Arcok > Magyar uralkodók > I. Jagelló Ulászló (1440 - 1444)

I. Ulászló (lengyelül: Władysław III Warneńczyk) 1424. október 10-én született Krakkóban. Jagelló-házból származó magyar király, III. Ulászló néven pedig lengyel király. Apja II. Ulászló lengyel király, anyja pedig II. Ulászló negyedik felesége, Holszányi Zsófia volt. [1]

Apja Ulászló születése után, azonnal lépéseket tett fia trónöröklésének biztosítása érdekében. Ulászlót 1438 decemberében el is ismerték felnőtt uralkodónak. [1]

Magyarországon 1439. október 27-én meghalt Albert király, ami a nemzeti és az udvari csoportok között trónharchoz vezetett. A Habsburg-pártiak azt akarták, hogy Albert még meg sem született utódja, László kerüljön a magyar trónra, a Habsburg-ellenesek pedig úgy vélték, hogy az országot – a fenyegető török veszély miatt – nem lehet egy csecsemőre bízni, ezért Ulászló királlyá koronázását szorgalmazták. [1]

1440. január 1-jén a budai országgyűlés Ulászlót választotta magyar királlyá. A magyar történelemben ez volt az első alkalom, hogy a köznemességnek döntő szava volt a királyválasztásban. Ulászló királyságát feltételekhez kötötték: Ulászlónak a koronázás előtt köteleznie kellett magát arra, hogy visszaadja Magyarországnak a szepességi városokat, továbbá meg kellett ígérnie, hogy védelmezni fogja Magyarországot a töröktől, valamint feleségül veszi Erzsébet királynét is. [1]

Ulászló május közepén érkezett Budára. 1440. július 17-én királlyá koronázták, de titokban megkoronázták V. László Albert nevű fiát is. Az országnak tehát két koronás királya volt, ami hamarosan polgárháborúhoz vezetett. [1]

Az V. László és I. Ulászló hívei között zajló belháború 1440-ben kezdődött, s a gyakorlatban csak Ulászló halálával ért véget. A belháború egyetlen jelentős csatáját 1441. január elején Bátaszék mellett vívták, ahol a Hunyadi János vezette csapatok döntő győzelmet arattak Garai László serege felett. Ulászló hívei ezután kisebb ütközetekben fokozatosan visszaszorították a Habsburgbarát erőket. Mivel az elhúzódó harcok nem hoztak eredményt, a felek 1442. december 14-én békét kötöttek. [1]

A belháborúkban szerzett érdemei elismeréseként Ulászló 1440 végén erdélyi vajdává, temesi ispánná és Nándorfehérvár főkapitányává nevezte ki Hunyadi Jánost. [1]

1443 őszén Ulászló és Hunyadi együtt vezette azt a sikeres hadjáratot, amelyet a történetírás hosszú hadjáratnak nevez, s amelyben Szófiáig jutottak a győztes hadak. A jelentős győzelmek felébresztették a törökök elleni döntő csapás reményét. A II. Murád szultánnal 1444. június 12-én Drinápolyban kötött béke ellenére, az Ulászló és Hunyadi János vezette keresztény had 1444. szeptember 22-én támadást indított a törökök ellen. II. Murad azonban 1444. november 10-én a várnai csatában döntő vereséget mért a támadókra. A csatában életét vesztette Ulászló király is. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ul%C3%A1szl%C3%B3

Amióta léteznek léghajók, a "repülő szivarok" minden időben lenyűgözték az embert. Valaha szinte egyedüli urai voltak a légtérnek, mígnem a "Hindenburg" tragédiája véget vetett a léghajók fénykorának. Talán kevesen tudják, hogy ha egy magyar fakereskedő, Schwarz Dávid nem veszi kezébe Arisztotelész műszaki kérdéseket taglaló könyvét, nem születnek, vagy nem az általunk ismert formában születnek meg a léghajók.

A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán található. Kezdetben, a XIX. század elejétől a Mezőkövesden és környékén lakókat nevezták matyóknak. A Matyóföld egyedi népművészetéről híres, de később ide sorolták a népviseletében és hímzéseiben más hagyományú Tard és Szentistván községeket is.

A denevérek (Chiroptera) a emlősök osztályának egy rendje. 17 család és mintegy 928 ma élő faj tartozik a rendbe. Az emlősállatok egyedüli csoportja, amely aktív repülésre képes. Mellső végtagjaikon a másodiktól kezdve valamennyi ujjuk erősen meghosszabbodott. Közöttük, valamint a törzs oldala között egy vékony bőrredő – a „vitorla” – feszül, amely a hátsó lábra és a farokra is kiterjed.

• Lantos Szilárd - A szociálpolitika alapelvei, technikái, eszközei. Családjogi alapismeretek / 2010, 24 oldal
  
  
• Vakler Anna - Népzenei stílusismeret I / 2010, 44 oldal
  
  
• Dr. Kövesi Gyula - Forgácsoló megmunkálás CNC vezérlésű szerszámgépen II / 2004, 158 oldal
  
  
• Varga Olga - A tanulóval való egyéni foglalkozás alapvető szabályai, módszerei II / 2010, 34 oldal
  
  
• Dr. Fűköh Levente - Általános muzeológia I / 2009, 47 oldal
  
  

Természettudományi szakíró, költő, műfordító, nyelvész. 1781-ben fejezte be tanulmányait Debrecenben. Nemesi eredetű kézműves polgár - szűrszabó mester családjából született Nagyszalontán, 1755-ben. Három és fél éves korában teljes árvaságra jutott. Vargainasnak adták, majd mint szolgadiák nagyszalontai iskolában, 1773-tól 1781-ig pedig a debreceni kollégiumban tanult. (Tanárai...

Esti Kornél egy Kosztolányi Dezső által kitalált személy, aki foglakozását tekintve költő. Mint tudjuk Kosztolányi is költő és író, ezért joggal gondolhatnánk, hogy Esti nem más, mint Kosztolányi. Ebben igazunk is van, részben. Esti Kornél azonban nem maga Kosztolányi, hanem egy személy, aki Kosztolányihoz hasonló körülmények közt él, hasonló cselekedetei vannak, azonban számos...

Életrajz: Nemes Nagy Ágnes Budapesten született 1922. január 3-án és 1991. augusztus 23-án halt meg. Sokoldalú munkát folytatott. Költő, műfordító, és esszéíró volt egy személyben. A bölcsészkaron végezte tanulmányait. 1945 és 1953 között a köznevelés című folyóirat munkatársa volt. 1946-ban férjével megalapította az Újhold című folyóiratot. 1958-tól...