A történet egy családról s egy leányról szól. A család Sárszegen él, egy unalmas, poros kisvárosban. A férj, Vajkay Ákos feleségével és leányával, Pacsirtával él itt. Megtudjuk, hogy Pacsirta már nem fiatal, s nagyon csúnya, emiatt lehetséges, hogy sohasem talál már férjet magának.
Nagy az izgalom a családban, mivel Pacsirta utazni készül – édesanyja testvéréhez, Béla bácsiékhoz utazik a tarkövi pusztára. A szülők féltő gondoskodással készítik fel leányukat az útra.
A szülők már jó ideje nem járnak el sehova sem, társaságban is régen voltak. Egyedül templomba járnak, aminek fő oka Pacsirta csúnyasága – félnek ugyanis, hogy lányukat kigúnyolnák.
Most, hogy Pacsirta elutazik, a szülők elhatározzák, hogy abban az egy hétben nem fognak főzni otthon, hanem ellátogatnak Sárszeg legjobb éttermébe, a Magyar Királyba, s ott fognak étkezni. Pacsirtát felteszik a vonatra, de otthon mindkét szülő magányosnak érzi magát. Megjön a sürgöny, hogy Pacsirta épségben megérkezett.
Az elkövetkező egy hétben a szülők olyan jól érzik magukat, mint még soha életükben. Hiányzik nekik a lányuk, de újra elkezdenek társasági életet élni. Az étteremben ismét szóba elegyednek a régi barátokkal, s vendégségbe is hivatalosak lesznek.
Az egyik alkalommal a férj barátaival kártyázik, iszik az étteremben, s közben felesége nem tudja, hogy hol marad, hiszen éjfélig mindig haza szokott érni. A férfi köszönés nélkül otthagyja barátait, majd hazamegy, de otthon veszekedni kezdenek a feleségével. Enyhén ittas állapotában nyíltan beszél lánya csúfságáról, s úgy véli, tán jobb volna neki is és nekik is, ha nem is volna a lány. Az anya tudja, hogy igaza van férjének, hiszen lányuk nagyon csúnya, s így nehéz beilleszkednie a társadalomba, mégis védi gyermekét. Egy szülő csak nem akarhatja lánya halálát?
Másnap kora délután ébrednek fel. Eltelt az egy hét, s Pacsirta hamarosan hazaérkezik. Mindketten lebaktatnak a vonatállomásra, s együtt várják lányukat. A vonat késik, ezért már kezdenek rosszra gondolni, de végül megérkezik lányuk, Pacsirta.
A lányt még a vonatállomáson kicsúfolja egy kisfiú, de a szülők nagy örömmel fogadják őt. Az apa érzi, hogy nincs minden rendben Pacsirtával. Megtudja, hogy a lány igazából mindenkinek a terhére volt, s nem igazán tudott beilleszkedni, nem fogadták el Béla bácsi vendégei sem. Közös fényképe azonban van azokkal, akikkel ebben az egy hétben együtt volt.
Pacsirta lefekszik a szobájában, s gondolkodni kezd. Rádöbben, hogy hiába volt távol a szülői háztól, újra szembesülnie kellett azzal, hogy bár szeretettel fogadták őt, és végig kedvesen bántak vele, mégis mindenkinek az útjában volt. Lepereg előtte a saját élete, ami nem tartalmaz mást, mint főzést, mosást, takarítást nap mint nap. Zokogni kezd, s hogy szülei ne hallják sírását, száját a párnához nyomja – ebben nagy gyakorlatra tett szert az évek során.
Kapcsolódó olvasnivalók
Az 1956-os forradalom története I.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Arany és Petőfi levelezése
Ha megkérnénk bárkit az országban, hogy nevezzen meg, mondjuk öt olyan írót, vagy költőt, akit a legjelentősebbnek tart Magyarországon, két név egészen biztos szerepelne a felsorolásban. Az egyik Arany Jánosé, a másik Petőfi Sándoré. Ennek a két hatalmas személyiségnek barátian bensőséges, őszinte levelezése ennek a tanulmánynak a tárgya.
Felesleges volna a két életrajzzal...
Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae című művének elemzése
Elöljáróban néhány tény a Metamorphosis szerzőjéről: Báró Apor Péter 1676. június 3-án született az erdélyi Altorján, s ugyanitt halt meg 1752. szeptember 22-én. Székely arisztokrata emlékiratíró, költő volt. Mivel apja, Apor János már 1676-ban meghalt, nagybátyja, a később példaképévé váló Apor István nevelte fel. 1686 körül a kolozsvári jezsuitáknál tanult, majd a...
A lélektani regény jellemzői Kosztolányi Dezső Édes Anna című művének értelmezésén keresztül
A Nyugat első, nagy nemzedékének, a századelő művészi átalakulásának a képviselője. Senki a magyar irodalomban nem verselt olyan bámulatos könnyedséggel, tökéletes, bravúros rímeléssel, mint ő.
Rövid életrajz:
- Szabadkán született 1885-ben, itt végezte gimnáziumi tanulmányait. Apja tanár.
- Budapesti majd bécsi egyetem, de egyetemi tanulmányait nem fejezte be
- 1901...
Ahogy közeledik a történelem érettségi, sokan döbbennek rá, hogy nem készültek fel eléggé az esszéírás feladatra. Módszertani útmutatónkban kitérünk a történet térbeli és időbeli elhelyezésére, a források elemzésére és az eseményeket alakító tényezőkre is.
