Történelem | Középiskola » A XIII. századi magyar társadalom II. András és IV. Béla korában

Adatlap

Év, oldalszám:2010, 4 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:227
Feltöltve:2010. március 06
Méret:53 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

A XIII. századi magyar társadalom II András és IV Béla korában I. A magyar társadalom II András korában 1.) Társadalmi rétegződés a XII században: 1. Király (Mo 1/3-a a tulajdona) Trónharcok megerősítették a világi (15%) és az egyházi (10%) nagybirtokot. 2. Ispánok, egyéb főemberek nagybirtokos családból Főúri magánhadseregük: bandérium 3. Serviensek (szabad lakosság földdel rendelkező, katonáskodó része) Megőrizték függetlenségüket. 4. Szolganépek Páran kihasított parcellát kaptak a terményhányad fejében. 5. Lesüllyedt szabadok: Saját földjük volt és terményhányadot kellett fizetniük  A folyamatot erősítette a hospesek megjelenése (szabad költözés, saját föld, terményhányad). 2.) Társadalomfejlődé a XII-XIII században: Király Mo. 66%-a királyi birtok Főurak Mo. 15%-a Ispánok, főemberek (bárókként kezdik emlegetni a főurakat) Itt éltek: Itt éltek: várkatonák, szolganépek (ők várjobbágyok,

várnépek, művelték a földeket) udvarnépek  tehát nem  telek nélküliek voltak szabad emberek  telkesek (saját föld, terményhányad) Várkatonáknak és a várjobbágyoknak voltak - középbirtokosok / szabad földjeik, de a király birtokosok (servienseknek szolgálatában álltak. nevezik magukat = „szolga”) kézművesek (király Csak a királynak tartoznak szolgálatában, király szolgálattal, mégpedig birtokain éltek) fegyveres szolgálattal. Egyház Mo. 10%-a Itt éltek: - szolganépek  1/9  földesúrnak  1/10  egyházi adó = egy kézben összpontosul mindkét adó - XIV. században elterjed egy szokás, miszerint pénzben kérik a kilencedet. Településnevek foglalkozásukat jelölik (Lovászi, Kovácsi, Üllő). - Banderiális hadsereg = főúri réteg katonái (a főurak saját zászlói alatt vonultak hadba) + serviensek  a király seregét alkották - Megindul egyes falvak várossá fejlődése. - Az országba rengeteg

külföldi telepes (hospes-vendés, telepes) érkezik. - Új szerzetesrendek jelennek meg a XII. században (ciszterciták, premonteriek) 3.) A dukátus Orsoleo Péter halála után felmerült a kérdés: Ki legyen az új király? Hazahívták Lengyelországból Andrást és Bélát. András lett a király (rex), ámde nehéz dolga volt ugyanis Béla is a trónra pályázott. Megoldásképp maga mellé vette testvérét társuralkodóvá, így Béla lett Magyarország hercege (dux). Megkapta az ország 1/3-át, melyet dukátusnak nevezünk. Ezen az országrészen gyakorolhatja az eljövendő király uralmát. A hatalommegosztásnak ezt a formáját nevezzük dukátus intézményének, mikor a herceg (dux) önálló országrészt kap és így hatalmat is. Ez szolgálta a későbbiekben a zökkenőmentesebb hatalomátvételt is. Ezt követően III. Béla királyunk volt az első, aki elajándékozott egy egész vármegyét (volt miből, ugyanis Mo. 2/3-a királyi birtok) A XII században

a birtokadományok tömegessé válnak, ez veszélyezteti a király gazdasági hatalmát  Tendencia III. Béla halála után fiai vetékedtek a trónért: Imre és András Mivel Imre volt az idősebb, így ő lett a király (rex) és András lett a herceg (dux). Majd Imre halála után fia (III. László) követte a trónon és végül trónra került II András (dux) 4.) II András (1205-1235) uralkodása: Folytatja a királyi földek eladományozását = Birtokadományozási politikát folytat „Az adományozásnak az a legnagyobb mértéke, ha nincs mértéke.” Problémák: Ha fogynak a király földjei, akkor a király miből fog megélni? Megoldás: II. András bevezeti a regálét (királyi felségjog alapján szerzett jövedelmek) Például: hídpénz, révpénz, királyi monopóliumok (egyedáruság), vámok, kamarahaszna (pénzrontás) A birtokadományok haszonélvezői az András-párti bárók. Politikáját sérelmezik: 1. Imre-párti bárók (nem kaptak

birtokadományokat, mert a háború idején Imrét támogatták) 2. Serviensek (ha a szomszéd nagybirtokosok jelentős földekre tesznek szert félnek, hogy szolgálni kel majd őket, mert annyira megerősödött a hatalmuk) 3. Várjobbágyok, várkatonák  szolganépek (ha a király elajándékozza a vármegyéjét, akkor kénytelenek a bárókat szolgálni, hiszen a vármegyével a szolganépek is járnak, jobb volt a királyt szolgálni, hiszen a király csak néha látogatja meg a vármegyéit  előre szól, ha jönni akar) 4. Egyház (korábban a sókereskedelem –sótisztek, pénzverők, vámszedők- az egyház jogában volt, a király eljándékozza a jogokat zsidóknak, araboknak) Sérelmezték még: Felesége olasz származású volt (Gertrúd), aki magával hozta családját és sokszor elérte, hogy rokonait nevezzék ki vmely fontosabb tisztségre. 1213. A király távolléte (hadjárat) alkalmával a főúri összeesküvők (Imre-párti előkelők)

meggyilkolták a Pilisben Gertrúdot. A négy ellenálló réteg összefog és kikényszeríti az Aranybullát (bulla- függőpecsét; aranybulla- oklevél). 1222. Aranybulla kiadása Tartalma: Az egyes rétegek érdekeit tartalmazza. Ellenállási záradék: Ha a király nem tartja be az aranybulla rendelkezéseit, akkor a többi réteg sem köteles betartani és ellenállhatnak a királynak. II. A magyar társadalom IV Béla (1235-1270) korában - II. András és Gertrúd fia - uralkodásának kezdetén megbünteti Gertrúd gyilkosait és leszámol II. András híveivel Birtokvisszavételi politikát folytat. Előkéreti a birtokadományokról szóló okleveleket, ha úgy gondolja, hogy nem valóságos a jutalmazás oka, visszakéri azokat a birtokokat a báróktól.  Bárók megharagszanak rá. 1236. Kiküld 4 szerzetest, hogy megkeressék a Magna Hungáriában maradt magyarokat (csak 1 jut el  Julianus barát) - Julianus barát néhány év múlva visszatért, az ottani

magyarok állítólag értették egymást és fogékonyak voltak a kereszténységre. - Második útján már nem talált rájuk, mert K felől Európába vonultak a mongolok / tatárok (lovas, nomád nép). - A tatárok népeket toltak maguk előtt, így két választás volt: 1. behódolás (előörs) 2. menekülés a szinte biztos halál elől - Kunok egy rész behódolt, ezekből lett az előörs, másik része be akart menekülni Mo.-ra (vezérük: Kötöny / Köteny) - IV. Béla örült nekik és befogadta őket (jók lesznek a majdani tatárok elleni harcban)  E miatt elégedetlenek a bárók (féltek, hogy a király mellőzni fogja őket a kunok miatt. 1241-1242. Tatárjárás IV. Béla a muhi csata után elmenekül Bécsbe, miközben a tatárok végigpusztítják egész Magyarországot. 1242. tavasz: tatárok váratlanul kivonultak Mo-ról 1242. ősz: nem lehetett vetni (féltek a tatárok visszatérésétől)  sokan éhenhaltak IV. Béla visszatért Számított egy

újabb tatár támadásra Feladatai: 1. Meg kellett szervezni az ország védelmét 2. Be kellett népesíteni az országot 1. feladat: Ország védelme - Kudarcok okai  a király politikája (bárók magára haragítása, kunok befogadása, birtokvisszavételek) - Probléma a bandériumokkal.  Befejezi a birtokvisszavételi politikáját. Tatárok mindent végigpusztítottak, kivéve a kővárakat. IV. Béla hatalmas birtokokat adományozott a báróknak azzal a feltétellel, hogy építsenek ezekre a birtokokra kővárakat, továbbá bandériumokkal támogassák a királyt. Következmények: - A bárók függetlenedni fognak a királyi hatalomtól  tendencia  XIII. század végére saját kiskirályságokat építenek ki. - Familiaritás megjelenése. (familia- család) (serviensek, várjobbágyok, várkatonák a bárók függése alá kerülnek) Beépülnek a bárók családjába, cserében különféle szolgálatokat teljesítenek a báróknak (bárók csatlósaivá

válnak). Van saját földjük, de kénytelenek a bárókat szolgálni (hasonlít a ny-európai hűbériségre  szerződéses viszony volt). 2. feladat: Ország benépesítése  Hospesek (vendég, telepes) érkeznek Mo.-ra a király hívására Soltészek feladata, hogy külföldön telepeseket toborozzanak.  Van egy spontán bevándorlás is  (pl.: Erdélybe bevándorolnak a románok; Mo É-i részére lengyelek, csehek, morvák (szlávok) érkeznek  összeolvadásukból kialakul a szlovák nép (tótoknak hívták őket); Mo. D-i részére szerbek, horvátok)  Béla befogad K-ről lovas, nomád népeket: a kunokat (beolvadásuk 1 évszázados folyamat)  Befogadja továbbá a jászokat  az úzokat, a besenyőket. - Ezek a kiváltságok azt jelentették, hogy a királynak szolgálattal tartoztak (szimbolikus adók, szolgálatok)  jászoknak, székelyeknek (nem tartoznak a jobbágyok közé) - IV. Béla idején alakulnak ki a városok Mo-on (Esztergom, Buda),

a városokban általában németek laktak.