Történelem | Középiskola » III. Károly, Mária Terézia és II. József uralkodása

III. Károly, Mária Terézia és II József uralkodása Magyarország helye a Habsburg Birodalomban: A spanyol örökösödési háború után a birodalom súlypontja a Duna medencéjébe helyeződött át. III Károly (1711-1740) a monarchia külpolitikai mozgásszabadságát a szatmári békében megfogalmazottak alapján vélte biztosítani. Magyarország a dunai monarchia része maradt, ennek minden előnyével és hátrányával együtt. 1712-1715-ös országgyűlésen a rendek kiváltságaik védelmét tartották a fő kérdésnek Lemondtak az önálló magyar hadsereg felállításáról Közigazgatási reform: A Helytartótanács felállításával a Magyar Kancellária és a vármegyék között új kormányszék jött létre. Ezáltal a közigazgatás szakszerűbbé vált és a kormányzat befolyásának növekedéséhez vezetett Állandó, egy helyen és folyamatosan működő bíróságok jöttek létre A megyei törvényszékektől négy kerületi táblához lehetett

fordulni. Ezek feljebbviteli fóruma Pozsonyban a Királyi Tábla volt Innen a Hétszemélyes Táblához lehetett fellebbezést benyújtani A Pragmatica Sanctio: A Habsburg – házat fiúágon a kihalás veszélyeztette. A Pragmatica Sanctio, mely biztosította a leányági öröklést, sorra elfogadtatták az egyes tartományokkal. Az 1722-23-as országgyűlésen a magyar rendek is törvénybe iktatták A két birodalomfél csak együttesen öröklődik, ami mögött az Oszmán Birodalomtól való félelem húzódott meg. A rendek törvényben biztosították Magyarország birodalmon belüli önállóságát Az országgyűlés: Az országgyűlésen (diétán) születtek a törvények a király és a rendek együttes akaratából. E korszak országgyűléseit Pozsonyban tartották, s a tanácskozás nyelve a latin volt. Az uralkodó a felterjesztett törvényjavaslatot szentesítette. A rendek kezében a legfőbb fegyvert az adó és az újonclétszám megajánlása jelentette. A

magyar országgyűlés kétkamarás szerkezetű volt A felsőtábla a katolikus, a görögkeleti főpapság és az arisztokrácia személyesen vehetett részt. Az alsótáblán a vármegyék két-két követtel, míg a szabad királyi városok egy-egy követtel képviseltették magukat. A vármegye: A vármegye meglehetős önállósággal bírt. Függetlenségével a központi hatalom ellenpólusát adta. Élén a király által választott főispánok álltak A vármegyei nemesi önkormányzat első embere az alispán volt. A közgyűlésen minden adott megyében élő nemes személyesen vagy küldötte útján megjelenhetett. A közgyűlés választotta meg az országgyűlési követeket A közgyűlés választotta a megyei tisztségviselőket. Nagyrészt a jómódú középbirtokos nemesség tagjainak sorából kerültek ki A vármegyében nem különültek el a hatalmi ágak A vallásszabadság kérdése: Ígéretéhez híven III. Károly nem tért vissza az erőszakos

ellenreformációs módszerekhez Adományokkal támogatta a katolikus egyházat. A rendelet hozzájárult ahhoz, hogy a katolicizmus fokozatosan előretörjön Mária Terézia (1740-1780): Életünket és vérünket!: III. Károly abban a hitben halt meg, hogy biztosította leánya Mária Terézia számára a trónt Nem így történt. Elsőként II Frigyes porosz király seregei törtek a birodalomra, elfoglalták Sziléziát. A franciák és a bajorok is támadásba lendültek A rendek, miután a királynő biztosította szabadságjogukat, megszavazták a kért újoncokat és adót A magyar támogatás lehetőséget teremtett az osztrák örökösödési háború (1740-1748) megvívására Az uralkodónő nem nyugodott bele Szilézia elvesztésébe. A hétéves háborúban (1756-1763) kísérletet tettek a tartomány visszaszerzésére. Szilézia porosz kézen maradt Gazdasági reformok: A haderő fejlesztése elengedhetetlen volt. Óriási összegeket emésztett fel,

megerősítése csak a jövedelmek erőteljes emelésével volt elérhető, reformokra került sor. A Lajtántúlon megadóztatták a nemességet és a papságot, védvámrendszert vezettek be (1754) Magyarországon a királynő óvatosabb volt. A nemességet az országgyűlésen kívánta rávenni az adófizetésre (1751). A rendek azonban mereven elzárkóztak, vámrendeletében a birodalom köré ipari védvámot húzott, Magyarország és a birodalom között vámok meghagyásával Lehetővé tette a birodalmi gazdasági érdekek érvényesítését a magyar érdekekkel szemben is. Jobbágyvédelem – Az urbárium: A mezőgazdasági kivitel bővülését az árutermelés tette lehetővé. E mögött a nagybirtok termelése állt Növelték saját kezelésű földjeiket, a jobbágyok robotmunkájával műveltették meg. Emelkedett a robotkötelezettség A folyamatot az állam nem szemlélhette tétlenül, mivel a majorság előretörése veszélyeztette az adóalapot. A királynő

1767-ben rendeletben (urbárium) maximalizálta a jobbágyszolgáltatásokat A rendek ellenállása miatt a királynő 1764 után nem is hívott össze több országgyűlést, rendeletekkel kormányzott. Oktatás: A Habsburg kormányzat reformpolitikájába az oktatás színvonalának emelése is beletartozott. A királynő tanügyi rendeletben (Ratio Educationis, 1777) szabályozta a közoktatást. Az állam igényt formált az iskolaügy irányítására. A királynő és az ország: A királynő igyekezett megtartani, a magyar vezetőréteg bizalmát a dinasztia iránt. Hangsúlyozta uralmának magyar jellegét II. József (1780-1790): A türelmetlen trónörökös: A trónörökös, József bírálta a kormányzatot. Tervezeteket készített amelyeket azonban Mária Terézia rendre visszautasított. József hosszú utazásokat tett a birodalomban A kalapos király: II. József nem koronáztatta meg magát Így nem kellett a magyar törvényeket figyelembe vennie. Lázas

tevékenységbe kezdett, hogy megvalósítsa terveit: egységes ésszerűen működő birodalmat hozzon létre, amely az alattvalók számára jólétet biztosított. A birodalmat rendeleti úton modernizálja Türelmi rendelet: II. József az egyházat is reformjai és az általa felfogott közjó szolgálatába kívánta állítani, növelte az állam befolyását az egyház felett. Növelte a nép körében élő lelkészek számát és javadalmait. Türelmi rendeletében (1781) az evangélikusok, a kálvinisták és a görögkeletiek számára szabadabb vallásgyakorlatot biztosított. Rendelkezését a vallási türelem és az egységes birodalom kialakításának terve vezérelte Jobbágyrendelet: II. József jobbágypolitikájában a Mária Terézia megkezdte úton haladt Az Erdélyben kitört véres román parasztfelkeléstől (1784) sarkallva adta ki jobbágyrendeletét. A rendelet megszüntette a jobbágy elnevezést és a röghöz kötést A szabadon költöző parasztok

mesterséget tanulhattak és örökíthették javaikat. Csökkentette a parasztság kiszolgáltatottságát Nyelvrendelet: Az egységes birodalom eszméje és az ésszerűség vezette II. Józsefet a nyelvrendelet kiadásakor is (1784) A holt latin helyébe az élő német nyelvet tette államnyelvvé A nyelvrendelet nem várt ellenállást váltott ki. A magyar rendi ellenzékiség közelítette a modern nemzeti azonosságtudat fontos eleméhez, az anyanyelvhez Jozefinisták: II. Józsefet rendeletei kibocsátásában nem vette figyelembe a hagyományok erejét és a politikai erőviszonyokat A felvilágosult értelmiségiek a reformok bevezetésében is támogatták A rendiséget és az ország érdekeit sértő rendeletek kiadása után a támogatók tábora megfogyatkozott és elszigetelődött. A nevezetes tollvonás: A rendek, megfosztva a megyei önállóságától és az országgyűléstől, nem tudták erőteljesen képviselni érdekeiket. II József belépett a törökellenes

háborúba A háború sok áldozattal járt, az elégedetlenség az egész lakosságra kiterjedt. Nemesi ellenállás szerveződött, amely megtalálta az összeköttetést a porosz udvarhoz is A török háborúban megbetegedett császár három kivételével (tolerancia – pátens, lelkészrendelet, jobbágyrendelet) minden rendelkezését viszszavonta