert Koppány egyre hevesebben küzdött az ország trónjáért. Somogy-országi területéről kétségbe vonta István utódlását, de fegyveresen csak Géza 997-ben bekövetkező halála után lépett fel. [2]
Géza a fejedelmi hatalomtól függetlenségüket megőrizni kívánó törzsi vezetők ellen kíméletlenül lépett fel, ezért az akkori feljegyzések „véreskezű”-nek nevezik. Halálakor már csak három törzsfő (Koppány, Gyula és Ajtony) nem hajlott meg a fejedelmi akarat előtt. [1]
Forrás:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A9za_fejedelem
[2] Veresegyházi Béla: Magyar uralkodók
[3] Csorba Csaba: Magyarország képes története
[4] http://hu.wikipedia.org/wiki/Sarolta_fejedelemasszony
|
