Arcok > Magyar uralkodók > Mária Terézia (1740 - 1780)

Mária Terézia Bécsben született 1717. május 3-án. Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg-Lotharingiai-ház ősanyja. [1]

Édesapja VI. Károly német-római császár – III. Károly néven magyar király – a Habsburg-ház utolsó férfi leszármazottja volt. Édesanyja Erzsébet Krisztina braunschweig-wolfenbütteli hercegnő volt. Az uralkodópár négy gyermeke közül Mária Terézia főhercegnő másodikként született. [1]

Mária Terézia 1736. február 12-én Bécsben feleségül ment Lotharingiai Ferenc István herceghez. Házasságukból 16 gyermek született, így létrejött a Habsburg-Lotharingiai-ház. [1]

VI. Károly császárnak nem volt férfi utódja, ezért halála után háború bontakozott ki az osztrák örökség megszerzéséért. Lányát, Mária Teréziát 1740. október 22-én koronázták királynővé. Beiktatását korábbi vállalásával ellentétben II. Frigyes porosz király nem ismerte el. Kirobbant az osztrák örökösödési háború. Az 1740 és 1748 között dúló háború során Ausztria elveszítette az iparilag fejlett Sziléziát, amely Poroszországhoz került. Mária Terézia megtarthatta trónját. [1]

1741. szeptember 11-én, két évvel a vesztes török háború, és tizenkét éves törvényhozási kényszerszünet után Mária Terézia a Pozsonyban összegyűlt magyar országgyűléshez fordult, hogy segítsenek neki fegyverrel megmenteni koronát. Ekkor a Habsburg Birodalom felbomlása, széthullása egyáltalán nem látszott kizártnak. A magyar nemesek azonban „Vitam et sanguinem!” („Életünket és vérünket...!”) közfelkiáltással kiálltak a királynő mellett, aki cserében érvénytelenítette III. Károly király néhány magyarellenes intézkedését, illetve törvényben rögzítette a nemesi földbirtokok adómentességét, továbbá engedélyezte a magyar nyelvű vezényletet is. Ennek fejében az osztrák örökösödési háborúban 11 magyar huszárezred (mintegy 35 000 katona) harcolt a Habsburg trónért Európa hadszínterein. [3]

A poroszok által elszakított Szilézia visszaszerzését Ausztria sikertelenül kísérelte meg a hétéves háborúban (1756-1763 között). [1]

1754-ben Mária Terézia bevezette a kettős vámrendszert, ami erősen visszavetette a magyar ipar fejlődését. A vámrendelet célja az volt, hogy a birodalom önellátóvá váljon. [1]

A székelyek többször föllázadtak az erőszakos sorozás és a nem megfelelő körülmények miatt, ezért 1764-ben a bécsi udvar megbízta Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben két székely és két román határőrezredet. A Buccowot felváltó Siskovics tábornok parancsot is adott katonáinak Madéfalva ágyúzására, ahol a székelyek képviselői tanácskoztak. A madéfalvi veszedelem (Siculicidium: a székelyek lemészárlása) során kb. 400 személy (köztük nők és gyermekek) vesztette életét. Ekkor indult meg a székelyek tömeges kivándorlása Moldvába, illetve Bukovinába. [1]

Mária Terézia a hadügy tekintetében is sok reformot indított el. Bevezette az állandó hadsereget, illetve eltörölte azt a rendszert, melyben a katonai alakulatokat városokban és falvakban szétszórva tartották, és azok voltak kötelesek ellátásukról gondoskodni. Attól fogva az egyes csapatokat nagyobb egységekben tartották, s az államhatalom központilag gondoskodott ellátásukról. [1]

Mária Terézia támogatta a meggyengült Lengyelország felosztását Oroszország, Poroszország és a Habsburg-birodalom között. Később ennek köszönhetően került a birodalomhoz Galícia tartomány.
A hatalmas jobbágyterhek miatt Mária Terézia idején több jobbágyfelkelés (többek között 1765 és 1766 között a Dunántúlon) bontakozott ki. Miután a jobbágykérdés rendezését a magyar rendi országgyűlés elutasította, a királynő e kérdést rendeleti úton szabályozta. Ezt a rendeletet 1767-ben adták ki, urbárium vagy úrbéri pátens néven. Ebben részletesen szabályozták a földesuraknak járó szolgálatokat. A kilencedet (kilencedik tized) évi egy aranyforintban, az ingyenmunkát, vagyis a "robotot" heti egy nap igás- vagy két nap kézi munkában szabták meg. Ezen felül bizonyos földesúri kiváltságokat évente egy-két napra átengedtek a jobbágyoknak, és a telekhatárokat rögzítették. [1] [2]

Mária Terézia nagyon fontosnak tartotta az oktatás kérdését. A nagyszombati egyetemet 1777-ben Budára helyeztette, 1773-ban pedig feloszlatta a jezsuita rendet, s 1777-ben adta ki az alsó fokú iskolarendszert gyökeresen átalakító Ratio Educationis-t, melynek értelmében minden 6 és 12 év közötti gyermek tanköteles lett. Közhasznú tárgyakat tett kötelezővé, és előírta a nyári iskolaszünetet a mezőgazdasági munkák idejére. [1]

Mária Terézia uralkodása alatt is folytatódott a magyar rendek háttérbe szorítása. Folytatta a betelepítéseket is; az állami kincstár költségén több tízezer németajkú telepest hoztak a birodalom nyugati tartományaiból, akiket Magyarországon telepítettek le. [1]

1765-től uralkodásának végéig felvilágosult abszolutista elvek mentén kormányzott, így ebben az időben országgyűlést sem hívott össze. [1]

Mária Terézia számos rendelettel segítette országa előrehaladását. A végrehajtó hatalmat szétválasztotta az igazságszolgáltatástól. Bevezette a Merkantilista gazdaságpolitikát, s a külföldi árukra magas vámot vetett ki. Szabályozta a jobbágyok szolgáltatásait. Rendeletei enyhítették a korábbi jobbágyterheket és csökkentették a jobbágyok kiszolgáltatottságát. Növelte az állami iskolák számát, erősítette az állam felügyeletét az egyházi iskolákban. Támogatta az egészségügyet, s elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. [1]

Mária Terézia az egyházat állami kordában óhajtotta tartani. A pápai rendeleteket csak az ő engedélyével volt szabad kihirdetni, s az egyházi ünnepek számát is csökkentette. Magyarországon és Erdélyben azonban nem tudott változtatni a meglévő vallási tolerancián. [1]

1765-ben meghalt I. Ferenc császár, s legidősebb fia, József Benedek főherceg lett a császár. [1]

Mária Terézia 1780. november 29-én hunyt el Bécsben. A magyar és cseh királyi székben II. József követte. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ria_Ter%C3%A9zia
[2] Officina Nova - Királyok Könyve
[3] http://hu.wikipedia.org/wiki/Gal%C3%ADcia

Néhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.

Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.

A pápa a katolikus egyház feje, akinek székhelye a történelem folyamán néhány kivételes időszaktól eltekintve Rómában volt. Maga a magyar pápa szó (akárcsak a pap és a pópa) a görög pappasz szóból ered, amelynek jelentése „atya” („papa”). Ez a cím illette meg a 4. századig az összes keresztény püspököt is. A keleti egyházszakadás után az ortodox egyházak fejeit már szinte kizárólag a pátriárka címmel illették, és a római egyház vezetője a pápai cím egyedüli viselője lett.

• III. Károly, Mária Terézia és II. József uralkodása / 2010, 3 oldal
  
  
• Wittner Mária - Holinak, rovásírással / 2009, 1 oldal
  
  
• Farkas Mária - A romák eredetéről - európai megjelenésükről / 2002, 5 oldal
  
  
• Dr. Vadnai Mariann - Az alkoholizmus gasztroenterológiai vonatkozásairól / 2014, 3 oldal
  
  
• Illyés Marianna - Oroszország gazdasági körzeteinek bemutatása, fejlődése / 2003, 32 oldal
  
  

Moliére a Tartuffe-öt 1664-ben Versailles-ban, az Udvar előtt mutatta be; de érseki követelésre XIV. Lajos betiltotta a darab előadását, és csak hosszú csatározások után, l669-től játszhatták újra. Az első változatban a címszereplő még szerzetesi ruhát hordott, ezt „levetették vele”, hogy általánosabb legyen a figura, és mindenfajta képmutató magára vehesse az író...

Kosztolányi Dezső a homo aestheticus. Miért aestheticus? Mert verseiben fontosnak tartotta az esztétikumot, a szépséget. Ragaszkodott az eredetiséghez, az alkotás függetlenségét hirdette, elzárkózott a politikától. Kortársai, a nyugatosok közül elsősorban rendkívüli virtuóz eleganciájával tűnt ki. A szegény kisgyermek panaszaitól a Számadásig mindenhol megfigyelhető a könnyed...

Szereplők: Levetinczy Timár Mihály, a Szent Borbála hajóbiztosa, később földbirtokos nemes, kereskedő Fabula János, a Szent Borbála kormányosa, később komáromi sáfár Trikalisz Euthym (eredeti nevén: Ali Csorbadzsi), Kandia kormányzója, később sztambuli khazniár Csorbaffy Timéa Zsuzsánna, Trikalisz Euthym lánya, Timár felesége, majd Kacsuka felesége Teréza, özvegy...