II. Ferdinánd I. Ferdinánd császár unokájaként, Károly főherceg és Wittelsbach Mária bajor hercegnő gyermekeként született Grazban, 1578. július 9-én. Neveltetését illetően főleg a katolikus hagyományok és a szigorú udvari protokoll kellő elsajátítása játszott szerepet. A világgal ismerkedni nyolc éves korában kezdett a grazi jezsuitáknál, innen az ingolstadti jezsuita egyetemre ment 1590-ben. [1]
18 évesen kapott először komoly feladatot, mivel kinevezték kormányzónak. Ferdinándot katolikus szellemben nevelték, ezért próbálta a belé nevelt szent elveket is kormányzásának részévé tenni. 1596-ban átvette az osztrák örökös tartományok irányítását és nekilátott a tanulmányai során megismert eszméket a kormányzásán belül is kamatoztatni. Azonnali és erőszakos ellenreformációt hirdetett a protestáns tartományokban. Ennek a rendeletnek sokan estek áldozatául, s végül e tartományok tehetős protestáns polgárai elhagyták Ferdinánd birtokait; így sikerült a királynak visszaállítania területein a katolikus többséget. A trónt II. Mátyás után vette át, így 1617-ben Csehország királyává koronázták. A következő évben, 1618-ban Magyarországon a magyar rendek koronázták meg, majd 1619-ben a Frankfurti birodalmi gyűlésen, őt választották meg német-római császárnak is. [1]
II. Ferdinánd uralkodása minden koronaországban háborúk sorozatához, s a harmincéves háborúhoz volt köthető. A hagyományosan protestánsnak tartott Csehországban, illetve a Német-római Birodalom és Magyarország bizonyos részein Ferdinánd intézkedései miatt sokkal feszültebb lett a hangulat. A belpolitikai viszályokon kívül külpolitikai gondokkal is szembe kellett néznie, ugyanis a mantovai örökösödési ügy miatt egyaránt neheztelt Németország és Franciaország. Az 1606-os zsitvatoroki béke értelmében Ferdinánd ragaszkodott a török határok betartásához, ugyanis úgy érezte, hogy eleget háborúzott már, nem kívánt még egy ellenséget. A megállapodás a török oldalnak is kedvezett, mert ők a keleti oldalon a perzsákkal voltak elfoglalva. II. Ferdinánd uralkodása alatt Magyarországon is megpróbálta meghonosítani az ellenreformációt a rá jellemző durva, arrogáns módszerekkel, hiába is akartak ez ellen a magyarországi rendek tiltakozni. Miután kirobbant a harmincéves háború (1618-1648), a magyarországi és az erdélyi rendek már jobb alkupozícióba kerültek. [1]
A háború alkalmával Bethlen Gábor több hadjáratot is vezetett a császár ellen, amelyek közül néhány eredményesen zárult. Példa erre az 1621-es nikolsburgi béke is. A császárt szorította ugyanis a megegyezés a keleti határoknál elterülő birodalmakkal, hiszen éppen elég ellensége volt birodalmának túlsó határainál is. Bethlen Gábor végül visszaadta Ferdinándnak az addig megszerzett területeket, majd lemondott a királyi címről. [1]
Ennek fejében megkapta a császártól az örökös birodalmi hercegi címet és mellé hét magyarországi megyét (Borsod, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa). Bethlen Gábor végül azt is elérte, hogy a császár az 1606-os bécsi béke megerősítéseképpen a vallásszabadságot, és Magyarország külön, saját törvényei szerinti irányítását is előtérbe helyezte. [1]
II. Ferdinánd mértéktartó és nyájas ember volt. Meghódoló ellenfeleinek – keresztény vallásossága ezen erényét gyakorolva – könnyen megbocsátott. Bőkezű volt, kedvelte a zenét és a vadászatot. Első feleségével, Wittelsbach Mária Anna bajor hercegnővel csakúgy, mint az 1622-ben nőül vett Gonzaga Eleonorával példás családi életet élt. [2]
Ugyan maga II. Ferdinánd 1637. február 15-én, Bécsben meghalt, de a háborút tovább folytatták. [1]
Forrás:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Ferdin%C3%A1nd
[2] Officina Nova - Királyok Könyve
"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket. Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.
Karácsony ünnepének eredeteA Karácsony a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja december 25-e. Magyarországon a nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára általában a szeretet ünnepét jelképezi. Elterjedt szokás karácsonykor a rokonok és ismerősök megajándékozása; ennek következtében a keresztény többségű országokban a gazdaságilag legjelentősebb ünnep.
Az 1956-os forradalom története II.Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.
Kapcsolódó doksikAz 1896-os pétervári ősbemutató szörnyű sikertelenséggel zárult, de a moszkvai Művész Színház társulata, amely fellázadt a régi játékstílus, a teatralitás, a hazug pátosz, a deklamáció, a mesterkéltség, a sztárkultusz ellen, 1898-ban sikerre vitte a darabot. A Sirály tragikomikus művészdráma, ripacsok és művészek sorstragédiája, ironikus-keserűen szomorú komédiája. A...
Rab ember fiaiA történet a XVII. századi Erdélyben játszódik, Apafi Mihály (1632-1690) erdélyi fejedelem uralkodása idején. Apafit 1661-ben a törökök választották fejedelemmé, de hatalmának gyakorlását a törökök és a Habsburgok egyaránt akadályozták. Apafi a szulának hűségesküt tett, de a császári udvarral és a királyi Magyarországgal is tartania kellett a kapcsolatot. Megpróbálta elérni...
Janus Pannonius és a humanizmusBúcsú Váradtól (Abiens valere jubet sanctos reges, Varadini) Janus Pannonius latin nyelvű versének idáig 29 különböző fordítását ismerjük. Hegedűs István már 1893-ban fordította, az újabb költőnemzedék tagja közül Benjamin László, Somlyó György, Nagy László, Csorba Győző, Weöres Sándor is fordította. A legjobbak közül való Áprily Lajosé. A vers műfaja elégia. Az...