Történelem | Tanulmányok, esszék » Farkas Mária - A romák eredetéről - európai megjelenésükről

A romák eredetéről – európai megjelenésükről Források: Sir Angus Fraeser: A cigányok. Osiris 1996 Ligeti György (szerk.): Bevezetés a magyarországi cigányok kultúrájába CD-ROM Calibra, Soros Alapítvány, é. n Dr. Várnagy Elemér: A romák eredete és története a középkortól napjainkig Internet A) A romák eredetének kutatásáról: Kutatott, vitatott kérdések: milyen etnikum a cigány, honnan ered, milyen okok motiválták vándorlását, elterjedését Európában és azon túl. A cigánytörténelem különös voltáról: ♦ a hagyományos történetírás államalkotó népekről, királyokról, csatákról, politikai eseményekről (Hegel: államokról) szól e hagyományos sémákba nem illik bele a cigány történelem, minthogy a romák soha, sehol nem alkottak önálló államot ♦ ha történetüket a befogadó államalkotó népek története részeként tekintjük, meglepő, hogy a nemzeti történetekben alig esik szó róluk – akkor is

többnyire negatív tartalommal ♦ a források a befogadók oldaláról teszik vizsgálhatóvá történetüket, ami gyakran torzít és szórványos ♦ a források is különböznek a történészek által megszokottól Kiindulópont: ♦ a romák a középkor folyamán érkeznek a Balkánra vándor népként, s terjednek el egész Európában (vándor nép és nomád nép különbsége!) – az európai történeti forrásokban a 15. században jelennek meg ♦ az írásos emlékek alapján vándorlásuk 1322-től követhető, addigi történetükre néhány, esetenként vitatható írásos említés utal legfőbb forrásunk a nyelv ♦ a számos külső hatás és befolyás (számos néppel, nyelvvel keveredtek) ellenére sikerült megtartaniuk identitásukat, megőrizték sajátosságaikat hallatlan erő az alkalmazkodásra és a túlélésre B) A cigánykutatás kezdetei: ♦ teóriák, hipotézisek európai megjelenésüktől fogva teóriákra példák: eredetüket a

Bibliában keresve: Ádám első, Éva előtti feleségétől származnak mentesek az eredendő bűntől nem kell kenyerüket arcuk verítékével keresniük; mondákban: Ráma királyfi utódai; egy keresztény, manicheus szekta (atsinganoi = kitaszított?) tagjai; egyiptomi eredetű népcsoport; nem Indiából, de az indogermán népek őshazájából, KözépÁzsiából vándoroltak egyenesen Európába (népvándorlási hullámok részeként) stb. ♦ a 18. sz végén támad fel a tudományos érdeklődés irántuk, döntő szerepet játszik ebben Vályi István magyarországi református lelkész, aki külföldi tanulmányai során együtt tanult malabári (indiai) diákokkal, s feltűnt neki, hogy nyelvük igen hasonlatos az ő községe cigány közösségének nyelvezetéhez m egindultak a vizsgálatok, melyek során kiderült – főleg az ősi szanszkrit nyelvvel való összevetés során, hogy a nálunk használatos cigány nyelvjárások eredete közös ősi indiai

nyelvre vezethető vissza. C) Az eredetkutatásban szerepet játszó fontosabb tudományágak: 1. A nyelvtudomány és nehézségei: ♦ alapvetően az alapszókincs közösségét, a grammatikai szerkezet azonosságát vizsgálja ♦ a romani nyelv már régen nem volt egységes a vizsgálatok kezdetekor ♦ jellegzetes hasonlóság mutatható ki a szanszkrit, a hindi és a romani között, példák: Magyar Szanszkrit Hindi Nagy Haj Meleg Ember Vadra Vāla Tapta Mánusa Barā Bāl Tattā Manusya görög romani Baró Bal Tattó Manús walesi romani bārō bal tatō manus kalderás romani Baró Bal Tató manús ♦ az indoeurópai nyelvcsalád legkeletibb csoportja, az indoárja (indoárja vagy ind és iráni alcsoport), amelybe tartozik, az i. e 2 évezredben alakult ki, amikor az e nyelvet beszélők egy része letelepült az indiai szubkontinens északi részén (legkorábbi írásos emléke a Védák könyve (Dél- és KözépIndiában a nem indoárja dravidát beszélik)

– a romaniban vannak dravida jövevényszavak, tehát nem a betelepülés előtt szakadt ki a romani – pontosabb meghatározásáról nyelvészeti viták folynak 2. Fizikai antropológia – kevés segítséget ad, de megerősíteni látszik az indiai kapcsolatot ♦ a történeti nyelvészet nem tudja meghatározni az etnikai eredetet – nyelv és etnikum között nincs szükségszerű kapcsolat (nyelvcserék) nem biztos, hogy az azonos nyelvet beszélők azonos etnikai csoportba tartoznak antropológiai próbálkozások ♦ antropometrikus vizsgálatok: mérésekre épül (Pittard) nagyfokú bizonytalanság, utalhat a cigányok komplex eredetére is ♦ vércsoportvizsgálatok: az európai átlagnál gyakoribb a B gén (ez jellemző Indiára egészében), de eltérő adatok Eu. más-más cigánypopulációinál ♦ genetikai vizsgálatok rendkívül kevert génállomány, nem túl megbízható adatok (ha 100 házasságból egy etnikumon kívüli, mára a nem indiai ősök

aránya meghaladja az 50%-ot) 3. Etnikai párhuzamok 2 ♦ kiindulópont: nyelvi Cigány férfi elnevezése Európában Rom Örmény romaniban Lom Perzsa romaniban dom ♦ ezek a szanszkrit domba, illetve a modern indiai dom vagy dum pontos megfelelői, azaz konkrét törzsszövetségre utalnak (a szankszrit szó jelentése: alacsony kasztból származó, énekléssel és zenével foglalkozó ember) fontos utalás társadalmi státusukra elterjedtsége pedig arra utal, hogy belőlük kerülhetett ki az emigráns csoportok java része ♦ más elgondolások: a bandzsára (kevert származású kóbor kereskedők, India csavargó törzseinek egyike) volna közeli rokonuk (tény: nyelvi hasonlóság alig mutatható ki) – az ősök a ksatriák (a hindu társadalom második kasztját képező harcosok) lettek volna – a cigányok és dzsátok, illetve rádzsput harcosok rokonsága mellett is másfél évszázada érvelnek (Várnagy Elemér tanulmánya is erre épül) ♦

kérdés: egységes csoportot képeztek-e, kik voltak, mely kasztból valók, milyen foglalkozásúak, miért indultak vándorútra D) Korai vándorlások és színhelyek – talán nem egy időpontban, hanem több hullámban indultak el, kisebb csoportokban ♦ időpont: 8–10. század között (egyes, kevésbé valószínű feltevések szerint az 5. században) ♦ ok: az iszlám-arab terjeszkedés (a 8. században hódítanak Indiában, 1001ben elfoglalják Pandzsáb jelentős részét) – van forrás, amely szerint egy részüket az arabok áttelepítették Örményországba és Szíriába (gond: a közép-európai cigányok nyelvében nincsenek arab szavak) ♦ Timur Lenk Szamarkandba hajtja őket az oszmán -törökök csatlósaiként jutnak a Balkánra ♦ Perzsia – néhány írott forrás említ cigányokra vonatkoztatható adatokat: – Hamzaal-Iszfahán (950 körül) szerint Bahrám Gór perzsa király (5. század), népe szórakoztatására 12.000 muzsikust kért India

királyától letelepedtek, sokasodtak, mai utódaik a zottik (a zott a dzsát indiai törzs arabosított neve – ha azonosítani lehetne a cigányokkal, jól nyomon követhető lenne a vándorlás, de gond, hogy az arabok mindenkit zott-nak neveznek, aki az Indus völgyéből jött) – Firdaúszí nemzeti eposzában (Sáhname=Királyok könyve) is feltűnik a történet, azzal kiegészítve, hogy búzát, marhát, szamarat kaptak, hogy műveljék a földet és muzsikáljanak, ők azonban feléltek mindent, ezért örökös vándorlásra és muzsikálásra ítélte őket a király (ezek a lurik) – nem biztos, hogy minden zenélő népcsoportra történő népcsoport mögött a cigányokat kell keresni, s az 5. század nem is támasztható alá más adatokkal, mindenesetre valószínű, hogy a 10. sz előtt valamikor valóban letelepedett Perzsiában egy indiai eredetű, zenés-énekes népcsoport – az európai cigányok nyelvében élő, perzsa jövevényszavak hosszabb perzsiai

tartózkodásra utalnak ♦ Örményország 3 – a nyelvben előforduló örmény eredetű szavak ugyancsak hosszabb tartózkodásra utalnak – továbbvándorlásuk okairól csak kevéssé alátámasztható hipotézisek vannak A társadalomról: – keveset tudunk társadalmukról és kultúrájukról – feltételezhető, hogy az indiai mintát tükrözhette vissza: a kasztrendszerben fontos szerepet játszottak az alkasztok, a születés helyett a munkamegosztás szerint szerveződő: dzsátik monoprofesszionális jellegük miatt rákényszerülnek az állandó vándorlásra összetartó erő: az endogámia belső összetartozást erősíti, másoktól elválaszt szigorú tisztasági szabályok is – nem letelepedett csoportjaik jellemzői olyanok lehettek, mint a többi vándorló népéi vándorlásukat a nomád népektől eltérően nem a legelők és évszakok változása, hanem portékáik és tudásuk, szolgáltatásaik eladásának kényszere váltja ki – mi

biztosíthatta a közös társadalmi és kulturális identitás fennmaradását ilyen körülmények között? a nép rendkívüli szívóssága (a zsidókhoz hasonlítva: nem volt papi kasztjuk, elismert, mérvadó nyelvük, hitüket és erkölcsi normáikat összegző írott szövegük, sem az etnikai hagyományok őrzésére választott testületük, nem várta őket semmiféle ígéret földje) etnikai tudatukat a változó külső és belső tényezők állandóan újraformálták megszűntek indiaiak lenni, de identitásuk élesen különböző maradt a gádzsókétól, akik körülvették őket és akiknek a gazdasága nélkül nem tudtak volna meglenni ♦ Bizánc és a Balkán – a 14. sz vége előtt a Balkán minden zugába eljutottak – feltehetően a szeldzsuk-törökök terjeszkedése késztette újabb továbbvándorlásra a cigányokat (az előbbiek a 11. század közepén elfoglalták Örményországot és szétszórták az örményeket) Konstantinápoly

környékére vonultak, innen rajzottak szét a Balkánra és Európába. Említéseik: o 1068 körül: Remete Szent György élete c. legenda szerint Konstantinápolyban Konsztantinosz Monomakhosz császár 1050ben a parkjában kárt okozó vadállatok elpusztítását bízza rájuk (talán cigányok) – nevük: Simon mágus leszármazottai, az adszinkánok, jövendőmondóként és varázslóként ismeretesek o 12. században athinganosz=cigány medvetáncoltatók , jövendőmondók, hasbeszélők, ördögi dolgokat tanítanak érdemes óvakodni tőlük o a bizánci társadalom hiszékeny és babonás ezt használják ki: jóslás és utcai szórakoztatás, nem nagy népszerűség, hogy ők hogyan látják a bizánci birodalmat, azt homály fedi o 11–12. században a keresztesek útvonalának környékén szolgálatok a kereszteseknek (kovácsolás stb.) az eur ópai vallási szokások megismerése o 1322: Kréta: szögek kovácsolásából élő népcsoport, a nők

szőtteseket készítenek o 1332: Ciprus: sátrakban és barlangokban lakó, piszkos nép, csak 30 napig tartózkodhatnak ugyanazon a helyen 4 o 1346 előtt: Korfu: egy feudum ciganorum nevű településen élnek, francia földesurak jobbágyai o 1398: Nauplion: privilégiumot kap a cigányok egy vezetője (katonai jellegű szerveződésre utal) o 1486: Ciprus: fejadót fizetnek ♦ Távozás a Balkánról: o törökök kémkedni küldik őket? – szívósan élő feltételezés a középkori Európában o török elől menekülnek békésebb vidékekre (említésük megritkulása a török uralom alatti területeken inkább ezt valószínűsíti) o Havasalföld és Moldva: rabszolgaságra vetik őket értékes munkaerejük biztosítása érdekében (patkolókovácsok, lakatosok, bádogosok) (szabadságuk visszaállítására csak 1856-ban került sor) o a 14. század végére Magyarország az egyetlen hely, amely szembeszállt az Oszmán Birodalommal beszivárgásuk és a

„nagy csel” előkészítése Zsigmond menlevele besziv árgás Nyugat-Európába 5