|
I. (Szent) László 1048-ben született Lengyelországban. [2]
Apja I. Béla magyar király, anyja Richeza (Adelheid) lengyel hercegnő. Szent Lászlónak egy gyermeke született: Piroska (Priske), aki később bizánci császárné lett. [2]
Fiatalkorában testvére, I. Géza oldalán részt vett a Salamon király elleni küzdelmekben. E harcok eredményeként 1074-ben, amikor I. Géza megszerezte a magyar trónt, László herceg lett. I. Géza 1077-ben bekövetkezett váratlan halála után Lászlót választották királlyá. [3]
1077 körül kiadták I. (Szent) László úgynevezett III. törvényét (A törvénykönyvek keletkezési sorrendje, mint azt a kutatások kiderítették, éppen a jelzett számozással ellentétes irányúak). Rendelkezései főként a belviszályok miatt megbomlott társadalmi rend helyreállítását célozták: szigorúan büntette a tolvajlást, a szökevény szolgák kóborlását, s szabályozta a bíráskodást is. 1077 után kiadták I. (Szent) László II. törvényét: rendelkezései a tolvajlás és a kóborlás kérdései mellett gazdasági ügyeket is szabályoztak. [1]
A törvények szigorúan védték az egyházat is. Megszabta az ünnepnapok számát (36 nap), a pogány szokások ellen foglalt állást, s a halottakat eltemetését csak a templomkertben engedélyezte. Szigorúan büntette a nőrablást és a házasságtörést. László még hitt a boszorkányokban, ezért ha valakit boszorkányságon kaptak, akkor azt máglyahalálra ítélték. Kimondta továbbá az egyházi személyek sértetlenségét. Ha valaki bántalmazott egy papot, azt akár halálra is ítélhették. Az új törvényeknek köszönhetően az egyház külön joghatóságot alakított ki magának. [3]
1079-ben I. (Szent) László király elfoglalta Salamontól Moson várát. Válaszként IV. Henrik német király hadjáratot vezetett Magyarország ellen, mely azonban eredménytelenül végződött. 1081-ben a császári támogatás reményében Salamon behódolt I. (Szent) László királynak, aki méltó ellátásáról gondoskodott, de a hatalmat nem biztosított számára. [1]
1083 után I. (Szent) László megalapította a szent-jobbi monostort Bihar-megyében, s ott helyeztette el Szent István király karereklyéjét, a Szent Jobbot. [1]
1085-ben I. (Szent) László serege győzelmet aratott Kutesk besenyő vezér felett, aki Magyarország ellen fordult. 1087. augusztus 1-jén I. (Szent) László követekkel képviseltetette magát a IV. Henrik németországi ellenfelei által rendezett birodalmi gyűlésen és támogatásáról biztosította III. Viktor pápát a IV. Henrik által támogatott III. Kelemen ellenpápával szemben. [1]
1080-as évek vége felé I. (Szent) László püspökséget alapított Zágrábban. [1]
1091 tavaszán Zvonimir horvát király özvegyének, Ilonának a kérésére I. (Szent) László sikeres hadjáratot vezetett Horvátországba; ez a területfoglalás a Magyar Királyság leginkább maradandó szerzeménye lett. Horvátország külön ország maradt, ám a Szent Korona része lett, s a mindenkori magyar királyokat teljes természetességgel ismerte el urának. László unokaöccsét, Álmos herceget horvát királyként a meghódított tartomány élére helyezte, s Zágráb székhellyel püspökséget alapított.
1091 nyarán Kapolcs kun vezér serege betört Erdélybe, majd a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén pusztított. A Horvátországból hazatért I. (Szent) László a Temes folyó mellett legyőzte előbb Kapolcs kunjait, majd Orsovánál a segítségükre siető újabb kun sereget is. [1]
1091 ősze előtt I. (Szent) László Somogyvárott Szent Egyed tiszteletére bencés apátságot alapított, melyet a franciaországi Saint Gilles-ből hívott szerzetesekkel népesített be. [1]
1091 végén nézeteltérés alakult ki Horvátország miatt II. Orbán pápa és I. (Szent) László között. A pápa hűbérúri igényt formált Horvátországra, amit a magyar király nem volt hajlandó elismerni, s ezért felülvizsgálta addigi Róma-barát politikáját, majd III. Kelemen ellenpápa táborához csatlakozott. [1]
1092. május 20-án a magyar egyház I. (Szent) László király elnökletével zsinatot tartott Szabolcson. Szent László ún. I. törvénye elsősorban egyházfegyelmi kérdésekben intézkedett, de szabályozta a magyarországi nem keresztény lakosság helyzetét is. [1]
1094-ben I. (Szent) László fegyveres segítséget nyújtott I. Ulászló lengyel fejedelemnek annak lázongó alattvalóival szemben. [1]
1095 előtt I. (Szent) László püspökké szenteltette unokaöccsét, Kálmánt. [1]
1095. július 29-én a csehországi hadjáratra készülő I. (Szent) László király meghalt. Holttestét előbb Somogyvárott temették el, később azonban átszállították Váradra. Halála után trónviszály robbant ki unokaöccsei között. [1]
Forrás:
[1] http://ehumana.hu/arpad/idorend/ido2.htm
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/I._L%C3%A1szl%C3%B3
[3] http://dragon.unideb.hu/~kltegimn
|
