Gépészet | Biztonságtechnika » Tűzvédelmi ismeretek tételek, 2004

Tűzvédelmi ismeretek Szakmai ismeretek II Vizsgakérdések (5. félév) 1. Ismertesse a használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat (OTSZ) 2. Ismertesse a tüzelő- és fűtőberendezésekre vonatkozó általános előírásokat, a kezelési osztályokat, OTSZ, MSZ 12623! 3. Ismertesse az olajtüzelésű berendezések tűzvédelmi előírásait! (TMK 4. sz melléklet I/1-5 fejezet) 4. Ismertesse a gázkazánházak kialakításának szabályait (tetőtéri telepítés), (GOMBSZ, MSZ 12627) 5. Ismertesse a színházakra és filmszínházakra vonatkozó tűzvédelmi követelményeket (OTSZ, OTÉK, MSZ 02 101, MSZ 02 103) 6. Ismertesse a tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó előírásokat, a különleges körülmények között végzett hegesztés eseteit, feltételeit (OTSZ, Hegesztési Biztonsági Szabályzat ) 7. Ismertesse a dohányzásra, raktározás és tárolásra, valamint a tűzoltási felvonulási útra, területre és egyéb

utakra vonatkozó előírásokat! (OTSZ) 8. Ismertesse a kéményre és füstcsatornára, a csatorna-hálózatokra és a gépi berendezésekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat! (OTSZ) 9. Ismertesse az oltóvíz ellátására vonatkozó tűzvédelmi előírásokat! (OTSZ, TMK. 1 sz melléklet III. fejezet) 10. Ismertesse a tűzoltó vízforrások és tartozékaik felülvizsgálatára , karbantartására vonatkozó követelményeket (OTSZ, TMK 1 sz. melléklet IV fej ) 11. Ismertesse a tűzoltókészülékek, felszerelések elhelyezésére, ellenőrzésére vonatkozó tűzvédelmi előírásokat! (OTSZ, TMK 1. sz melléklet I-II fejezet) 12. Ismertesse a közösségi létesítményekre, kiállításokra, valamint a lakóépületek használatára és a járművekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat! (OTSZ) 13. Ismertesse a mezőgazdaságra vonatkozó használati tűzvédelmi szabályokat (aratás, szérű, rostnövény-tároló, kazal , tarlóégetés) (OTSZ) 14.

Ismertesse a mezőgazdaságra vonatkozó használati tűzvédelmi szabályokat (erő- és munkagépek, terményszárítás)! (OTSZ, MSZ 19103) 15. Ismertesse az erdők tűz elleni védelmére vonatkozó előírásokat, az erdőgazdálkodó feladatait! (Az erdő tűzvédelmi besorolása, a védelmi terv, a tűz esetek megelőzése). (1996 évi LIV tv, 12/1997(II 26.) BM rendelet) 16. Ismertesse az erdők tűz elleni védelmére vonatkozó előírásokat, az erdőgazdálkodó feladatait! (Tűzveszélyes üzemi tevékenység, fokozott tűzveszély időszakára vonatkozó szabályok, a tűzoltás, az információs rendszer) (1996. évi LIV tv, 12/1997(II 26) BM rendelet) 1. Ismertesse a használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat (OTSZ) A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok 7. § (1) Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési,

telephely) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. (2) A termelést (előállítást, feldolgozást), a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, illetőleg az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben szabad folytatni. (3) A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó nemzeti szabványban megengedett tűzterhelési értéket. (4) A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként,

illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani. (5) Éghető folyadékkal, zsírral szennyezett éghető hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem éghető anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. 8. § (1) Az éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az éghető folyadék csepegését, elfolyását, illetve a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, illetőleg kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. (2) Az üzemszerűen csepegő éghető folyadékot nem éghető anyagú edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a műszak befejezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. (3) Az

,,A és ,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. 9. § (1) Az ,,A és ,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. (2) Az ,,A–,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben öltözőszekrényt nem szabad elhelyezni. (3) Olajos, zsíros munkaruha, védőruha (ruhatár-rendszerű öltöző kivételével) csak fémszekrényben helyezhető el. (4) A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. (5) A helyiség – szükség szerint az építmény, létesítmény – bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy

robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot, táblát kell elhelyezni. (6) A közműnyitó- és zárószerkezetet, a füstelvezető kezelőszerkezetet, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, valamint a beépített tűzvédelmi berendezés kézi kezelő szerkezetét és a közvetlen tűzjelző távbeszélő készüléket jól láthatóan meg kell jelölni. 10. § (1) Az ,,A–,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek ajtóit önműködő csukószerkezettel kell ellátni, és azt csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, illetőleg füst vagy hő hatására automatikusan működő csukóberendezéssel kell ellátni. (2) A munkahelyeken az üzemeltetés alatt az olyan helyiség ajtóit, amelyben emberek tartózkodnak, nem szabad lezárni. Ha a munka jellege az ajtók zárva

tartását szükségessé teszi – veszély esetére –, az ajtók külső nyithatóságát is biztosítani kell. 2. Ismertesse a tüzelő- és fűtőberendezésekre vonatkozó általános előírásokat, a kezelési osztályokat, OTSZ, MSZ 12623! Az épületgépészet létesítésére és használatára vonatkozó tűzvédelmi szabályok Tüzelő-, fűtőberendezések 28. § (1) Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható. (2) Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. 29. § (1) Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni. (2) Az ,,A és ,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren,

építményben nyílt lánggal, illetőleg izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés (pl. kazán) – a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével – nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni. (3) Az éghető gázzal és az éghető folyadékkal üzemeltetett tüzelő-, illetőleg fűtőberendezés, készülék működtetése alatt a nemzeti szabványban meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni. (4) A tüzelő-, fűtőberendezés felügyeletét csak a berendezés működését ismerő és arra alkalmas személyre szabad bízni. (5) A szilárd tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal szabad begyújtani és üzemeltetni. 30. § (1) A tüzelő- és a fűtőberendezés, az

égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, illetve olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. (2) A gyártó, illetve külföldi termékek esetében a forgalomba hozó a fogyasztók részére köteles meghatározni a tüzelő-, a fűtő- és a hozzá csatlakozó hőhasznosító berendezés használatára és karbantartására vonatkozó tűzvédelmi követelményeket, valamint – az (1) bekezdésre figyelemmel – a berendezéstől megtartandó távolságokat. Az üzemeltető, illetve a berendezés kezelésével megbízott köteles a használati (kezelési) utasításban foglaltakat megtartani, a berendezést annak megfelelően üzemeltetni. 31. § (1) Az ,,A és ,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint az éghető folyadékot

a központi fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtestétől 1 méter távolságon belül nem szabad elhelyezni. (2) Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan nem éghető anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, illetőleg az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. Ha a ,,C tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben a tüzelőberendezés 5 méteres körzetében a tevékenység során éghető hulladék keletkezik vagy ott előfordulhat, a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberendezés alá, annak függőleges vetületét legalább 0,3 méterrel meghaladó, vízzel telt tálcát kell elhelyezni. (3) Kokszkosaras szárítókályha és az éghető anyag között legalább 2 méter távolságot kell tartani.

(4) Éghető padozatú helyiségben a kokszkosaras szárítókályhát nem éghető, megfelelő hőszigetelő anyagra kell helyezni úgy, hogy az a kályha függőleges vetületét legalább 0,5 méterrel meghaladja. 32. § (1) A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhákban pedig a tüzet el kell oltani és a salakot el kell távolítani. Cserépkályhában a tüzelést a munka befejezése előtt 2 órával meg kell szüntetni és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni. A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről. (2) Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba, illetőleg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni. MSZ 12623-85 Gáz- és olajtüzelésű berendezések kezelési osztályba sorolása A szabvány tárgy a 140 kW

hőteljesítményt meghaladó gáz- és olajtüzelésű berendezések kezelési osztályba sorolása. 1. Fogalommeghatározások (az MSZ 7041 szerint) 1.1 Reteszelt állás: a berendezés reteszelt állása a tüzelőanyag-hozzávezetés automatikus akadályozása úgy, hogy indítani, illetve újra indítani csak a reteszelést kiváltó ok megszűnése után lehet kézi beavatkozással. 1.2 Újraindulás: A berendezést vezérlő automatika jelére a teljes indulási folyamat megismétlése 1.3 Üzemi vizsgálat: a kezelési osztályba sorolt berendezés hatósági előírások szerinti kötelező biztonságtechnikai felülvizsgálata. 1.4 Állandóan felügyelt berendezés: az olyan berendezés, amely üzemeltetésekor műszakibiztonsági szempontból állandó személyi felügyeletet kíván 1.5 Időszakosan felügyelt berendezés: az olyan berendezés, amely üzemeltetésekor műszakibiztonsági szempontból csak üzemzavar elhárítás miatt kíván időszakos személyi

beavatkozást 1.6 A berendezés körzete: ahol a berendezés élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető üzemzavarának jele egyértelműen észlelhető, ahonnan a berendezés működése, valamint szükség esetén a működtető-, és a segédenergia-ellátás azonnal megszüntethető, valamint ahol a berendezés kezelőjének vagy felügyelőjének tartózkodni kell. 2. Kezelési osztályok (a berendezést a tervezőnek kezelési osztályba kell sorolni) 2.1 I kezelési osztály 2.11 Ebbe a kezelési osztályba kell sorolni: - a kézi gyújtású, kézi szabályozású (vezérlésű) berendezést, továbbá - az olyan berendezést, amelynek biztonsági jelzőrendszere üzemzavar esetén a berendezés körzetében észlelhető, figyelmeztető jelet ad. 2.12 Az I kezelési osztályba sorolt berendezés állandó személyi felügyelet mellett üzemel A felügyeletet kezelő látja el. (M4 szakasz) 2.2 II kezelési osztály 2.11 Ebbe a kezelési osztályba kell sorolni: - az olyan

félautomatikus vagy automatikus berendezést, amelynek üzembe helyezése, beállítása kézi beavatkozású, valamint működésekor: - az égés rendellenes megszűnése, - az égésbiztosító meghibásodása, - az égési levegőellátás zavara, - az égéstermék-elvezetés rendellenessége, - a berendezés helyisége mesterséges szellőztetésének zavara és - egyéb veszélyes technológiai zavar (pl.: folyadékszint, nyomás vagy hőmérséklet meg nem engedett mértékű változása) esetén reteszelt állás következik be; - az olyan berendezést, amelynek biztonsági jelzőrendszere üzemzavarkor a berendezés körzetében jól észlelhető figyelmeztető jelet ad, majd az automatika beavatkozik és ennek megtörténtét is kijelzi. A berendezés biztonsági jelzőrendszere üzemzavar, illetve biztonsági beavatkozás esetén addig adja a figyelmeztető jelet, amíg a felügyeletet ellátó személy ezt nem nyugtázza. 2.22 A II kezelési osztályba sorolt

berendezés állandó személyi felügyeletét felügyelő látja el (M3 szakasz) 2.3 III kezelési osztály 2.31 Ebbe a kezelési osztályba kell sorolni az automatikus berendezést, ha: - a 2.21 szakasz szerinti reteszelt állások kivételével, üzemeltetésének zavara miatt úgy áll le, hogy a zavar megszűnése után automatikusan újra indul; - az üzemeltetési jellemzői rögzítettek vagy automatikusan beállnak; - az üzemeltetéskor bekövetkező üzemzavar jelét távjelző rendszer olyan távolságra továbbítja, ahonnan a kezelő személy közlekedési eszközök nélkül (pl.: telephelyen, háztömbön, épületen belüli tartózkodás) legfeljebb 30 perc időtartalmon belül a berendezést eléri és a szükséges beavatkozást meg tudja tenni. 2.32 A III kezelési osztályba sorolt berendezés időszakosan felügyelt A felügyeletet felügyelő (M3. szakasz) látja el A szükséges beavatkozást a kezelő (M4 szakasz) végzi el 2.4 IV kezelési osztály 2.41 Ebbe a

kezelési osztályba kell sorolni az automatikus berendezést, ha: - működésekor a 2.21 szakász szerintieken kívül, - gáztüzelés esetén a gázkoncentráció-érzékelő beavatkozására, - a tüzelőanyag-ellátás zavarára, - a technológiai folyamat(ok) zavarára, - a működtető energia ellátásának megszűnésére, - két eredménytelen gyújtási kísérletre reteszelt állás következik be; - üzemeltetési jellemzői rögzítettek vagy automatikusan beállnak; - az üzemeltetéskor bekövetkező üzemzavar jelét távjelző rendszer olyan helyre (pl.: diszpécserközpont} továbbítja, ahol az észlelhető; a berendezés időszakos felügyeletét ellátó személy a berendezés körzetén: kívül is tartózkodhat; az üzemzavar elhárítására - a biztonságtechnikai és technológiai rendszer kialakítása alapján a tervező által meghatározott - hosszabb idő (több óra) után is rnegengedhető a beavatkozása. 2.42 A gáztüzelésű berendezés

hasadó-nyíló felületű helyiségében 1 db, hasadó-nyíló felület nélküli helyiségben legalább 2 db egymástól függetlenül működő gázkoncentráció-érzékelő legyen, amelynek funkciója a hatósági előírás * szerint. 2.43 Az olajtüzelésű berendezés helyiségében olajtároló tartályt nem szabad telepíteni A berendezés olajellátó vezetékébe, a berendezés helyiségén kívüli helyről működtethető gyorselzáró szerelvényt kell szerelni. A berendezés olajellátó rendszere olyan legyen, hogy a berendezés helyiségébe csak az üzemszerű szükséges mennyiségű tüzelőanyag jusson. 2.44 A IV kezelési osztályba sorolt berendezés időszakosan felügyelt berendezés A felügyeletét kezelő látja el (M4. szakasz) MELLÉKLET: A kezelési osztályba sorolt berendezés üzemeltetésének szempontjai: Ml. Az üzemeltetőnek a berendezés és a hozzá kapcsolódó részeinek kivitelezett állapotát feltüntető tervdokumentációt, a

gépkönyveket, műbizonylatokat és az üzembe helyezés jegyzőkönyveit jó állapotban kell megőrizni. A berendezés átalakítását és módosítását dokumentálni kell Ezeket a dokumentációkat csak a berendezéssel együtt szabad selejtezni. M2. A berendezés üzemeltetéséről olyan naplót kell vezetni, amely tartalmazza az üzemeltetés adatait, a karbantartás időpontját és az üzemeltetésseI kapcsolatos észrevételeket. A berendezés üzemi vizsgálatakor ebben a naplóban kell bejegyezni a vizsgálat időpontját, az észlelt rendellenességeket, ezek kijavításának módját és megtörténtét, a berendezés állapotára vonatkozó nyilatkozatot, valamint a vizsgálatot végző nevét. A bizonylatként kezelt naplót a berendezés üzemeltetésének helyszínén kell tartani. M3. A berendezés felügyelője: a berendezés üzemeltetésére alkalmas személy, akit feladataira bizonyíthatóan kioktattak. Feladatát egyéb, a berendezés körzetében lévő

munkája mellett is elláthatja. Feladatához tartozik a berendezés üzemzavarainak észlelése és felismerése, szükség szerinti leállítása. M4. A berendezés kezelője: az a hatósági előírás* szerint vizsgázott és képesített személy, aki a berendezés üzemeltetését szakismerete alapján ellátja. Feladatához tartozik az M3. szakaszban meghatározott felügyelői munkán, túlmenően a szükség szerinti szabályozás, indítás és a szerelés nélküli hibaelhárítás. M5. A berendezés karbantartója: az a hatósági előírás* szerint vizsgázott és képesített személy, aki a berendezés üzemeltetését szakismerete alapján ellátja. Feladatához. tartozik az üzemzavart okozó hiba szükség szerinti szereléssel történő elhárítása és a berendezés beszabályozása. Feladatához tartozhat továbbá az M4 szakasz szerinti kezelői munka. FÜGGELÉK Fl. A kezelő vagy felügyelő tartózkodási helyét a felügyelt berendezés helyi

sajátosságai, az általa ellenőrizhető berendezések száma, - figyelembe véve az előírt ellenőrzések és a szükséges teendők elvégzését - határozza meg. A kijelölt tartózkodási helyet a berendezés(ek) körzetében tüntetik fel. Ha a kezelőnek, felügyelőnek kijelölt központi helye van a mindenkori tartózkodás helyét itt jelzik. A kezelő, felügyelő a berendezés kezelési utasításában meghatározott időpontokban, de legalább 8 óra idő tartamonként ellenőrzést tart. Az ellenőrzés során meggyőződik a berendezés helyes működéséről illetve rendellenes működéskor megteszi a szükséges intézkedést, és ezt a naplóban (M2. szakasz) rögzíti F2. Az időszakosan felügyelt berendezés kezelője a berendezéstől meghatározott távolságra tartózkodhat, így nagyobb területen levő berendezések kezelését is elláthatja. A kezelő a kezelési utasításban meghatározott időszakonként, de legalább havonta egyszer tart az Fl.

szakasz szerinti ellenőrzést 3. Ismertesse az olajtüzelésű berendezések tűzvédelmi előírásait! (TMK 4 sz melléklet I/1-5 fejezet) OLAJTÜZELÉSHEZ TARTOZÓ TÁROLÓ- ÉS KISZOLGÁLÓ ÉPÍTMÉNYEK, BERENDEZÉSEK TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI I/1. FEJEZET OLAJLEFEJTÉS ÉS OLAJKÉSZLET-TÁROLÁS E fejezet tárgya a III. és a IV tűzveszélyességi fokozatú (4 sz melléklet XI fejezet) tüzelő- vagy fűtőolaj (a továbbiakban: olaj) elégetésére használatos tüzelőberendezések olajszükséglete lefejtésének és tárolásának tűzvédelmi előírásai. Megjegyzés: A vizsgálatokat a 4. sz melléklet I/5 fejezet tartalmazza 1. OLAJLEFEJTÉS 1.1 A lefejtőberendezés elhelyezése 1.11 Hordós lefejtőberendezés elhelyezése A hordós lefejtőberendezés elvi megoldása a függelékben található (1. és 2 ábra) Olajat tartalmazó hordó csak az arra kijelölt helyen üríthető. Az ürítésre kerülő hordó elmozdulás ellen rögzítve legyen. A lefejtőhelyen

lefejtés céljából egyszerre legfeljebb 2 db 200 1-es hordó lehet, a többi üres és telt hordó a tárolóhelyen helyezhető el, a lefejtőhelytől legalább 5 m-re. A hordós lefejtőberendezés nyílt lángú tüzelőberendezéstől legalább 10 m-re, csatornatönktől legalább 5 m-re lehet. Az olajat felhasználó berendezés épületének külső falánál is létesíthető lefejtőhely, ha nyílás vagy nyílászáró szerkezet a lefejtőhely 2 m-es körzetében nincs. Ez a távolság legfeljebb 0,5 m-re csökkenthető, ha a nyílás vagy a nyílászáró szerkezet falhoz csatlakozó, megszakítás nélküli küszöbje legalább 0,2 m magas. A lefejtőhely szekrényben vagy épületben is elhelyezhető: A szekrény, illetve az épület csak nem éghető anyagú (5. sz melléklet I/2 fejezet) lehet, befedésére azonban műanyag hullámlemez is használható. A lefejtőhelyen kiömlő olaj összegyűjthető és eltávolítható legyen. A zárt lefejtőhely alsó és felső

szellőzőnyílással legyen ellátva. A szellőzőnyílások összes szabad keresztmetszete az alapterületnek legalább 1%-a legyen. 1.12 Konténertartály-lefejtőberendezés elhelyezése Olajat tartalmazó konténertartály csak az arra kijelölt helyen üríthető. A lefejtőhelyen lefejtés céljából legfeljebb 1 db konténertartály lehet. A többi üres és telt konténertartály a tárolóhelyen helyezhető el, a lefejtőhelytől legalább 10 m-re. Konténertartály-lefejtőhely nyílt lángú tüzelőberendezéstől legalább 10 m-re lehet. Az olajat felhasználó berendezés épületének külső falánál is létesíthető lefejtőhely, ha nyílás vagy nyílászáró szerkezet a lefejtőhelytől számított 5 m távolságon belül nincs. Pincelejárat vagy aknaés csatornanyílás a lefejtőhely 10 m-es körzetében nem lehet A lefejtőhely nyitott színben vagy épületben is elhelyezhető. A nyitott szín, illetve az épület csak nem éghető anyagú (5. sz melléklet

I/2 fejezet) lehet A lefejtőhely kialakítása az 111 szakasz szerint. 1.13 Közúti tartályos jármű lefejtőberendezésének elhelyezése Közúti tartályos jármű (Tűzveszélyes folyadékot szállító közúti tartályos jármű tűzvédelmi előírásai, ellenőrzésére vonatkozó műszaki követelmény) lefejtőberendezése a 4. sz melléklet IX/2 fejezet, a telepítési távolságok a 4. sz melléklet I/4 fejezet szerint A lefejtőberendezés 10 m-es körzetében nyílt lángú tüzelőberendezés vagy víznyelő nem lehet. 1.14 Vasúti tartálykocsi lefejtőberendezésének elhelyezése Vasúti tartálykocsi (Tűzveszélyes folyadékot túlnyomás nélkül szállító vasúti tartálykocsi tűzvédelmi és biztonsági előírásaira vonatkozó műszaki követelmény) lefejtőberendezése a 4. sz melléklet IX/2. fejezet, a telepítési távolságok a 4 sz melléklet I/4 fejezet szerint 1.15 Tartályos vízi jármű lefejtőberendezésének elhelyezése Tartályos

vízi jármű lefejtőberendezése a 4. sz melléklet IX/2 fejezet a telepítési távolságok a 4 sz. melléklet I/4 fejezet szerint 1.16 Lefejtő- vagy továbbítószivattyúk elhelyezése Lefejtő- vagy továbbítószivattyú elhelyezhető szabadtéren, üzemi vagy lakóépületben, az arra kialakított helyiségben. A helyiséget határoló épületszerkezetek legalább 1 h tűzállósági határértékűek (5. sz melléklet I/3 fejezet) nyílászárói pedig nem éghető anyagúak (5 sz melléklet I/2. fejezet) legyenek A lefejtő- vagy továbbítószivattyú elhelyezhető a 2.81 szakasz szerinti tárolóhelyiségben, a 292 szakasz szerint az előtérben, továbbá az olajat felhasználó berendezés épületének külső falsíkján épített szekrényben az 1.11 szakasz szerint, vagy legfeljebb 1,5 m mély aknában Az égőket kiszolgáló olajszivattyú a tüzelőberendezés helyiségében is lehet. Hordós lefejtőberendezés szivattyúja elhelyezhető a tüzelőberendezés

helyiségében, de a hordók a helyiségen kívül legyenek. A helyiségen belül csak szilárdan szerelt fém csővezeték legyen A hordó és a szivattyú között hajlékony vezeték csak épületen kívül használható. A telepítési távolságok a 4. sz melléklet I/4 fejezet szerint 1.2 Olajlefejtő rendszer Az olajlefejtő és szállítóberendezésnek a lefejtőcsonktól az olajtartály töltőcsonkjáig terjedő része. 1.21 Hordós lefejtőrendszer Olajat hordóból csak szivattyúval szabad más edénybe tölteni. A hordóra szerelt vagy attól különálló kivitelű lefejtőszivattyú kézi vagy gépi hajtású lehet. A szivattyú nyomóvezetékébe elzárószerelvény és visszacsapó szelep legyen beépítve. A lefejtőhelyen a hordóból kiemelt és tartószerkezeten elhelyezett szívócsőből kifolyó olaj összegyűjthető (pl. tálcán) és eltávolítható legyen. 1.211 Hordóra szerelt lefejtőszivattyú A szivattyú fém szívóvezetéke a hordó menetes

nyílásában legyen rögzítve. A rögzítőszerkezeten belobbanásgátlóval ellátott levegőbevezető nyílás legyen. A hordóra szerelt szivattyú és a beépített fém töltőcső között legfeljebb 2 m hosszban, olajálló, hajlékony tömlő használható. 1.212 Különálló lefejtőszivattyú Különálló lefejtőszivattyúval csak a hordó menetes nyílásában rögzített fémcsővel szabad a hordóból olajat lefejteni. A rögzítőszerkezeten belobbanásgátlóval ellátott levegőbevezető nyílás legyen. A fémcső és a szivattyú között legfeljebb 2 m hosszban, olajálló, hajlékony tömlő használható. 1.22 Konténertartályos lefejtőrendszer Olajat konténertartályból gravitációsan vagy gépi hajtású szivattyúval szabad más edénybe tölteni. A szivattyú nyomóvezetékébe elzárószerelvény és visszacsapó szelep legyen beépítve. A konténertartály lefejtőcsonkja és a szivattyú között legfeljebb 5 m hosszban, olajálló, hajlékony

tömlő használható. 1.23 Tartályos jármű lefejtőberendezése Közúti tartályos jármű, vasúti tartálykocsi és tartályos vízi jármű lefejtőrendszere a 4. sz melléklet IX/2. fejezet szerint Egyedileg vagy csoportosan elhelyezett szivattyúk védőtető alatt is elhelyezhetők. A tartószerkezet nem éghető anyagú (5 sz melléklet I/2 fejezet) legyen 1.24 Olajmelegítés és -továbbítás Az olaj melegítése és a melegített olaj továbbítása a 4. sz melléklet I/2 fejezet szerint 2. OLAJKÉSZLET-TÁROLÁS 2.1 A tárolótartályok (edények) rendszerezése 2.11 Kivitel szerint: fém- vagy műanyag kanna (pl. Acélkannák általános műszaki követelményei, Üzemanyagkannára vonatkozó műszaki követelmények), fém- és műanyag hordó vagy dob (pl. Fémhordók általános használatra; Hengeres acéldobokra vonatkozó műszaki követelmények), konténertartály, alakos tartály, fekvő, hengeres tartály (Fekvő, hengeres tartály tűzveszélyes

folyadékok tárolására vonatkozó műszaki követelmény), és föld feletti, álló, hengeres tartály (4. sz melléklet IV/1 fejezet) 2.12 Elhelyezés szerint: szabadban elhelyezett föld alatti, vagy föld feletti, illetve helységbe helyezett tárolóedény vagy tartály. 2.13 Rendeltetés szerint: készlettároló, tüzelőberendezéshez rögzített tartály, mobil berendezéshez rögzített tartály, családi ház olajtartálya, a tüzelőberendezés helyiségébe helyezhető tartály (napi olajtartály), gyújtóolajtartály és túlfolyótartály. 2.2 Általános előírások 2.21 Olaj csak a 21 szakasz rendszerezésének megfelelő, olajnak ellenálló és olajat át nem eresztő anyagból készült, szilárdságilag méretezett, alaktartó, veszélyes mértékű sztatikus villamos feltöltődés ellen védett, zárt, atmoszférikus tartályban (edényben) tárolható. A tartály (edény) külső felülete korrózió ellen védve legyen. 2.22 Azokon a tartályokon, amelyek

tisztításakor, javításakor a tartály belsejében munkát kell végezni, búvónyílás szükséges. A búvónyílás legalább 600 mm átmérőjű legyen 2.23 A tartályt csak nem éghetű anyagú (5 sz melléklet I/2 fejezet) alapzatra szabad helyezni A tartályláb, a tartálykonzol, illetve az alapzat legalább 1 h tűzállósági határértékű (5. sz melléklet I/3. fejezet) legyen 2.24 A fekvő, hengeres tartályok méretezése, anyaga és vizsgálata a “Fekvő, hengeres tartály tűzveszélyes folyadékok tárolására” vonatkozó műszaki követelmény szerint. A tartálypalást és a tartályfenék megengedett legkisebb falvastagsága 3 mm. 2.25 Álló, hengeres tartályok méretezése, anyaga és vizsgálata a 4 sz melléklet IV/1 fejezet szerint. 2.26 Az alakos tartály űrtartalma legfeljebb 50 m3 lehet Az alakos tartály föld alá nem helyezhető 2.261 A tartály több egységből is kialakítható Az egységek alsó összekötése esetén minden egyes tartály

acélból készült elzárószerelvénnyel kiiktatható legyen. Ha a tartályok a közlekedőedény elvén működnek, akkor a 2.10 szakaszban előírt szerelvényekből elegendő egy berendezésre 1-1 darabot felszerelni a búvónyílás, a légzőcső, a szintjelző és a víztelenítő cső kivételével. 2.262 A tervezési nyomást 1 g/cm sűrűségű folyadék hidrosztatikus nyomása alapján kell megállapítani, amely egyben vizsgálati nyomás is. 2.27 Az olajat tartalmazó hordók és tartályok elmozdulás ellen rögzítve legyenek 2.28 Az olajat tároló helyiségben nem lehetnek kéménytisztító nyílások és a csatornahálózattal közvetlenül összekötött csatornatönkök (nyílások). 2.29 Az olajat tároló helyiségben nem szabad A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni. 2.210 A tartály padlástérben nem helyezhető el 2.3 Olaj tárolása kályhafűtéshez lakásokban és lakóházakban 2.31 Olajat a következő zárt edényekben szabad

tárolni: 25 1-ig fém- vagy műanyag kannában, 250 l-ig fém- vagy műanyag hordóban, dobban, konténertartályban, acéllemez vagy más anyagú, biztonsági szempontból azzal egyenértékű zárt tartályban. Üvegedényben olajat tárolni nem szabad. 2.32 Az olajtároló edényt nem szabad közhasználatú helyiségekben (pl átjáróban, lépcsőházban, folyosón) elhelyezni. 2.321 Egy lakásban legfeljebb 50 1 olajat szabad tárolni, egyenként legfeljebb 251 űrtartalmú edényben. 2.322 Az olajtároló edényeket nem szabad olyan helyen tárolni, ahol közvetlen hőhatásnak vannak kitéve. 2.33 A legfeljebb négylakásos, szabadon álló, I–III tűzállósági fokozatú (5 sz melléklet I/3 fejezet) lakóépület pincehelyiségeiben, illetve nem lakás céljaira való alagsori helyiségeiben lakásonként legfeljebb 6001 olaj tárolható. 2.34 A négynél több lakásos, nem szabadon álló, I–III tűzállósági fokozatú (5 sz melléklet I/3 fejezet)

lakóépületben, a tüzelőberendezéstől legalább 1,5 h tűzállósági határértékű (5. sz melléklet I/3. fejezet) fallal elválasztott helyiségben, továbbá pincehelyiségben, valamint nem lakás céljára való alagsori helyiségben, lakásonként legfeljebb 250 1 olaj tárolható. 2.35 Az I–III tűzállósági fokozatú (5 sz melléklet I/3 fejezet) egylépcsőházas pince- vagy alagsori helyiségben tárolt olaj teljes mennyisége legfeljebb 2400 1 lehet, többlépcsőházas lakóépület esetén pedig lépcsőházanként 2400 1. 2.36 Lakóépülettől különálló vagy az I–III tűzállósági fokozatú épület tűzfalához csatlakozó, nem lakás céljára való épületben lakásonként 600 1 olaj tárolható. Egy tűzszakaszban összesen 600 l olaj helyezhető el. A tűzszakaszok tűzfallal legyenek egymástól elválasztva 2.37 Az olajat tároló helyiség küszöbje olyan magas legyen, hogy az olaj kiömlés esetén se folyjon ki a helyiségből. Ha a

helyiségnek ilyen küszöbje nincs, akkor az olajat tartalmazó edényeket olyan elfolyásgátló térben (pl. betonmedencében, fémtálcában) kell elhelyezni, amely képes befogadni az ott tárolt edény(ek) űrtartalmát. 2.38 Az olajat tároló helyiségnek szellőzőnyílása legyén 2.39 Az üzlethelyiségek, intézmények és kisipari műhelyek fűtéséhez használt olaj a 231–238 szakaszok szerint legyen tárolva. Az elbíráláskor átlagosan 50 m2 alapterületet kell egy lakással egyenértékűnek tekinteni. 2.310 Az olajat tároló helyiség bejáratához a “Tűzvédelmi jelzőtáblák”-ra vonatkozó követelmények szerinti, tűzveszélyre figyelmeztető tábla legyen elhelyezve. 2.4 Rögzített tartály kisfogyasztású berendezésekhez A tartály legfeljebb 2 kg/h olajfogyasztású berendezéshez használható. A tartály névleges űrtartalma legfeljebb 25 l lehet. 2.41 A tartály a tüzelőberendezésen is elhelyezhető, de közvetlenül az olajégő fölött

nem lehet 2.42 A tartály feldőlés és elmozdulás ellen rögzítve legyen 2.43 A tartályon legyen szintmérő, töltő- és légzőnyílás, valamint elzárószerelvény 2.44 Az olajellátó berendezés alkatrészei (pl esővezetékek, csatlakozások, szűrőházak) csak nem éghető anyagúak lehetnek. Az összekötővezeték mechanikai sérülések ellen védő korrózióálló huzalszövettel bevont, olaj- és nyomásálló hajlékony tömlő is lehet. Üvegből készített szerelvényeket (pl. vízzsákot, szintjelzőt) nem szabad használni 2.45 Az olajtartályt úgy kell a helyiségben elhelyezni, illetve a tüzelőberendezésen rögzítve a hőhatástól védeni, hogy a tüzelőberendezés legnagyobb terhelésű folyamatos üzemeltetésekor is, az abban tároIt olaj hőmérséklete lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb legyen. 2.46 Az olajtartályt és szerelvényeit úgy kell elhelyezni, hogy túltöltéskor, illetve meghibásodáskor esetleg elcsepegő vagy

elfolyó olaj felfogható legyen és lánggal vagy füstgázzal közvetlenül érintkező, illetve az olaj gyulladáspontját 20 °C-ra megközelítő hőmérsékletű felületre ne juthasson. 2.5 Családi házak tüzelőberendezéseinek olajtartályai 2.51 Családi házak olajtüzelésű berendezéseinek ellátására legfeljebb 10 m3 névleges űrtartalmú tartály használható. A tartály kilépő vezetékébe az elzárószerelvény után – a helyiségbe való belépésnél – hőhatásra záró szelep (Biztonsági szerelvények tűzveszélyes folyadékok tárolóihoz és szállítóeszközeihez. Hőhatásra záródó szelepre vonatkozó műszaki követelmény szerint) legyen beépítve. A tartályon a 2.10 szakaszban felsorolt szerelvények legyenek 2.52 A tartályt zárt helyiségben, föld alatt vagy földdel takartan kell elhelyezni, a 2210 és a 2.53 szakaszban leírt esetek kivételével 2.53 Ha a tartály névleges űrtartalma a 600 l-t nem haladja meg, elhelyezhető

a tüzelőberendezéssel közös, nem lakás céljára való helyiségben is. A helyiség kialakítása a 2.37 szakasz szerint A tartály és a tüzelőberendezés között mért vízszintes távolság legalább 2 m legyen. 2.6 Mobil berendezések tartályai 2.61 Mobil berendezésen egy műszakra elegendő olajmennyiséget befogadó, de legfeljebb 1000 l névleges űrtartalmú tartály helyezhető el. A tartály tartószerkezetként nem vehető igénybe 2.62 A tartály közvetlenül az olajégő fölé nem szerelhető 2.63 A tartály olyan hővédő lemezzel vagy szigeteléssel legyen ellátva, amely a hőfelvételt olyan mértékben gátolja, hogy a tárolt olaj hőmérséklete lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb legyen. 2.64 A tartály olyan csepegést elvezető rendszerrel legyen ellátva, amely megakadályozza, hogy meghibásodáskor az esetleg kifolyt olaj a berendezés veszélyes részeire (égőre, kazánra, villamos szerelvényekre stb.) kerüljön 2.65 A

tartályon a következő szerelvények legyenek: töltőcső töltőcsonkkal és zárósapkával, hőmérő, szintjelző vagy szintmérő, légzőcső belobbanásgátló szerkezettel, víztelenítőcső, és elvezetőcső az olajégőhöz, hőhatásra záró szeleppel. A hőhatásra záró szelep az olajégő csatlakozása elé, ha ott hajlékony cső van, a hajlékony cső csatlakozása elé legyen beépítve. 2.66 Ha a tartályok a közlekedőedény elvén működnek, akkor a tartályok szerelvényezése a 2.261 szakasz szerint 2.7 A tüzelőberendezés helyiségébe helyezhető tartály 2.71 A tüzelőberendezéssel közös helyiségben legfeljebb 600 1 névleges űrtartalmú olajtartályt (napi olajtartályt) szabad elhelyezni, amelynek elvi megoldása a függelékben található (3. ábra) Ezen felül a helyiségben – külön tartályban – legfeljebb 600 1 begyújtóolaj tárolható. 2.72 A tartály töltése zárt rendszerű legyen (4 sz melléklet IX/2 fejezet) 2.73 A

tartályt úgy kell felszerelni, hogy a faltól való távolsága legalább 0,1 m legyen A tartály a tüzelőberendezés felett nem helyezhető el. A tartály palástjának a tüzelőberendezéstől mért vízszintes távolsága legalább 2 m legyen. A tartály alatt közvetlenül víznyelő nem lehet. 2.74 A tartály alatt levő csővezetékeket, illetve berendezéseket, ha azok hőmérséklete a tárolt olaj lobbanáspontját 20 °C-ra megközelíti, olyan védelemmel kell ellátni, amely az olaj ráfolyását megakadályozza (pl. szigeteléssel) 2.75 A tüzelőberendezés helyiségében elhelyezett tartály – megfelelően rögzített acél csővezetékkel – összeköthető nagyobb olajkészletet befogadó tárolóval is. 2.76 Ugyanazon építményhez tartozó több tartály részére egy közös központi tároló vagy tárolórendszer is létesíthető. A tartályok egymással közvetlenül nem köthetők össze, csak a központi tárolóhoz vagy gyűjtővezetékhez

csatlakoztathatók külön-külön csővezetékkel. 2.77 A tartály kilépővezetékébe az elzárószerelvény után hőhatásra záró szelep (Biztonsági szerelvények tűzveszélyes folyadékok tárolóihoz és szállítóeszközeihez. Hőhatásra záródó szelepre vonatkozó műszaki követelmény szerint) legyen beépítve. A tartály túltöltés elleni védelme a 210 szakasz szerint. 2.78 A tartály alatt, a tartály űrtartalmával azonos térfogatú elfolyásgátló tér legyen 2.79 A tüzelőberendezés helyiségében a fentieken kívül csak a tüzelőberendezés karbantartásához ténylegesen szükséges kenőanyagok tárolhatók, amelyek mennyisége az 1 hónapos szükségletet nem haladhatja meg. Tárolásukhoz csak zárt edények (4 sz melléklet XI fejezet) használhatók 2.8 Helyiségbe helyezett tartály 2.81 Az A és a B tűzveszélyességi osztályba sorolt épületek kivételével az olajtartály – épületen belül – külön helyiségben is

elhelyezhető. A helyiség talajszinten, talajszint alatt vagy felett egyaránt létesíthető. Ha a helyiségben 5 m3-nél több olajat tárolnak, akkor lehetővé kell tenni kívülről a tűz oltását. 2.82 Az egy helyiségben elhelyezett tartályok névleges összűrtartalma legfeljebb 50 m2 lehet Egy épületen belül ilyen helyiségből több is lehet, de az épületben elhelyezett tartályok névleges összűrtartalma nem haladhatja meg az azokból ellátott tüzelőberendezések egy fűtési idényre (állandóan üzemelő berendezések esetén 6 hónapra) tervezett olajszükségletét. A tartályok és a fal között megengedett legkisebb távolság – legalább három oldalról – 0,8 m. 2.83 A tárolóhelyiségben olyan elfolyásgátló tér legyen, amely a tartályok névleges összűrtartalmának legalább 80%-át, illetve – ha a legnagyobb tartály névleges űrtartalma ezt meghaladja – a legnagyobb tartály névleges űrtartalmának 100%-át befogadja. 2.84 A 25

m3-es és az annál nagyobb névleges űrtartalmú tartály leürítővezetékébe az elfolyásgátló téren belül gyorselzáró szerelvény legyen beépítve, amely az elfolyásgátló téren kívülről működtethető. 2.85 A tartályt csak a helyiségen kívülről indított, zárt rendszerű csővezetékkel szabad tölteni A csővezeték elfolyásgátló falon történő átvezetése folyadékzáróan legyen kialakítva. A szivattyú az elfolyásgátló téren kívül legyen elhelyezve. 2.86 A helyiségen gázvezetéket és a helyiséghez nem tartozó villamos és szellőztető vezetéket átvezetni nem szabad. Csatorna, víz- és fűtővezeték csak a helyiség födéme alatt, a legmagasabban elhelyezett tartály felső alkotója feletti magasságban vezethető át. A csatornavezeték 1,5 h tűzállósági határértékű (5. sz melléklet I/3 fejezet) épületszerkezettel határoltan legyen vezetve A helyiséghez tartozó vezetékek létesítése a 4. sz melléklet I/2 fejezet

szerint 2.87 Közvetlenül az A–C tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiség, valamint tüzelőberendezés helyisége alatt és felett tárolóhelyiség nem létesíthető. Tüzelőberendezés helyisége alatti tér azonban meglevő berendezés olajtüzelésre való átalakításakor felhasználható olajtárolásra. Ilyenkor a helyiség elválasztására használatos épületszerkezet legalább 3 h tűzállósági határértékű legyen, amelyen nyílás vagy nyílászáró szerkezet nem lehet. Megjegyzés: Filmszínházak és színházak esetében az arra vonatkozó műszaki követelmények előírásait is figyelembe kell venni. 2.88 A tárolóhelyiség falai, födéme, egyéb teherhordó elemei és padozata legalább 1,5 h, nyílászáró szerkezetei legalább 1 h tűzállósági határértékűek és nehezen éghetőek (5. sz melléklet I/3. fejezet) legyenek 2.89 A tárolóhelyiség ajtaja a tüzelőberendezés helyiségébe nem nyílhat, de nyílhat a

szivattyúhelyiségbe. Ha az elhelyezés nem teszi lehetővé a kijáratnak szabadba vagy biztonságos térbe nyitását, akkor a tárolóhelyiség a szabadba vezető vészkijáróval (pl. angolakna vészlétrával) legyen ellátva. A tárolóhelyiség határoló- és válaszfalában koromtisztító ajtó nem lehet 2.810 Talajszint feletti tárolóhelyiségben alsó és felső szellőzőnyílás legyen kialakítva Az alsó szellőzőnyílás úgy legyen elhelyezve, hogy az elfolyásgátló tér falát ne bontsa meg. A szellőzőnyílások összes szabad keresztmetszete a tárolóhelyiség alapterületének legalább 0,5%-a legyen. A szellőzőnyílások kívülről védőráccsal legyenek ellátva. Kürtő alkalmazásakor azt tüzelőberendezéshez használatos kéménycsoportba nem szabad bekötni. A kürtő szabadba nyíló vége a tetőgerinc fölött legyen. 2.811 Talajszint alatti tárolóhelyiség szellőztetése az arra vonatkozó jogszabály szerint 2.812 A tárolóhelyiségben

a tüzelőberendezés karbantartásához szükséges kenőanyagok is tárolhatók. 2.9 Szabadban elhelyezett tartály vagy tartálytelep A tároló-, valamint kiszolgáló építmények, berendezések megengedett legkisebb telepítési távolságai a 4. sz melléklet I/4 fejezet szerint 2.91 Föld alatti tartály létesítése a “Fekvő, hengeres tartály tűzveszélyes folyadékok tárolására” vonatkozó műszaki követelmény szerint. A tartály alsó megcsapolása esetén az elzárószerelvény ellenőrizhető és kezelhető legyen. 2.92 Előteres föld alatti tartály (4 ábra) létesítése a 4 sz melléklet III fejezet szerint, a következő kiegészítésekkel: 2.921 Ha a fűtőtest – fűtött tartály esetén – a dómnyíláson át nem szerelhető ki, akkor az előteret úgy kell kialakítani, hogy a fűtőtest kiemelhető legyen. 2.922 Az előtér szellőztetése a 2811 szakasz szerint 2.923 Az előtér kijárata az épület alagsorához vagy pincesorához is

csatlakoztatható, de közvetlenül a tüzelőberendezés helyiségébe nem nyílhat. Az előtérajtó küszöbje legalább 0,05 m-rel legyen magasabb, mint a tartály esetleges meghibásodásából adódó legmagasabb folyadékszint. 2.924 Az előtér ajtaja a 289 szakasz szerint 2.925 Az előtérben a tüzelőberendezés karbantartásához szükséges kenőanyagok tárolása a 279 szakasz szerint. 2.93 Előtér nélküli földtakarás alatti tartály létesítése a 4 sz melléklet III fejezet szerint 2.94 Előteres földtakarás alatti tartály létesítése a 4 sz melléklet III fejezet szerint (a 292 szakasz kiegészítéseivel). 2.95 Föld feletti tartály létesítése a 4 sz melléklet III fejezet szerint és a 4 sz melléklet IV/1 fejezet szerint. 2.10 A tartályok szerelvényei 2.101 Fekvő, hengeres tartályok a 4 sz melléklet III fejezet szerint, álló, hengeres, föld feletti tartályok a 4. sz melléklet IV/1 fejezet szerinti, egyéb tartályok a következő

szerelvényekkel legyenek ellátva: töltőcső a töltőcsonkkal és visszacsapó szeleppel (gravitációs kiürülési lehetőség esetén), légzőcső belobbanásgátló szerkezettel, szívócső (lefejtőcső) és víztelenítő-, illetve leürítőcső. Rögzített tartály kisfogyasztású berendezések részére a 2.43, mobil berendezések tartálya a 265 szakasz szerinti szerelvényekkel legyen ellátva. 2.102 Minden tartály legyen ellátva túltöltést jelző vagy gátló szerkezettel Családi házak esetében megengedett a kalibrált mérőrúd használata is. 2.103 Túltöltést jelző szerkezetként használható a töltőhelyen együttes hang- és fényjelzést adó készülék, amely legfeljebb 95-os töltési szintre legyen beállítva. 2.104 Túltöltést visszajelző vezeték használata esetén a tartály megfelelően méretezett túlfolyóvezetékkel legyen ellátva, amely a töltőhelyen végződjön. A vezeték vége alá olyan méretű nyitott edény

helyezendő, amelynek űrtartalma 5 perces töltési mennyiség befogadására elegendő. Az edény a tárolóedénybe kiüríthető legyen. A visszajelző túlfolyóvezeték belobbanásgátló szerkezettel legyen ellátva. A vezetékbe elzárószerelvényt építeni nem szabad. 2.105 A tartály a túlfolyótartállyal elzárószerelvény nélküli, megfelelően méretezett túlfolyóvezetékkel legyen összekötve. A túlfolyás elvezetése zárt rendszerű legyen 2.106 A túlfolyótartály a tüzelőberendezéssel közös helyiségben nem helyezhető el 2.107 A túlfolyótartály névleges befogadóképessége a tárolótartály névleges térfogatának legalább 1/10-e vagy a töltőszivattyú legalább 5 perces szállítóteljesítményének megfelelő űrtartalmú legyen. 2.108 A túlfolyótartályt javításkor és tisztításkor kiürítés céljára is lehet használni A kiürítés zárt rendszerű legyen. A túlfolyó- és kiürítőtartályt szivattyúberendezéssel vagy

gravitációs úton lehet lefejteni, illetve visszafejteni. 2.109 Minden tartály legyen ellátva szintjelzővel vagy szintmérővel Műanyag csöves, sérülés ellen védett szintjelző csak 600 l tartályűrtartalmig használható. Mechanikus rendszerű szintjelző kivezetése csak az előforduló legnagyobb folyadékszint felett lehet. Üvegcsőből készített vagy próbacsapos szintjelzőt használni nem szabad Úszósrendszerű szintjelző úszója vezetőberendezéssel legyen felszerelve, illetve az úszó fennakadása legyen megakadályozva. A szintjelző kivezetőnyílása a tartálytetőn legyen elhelyezve úgy, hogy az olaj túltöltéskor se szivároghasson ki. Membrános folyadékszint fenéknyomás-érzékelő csatlakozásába elzárószelep és hőhatásra záró szelep legyen beiktatva. 2.1010 Ha a tartály töltőcsonkja a tartály legfelső olajszintje alatt van, akkor a töltővezetékbe visszacsapó szelep és elzárószerelvény legyen beépítve, továbbá a

vezeték üríthető legyen. 2.11 Kerítés, lezárás A kerítés és a lezárás a 4. sz melléklet IX/3 fejezet szerint 2.12 Úthálózat 10 m3 és annál kisebb, valamint föld alatti tárolótartályok esetén külön tűzoltóút kiépítése nem szükséges. 10 m3-nél nagyobb föld feletti tárolók – legalább 40 m-re – tűzoltó gépjárművel megközelíthetők legyenek. 1000 m3-nél nagyobb tartályok és tartálycsoportok úthálózata a 4. sz melléklet IX/3 fejezet szerint. 2.13 Világítás A világítás a 4. sz melléklet IX/3 fejezet szerint I/2. FEJEZET OLAJTOVÁBBÍTÓ ÉS OLAJMELEGÍTŐ RENDSZEREK E fejezet tárgya a III. és a IV tűzveszélyességi fokozatú (4 számú melléklet XI fejezet) tüzelővagy fűtőolaj (a továbbiakban: olaj) elégetésére használatos tüzelőberendezések olajszükséglete továbbításának és melegítésének tűzvédelmi előírásai. Megjegyzés: A vizsgálatok a 4. sz melléklet I/5 fejezet tartalmazza 1.

OLAJTOVÁBBÍTÓ RENDSZER 1.1 Az olajat a tüzelőberendezéshez csak gravitációs vagy szivattyús szállítással szabad eljuttatni A különféle minőségű olajok továbbítórendszere egymásnak tartaléka is lehet. A továbbítószivattyú és berendezéseinek kiválasztása a 4. számú melléklet IX/3 fejezet szerint 1.2 Az olajtovábbító csővezeték elhelyezése lehet föld feletti, és föld alatti. 1.21 Az olajvezetéken általában csak hegesztett csőkötés lehet Menetes vagy karimás kötés csak a szerelvényeken, a csőkiegyenlítőkön és a beépített berendezéseken vagy a vakkarimázási helyeken lehet. 1.22 A csővezetékek és tartozékaik hegesztését csak – az arra vonatkozó jogszabályban előírt – érvényes vizsgával rendelkező, minősített hegesztő végezheti. 1.23 Az olajtovábbító fővezetékről való vezetékleágazásoknál elzárószerelvények legyenek beépítve. 1.24 A fűtött, kísérő-gőzvezetékkel ellátott olajvezeték

hőszigetelt legyen A hőszigetelés csak nem éghető anyagú lehet. 1.3 Föld feletti olajvezetéket a “Tűzveszélyes folyadékok tároló- és kiszolgálólétesítményei, berendezései”-re vonatkozó műszaki követelmények szerint, a következők figyelembevételével szabad kiépíteni: 1.31 Olajvezetéket nem éghető anyagú oszlopokon, illetve állványokon kell elhelyezni Telepíthetők továbbá a C–E tűzveszélyességi osztályba sorolt épületek külső falai és födéme mentén, valamint tetőzete felett. Ezekre támasztva is elhelyezhető olyan ipari épületek esetén is, amelyekben olajfelhasználás nincs. Az épületek külső fala mentén az olajvezeték nyitható nyílászárókat nem keresztezhet, és a faltól olyan távolságra kell lennie, hogy a vezeték és az arra szerelt szerelvény kezelhető és javítható legyen. Az A és a B tűzveszélyességi osztályú * veszélyességi övezetben, helyiségben csak az ott elhelyezett technológiai

tűzelőberendezéshez tartozó olajvezeték helyezhető el a technológiához tartozó berendezéseken és vezetékeken kívül. 1.32 Föld feletti olajvezeték alsó alkotójától számított megengedett legkisebb talajszint feletti magasságok a következők: - olyan területen, ahol sem gyalogos, sem járműközlekedés nincs 0,4 m, - olyan területen, ahol járművek nem közlekednek, oszlopokon, hidakon 2,5 m, - járművekkel járható utak kereszteződési helyein, az úttest legmagasabb pontjától számítva 4,5 m, - vasútvonalak keresztezésénél az űrszelvény felett, de legalább 5,5 m, - üzemeken belüli utaknál és iparvágányoknál, ahol hőhatás éri (pl. folyékony nyersvas vagy salak szállítása) védőernyő vagy nem éghető hőterelő szigetelés szükséges, legalább 6,0 m. 1.33 Föld feletti olajvezeték egyéb csővezetéktől mért megengedett legkisebb függőleges távolsága a keresztezési helyeken a következő legyen: 300 NÁ és az annál

kisebb átmérőjű olajvezeték esetén, a vezeték - szigeteléssel együtt mért átmérője, de legalább 0,1 m, - 300 NÁ-nál nagyobb átmérőjű olajvezeték esetén 0,3 m, Föld feletti olajvezeték és kötélpálya közti megengedett legkisebb - függőleges távolság a csille legalsó szélétől számítva, a sodronykötél belógását is figyelembe véve 3,0 m. Föld feletti olajvezetéket – villamos távvezetékkel való keresztezés esetén – a villamos légvezeték alatt kell átvezetni az arra vonatkozó műszaki követelmények és jogszabályok szerint. Az olajvezeték ezen a szakaszon külön is legyen földelve. Villamos légvezeték és olajvezeték közötti legkisebb függőleges és vízszintes távolság meghatározásakor a tartó- és védőszerkezetek is az olajvezeték részeinek tekintendők. 1.34 Föld feletti olajvezeték legkisebb vízszintes távolsága a következő legyen: - iparvágány tengelyétől 3,2 m, - az útszegély kövétől, az

útburkolat szélétől, az útárok vagy az úttöltés belső padkájától 1,5 m, - föld alatti víz-, csatorna és melegvíz-vezeték vagy föld alatti kábel az olajvezeték tartója alapozásának szélétől 0,5 m, - nagyfeszültségű villamos vezetéktől és villamos alállomástól az arra vonatkozó műszaki követelmények és jogszabályok szerint. 1.35 Föld feletti olajvezeték más csővezetékekkel együtt vezethető közös oszlopon vagy tartószerkezeten. A csővezetékek egymás közötti távolsága tegye lehetővé a vezetékek javítását Az olajvezeték forró közeget szállító csővezetékek hőhatása ellen védve legyen (pl. szigeteléssel) Oszlopokon, tartószerkezeteken vezetett föld feletti olajvezetékek és szigetelt villamos kábelek együttes vezetése megengedhető. 1.36 Olajvezetéknek épület tetőzete feletti vezetésekor a vezeték alsó és a tető felső síkja között legalább 0,3 m-es távolság legyen, továbbá lehetővé kell

tenni a tetőre való feljutást (lépcső, hágcsó, tetőjárda használatával) a vezeték szemrevételezésére és kezelésére. 1.37 Olajvezeték üzemen belül, vasúti, gépjármű- és gyalogjáró hidakra felfüggesztve is átvezethető. A hidakra felfüggesztett olajvezeték csak hegesztett csőkötéssel építhető A hegesztési varratok ezen a szakaszon roncsolásmentes vizsgálattal legyenek ellenőrizve. A hegesztési varratok legalább R4 radiográfiai hibafokozatúak (Hegesztett kötések roncsolásmentes vizsgálata műszaki követelmény szerint) lehetnek. A híd mozgásából adódó, a csőre ható meg nem engedhető igénybevételek megakadályozására megfelelő kiegyenlítőelemek beépítése szükséges. Az olajáramlás felőli oldalon – az átvezetés utáni olajbetápláláskor a másik oldalon is – elzárószerelvény legyen beépítve az olajvezetékbe. 1.4 Föld alatti olajvezetéket a 4 számú melléklet IX/3 fejezet szerint, illetve a

következők szerint szabad létesíteni: 1.41 Földbe ásott olajvezeték fektetési mélysége a talajszinttől a cső felső alkotójáig mérve legalább 0,8 m legyen. Az olajvezeték fektetési mélysége csökkenthető, ha külső terhelések, dinamikus hatások és fagy, illetve dermedés ellen védve van. 1.42 Föld alatti olajvezeték és az általa keresztezett egyéb föld alatti építmények (vízvezeték, melegvíz-vezeték, csatornahálózat stb.) közötti legkisebb távolság 0,15 m legyen Föld alatti olajvezeték és erősáramú kábel közötti távolság legalább 0,5 m legyen. Ez a távolság 0,25 m-re csökkenthető, ha a kábel vagy a vezeték védőcsőben van elhelyezve. A védőcső legalább 1 m-re nyúljon túl a keresztezett vezeték külső palástján. A szerelvények a keresztezett építmények legkülső vonalától számítva legalább 1 m-re legyenek. 1.43 Föld alatti olajvezetéknek különféle építményektől mért legkisebb távolsága

vízszintes síkban, a vezeték párhuzamos fektetése esetén, a következő: útszegélytől 1 m, épülettől (a beépítés vonala mentén) 1 m, iparvágány tengelyétől 3,2 m, vízvezetéktől, csatornától 1 m, erősáramú kábeltől 1 m, fák törzsétől 2 m. Két vagy több olajvezeték különféle minőségű olajfajták esetén is egy munkaárokba fektethető. A csövek között a szükséges szerelési távolság legyen. 1.44 Föld alatti olajvezeték vasútvonalakkal való kereszteződésénél az olajvezeték védőcsőben legyen elhelyezve. A védőcső a vasúti töltés talpán túl legalább 1 m távolságra legyen kivezetve Egyéb előírások a “Vezetékek elrendezése fővasúti vágányok és ezekből kiágazó iparvágányok alatt” műszaki követelmény szerint. A védőcsőbe helyezett olajvezetéken csak a lehető legkevesebb hegesztett kötés lehet. Ezek a varratok roncsolásmentes vizsgálattal ellenőrizve és a cső fokozott korrózió elleni

védelemmel és hőszigeteléssel legyen ellátva. A védőcső végei vízmentesen legyenek lezárva Közforgalmú vágányoknál a vágánytól számított 100 m-en belül – az olajáramlás irányából – elzárószerelvény legyen beépítve az arra vonatkozó jogszabály szerint. 1.45 Az olajvezeték szükség esetén védőcsatornák, személy- és járműforgalomra való alagutak, aknák és más föld alatti műtárgyak falán is átvezethető, ha az olajvezetéket megfelelő szigeteléssel, szükség esetén kísérő gőzvezetékkel együtt védőcsőben helyezik el. A védőcső a keresztezett műtárgy határvonalán legalább 0,5 m-rel nyúljon túl és tömör, természetes vagy feltöltött, de döngölt talajon támaszkodjon. A védőcső falon való átvezetése tömített legyen, amely megoldható a csővezetékre hegesztett taréjnak a falba való betonozásával vagy tömszelencével. 1.5 Az olajvezeték folyókon, vízcsatornákon vagy más vízi

létesítményeken átvezethet a föld alatt vagy föld felett. A tervezés és a kivitelezés az arra vonatkozó jogszabályok, illetve a vízügyi és a hajózási hatóságok előírásai szerint. 1.6 Padlócsatornába különböző olajvezeték egyéb vezetékkel (pl víz- vagy levegővezetékkel) együtt is fektethető. A padlócsatornát leemelhető fedőlapok vagy taposórácsok fedjék A padlócsatornák szellőztethetők vagy száraz homokkal feltöltöttek legyenek. 1.7 Az olajvezetékbe beépített szerelvények kezelhetők, ellenőrizhetők és javíthatók legyenek A 2 m-nél magasabban elhelyezett szerelvényekhez lépcsővel vagy hágcsóval ellátott kezelőpódium szükséges, vagy a szerelvények távműködtethetők legyenek. 1.8 Üzemi gázvezetékkel párhuzamosan vezetett olajvezetékek létesítése az “Ipari üzemek gázellátó rendszerének létesítése” műszaki követelmény szerint. 2. OLAJMELEGÍTŐ RENDSZER 2.1 Olajat csak közvetett

fűtőrendszerrel szabad melegíteni 2.2 A tartály melegítése, fűtése a 4 számú melléklet III fejezet szerint és a 4 számú melléklet IV fejezet szerint, a vasúti tartálykocsik töltetének fűtése a “Tűzveszélyes folyadékot túlnyomás nélkül szállító vasúti tartálykocsi tűzvédelmi és biztonsági előírásai” szerint. 2.3 Minden, fűtőberendezéssel ellátott, illetve felmelegített olajat tartalmazó tartályon legyen hőmérő. A megengedett hőmérséklet a hőmérőn legyen bejelölve. Azokon a berendezéseken, amelyeken állandó felügyelet nincs, távjelző berendezés vagy hőmérséklet-szabályozó legyen beépítve. Az önműködő hőmérséklet-szabályozó kézzel is működtethető legyen. Az önműködő hőmérsékletszabályozón a megengedett hőmérséklet legyen bejelölve 2.4 A tartályfűtés kondenzvize a fűtési rendszerbe csak ellenőrzötten vezethető vissza A vasúti és a közúti tartálykocsik fűtési kondenzvize a

fűtési rendszerbe nem vezethető vissza a fokozott szennyeződési veszély miatt. 2.5 A csővezetékek (beleértve a túlfolyó-vezetékszakaszokat is) szükség esetén fűthetők legyenek A csővezetéki hőtágulások felvételét a vezetékhálózat nyomvonalának megfelelő kiképzése vagy csőkompenzátorok beépítése tegye lehetővé. Az olajvezeték-hálózatban tömszelencés csőkompenzátor nem használható. Fűtött olajvezeték-hálózat esetén a szűrőedények fűtése is szükséges. A gőzvezetéket az olajvezetékkel csak úgy szabad összekötni, hogy a gőzvezetékbe olaj ne juthasson (pl. kiiktatható csőszakasz) A hőszigetelés csak nem éghető anyagú lehet. 2.6 Az olajvezeték-hálózatba beépített szűrők, hőcserélők gőzfűtésének és az olajvezetékek kísérő gőzvezetékének kondenzvize – a kazánokba – ellenőrzés után visszavezethető. 2.7 A kondenzvíz a csatornahálózatba csak olajleválasztón keresztül és szükség

szerint hűtve vezethető vissza. A csatornába 40 °C-nál melegebb víz nem vezethető. 2.8 Recirkulációs rendszerben, ha a tartályba visszavezetett olaj hőmérséklete lobbanáspontját 20 °C-ra megközelíti, a recirkulációs olaj fűtése automatikusan szűnjön meg. Ha a tartályoknál állandó felügyelet van, akkor az automatikus fűtés lezárása helyett a kezelőszemélyzetet riasztó fény- és hangjelzés is elegendő. A visszatáplálást csak a tartály legalacsonyabb olajszintje alatti térbe szabad bekötni. I/3. FEJEZET TÜZELŐBERENDEZÉSEK E fejezet tárgya a III. és a IV tűzveszélyességi fokozatú (4 sz melléklet XI fejezet) tüzelő- vagy fűtőolaj (a továbbiakban: olaj) elégetésére használatos általános és technológiai tüzelőberendezések tűzvédelmi előírásai. Megjegyzés: A vizsgálatokat a 4. sz melléklet I/5 fejezet tartalmazza 1. OLAJTÜZELÉSŰ BERENDEZÉS 1.1 Az olajtüzelésű berendezésekben csak az illetékes hatóság

által engedélyezett olajégő használható. 1.2 Az olajégő bekötéséhez mechanikai sérülések ellen védett, olaj- és nyomásálló hajlékony tömlő is használható. A 25 1-nél nagyobb névleges űrtartalmú tartályokkal ellátott, állandó felügyelet nélküli tüzelőberendezések hajlékony tömlő- és stabil csővezeték csatlakozási pontjában: hőhatásra záró szelep, és gyorselzáró szerelvény legyen beépítve. Állandó felügyelet mellett üzemelő technológiai tüzelőberendezésbe elegendő kézzel vagy kézi távvezérléssel működtethető gyorsan záró szerelvény beépítése is. Ez a szerelvény a hajlékony tömlő csatlakozásától olyan távolságra legyen, hogy egy esetleges tömlőszakadáskor bekövetkező tűz esetén is működtethető legyen. 1.3 Minden olyan olajtüzelésű berendezésen, amelynek olajfogyasztása 2 kg/h felett van, robbanócsappantyú legyen a következők szerint:  a Kazánbiztonsági Szabályzat hatálya

alá tartozó berendezéseken a szabályzat előírása szerint,  a Kazánbiztonsági Szabályzat hatálya alá nem tartozó berendezéseken a robbanócsappantyú(k) közvetlenül a tűztérre legyenek elhelyezve. Az utóbbi berendezések robbanócsappantyúinak szabad nyílásfelülete minden megkezdett 420 MJ/h (kb. 100 000 kcal/h) hőteljesítmény után legalább 0,01 m2 legyen Azokon a tüzelőberendezéseken (pl. kemencéken), amelyeknek tűzterén nyitható nyílás(ok) van(nak), a nyílás(ok) szabad felülete akkor tekintendő robbanócsappantyúnak, ha az ajtók (csappantyúk) saját súlyúktól záródnak. 1.4 Az olajtüzelésű berendezések égésbiztosítása az arra vonatkozó jogszabály szerint 1.5 Az olajtüzelésű berendezések automatikája az “Olajtüzelésű berendezések szabályozó és vezérlő egységei” műszaki követelmény szerint. 1.6 A gőzkazánok reteszfeltételei a “Gáz- és olajtüzelésű berendezések kezelési osztályba

sorolása” vagy az “Időszakosan felügyelt gáz- és olajtüzelésű kazánok” műszaki követelmény szerint. 2. TECHNOLÓGIAI TÜZELŐBERENDEZÉS 2.1 Fogalommeghatározások 2.11 Technológiai tüzelőberendezés az a nyílt vagy zárt berendezés, amely a technológiai folyamat területén van elhelyezve és a tüzelés (hőtermelés) a technológia része, függetlenül attól, hogy a hőközlés közvetlen vagy közvetett (pl, felületkezelő gépsor szárító-, beégetőegysége, csőkemence, védőgázas hőkezelő, fémolvasztó, kerámiaégető). 2.12 Nyílt technológiai tüzelőberendezés az a berendezés, amely az égési levegőt külön védelem nélkül, közvetlenül a környezetből kapja, és a berendezés egyéb részei (pl. adagolóajtó, vizsgálónyílás) is lehetővé teszik, hogy a tűztér és a környezet kapcsolata közvetlen legyen (pl, légfüggöny nélküli nem gáztömör zárású figyelőnyílással). 2.13 Zárt technológiai

tüzelőberendezés az a berendezés, amelyen a védelmi megoldás megakadályozza azt, hogy a környező légtérben esetleg előforduló éghető gáz vagy gőz a tüzelőberendezés lángjától, a tűztér hőmérsékletétől vagy a berendezés külső felületi hőmérsékletétől begyulladjon. 2.2 Követelmények 2.21 A technológiai tüzelőberendezés tűzveszélyességi osztályba sorolásakor a melegített anyag tűzveszélyességi osztályát kell alapul venni az A–C tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok esetében. A D és az E tűzveszélyességi osztályba tartozó melegített (hevített) anyag esetén az olajtüzelés következtében a berendezés D tűzveszélyességi osztályba tartozik az arra vonatkozó jogszabály szerint. 2.22 A technológiai tüzelőberendezés biztonsági berendezései, összhangban a technológiai folyamathoz szükséges biztonsági berendezésekkel, szerkezetekkel és reteszelési rendszerrel, tervezéskor legyenek meghatározva. A

tüzelőberendezés általános védelmi megoldását a kezelési osztálynak és az arra vonatkozó jogszabálynak, valamint a műszaki követelmény egyéb előírásainak megfelelően kell kialakítani. 2.23 Ha a technológiai tüzelőberendezés A–C tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot melegít, akkor – megoldás szükséges a kezelési osztály szerinti kivitelben arra, hogy veszélyhelyzetkor a tüzelőolaj (fűtőolaj) betáplálása megszűnjön (lángkioltás) és a tűztér, valamint a tüzelőberendezés közvetlen környezete vízmentes gőzzel vagy oltógázzal elárasztható legyen; – a tüzelőberendezés füstgázhőmérséklete folyamatosan mérve legyen, az I. kezelési osztály (Gázés olajtüzelésű berendezések kezelési osztályba sorolás műszaki követelmény szerint) kivételével a füstgáz határhőmérsékletéről automatikusan vezérelt módon legyen végrehajtva a lángkioltás és a tűztér oltógőzzel vagy oltógázzal való

elárasztása. 2.3 A technológiai tüzelőberendezést zárttá tevő védelmi módok 2.31 Zárt légellátásos védelemnél az égőhöz az égési levegő tiszta levegőjű pontról (veszélyességi övezeten kívülről), zárt rendszerben érkezzen. Az égő reteszelése az égési levegő hozzávezetés zavaráról is történjen. 2.32 Lángzáras védelemnél a tűztér az égővel együtt lángáthatolást megakadályozó (pl lemezes) védőszerkezettel kerüljön elválasztásra a külső környezettől. A lángzárat, illetve a lángzártípust a környezetben előforduló gázok, illetve éghető gőzök figyelembevételével az arra feljogosított szervvel minősíttetni kell. 2.33 Éghető anyag koncentrációérzékelős – a zárttal egyenértékű – védelem használata esetén: – Érzékelő legyen elhelyezve az égő légbeszívó nyílása közelében, 1 m átmérőnél kisebb – vagy azzal egyenértékű – légbeszívó nyílás esetén nyílásátmérőnyi

távolságra, 1 m és az annál nagyobb légbeszívó nyílás esetén pedig 1 m távolságra. Többégős tüzelőberendezés esetén az érzékelők elhelyezését egyedileg kell megtervezni. – A gázkoncentráció-érzékelő a kezelő részére az alsó éghetőségi (robbanási) határkoncentráció 20%-ának elérésekor jelezzen, és az alsó éghetőségi (robbanási) határkoncentráció 40%-os értékénél a jelzéssel egyidőben a 2.23 szakasz szerinti lángkioltás, valamint gőzzel vagy oltógázzal való elárasztás történjen. 3. OLAJTÜZELÉSŰ BERENDEZÉS ELHELYEZÉSE 3.1 A tüzelőberendezés helyisége talajszint alatt – kivéve a levegőnél nehezebb begyújtógázokat –, talajszinten vagy talajszint felett egyaránt elhelyezhető. Színházakban, filmszínházakban és művelődési létesítményekben a tüzelőberendezés elhelyezése a vonatkozó műszaki követelmények szerint. 3.2 A tüzelőberendezés helyisége C–E tűzveszélyességi

osztályú* létesítményben, illetve közvetlenül a létesítmény mellett elhelyezhető; ha az arra vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik. 3.3 A tüzelőberendezés helyiségét magába foglaló épület az A és a B tűzveszélyességi osztályba* tartozó létesítménytől az arra vonatkozó jogszabály előírásai szerint meghatározott távolságra legyen telepítve. 3.4 Ha a tüzelőberendezés helyiségét különálló épületben helyezik el, akkor az a C–E tűzveszélyességi osztályba* tartozó létesítményektől ugyancsak a vonatkozó jogszabály előírásai szerint meghatározott távolságra legyen telepítve. 3.5 A 4 kg/h-nál nagyobb olajfogyasztású tüzelőberendezés helyisége legalább 1,5 h tűzállósági határértékű épületszerkezetből (5. sz melléklet I/3 fejezet) legyen kialakítva Különálló ipari létesítmények esetén acélvázas épületszerkezet is használható. 3.6 A 2 kg/h-nál nagyobb olajfogyasztású berendezés

helyiségében csatornahálózatba bekötött padlóösszefolyó nem lehet. Ilyen helyen olajat át nem eresztő anyagból zsomp legyen kialakítva A zsompból az összegyűlt folyadékot csak átemeléssel és olajfogón át szabad a csatornahálózatba vezetni. Önműködő átemelőberendezés csak abban az esetben létesíthető, ha önműködő vészjelző és leállító berendezés kizárja, hogy a csatornahálózatba olaj kerüljön. 3.7 Az A és a B tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben és szabadtéren csak zárt technológiai tüzelőberendezés helyezhető el. I/4. FEJEZET TELEPÍTÉSI TÁVOLSÁG E fejezet tárgya az olajtüzeléshez tartozó tároló- és kiszolgáló építmények, berendezések telepítési távolsága. 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1 Elhelyezési távolság Tároló tartályok (4. melléklet III fejezet, IV fejezet és VIII fejezet) között megengedett legkisebb távolság. 1.2 Telepítési távolság

Létesítmények között, illetve tárolótartályok és építmények, berendezések között megengedett legkisebb távolság. 2. TELEPÍTÉSI TÁVOLSÁG A táblázat szerint. D a tartályátmérőt jelenti 4. számú melléklet IV fejezet szerinti értelmezésben A távolságokat mindig a tartálypalásttól, illetve a létesítmény szélétől (vasúti vágány esetében a vágány tengelyétől) kell mérni. Megjegyzés: A táblázat a teljesség érdekében elhelyezési távolságokat is tartalmaz. I/5. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK, VIZSGÁLATOK E fejezet tárgya a III. és a IV tûzveszélyességi fokozatú (4 sz melléklet XI fejezet) tüzelo- vagy fűtőolajat (a továbbiakban: olajat) tároló- és kiszolgáló építmények, berendezések villamos és tűzoltó berendezéseinek általános, valamint a tartályok, a csővezetékek és a szerelvények vizsgálati előírásai. 1. VILLAMOS BERENDEZÉS, ÉRINTÉS- ÉS VILLÁMVÉDELEM 1.1 A villamos berendezés a

tárolóhelyiségben és egyéb helyeken (szivattyúházban, kazánházban stb.) a Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezés tűzveszélyes helyiségekre és szabadterekre vonatkozó műszaki követelmény szerint, az érintésvédelem az érintésvédelmi szabályzat szerint, a villámvédelem a 3. számú melléklet III fejezete szerint legyen megtervezve és kivitelezve. 1.2 A földelőhálózatba a következő berendezések legyenek bekötve:  a lefejtőhely,  a vasúti, lefejtő iparvágány (két helyen),  a külső olajvezeték a rendeltetés szerinti hálózategységenként,  a berendezésnek épületben elhelyezett fémanyagú készülékei és vezetéke, beleértve a légzőcsövet és az épület villamos berendezésének tetőtartóját,  a föld feletti tartályt,  a föld alatti, fekvő, hengeres, részben föld alatti, valamint a helyiséghez kötött tároló-, napi

és túlfolyótartály, a családi házak tüzelőberendezésének tartálya és olajfelfogó tálcája, valamint a lefejtő- vagy továbbítószivattyú. 1.3 A tartály, a szerelvények, a tartozékok és a csatlakozó csővezetékek között fémes érintkezés legyen. 1.4 A földelők eredő szétterjedési ellenállása az R2 fokozatba (3 sz melléklet III fejezete) tartozzon. 2. TŰZOLTÓ FELSZERELÉSEK ÉS BERENDEZÉSEK 2.1 Minden 200 l vagy annál nagyobb olajmennyiség hordós vagy tartályos tárolójában és a 10 kg/h-nál nagyobb fogyasztású tüzelőberendezés(ek) helyiségében egy-egy legalább 0,2 m3 űrtartalmú, száraz homokkal telt tartály és szórólapát legyen készenlétben. A tárolóhelyiség bejáratánál tűzveszélyre figyelmeztető, “Tűzvédelmi jelzőtáblák” a vonatkozó műszaki követelmény szerinti tábla legyen elhelyezve. 2.2 A helyiséghez kötött, 600 l névleges űrtartalom feletti tárolók közelében tárolóhelyiségenként

két-két 12 kg töltetű, porral oltó tűzoltó készülék (1. sz melléklet II fejezet) legyen elhelyezve A tüzelőberendezés helyiségében porral oltó tűzoltó készülék (1. számú melléklet II fejezet) is legyen készenlétben tartva. A készülékek száma és nagysága az olajfogyasztástól függően, a táblázat szerint. Olajfogyasztás, kg/h A készülék száma, db A készülék nagysága, kg 2–3-ig 1 6 3 felett 5-ig 2 6 5 felett 50-ig 2 12 50 felett 100-ig 3 12 100 felett 500-ig 4 12 500 felett 1 50 4 12 A tűzoltó készülékek hozzáférhetően legyenek elhelyezve. 2.3 A tűzoltó felszerelésekre vonatkozó egyéb előírások és a tűzoltó berendezések létesítése a 4 sz melléklet IX/3. fejezet szerint 3. VIZSGÁLAT 3.1 A csővezetékek és a szerelvények üzembe helyezés előtti szilárdsági és tömítettségi próbája a 4. sz melléklet IX/3 fejezet szerint 3.2 Az olajégők bekötésére használatos hajlékony tömlők és

szerelvények üzembe helyezés előtt 1,5 p ü , de legalább 4 bar engedélyezési nyomáson szilárdsági és 1,25 p ü túlnyomáson tömítettségi nyomáspróbának legyenek alávetve. 3.3 Forgalomba hozatal, illetve üzembe helyezés előtt a 4 számú melléklet I/1 fejezet szerint a következőkben felsorolt tartályokon, feltöltött állapotban és 0,01 bar túlnyomáson tömítettségi próbát kell végezni: forgalomba hozatal előtt a kisfogyasztású berendezések rögzített tartályán, üzembe helyezés előtt az alakos tartályon, a családi házak olajtüzelő berendezéseinek olajtartályán, és a mobil berendezések tartályán. 3.4 Az ipari és kommunális létesítmények tömítettségi próbáit legalább 5 évenként ismételni és a vizsgálat eredményét bizonylatolni kell. 3.5 Fekvő, illetve álló, hengeres tartályok vizsgálata a “Fekvő, hengeres tartály tűzveszélyes folyadékok tárolására” vonatkozó műszaki követelmény és a 4.

számú melléklet IV/1 fejezet szerint. 3.6 A vizsgálatok során végzett tömítettségi próbák időtartama legalább 2 h legyen Ez alatt az idő alatt a nyomás nem csökkenhet. A tömítettségi próba időtartamának mérését a feltöltést követő 1 h után szabad csak megkezdeni. 4. Ismertesse a gázkazánházak (GOMBSZ, MSZ 12627) kialakításának szabályait (tetőtéri telepítés), GOMBSZ VII. fejezet Gázfogyasztó berendezések elhelyezésének, alkalmazásának általános műszaki-biztonsági követelményei 51. § (1) A gázfogyasztó berendezést tilos bekapcsolni vagy üzemeltetését megengedni olyan helyen, ahol a rendeltetéstől eltérő használat tapasztalható vagy bizonyítható. (2) A gázfogyasztó berendezés felállítási, felszerelési helyét úgy kell megválasztani, hogy: - a gázfogyasztó berendezés hozzáférhető, üzembiztosan kezelhető, javítható legyen; - környezetét a fejlődő hő ne veszélyeztesse; - a szabályos

légellátás-szellőzés és a szabályos égéstermék elvezetés biztosítható legyen; - az elhelyezésre és alkalmazásra vonatkozó műszaki-biztonsági előírások betarthatók legyenek. (3) Minden gázfogyasztó berendezés előtt egy irányból (a kezelési irányból) legkedvesebb 0,8 m szabad közlekedési, mozgási távolság - kezelési lehetőség - legyen. (4) Olyan ipari-kommunális és egyéb 58 kW ( ~ 50 000 kcal/h) egységteljesítményűnél nagyobb gázfogyasztó berendezésnél, melynél a kezeléshez vagy a szerelési karbantartási munkákhoz szükség van a több oldalról való hozzáférésre, ezt a távolságot három oldalról (indokolt esetben minden oldalról) kell biztosítani. (5) A gázfogyasztó berendezések csatlakoztatásába (kötésébe) a berendezés elé kézi elzárót kell beépíteni. (6) Égéstermék elvezetés nélküli gázfogyasztó berendezés alvás céljára szolgáló helyiségbe vagy azzal összeszellőztetett helyiségbe nem

szerelhető. 52. § (1) Vezetékes gázszolgáltatásról ellátott gázfogyasztó berendezés kötési módja fémcsőkötés vagy bevizsgált, minősített, az illetékes hatóság által a tűzvédelmi hatóság egyetértésével engedélyezett hajlékony kötőelem lehet. (2) Vászonbetétes gumitömlővel való kötést csak háztartási pébé gázfogyasztó berendezésnél, valamint 1750 W ( ~ 1500 kcal/h) hőterhelésűnél kisebb háztartási és laboratóriumi, kisipari, orvosi, technológiai stb. kisnyomású készülékeknél lehet alkalmazni Átfolyó rendszerű vízmelegítők, átfolyó rendszerű fűtőkészülékek 54. § (1) A vízmelegítők alsó élének magassága a padlószint felett 0,8 m-1,4 m között lehet (2) 13 kW ( ~ 185 kcal/percnél) kisebb hőterhelésű átfolyó rendszerű vízmelegítő kád fölé nem szerelhető, fürdőkád vagy zuhanyozó melegvíz ellátására nem csatlakoztatható. (3) Vízmelegítőt fürdőkád fölött csak a lefolyó

felőli oldalon szabad elhelyezni. (4) Gázvízmelegítőt lakószobában, alvás céljára használt helyiségben felszerelni tilos! (5) Égéstermékelvezetés nélkül csak 10,5 kW-nál ( ~ 150 kcal/percnél) kisebb névleges teljesítményű vízmelegítőt szabad alkalmazni. Égéstermék-elvezetés nélküli vízmelegítőt (kisvízmelegítőt) közvetlen kifolyásra vagy csak azonos helyiségben levő egy csaptelepre lehet alkalmazni; - és csak olyan rendeltetési célra, amelynél az egyszeri vízvételi idő 10 percnél nem több. (6) Ha a vízmelegítő falsarokba (fülkébe, szekrénybe) kerül, akkor a kezelhetőséget biztosítani kell. Az oldalsó falsíktól minden esetben legalább 0,1 m távolságot tartani kell. (7) Ha a vízmelegítőt fülkében vagy szekrényben helyezik el, akkor a szekrény vagy fülke padlószintig alakítandó ki, határoló falát és ajtaját nem éghető anyagból kell készíteni. Nem hálós (rácsos) ajtószerkezet esetén egyenként

legalább 400 cm2-es alsó-felső szellőzőnyílást kell a fülkéhez vagy szekrényhez biztosítani. Égéstermék-elvezetés nélküli vízmelegítőt fülkében vagy szekrényben tilos elhelyezni. (8) 13 kW ( ~ 185 kcal/percnél) nagyobb teljesítményű vízmelegítőkkel azonos módon szerelhető átfolyó rendszerű fűtőkészülékek elhelyezésére ezen vízmelegítőkre megadott feltételek vonatkoznak. Falifűtők 55. § (1) Fali fűtőkészülékeket fürdőkád és egyéb vizes berendezési tárgy fölött vagy ahhoz 0,1 mnél közelebb elhelyezni tilos! (2) A falifűtő készülék és WC-pissoir-bidet közelebbi élei közötti távolság legalább 0,5 m legyen. (3) A falifűtő gáz csatlakozási (kötési) magassága, illetve alsó élének magassága a padlószint felett 0,2-1,0 m között lehet. Sugárzó betétes vagy burkolatlan égőjű falifűtő alsó éle 0,5 m-nél nem lehet magasabb. Zárt égésterű gázkályhák és más zárt égésterű

gázfogyasztó berendezések 57. § (1) A gázfogyasztó berendezés falhüvelyének beépítésére nem teherviselő falszerekeztet, lehetőleg ablak mellvédet (parapet) kell választani. Teherviselő falszerkezetbe beépíteni csak a felelős építéstervező hozzájárulásával, meglevő épületnél statikus szakvélemény beszerzése mellett szabad. (2) A zárt égésterű gázfogyasztó berendezést csak olyan vastagságú falba szabad beépíteni, amelyre a gyártómű az illető típusú gázfogyasztó berendezést szerelhetőnek minősíti, illetve adja meg. (3) A mellvéd magasság a gázfogyasztó berendezés felső szintjét legalább 0,05 m-rel haladja meg. A függöny, éghető szerkezet és a gázfogyasztó berendezés között olyan távolságot kell biztosítani, hogy azok felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett sem haladhatja meg a 60 ăC-t, de ez a vízszintes távolság 0,1 m-nél kisebb nem lehet. (4) Éghető vagy

éghető burkolatú falszerkezetbe gázfogyasztó berendezést beépíteni nem szabad, kivéve, ha a mellvédet, illetve a gázfogyasztó berendezés méretének megfelelő falat nem éghető falszerkezettel ki lehet váltani. (5) A falhüvely külső védőburkolatát a külső falsíkra kell felszerelni. A védőburkolat szélétől számított 0,3 m távolságon belül kiugró falrész nem lehet. (6) A védőburkolat alsó élének magassága, a járda, illetve talaj szintjétől legalább 0,3 m legyen. (7) Erkélyre, loggiára való kivezetés esetén annak a mellvédje a padlószint magasságában áttört vagy nyitott legyen. Tömör mellvéden a falhüvellyel szemben a padlószinten legalább 150 cm2 felületű nyílást kell készíteni. Gázkályhák, egyéb fűtőkészülékek, kommunálisipari, nagykonyhai-vendéglátóipari gázfogyasztó berendezések 58. § (1) Égésbiztosítás nélküli fűtőkészülékek, fűtőberendezések nem szerelhetők (2) A gázkályhát,

valamint hővédő burkolattal nem rendelkező egyéb gázfogyasztó berendezést a bútortól, éghető tárgyaktól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy a bútor, éghető tárgyak felületén mért hőmérséklet legnagyobb hőterheléssel való üzemelés mellett sem haladhatja meg a 60 oC-t, de ez a távolság 0,5 m-nél kisebb nem lehet; kisebb távolság esetén járulékos hő elleni védelmet kell alkalmazni. (3) Oldalirányból kezelhető vagy szerelhető gázfogyasztó berendezések falsarokba való helyezése esetén a falsíktól a biztonságos kezeléshez és szereléshez szükséges távolságot, de legalább 0,2 m-t kell tartani. (4) Több helyiség fűtéséhez használt közvetett hatású fűtőkészülékeket és egyéb hőtermelő készülékeket (kazán, átfolyó rendszerű kazán, légfűtő, tároló rendszerű vízmelegítő stb.) lakószobában elhelyezni tilos! (5) Túlnyomóan hősugárzó jellegű fűtőkészülék felállításánál figyelemmel kell

lenni arra, hogy a tartós használat során gyúlékony tárgyat ne melegíthessen fel. (6) "A", "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben, helyiségben, tűzveszélyes helyiségben, gépkocsi tárolóban csak olyan zárt fűtési rendszer létesíthető, melynek üzemelése a helyiségben gyújtási veszélyt nem jelent. Gáztüzelésű cserépkályhák 59. § Gáztüzelésű cserépkályha létesítésére vonatkozó előírásokat az építésügyi szabvány tartalmazza. PB-gázfogyasztó berendezések alkalmazásának további előírásai 60. § (1) Háztartási fogyasztás céljaira legfeljebb 23 kg töltősúlyú palackot szabad használni (2) Háztartási fogyasztónak abban a helyiségében, amelyben a gázfogyasztó berendezés van, csak 1 db, egy lakásban legfeljebb 2 db, összesen legfeljebb 35 kg töltetsúlynak megfelelő palackot szabad tartania. (3) Kétlakásosnál nem nagyobb épületnél tartalék palack csak a

terepszintnél nem mélyebb padlószintű - az Országos Építésügyi Szabályzatban meghatározott védőtávolságok figyelembevételével létesített - nyárikonyhában, mosókonyhában, szerszámkamraszínben, fészerben, ketrecben, illetőleg a lakóépület fő fala mellett - kizárólag tartalék palack tárolására létesített helyiségben vagy fémvázas, dróthálós, az idegenek számára hozzá nem férhetően zárt ketrecben helyezhető el. A tárolóhely 5 m-es körzetében terepszintnél mélyebb melléképítmény vagy létesítmény (pince, kút, csatorna stb.) pincelejáró, illetőleg pinceablak nem lehet Egy tárolóhelyen legfeljebb 35 kg töltetsúlynak megfelelő mennyiségű tartalékpalack tárolható. (4) Kétlakásosnál nagyobb épület esetén tartalék PB-gáz palack tárolót az OÉSZ előírásainak megfelelően szabad létesíteni. A tárolóra vonatkozó tervet a területileg illetékes gázszolgáltatóhoz felülvizsgálatra be kell nyújtani. A

tervnek tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyekből a műszaki-biztonsági követelmény megállapítható. A tároló kivitelezése csak a gázszolgáltató által felülbírált dokumentáció alapján történhet. (5) Nagy konyhák, ipari létesítmények PB-gáz ellátásánál 35 kg töltősúlyú palackok is elhelyezhetők a helyiségben. Ezek száma nagykonyhai és ipari gázfogyasztó berendezésenként 1-1 db, helyiségenként maximum 3 db lehet, azok helyét a gázszolgáltató határozza meg. (6) Nagykonyhák és ipari létesítmények tartalék palack készletének elhelyezésére vonatkozóan - a tárolt mennyiségtől függően - az "1" és "2" kategóriájú cseretelepekre szóló előírások tartandók be. (7) Többszintes épületek PB-gáz ellátásával kapcsolatban a vonatkozó jogszabályt és az építésügyi előírásokat kell betartani. (8) PB-gázpalackot vagy PB-gázfogyasztó berendezést tilos olyan helyiségben elhelyezni és

üzemeltetni, melynek: a) padlószintje a külső terepszintnél mélyebb, b) melyből annak padlószintjétől mélyebb szintű olyan helyiség nyílik, amelynek teljes levegőcseréje nem biztosított, c) melyben akna, vízzár nélküli csatornaszem vagy pincelejárat van, valamint ahol d) a vonatkozó jogszabály tiltja. 61. § (1) A palackot úgy kell a helyiségben elhelyezni, hogy az - különösen veszély esetén - a helyiség elhagyását ne akadályozza. (2) Tilos a palackot hálóhelyiségben, illetőleg lépcsőházban, közlekedő folyosón, átjáróban, akár ideiglenesen is gépjármű tárolására használt helyiségben elhelyezni. (3) A használatba vett gázpalackot - más hőfejlesztő berendezéstől legalább 1,5 m, a gázfogyasztó berendezéstől legalább 0,3 m távolságra kell elhelyezni; ha a gázpalack kiömlési csonkja magasabb a gázfogyasztó berendezés felső szintjénél, a távolság 1 m-re, hő elleni védelemmel 0,5 m-re csökkenthető; - nem

éghető anyagból készült és megfelelően rögzített, sugárzó hő elleni szigetelő alkalmazása esetén az előző távolság 1 m-re, illetve 0,1 m-re csökkenthető; - amennyiben nem éghető anyagú szekrényben helyezik el, a szekrényt el kell látni alsó-felső szellőzőnyílásokkal és biztosítani kell a csatlakozáshoz, valamint a palack(ok) szelepéhez való könnyű hozzáférhetőséget. 62. § (1) Palackban vagy tartályban szolgáltatott PB-gázt a fogyasztó csak a gázszolgáltató (szerviz) vállalat által adott nyomáscsökkentővel használhatja. (2) Egy gázfogyasztó berendezés használata esetén a palackra szerelt nyomáscsökkentőt tömlővel is lehet a készülékkel összekapcsolni. A tömlő 1,5 m-nél hosszabb nem lehet (3) A tömlőcsatlakozásokat szorító fémszalagos bilinccsel kell rögzíteni. Csőkötéseknél vagy flexibilis cső csatlakozásánál szabadkézzel oldható rögzítést (pl. szárnyasanya!) alkalmazni tilos! (4) A

gázszolgáltató köteles a fogyasztót tájékoztatni, hogy - az egy évet meghaladó idő óta nem üzemeltetett, vagy - külföldről behozott (honosított) gázpalackot csak a szolgáltató vállalat megbízottja helyezheti üzembe. (5) A fogyasztó köteles a vételezést (fogyasztást) azonnal megszüntetni és a gázszolgáltatónál bejelenteni, ha - a gázfogyasztó berendezésen rendellenességet észlelt; - a palack vagy tartály hibásnak tűnik. (6) A hibás palackot a fogyasztó köteles a teljesítési helyre (cseretelep) visszaszállítani. (7) A fogyasztó bővítést, átalakítást vagy felújítás jellegű karbantartást nem végezhet. 58 kW ( ~ 50 000 kcal/h) egységteljesítmény és 116 kW ( ~ 100 000 kcal/h) összteljesítmény feletti hőtermelő gázfogyasztó berendezések létesítésének, elhelyezésének műszaki-biztonsági követelményei Elhelyezés, beépítés 66. § A hőtermelő gázfogyasztó berendezés elhelyezésére szolgáló helyiséget

általában talajszint felett kell létesíteni. A 0,9-nél kisebb relatív fajsúlyú gázzal működő, 100 oC-nál kisebb hőmérsékletű fűtőközeget előállító és legfeljebb 7 m magas biztonsági állványcsővel ellátott gőztermelő berendezés helyisége talajszintnél mélyebben is lehet. 67. § (1) A gázfogyasztó berendezés helyiségét magában foglaló épület az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítménytől a vonatkozó jogszabály szerinti távolságra kell telepíteni. A gázfogyasztó berendezés "C"-"D"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben, illetve közvetlenül a létesítmény mellett a vonatkozó szabályzat szerint helyezhető el. (2) Ipari üzemek esetében az elhelyezés feltételei tekintetében a vonatkozó rendelet, szabályzat, állami szabvány előírásait kell betartani. (3) Az 1200 kW-nál nagyobb összhőteljesítményű gázfogyasztó berendezés

helyiségére vészkijáratot is kell a vonatkozó jogszabály szerint kialakítani. 68. § (1) A fogyasztói vezetékbe a berendezés helyiségén kívül - bármikor könnyen megközelíthető helyen - kézi működtetésű elzárót kell beépíteni, amely a berendezéshez tartozó valamennyi záróés egyéb szerelvény előtt legyen. Erre a célra az azonos épületben levő gázmérő (gázmérőhelyiség), különálló épületben lévő berendezésnél az 50 m-es körzeten belül levő fogadóállomás vagy gázmérőhelyiség elzárója is megfelel. A gázfogyasztó berendezés helyiségének ajtaján az elzáró helyét felirattal kell jelölni. (2) A nem ipari technológiai célra szolgáló gázfogyasztó berendezés helyiségében csak olyan mért vezetéken levő, kizárólag a helyiségben levő gázfogyasztó berendezések kiszolgálására hivatott nyomásszabályozó (készülék-, égő-, arány- vagy terhelésszabályozó) helyezhető el, melynek bemenő nyomása a

berendezések határhőterheléséhez tartozó nyomás 1,2-szeresénél nem nagyobb. (3) A helyiségben elhelyezett, egynél több gázfogyasztó berendezés vagy égőegység ellátására szolgáló nyomásszabályozó membránja feletti (alatti) teret, melybe membránszakadás esetén gáz kerülhet és onnan a helyiségbe juthat, el nem zárható szellőzővezetéken a szabadba kell szellőztetni. A szellőzőcső a talajszint felett legalább 3 m-re végződjön, végpontja nyílászáró szerkezetektől legalább 1 m-re legyen. A szellőzőcső végét víz elleni védelemmel és NA 25 mm átmérő felett belobbanásgátló szerkezettel kell ellátni. Biztonsági berendezések, biztonsági feltételek 69. § (1) A - 116 kW ( ~ 100 000 kcal/h) összteljesítmény feletti - teljes üzemszünetekkel használatos tüzelőberendezés helyiségében a fogyasztói elosztó vezetékbe, a részleges üzemszünetű tüzelőberendezések esetében pedig az egyes készülékek, illetve

égők leágazó vezetékébe (az ún. kötés elé), két egymás utáni elzárószerelvény közé, külön elzáróval ellátott szellőztető vezetéket kell felszerelni. Erre a célra háromjáratú csap vagy szelep is alkalmazható; ezekkel azonban csak a tüzelőberendezéshez közelebb levő és a szellőzővezetéken levő zárószerelvény helyettesíthető. (2) A gázvezeték végpontjain és a jelentősebb szakaszait elzáró (szakaszoló) szerelvények előtt szintén szellőztető (kilevegőző) vezetéket kell beépíteni. (3) A szellőzőcső a talajszint felett legalább 3 m-re végződjön, nyílása vízszintes vetületben legalább 1 m-re legyen a nyílászáró szerkezetektől. A kifúvatási irányt és helyet úgy kell megválasztani, hogy a távozó gáz ne veszélyeztesse a környezetet. A vezetéket védeni kell csapadékvíz és szennyeződés bejutása ellen. A szellőzőcső végét belobbanásgátló szerkezettel is el kell látni. Hasadó-nyíló

felületek létesítése 70. § (1) A 140 kW egység vagy 1400 kW összteljesítményű gázfogyasztó berendezés helyiségében - ha a fajlagos légtérterhelés 1100 W/m3 felett van - a keletkező esetleges robbanás túlnyomásának levezetéséről a szabadtérrel határos - a falakon vagy a födémen kialakított - hasadó-nyíló felület létesítésével kell gondoskodni. (2) A hasadó-nyíló felületet úgy kell létesíteni, hogy az 1,2-3 kN/m2 robbanási túlnyomás hatására nyíljon meg. (3) A hasadó-nyíló felület nagyságát a következő számítással kell meghatározni: F = f . V ahol F = a szükséges hasadó-nyíló felület nagysága (m2 ), V = a helyiség beépítetlen térfogata (m3 ), f = 0,15-0,20 m2 /m3 fajlagos hasadó-nyíló felületi tényező; 0,20 ha a helyiség legfeljebb 200 m3 , 0,15 ha a helyiség 200 m3 -nél nagyobb. 71. § (1) Ha az épület jellege, statisztikai szerkezete a hasadó-nyíló felület kialakítását nem teszi lehetővé, a

hasadó-nyíló felület helyett a robbanásveszélyes gázkoncentráció kialakulását megakadályozó gázérzékelőt, valamint arról vezérelt vész-szellőző berendezést kell alkalmazni, 2800 W/m2 fajlagos légtérterhelés felett 2 db egymástól függetlenül működő gázérzékelőt kell beépíteni. (2) A gázérzékelő a használt gáz - alsó robbanási határtékének 20 tf%-án hallható és látható módon adjon jelzést és egyidejűleg indítsa meg a vész-szellőztető berendezést, - alsó robbanási határértékének 40 tf%-án szüntesse meg a teljes berendezés gázellátását és az esetleges egyéb (pl. olaj) tüzelést, valamint hajtsa végre a helyiség villamos szempontból való leválasztását, kivéve a vész-szellőzést és vészvilágítást. (3) Állandó felügyelettel üzemelő technológiai célú ipari gáztüzelésű berendezések esetén az alsó robbanási határérték 40 tf%-hoz tartozó funkciók végrehajtása nem kötelező akkor,

ha az a technológiai folyamatban zavart okozhat vagy egyéb veszélyhelyzetet idézhet elő. (4) 1400 kW teljesítményekben elfogadható, ha a gázérzékelő csak egy jelzési határral működik és ha az egyesíti magában az alsó robbanási határérték 20 és 40 tf%-hoz tartozó funkciók elvégzését. (5) Nem lehet eltekinteni a hasadó-nyíló felület alkalmazásától - iskola, óvoda-bölcsőde, kórház színház, filmszínház, áruház és ilyen jellegű épületek esetén, - ha vegyes rendeltetésű épületben az előző tömegtarózkodási célú helyiségek alapterülete az épület szintenkénti összalap-területének 40%-át meghaladja, vagy ha az előző tömegtartózkodási célú helyiségek közvetlenül a tüzelőberendezés helyisége felett vagy mellett vannak, - ha a helyiségben gáztüzelésű és szilárd- vagy olajtüzelésű berendezések vegyesen üzemelnek. 72. § 2000 m3 légtérfogat feletti legalább két oldalról szabadon áló, szabadba

nyíló bejáratokkal, mennyezeten vagy közvetlen a mennyezet alatt az oldalfalon elhelyezett szellőzőnyílásokkal rendelkező egyszintes csarnokszerű helyiségben - ha a helyiség fajlagos légtérterhelése 2800 W/m2 alatt van, el lehet tekinteni a hasadó-nyíló felület kialakítása alól -, ha a fajlagos légtérterhelés 1100 W/m2 alatt van, akkor a hasadó-nyíló felület mellett az ötszörös mesterséges szellőztetés nem szükséges. Villamosberendezés 73. § (1) A gázfogyasztó berendezés helyisége - ha más helyszíni körülmény szigorúbb besorolást nem tesz szükségessé - általában "D" tűzveszélyességi osztályba tartozik. (2) A gáztüzelő berendezés helyiségén kívül kell elhelyezni a berendezés leválasztó főkapcsolóját, valamint - ha annak alkalmazása szükséges - a vésszellőző berendezés kapcsolóját és a gáznyomjelző által működtetett automatikus (rész) leválasztó kapcsolót. (3) A gáznyomjelző

berendezés által való automatikus leválasztás érdekében a leválasztó főkapcsolótól független részleválasztó kapcsolót kell létesíteni. A részleválasztó által előidézett leválasztás terjedjen ki valamennyi villamos berendezésre, kivéve - a szellőző, és a vésszellőző berendezést; - azon egyéb villamos berendezést, amelynek automatikus leválasztását technológiai vagy biztonsági okok nem teszik lehetővé (pl. biztonsági világítás) Ha a gáznyomjelző berendezésnek az ellenőrzött légtérben levő villamos szerelvényei nem robbanásbiztos kivitelűek, akkor az automatikus részleválasztásnak erre is ki kell terjednie. (4) Minden olyan villamos berendezés, amely a részleválasztó kapcsoló működése után a helyiségben feszültség alatt marad, a vonatkozó állami szabvány szerinti robbanásbiztos kivitelű legyen. Tűzoltó felszerelés 74. § A tüzelőberendezés helyiségénél - a helyiségből és kívülről a helyiség

érintése nélkül egyaránt jól megközelíthető helyen - porral oltó tűzoltó készülékeket kell készenlétben tartani. A szükséges tűzoltó készülékek száma és nagysága az alábbi: a) 233 kW ( ~ 200 000 kcal/h) összteljesítmény alatt külön a gázfogyasztó berendezéshez nem szükséges; b) 233-580 kW ( ~ 200 000-500 000 kcal/h) összhőteljesítményhez 1 db 12 kg-os; c) 580-1160 kW ( ~ 500 000-1 000 000 kcal/h) összhőteljesítményhez 2 db 12 kg-os; d) 1160-5800 kW ( ~ 1 000 000-5 000 000 kcal/h) összhőteljesítményhez 4 db 12 kg-os; e) 5800 kW ( ~ 5 000 000 kcal/h) összhőteljesítményen felül 1 db 50 kg-os és 4 db 12 kg-os. MSZ 12627-84 GÁZ- ÉS OLAJTÜZELÉSŰ BERENDEZÉSEK TETŐTÉRI TELEPÍTÉSE E szabvány tárgya a gázenergiáról szóló törvény hatálya alá tartozó, gáz- és olajtüzelésű, 58 kWnál nagyobb egységteljesítményű, illetve 116 kW-nál nagyobb összes hőteljesítményű tetőfödémre, tetőtérbe vagy az épület

legfelső szintjén elhelyezett - berendezések telepítési követelményei. 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1 Úsztatott szerkezet Két épületszerkezeti rész szerkezetileg, hő-, hang- és vízszigeteléssel egymástól elkülönített kialakítása. 1.2 1.3 2. 2.1 2.11 2.12 2.13 2.14 2.15 2.16 2.17 2.2 2.21 2.22 2.23 2.24 2.3 2.31 2.32 2.33 2.4 2.41 Csuklós hasadó-nyíló felület Olyan hasadó-nyíló felület, amely egész terjedelmében kinyílik, maradó alakváltozás nélkül. Állandó felügyeleti hely Az a hely, ahol a berendezés élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető üzemzavarának jelzései észlelhetők, és szűkség esetén a kellő intézkedések a meghatározott időn belül az MSZ 12623 szerint megtehetők. KÖVETELMÉNYEK Elhelyezés, építés A kazánház a 2/2002. (I 23) BM rendelet 5 sz melléklet I/3 fejezet szerinti, legalább III tűzállósági fokozatú épületekre telepíthető. Külső kialakítása az OTÉK szerinti legyen A

kazánházat meg kell világítani. A kazánház ajtói belülről is nyithatók legyenek A menekülési útvonalat meg kell világítani vagy jól láthatómódon jelezni kell. Kialakítása feleljen meg a munkavédelmi elbírásoknak. A kazánház megközelítési útvonala a kazánház szintjén mérve legfeljebb 50 m legyen. 1160 kW hőteljesítmény felett vészkijáratot is ki kell alakítani. A vészkijárat a szabadba vagy természetes szellőzésű helyiségbe nyíljon. A helyiséget úgy kell kialakítani, hogy az esetleges üzemzavar során, a kifolyó vízmennyiség víztükrénél a födémen vízzáróan kialakított teknő pereme 0,1 m-rel magasabb legyen, és az erre a célra méretezett csatornarendszer a vizet levezesse. Ha a cső vízzáró födémen van átvezetve, a beépített csőhüvelyek magassága a teknő oldalfal magasságát legalább 0,1 m-rel haladja meg. A gázmérő és a kazánház berendezési tárgyainak tetőtérbe való szállítási

lehetőségét, (építéskor, karbantartáskor stb.) a tervezés során elő kell írni és annak módját dokumentálni kell. Zajvédelem A tüzelőanyag ellátó rendszer szerelvényei, a technológiai és a tüzelőberendezések által keltett testhangok és léghang terjedését meg kell akadályozni. A legközelebbi lakótérben a zajszint az MSZ 18151/1 szerinti lehet. Ha a kazánházaz épülettel azonos szerkezetű, akkor a felépítményt vagy a padozatot úsztatott kivitelben kell kialakítani. Gáztüzelés esetén a gáz megengedett legnagyobb áramlási sebessége legfeljebb 8 m/s legyen. Olajtüzelés esetén az olaj megengedett legnagyobb áramlási sebessége az MSZ 9910 szerinti legyen. Biztonsági berendezések A meleg- és a forróvíz-üzemű kazánok tüzelőanyag-betáplálásában vízhiány esetén reteszelt leállás jöjjön létre. A kazánház tervezése során meg kell határozni a szükséges fagyvédelmet. Ennek módját a kezelési utasításban kell

megadni. Hasadó-nyíló felület kialakítása az 2/2002. (I 23) BM rendelet 5 sz melléklet I/9 fejezet szerinti legyen. Megjegyzés: Ha a hasadó-nyíló felület kialakítása a környezet veszélyeztetése nélkül nem oldható meg, akkor például csuklós hasadó-nyíló felületet lehet alkalmazni. Ilyen megoldás esetén a működőképességet dokumentálni kell. Tüzelőanyagellátás A tüzelőanyagot szállító vezeték hegesztett kivitelű legyen. A szerelvényeknél a kötés: - NA 50-ig menetes vagy karimás, - NA 50 felett csak karimás lehet. A tömítések pentánállóak legyenek. A vezetéknek az épület külső falán való vezetése esetén a klimatikus hatásokból létrejövő 2.42 2.43 2.44 2.45 2.46 2.5 2.51 2.52 2.53 2.54 2.55 2.56 2.57 2.6 2.61 2.62 2.63 2.64 2.65 2.7 2.71 2.72 2.8 2.81 alakváltozását ki kell egyenlíteni. Nőtágulások felvételére megfelelően méretezett tömszelence nélküli kompenzátort vagy legalább R = 5 D

hajlítási sugárral kialakított nyomvonalat kell létesíteni. Gáztüzelés esetén a gázvezeték elhelyezése, illetve megengedett legnagyobb nyomása a GOMBSZ, az MSZ 7048 sorozat és az MSZ 11425 szerinti legyen. A kazánház körzetében, a gáz- vagy olajvezetékbe, kívülről is működtethető elzárószerelvényt kell beépíteni, amellyel üzemzavar esetén a tüzelőberendezés gáz- vagy olajellátása megszüntethető. Az olajellátás, -tárolás és az olajvezeték elhelyezése az MSZ 9901 sorozat, az MSZ 9909, az MSZ 9910 és az MSZ 15633 sorozat szerinti legyen. Az olajvezeték kialakítása, elhelyezése vagy szigetelése tegye lehetővé -15 °C külső hőmérséklet esetén is az olajellátást. Olajtároló tartályokat a földszinten vagy pinceszinten kell elhelyezni. Levegőellátás, égéstermék-elvezetés A kazánház légellátása olyan legyen, hogy a szükséges levegőmennyiséget huzatérzet nélkül tegye lehetővé. Ha az oldalfalakon a

szellőzőnyílások építése zajvédelmi, illetve légellátási okokból vagy szélhatás miatt nem oldható meg, akkor a szellőzést a tetőfödémen átvezetett csőcsatornával vagy tetőszellőzőkkel kell kialakítani. A szellőzőnyílások kialakításakor - az égő biztonságos üzeme érdekében - az uralkodó szélirányt figyelembe kell venni. Természetes levegőellátás esetén a szellőzőberendezés légcsatornáiba elzárószerelvényt beépíteni nem szabad. Mesterséges levegőellátás esetén visszacsapó zsalu beépíthető Szabadba nyíló ajtón, illetve külső falon kialakított levegőbevetető nyílás alsó éle legalább 0,4 m-rel legyen a környező tető síkja felett, amelyen hó gyűlhet össze. Az égéstermék elvezetését lehetőleg kazánonként kell megoldani. Kazánonkénti égéstermék-elvetetés esetén (legfeljebb 4 m magasságig), ha nincs hidraulikai keresztmetszet-változás, nem szükséges az égéstermék-elvetető csövet

méretezni. Ha több kazán közös égéstermék-elvezető csatornába, kéménybe van bekötve, az égéstermék-elvetető csatorna és a kémény alkalmasságát áramlástechnikai számítással dokumentálni kell. A kéményeket az OTÉK szerint kell kialakítani A kémények és a tetőfödémen átvezetett szellőzők szabad végződéseinél a zavartalan égéstermék-elvezetést, illetve levegőáramlást biztosító és az időjárás zavaró hatásait elhárító megoldást kell alkalmazni. A tetőfödém áttöréseit csapadék behatolása ellen szigetelni kell. Villamos berendezés és automatikája A kazánház az épület villamos energia főbetáplálási pontjáról induló, külön bekötést kapjon. A szükséges távjelzéseket az MSZ 12623 szerinti állandó felügyeleti helyre kell elvezetni. A szabályozó- és vezérlőegységeket az MSZ 2395, illetve az MSZ 2397 szerint kell kialakítani. Legalább a kazánházon belül és az állandó felügyeleti helyen a

tüzelőanyag és a villámos energia betáplálását megszüntető vészkapcsolót, kell elhelyezni. A kazánház villámvédelme a 2/2002. (I 23) BM rendelet 3 sz melléklet I/3 fejezet szerinti legyen. Korrózióvédelem A gáz- és olajvezetékeket - elhelyezésüktől függően - korrózió ellen védeni kell. Az égésterméket vezető részek kialakításakor az égéstermék korróziós hatását figyelembe kell venni. Egyéb előírások A kazántelep bejáratán időálló kivitelű feliratokkal táblát kell elhelyezni, és azon legalább a következők legyenek: - a kezelő tartózkodási helye, - a tüzelőanyag-főelzáró helye és a működtetés módja, - a villamos berendezések főkapcsolójának helye és a működtetés módja, - a tűzjelzés módja és a fűzoltókészülékek helye. 2.82 A kazánházban és az állandó felügyeleti helyen olyan kezelési utasítást kell elhelyezni, amelyből megállapítható a tüzelőanyag vezetékek vázlatos

elrendezése, a tüzelőanyag fajtája; a berendezés karbantartásának, üzembe helyezésének, kezelésének és leállításának módja, az üzemzavar vagy veszély esetén teendő intézkedésék, valamint a nagyobb berendezési tárgyak szállítási lehetősége és a kazánház fagyvédelmének módja. 5. Ismertesse a színházakra és filmszínházakra vonatkozó tűzvédelmi követelményeket (OTSZ, OTÉK, MSZ 02 101, MSZ 02 103) OTSZ 58§ közösségi létesítmények: A művelődési, a sport, az oktatási létesítményekben, az 500 főnél nagyobb befogadó képességű helyiségekben tartott alkalomszerű kulturális és sportrendezvényekre a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat a rendezvény szervezője, rendezője köteles írásban meghatározni. OTÉK 253/1997. )XII 20) Korm Rend III. Fejezet ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE Általános előírások 31. § (1) Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a

településrendezési, a környezet-, a táj- és természet- és a műemlékvédelemi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan. (2) Az egyes építési övezetekben, illetőleg övezetekben a kivételesen elhelyezhető építmények akkor helyezhetők el, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát. (3) A (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a már meglévő építmény, építményrész, átalakítása, bővítése, korszerűsítése

vagy használatának megváltoztatása esetén is. Építmények közötti legkisebb távolság 36. § (1) A szomszédos telkeken az építmények közötti megengedett legkisebb távolság nem lehet kisebb: a) sem a (2) bekezdés szerinti telepítési távolságnál, b) sem a (3) bekezdés szerinti tűztávolságnál. (2) Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság szabadon álló, oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén – az a) pontban, továbbá a (4) bekezdésben említett esetek kivételével – az előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke a) zártsorú beépítési mód esetén, továbbá az egymással szembenálló, tűzfalas kialakítású oldalhomlokzatú épületek között telepítési távolságot nem kell tartani; b) zártsorú beépítési mód esetében a helyi építési szabályzat, szabályozási terv előírhatja vagy megengedheti, hogy az épületek zárt sora helyenként, legalább 10 m-es épületközzel

megszakadjon; ha az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 3 m széles résznek egy telekre kell esnie, továbbá az épületeket ilyen esetben a közre néző oldalukon homlokzattal kell kialakítani. (3) Az ,,A–,,C tűzveszélyességi osztályba tartozó és az ,,A–,,B tűzveszélyességi osztályú helyiségeket tartalmazó épületek, az 500 m 2 alapterület (szintenkénti összesített alapterület) feletti ,,D–,,E tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tároló épületek, valamint minden – a külön jogszabály szerinti – közösségi épület, illetve a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó- és üdülőépület esetében (a pinceszintek figyelembevétele nélkül) és az ezekkel szomszédos más rendeltetésű és tűzveszélyességi osztályú épületek között saját és szomszédos telken tűztávolságot kell tartani. A tűztávolság mértékét a tűzvédelmi szakhatóság határozza meg (4) A

fertőzésveszély, a szaghatás, a rovarfertőzés csökkentése érdekében az egyes építmények, illetőleg homlokzati nyílászáróik közötti legkisebb távolságot az egészségügyi szakhatóság eseti előírása alapján kell meghatározni. (5) Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket – a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények meghatározásával – az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletben kell megállapítani. A helyi rendelet kiadásáig az említett követelményeket az érdekelt szakhatóságok előírása alapján kell meghatározni. (6) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el. (7) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m, továbbá a

környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el. Építmények megközelítése 41. § (1) Az építményeknek a rendeltetésüknek megfelelő módon megközelíthetőknek kell lenniük (2) Kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthető módon kell kialakítani a közhasználatú építményeket. (3) Amennyiben a megközelítés biztosítására lejtő, rámpa is készül, úgy azt oly módon kell kialakítani, hogy az elérendő szinten legalább 1,5 X 1,5 m-es vízszintes, szabad terület legyen. IV. Fejezet ÉPÍTMÉNYEK LÉTESÍTÉSI ELŐÍRÁSAI ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 50. § (1) Az építményeket és részeit tervezési program (üzemelés-technológia) alapján kell tervezni és megvalósítani, a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően. A rendeltetési célnak megfelelő építési követelményeket és az

akadálymentes használatot biztosító építményrészeket tervezési programban kell meghatározni. (2) Az építményeket és azok részeit a rendeltetési céljuknak megfelelően, a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy ne akadályozzák a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek zavartalan, rendeltetésszerű használhatóságát, és illeszkedjenek a környezet és a környező beépítés adottságaihoz, építészeti megoldásaikkal járuljanak hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához. (3) Az építmények és részei megvalósítása során a) az állékonyságra és a szilárdságra, b) a tűzbiztonságra, c) a higiéniára, az egészség- és a környezetvédelemre, d) a használati biztonságra, e) a zaj és rezgés elleni védelemre, f) az energiatakarékosságra és a hővédelemre, g) az élet- és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványok előírásainak megfelelő,

illetőleg azokkal legalább egyenértékű megoldást kell alkalmazni. (4) Építési célra szolgáló anyagot, szerkezetet, berendezést építménybe beépíteni csak az erre vonatkozóan meghatározott feltételek szerint szabad. (5) Az építményt és részeit, szerkezeteit, beépített berendezéseit úgy kell megvalósítani, utólagosan átalakítani, hogy azok a) a tervezett vagy becsült élettartamuk alatt a rendeltetési céljuknak megfelelően az állékonyság és a biztonság követelményeinek megfeleljenek, b) a várható hatások (nedvesség, szél, levegőszennyeződés, hang, rezgés, földrengés, sugárzás, napfény, hő stb.) okozta ártalmak ellen az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges mértékű védelmet nyújtsanak, c) a várható mértékű terheléseknek, hatásoknak [pl. mechanikai, (nap)fény, oldó, vegyi, hő, tűz, robbanás, korróziós és biológiai] az előírt mértékben ellenálljanak, illetőleg azoknak megfeleljenek,

d) jókarbantartásuk, esetleges cseréjük céljából – a csatlakozó szerkezetek állékonyságának veszélyeztetése nélkül – hozzáférhetők legyenek. Tűzbiztonság 52. § Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy az esetlegesen keletkező tűz esetén a) állékonyságuk az előírt ideig fennmaradjon, b) a tűz és a füst keletkezése és terjedése korlátozott legyen és mérgező elemet ne tartalmazzon, c) a tűz a szomszédos önálló rendeltetési egységre, építményre lehetőleg ne terjedhessen tovább, d) az építményben lévők az építményt az előírt időn belül elhagyhassák vagy kimentésük lehetősége műszakilag biztosított legyen, e) a mentőegységek tevékenysége ellátható és biztonságos legyen. Használati biztonság 54. § (1) Az építményt

és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget és annak részleteit úgy kell megvalósítani, ehhez az épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használathoz biztonságos feltételeket nyújtsanak és ne okozzanak balesetet, sérülést, például a) elcsúszást, elesést (pl. közlekedés közben), b) megbotlást, mellélépést (pl. nem megfelelő világítás miatt), c) leesést (pl. váratlan szintkülönbség, vagy korlát, mellvédfal hiánya, kialakítási hibája miatt), d) fejsérülést (pl. nem megfelelő szabad belmagasság, szabad keresztmetszet miatt), e) ütközést (pl. nem megfelelő megvilágítás, vészvilágítás hiánya, tükröződés miatt, vagy építményen belüli járműmozgásból), f) égési sérülést (pl. védelem nélküli forró felülettől, folyadéktól, gőztől), g) áramütést (pl. földelési, szerelési hibából), h) robbanást (pl.

energiahordozó, hőtermelő vezeték, berendezés hibája miatt), i) elakadást, beszorulást (pl. szűkös méretű terek vagy nyílások miatt) (2) Az építményt és részeit, továbbá a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és hirdetőberendezést úgy kell elhelyezni, kialakítani, hogy a fényhatás a) az építmények és a helyiségek rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, b) a környezet rendeltetésszerű használatát (pl. tükrözéssel) ne zavarja, a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse. Lépcsők 64§ (6) A kiürítés céljára szolgáló lépcső szabad karszélességét a lépcső által kiszolgált építményben, építményrészben a rendeltetés szerint huzamosan tartózkodók számának és a várható forgalom egyidejűségének figyelembevételével, a kiürítésre vonatkozó előírások megtartásával kell meghatározni, ez a szélesség azonban nem lehet kevesebb tömegtartózkodásra szolgáló építményben 1.65 méter

Helyiségek méretei 85§ (6) Tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiség csak akkor lehet belső fekvésű, ha a mesterséges megvilágítása, szellőzése, vész- és biztonsági világítása, irányfények működése folyamatosan biztosítható. Folyosó 97§ A kiürítésre figyelembe vett folyosó legkisebb szabad szélessége tömegtartózkodásra szolgáló épületekben 1.65 méter Biztonságos használhatóság: biztonságosan használható az építmény vagy annak része, ha a rendeltetésszerű használókat nem veszélyezteti állékonysági, tűzvédelmi, egészségvédelmi vagy más szempontból nem megfelelő építményrész, szerkezet, berendezés, építési anyag, sem az építményben folytatott tevékenység, illetve annak hatása. Folyosó: önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére szolgáló közös használatú közlekedő. Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek tervezett rendeltetésszerű használata

általában folyamatosan két órát meghaladó időigényű, vagy amelyben a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el. (Pl lakószoba, nevelő-oktató helyiség, étterem) Lépcső: a lépcsőfokokból álló lépcsőkar(ok) és a lépcsőpihenő(k) összefüggő együttese. Lépcsőkar szabad szélessége: a lépcsőkorlátok, illetőleg a korlát és a fal között mért legkisebb vízszintes távolság. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség vagy tér van. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség. Mozgóképszínházak és mozgókép bemutató helyiségek tűzrendészeti szabályai A szabvány tartalmazza a létesítmény elhelyezési távolságát a többi épülettől, létesítménytől, épületszerkezetek tűzállóságát építőanyagok éghetőségét, a nézőtér kialakítását, a vetítőgépház

kialakítását, épületgépészetek létesítését, tűzvédelmi berendezések létesítését, általános tűzrendészeti szabályokat, közlekedési utak kialakítását, kijáratok, vészkijáratok kialakítását, tűzjelző berendezések, tűzoltó berendezések eszközök és felszerelések elhelyezését. 1. 1.1 1.2 1.3 1.4 2. 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7 MSZ-02-101-68 MOZGÓKÉPSZÍNHÁZAK ÉS MOZGÓKÉP BEMUTATÓ HELYISÉGEK TŰZRENDÉSZETI SZABÁLYAI (a szabvány használata nem kötelező, de egyes előírásai irányadóak) A SZABVÁNY TÁRGYA ÉS HATÁLYA Ezen ágazati szabvány mozgókép vetítésére szolgáló létesítmények, helyiségek (továbbiakban: mozi létesítmények) tűzrendészeti szabályait tartalmazza. A szabványban foglaltakat a mozi létesítmények tervezése, elhelyezése, építése, átalakítása, felújítása és használata során érvényesíteni kell (célszerű). A mozi létesítményekre ezen szabványban foglalt

követelményeken túl az egyéb jogszabályok (szabványok) rendelkezéseit is érvényre kell juttatni. A szabvány hatályba lépésekor már meglévő mozi létesítmények, helyiségek használatakor a 7-10. szakaszokban felsorolt szabályokat kell megtartani FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Mozgóképszínház az a létesítmény, amelyben nyilvános jelleggel és üzemszerűen mozgóképet vetítenek. Mozgókép-bemutató helyiség, amelyben nem nyilvános jelleggel, zárt körben oktatás, bemutatás, ellenőrzés stb. céljából mozgóképet vetítenek Szabadtéri mozgóképszínház az a nyitott, vagy részben zárt létesítmény, amelynek nézőtere kertszerűen van elhelyezve és amelyben nyilvános jelleggel, valamint üzemszerűen mozgóképet vetítenek. Mozi létesítményen a 2.1-23 pontokban meghatározott mozgóképszínház, mozgóképbemutató helyiség és szabadtéri mozgóképszínház nézőterét, vetítőgépházat, valamint az ezekhez tartozó kiegészítő

helyiségeket és közlekedőtereket kell érteni. Vetítőgépház, ahol a film vetítését és az azzal kapcsolatos műszaki tennivalókat végzik. A gépházhoz tartozik: - a vetítőhelyiség, - a tekercselőhelyiség, - az akkumulátorfülke, - az áramátalakító helyiség, - a gépészöltöző-helyiség, - a helyiségeket összekötő előtér. Biztonsági film az a filmszalag, amely 350 °C hőmérsékletű térben 10 percig nem gyullad meg, illetőleg amelyből egy 35 mm széles és 300 mm hosszú, vízszintes helyzetben tartott meggyújtott darab - a gyújtóforrás eltávolítása után - magától elalszik, vagy égése 45 s-nél hosszabb ideig tart. A gyújtóforrás és a vizsgálat feleljen meg a vonatkozó szabványban, (MSZ 10383) foglaltaknak: A biztonsági film szélén legalább 1 méterenként ismétlődő - a film biztonsági anyagát igazoló - felirat vagy jelzés (általában „S" betű) van, a filmtároló dobozon és a film engedélyokiratán pedig

„biztonsági film” felirat. Tűzveszélyes film az a filmszalag, amely már 60 °C-on kémiai bomlásnak indul, 125 °C-os hőmérsékletű térben lángra lobban, és oxigén jelenléte nélkül is magas hőmérsékleten hevesen elég. A film dobozán és kísérőokmányán piros mezőben fekete betűkkel „tűzveszélyes film” felirat van. 2.8 Könnyű vetítőgép, az 1,5 kW-nál kisebb teljesítménnyel és burájában 1 atmoszféra, vagy ennél kisebb nyomással jellemzett fényforrású, bármilyen szélességű film vetítésére alkalmas berendezés. 2.9 Nehéz vetítőgép a bármilyen teljesítményű ívszénlámpás vagy burájában 1 atmoszféránál nagyobb nyomással jellemezett fényforrású (pl. Xenonlámpás), bármilyen szélességű film vetítésére alkalmas berendezés. 2.10 E szabvány egyes előírásainak értelmezése szempontjából mértékadó magasságon a terepszint (járda, úttest) 0 síkjától (± 0,00) a mozi létesítmény

nézőterének legfelső padlószintjéig mért távolságot kell érteni. 2.101 Ha a terep a vízszintestől 15 % -ig emelkedik, akkor a magasságmérés szempontjából mértékadó alsó mérési szint (± 0,00) a mozi létesítmény súlyvonalának terepszinten való döféspontjánál van. 2.102 Ha a terep 15 %-nál nagyobb emelkedésű, akkora magasságmérés szempontjából mértékadó alsó mérési szint (± 0,00) a mozi létesítmény határoló síkjainak a tereppel való metszésvonalán van, amely az alacsonyabb terepszinttel érintkezik. 2.11 Biztonsági világítás az olyan tartalékvilágítás, amely az üzemi világítás meghibásodása esetén - önműködő kapcsolással - lehetővé teszi a kijárati útvonalak megvilágítását és a helyiségek veszélytelen elhagyását. 2.12 Irányfény a kijárati utat, illetve ajtót jelző fény A LÉTESÍTÉS TŰZRENDÉSZETI SZABÁLYAI 3. 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 ELHELYEZÉS A mozi létesítmény helyét úgy

kell kijelölni, hogy azt a szomszédos létesítményekben keletkezett tűz ne veszélyeztethesse, továbbá tűz- és káreset alkalmával a közönség és a személyzet eltávozása, valamint a tűzoltóegységek kivonulása és működése ne ütközzék akadályba. A mozi létesítmény elhelyezésekor a szomszédos létesítményektől, illetve helyiségektől az elsőfokú tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott tűztávolságokat kell megtartani.; A mozi létesítmény egyéb rendeltetésű épületben is elhelyezhető (3.6 pontban foglaltak kivételével) - létesítési szabályok megtartásával - a következők szerint: 3.21 200 fő befogadóképességig az épület bármelyik szintjén, 3.22 400 főig az épületnek legfeljebb + 13,60 m mértékadó magassági szintjén, 3.23 800 főig az épületnek legfeljebb + 9,60 m mértékadó magassági szintjén de csak akkor, ha a kijárat felől legalább 15 m széles út határolja. 3.24 1200 főig a terepszinthez

legközelebb eső szinteken, ha legalább két oldalt egyenként 15 m széles út határolja. Az 1200 főnél nagyobb befogadóképességű mozi létesítmény, csak erre a célra szolgáló minden oldalról utakkal - szabadon álló épületben helyezhető el. A főbejárat előtti út szélessége legalább 20 m, az épületet határoló többi út legalább 15 m széles legyen. Az 500 főnél nagyobb, befogadóképességű - 2.l pontban meghatározott - mozgóképszínház megközelítéséhez olyan út szükséges, amely a legalább 16 Mp súlyú tűzoltósági gépjármű közlekedésére alkalmas. A fokozottan tűz- és robbanásveszélyes „A”, valamint a tűz- és robbanásveszélyes „B” épületben nem szabad elhelyezni mozi létesítményt. A 2.1 és 23 pontokban meghatározott mozi létesítmény egyéb rendeltetésű épületben csak abban az esetben helyezhető el, ha az épület többi részétől a 4.11 pont szerint - elkülönített és az ide vonatkozó

előírásoknak megfelelő számú és méretű lépcsőházai, kijáratai vannak. A nézőtér nem lehet közvetlen kapcsolatban a kazánházzal és tüzelőanyag tárolóval. 3.8 4. 4.1 4.11 4.12 4.13 4.14 4.15 4.16 4.17 4.18 4.2 4.21 4.22 4.23 4.24 4.25 4.26 4.27 4.28 4.29 Egy épületben több mozi, illetőleg művelődési létesítmény is elhelyezhető, ha az érkezési és a távozási útvonalak a teljes befogadóképességre méretezettek és a helyiségek arányában megoszthatók, illetve külön választhatók, valamint a kijáratok előtt az utak szélessége a fentiek szerint van méretezve. ÉPÍTÉS A létesítmények és épületszerkezetek tűzállósága, építőanyagok éghetősége A mozi létesítmény tűzállósága feleljen meg a vonatkozó jogszabály, legalább II. tűzállósági fokozatának (2/2002. (I 23) BM rendelet 5 sz melléklet I/3 fejezet), a következő kiegészítésekkel: Az egyéb rendeltetésű épületrésztől a mozi

létesítmény elválasztása az tűzállósági fokozatnak megfelelő határértékű legyen. A vetítőgépházat a nézőtértől legalább 1 óra tűzállósági határértékű falszerkezettel kell elválasztani. A két helyiségnek egymást határoló szakaszán, a 434 szerint kialakított vetítő - és kémlelőnyílást szabad létesíteni A belső térkialakítás hő- és hangszigetelése - a 4.14 pont figyelembevételével - csak nem éghető anyagból készülhet (2/2002. (I 23) BM rendelet 5 sz melléklet I/3 fejezet) A nézőtéri éghető burkolóanyagok (padló, fal, födém stb.) lángterjedési sebessége legfeljebb 60 mm/perc lehet. A burkolóanyagok tartószerkezetei csak nehezen éghető anyagból készülhetnek. A kiürítési útvonalba eső folyosók, lépcsőházak függőleges és vízszintes szerkezeteinek burkolata - a padlóburkolat kivételével - csak nem éghető anyagból készülhet. A nézőtér és gépház füstelvezető és szellőzőcsatornái

csak nem éghető anyagból készülhetnek. A gépház, kazánház, tüzelőanyag tároló, padlás és pince bejárati ajtaját nem éghető anyagból kell készíteni. A mozi létesítményben lévő színpadot és kapcsolatos helyiségeit a vonatkozó ágazati szabvány (MSZ-02-103) szerint kell kialakítani. A nézőtéri rész kialakítása A 2.l és 23 pontokban meghatározott 100 főnél nagyobb befogadóképességű mozgóképszínházakban külön ki és bejárati ajtókat, valamint - szükség szerint lépcsőházakat kell létesíteni. Szintkülönbség esetén 200 főnél több néző részére legalább két lépcsőházat kell létesíteni. A lépcsőkar szélességének legkisebb mérete l,20 m lehet. Íves karú lépcső nem létesíthető a közönség használatára. A felső szintekről a pincéig levezetett lépcsőházak és a pincehelyiségek közé füstmentesen záró és a szabadba szellőztethető előteret kell építeni. A lépcsőházak, lépcsőkarok és

pihenők kialakítására, - a szabványban foglaltakon túlmenően - a vonatkozó jogszabályok OTÉK, 2/2002. (I 23) BM rendelet 5 sz melléklet I/6. fejezet rendelkezései az irányadók A nézőtéri kijárati ajtók száma kettőnél kevesebb nem lehet és elhelyezésüknek lehetővé kell tennie a gyors kiürítést. A földszinten elhelyezett - 100 főnél kisebb befogadóképességű - mozgókép - bemutató helyiségnél (2.2 pont) egy kijárati ajtó is megengedett Az ajtók kifelé nyíljanak és 100 személynél nagyobb befogadóképesség esetén nyitott állapotban önműködően rögzíthetők legyenek. Kijárat céljára toló, vagy körforgó ajtót nem szabad beépíteni. Nézőtérről a folyosóra, előcsarnokba, váróterembe, szabadba stb. nyíló ajtó minden szárnya könnyen nyitható legyen. Kijárati ajtót nem szabad kívülről ellátni tolózárral, retesszel vagy hasonló záró elemmel. A közönség által használt folyosó legalább olyan

szélességű legyen, hogy megfeleljen az odairányuló nézőtéri kijáratok átbocsátóképességének. A folyosó szélessége azonban nem lehet kisebb 1,20 m-nél. Ha ajtó nyílik a folyosóba, akkor a benyílás hosszával növelni kell a folyosó szélességét. 4.210 A folyosó lejtése nem haladhatja meg a 10%-ot A lejtőt csúszást gátló burkolattal kell ellátni. Ha a szintkülönbség 10%-os lejtővel nem hidalható át, akkor a szintkülönbség feltűnően jelölt peremű lépcsőfokokkal is áthidalható Ilyen esetben a lépcsők jól megvilágítottak legyenek. 4.211 A ruhatárat olyan helyen kell elhelyezni, hogy a ruhák átadásakor, illetve átvételekor a bejövő közönség ne találkozzon a távozó közönséggel. 4.212 A ruhatár kiszolgálóasztalait a padlózathoz kell rögzíteni és legalább 3 m széles közlekedési teret kell biztosítani. 4.213 Az előcsarnokban - elhatárolt helyen, vagy külön helyiségben - csak úgy szabad elhelyezni a

büfét, hogy a büfét látogató közönség ne torlaszolhassa el a kijáratokat és a közlekedési utakat. A büfépultot vagy asztalt szilárdan rögzíteni kell 4.214 A 2l pontban meghatározott mozgóképszínházban a közönség részére dohányzót kell biztosítani. A dohányzás céljára igénybe vett helyiségeket (tereket) úgy kell kialakítani, hogy a befogadóképesség 50%-át figyelembe véve, személyenként legalább 0,25 m2 alapterület jusson. 4.215 A nézőtér padlószintjének lejtése nem lehet nagyobb 10%-nál A lejtős közlekedési út padozatára csúszástgátló burkolatot kell tervezni. Ha a látástechnikai követelmények miatt a padlószint lejtőszöge 10%-nál nagyobb, akkor a közlekedési útvonalakat lépcsőzettel kell kialakítani. Minden lépcsőfokhoz a kijáratmutató irányfény-világítási rendszerhez tartozó olyan alsó (rejtett) világítás szükséges, amely a lépcsőt jól láthatóan megvilágítja. 4.216 A nézőtéren az

egy oldalról megközelíthető minden üléssorban megszakítás nélkül legfeljebb 21, a két oldalról megközelíthető üléssorok mindegyikében pedig legfeljebb 42 ülés lehet. 4.217 Felcsapódó székek esetén az egyes széksorok között támlától támláig számított legalább 80 cm, nem felcsapódó székek, vagy padok esetén az egyes sorok között támlától támláig vagy a pad hátsó szélétől a mögötte lévő pad hátsó széléig legalább 90 cm távolságot kell tartani. 4.218 Olyan nézőtéren (pl szabadtéri mozgóképszínház) ahol zárt üléssorokban a dohányzás megengedett, az üléssorok egymástól legalább 1 m távolságra legyenek és egy-egy ülés szélessége legalább 60 cm-t érje el. 4.219 A kijárathoz vezető közlekedési utak a nézőtéren olyan szélesek legyenek, hogy megfeleljenek az általuk kiszolgált nézőtéri részhez tartozó ajtó (ajtók) átbocsátóképességének. A nézőtéren 1,20 m lehet a közlekedési út

legkisebb szélessége 4.220 A páholyokban elhelyezett ülések számát a páholy méreteinek figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy egy személyre legalább 0,65 m2 alapterület jusson. A páholy legfeljebb 6 személyre méretezett és a nézőtér többi üléseitől szilárdan elkülönített legyen. A nézőtéren elhelyezett üléseket (székeket) a páholyülések kivételével a padozathoz kell rögzíteni. A nem állandó vetítésre használt helyiségekben a székek padlózathoz rögzítése nem kötelező, de a 200 főnél nagyobb befogadóképességű mozgókép-bemutató helyiségben (2.2 pont) teljes sorhosszban egymáshoz kell rögzíteni azokat 4.221 A nézőtéren állóhelyek létesítése tilos 4.222 A mozi létesítmény kiürítése az 2/2002 (I 23) BM rendelet 5 sz melléklet I/6 fejezet előírása szerint. 4.3 A vetítőgépház kialakítása 4.31 A 200 főnél nagyobb befogadóképességű 21 és 23 pontban meghatározott mozi

létesítménynél minden esetben, a 2.2 pont szerinti létesítményben csak nehéz vetítőgép (29 pont) alkalmazásakor kell vetítőgépházat létesíteni. 4.32 A 22 pontban meghatározott mozgókép-bemutató helyiségben könnyű vetítőgép (28 pont) alkalmazása esetén vetítőgépház nem kötelező. 4.33 A vetítőgépházhoz - amennyiben szintkülönbséget kell áthidalni - legalább 80 cm-es karszélességű és 45 °C-nál nem meredekebb lépcső szükséges. Ilyen célra csigalépcső létesítése tilos. 4.34 A vetítőhelyiségnek a nézőtér felőli falán minden vetítőgéphez csak egy vetítő és egy kémlelőnyílást szabad létesíteni. A nyílásokat legalább 5 mm vastag üveglappal füstmentesen el kell zárni. 4.35 A vetítő- és tekercselőhelyiségben közvetlenül a szabadba nyíló 0,4 x 0,6 m méretű ablakot, vagy 0,1 m2 belső űrszelvényű (szabályozható) kürtőt kell létesíteni (4.l6 figyelembevételével) a füstelvezetés

céljából. 4.36 A nehéz vetítőgépekhez (29 pont) gépenként - a 435 pontban meghatározott füstelvezetőktől független - gázelvezető kürtőket kell létesíteni (a 4.l6 pont figyelembevételével). Ventillátoros gázelszívás esetén a gépektől induló csővezetékeket megfelelő méretű kürtőbe lehet egyesíteni. 4.4 Vetítőgépház tűzveszélyes film alkalmazására 4.41 Azokban a mozi létesítményekben, amelyekben tűzveszélyes film (27 pont) vetítésének igénye is felmerül, a vetítőgépházat - 4.33, 434 és 435 pontokban foglaltak megtartásával a következő előírások szerint kell kialakítani: 4.42 Külön tekercselő helyiséget kell létesíteni 4.43 A vetítő- és tekercselő helyiségből külön-külön kijárat - a tekercselő helyiségből esetleg vészkijárat - vezessen a szabadba vagy közös előtérbe. Az előtér a szabadba vagy a mozi létesítmény előcsarnokába nyíljon, de nem nyílhat a közönség által használt

folyósóra, lépcsőházba vagy nézőtérre. 4.44 A vetítőgépházhoz tartozó többi helyiség csak abban az esetben nyílhat a vetítőhelyiségbe, ha a helyiségből a vetítőhelyiségtől elkülönített menekülési út (kijárat, vészkijárat) áll rendelkezésre. 4.45 A vetítőgépházhoz legalább 80 cm-es karszélességű, 45 °C-nál nem meredekebb külön lépcsőház szükséges. Ilyen célra csigalépcső létesítése tilos 4.46 A vetítőgépház helyiségeit - nem éghető anyagból készült - kifelé nyíló és önműködően csukódó ajtókkal kell ellátni: 4.47 A 434 pontban szereplő vetítő- és kémlelőnyílásokat - az 5 mm vastag füstmentesen záró üveglapon kívül - függőleges síkban, vezetősínben mozgó öntöttvas vagy legalább 2 mm vastag acéllemezzel kell elzárni. Ennek nyílászáróit előadás alatt a nyílások fölött kell felfüggeszteni, hogy szükség esetén egy mozdulattal leeresztve őket a . nyílásokat tűzállóan

elzárhassák. A leeresztő készülék mechanikusan vagy elektromos megoldással kezelhető legyen a vetítőhelyiségben minden vetítőgép helyéről, valamint a nézőtérről (a felügyeletet tartó nézőtéri dolgozó ügyeleti helyéről). 4.48 A 435 pontban meghatározott füstelvezető nyitó-záró szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy a helyiségen kívül az ajtó melletti helyről is kezelhető legyen. 4.49 A vetítőgépházban csak olyan fűtési rendszer alkalmazható, amely nem okozhat tüzet vagy robbanást. 4.410 A vetítőgépházban az üzemi világításon kívül biztonsági világításról is kell gondoskodni 4.411 A vetítőhelyiségtől legfeljebb 20 m távolságon belül - a vonatkozó szabvány előírásainak megfelelő - tűzcsapot kell létesíteni a szükséges felszerelésekkel. 5. ÉPÜLETGÉPÉSZET 5.1 A mozgóképszínházban (2l pont) és az 500 főnél nagyobb befogadóképességű mozgóképbemutató helyiségben (22 pont) az üzemi

világításokon kívül biztonsági világítást és kijáratmutató irányfényt is kell létesíteni (a 4.210 és 4215 figyelembevételével) a vonatkozó szabvány (MSZ 1600) szerint. 5.2 Az 500 főnél kisebb befogadóképességű mozgóképszínházban csak központi fűtőberendezést, valamint faszén és koksz-tüzelésű vas- vagy cserépkályhát, olajtüzelésű kályhát, illetve villamos fűtőberendezést szabad alkalmazni. 5.3 Az 500 főnél nagyobb befogadóképességű mozgóképszínháznál központi fűtési rendszert kell alkalmazni. 5.31 A közönség tartózkodására szolgáló helyiségek és közlekedők alatt nem szabad kialakítani kazánházat engedélyhez kötött (magas nyomású) kazánok, valamint - a -nyomástól függetlenül - gáztüzelésű berendezések részére. 5.32 Az olajtüzelésű kazánberendezés létesítésére a vonatkozó szabvány (2/2002 (I 23) BM rendelet 4. sz melléklet I/1-5 fejezet) követelményei az irányadók 5.33 A

vetítőgépház helyiségeiben és a nézőtéren - gőzfűtés esetén - olyan nem éghető anyagú burkolattal kell ellátni a fűtőtesteket, hogy azokra ne helyezhessenek éghető anyagot. 5.34 Központi fűtés hiányában a vetítőgépház helyiségei - biztonsági film használata esetén szilárd tüzelőanyaggal üzemelő cserépkályhával, olajtüzelésű kályhával, illetőleg villamos fűtőberendezéssel fűthetők. 5.35 Az éghető padozatú helyiségben alkalmazott vaskályha alatt, annak kerületét 30 cm-rel meghaladó területen nem éghető anyagú padlóburkolatot kell létesíteni, vagy ilyen nagyságú acéllemezt kell elhelyezni. 5.36 A vaskályha füstcsöveit széthullás ellen szilárdan egymáshoz kell rögzíteni és 1,5 m-enként oldható módon - a-falhoz kell bilincselni 5.37 A nézőtéri és előcsarnoki vaskályha elé 1 m magas, a padozathoz rögzített, nem éghető anyagból készült korlátot és hősugárzást gátló, terelőlemezt (kályha

ellenző) kell alkalmazni. A korlát és a legközelebbi nézőtéri ülés között legalább 1,50 m távolságot kell megtartani. A korlát legalább 50 cm-re legyen a kályhától 6. TŰZVÉDELMI BERENDEZÉS 6.1 Az 1200 fő és ennél nagyobb befogadóképességű, a 2.l pontban meghatározott mozi létesítményekben a tűzoltóság értesítése céljából átváltós tűzjelző távbeszélőről vagy közvetlen tűzjelző távbeszélőről kell gondoskodni. 6.2 A mozgóképszínháznak rendelkeznie kell olyan vízforrással, amely legalább három órán keresztül biztosítja a tűz oltásához szükséges vízmennyiséget. Az oltóvíz szükséglet: 6.21 vízvezetéki hálózattal, 6.22 víztároló létesítésével 6.23 felszíni, felszín alatti vizek, kutak felhasználásával biztosítható 6.3 A mozgóképszínházak számára 1500 m3 épülettérfogatig 150 l/p, 1500-3000 m3 épülettérfogatig legalább 300 1/p, 3000-5000 m3 épülettérfogatig legalább 600 l/p,

500020000 m3 épülettérfogatig legalább 900 1/p és 20000 m3 épülettérfogat felett 1200 1/p oltóvíz mennyiséget kell biztosítani. 6.4 Ha az oltóvíz szükségletet vízvezetéki hálózat biztosítja, akkor a külső tűzcsapok számának, méretének és elhelyezésének megállapításakor a tűzrendészetről szóló belügyminiszteri rendelet vonatkozó rendelkezései az irányadók. 6.5 Épületen belül a vonatkozó szabvány (MSZ 9771/5) előírásainak megfelelő falitűzcsapot kell létesíteni minden 500 fő, vagy ennél nagyobb befogadóképességű mozi létesítményben. A falitűzcsapokat a nézőtéri bejáratok közelében úgy kell elhelyezni, hogy a helyiségek minden pontja legfeljebb 2, egyenként 20 m tűzoltó-nyomótömlővel elérhető legyen. A falitűzcsap percenként legalább 150 liter vízhozamot szolgáltasson. 6.6 Ahol a falitűzcsapoknál lévő nyomás nem éri el a 15 vo m-t, ott nyomásfokozó szivattyúegységet, illetve berendezést kell

létesíteni és annak tartalék, meghajtásáról is gondoskodni kell. 6.7 A tűzoltás céljára igénybevehető kút és felszíni víz (folyó, patak, tó) követelményeit a tűzrendészetről szóló belügyminiszteri rendelet tartalmazza. 6.8 E szabvány 7192, 7232, 7233, 7241, 7243, 7261 - 7264 és 820 823 pontjainak beruházással, illetve létesítéssel összefüggő előírásait a beruházás (felújítás) megvalósítása során végre kell hajtani. A HASZNÁLAT TŰZRENDÉSZETI SZABÁLYAI 7. 7.1 7.2 ÁLTALÁNOS TŰZRENDÉSZETI SZABÁLYOK A létesítményekben, illetve helyiségekben csak biztonsági filmet szabad vetíteni. A biztonsági film kötelező használata alól esetenként a. BM Tűzoltóság Országos Parancsnokság adhat felmentést. 7.3 A 72 pontban előírt felmentés nélkül tűzveszélyes filmet csak a filmgyártással kapcsolatos intézményeknél lévő - az I. fokú tűzrendészeti hatóság által megfelelőnek minősített - házi, illetve

ellenőrző vetítőhelyiségben szabad vetíteni. 7.4 A helyiség alkalmasságának megállapítása céljából az illetékes I fokú tűzrendészeti hatóságtól szemlét kell kérni. 7.5 Mozgóképvetítést csak e célra alkalmas és a tűzrendészeti követelményeknek megfelelő létesítményben (helyiségben) szabad végezni: 7.6 Színpadi előadások tartására a vonatkozó (MSZ-02-103) ágazati szabványban foglaltak az irányadók. 7.7 Előadás ideje alatt a mindenkori nézőtéri ügyelőnek - a nézőtéren kijelölt tartózkodási helyen - felügyeleti szolgálatot kell ellátnia. A felügyeleti szolgálatra vonatkozó követelményeket a tűzrendészeti utasításnak tartalmaznia kell. 7.8 A filmragasztás helyén, illetve a filmragasztásra használt helyiségben csak 2,5 dl mennyiségű filmragasztó anyagot szabad tartani olyan üvegben, amelynek dugójába az ecset be van szerelve. Az üveget eldőlés ellen védőtokban kell tartani 7.81 A kiömlött ragasztó

anyagot azonnal fel kell törölni Ezután rögtőn el kell távolítani a törlőanyagot a helyiségből és a helyiséget ki kell szellőztetni. 7.82 A tevékenység során keletkezett éghető hulladékot (papírfilm, hulladék stb) jól záródó, fedővel ellátott, nem éghető anyagból készült edényben kell összegyűjteni. Az összegyűjtött hulladékot a létesítmény területéről naponta el kell távolítani, vagy meg kell semmisíteni. 7.9 Az épületgépészeti berendezések kezelőszerkezetét - a villamos berendezések kapcsolóját, a közmű nyitó és zárószerkezetét stb. - állandóan könnyen hozzáférhető és használható állapotban kell tartani. 7.10 A filmvetítő gépet, szellőző és elszívócsatornát, valamint az egyéb berendezési tárgyakat állandóan tisztán kell tartani. 7.11 A tevékenység (vetítés, takarítás stb) befejezése után ellenőrizni kell az összes helyiséget Az ellenőrzéssel megbízott személy köteles minden

olyan szabálytalanságot megszüntetni, amely tüzet okozhat. 7.12 Az előadás befejezése után az összes filmtekercset a filmtároló ládába kell helyezni, a vetítő- és kémlelőnyílások záró lemezeit le kell ereszteni és ki kell kapcsolni a vetítőgép villamos berendezéseit. 7.13 A vetítőgép kezelésével csak az érvényben lévő jogszabályban meghatározott képesítésű és e szabvány használati szabályaiból a létesítmény vezetője által kijelölt bizottság előtt tűzrendészeti vizsgát tett személyt szabad megbízni. Az erre vonatkozó igazolást az ellenőrzést végző kérésére fel kell mutatni. 7.14 Biztonsági film vetítése esetén a gépkezelőnek vetítés közben a gépházban vagy a vetítőgép közelében kell tartózkodnia, figyelnie kell a gép működésére és a vetítésre. A gépkezelő csak akkor hagyhatja el a gépházat, ha gondoskodik képesített helyettesről. Vetítés megkezdése előtt ellenőrizni kell a gép

hűtő és sugárelzáró berendezésének működőképességét. Vetítés közben nem szabad nyitva tartani a tűzvédő dobot 7.15 A gépkezelő gyakornok csak a gépkezelő közvetlen felügyeletével láthat el gépkezelői tevékenységet. 7.16 A vetítőgépházban és helyiségeiben, illetőleg a vetítés céljára előkészített helyen csak a gépkezelők, egy gyakornok, a tekercselő, valamint a hatóságok vagy felügyeleti szervek ellenőrző közegei tartózkodhatnak. E rendelkezés értelmében a gépház bejárati ajtajára „Illetékteleneknek tilos a bemenet" feliratot kell elhelyezni. 7.17 A létesítmény nézőterén lévő üléseket a 4216-4220 pontokban előírtaknak megfelelően kell elhelyezni. 7.18 Közlekedési utak 7.181 A mozi létesítmények folyosóját, lépcsőjét, lépcsőházát, belső közlekedési útjait, kijáratát, a tűzoltó-felszerelésekhez és berendezésekhez vezető utakat állandóan és teljes szélességben szabadon

kell tartani. 7.182 A vendéglő mozi nézőterén az asztalokat körülvevő székcsoportok között a kijárathoz vezető legalább 1 m széles közlekedési utat kell szabadon hagyni. 7.19 Kijárat, vészkijárat 7.191 Előadás megkezdése előtt a közönség közlekedésére szolgáló kijárati ajtók zárjait teljesen ki kell nyitni és ezeket mindaddig, amíg a közönség nem távozik el a létesítményből, semmilyen módon nem szabad lezárni. Többszárnyas ajtó esetén valamennyi ajtószárnyra vonatkozik a lezárás tilalma. 7.192 A nézőtéri ajtóknál csak úgy szabad elhelyezni függönyt, hogy az behúzott állapotban ne takarja el az ajtó feletti irányfény-világítást, ne érjen a padlóig, bármikor egy fogással széthúzható legyen és széthúzott állapotban ne szűkítse az ajtónyílást. A függönyszárnyak összeért szélét a függöny színétől elütő szegéllyel kell megjelölni. 7.193 Üzemszünet alatt a mozi létesítmény lezárt

helyiségeinek kulcsait olyan helyen kell tartani, hogy tűz esetén könnyen hozzájuk férhessenek. 7.20 Tüzelő- és fűtőberendezés 7.201 A létesítmény helyiségeiben csak a tűzrendészeti követelményeknek megfelelő és állandóan karbantartott tüzelőberendezést szabad használni. 7.202 Központi fűtőberendezés hiányában a mozi létesítmény gépházának fűtésekor az 534 pontban előírtakat kell megtartani. 7.203 Az egyéb helyiségeket az 52 szakaszban felsorolt egyedi tüzelőberendezéssel szabad fűteni. 7.204 A tüzelőberendezéseknél az alátét elhelyezésre, a füstcső rögzítésre és a korlát alkalmazására vonatkozóan az 5.35, 536 és 537 pontokban foglalt előírásokat kell végrehajtani. 7.205 A tüzelőberendezés közelében 1 m, füstcső és hődob közelében 0,50 m távolságon belül éghető anyagot nem szabad elhelyezni. 7.206 Olajtüzelésű kályha alkalmazásakor a következő előírásokat is be kell tartani: 7.2061 Csak

engedélyezett, a gyártó kezelési és használati utasításával ellátott, hibátlan kályha üzemeltethető. Kezelését csak kioktatott és erre megbízott személy végezheti. 7.2062 A füstelvezető csak - tüzeléstechnikai szempontból - méretezett és a vonatkozó követelményeknek megfelelő kéménybe köthető. 7.2063 A nézőtéren és az előcsarnokban a kályhákat úgy kell elkeríteni a nem éghető anyagú rögzített védőkorláttal, hogy a szabályozó szerkezethez illetéktelenek ne férjenek hozzá. A kályha és a védőkorlát között legalább 0,3 m, a védőkorlát és a legközelebbi nézőtéri ülés között 1,3 m távolság legyen. 7.2064 A filmvetítő helyiségben elhelyezett kályha és a vetítőgép állványa között legalább 1 m távolság legyen. 7.2065 Az olajkályhák alá az olajtartály befogadóképességét 10 % -kal meghaladó térfogatú, nem éghető anyagú olajfelfogó tálcát kell elhelyezni és azt állandóan tisztán kell

tartani: 7.2066 A kályhák olajtartályát tüzelőolajjal feltölteni és a kályhát begyújtani csak a közönség bebocsátása előtt lehet. 7.2067 A tüzelőolaj tárolására a vonatkozó szabvány (2/2002 (I 23) BM rendelet 4 sz melléklet I/1-5. fejezet) előírásait kell betartani: 7.2068 Az előírt tűzoltókészülékek közül az egyik olajtüzek oltására is alkalmas 6 kg-os porral oltó legyen. 7.207 Tűzveszélyes folyadékkal, (benzin, petróleum stb) nem szabad begyújtani, vagy tüzet éleszteni. 7.208 Tilos a tüzelőberendezést felügyelet nélkül hagyni, vagy annak felügyeletével gyermeket megbízni. 7.209 A szakképzettséget igénylő tüzelőberendezés kezelését és felügyeletét csak a megfelelő képesítésű személy láthatja el. 7.2010 Vaskályhában a tüzelést úgy kell eszközölni, hogy az előadás befejezése, illetőleg a nézők eltávozása után a kályha ne melegedhessen fel a környezetére veszélyes hőfokra. 7.2011

Cserépkályhában az eltávozás előtt 2 órával meg kell szüntetni a tüzelést és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni. 7.2012 Előadás ideje alatt nem szabad a tűzre tenni a nézőtéren lévő nyílt tüzelésű kályhában 7.2013 Villamos főzőlapot használat közben csak hőszigetelő alátéten és éghető anyagtól legalább 30 cm távolságra szabad elhelyezni. Hősugárzók közelében a sugárzás irányában 1 m, egyéb irányban 80 cm távolságon belül nem szabad elhelyezni éghető anyagot. 7.21 Kémény 7.211 A kémény használatára tűzrendészetről szóló belügyminiszteri rendelet rendelkezései az irányadók. 7.22 Tüzelőanyag-tárolás 7.221 Szilárd tüzelőanyag tárolására a tűzrendészetről szóló belügyminiszteri rendeletben előírtak az irányadók. 7.222 Folyékony tüzelőanyag tárolása, felhasználása esetén a vonatkozó rendelet (2/2002 (I 23) BM rendelet 4. sz melléklet I/1-5 fejezet, stb) előírásai az

irányadók 7.223 A tüzelőberendezés mellett fűtőanyagot nem szabad tárolni 7.224 A tüzelőberendezésből kiszedett égéstermék, salak tárolására a tűzrendészetről szóló belügyminiszteri rendelet vonatkozó rendelkezése az irányadó. 7.23 Tűzveszélyes munkák végzése, dohányzás és nyílt láng használata 7.231 Tilos a dohányzás minden olyan helyen, helyiségben, ahol azt a tűzrendészetről szóló belügyminiszteri rendelet tiltja, továbbá a gépházban és ruhatári részben, ezenkívül a mozgóképszínházban (2.l pont) a színpadi és nézőtéri részben, a mozgóképszínház bemutató helyiségében (2.2 pont) pedig mindazon helyen, ahol a létesítmény vezetője a tűzrendészeti utasításban dohányzási tilalmat határoz meg. 7.232 A dohányzási tilalom alá eső helyiségekben a vonatkozó szabvány (MSZ 15631) előírásainak megfelelő tilalmi táblát szembetűnően kell elhelyezni. 7.233 A dohánynemű és gyufaszál eldobására

irodahelyiségekben hamutartót, a nézőközönség részére kijelölt dohányzási helyen pedig minden 15 m2 alapterület után 1 db nem éghető anyagból készült vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni. A kijelölt helyiséget „Dohányzó" feliratú táblával kell ellátni, és gondoskodni kell arról, hogy égő dohánynercűvel senki sem hagyhatja el a dohányzóhelyiséget. 7.234 Nyílt láng használatával (hegesztés stb) járó tűzveszélyes tevékenységet a mozi létesítmény területén csak előzetes írásbeli engedély alapján szabad végezni. 7.235 A padlózat tisztításához I veszélyességi fokozatba tartozó tűzveszélyes folyadékot nem szabad használni. A színpadi rész padozata csak indokolt esetben kezelhető olajmázolással 7.236 Tűveszélyes folyadék felhasználásával járótevékenységet csak hatékony szellőztetés biztosításával, továbbá nyílt láng használatát és szikraképződés lehetőségét kizárva szabad

végezni. 7.237 Tűveszélyes folyadékból a létesítmény területén csak a vonatkozó szabvány (MSZ 9904) szerinti mennyiséget szabad tartani és azt a szabvány előírásai szerint kell tárolni. 7.24 Világítási és erőművi berendezések 7.241 A villamos áram előállítására szolgáló robbanómotort legalább II tűzállósági fokozatú helyiségben vagy szabadban kell elhelyezni. 7.242 A helyiségben elhelyezett robbanómotor esetén az égésterméket elvezető csővezeték vízzel telt aknában, vagy párkány felett legalább 80 cm-nél magasabban végződjék. A csővezeték külső burkolata nem melegedhet fel 50 °C fölé. 7.243 Szabadban csak minden éghető anyagtól 10 m távolságra helyezhető el a robbanómotor 7.244 Üzemeltetés ideje alatt tilos üzemanyaggal feltölteni a robbanómotor tartályát Az áramfejlesztő mellett, szabványos edényzetben legfeljebb 20 liter tartalék üzemanyag tartható. A többi üzemanyagot a vonatkozó szabvány

(MSZ 9942) előírásainak megfelelő raktárhelyiségben kell elhelyezni. 7.25 Tűzjelző berendezés 7.251 A tűzjelzés céljára felhasználható telefonokat állandóan használható állapotban kell tartani A telefon mellett az I. fokú tűzrendészeti hatóság által megnevezett tűzoltóság hívószámát kell kifüggeszteni. 7.252 A közvetlen és az átváltós tűzjelző telefonkészülék használhatóságát az üzemeltető által - az ott tartózkodástól függően - naponta kétszer ellenőrizni kell. Az ellenőrzés időpontját és eredményét be kell jegyezni a távbeszélő készülék mellett elhelyezett hitelesített naplóba. 7.26 Tűzoltóberendezések és felszerelések 7.261 Az előcsarnokban és a nézőtéri résznél szintenként minden megkezdett 400 m2 alapterületen 1 db tűzoltókészüléket kell elhelyezni. 7.262 Az alapterület nagyságától függetlenül a gépházban és központi kapcsolóhelyiségben l-1 db tűzötókészülék elhelyezése

szükséges. 7.263 Egyéb helyiségekbe, szükséges tűzoltókészülékek mennyiségére a tűzrendészetről szóló belügyminiszteri rendelet vonatkozó rendelkezései az irányadók. 7.264 A tűzoltókészülékek kiválasztásánál, ellenőrzésénél és karbantartásánál a (MSZ 1040) szabvány előírásait kell végrehajtani. 7.265 A tűzcsapok és szerelvényeinek karbantartására, a vonatkozó szabvány (MSZ 15606) előírásai az irányadók. A tűzoltó nyomótömlőket két évenként nyomáspróba alá kell vetni 8. MOZGÓKÉPSZÍNHÁZAK ÉS SZABADTÉRI MOZGÓKÉPSZÍNHÁZAK TŰZRENDÉSZETI SZABÁLYAI 8.1 A mozi létesítményt csak az erre illetékes szerv használati - üzemeltetési - engedélyével, továbbá az abban meghatározott feltételek szerint és a megelőző tűzrendészeti rendelkezések végrehajtásával szabad használni. Az engedélyező szerv az engedély kiadása előtt köteles kikérni az illetékes 1. fokú tűzrendészeti hatóság

szakvéleményét 8.2 A művelődésügyi miniszter rendeletében (3/1974 (XII 14) KM sz rendelet) meghatározott egyéb műsoros előadások tartására a vonatkozó ágazati szabványban (MSZ-02-103) foglaltak az irányadók. 8.3 A mozgóképvetítés idejéről városokban és a járási székhelyeken az illetékes I fokú tűzrendészeti hatóságot, községekben az önkéntes tűzoltóparancsnokot 48 órával előbb értesíteni kell. 8.4 A mozi létesítményben a tűzrendészeti hatóság, illetőleg a községi önkéntes tűzoltóság ott lát el ügyeleti szolgálatot, ahol azt az illetékes I. fokú tűzrendészeti hatóság szükségesnek tartja. 8.5 Abban a létesítményben, ahol a tűzoltóság rendszeres ügyeleti szolgálatot lát el, két fő részére ügyeleti helyet kell fenntartani. A fenntartott ülőhelyeket „Tűzoltó ügyelet" felirattal kell ellátni. 8.6 A nézőtér befogadóképességét, elrendezését ábrázoló alaprajzot az 1 fokú

tűzrendészeti hatósággal hitelesíttetni kell és azt üvegezett keretben az előcsarnokban ki kell függeszteni. 8.7 8.8 8.9 8.10 8.11 8.12 8.13 8.14 8.15 8.16 8.17 8.18 8.19 8.20 8.21 8.22 8.23 9. 9.1 9.2 9.3 A nézőtéren - az ott tartózkodó személyzet részére - falba rögzített felcsapódó ülőhelyeket csak a 7.11 szakaszban előírtak megtartása esetén szabad elhelyezni A létesítményben kizárólag az üzemeltetéshez szükséges anyagok tárolhatók. A gépházban (kivéve az e célra rendszeresített raktárt) legfeljebb 5 műsornak megfelelő biztonsági filmet szabad tartani. Előadás alatt - a gépbe befűzött film tekercsek kivételével - a tekercselőhelyiségben, annak hiányában a vetítő helyiségben a géptől lehető legtávolabb, nem éghető anyagból készült ládában kell tartani a filmtekercseket, előadás után pedig a kijelölt helyiségben, kell elhelyezni őket. Biztonsági filmet tekercselőhelyiség hiányában a

vetítő helyiségben is szabad ragasztani és tekercselni. A létesítmény vezetőjének az e szabványban, valamint az egyéb tűzrendészeti szabványokban, jogszabályokban foglaltak, továbbá a helyi sajátosságok figyelembevételével el kell készítenie a létesítmény tűzrendészeti utasítását. A tűzrendészeti előírásokon túlmenően a dolgozók oktatásával és munkakörükkel kapcsolatos tűzrendészeti feladatokat is meg kell határozni az utasításban. Az utasításnak az egyes helyiségekre vonatkozó előírásait rendeltetési helyükön üveg alatt bekeretezve ki kell függeszteni. A megyei (budapesti) moziüzemi vállalat vezetője a felügyelete alá tartozó létesítmények részére külön-külön központilag is elkészítheti a tűzrendészeti utasítást. A moziüzemi vállalat vezetője az 50 főnél nagyobb befogadóképességű létesítményeket legalább félévenként, az 500 főnél kisebb befogadóképességűeket pedig legalább évente

köteles tűzrendészeti szempontból ellenőriztetni, s megtenni a hiányosságok megszüntetéséhez a szükséges intézkedést. A nézőtérnek nem a közlekedési útba eső részein szekrényt, vitrint csak úgy szabad elhelyezni, hogy a határoló fal síkjától 60 cm-nél nagyobb távolságra ne nyúljanak ki. A 60 cm-nél jobban kinyúló, illetőleg nem a fal síkjába eső tárgyat a padozathoz kell rögzíteni. A nézőtérnek a közönség közlekedésére szolgáló részénél falikart és egyéb közlekedést akadályozó tárgyat a padlószinttől számított 2 méter magasságon felül kell elhelyezni. Előcsarnokban kizárólag rögzített állapotban és csak úgy szabad elhelyezni széksort, vagy padsort, hogy azok ne akadályozzák a közlekedést. A közönség közlekedésére szolgáló lépcsőkön elhelyezett szőnyeget rögzíteni kell. A nézőtéri és a közönség közlekedésére szolgáló ajtók felett a vonatkozó szabvány (MSZ 15631)

előírásainak megfelelő és feliratú táblát kell elhelyezni. A táblákat az ajtókon kívül, vagy belül kell elhelyezni aszerint, hogy az ajtók a helyiségbe bemenő, vagy kijövő közönség közlekedésére szolgálnak. A nézőtéri részfolyosót a kijáratok felé mutató irányjelzőkkel kell ellátni. Az irányjelzőket szembetűnően kell elhelyezni. MOZGÓKÉP-BEMUTATÓ HELYISÉGEK TŰZRENDÉSZETI SZABÁLYAI A helyiségre vonatkozó tűzrendészeti szabályokat a létesítmény vezetőjének tűzrendészeti utasításban kell szabályoznia. Az utasításnak az egyéb szabályokon kívül ezen ágazati szabvány vonatkozó rendelkezéseit is tartalmaznia kell. Mozgóképvetítés idejére a létesítmény vezetője saját kezdeményezésére, vagy a tűzrendészeti hatóság rendelkezése álapján a létesítményi tűzoltóság tagjainak kijelölésével ügyeleti szolgálatot rendelhet el. Ebben az esetben az ügyeleti szolgálat részére a 85 pontban előírt

ügyeleti helyet kell fenntartani. Nehéz vetítőgépet csak vetítőgépházban szabad elhelyezni. Könnyű vetítőgépet a nézőtér hátsó részén oly módon kell korláttal, kötéllel vagy lánccal elkeríteni, hogy avatatlan személy ne férhessen hozzá a géphez. A vetítőgépet tilos elhelyezni közönség részére szolgáló közlekedési úton vagy ajtó közelében. 9.4 9.5 9.6 10. 10.1 10.2 10.3 10.4 10.5 10.6 10.7 Műsor idején csak az egyszeri előadáshoz szükséges filmtekercset szabad tartani a vetítőgép mellett, előadás után pedig gondoskodni kell annak biztonságos helyen történő megőrzéséről. Filmragasztás csak akkor végezhető a nézőtéren, ha ott nem tartózkodik közönség. Tűzveszélyes filmmel működő vetítőgépet nem szabad használni a nézőtéren. A helyiségben lévő berendezési tárgyakat úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedési és kijárathoz vezető utakat ne szűkítsék le és a közönség közlekedését

ne akadályozzák. TŰZVESZÉLYES FILM ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ TŰZRENDÉSZETI SZABÁLYOK A 7.2 pont szerinti engedély alapján a mozi létesítmény gépházában legfeljebb egy előadáshoz szükséges mennyiségű tűzveszélyes filmet szabad tartani. Filmtekercset csak közvetlenül a vetítés megkezdése előtt szabad befűzni a vetítőgépbe. Vetítés befejeztével a vetítőgépből azonnal ki kell venni a filmet és elszállításig dobozába helyezve a filmtároló ládában kell tartani. Tűzveszélyes film a létesítmény gépházában állandó jelleggel nem tartható. Abban az esetben, ha a soron következő előadás nem teszi indokolttá a film további ott-tartását, akkor azt a vetítés befejezését követő 24 órán belül a tűzveszélyes filmek tárolására szolgáló helyiségbe kell elszállítani. A tűzveszélyes filmet vetítő minden géphez egyéb munkakörtől mentesített egy-egy gépkezelőt kell alkalmazni. A filmeket csak a tekercselő

helyiségben szabad ragasztani és tekercselni. A filmek áttekercselése legfeljebb 0,5 m/sec sebességgel történhet. A javításból származó filmhulladékot jól lezárt és különálló bádogedénybe kell összegyűjteni és a tűzveszélyes filmmel együtt a filmraktárba kell elszállítani. Tűzveszélyes film vetítése esetén a tűzoltókészüléken kívül gépenként egy-egy darab 2 m2 nagyságú égést késleltető anyaggal kezelt pokrócot kell elhelyezni a vetítőgép közelében. (Építés: Az épület legalább II tűzállósági fokozatú legyen. A vetítőgép ház és a nézőtér 1 óra th épületszerkezeti elemekkel legyen elválasztva. A nézőtér és a gépház füstelvezető és szellőzőcsatornái csak nem éghető anyagúak lehetnek. A gépészeti helyiségek ajtói, csak nem éghető anyagúak lehetnek. Az ajtók könnyen és kifelé nyíljanak A nézőtér: 100 fő fölött külön ki és bejárat legyen. 200 fő fölött legalább 2

lépcsőház legyen A lépcsőház a 2/2002 (I. 23) BM rend alapján Épületgépészet: 500 fő felett az üzemi világítás mellett irányfény és vész világítást kell alkalmazni (OTSZ). 500 fő felett központi fűtést kell alkalmazni Tűzvédelmi berendezés: Ha a befogadóképesség meghaladja a 300 főt beépített automatikus tűzjelző berendezést kell létesíteni. Ha az épület talajszint alatti helyiségeiben, amennyiben azok alapterülete meghaladja az épület földszinti alapterületének 80%-át, és a számított tűzterhelés meghaladja az 1500 MJ/m2 -t beépített automatikus tűzjelző és oltó berendezést kell létesíteni. Ha 13,65 m építményszint felett lévő filmszínházakban, továbbá ott ahol a nézőterek összesített befogadóképessége meghaladja az 1000 főt beépített automatikus tűzjelző és oltó berendezést kell létesíteni. Olyan oltóvízforrással kell ellátni, amely legalább 3 órán keresztül biztosítja az oltóvizet

(vezetékes víz, medence stb) Fali tűzcsapokat is el kell helyezni. Általános tűzvédelmi előírások: Csak biztonsági film használható, vetítés alatt felügyeletet kell biztosítani, filmragasztás esetén csak 2.5 dl ragasztó lehet, OTSZ használatra vonatkozó általános tűzvédelmi előírásai 7§-10§ Közlekedési utak OTSZ szerint Kijárat vészkijárat: az előadás kezdésekor a közlekedésre szolgáló kijáratok zárjait ki kell nyitni, nézőtéri ajtóknál elhelyezett függönyt csak úgy szabad behúzni, hogy látható legyen az irányfény világítás és ne érjen a függöny a padlóra, egy mozdulattal nyitható legyen és széthúzott állapotban, ne szűkítse le a kijáratot. Tüzelő fűtőberendezés: OTSZ szerint. Színházak és művelődési létesítmények tűzrendészeti szabályai Ez a szabvány tartalmazza a színház, művelődési ház, hangversenyterem és szabadtéri színpad tűzrendészeti szabályait. cirkusz(állandó és

vándor), MSZ-02-103-68 SZÍNHÁZAK ÉS MŰVELŐDÉSI LÉTESÍTMÉNYEK TŰZRENDÉSZETI SZABÁLYAI (a szabvány használata nem kötelező, de egyes előírásai irányadóak) 1. A SZABVÁNY TÁRGYA ÉS HATÁLYA 1.1 Ez az ágazati szabvány tartalmazza a színház, a művelődési ház és otthon (alkalmi színpadi előadás, hangverseny- és egyéb rendezvények tartására szolgáló terem), cirkusz (állandó és vándor) és hangversenyterem, valamint a szabadtéri színpad (a továbbiakban: művelődési létesítmény) tűzrendészeti szabályait. 1.2 A művelődési létesítmény tervezése, elhelyezése, építése, átalakítása, felújítása és használata során gondoskodni kell a szabványban foglalt tűzrendészeti követelmények végrehajtásáról, illetve megtartásáról. 1.3 A szabványban foglalt követelményeken túl érvényre kell juttatni az egyéb jogszabályoknak (szabványoknak) a művelődési létesítmény megelőző tűzrendészetére vonatkozó

rendelkezéseit is. 1.4 A szabvány hatályba lépésekor már meglévő művelődési létesítmény használata során az ágazati szabvány 7.-19 szakaszaiban foglalt szabályokat kell megtartani 2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 2.1 Színház: Ebbe a csoportba tartozik az a létesítmény, ill helyiség, amelynek: 2.11 az építése belső berendezése (színpadi elrendezése, mérete) mindennemű színpadi előadás tartására megfelelő, 2.12 vagy a színpad kis mérete miatt csupán korlátozott terjedelmű színpadi előadás tartására alkalmas. 2.2 Művelődési ház és otthon (alkalmi színpadi előadás, hangverseny és egyéb rendezvény tartására szolgáló terem). Ebbe a csoportba tartozik az a létesítmény, ill helyiség, amelyet 2.21 csupán alkalmi előadás tartására létesítenek és állandó (beépített) színpadi berendezése van, 2.22 csupán alkalmi előadás tartására szolgál, és díszletezhető emelvénye van, 2.23 díszletezés nélküli emelvényű,

vagy emelvény nélküli 2.3 Állandó és vándorcirkusz 2.31 Az állandó cirkusznak épülete és állandó telephelye van 2.32 A vándorcirkusz mozgatható (hordozható) szerkezetből kialakított létesítmény 2.4 Szabadtéri színpad Nyitott vagy részben zárt művelődési létesítmény. 2.5 E szabvány egyes előírásainak értelmezése szempontjából mértékadó magasságon a terepszint (járda, úttest) 0 síkjától (± 0,00) a művelődési létesítmény nézőterének legfelső padlószintjéig mért távolságot kell érteni. 2.51 Ha a terep a vízszintestől 15%-ig emelkedik, akkor a magasságmérés szempontjából mértékadó alsó mérési szint (± 0,00) a művelődési létesítmény súlyvonalának terepszinten való döféspontjánál van. 2.52 Ha a terep, 15 % -nál nagyobb emelkedésű, akkor a magasságmérés szempontjából mértékadó alsó mérési szint (± 0,00) a, művelődési létesítmény határoló síkjainak a tereppel való

metszésvonalán van és az alacsonyabb terepszinttel érintkezik. 2.6 Biztonsági világítás olyan tartalék világítás, amely az üzemi világítás meghibásodása esetén önműködő kapcsolással - a kijárati útvonalak megvilágításával lehetővé teszi a helyiségek veszélytelen elhagyását. 2.7 Irányfény a kijárati utat, illetve ajtót jelző fény. A LÉTESÍTÉS TŰZRENDÉSZETI SZABÁLYAI 3. 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 ELHELYEZÉS A művelődési létesítmény helyét úgy kell kijelölni, hogy azt a szomszédos létesítményekben keletkezett tűz vagy robbanás ne veszélyeztethesse. Emellett a tűz vagy egyéb káreset alkalmával a veszélybe került személyek eltávozása, valamint a tűzoltóegységek működése zavartalan legyen. A művelődési létesítmény elhelyezésekor, az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott tűztávolságokat kell megtartani a szomszédos létesítményektől, illetve helyiségektől. A 800

főnél nagyobb befogadóképességű művelődési létesítményt, valamint függetlenül a befogadóképességtől az állandó és vándorcirkuszt (2.3 pont) különálló épületben kell elhelyezni mégpedig úgy, hogy a kijárat felől legalább 20 m, a többi oldalon pedig legalább 15 m szélességű út határolja. A 2.1, 22 és 24 pontban meghatározott művelődési létesítmény - a létesítési szabályok végrehajtásával - egyéb épületben is elhelyezhető (a 3.35 pontban foglaltak kivételével) a következők szerint: 3.31 200 fő befogadóképességig az épület bármelyik szintjén, 3.32 400 fő-ig az épületnek legfeljebb +13,60 m mértékadó magassági szintjén 3.33 800 fő-ig az épületnek legfeljebb +9,60 m mértékadó magassági szintjén, de csak akkor, ha a kijárat felől legalább 15 m széles út határolja. 3.34 Az 500 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési létesítmény megközelítésére olyan út szükséges, mely a legalább

16 Mp súlyú tűzoltósági gépjárművek közlekedésére alkalmas. 3.35 A fokozottan tűz- és robbanásveszélyes „A”, valamint a tűz- és robbanásveszélyes, „B” épületben nem szabad elhelyezni művelődési létesítményt. A művelődési létesítményben az üzemeltetéshez nem tartozó „A” és „B" tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiség nem helyezhető el. 3.36 A létesítményt egyéb rendeltetésű épületben csak abban az esetben szabad elhelyezni, ha az épület többi részétől - a 4.11 pont szerint - elkülönített és az ide vonatkozó előírásoknak megfelelő számú és méretű lépcsőházai, kijáratai vannak. 3.37 Egy épületben több művelődési létesítmény is elhelyezhető, ha az érkezési és a távozási útvonalak a teljes befogadóképességre méretezettek, és a helyiségek arányában megoszthatók, illetve különválaszthatók, valamint a kijáratok előtt az utak szélessége az említettek szerint van

méretezve. 3.38 A nézőteret úgy kell elhelyezni, hogy nem lehet közvetlen kapcsolatban a színpadi részt kiszolgáló helyiségeivel, a kazánházzal és fűtőanyagraktárral. Raktár- és műhelyhelyiséget a színpad alatti részen (süllyesztőben) csak a 4.16 pontban megállapított tűzállósági követelmények megtartásával szabad elhelyezni. A színpadi rész helyiségeit úgy kell elhelyezni, hogy: 3.51 a raktár, műhely és öltözőcsoportok egymással, 3.52 a 351-ben felsorolt helyiségek a nézőtérrel, 3.53 a műhelyek az öltözők, és dohányzók a színpaddal nem lehetnek közvetlen kapcsolatban. A 800 főnél nagyobb befogadóképességű színházban és állandó cirkuszban tűzoltó őrszobát kell létesíteni. Az őrszobát a színpadi részen - a színpadhoz közel - úgy kell elhelyezni, hogy a helyiség alkalmas legyen a tűzoltói szolgálat ellátására. A szolgálat ellátásából adódó további igényt az 1. fokú tűzrendészeti hatóság

esetenként állapítja meg. A művelődési létesítményben csak az üzeméhez szükséges raktárakat és műhelyeket szabad elhelyezni. 4. 4.1 ÉPÍTÉS A létesítmények és épületszerkezetek tűzállósága, az építőanyagok éghetősége A művelődési létesítmények tűzállóságának - a vándorcirkusz kivételével - meg kell felelnie a vonatkozó szabvány legalább II. tűzállósági fokozatának (2/2002 (I 23) BM rendelet 5 sz. melléklet I/3 fejezet) a következő kiegészítésekkel: 4.11 Az egyéb rendeltetésű épületben elhelyezett helyiségeket legalább I tűzállósági fokozatnak megfelelő épületszerkezettel kell elválasztani az épület többi részétől. 4.12 A színházban (21 pont), valamint a 221,6s 222 pontban meghatározott művelődési házban (ill. otthonban) a színpadi részt a nézőtértől - a vonatkozó szabvány tűzállósági követelményeit kielégítő - tűzfallal kell elválasztani, a 4.1:3-414 pontokban foglaltak

figyelembevételével. 4.13 A 8 m-nél nagyobb belső magasságú színpadot a nézőtértől - nem éghető, füstmentesen záró legalább 1,5 óra tűzállósági határértékű biztonsági függönnyel kell ellátni az 53 pontban foglaltak figyelembevételével. 4.14 Zsinórpadlás nélküli térszínpad (kör-, arénaszínpad) alkalmazása esetén - a 1014: pont figyelembevételével - a 4.13 pontban előírt biztonsági függöny létesítése nem kötelező 4.15 A színpadi rész helyiségeit legalább az I tűzállósági fokozatnak megfelelően kell elválasztani a színpadtól. 4.16 A művelődési létesítményben - a vándorcirkusz (232 pont) kivételével - legfeljebb 1000 m2 tűzszakasz alapterületű, I. tűzállósági fokozatú díszletraktárakat szabad építeni, de ezeket legalább 1 óra tűzállósági határértékű nyílászáró szerkezettel kell ellátni. 4.17 A színház üzemeltetéshez szükséges „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba

tartozó helyiségeket (pl. parókamosó) I tűzállósági fokozatnak megfelelő fallal kell elválasztani más helyiségtől és tűzgátló előtérrel lehet összekapcsolni. 4.18 Nem éghető anyagból (2/2002 (I 23) BM rendelet 5 sz melléklet I/2 fejezet) kell építeni a színpad, az alsó színpadi tér (süllyesztő), a munkakarzat, a zsinórpadlás, a kazánház, a tüzelőanyag-raktár, a raktárak, a műhelyek, a pince, a padlástér, a tűzgátló előtér és a tűzfal nyílászáró szerkezetét. 4.19 A belső térkialakítás hő és hangszigetelése - a 4110 pont figyelembevételével - csak nem éghető anyagból készülhet. 4.110 A nézőtéri éghető burkolóanyagok (padló, fal, födém stb) lángterjedési sebessége legfeljebb 60 mm/perc lehet. 4.111 A burkolóanyagok tartószerkezetei csak nehezen éghető anyagból készülhetnek A kiürítési útvonalba eső folyosók, lépcsőházak függőleges és vízszintes szerkezeteinek burkolata - a padlóburkolat

kivételévei - csak nem éghető anyagból készülhet. 4.112 A hő- és légtechnikai csővezetékeket és csatornákat az 55 pont figyelembevételével nem éghető anyagból kell készíteni. 4.113 Ha vetítőgépház kialakítása is szükséges, akkor az feleljen meg a vonatkozó ágazati szabvány (MSZ-02-101) követelményeinek. 4.114 Színházban és az állandó cirkuszban az esetleges televízió- és rádiófelvételhez (közvetítés) a kábelek elhelyezése céljából nem éghető anyagú fedett kábelcsatornát kell kialakítani. 4.2 A nézőtéri rész kialakítása 4.21 Azon művelődési létesítményben, ahol az előadások vagy rendezvények között legalább egy órás szünet nem tartható, úgy kell tervezni a kiürítés útvonalait, hogy a távozók - a várakozó közönség tartózkodási helyének érintése nélkül - a legrövidebb úton a szabadba nyíló kijárathoz jussanak. 4.22 A nézőtéri kijárati ajtók száma kettőnél kevesebb nem lehet,

és elhelyezésük tegye lehetővé a gyors kiürítést. 4.23 A nézőtéri kijáratoknál és vészkijáratoknál nem szabad küszöböt, valamint toló vagy körforgó ajtót létesíteni. A nyitás irányának a menekülés irányával kell megegyeznie A nézőtéri kijárati ajtók - 100 személynél nagyobb befogadóképesség esetén - nyitott állapotban önműködően rögzíthetőek legyenek. 4.24 A nézőtérről a folyosóra, előcsarnokba, váróterembe, szabadba stb nyíló ajtó minden szárnya könnyen nyitható legyen. 4.25 Kijárati ajtót nem szabad kívülről tolózárral, retesszel vagy hasonló záró elemmel ellátni 4.26 A közönség által használt folyosó legalább olyan szélességű legyen, hogy megfeleljen az odairányuló nézőtéri kijáratok átbocsátóképességének. A folyosó szélessége azonban nem lehet 1,20 m-né1 kisebb. Ha a folyosóra ajtó nyílik, akkor a benyílás hosszával növelni kell a folyosó szélességét. 4.27 A

folyosó lejtése nem haladhatja meg a 10 % ot A lejtőt csúszást gátló burkolattal kell ellátni Ha a szintkülönbség nem hidalható át 10%-os lejtővel, akkor megengedett a szintkülönbség feltűnően jelölt peremű - lépcsőfokokkal való áthidalása. Ilyen esetben a lépcsők jól megvilágítottak legyenek. 4.28 Szintkülönbség esetén 200 főnél több néző részére legalább két lépcsőházat kell létesíteni 4.29 A lépcsőkar szélességének legkisebb mérete 1,20 m lehet Íves karú lépcső nem létesíthető a közönség használatára. A felső szintről a pincéig levezetett lépcsőházak és a pincehelyiségek közé füstmentesen záró és a szabadba szellőztethető előteret kell építeni. 4.210 A lépcsőházak, lépcsőkarok és pihenők kialakítására - e szabványban foglaltakon túlmenően - a vonatkozó jogszabályok (OTÉK, 2/2002. (I 23) BM rendelet 5 sz melléklet I/6. fejezet) rendelkezései az irányadók 4.211 A ruhatár

kiszolgálóasztalait a padlóhoz kell rögzíteni és előtte legalább 3 m széles közlekedési teret szükséges biztosítani a közönség részére. 4.212 Az előcsarnokban - elhatárolt helyen, vagy külön helyiségben - úgy szabad a büfét elhelyezni, hogy a büfé és a büfét látogató közönség ne torlaszolja el a kijáratokat és a közlekedési utakat. A büfépultot, vagy asztalt szilárdan rögzíteni kell 4.213 A művelődési létesítményben - a 223, 232 és 24 pontokban meghatározott létesítmények kivételével - a közönség részére dohányzóhelyet kell biztosítani. A dohányzás céljára igénybe vett helyiségeket (tereket) úgy kell kialakítani, hogy a befogadóképesség 50%-át figyelembe véve, személyenként legalább 0,25 m2 alapterület jusson. 4.214 A nézőtér padlószintjének lejtése nem haladhatja meg a 10 % -ot A lejtős közlekedési utat csúszástgátló burkolattal kell ellátni. Ha a látási követelmények miatt a

padlószint lejtőszöge 10%-nál nagyobb, akkor lépcsőzettel kell kialakítani a közlekedési útvonalakat. Minden lépcsőfoknál a kijáratmutató irányfény világítási rendszerhez tartozó olyan alsó (rejtett) világítást kell létesíteni, amely jól megvilágítja a lépcsőt. 4.215 A nézőtéren az egy oldalról megközelíthető minden üléssorban megszakítás nélkül legfeljebb 21, a két oldalról megközelíthető üléssorok egy-egy sorában pedig legfeljebb 42 ülőhelyet lehet létesíteni. 4.216 Felcsapódó székek esetén az egyes széksorok között támlától számított legalább 0,80 m, nem felcsapódó székek, vagy padok esetén az egyes sorok között támlától támláig, vagy pad hátsó szélétől a mögötte lévő pad hátsó széléig legalább 0,90 m távolságot kell tartani. 4.217 Olyan nézőtéren, (pl szabadtéri színpadon) ahol a dohányzás zárt üléssorokban megengedett, az üléssorok egymástól legalább 1 m távolságra

legyenek és egy-egy ülés szélességének legalább 0,60 m-t kell elérnie. 4.218 A kijáratokhoz vezető közlekedési utak olyan szélesek legyenek a nézőtéren, hogy feleljenek meg az általuk kiszolgált nézőtéri részhez tartozó ajtó (ajtók) átbocsátóképességének. Egy nézőtéri közlekedési út legkisebb szélessége 1,20 m lehet. 4.219 A páholyokban elhelyezett ülések számát a páholy méreteinek figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy egy személyre legalább 0,65 m2 alapterület jusson. A páholy legfeljebb 6 személyre méretezett és a nézőtér többi üléseitől szilárdan elkülönített legyen. 4.220 A nézőtéren elhelyezett üléseket (székeket) - a páholyülések kivételével - a padozathoz kell rögzíteni. A nem állandó előadás céljára használt helyiségekben a székek padozathoz rögzítése nem kötelező, de ezeket a teljes sorhosszban egymáshoz kell rögzíteni. 4.221 A nézőtéren nem szabad kialakítani

állóhelyeket 4.222 A művelődési létesítmény kiürítése az 2/2002 (I 23) BM rendelet 5 sz melléklet I/6 fejezet előírása szerint. 4.3 A színpadrész kialakítása 4.31 A 223 pontban foglalt művelődési ház és otthon kivételével, legfeljebb 10 m széles színpadnyílás esetén a színpad mindkét oldalán egy-egy legalább 1,20 m széles kétszárnyú ajtót, 10 m-nél nagyobb színpadnyílás esetén legalább egy-egy 1,80 m széles kétszárnyú ajtót és egy 1,20 m széles ajtót kell létesíteni. Az ajtók egy fogással nyithatók legyenek Tolóreteszt vagy hasonló záró-elemet kívülről nem szabad felszerelni az ajtókra és azok csak kifelé nyílhatnak. 4.32 Az oldal és hátsó színpadot, valamint a zenekari részt és súgófülkét olyan kijárati ajtóval és közlekedési úttal kell ellátni, amely elhelyezés és méret szerint biztonságos menekülést biztosít az ott működő személyzet részére. A súgófülkéhez 0,60 m széles, a

zenekari rész mindkét oldalán, valamint az oldal és hátsó színpadon legalább 1,20 m széles kijárati ajtók szükségesek. 4.33 A 223 pontban foglalt művelődési ház és otthon kivételével a színpad két ellentétes oldalán a bejárati ajtók közelében olyan lépcsőházat, vagy közlekedési utat kell létesíteni, amelyen át a legrövidebb úton a szabadba lehet kijutni. A lépcsőházat a 429 és a 4210 pontok figyelembevételével kell kialakítani. 4.34 Az 500 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési létesítményben a színpad két ellentétes oldalán a színpad megközelítését biztosító folyosó legkisebb szélessége 2,00 m lehet. 4.35 A színpad belső részének kiképzésénél valamennyi teherhordó szerkezetet, a világítási tornyokat, világítási hidakat, a színpadi világítási berendezés központi állítóművének tartó szerkezetét nem éghető, ezek burkolatát pedig legalább nehezen éghető anyagból kell kialakítani.

4.36 A színház üzemeltetéséhez szükséges „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket (pl. parókamosó) a tűzrendészetről szóló belügyminiszteri rendelet vonatkozó rendelkezései szerint kell létesíteni. 5. ÉPÜLETGÉPÉSZET 5.1 A színházban, állandó cirkuszban, továbbá az 500 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési házban és otthonban központi fűtési rendszert kell alkalmazni. 5.11 A közönség tartózkodására szolgáló helyiségek és közlekedők alatt engedélyhez kötött (magas nyomású) kazánok, valamint - a nyomástól függetlenül - gáztüzelésű berendezések részére kazánházat nem szabad létesíteni. 5.12 Gőzfűtés esetén olyan nem éghető anyagú burkolattal kell ellátni a fűtőtesteket, hogy anyagot ne helyezhessenek el rajtuk. 5.13 Az olajtüzelésű kazánberendezés létesítésénél a vonatkozó szabvány (MSZ 9901) követelményei az irányadók. 5.2 Az 500 főnél kisebb

befogadóképességű művelődési házban és otthonban központi fűtőberendezést, valamint fa, szén és koksztüzelésű vas- vagy cserépkályhát, illetve villamos fűtőberendezést szabad alkalmazni. 5.21 Az éghető padozatú helyiségben lévő vaskályha alatt, annak kerületét 30 cm-rel meghaladó területen nem éghető anyagú padlóburkolatot kell létesíteni, vagy ilyen nagyságú acéllemezt kell elhelyezni. 5.22 Széthullás ellen szilárdan egymáshoz kell rögzíteni a vaskályha füstcsöveit és 1,50 m-enként oldható módon - a falhoz kell bilincselni azokat 5.23 A nézőtéri és előcsarnoki vaskályha elé 1 m magas, a padozathoz rögzített, nem éghető anyagból készült korlátot és hősugárzást gátló, terelőlemezt (kályhaellenzőt) kell alkalmazni. A korlát és a legközelebbi nézőtéri ülés között 1,50 m távolságot kell megtartani. A korlát a kályhától legalább 50 cm-re legyen. 5.3 5.4 5.5 5.6 6. 6.1 6.2 6.3 6.4 6.5

6.6 6.7 6.8 6.9 A biztonsági függöny a (4.13 pont figyelembevételével) legalább 0,25 m/s mozgási sebességgel zárjon. A biztonsági függöny kézi vagy gépi meghajtással emelhető fel, de csak kézi kioldó szerkezettel szabad leereszteni. Ezt úgy kell kialakítani, hogy a biztonsági függöny egy fogással leereszthető legyen a színpadról, valamint attól legalább II: tűzállósági fokozatnak megfelelő tűzállósági határértékű válaszfallal elválasztott helyiségből. A színházban, az állandó cirkuszban, továbbá az 500 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési házban és otthonban a nézőtér és a színpad felső részén természetes vagy mesterséges úton biztosítani kell a hatásos füstelvezetést. A természetes füstelvezető nyílás felülete, a nézőtér alapterületének legalább 2 %-a, a színpad alapterületének pedig legalább 3 %-a legyen. Füstelszívó berendezés esetén, annak teljesítménye elégítse ki a

szükséges nyílásfelület maximális füstátbocsátását és külön áramkörről legyen üzemeltethető. A színpadtéri füstelvezető legalább két helyről kezelhető legyen. Az egyik kezelőhelyet a színpadtéren kívül kell elhelyezni. A hő- és légtechnikai csatornák elzárhatóságát a tűzfalon való átvezetésnél (a 4.112: pont figyelembevételével) biztosítani kell. A színházban, az állandó cirkuszban, továbbá az 500 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési házban és otthonban az üzemi világításon kívül biztonsági világítást és kijáratmutató irányfényt is létesíteni kell, (a 4.27 és a 4214 pont figyelembevételével) a vonatkozó szabvány (MSZ 1600) szerint. TŰZVÉDELMI BERENDEZÉS A színházban, az állandó cirkuszban, az 1200 főnél nagyobb befogadóképességű egyéb művelődési létesítményben - a vándorcirkusz kivételével - a tűzoltóság értesítése céljából átváltós vagy közvetlen tűzjelző

távbeszélőről kell gondoskodni. A színházban és az állandó cirkuszban - ha a befogadóképesség meghaladja a 800 főt - a vonatkozó szabványnak (MSZ 9785) megfelelő tűzjelző berendezést kell létesíteni. A színházban, valamint az állandó jellegű cirkuszban olyan jelzéstovábbító berendezést kell létesíteni, amellyel a színpadról csengőjelzéssel, vagy hangos bemondóval jelezni lehet a keletkezett tüzet mindazokban a helyiségekben melyekben az üzem alkalmazottai tartózkodnak (öltözők, műhelyek, irodák, raktárak stb.) A létesítménynek rendelkeznie kell olyan vízforrással, amely legalább három órán keresztül biztosítja a tűz oltásához szükséges vízmennyiséget. Az oltóvíz szükséglet biztosítható: 6.41 vízvezetéki hálózattal, 6.42 víztároló létesítésével, 6.43 felszíni, felszín alatti vizek, kutak felhasználásával A művelődési létesítmény számára - a szabadtéri színpad kivételével - 1500 m3

épülettérfogatig 150 l/p, 1500-3000 m3 épülettérfogatig legalább 300 l/p, 3000-5000 m3 épülettérfogatig legalább 600 1/p, 5000-20000 m3 épülettérfogatig legalább 900 1/p és 20000 m3 épülettérfogat felett 1200 1/p oltóvíz mennyiséget kell biztosítani. Ha vízvezetéki hálózattal elégítik ki az oltóvíz szükségletet, akkor a külső tűzcsapok számának, méretének, és elhelyezésének megállapításakor, a tűzrendészetről szóló belügyminiszteri rendelet vonatkozó rendelkezései az irányadók. Az 500 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési létesítményben - a vándorcirkusz kivételével - a vonatkozó szabvány (MSZ 9771/5) szerinti falitűzcsapot kell létesíteni. A 2.11 pontban meghatározott színházban a színpad mindkét oldalán legalább 2-2, a 10 m-nél kisebb nyílású színpadon, valamint a hátsó és oldalszínpadon 1-1, a kétoldali munkakarzatokon 1-1, az alsó színpad, mindkét oldalán 1-1, a nézőtér mindkét

oldalán és a nézőtéri folyosón egymástól legfeljebb 40 m-re 1-1 fali tűzcsapot szükséges létesíteni. A víznyomás szempontjából legkedvezőtlenebb helyen levő két falitűzcsapra próbacsapos feszmérőt kell felszerelni. 6.10 A 800 főnél nagyobb befogadóképesség és 20 m-né1 nagyobb épületmagasság esetén - a tűzoltás céljára - a színpadi részen a legfelső szintig - a vonatkozó szabvány (MSZ 9771/6) előírásai szerint - külön száraz felszálló vezetéket kell létesíteni. 6.11 Ahol a falitűzcsapok víznyomása nem éri el a 15 vo m-t, ott nyomásfokozó szivattyúegységét, illetve berendezést kell létesíteni. Meghajtását legalább két energiaforrásról kell biztosítani. 6.12 A biztonsági függöny védelmére a nézőtér felöli oldalon a vonatkozó szabvány (MSZ 9784) szerinti zuhanyberendezést kell létesíteni. Színpadi helyiségen kívüli helyről is biztosítani kell a berendezés üzemeltetését. 6.13 Ahol tűzcsap

szükséges, ott a biztonsági függöny nélküli színpad tűz elleni védelmére - a 222 és 2.23 pontba tartozó művelődési ház és otthon , kivételével - olyan előfüggöny-locsolót vagy függönyesőztető berendezést is kell létesíteni, amely tűz esetén a színpad felőli oldalon vizet juttat az előfüggönyre. 6.14 A 8 méternél nagyobb belső magasságú színpadot záporberendezéssel kell ellátni Ha a színpad mellett hátsó, vagy oldalszínpad van, és ezek belső magassága 8 m-nél nagyobb, akkor ugyancsak záporberendezéssel kell felszerelni ezeket a színpadbővítéseket. A záporberendezés hálózatát a színpad legmagasabb részén úgy kell elhelyezni, hogy a berendezés működtetése esetén a záporrózsákból kiömlő víz egyenletesen záporszerűen lepje el az egész színpadot, valamint a munkakarzatok alatti részeket. A záporrózsák szóróképességét a közvetlenül alattuk lévő lógó díszletek ne korlátozzák. A színpad

alapterületének minden 7,5 m2-re 1-1 záporrózsát kell számítani. Egy záporrózsának percenként 60 liter vizet kell szolgáltatnia. 6.141 A csőhálózat méretezése és a záporrózsák a vonatkozó szabvány (MSZ 9781) előírásainak feleljenek meg azzal a különbséggel, hogy nem zárt, hanem nyitott kivitelű nyílásokkal készüljenek. A szükséges záportartályokat a csőhálózat felett oly módon kell elhelyezni, hogy a záporvíztartályok feneke legalább 2 méterrel legyen magasabb a záporrózsák kiömlő szintjénél. Ahol ez az elrendezés statikai okokból nem lehetséges, ott a záportartályok - nyomás alatti zárt kivitelben - az alagsorban létesíthetők. A záportartályok vízbefogadó képessége legyen elegendő az összes színpadi záporrózsáknak 5 percig tartó működtetésére. 6.142 Nagy alapterületű színpadoknál a színpadi záporberendezést úgy szabad mezőkre osztani, hogy szükség szerint csak az egyik, vagy másik színpadi

részt árassza el vízzel. 6.143 A záportartály kiömlőcsövének nyitószerkezetét két különböző helyről mégpedig a színpadról és valamely ezen kívül eső helyről is gyorsan, egyszerű fogással lehessen kezelni. 6.144 Több mezőre osztott záporberendezés összes mezőit is egy közös fogással lehessen működtetni 6.145 A nyitószerkezetek egyúttal zárószerkezetek is legyenek A záportartály táplálására és utánpótlására a tűzi-vízvezetékből független szivattyút kell felszerelni. A szivattyúnak annyi vizet kell szállítania, hogy pótolja az ürülő záportartály vízveszteségét. A záportartály kiömlő csővezetékét olyan lefolyóval kell felszerelni, mellyel a zápornyitó szerkezet anélkül is kipróbálható, hogy a víz a zuhanyrózsákon keresztül kiömlene. A záportartályt olyan jelzőberendezéssel kell felszerelni, amellyel a tartály vízszintje állandóan megállapítható. 6.15 Az oltóvízvezeték elágazásoknál

biztonságosan üzemeltethető szakaszelzárókat kell alkalmazni. 6.16 A tűzoltás céljára igénybevehető kút és felszíni víz (folyó, patak, tó) követelményeit a tűzrendészetről szóló belügyminiszteri rendelet tartalmazza. 6.17 E szabvány 82, 85, 88, 92, 93, 145, 146, 169 és 176 - 1712 pontjainak beruházással, ill. létesítéssel összefüggő előírásait a beruházás (felújítás) megvalósítása során végre kell hajtani. A HASZNÁLAT TŰZRENDÉSZETI SZABÁLYAI 7. 7.1 7.2 7.3 7.4 7.5 7.6 7.7 7.8 7.9 7.10 7.11 7.12 7.13 7.14 ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Kulturális rendezvényeket, előadásokat stb. csak e célra alkalmas - az egyéb jogszabályokban foglalt rendelkezéseken túlmenően - a tűzrendészeti követelményeknek megfelelő létesítményben szabad tartani. A művelődési létesítményt csak az erre illetékes szerv használati - működési - engedélyével és az engedélyben meghatározott előírásoknak megfelelően, a

megelőző tűzrendészeti rendelkezések szerint szabad használni. Az engedély kiadása előtt az engedélyező szerv köteles kikérni az illetékes I. fokú tűzrendészeti hatóság szakvéleményét. Előadás vagy más rendezvény engedélyének kiadásakor az engedélyt adó szervnek (jelenleg az illetékes tanács vb. művelődési osztálya) városokban és járási székhelyeken az 1 fokú tűzrendészeti hatóság, községekben az önkéntes tűzoltóparancsnok szakvéleményét kell figyelembe venni. Színpadi rendezvényekkel egybekötött előadás alkalmával művelődési létesítményben - a 7.5 pont figyelembevételével - tűzoltó ügyeleti szolgálatot kell biztosítani. Az állami tűzoltóság ügyeleti szolgálatát a BM TOP, községi tűzoltóság szolgálatát az I. fokú tűzrendészeti hatóság, a létesítményi tűzoltóság szolgálatát a létesítmény vezetője rendeli el. Abban a létesítményben, ahol a tűzoltóság rendszeres ügyeleti

szolgálatot lát el, két fő részére ügyeleti helyet kell fenntartani. A fenntartott ülőhelyeket „Tűzoltó ügyelet" felirattal kell ellátni. A tűzoltó ügyeleti szolgálat jelenlétében tartható rendezvények idejéről - 48 órával előbb értesíteni kell - az ügyeleti szolgálatot ellátó tűzoltóságot. (Állami tűzoltóság esetén Budapesten a II. fokú; vidéken az I fokú tűzrendészeti hatóság, községi, létesítményi tűzoltóság esetén a községi, illetőleg a létesítményi tűzoltóság parancsnokát.) A művelődési létesítmény tűzoltóőrszobáját, ahol az . állami tűzoltóság instruktori szolgálatot lát el, vagy arra való igényjogosultságát továbbra is fenntartja, nem szabad más célra igénybe venni. Előadások és próbák alkalmával úgy kell megállapítani a közreműködők számát, hogy legfeljebb egy személy jusson a színpadi alapterület minden m2-ére. A létszámba nem számíthatók be a színpadon

állandó szolgálatot teljesítő személyek, az alapterületbe pedig a hátsó és az oldalszínpadok alapterülete. A 2.l, 23 és 24 pontban meghatározott művelődési létesítményben minden előadáson, főpróbán, díszlettel és világítással tartott próbán egyidejűleg jelen kell lennie egy színpadi (színpadmester) és egy világítási felügyelőnek. A közönség jelenlétében tartott minden előadáson és főpróbán jelen kell lennie a létesítmény vezetőjét képviselő intézkedésre jogosult felelős vezetőnek és egy megfelelő tűzrendészeti ismeretekkel rendelkező személynek. Mindkét feltétel teljesítése esetén egy személy jelenléte is elegendő. A 2.2 pontban meghatározott művelődési létesítményben tartandó előadáson, díszletes próbán jelen kell lennie egy olyan személynek, aki a villamosberendezés használatában jártas, a tűzrendészeti és biztonsági tudnivalókra kioktatott, továbbá egy olyan személynek aki

intézkedésre jogosult. Kisebb művelődési otthonokban a felelős vezető, illetőleg az őt helyettesítő személy is elláthatja a kettős feladatot. Ha a művelődési létesítményben naponta 2 vagy több előadást tartanak, az előadások között legalább 60 perc szünetet kell tartani. Ez az előírás nem vonatkozik az olyan művelődési létesítményre, amely kielégíti a 4.21 pont követelményeit A művelődési létesítményben a nyitási engedélyt a létesítmény vezetője, illetve annak megbízottja jogosult kiadni. Az engedély kiadása előtt - ha tűzoltó rendezvényügyeleti szolgálat van - ki kell kérni a tűzoltó rendezvényügyeleti szolgálat véleményét. 7.15 A művelődési létesítményben lévő vetítőgépházra és a hozzá kapcsolódó helyiségekre, valamint a filmvetítésre a vonatkozó ágazati szabvány (MSZ-02-101) rendelkezéseit kell megtartani. 7.16 Előadás befejeztével a nézők, művészek és műszaki dolgozók

eltávozása után a létesítmény vezetője által kijelölt személyek kötelesek átvizsgálni a nézőtéri és színpadi részt, valamint azokhoz kapcsolódó és az előadás alatt használt egyéb helyiségeket. Ennek során kötelesek megszüntetni a tüzet okozható minden szabálytalanságot. 7.17 A létesítmény vezetőjének az e szabványban, valamint a tűzrendészeti szabványokban és jogszabályokban foglaltak, továbbá a helyi sajátosságok figyelembevételével el kell készítenie a létesítmény tűzrendészeti utasítását. 7.171 Az utasításban a tűzrendészeti előírásokon túlmenően a dolgozók oktatásával és munkakörükkel kapcsolatos tűzrendészeti feladatokat is meg kell határozni. 7.172 Az utasításnak az egyes helyiségekre vonatkozó előírásait rendeltetési helyükön üveg alatt bekeretezve kell kifüggeszteni. 7.173 A létesítmény vezetője helyett az illetékes tanács vb művelődési osztályának vezetője a felügyelete alá

tartozó művelődési házra és otthonra külön-külön központilag is elkészítheti a tűzrendészeti utasítást. 7.174 Az egyéb célt szolgáló létesítményben (helyiségben) tartott alkalmi előadásra vonatkozó használati szabályokat a létesítmény tűzrendészeti utasításában kell meghatározni. 7.18 A 21, 23 és 24 pontokban meghatározott művelődési létesítmény tűzrendészeti ügyeinek intézésével 1 fő - lehetőleg műszaki képzettségű és tűzrendészeti ismeretekben jártas tűzrendészt, a 2.2 pontban meghatározott művelődési létesítmény tűzrendészeti ügyeinek intézésére pedig 1 fő tűzrendészeti megbízottat kell kijelölni. 7.19 A létesítmény vezetője legalább fél évenként köteles tűzrendészeti szempontból ellenőrizni a művelődési létesítményt és megtenni a hiányosságok megszűntetésére a szükséges intézkedést. 7.20 A nézőtér befogadóképességét és elrendezését ábrázoló alaprajzot az I

fokú tűzrendészeti hatósággal hitelesíttetni kell és azt üvegezett keretben az előcsarnokban ki kell függeszteni. 7.21 Előadás ideje alatt illetéktelen személyek nem tartózkodhatnak a színpadon A színpadon tartózkodók körét a létesítmény vezetője a tűzrendészeti utasításban határozza meg az I. fokú tűzrendészeti hatóság egyetértésével 8. KÖZLEKEDÉSI UTAK 8.1 A művelődési létesítmények folyosóit, lépcsőit, lépcsőházát, belső közlekedési útjait, bejáratait, valamint a tűzoltó-felszereléseket és a hozzájuk valamint a tűzvédelmi berendezéseket kezelő szerkezetéhez vezető utakat állandóan szabadon kell tartani. 8.2 A nézőtér folyosóit - kivéve a vándorcirkuszt és a szabadtéri színpadot - a kijáratok felé mutató irányjelzőkkel kell ellátni. Az irányjelzőket szembetűnően kell elhelyezni. 8.3 A nézőtérnek a közlekedési útba nem eső részein szekrényt vitrint, csak úgy szabad elhelyezni, hogy a

határoló fal síkjától 60 cm-né1 nagyobb távolságra ne nyúljon ki. A 60 cmné1 jobban kinyúló, illetőleg nem a fal síkjába eső tárgyat a padozathoz kell rögzíteni 8.4 A nézőtérnek a közönség közlekedésére szolgáló részénél tilos elhelyezni a biztonságos járást akadályozó tárgyat, falikart. 8.5 A lépcsőházakban az érkezés helyén jelölni kell az egyes emeletszintek számát 8.6 A nézőtéri részen lévő ülések rögzítésére vonatkozóan a 4.220 pontban előírtakat kell végrehajtani. 8.7 Előcsarnokban széksort vagy padsort csak rögzített állapotban szabad elhelyezni, úgy, hogy az a zavartalan közlekedést ne akadályozza. 8.8 A közönség közlekedésére szolgáló lépcsőkön elhelyezett szőnyeget rögzíteni kell. 8.9 A büfé helyiségében asztalokat és székeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy közöttük a kijárat irányában legalább 1 méter széles út szabadon maradjon. 8.10 A színpadi részen a

körhorizont vagy az állandóan használatban lévő egyéb körfüggöny és a mögötte lévő díszletek között legalább 1,20 m széles közlekedési utat kell szabadon hagyni. 8.11 Az előfüggöny és az első díszlet között az ügyeleti szolgálatot teljesítő tűzoltó részére a színpad mindkét oldalán megfelelő betekintési lehetőséget és közlekedési utat kell biztosítani. A színpadra való betekintést zárt színpadképnél vagy körfüggöny alkalmazása esetén is lehetővé kell tenni. 9. KIJÁRAT, VÉSZKIJÁRAT 9.1 Az előadás megkezdése előtt a közönség közlekedésére szolgáló kijárati ajtók zárjait teljesen ki kell oldani és azokat mindaddig, amíg a közönség a létesítményből nem távozik el, semmilyen módon nem szabad lezárni. Többszárnyú ajtónál a lezárás tilalma valamennyi ajtószárnyra vonatkozik. 9.2 A létesítmény nézőtéri részén a közönség közlekedését szolgáló ajtóknál jól látható

„KIJÁRAT” feliratot kell elhelyezni. 9.3 A nézőtéri kijáratoknál csak úgy szabad elhelyezni függönyöket, hogy a behúzott függöny ne takarja az ajtó feletti irányfény-világítást. A függöny ne érjen a padlóig, bármikor egy fogással széthúzható legyen és széthúzott állapotban ne szűkítse le az ajtónyílást. A függönyszárnyak összeérő szélét a függöny színétől elütő színű szegéllyel kell megjelölni. 9.4 A létesítményben állandóan csukva kell tartani a tűzálló elválasztást szolgáló ajtókat. Folyamatos anyagszállítás időtartamára csak abban az esetben szabad kitámasztani őket, ha közelükben egy dolgozó készenlétben áll az ajtó gyors becsukására. 9.5 A nézőtér és a színpad rész közötti ajtókat állandóan zárva kell tartani Indokolt esetben az ajtózár nyitva - kulccsal kizárva - tartható. Azonban ez idő alatt megfelelően kioktatott színházi dolgozónak kell tartózkodnia az ajtó

közelében. 9.6 Üzemszünet alatt a művelődési létesítmény lezárt helyiségeinek kulcsait olyan helyen kell tartani, hogy ahhoz tűz esetén könnyen hozzáférhessenek. 10. ANYAGOK ELHELYEZÉSE, TÁROLÁSA, LÁNGMENTESÍTÉSE 10.1 A létesítmény területén használt anyagokat az e célra szolgáló raktárhelyiségben kell tárolni Ez alól kivételt képeznek azok a díszletek, melyek a 10.8 pontban előírtak megtartásával a színpadon tárolhatók. 10.2 A létesítmény területén csak a vonatkozó szabvány (MSZ 9904) szerinti mennyiségben szabad tartani tűzveszélyes folyadékokat és a szabvány előírásai szerint kell tárolni azokat. 10.3 Tűzveszélyes folyadékot, öngyulladásra hajlamos anyagot nem szabad együtttárolni egyéb éghető anyaggal. 10.4 A művelődési létesítményekhez tartozó padlástérben nem szabad elhelyezni éghető anyagot. 10.5 A díszletraktárban és egyéb raktárhelyiségekben legalább 1,20 m széles kijárathoz vezető

közlekedési utat kell szabadon hagyni. 10.6 A pirotechnikai anyagok és kereskedelmi forgalomba kerülő lőszerek tárolósakor és kezelésekor a vonatkozó szabvány (MSZ 15761, 15771) előírásait kell megtartani. 10.7 Az előadás díszletezési munkálatai az aznapi üzem kezdetekor megkezdhetők Ez esetben gondoskodni kell a bedíszletezett színpad állandó felügyeletéről. Az esti előadás végeztével az utolsó kép díszleteit le kell bontani. Amennyiben a másnapi előadás ugyanazzal a díszlettel kezdődik, az alépítményt nem kell lebontani. 10.8 Indokolt esetben a létesítmény vezetőjének, illetőleg a műszaki igazgatónak írásos engedélyével az utolsó előadás végeztével a zárókép állódíszleteit nem kell lebontani, azonban ennek villamosberendezéseit - a létesítmény többi részeitől leválasztottan - külön áramtalanítani kell. 10.9 A színpadi díszleteket, emelvényeket, lépcsőket és egyéb díszletépítési segédanyagokat

csak nehezen éghető anyagból szabad készíteni. 10.10 A színpadon, cirkuszi porondon használt díszleteket, függönyöket, díszítéseket, valamint a nézőtéren lévő függönyöket lángmentesíteni kell (MSZ 9613), kivéve az előfüggönyt ha ahhoz függönylocsoló van. 10.11 A színpadi díszletek és díszítések, az alkalmi rendezvények dekorációs fa alkatrészeinek lángmentesítése (MSZ 802) akkor szükséges, ha azt az illetékes I. fokú tűzrendészeti hatóság előírja. Ennek elbírálása céljából az érdekelt szerv köteles az új vagy felújításra kerülő színpadi díszleteket az első alkalmazás előtt 15 nappal bejelenteni a tűzrendészeti hatóságnál. 10.12 A lángmentesített faanyagok ellenőrzésére az MSZ 9607/1, a textil és papír anyagokéra pedig az MSZ 9615 szabvány előírásai az irányadók. 10.13 A lángmentesítés végrehajtását, a lángmentesített anyag nyilvános használatbavétele előtt legalább 48 órával,

a szükséges ellenőrzés megtartása céljából, be kell jelenteni az illetékes I. fokú tűzrendészeti hatóságnál. 10.14 A 414 pontban meghatározott térszínpadon elhelyezett éghető anyagú díszlet mennyisége nem haladhatja meg a színpad alapterületét figyelembevéve a 0,1 kg/m2-t. A díszletépítési segédanyagok (lépcsők, emelvények és hidak) - amennyiben azok legalább nehezen éghetők - nem számítanak díszletnek. 11. TÜZELŐ- ÉS FŰTŐBERENDEZÉS 11.1 A létesítmény helyiségeiben csak a tűzrendészeti követelményeknek megfelelő és állandóan karbantartott tüzelőberendezést szabad használni. 11.2 A tüzelőberendezéseknél az alátét elhelyezésére és a korlát alkalmazására vonatkozóón az 5.23 pontban előírtakat kell végrehajtani 11.3 A tüzelőberendezés közelében 1 m, füstcső és hődob közelében pedig 0,50 m távolságon belül nem szabad éghető anyagot elhelyezni. 11.4 Gázt, illetve folyékony tüzelőanyagot csak

kazán üzemeltetéséhez szabad felhasználni 11.5 Tűzveszélyes folyadékkal (benzin, petróleum stb) begyújtani, vagy tüzet éleszteni tilos 11.6 A tüzelőberendezést felügyelet nélkül hagyni, vagy annak felügyeletével gyermekeket megbízni nem szabad. 11.7 Szakképzettséget igénylő tüzelőberendezés kezelését és felügyeletét csak megfelelő képesítésű személy láthatja el. 11.8 Vaskályhában úgy kell tüzelni, hogy az előadás befejezése, illetőleg a nézők eltávozása után a kályha hősugárzása ne veszélyeztesse a környezetét. 11.9 A cserépkályhában a tüzelést meg kell szüntetni az eltávozás előtt legalább 2 órával és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni. 11.10 Előadás alatt a nézőtéren használatban lévő nyílttüzelésű kályhába nem szabad tüzelőanyagot tenni. 11.11 A villamosfőzőlapot használat közben, a bekapcsolt villanyvasalót használaton kívül, csak hőszigetelő alátéten, és

éghető anyagtól legalább 0,30 m távolságra szabad elhelyezni. Hősugárzók használatakor a sugárzás irányában 1 m, egyéb irányban pedig 0,80 m távolságon belül nem szabad elhelyezni éghető anyagot. 12. KÉMÉNY HASZNÁLATA 12.1 A kémény használatára a tűzrendészetről szóló belügyminiszteri rendelet rendelkezései az irányadók. 13. TÜZELŐANYAG TÁROLÁSA 13.1 Szilárd tüzelőanyag tárolására a tűzrendészetről szóló belügyminiszteri rendeletben előírtak az irányadók. 13.2 Folyékony és gáznemű tüzelőanyag tárolására, felhasználására a tűzrendészetről szóló belügyminiszteri rendelet és a vonatkozó szabványok (MSZ 9901, MSZ 15633) előírásai az irányadók. 13.3 Tüzelőberendezés mellett tilos tüzelőanyagot tárolni 13.4 A tüzelőanyag berendezésből kiszedett égéstermék, salak eltávolítására a tűzrendészetről szóló belügyminiszteri rendelet vonatkozó rendelkezései azirányadók. 14.

TŰZVESZÉLYES CSELEKMÉNY VÉGZÉSE, DOHÁNYZÁS ÉS NYÍLT LÁNG HASZNÁLATA 14.1 Tilos a dohányzás (a szabadtéri színpad nézőterének kivételével) a nézőtéri és ruhatári részen, a színpadon és a színpadhoz közvetlenül kapcsolódó folyosóban, a raktár és parókamosó helyiségben, a faipari megmunkáló műhelyben, továbbá minden olyan helyen és helyiségben, ahol a dohányzást a tűzrendészetről szóló belügyminiszteri rendelet tiltja. 14.2 Az öltözőhelyiségekben a dohányzás csak akkor megengedett, ha az e célra kijelölt helyen, vízzel telt hamutartó van és a dohányzás idején tűzveszélyes folyadékot nem használnak. 14.3 A színpadon minden esetben csak a szerep követelményeinek megfelelően szabad dohányozni és gyertyát, fáklyát, pirotechnikai anyagokat stb. használni 14.4 A 143 pontban említett dohányzást és tűzveszélyes cselekmények végzését a létesítmény vezetője, illetve annak helyettese írásban

engedélyezi. Az erre vonatkozó engedélyt külön irattartóban kell elhelyezni, és az ügyeleti szolgálat vezetőjének, illetőleg az ellenőrző közegek kérésére fel kell mutatni. 14.5 A dohányzási tilalom alá eső helyiségekben a vonatkozó szabvány (MSZ 15631) előírásainak megfelelő szembetűnő tilalmi táblát kell elhelyezni. 14.6 A nézőközönség részére, a 4213 pontban előírtak figyelembevételével, dohányzóhelyiséget kell kijelölni. A kijelölt helyiséget „Dohányzó” feliratú táblával kell ellátni és a dohányzó helyiség ajtajához rendelt dolgozónak gondoskodnia kell arról, hogy égő dohányneművel senki sem hagyhatja el a helyiséget. 14.7 A dohánynemű és gyufaszál bedobására az irodákban, a műszaki és a színészi társalgóban hamutartókat, a nézőközönség részére kijelölt dohányzási helyeken 15 m2-enként 1-1 db nem éghető anyagból készült, vizet tartalmazó edényt, a színpadi részen pedig vizes

hamutartót kell elhelyezni. 14.8 A dohányzás körülményeire a művelődési létesítmény dolgozóin kívül a színházi előadáson vagy rendezvényen közreműködő külső személyeket is ki kell oktatni. 14.9 A lakatos, illetve karbantartóműhelyen kívüli nyílt láng használatával (hegesztés, forrasztás stb.) járó tűzveszélyes tevékenységet csak, a létesítmény vezetője vagy általa kijelölt személy előzetes írásbeli engedélye alapján szabad végezni. 14.10 A létesítményben végzett fényképezéshez magnézium nem használható 14.11 I veszélyességi fokozatba tartozó tűzveszélyes folyadékot nem szabad használni a padozat tisztításához. 14.111 A színpad padozatának olajmázolással való kezelése csak indokolt esetben végezhető 14.112 Tűzveszélyes folyadékkal nem szabad bekenni a díszletek, kellékek, munkakarzatok és hidak padozatát. 14.12 A létesítmény területén parókát és egyéb speciális jelmezt csak a 436: pont

szerint kialakított helyiségben szabad tűzveszélyes folyadékban mosni. 14.121 A mosáshoz csak szikrát nem adó edényzetet és eszközöket szabad használni 14.122 Mosás közben a szikraképződés veszélye miatt mellőzni kell a szövetanyagok erős dörzsölését. A mosást végző dolgozók műanyag ruházatot a munka végzése során nem viselhetnek. 14.123 A mosáshoz használt tűzveszélyes folyadékot csak szabványos edényzetben szabad tárolni 14.13 Tűzveszélyes folyadékot csak hatékony szellőztetés biztosításával, továbbá nyíltláng és szikraképződés lehetőségét kizárva szabad használni. 15. TŰZJELZŐ ÉS RIASZTÓBERENDEZÉS 15.1 A tűzjelzés céljára felhasználható telefonokat a tűzjelző berendezést, valamint a 63 pontban előírt jelzést továbbító berendezést állandóan használható állapotban kell tartani, és gondoskodni kell a zavartalan megközelítésükről. 15.2 A telefonok mellett az I fokú tűzrendészeti hatóság

által megnevezett tűzoltóság hívószámát kell kifüggeszteni. 15.3 15.4 15.5 15.6 15.7 16. 16.1 16.2 16.3 16.4 16.5 16.6 16.7 16.8 16.9 16.10 16.11 16.12 16.13 A tűzjelző központ mellett ki kell függeszteni a vonatkozó szabványban (MSZ 9785) előírt kezelési utasítást, továbbá a tűzjelzőgombok - jeladók - sorszámáról és helyéről készített jegyzéket. A művelődési létesítmény dolgozóival ismertetni kell a 6.1, 62 és 63 pontokban meghatározott berendezések célját és működtetésük alapelveit. A közvetlen tűzjelző és az átváltós tűzjelző távbeszélő készülék használhatóságát üzemeltető által - az ott tartózkodástól függően - naponta kétszer ellenőrizni kell. Az ellenőrzés időpontját és eredményét a távbeszélő készülék mellett elhelyezett hitelesített naplóba kell bejegyezni. A tűzjelző berendezést a vonatkozó szabványban (MSZ 9785) előírtak szerint kell ellenőrizni, illetve

felülvizsgálni. A vonatkozó szabványban előírtaknak nem megfelelő tűzjelző berendezés ellenőrzését naponta kell elvégezni. BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI, GÉPÉSZETI ÉS BIZTONSÁGI BERENDEZÉSEK A beépített tűzvédelmi, gépészeti és biztonsági berendezéseket állandóan használható állapotban kell tartani. A gépészeti, színpadtechnikai és világítási berendezések kezelésével csak szakképesítéssel, illetőleg - ha a munka jellege vagy előírás azt biztonsági szempontból nem kívánja meg - megfelelő gyakorlattal rendelkező személyt szabad megbízni. Az előadások kezdete előtt meg kell vizsgálni a vasfüggöny, a nyomásfokozó szivattyú, a tűzcsaphálózat, a tűzjelző berendezés működőképességét, illetőleg kifogástalan állapotát. A vizsgálat eredményét írásban kell rögzíteni és erről tájékoztatni kell a nyitást engedélyező személyt. Az iratokat a 144 pontban előírtak szerint kell elhelyezni A biztonsági

függönyt előadás után, továbbá rendkívüli esetekben le kell engedni. Előadás szüneteiben abban az esetben lehet eltekinteni a biztonsági függöny leeresztésétől, ha a darab jellege indokolttá teszi annak felhúzott állapotban való tartását. A megbízott kezelőnek mindaddig a leeresztő szerkezet közelében kell tartózkodnia amíg a biztonsági függöny felhúzott állapotban van. A biztonsági függöny leeresztő szerkezeténél kell elhelyezni .a függöny használatára és a kezelőszerkezetének működtetésére vonatkozó használati utasítást. A biztonsági függöny színpadot érintő síkjában előadás-alatt vagy egyéb alkalommal nem szabad elhelyezni olyan tárgyat, amely a függöny leeresztését akadályozza. Ha a biztonsági függöny alatt rendezői vagy egyéb okból dobogórendszer elhelyezése szükséges, akkor a biztonsági függöny egész szélességében gondoskodni kell a füstmentes záródásról és át nem éghető

alátámasztásáról. A függődíszletek tartói csak nem éghető anyagból készülhetnek, felfüggesztésükhöz és mozgatásukhoz kizárólag sodronykötelek alkalmazhatók. Ugyanez vonatkozik a színpadtérben függőlegesen mozgatott világítási berendezések felfüggesztésére is. Az asztalosműhelyben lévő faipari megmunkáló gépeket és az elszívóberendezést rendszeresen meg kell tisztítani a rárakódott portól. A gépek és a helyiségek takarítása alkalmával keletkezett éghető hulladékot naponta az e célra kijelölt helyre kell eltávolítani, vagy meg kell semmisíteni. Enyv főzésére és melegítésére csak kettős falú vízzel telt edényt szabad használni. A létesítmény biztonsági berendezéseit felelős szakértővel a következő időszakonként kell felülvizsgálni. 16.131 A biztonsági függönyt és a füstelvezető szerkezeteket negyed évenként, 16.132 a záporberendezést az évad végén tartott vizsgálat alkalmával, 16.133 a

külső és belső falfelület mentén elhelyezett vaslétrákat évenként, 16.134 a magasnyomású hidraulikus gépezeteket és tartályait 5 évenként 16.135 A-vizsgálatok során észlelt szabálytalanságokat haladéktalanul meg kell szüntetni és a felülvizsgálatot végző szakértőnek erre vonatkozó írásos nyilatkozatát be kell mutatni az ellenőrzést végző tűzrendészeti hatóságnak. 16.14 A tűzrendészeti hatóság évente egyszer, az évadzárást követő 3 héten belül megtartott próbával állapítja meg a tűzvédelmi berendezések használhatóságát. Ha a próba eredménye nem kielégítő, akkor a hiba megszüntetése után újabb próbát és szemlét rendelhet el. A következő évad megnyitása előtti vizsgálaton pedig meggyőződik az évadzáró vizsgálat alkalmával kiadott előírások és egyéb rendelkezések végrehajtásáról. 17. TŰZOLTÓ BERENDEZÉS ÉS FELSZERELÉSEK 17.1 A művelődési létesítmények nyomásfokozó

szivattyúit állandó üzemképes állapotban kell tartani. A szivattyúk üzempróbájával egyidejűleg az önműködő ki- és bekapcsoló szerkezetüket is ki kell próbálni. Az önműködő kapcsolószerkezet üzemzavar esetén az üzemeltetés egész ideje alatt a kézikapcsolás szükségszerű elvégzésére megfelelően kioktatott műszaki dolgozót kell kijelölni a szivattyú mellett szolgálatra. A szivattyú részletes kezelési utasítását a szivattyúhelyiségben ki kell függeszteni. 17.2 A fali tűzcsapszekrényben lévő nyomótömlőt a tűzcsapra rákapcsolva kell elhelyezni, hogy az szükség esetén azonnal használható legyen. A tűzcsapokat sorszámmal kell ellátni és azokról, valamint elhelyezésükről az épület tűzoltóőrszobáján (annak hiányában a portahelyiségben) jegyzéket kell elhelyezni. 17.3 A fali tűzcsapokat és szerelvényeit a vonatkozó szabvány (MSZ 15606) előírásai szerint kell karbantartani. 17.4 A biztonsági és

függönylocsoló, és a színpadi záporberendezés nyitószerkezetét fémlemez zárral kell ellátni. A nyitószerkezetek mellé el kell helyezni a működtetésükre vonatkozó utasítást. 17.5 A záportartály vízállását mutató jelzőberendezést az üzemeltetés megkezdése előtt naponta felül kell vizsgálni és szükség szerint fel kell tölteni a záportartályt. 17.6 A nézőtéri részen és az előcsarnokban szintenként minden megkezdett 400 m2 alapterület után 1 db, a színpadon és raktárakban minden meg kezdett 200 m2 alapterület után 1 db tűzoltókészüléket kell elhelyezni. 17.7 Függetlenül az alapterület nagyságától a szivattyúházban, a központi kapcsoló helyiségben, a faipari megmunkáló műhelyben, a parókamosó helyiségben 1-1 db tűzoltókészüléket kell elhelyezni. 17.8 A színpadi részt kiszolgáló folyosóknál legalább 15 m-ként kell 1-1 db tűzoltókészüléket elhelyezni. 17.9 Az egyéb helyiségekben a

tűzrendészetről szóló belügyminiszteri rendelet vonatkozó rendelkezései az irányadók, a tűzoltókészülékek elhelyezésére. 17.10 A tűzoltókészüléken kívül a 21 pontban meghatározott létesítmény színpadán, továbbá az állandó színpadi berendezéssel ellátott művelődési ház és otthon színpadi részén 100 liter vizet, 2 db vedret és 1 m2 nagyságú pokrócot kell elhelyezni. 17.11 A tűzoltókészülékek kiválasztására ellenőrzésére és karbantartására a vonatkozó szabvány (MSZ 1040) előírásai az irányadók. 17.12 A tűzoltókészülékeket a bejáratok közelében könnyen megközelíthető helyen kell elhelyezni. 17.13 A létesítmények tűzrendészeti helyzetét befolyásoló alapvető tűzvédelmi berendezések nyomásfokozó szivattyú, záporberendezés, tűzjelző berendezés - meghibásodása esetén csak a tűzoltóság engedélyével tartható meg az előadás. 18. A CIRKUSZ KÜLÖNLEGES TŰZRENDÉSZETI SZABÁLYAI 18.1 A

cirkusz helyiségeit, az öltöző és lakókocsikat, a takarmánykazlat a cirkuszépülettől illetve a sátor külső szélétől legalább 10 m távolságra, a kocsikat pedig egymástó 13 m távolságra szabad elhelyezni, illetve felállítani . 18.2 A ponyvát, a tartó oszlopokat úgy kell kifeszíteni, hogy a feszítőkötelek ne akadályozzák a szabad közlekedést. A ponyvát a ki- és bejáratoknál nem szabad rögzíteni 18.3 A vándorcirkusz sátrában és a hozzá kapcsolódó helyiségekben nem szabad használni tüzelőberendezést. (Színház az a létesítmény, illetve helyiség, amelynek az építése belső berendezése mindennemű színpadi előadás tartására megfelelő, vagy a színpad kis mérete miatt csupán korlátozott terjedelmű színpadi előadás tartására alkalmas. A nézőteret úgy kell elhelyezni, hogy nem lehet közvetlen kapcsolatban a színpadi rész kiszolgáló helyiségeivel. Építés: Az épület legalább II th értékű legyen. +

2/2002(I 23) BM rend alapján A 8 m-nél nagyobb belső magasságú színpadot a nézőtértől nem éghető anyagú füstmentesen záró legalább 1.5 óra th értékű biztonsági függönnyel kell ellátni A színpadi rész helyiségeit legalább I tűzállósági fokozatúnak megfelelően kell elválasztani a színpadtól. Művelődési létesítményben legfeljebb 1000 nm alapterületű I tf-ú díszlet raktárat szabad építeni. A nézőtéri éghető burkolóanyagok lángterjedése max: 60 mm/perc lehet. A burkolóanyagok tartószerkezetei csak nehezen éghető anyagúak lehetnek. Az előírások megegyeznek a moziéval. Ezen felül: A nézőtéri kijáratoknak minimum 2-nek kell lennie. Lehetővé kell tenni a gyors kiürítést A nézőtér padlószintjének dőlése nem haladhatja meg a 10%-ot, ha meghaladja lépcsőzetes kialakítás, kell. Egy üléssorban megszakítás nélkül max: 21 szék helyezhető el. Két oldalról történő megközelítés esetén max: 42 szék

lehet. Színpadi kialakítás: 10 m széles színpadnyílás esetén a színpad mindkét oldalán 1.20 m széles ajtót, 10 m felett 1.8 m széles ajtót kell létesíteni A színpadnál lévő világítási színpad fénytechnikai berendezések állványzatát nem éghető anyagból kell kialakítani. Épületgépészet: 500 fő felett központi fűtés kell. A biztonsági függöny legalább 025 m/s mozgási sebességgel zárjon. Tűzvédelmi berendezés: Ha a befogadóképesség meghaladja a 300 főt beépített automatikus tűzjelző berendezést kell létesíteni. Színházakban a színpad védelmére, ha annak belmagassága meghaladja a 8 m-t beépített automatikus tűzjelző és oltó berendezést kell létesíteni. Ha az épület talajszint alatti helyiségeiben, amennyiben azok alapterülete meghaladja az épület földszinti alapterületének 80%-át, és a számított tűzterhelés meghaladja az 1500 MJ/m2 -t beépített automatikus tűzjelző és oltó berendezést kell

létesíteni. Ha 13,65 m építményszint felett lévő filmszínházakban, továbbá ott ahol a nézőterek összesített befogadóképessége meghaladja az 1000 főt beépített automatikus tűzjelző és oltó berendezést kell létesíteni. Olyan oltóvízforrással kell ellátni, amely legalább 3 órán keresztül biztosítja az oltóvizet. (vezetékes víz, medence stb) Fali tűzcsapokat is el kell helyezni. 800 fő felett és 20 m-nél magasabb létesítményben szárazfelszálló kell. 8 m-nél magasabb színpadnál záporberendezés kell Közlekedési utak: OTSZ szerint. Kijáratok vészkijáratok: OTSZ szerint. 6. Ismertesse a tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó előírásokat, a különleges körülmények között végzett hegesztés eseteit, feltételeit (OTSZ, Hegesztési Biztonsági Szabályzat ) Tűzveszélyes tevékenység 11. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Állandó

jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. (3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – a (4) bekezdés kivételével – előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. (4) Amennyiben az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző személy azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. (5) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. (6) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek

tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. (7) Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. (8) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezésig a munkát elrendelő – szükség esetén műszeres – felügyeletet köteles biztosítani. (9) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. (10) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból

köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. 12. § (1) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen.(2) A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad. Veszély esetén vagy ha arra szükség nincs a tüzet azonnal el kell oltani. (3) Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. Melléklet a 31/1994. (XI 10) IKM rendelethez Hegesztési Biztonsági Szabályzat 3.1 Hegesztő munkahelyen hegesztő tevékenységet csak akkor szabad végezni, ha az kielégíti – a jelen Biztonsági Szabályzat követelményeit, és – a hatályos környezetvédelmi, egészségügyi egyéb biztonsági és tűzvédelmi

előírásokat. 3.2 Magánszemélyeknél nem telepített munkahelyen történő munkavégzéskor a munka biztonságos elvégzéséért, a tűzvédelmi-, a környezetvédelmi-, a munkavédelmi- és az egyéb biztonsági előírások betartásáért a hegesztő személyében felelős. 3.4 A szabályzat előírásainak figyelembevételével a munkáltatónak gondoskodnia kell különösen: – a hegesztő munkahely biztonságos üzemeltetéséről; – a munkavállalók egészségvédelméről; – a hegesztő munkahelyekre történő belépés, esetleges szükséges korlátozásáról; – a minimális létszám meghatározásáról, illetve szükség szerint az egyedüli munkavégzés korlátozásáról; – az egyéni védőfelszerelések juttatásáról; – a kollektív védőeszközök használatáról; – a hegesztő berendezések biztonságos állapotáról; – más munkáltató által végzett munkák koordinálásáról, a biztonságos munkafeltételek kialakításáról;

– közös légtérben több munkahelyen történő egyidejű hegesztés biztonságos feltételeinek megteremtéséről; – a minőségtanúsításra vonatkozó követelmények érvényesítéséről; – a veszélyes külső körülmények (pl.: szélsőséges időjárás) között végzett hegesztő tevékenység feltételeinek biztosításáról; – a hegesztés során keletkező mérgező gázok, gőzök, füst és por részecskék elleni védelemről; – a hegesztő(k) tevékenységének munkavédelmi ellenőrzéséről. 3.6 Veszélyes körülmények között hegesztési munkát csak előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. 3.62 Az írásban meghatározott feltételeknek tartalmaznia kell az egészségvédelmi és biztonsági követelményeket, így különösen: – a környezeti hatásokkal, – a munkavégzés biztonságával, – a hegesztési helyzet egészségkárosító hatásainak megelőzésével, valamint – a rendkívüli

helyzetekben a veszély elhárításával kapcsolatos követelményeket. 3.8 Minden hegesztő tevékenységet a munkáltatónak úgy kell megszerveznie, hogy a hegesztő munkahelyek sem egymást, sem a környezetet ne veszélyeztessék, ugyanakkor biztosítsák a zavartalan és biztonságos munkavégzést. 4. SZEMÉLYI KÖVETELMÉNYEK 4.1 Hegesztést önállóan végezhet, aki – betöltötte a 18. életévét, és – a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és – megfelelő hegesztői és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik. 10. A MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 10.1 Általános magatartási szabályok 10.11 A hegesztő köteles a jelen szabályzat előírásain túl az általános és a helyi munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi követelményeket, valamint a hegesztő-berendezésre vonatkozó gyártói használati utasításban foglaltakat megtartani. 10.12 A hegesztő köteles

a munkahelyet, a munkaeszközöket, az egyéni védőfelszereléseket, (ezek állapotát, használhatóságát) munkakezdés előtt – és szükség szerint közben is – ellenőrizni. 10.121 A munkahely vizsgálata során különös gonddal ellenőrizni kell: – a közlekedési utak szabadon hagyását; – éghető anyagok jelenlétét a közelben; – födém/faltöréssel járó munka esetén a rések, nyílások áttörések – éghetetlen anyagú tömítés felhasználásával történt – tömítettséget; – robbanásveszélyes porral szennyezett környezetben a portalanítás elvégzését; – a tűzvédelmi előírásokban rögzített tűzoltó felszerelések meglétét; – az elszívó/szellőző segédberendezések működését; – a munkához szükséges segédberendezések (forgatók, emelőberendezések, manipulátorok) meglétét és az előírásoknak megfelelő működését; – ha a munkadarab méretei, alakja vagy tömege indokolja, a megfelelő

alátámasztást vagy rögzítést; – a levágásra kerülő munkadarabnak az akaratlan leesés és/vagy az eldőlés elleni biztosítását; – az anyagtároláshoz szükséges hely meglétét; – a figyelmeztető táblák meglétét. 10.122 A munka- és védőeszközök vizsgálatánál ellenőrizni kell: – a salakleverő kalapács (sűrített levegős salakoló), a fogók és egyéb szerszámok állapotát; – a hegesztő szerszám (pisztoly, elektródafogó) lehelyezésére alkalmas (éghetetlen, villamosan szigetelő) alátét meglétét; – a hegesztőszemüveg, vagy a pajzs és védőszűrő állapotát és a védőszűrő fokozatát; – a légzésvédő állapotát és működését. 10.123 A hegesztőberendezések ellenőrzése során vizsgálni kell: – a szemmel látható sérüléseket; – a biztonsági szerelvények meglétét és működőképességét; – a kábelek, tömlők épségét, a közvetlen mechanikai sérülések elleni védelmét; – a villamos

csatlakozások megfelelőségét; – a földelést; – a víz- és gázcsatlakozások (védőgázas hegesztésnél) felszerelését és tömörségét; – a gázellátó és/vagy levegő ellátó rendszerek működését; – a hegesztőpisztolyok, vágó fejek sérülésmentességét, tömörségét; – az elektródafogók állapotát; – a hegesztőgépek (áramforrások) főkapcsolója „nulla” állását; – a feszültség alá helyezést, illetve az üzemkészséget mutató jelzőlámpa vagy egyéb jelzőrendszer működését; – az áramforrás jelleggörbéjének beállítását (változtatható karakterisztikájú gépeknél) a hegesztési eljárásnak megfelelően. 10.124 A hegesztő köteles továbbá elvégezni még azokat az ellenőrzéseket is, amelyeket a hegesztőgépek, berendezések kezelési utasításai a munka megkezdése előtti állapotra előírnak. 10.125 Ha az ellenőrzés során a hegesztő bármilyen hibát vagy rendellenességet talál, a munkát

megkezdeni nem szabad. Hibás, sérült, deformált eszközökkel munkát végezni tilos 10.13 Ha üreges tárgyat, edényt, tartályt, vezetéket kell hegeszteni, amelyben ismeretlen töltet van vagy volt, akkor a hegesztési munkát csak a töltet azonosítása után szabad megkezdeni a 11.1 pont rendelkezései betartásával. 10.14 A munkavégzés során (hegesztés alatt) a hegesztő köteles – a technológiai előírásokat és a biztonságtechnikai szabályokat betartani és – a munkafolyamatot figyelemmel kísérni. 10.15 Az alkalmazott eljárás káros hatásai ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelést kötelezően és rendeltetésszerűen kell használni. 10.16 A hegesztő berendezés működésében bekövetkezett veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart a hegesztő köteles tőle elvárhatóan megszüntetni vagy munkahelyi vezetőjétől erre intézkedés kérni. 10.17 Közvetlen baleseti veszély észlelése esetén a munkát azonnal abba kell

hagyni, meg kell kísérelni a veszély elhárítását és erről a munkahelyi felelős vezetőt értesíteni kell. A munkát csak a baleseti veszély ellenőrzött megszüntetése után szabad folytatni. 10.19 Ha a tűzgyújtási engedély a hegesztő számára nem egyértelmű, akkor a pontosítást az engedély kiadójától meg kell kérni, és a hegesztést csak az egyértelmű utasítás alapján szabad végezni. 10.110 A munka befejezésekor vagy , ha a hegesztő elhagyja a munkahelyét, akkor a berendezéseket olyan állapotban kell hagyni, hogy azok ne lehessenek baleset okozói. 10.1101 Kültéri munkáknál a hegesztőkészüléket, berendezéseket úgy kell elzárni, hogy illetéktelen ne juthasson hozzájuk, és az időjárás viszontagságai és/vagy esetleges mechanikai sérülések ellen a berendezést letakarással vagy más módon megbízhatóan védeni kell. 10.111 A hegesztési munkák befejezése után a munkavégző köteles – a munkahelyet és

háromdimenziós (térbeli) környezetét, a gödröket, mélyedéseket, zegzugos helyeket stb. többször is ellenőrizni, hogy nincs-e ott izzó anyag, esetleg nem keletkezett-e tűz, és szükség esetén vízzel permetezni; – a munkatérben maradt gyúlékony anyagok állapotát ellenőrizni; – az elmozdított anyagokat a munkahely teljes kihűlése után eredeti helyükre visszaállítani. 10.3 Szervezési követelmények 10.31 A gépek, berendezések mellett állandó ülőmunkát végző hegesztő részére állítható magasságú, derék- és lábtámasszal ellátott, borulásmentes munkaszéket kell biztosítani. 10.32 2 m szintkülönbség felett végzett hegesztési munkák alatti területet el kell határolni és a veszélyre figyelmeztető táblákat is el kell helyezni. 10.33 Olyan munkakörülmények esetén, ahol a természetes testhelyzettől eltérően kell a munkát végezni (fekvő, guggoló, térdeplő stb.), a hegesztő részére a munka megkönnyítését

célzó eszközöket kell biztosítani (pl. gumiszőnyeg, padló, állás), és megfelelő munkaszüneteket kell alkalmazni. 10.34 Ha a szűk, zárt térben végzett hegesztési munkáknál munkakörnyezeti levegő értékek és a munkaenergiaforgalom mértéke indokolja, akkor munkaszüneteket kell beiktatni. Ennek gyakoriságát és időtartamát a technológiai utasításban kell meghatározni a vonatkozó szabvány figyelembevételével. 10.35 A hegesztő szerszámok, tartozékok és anyagok tárolására zárható és szellőztethető helyiséget vagy szekrényt (ládát) kell biztosítani. 10.36 A hegesztett, izzó, fekete-meleg munkadarabot csak az erre kijelölt helyen szabad tárolni és figyelmeztető táblával kell ellátni. 10.37 A veszélyes körülmények között (11 fejezet) hegesztés akkor végezhető, ha – a munkát irányító személyt kijelölték; – a munkavégzés ideje alatta az állandó felügyelet biztosított; – a tűzjelzés, a tűzoltás és a

mentés feltételei biztosítva vannak. 10.38 Több munkahelyen, illetve tárgyon egyidőben végzett villamos ívhegesztés esetén biztosítani kell, hogy az egyidejűleg megérinthető felületek között a vonatkozó szabvány szerint veszélyes feszültségkülönbség ne alakulhasson ki, a munkahelyeket egyenpotenciálra kell hozni. 10.39 Ha a veszélyes berendezésben éghető vagy egészségkárosító anyagok (gáz, gőz, por) jelenléte nem zárható ki, akkor a vonatkozó szabványban foglalt feltételek mellet, beszállási engedéllyel szabad hegesztési munkát végezni. A munka megkezdése előtt és a munkavégzés közben méréssel kell meggyőződni arról, hogy – tűz- és robbanásveszély, és – egészségi ártalom veszélye nem áll fenn. 10.310 A levegőben 5 m-nél magasabbra vezetett hegesztőtömlőt tehermentesítő kötéllel kell ellátni. Az 5 m-nél magasabbra vezetéssel a hegesztőtömlőt nem szabad húzásnak kitenni 10.311 A hegesztő

tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környékét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munka befejezését az engedélyezőnek be kell jelenteni Az átvizsgálás szempontjai a 10.111 szerint 10.4 Gázhegesztés és lángvágás 10.41 Általános előírások 10.411 Az égőfejből kiáramló gáz meggyújtásához gyufát, öngyújtót, erre a célra rendszeresített szikrát keltő gyújtót, illetőleg őrlángot (pl. lángvágógépet) szabad használni 10.412 Tilos a láng benyújtása, illetőleg újragyújtása tüzes, meleg munkadarabon 10.413 A láng begyújtása sem személyek, sem éghető anyagok felé nem irányulhat 10.414 Lejárt használati engedélyű gázforrást üzemeltetni tilos! 10.415 A gázforrást meg kell védeni mindenféle közvetlen és koncentrált hőhatástól 10.416 Gázhegesztő és lángvágó készüléket, az ezekhez tartozó

központi gázellátó csővezeték rendszert, egyéb gázforrást csak a veszélyes visszahatások ellen védő biztonsági szerelvényekkel (lángvisszacsapás gátló, visszacsapószelep, vízzár) ellátva szabad üzemeltetni. 10.418 Tűz esetén az éghető gáz áramlását kell először megszüntetni 10.419 A hegesztéshez csak olyan kézi segédeszközök (szerszám, fogó stb) használhatók fel, amelyek megfelelnek a munkadarab jellegének (alak, tömeg stb.) 10.4110 Hegesztéshez rendszeresen használt megfogó-, befogó-, forgató készülékek, valamint célberendezések alkalmazásának biztonságos módját a technológiai utasításban kell meghatározni. 10.4111 Oxigén gázforrásoknál csak olyan műszerek, szerelvények, tömítések szerelhetők be, amelyeket oxigénre hatóságilag bevizsgáltak és megfelelő minősítést tartalmazó műbizonylattal rendelkeznek. 10.4112 Az oxigén gázforrások, az oxigénnel érintkező eszközök, olaj- és

zsírmentesítéséről gondoskodni kell. Valamennyi oxigénnel érintkező berendezésre fel kell írni, hogy „olajjal, zsírral nem érintkezhet.” 10.4113 Propánbután (a továbbiakban: pébégáz) elégetéséhez csak az erre a célra szolgáló égőket és egyéb eszközöket szabad felhasználni. 10.4114 Pébé gázzal és földgázzal működő készülékek, berendezések, tömítését csak pentán álló anyagból szabad készíteni, és csak ilyen anyagú tömlőket szabad használni. 10.4115 Tilos az oxigént sűrített levegővel együtt használni, vagy sűrített levegőt oxigénnel vagy oxigént levegővel helyettesíteni! 10.4116 Az oxigén felhasználására szolgáló eszközöket (pl: palack, tömlő) tilos másfajta gázhoz felhasználni, hasonlóképpen tilos felhasználni olyan eszközöket (pl.: tömlő, nyomáscsökkentő), amelyet más gázhoz használtak! 10.4117 Az oxigén fúvókákat, szelepet tilos olajos felületű tárgyak, a dolgozó ruházata

felé kifúvatni, illetőleg olajat tartalmazó tároló tartályokba, edényekbe befúvatni! 10.42 Gázpalackok használatának alapvető követelményei 10.421 Lejárt használati engedélyű, meghibásodott (pl: szivárog), vagy a GBSz-ben meghatározott adatokkal hiányosan rendelkező palackot a forgalmazó töltő vállalatnak haladéktalanul vissza kell küldeni, azt tilos használni! 10.422 Tilos a megengedettnél nagyobb mennyiségű gáz elvétele, illetve a gázelvétel nyílt lánggal, melegítéssel vagy egyéb módon történő fokozása. 10.423 Gázpalackot árnyékolással, takarással védeni kell a közvetlen hőhatástól (pl: napsugárzás, fűtőtest). A gázpalack külső hőmérséklete nem haladhatja meg az 50°C-t 10.424 Gázpalackot eldőlés, elmozdulás ellen biztosítani kell 10.425 Gázpalack lefagyását (pl: talajhoz, padozathoz, állványhoz) meg kell akadályozni Lefagyott gázpalackot max. 40°C hőmérsékletű vízzel szabad kiolvasztani 10.426

Disszugázt tartalmazó gázpalack dőlési szöge a felhasználáskor a függőlegeshez képest 30°-nál nagyobb nem lehet. 10.427 A gázpalack áramkör részévé nem válhat 10.428 A gázpalackon bármilyen javítást, változtatást a felhasználónak tilos végezni! 10.429 A disszugázpalackot üresnek kell tekinteni akkor, ha benne a túlnyomás nagysága 0,5 bar, egyéb gázt tartalmazó palackoknál 3 bar. Ezt a körülményt a gázpalackon „ÜRES” krétafelirattal vagy ráerősített feliratos táblával kell megjelölni. 10.4210 A gázpalackba ütött jeleket átírni, megváltoztatni tilos! 10.4211 Gázt és gázkeveréket gázpalackba csak hatóságilag engedélyezett töltőállomás tölthet 10.4212 A felhasználónak az egyik gázpalackból a másikba gázt áttölteni, illetőleg gázt keverni tilos! 10.4213 Gázpalackot gázfajtánként, valamint az üreset és a telit egymástól elkülönítve csak olyan helyen szabad tárolni, ahol: – éghető és könnyen

gyulladó anyagok jelenléte kizárt; – a fizikai és/vagy vegyi sérülések lehetősége kizárt; – tárolt gáznál veszélyes hőmérséklet növekedés kizárt; – a tárolási hőmérséklet nem haladja meg az engedélyezett értéket; – a tároló jól szellőzött; – illetéktelenek nem juthatnak a tároló helyre. 10.4214 Tárolni és szállítani csak gáztömören elzárt és szelepsapkás kivitelű palack esetében felcsavart szelepvédő sapkával ellátott gázpalackot szabad. 10.4215 Az oxigénpalackot éghető gázt tartalmazó gázpalackokkal együtt tárolni tilos! 10.4216 A gázpalackot úgy kell kezelni, hogy azok ne sérüljenek 10.4217 A gázpalack elzáró szelep nyitása, illetve zárása csak a rendszeresített eszközzel (pl kézi kerék, kulcs) végezhető, bármely segédeszköz használata tilos. 10.4218 Ha a gázpalack szelepe kézzel nem nyitható, akkor azt a töltő állomásnak vissza kell küldeni. A gázpalackot a hibára utaló

jelzéssel kell ellátni (pl: tábla, krétafelirat) 10.4219 Gázpalackot más célra (pl támaszként vagy szállításhoz, mint szállító görgő) tilos használni! 10.4220 Gázpalackot emelőberendezéssel vagy egyéb eszközzel emelni és/vagy szállítani csak a leesés és feldőlés ellen biztonságot adó módon, álló helyzetben, erre a célra kialakított rakodóeszközön szabad. 10.4221 A hegesztő munkahelyen csak annyi gázpalack lehet, amennyi a folyamatos munkavégzéshez szükséges. A hegesztési munka befejezése után, de legkésőbb a műszak végén a palackokat az erre a célra megfelelően kialakított tárolóhelyen kell elhelyezni. 10.4222 Pébé gázpalack használatakor a gázelvétel csak álló palackból történhet 10.43 Acetilénfejlesztő készülék Acetilénfejlesztő készülékkel végzett tevékenység az Acetilénfejlesztő Készülék Biztonsági Szabályzata szerint. Alapvető, kiemelt követelmények: 10.431 A készülék csak a

gépkönyvben előírt méretű és egyszeri töltetmennyiségű karbiddal üzemeltethető. 10.432 Lejárt használati engedélyű, adattábla nélküli vagy meghibásodott acetilénfejlesztő készüléket üzemben tartani tilos! 10.433 Acetilénfejlesztő készüléket csak működőképes vízzárral vagy száraz lángvisszacsapásgátló szeleppel felszerelve szabad üzemeltetni. Ha a vízzár vagy a lángvisszacsapásgátló szelep megsérült, illetőleg működésképtelenné vált, akkor ki kell cserélni. 10.434 A vízzárban vízszintet az acetilénfejlesztő készülék vagy a gázellátó rendszer kezelője minden műszakkezdéskor, ill. kisnyomású vízzár esetében minden lángvisszacsapás után is köteles ellenőrizni, szükség szerint feltölteni. 10.435 A vízzárt, illetőleg a lángzárat legalább évente egyszer biztonságtechnikai szempontból tisztítani és ellenőrizni kell (visszacsapás próba). 10.436 A vízzárak lefagyását meg kell akadályozni

10.437 Üzemszünet idejére vonatkozó előírásokat, a kezelési utasításban kell meghatározni 10.44 Szerelvények, nyomáscsökkentő 10.441 Gázforrásból gázt elhasználni csak a gáz fajtájának és nyomásának megfelelő nyomáscsökkentő közbeiktatásával szabad. Ezt a nyomáscsökkentő színjele és/vagy felirata is jelzi 10.442 A nyomáscsökkentő felszereléséhez közdarab használata tilos! 10.443 A nyomáscsökkentő csak szabványos nyomásmérővel üzemeltethető 10.444 A gázforrás szerelvényeinél, a nyomáscsökkentőnél és egyéb szerelvényeknél, valamint a gázok szállítására szolgáló csővezetéknél használt tömítő- és kenőanyagokra a Gázpalack Biztonsági Szabályzat előírásai érvényesek. 10.445 A nyomáscsökkentő épségét, gáztömör csatlakozását minden munkakezdés előtt ellenőrizni kell. 10.446 Befagyott nyomáscsökkentőt csak melegvizes borogatással vagy fúvott, meleg, olajmentes levegővel szabad

kilazítani, kiolvasztani. 10.447 Csak gáztömör, hibátlan, sérülésmentes tömlőt szabad használni 10.448 A felhasználható gumitömlő hossza legalább 5 m, de legfeljebb 30 m lehet 10.449 A gumitömlőt csak szalagbilinccsel szabad felerősíteni a tömlővégekre 10.4410 A gumitömlő toldása csak kettős tömlőcsatlakozóval végezhető Acetiléntömlő toldásához használt fémcső anyaga 70 tömegszázaléknál több rezet nem tartalmazhat. Rögzítés a 10.449 szerint 10.4411 A csatlakozás és a javítási helyek tömörségét a felhasználás előtt ellenőrizni kell A próbanyomás az üzemi nyomás kétszerese, de legalább 2,07 MPa legyen. Az ellenőrzéshez semleges gázt kell használni. 10.4412 Munkakezdés előtt a gumitömlőt át kell öblíteni (fúvatni) Az átöblítést szűk, zárt térben, nyílt láng vagy egyéb tűzforrás, gyúlékony vagy veszélyes anyagok közelében tilos elvégezni! A tömlő átfúvatásához sűrített levegőt tilos

használni! 10.4413 Fémbordás, fémszál-erősítésű gumitömlőt csak tűzvédelmi hatósági engedély birtokában szabad alkalmazni. 10.4414 A tömlő szabványos színjelölését a felszerelés (munkakezdés) előtt ellenőrizni kell 10.4415 Ha az oxigén és az éghetőgáz tömlőt hosszabb szakaszon egymással párhuzamosan vezetik, akkor a két tömlőt 500 mm-ként, 50 mm szélességben össze kell kötni (pl.: öntapadó szalaggal). 10.4416 A tömlőket törésmentesen kell felcsévélni A tömlőt a gázpalackokra testre (láb, hát, kar) feltekerni tilos! 10.45 Pisztoly 10.451 A pisztolyt, illetve a lángvágó szerszámot minden felszerelés előtt ellenőrizni kell Csak kifogástalan, üzembiztos eszköz használható. 10.452 A tömítetlenséget csak kézi szerszámmal és erővel szabad megszüntetni 10.453 Tilos a pisztolyt a gázpalackra felakasztani! 10.454 Ideiglenes munkaszünet esetén telepített munkahelyen a pisztolytartó használata kötelező Nem

telepített munkahelyen is biztosítani kell a pisztoly biztonságos elhelyezését. 10.455 Égő pisztolyt csak erre a célra, biztonságosan kialakított tartóra szabad helyezni 10.456 A pisztolyt, illetőleg a fúvókát és égőfejet csak az erre a célra rendszeresített tisztítótűvel, ill. eszközzel szabad tisztítani 10.46 Gázforrás 10.461 A gázforrást védeni kell a véletlen sérüléstől, védőkerítést, védőfelszerelést, ill túlnyomást lefúvató berendezést kell használni. 10.462 A gázforrásra csak az engedélyezett gáznyomású gázpalackot szabad rákapcsolni Rákapcsolás előtt a gázpalackban lévő gáz nyomását méréssel kell meghatározni. 10.463 A gázforrásban egymással kapcsolatban lévő és egyszerre kiürülő gázpalackokban a gáznyomás közel azonos értékű legyen. 10.464 Oxigén gázforrást tilos acetilénfejlesztő helyiségben elhelyezni! 10.465 Folyékony oxigén tartály alatti padozatot és a környezetét olajtól,

zsírtól és egyéb szennyeződéstől mentesen kell tartani. 10.466 Folyékony oxigén tartály biztonsági övezetén belül dohányozni és nyílt lángot használni tilos! 10.47 Hordozható gázelosztó 10.472 A hálózati csatlakozásnál gyorselzáró szelepet kell elhelyezni, amely könnyen, akadály nélkül megközelíthető és működtethető legyen. 10.474 A gázelosztót csak akkor szabad üzemeltetni, ha – a főelzáró és – visszacsapásgátló szelep megfelelően működik. 10.48 Csővezeték 10.481 A csővezetéket csak akkor szabad használni, ha – a gáz áramlási irányát, színjelölését és a gáz nevét feltüntették; – a kezelő szerveket megjelölték; – üzembe helyezték a 6. fejezet szerint 10.482 Munkaszünet alkalmával a gázelvételi helyeken az elzáró szelepet el kell zárni 10.483 Javítási, szerelési munkát a kijelölt és megbízott szakember csak akkor végezhet a vezetéken, ha a vezeték nyomás-, gáztöltés nélküli

kitisztított, átöblített állapotban van, és erre engedélyt kapott. Ez a követelmény a felirati táblák, irányjelző nyilak stb. cseréjére nem vonatkozik 10.5 Villamos ívhegesztés 10.51 Csak hibátlan, sérülésmentes hegesztő berendezéssel és tartozékkal szabad munkát végezni 10.511 Szervezési követelmények 10.5111 Ívhegesztési munkákat csak megfelelőségi nyilatkozattal (minőségi bizonyítvánnyal) rendelkező hegesztő berendezésekkel szabad végezni. 10.5112 Munkát átnedvesedett ruhában és/vagy nedves kesztyűben és/vagy vízzel érintkezve végezni tilos! A szükségesség miatt az ilyen fokozottan érintésveszélyes környezetben végzett munkára a 10.5123 előírásait kell figyelembe venni 10.5113 Hegesztőberendezés csak akkor üzemeltethető, ha a szükséges megszakítók, biztosítók és a hálózathoz csatlakozó vezeték megfelelőek. 10.5114 Áramforrást szűk- és áramvezető felületekkel határolt helyiségben tilos

üzemeltetni! 10.5115 A hegesztőáramkör nem lehet a villamos hálózat, vagy a villamos erőátviteli rendszer része. 10.5116 Acélszerkezetek, tartók, csővezetékek, sínek, épületszerkezetek stb állandó jelleggel nem lehetnek a hegesztő áramkör részei. Ideiglenes jelleggel is csak a munkát irányító engedélyével szabad használni, figyelembevéve az érintésvédelmi előírásokat. 10.5117 Belső égésű motorral hajtott hegesztőaggregátorokat rögzíteni kell és a kipufogó gázok elvezetéséről gondoskodni kell. 10.5118 Az áramforrásokat sorbakapcsolni tilos! Az áramforrások párhuzamos kapcsolását csak villanyszerelő végezheti. 10.5119 A hegesztő közelében lévő, általa elérhető feszültség alatti részeket, épület- és szerkezeti elemeket szigetelni kell. 10.51110 A hegesztő és a munkadarabok között nem alakulhat ki villamos vezető kapcsolat 10.51111 Ha a hegesztő a munkát ülve vagy fekve végzi, akkor kiegészítő

védelemként nagyfelületű szigetelést kell alkalmazni a hegesztőnek a munkadarabtól, padozattól való elszigetelésére. 10.512 Áramforrás 10.5121 Az üresjárati feszültség eső jelleggörbéjű egyenáramú generátoroknál max 100 V, hegesztőtranszformátorok és egyenirányítók esetében max. 80 V lehet, kivéve ha – önműködő berendezés biztosítja, hogy az ív megszakadása esetén a feszültség ezt az értéket 0,2 snál hosszabb időre nem lépi túl; vagy – szerkezet biztosítja, hogy az elektródát csak feszültségmentes állapotban lehet cserélni. 10.5122 Ha a 105121 szerinti feltételek – biztosítottak, akkor az áramforráson a következő tartós kivitelű feliratnak kell lenni: „Csak a beépített védőberendezés helyes működése esetén üzemeltethető!” – nem biztosítottak, akkor az áramforrást a következő tartós kivitelű felirattal kell ellátni: „Elektródát cserélni csak az elektródafogó feszültségmentes

állapotában szabad!” 10.5123 Tartályok belsejében vagy egyéb érintésvédelmi szempontból fokozottan veszélyes környezetben csak olyan egyenáramú ívhegesztő berendezést szabad használni, amelynek üresjárati csúcsfeszültsége legfeljebb 50 V, vagy amelyben beépített önműködő berendezés biztosítja, hogy az áramkör megszakításakor a feszültség 0,2, s-on belül lecsökkent erre az értékre. A berendezést el kell látni a következő tartós felirattal: A villamos ívhegesztés fokozottan veszélyes környezetében is használható 10.5124 A vízszintes (vagy enyhén emelkedő) jelleggörbéjű gépeknél az üresjárati feszültség legfeljebb 44 V lehet. 10.5125 Autótranszformátorokat és egyéb nem hegesztő áramforrásokat hegesztés céljára tilos felhasználni! 10.5126 Áramforrást csak a gyártó használati utasításában foglaltak betartásával szabad üzemeltetni. 10.5127 Az áramforrásra a megadott áramtartományt és/vagy

bekapcsolási időt (BI) tilos túllépni! 10.5128 Az áramforrás, illetve burkolat hatásos érintésvédelme nélkül munkát végezni tilos! 10.51210 Áramforrást a hálózatról csak terheletlen állapotban szabad leválasztani 10.513 Hálózati csatlakozás 10.5131 A táphálózati csatlakozási helyet, a csatlakozó szerelvényt, a csatlakozó vezetéket és az áramforrás bekötését a mechanikai sérüléstől védeni kell. 10.5132 Az áramforrásra rögzítetten bekötött hálózati csatlakozó vezeték hossza maximálisan 5 méter lehet. 10.5133 Az áramforrás mozgatását megelőzően a csatlakozó vezetéket le kell választani a hálózatról. 10.514 Testkábel (áramvisszavezető kábel) 10.5141 A testkábel keresztmetszete feleljen meg az alkalmazható maximális hegesztő áramerősségnek. 10.5142 A testkábelt közvetlenül a hegesztendő munkadarabon kell biztonságosan rögzíteni (csavaros, rugós és egyéb mechanikus rögzítők). Mágneses rögzítés csak

hegesztés irányitó engedélyével alkalmazható. 10.5143 A testkábel ne legyen hosszabb, mint a munkakábel 10.5144 Tilos láncot, drótkötelet, darut, kovejort, elevátort és minden olyan berendezést vagy eszközt testkábelként felhasználni, ahol a visszafolyó áram balesetet okozhat! 10.5145 Tilos bármilyen gázt szállító csővezetékre, illetőleg tartályra testkábelt kötni! 10.5146 Áramot vezető tárgyhoz testkábel nem érhet 10.5147 A munka megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy a testkábel csatlakozási felülete fémtiszta-e. 10.515 Földelés 10.5151 A földelő vezeték feleljen meg a vonatkozó szabvány előírásainak, kellően merev és megfelelő keresztmetszetű legyen. 10.5152 A földelő vezeték csatlakozása megfelelően jó villamos kapcsolatot létesítsen 10.5153 A testkábel földelő vezetékként nem használható 10.5154 A földelés történhet csupasz vagy szigetelt vezetővel vagy a hegesztendő tárgyak földelt

fémszerkezetre való helyezésével. 10.5155 A hegesztőáramkört csak a hegesztendő tárgyon keresztül szabad földelni Bármely más pontjának földelése vagy védővezetővel való összekötése tilos! 10.5156 A hegesztő-áramszabályozó, illetve az áramforrás fémburkolatát földelni kell 10.5157 Ha az áramforrás földelése állandó jelleggel nem biztosítható, akkor kiegészítő védelmet kell alkalmazni (pl.: automatikus megszakító) 10.52 Bevont elektródás kézi ívhegesztés 10.521 A munkakábel szerkezete és szigetelése feleljen meg a vonatkozó előirásoknak 10.522 A munkakábelt az elektródafogótól 3 méter távolságon belül toldani, javítani tilos! A munkakábelen végzett toldások, javítások szigetelése hőállóság, mechanikai ellenállás és villamos szilárdság szempontjából egyenértékű legyen az eredetivel, amit dokumentáltan ellenőrizni kell. 10.523 Használaton kívül a kábelt száraz, hűvös helyen kell tárolni, óvni

kell olajtól, benzintől vagy más oldó anyagtól, mert a szigetelést tönkreteszik. 10.524 Használat közben is védeni kell a kábelt a mechanikai sérülések ellen is 10.526 Tekercsben lévő munkakábelt felhasználás előtt ki kell egyengetni 10.527 Ha a hegesztő munkához rövid és hosszú munkakábelt felváltva kell használni, akkor a munkakábeleket szigetelt csatlakozókkal kell felszerelni. 10.528 A munkakábel végén lévő csatlakozók kialakítása biztosítsa az akaratlan érintés elleni védelmet (személy, fémtárgy). 10.5210 Az elektródafogónak szigetelt nyelűnek (A típusú) vagy teljesen zárt kivitelűnek (B típusú) kell lennie. 10.5211 Fokozottan érintésveszélyes helyeken teljesen zárt kivitelű elektródafogót kell használni 10.5213 Elektródafogót csak feszültségmentes állapotban szabad cserélni és/vagy javítani 10.5215 Elektródafogót vízbemártással hűteni tilos! 10.5217 A munka ideiglenes megszakításakor az

elektródafogót szigetelő lapra kell helyezni, és abból az elektródát, illetőleg a maradékát el kell távolítani. 10.5218 Munkaszünet esetén az elektródafogó energiaellátását meg kell szüntetni, az áramforrást le kell kapcsolni. 10.5221 Nedves/sérült bevonatú elektródát tilos használni Hegesztés előtt a nedves bevonatú elektródát ki kell szárítani (kb. 300ăC-on 1/2 órán át) 10.5222 A szétfrecsegő folyékony salak és izzó fémrészek ellen a környezetet – ha ott éghető anyagok vannak – nem éghető anyagokkal való letakarással kell védeni. 10.53 Védőgázas ívhegesztő eljárások 10.533 A huzalelőtoló berendezést kisfeszültséggel és védőelválasztással vagy a hegesztő ívfeszültséggel kell működtetni. 10.534 Ha a hegesztett kötés gyökvarratának védelméhez alakítógázt (pl hidrogént) használnak, akkor gáztömör tömítést kell alkalmazni a veszélyes koncentráció kialakulásának megakadályozására.

10.535 Munkaszünet esetén biztosítani kell, hogy a hegesztőpisztolyban lévő kapcsoló még akaratlanul se működhessen. 10.536 A hegesztőhuzal (huzalelektróda) befűzését úgy kell végezni, hogy a pisztolyból kifutó huzal balesetet ne okozhasson. 10.538 CO2 és Ar használata esetén biztosítani kell, hogy a gázok mélyedésekben, szűk, zárt terekben ne gyűlhessenek össze. 10.539 Porbeles huzalok használata zárt térben csak megfelelő, hatékony szellőztetés esetén megengedett. 10.5310 Ha védőgáz expanziója miatt a tartály, ill nyomásszabályozó szelep jelentős lehűlése várható, akkor ezt meg kell akadályozni. Tilos a szelepet nyílt lánggal melegíteni! 10.5311 CO2 palackon csak olyan nyomáscsökkentő használható, amely – fűtőpatronnal felszerelt, vagy –fűtőpatron nélküli, olyan kivitelű, amely a gázelvételnél a lefagyást meggátolja. 10.5312 A CO2 palackot tilos fektetve üzemeltetni! 10.5313 Keverékgázos hegesztéshez csak

gyárilag palackozott kevertgázt vagy erre a célra alkalmas gázkeverőben helyszínen előállított gázkeveréket szabad felhasználni. 10.5314 A hegesztőpisztolyt a technológiai utasításban megadott időközönként speciális (pl: szilikontartalmú) folyadékkal le kell fújni, hogy az izzó fémcseppek ne tapadjanak a pisztolyra, ne akadályozzák a hegesztőhuzal (huzalelektróda) előtolását, illetőleg a védőgáz áramlását. Ezt az anyagot a varrat helyre tilos ráfújni! 10.54 Fedettívű hegesztés 10.543 Huzalcserét, illetőleg a hegesztőhuzal befűzését csak az áramkör feszültségmentes állapotában szabad végezni. 10.544 A huzaltekercs huzaldobra helyezése és a huzal befűzése a hegesztőfejbe hegesztőkesztyű nélkül tilos! 10.545 10 kg-nál nagyobb tömegű huzaldobok cseréjéhez segítőt kell igénybevenni 10.546 A hegesztőfejről a fröcskölés eltávolítására szigetelt nyelű fogót kell használni 10.547 A darabhoz hozzáhegedt

(„hozzáragadt”), vagy a hegesztőfejbe beégett huzal levágását csak az áramkör feszültségmentes állapotában szabad elvégezni. 10.548 Rozsdafoltos vagy sérült (hiányos) védőbevonatú huzal használata tilos! 10.549 Rozsdásodás elleni védelem érdekében tilos a hegesztőhuzalt zsírral, olajjal lekenni! 10.5410 A hegesztendő lemezéleket zsírtól, olajtól, nedvességtől meg kell tisztítani 10.5411 Fedőpor nélkül a hegesztő áramkört bekapcsolni tilos! 10.5412 A fedőpor minimális vastagságát a technológiai utasítás szerint úgy kell beállítani, hogy az ív ne villoghasson ki. 10.5413 A hegesztés során el nem használódott fedőport a varratról porzásmentesen (pl szívófejjel) kell eltávolítani. 10.5414 A salak eltávolítását védőszemüvegben vagy plexi arcvédő használatával kell végezni 10.5415 Salakeltávolításkor a finom szálló port lekötésére tilos a fedőport nedvesíteni! 10.5416 Nedves fedőpor használata

tilos! A nedves port felhasználás előtt a gyártó előírása szerint kell szárítani. 10.5417 Fedőport nedvességet kizáró, zárt csomagolásban kell tárolni 10.5419 A varratfém a salak eltávolítása után még hosszabb ideig meleg lehet, ami égési sérüléseket okozhat, ezért meg kell akadályozni a megérintését. 10.55 Salakhegesztés 10.551 A salakhegesztő berendezést csak a gyártó cég kezelési utasítása, illetve a technológiai utasítás szerint szabad üzemeltetni, javítását csak megfelelő szakképzettségű, megbízott személyek végezhetik. 10.552 A berendezés nagyfeszültségű részeiről a burkolatot csak feszültségmentes állapotban szabad levenni. Tilos a villamos reteszelést kiiktatni! 10.553 Az elektródadob felrakásához segítőt, adott esetben segédeszközt kell igénybevenni 10.554 Az elektróda befűzése (bevezetése a hegesztőfejbe) csak a hegesztőáramkör feszültségmentes állapotában történhet. 10.555 A

varratömledéket oldalról határoló vízhűtéses csúszózsalukhoz hozzávezető tömlők állapotát és a csatlakozások megbízhatóságát folyamatosan ellenőrizni kell. 10.556 Csak a technológiában előírt, szennyeződésmentes és száraz fedőport szabad használni A nedves fedőport felhasználás előtt ki kell szárítani. 10.557 A hegesztendő anyagokat a varrat helyén a zsír és olaj szennyeződéstől, rozsdától meg kell tisztítani és meg kell szárítani. 10.558 Az elektródahuzal/szalag felületének szennyeződés- és rozsdamentesnek kell lennie 10.6 Ellenálláshegesztés 10.64 Lábbal működtetett indítókapcsoló csak akkor használható, ha az védett az akaratlan működtetés ellen. 10.65 Az ellenállás-hegesztőgépek elektródái közé kézzel benyúlni tilos! 10.66 A ponthegesztő elektródák utánszabályozását csak a gép kikapcsolt állapotában szabad elvégezni. 10.67 A hegesztendő darabok felületét a hegesztés helyén zsírtól,

olajtól, szennyeződésektől meg kell tisztítani. 10.68 A sajtoló nyomást létrehozó hidraulikus, pneumatikus henger tömítettségét, a csatlakozó tömlők épségét, a csatlakozások szivárgásmentességét időszakosan ellenőrizni kell. A sérült tömlőt ki kell cserélni. 10.69 Nagyméretű darabok hegesztésénél megfelelő alátámasztásról kell gondoskodni 10.610 A ponthegesztő fogót csak megfelelően felfüggesztve és kiegyensúlyozva szabad használni. 10.611 A kézi ponthegesztő gép áramellátó kábelének épségét, szigetelését fokozottan ellenőrizni kell. Törött vezetékszálú vagy sérült szigetelésű kábelt haladéktalanul ki kell cserélni 10.612 Vonalhegesztő tárcsa üzem közbeni sorjázását, illetve szabályozását kézbentartott szerszámmal tilos végezni! 10.613 Tompahegesztésnél a hegesztendő darabok érintkező felületeit fémesen tisztára kell munkálni. 10.614 A tompahegesztőgép befogó pofái közé benyúlni

tilos! 10.615 Mechanikus vezérlésű tompahegesztőgép vezértárcsáinak cseréjét csak a gép kikapcsolt állapotában szabad elvégezni. 10.616 Leolvasztó tompa-hegesztésnél a munkateret reteszelt burkolattal kell ellátni, amely a kifröccsenő salak, fém, egyben az erős fényhatás ellen is véd. 10.617 Nagyméretű, vagy a munkateret határoló burkolattal fel nem szerelt leolvasztótompahegesztő gép köré nem-éghető anyagú határoló ernyőket kell elhelyezni 10.618 Könnyűfémanyagok felületét a tisztító zsíroldó szerektől, oxidoldó vegyi anyagoktól meg kell tisztítani; az ezt követő gondos lemosás és szárítás után szabad meghegeszteni. 10.7 Egyéb hegesztési eljárások 10.71 Plazmahegesztés és vágás 10.713 A plazma előállításához használt gázok, gázpalackok kezelése, tárolása, szállítása a 1042 fejezet szerint. 10.714 Az elektródák cseréjét, az egyenirányítón vagy a vezérlőkészüléken történő bármiféle

szerelést csak a gép kikapcsolt, feszültségmentes állapotában, a gyártó vállalat kezelési- és karbantartási utasítása alapján, csak erre a feladatra kioktatott és megbízott karbantartó szakember végezheti. 10.715 A nagy üresjárási feszültség miatti áramütési veszély ellen másodlagos védelmet (szigetelő pódium, alátét stb.) is alkalmazni kell Szigetelő képességű védőkesztyű nélkül dolgozni tilos! 10.717 Plazmatechnológiát csak olyan munkahelyen szabad alkalmazni, amelynél a környezetet és a kezelőket a fokozott fény- és hőhatás ellen megfelelő anyagú határolóelemekkel, a levegőszennyeződés ellen hatásos helyi elszívással védik. 10.718 Ha a plazma előállításához sűrített levegőt használnak, akkor a nitrózus gázok elvezetéséről gondoskodni kell. 10.7110 Sérült plazmapisztoly használata életveszélyes! Bármilyen javítást csak szakképzett és ezzel a feladattal megbízott személy végezhet. 10.72

Elektronsugaras hegesztés 10.723 A berendezés kezelői kötelesek a sugárvédelmi filmjelvényt használni 10.724 Ha a sugárterhelés meghaladja a megengedett értéket, a berendezést azonnal ki kell kapcsolni. 10.73 Öntőhegesztés (aluminotermikus hegesztés) 10.731 Az öntőhegesztéshez szükséges porok tárolását, szállítását és felhasználását csak az anyagot előállító használati utasítása és a vonatkozó technológiai utasítás szerint szabad végezni. 10.732 A termitporok fokozott veszélyességére való tekintettel meg kell akadályozni, hogy illetéktelen személyek hozzájuthassanak. 10.733 A hegesztő munkát csak száraz porral, eszközzel, ill formával, fedéllel stb szabad megkezdeni. 10.734 A hegesztőport és a gyújtáshoz használt anyagokat egymástól elkülönítve kell tárolni 10.735 A gyújtózsinórt vagy a gyújtáshoz használt egyéb eszközt csak a közvetlenül a begyújtás előtt szabad a keverékbe behelyezni. 10.736 A

begyújtáshoz használt gyújtózsinór hossza csak a technológiai utasításban előírt értékű lehet. 10.737 Begyújtás, illetőleg a csapolás megkezdése előtt a hegesztés 2 m-es körzetében nem tartózkodhat személy, ill. nem lehet gyúlékony, tűzveszélyes anyag 10.738 Sikertelen gyújtási kísérlet esetén csak a technológiai utasításban előírt biztonsági idő letelte után szabad az újragyújtást megkezdeni. 10.739 A művelet befejezése után legalább 3 perc biztonsági időt kell hagyni a forma megbontásáig, illetőleg eltávolításáig. 10.7310 A hegesztési helyet nem éghető anyagú, árnyékoló paravánnal kell körülvenni 10.7311 A hegesztő munkát csak akkor szabad végezni, ha a tűzvédelmi előírásokban meghatározott mennyiségű és fajtájú tűzoltó eszköz rendelkezésre áll és működőképes. Termittüzet vízzel oltani tilos! 10.7312 Öntőhegesztést egyedül tilos végezni! 10.74 Lézersugár-hegesztés és vágás

10.743 A kezelő köteles a szem védelmére a lézersugár káros hatása ellen védő különleges üvegből készített, minősített védőszemüveget használni, amely megfelel a berendezés osztályba sorolásának. 10.744 Ha a gyártó cég a gépkönyvben felhívja a figyelmet a sugárveszélyre, akkor a kezelő köteles a sugárvédelmi filmjelvényt használni. 10.745 A keletkező fémgőzök és füst elszívásáról gondoskodni kell 10.75 Dörzshegesztés 10.752 A biztonságos befogás céljára a munkadarab jellegének megfelelő készüléket kell alkalmazni, amely megakadályozza a munkadarab kivágódását. 10.8 Automatikus hegesztőberendezés, hegesztőrobotok 10.83 A beállító, betanító üzemmódban a lassú sebességfokozatot, illetőleg a lépés-folyamat váltót tilos üzemen kívül helyezni! 10.84 Az automatikus üzem csak akkor indítható, ha valamennyi biztonsági elem zavartalanul működik. 10.86 A robot álló és mozgó részei, a műhelyfalak

oszlopai és egyéb berendezései között lévő biztonsági távolságot meg kell tartani. 10.87 A berendezés munkaterületén csak annak kezelésével megbízott és betanított személy tartózkodhat. 10.88 A robotot úgy kell kiszolgálni, hogy a védett területre senki se léphessen be 10.89 A hegesztőrobot beállítási, karbantartási, és javítási munkái során a védőkörzeten belül csak e munkák végzésével megbízott személy tartózkodhat. 10.811 Ívhegesztő robot esetében a kiszolgálást végző kezelő az előkészítő műveleteket csak a fényhatás elleni védelemmel ellátott területen végezheti. 10.812 Védőgázas ívhegesztő robotokkal munkát végezni csak megfelelő mértékű elszívás, illetve szellőzés esetén szabad. 10.813 A kijelző(k) működése alatt a kezelő személy(ek) csak a kijelölt megfigyelésre szolgáló, illetőleg kiszolgáló helyen tartózkodhat(nak). 11. VESZÉLYES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT VÉGZETT HEGESZTÉS

SZABÁLYAI 11.1 Hegesztés veszélyes anyagokat tartalmazó berendezésen, szerkezeten 11.11 A hegesztés megkezdése előtt meg kell ismerni, hogy a berendezésben (edény, tartály, tank stb.) most vagy korábban milyen veszélyes anyagot tároltak 11.12 A hegesztés megkezdése előtt a berendezéseket melegvízzel, vízgőzzel és/vagy megfelelő vegyszerrel alaposan ki kell mosni, vagy a vegyszert semlegesíteni kell. 11.13 A tisztítás után a berendezést tiszta vízzel teljesen meg kell tölteni és a hegesztés vagy vágás alatt vízzel telt állapotban kell tartani. 11.14 Ha a berendezés vízzel nem tölthető fel, akkor inertgázzal, esetleg vízgőzzel kell feltölteni (pl.: nitrogén, CO2, nemesgáz) 11.15 A CO2-vel történő feltöltést nyomásszabályozón keresztül és lassan kell végezni 11.16 Ha berendezésben olyan anyag volt, amely gázainak és gőzeinek relatív sűrűsége a levegőnél kisebb, akkor a berendezést nyílásával felfelé kell állítani

és a CO 2 gázt alulról kell bevezetni. 11.17 Ha berendezésben olyan anyag volt, amely gázainak és gőzeinek relatív sűrűsége a levegőnél nehezebb, akkor a berendezést nyílásával lefelé kell állítani, és a levegőnél könnyebb gázt (pl. N 2 ) alulról kell bevezetni 11.18 Zárt, belül üres tárgyak csak olyan hegesztő-, vágóeszközzel készíthetők, illetve javíthatók, amelyek alkalmazásával a belső nyomás nem növekszik meg, illetőleg a tárgyon szabad vezető nyílást kell készíteni. 11.2 Hegesztés gázvezetéken 11.21 A veszélyes anyagot (gázt, gőzt, folyadékot, olvadékot, port stb) szállító csővezetékek hegesztést, előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. 11.22 Ha a csővezetékben nincs gáz, akkor a gázmentes állapotról méréssel kell meggyőződni 11.23 A robbanásveszélyt kiküszöbölő gázmentes állapotot semleges gázzal (nitrogénnel), vagy vízgőzzel való átöblítéssel kell

elérni, és a csővezeték gáztömör lezárásával (pl.: vakkarima, tárcsa, felfújható ballon, dugó) vagy nitrogénnel történő folyamatos átöblítéssel kell fenntartani. 11.24 Ha a csővezetéket nyomás alatt kell hegeszteni, akkor azon a szakaszon, ahol a munkát végzik, a gázszivárgást ellenőrizni kell. 11.25 A nyitott, nem tömített vezetékeken gondoskodni kell a gáz szabadba vezetéséről 11.26 A különösen veszélyes anyagot, mérgező és/vagy éghető gázokat szállító csővezetéknél gondoskodni kell, hogy az – gázmentes, átöblített, tiszta; és – valamennyi nyílása, kivezetése nyitott legyen. Ez a követelmény havária vagy mentés esetére nem vonatkozik. 11.27 A gázszállító csővezetékből a javításra kerülő részt szakaszolással biztonságosan, gáztömören le kell zárni, illetőleg le kell választani, és ezt a részt a gáztól és maradványaitól meg kell tisztítani. 11.28 Tisztításkor, átöblítéskor a

keletkező gázokat veszélymentesen kell elvezetni 11.29 A csővezeték megbontása, szétszerelése előtt az armatúrákat és a biztonsági berendezéseket le kell szerelni, ki kell kötni. Felszerelésük, összekötésük csak tisztítás, ellenőrzés után legyen 11.210 Éghető gázokat szállító csővezetékek esetén: – a gáz eltávolításáról, az átöblítésről, a tisztításról gondoskodni kell; – szabályozott és ellenőrzött gázkiáramlás esetén a csővezeték gáztúlnyomás alatt legyen. 11.3 Hegesztés túlnyomás alatti térben 11.31 A túlnyomás alatti térben hegesztést, előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. 11.33 A hegesztő munkahelyen csak annyi személy tartózkodhat, akiket minden körülmények között ki lehet menteni. 11.34 A zsilipajtó, illetve a zsilipek működőképességét a munka megkezdése előtt ellenőrizni kell 11.35 A zsilipajtó a kamra irányában a munkavégzés tartama alatt nyitva

legyen 11.36 A túlnyomás alatti térbe 1,5 bar felett acetilént, disszugázt tartalmazó palackot tilos bevinni! 11.37 A hegesztő légzésvédelme miatt megfelelő munkahelyi elszívást kell alkalmazni, illetve a friss levegő utánpótlásáról gondoskodni kell. 11.38 A védőruha lángálló, de legalább lángmentesített anyagból legyen 11.4 Hegesztés szűk, zárt, kistérfogatú terekben 11.41 A munkát a vonatkozó szabvány szerint kell megszervezni és elvégezni 11.42 Biztosítani kell, hogy – a keletkező gázok, gőzök koncentrációja ne haladja meg a megengedett értéket ; – gyúlékony, robbanásveszélyes, mérgező keverék ne képződhessen: – ne alakulhasson ki oxigéndús atmoszféra. 11.43 Oxigént és technikai keverékeit szellőztetésre, tilos felhasználni! 11.44 A munka megkezdése előtt a friss levegőt biztosító rendszer működését ellenőrizni kell 11.45 A figyelmeztető jelzésről gondoskodni kell amelyet a térben lévő dolgozó

működtet, és amely jelzés alapján a figyelő személy intézkedik. 11.47 Gázforrást, hegesztőáramforrást a munkatérbe bevinni és azt ott üzemeltetni tilos! 11.49 A pisztolyt csak a zárt téren kívül szabad meggyújtani 11.410 A zárt térbe bevitt munkaeszközök ellenőrzését a munka megkezdése előtt kell elvégezni 11.411 Munkaszünet esetén a hegesztési munkaeszközöket a térből el kell távolítani, illetőleg azokat az energiaforrásról le kell választani. 11.412 A hegesztőnek a munkavégzés teljes időtartama alatt biztonsági hevederzetet/munkaövet kell viselnie. 11.413 A munkatéren kívül figyelő személyeket kell biztosítani, akik az esetleges mentésre kiképzettek, és őket más munkával megbízni nem szabad. 11.414 A mentéshez szükséges eszközöket a munkahely közelében kell elhelyezni úgy, hogy szükség esetén az azonnali használatuk lehetséges legyen. 11.415 Mentési célra is biztosítani kell a célnak megfelelő

üzemképes légzésvédő eszközt 11.5 Hegesztés szabadban 11.51 A mindenkori időjárásnak megfelelő védelmet is biztosítani (szél, eső, nap, hő stb) kell 11.52 Tilos munkát végezni, ha: – a szél sebessége veszélyeztetheti a hegesztőt; – zivatar van; – villámlik! 1996. évi LIV tv az erdőről és az erdő védelméről Tv. 54 § (1) Tilos tüzet gyújtani erdőterületen, valamint annak kétszáz méteres körzetében, ha a tűz továbbterjedésének feltételei különösen kedvezőek. Ugyancsak tilos az erdőterületen tüzet közvetlenül vagy közvetve okozó tárgyak elhelyezése, tárolása és eldobása. Védett természeti területen lévő erdőben tűz gyújtására a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. (2) Erdőterületen tűz gyújtására és fenntartására – az erre a célra kijelölt helyek kivételével – csak az erdőgazdálkodó, illetve az erdőgazdálkodó írásbeli engedélye birtokában levő személy

jogosult. Az erdőterület határától számított kétszáz méteres távolságon belül levő ingatlanon csak az ingatlan tulajdonosa, vagy annak megbízottja gyújthat és tarthat fenn tüzet a tűzvédelmi rendelkezések betartásával. (3) A vágástéri hulladék égetése az erdőgazdálkodó által arra kijelölt területeken és csak abban az esetben megengedett, ha a tűz az újulatot és a környezetében lévő erdőt, az erdőn kívüli területek élővilágát, valamint a természeti képződményeket és egyéb műtárgyakat nem veszélyezteti. (4) Az erdőgazdálkodó a parkerdő területén turisztikai célból és tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos tűzrakó helyet köteles kialakítani. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni. (5) Az erdőgazdálkodó az erdőterületen létesített mészégetőt, illetve faszénégetőt az erdészeti hatóságnak, továbbá az illetékes

önkormányzati tűzoltóságnak köteles bejelenteni. Tv. 55 § (1) A tűz őrzéséről, valamint annak – a helyszínről való távozás előtti – biztonságos eloltásáról a tűzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni. 12/1997. (II 26) BM rendelet Tűzveszélyes üzemi tevékenység 7. § (1) Védett természeti területen lévő erdőben – a kijelölt és kiépített tűzrakó hely kivételével – tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges. (2) Vágástéri hulladékot az erdőben az Etv.-ben foglaltakon túl csak abban az esetben lehet égetéssel megsemmisíteni, ha annak felhasználására és hasznosítására más lehetőség nincs vagy az nem gazdaságos. (3) Védett természeti területen lévő erdőben kerülni kell a vágástéren történő hulladékégetést. (4) A vágástéri és egyéb fahulladék égetése az illetékes tűzoltósághoz történő bejelentést követően végezhető alkalomszerű tűzveszélyes

tevékenység. (5) Az égetést az erdőgazdálkodó által megbízott személy irányítása mellett, az erre a munkára vonatkozó tűzvédelmi oktatásban részesült személyek végezhetik szélcsendes időben. (6) Az égetést akkor lehet elkezdeni, ha a vágástéri hulladék a faállomány szélétől legalább ötven méterre halomba van rakva, és körülötte legalább két méter széles, frissen felszántott vagy felásott, éghető anyagoktól mentes tűzvédő sávot készítettek. (7) Az égetés helyszínén a tűz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelelő mennyiségű tűzoltó eszközt kell készenlétbe helyezni. (8) Az égetést úgy kell abbahagyni vagy befejezni, hogy az esti sötétedésig elegendő idő álljon rendelkezésre a tűz biztonságos eloltásához. 8. § (1) Az erdőgazdálkodónak a mészégető, illetve faszénégető létesítésével kapcsolatosan előírt bejelentési kötelezettségére az Etv.-ben foglaltakat kell

alkalmazni (2) A faszén- és a mészégető üzemeltetője köteles a boksa, illetve a kemence környékét 15 méteres körzetben fától, cserjéktől, száraz növénytől tisztán tartani és a tűzoltáshoz szükséges anyagokról, eszközökről gondoskodni. A tűz teljes elhamvadásáig biztosítani kell a boksa (kemence) felügyeletét. 9. § (1) Az erdőben létesített építmények használatára, fűtő- és tüzelőberendezéseinek üzemeltetésére, tűzvédelmére, az építményekben tartózkodó személyek magatartására vonatkozó szabályokat az erdőgazdálkodó, illetve az erdőgazdálkodóval egyetértésben az építmény használója írásban köteles megállapítani. (2) Az erdő területén az éghető folyadék tárolóhelyét, valamint a környezetét legalább 5 méteres körzetben gyomtalanítva, éghető anyagoktól mentesen kell tartani, és az egész területet legalább 4 méter széles, felszántott és felásott védősávval kell körülvenni.

Bekerített tárolóhelynél a védősávot a kerítés külső oldalán kell létesíteni. (3) Éghető folyadékot az erdei tűzrakó helytől csak 50 méternél nagyobb távolságban lehet tárolni. OTSZ A tarló- és a növényi hulladékégetésének szabályai 67. § (1) A tarlóégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (2) A tervbe vett tarlóégetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak be kell jelenteni. (3) A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos. (4) Kukoricatarló-égetésnél a (3) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(5) A cséplési hulladékokat, így pillangósvirágú magvak hulladékait és egyéb hulladékot, a fatisztogatás hulladékait (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkeket és az arankafoltokat – megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok betartásával – csak a helyszínen szabad elégetni. (6) Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében a) a tarlót, illetve az érintett szakaszokat az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani. A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani; b) a tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a

másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni; c) a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani; d) a tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos és veszély esetén vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. (7) A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. – meg kell szüntetni 7. Ismertesse a dohányzásra, raktározás és tárolásra, valamint a tűzoltási felvonulási útra, területre és egyéb utakra vonatkozó előírásokat! (OTSZ) Dohányzás 13. § (1) Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az

tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Dohányozni nem szabad az ,,A–,,C tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat nemzeti szabványban meghatározott táblával, illetőleg piktogrammal kell jelölni. (3) Az ,,A és ,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. Raktározás és tárolás 16. § (1) Egy helyiségben az ,,A és ,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok vagy a ,,C és ,,D tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt – amennyiben nemzeti szabvány ettől eltérően nem rendelkezik – nem tárolhatók. (2) Az ,,A és ,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, ,,C

tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot kiszerelni, csomagolni csak nemzeti szabványban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és hatékony szellőzést biztosítottak. (3) Az ,,A és ,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a ,,C és ,,D tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, nemzeti szabványban meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. (4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta, vagy – ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik – folyamatosan ellenőrizni kell és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. (5) Az ,,A és ,,B tűzveszélyességi osztályba

tartozó anyag, valamint a ,,C tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán – amennyiben jogszabály, nemzeti szabvány ettől eltérően nem rendelkezik – az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen, illetve piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, kiszerelő, illetve a forgalombahozó, valamint – a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, éghető folyadék esetében – a felhasználó köteles elvégezni. (6) A kereskedelmi létesítményekben az ,,A és ,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok elhelyezésének módját és mennyiségét az üzemeltetőnek írásban kell meghatároznia. (7) Veszélyes áruk szállításával összefüggő átmeneti (ideiglenes) tárolás esetén a nemzeti szabványban előírtakat kell alkalmazni. 17. § (1) Szilárd éghető anyag szabadban tárolt egységeinek méreteit, a tárolási egység és az építmény közötti távolságot a

Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza Szilárd éghető anyagok tárolása a szabadban A tárolt anyag megnevezése A tárolási egység méretei (m) (szélesség X hosszúság X magasság) Az építmény tűzállósági fokozata III. III. IV – V. Az építménytől való távolság méterben* 20 30 40 12 14 16 12 14 16 8 10 12 10 12 16 20 30 40 4 6 8 15 20 25 2 4 6 a tárolási egységek össztérfogata kisebb a Éghető „C” „D” alapanyag félkész és készárú* 10 X 10 X 5 Papír, rongy, éghető hulladék stb.* 6 X 20 X 8 Faforgács, fűrészpor* 4 X 20 X 2 Gömbfa és tűzifa 6 x 20 X 4 Fűrészárú, fa-, műanyag láda (göngyöleg) 6 X 20 X 8 Szalma és szálas takarmány* 10 X 30 X 8 Öngyulladásra hajlamos szén (barna, tőzeg)* 40 X 10 X 2 Kazánházi salak Feketeszén, koksz és zsákos műtrágya az ammóniumnitrát kivételével * Egyes távolsági értékek legfeljebb 10 méterig térfogatarányosan csökkenthetők akkor, ha táblázati

méretből adódó térfogatnál. * A távolság mértéke a tárolt éghető anyag magassági méretéig csökkenthető, ha az építmény tárolási egység felöli homlokzatát nyílásnélküli tűzfalként, tetőfödémek tartó- és térelhatároló szerkezetét, továbbá fedélhéjalását nem éghető anyagból alakították ki. * A távolság éghető anyagú, illetőleg éghető tetőhéjazatú épülettől 15 méterre, a szomszédos telek egyéb építményétől 8 méterre, saját tulajdonú egyéb építménytől 4 méterre csökkenthető, ha csak 3 méternél nem magasabb és 45 m3-nél nem nagyobb össztérfogatban helyeznek el szalmát, illetve szálas takarmányt. Szérűn és rostnövénytárolón, valamint mezőn (határban) a kazlak mérete 10 X 50 X 8 méter lehet. * erőműi felhasználás esetén a tárolási egység méreteit – a tűzvédelmi hatóság – a technológia függvényében ettől eltérően is megállapíthatja. (2) Az éghető anyag tárolási

egysége és a kerítés között legalább 1 méter széles, éghető anyagtól mentes területet kell tartani. (3) A szabadban elhelyezett tárolási egységek között a Szabályzatban, nemzeti szabványban meghatározott, azok hiányában legalább a magasabb tárolási egység magasságával egyenlő távolságot kell biztosítani. (4) Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben ,,A és ,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad. (5) Az épület tetőterében, padlásán éghető anyagot csak úgy és olyan mennyiségben szabad elhelyezni, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. (6) A raktárban éghető anyagú födém, tetőszerkezete és a tárolt éghető anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. (7) A raktározás,

tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. (8) Az ,,A–,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad. (9) Tűzgátló előtérben mindennemű tárolás tilos. Tűzoltási út, terület és egyéb utak 22. § (1) A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. (2) Az ,,A–,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó 1 ha-nál, ,,C tűzveszélyességi osztály esetén 5 ha-nál nagyobb alapterületű létesítménynél két, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas bejáratot – ha erre lehetőség van két oldalon – kell létesíteni. Nem kell két

oldalon bejáratot létesíteni zárt beépítés esetén, továbbá azoknál a mezőgazdasági létesítményeknél, amelyek megközelítése csak külön út építésével lenne biztosítható. 23. § (1) Az üzemi helyiségben és a raktározásnál – ömlesztett tárolást kivéve – legalább a következő szélességű utat kell biztosítani: a) a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben 30 méterenként, 1,8 méter széles keresztirányú utat; b) a 40 méternél nem szélesebb helyiségben hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat; c) a 15 méternél nem szélesebb helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat; d) éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter

tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat; e) a hűtőházak hűtött tereiben, valamint az állványos vagy rakodólapos raktározás esetén a technológia szerinti utat. (2) A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. (3) Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitóés zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszűkíteni még

átmenetileg sem szabad. (4) Az üzemi és tároló helyiségekben – a 400 m 2-nél kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktározás kivételével – a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak. 8. Ismertesse a kéményre és füstcsatornára, a csatorna-hálózatokra és a gépi berendezésekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat! (OTSZ) Kémény, füstcsatorna és füstelvezetés 26. § (1) A kéményt, a kéménytoldót, a füstcsatornát és a technológiai berendezés egyéb égéstermék-elvezetőjét nemzeti szabvány szerint nem éghető anyagból és úgy kell kialakítani, hogy az gyújtási veszélyt ne jelenthessen. (2) Gázüzemű tüzelő-, fűtőberendezésekhez, ha azoknak a füstgáz hőmérséklete nem haladja meg a 200°C-ot, nem éghető anyagú kéménybe legalább nehezen éghető

anyagú béléscsövet szabad elhelyezni. (3) Olyan kéményt nem szabad használni, amelynek falába éghető anyagú épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota nem megfelelő, amelynél a jogszabály, nemzeti szabvány szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el. (4) Gázüzemű fűtőberendezést csak olyan kéményhez szabad csatlakoztatni, amely arra megfelelő minősítéssel rendelkezik. (5) A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani. (6) A koromzsák és a tisztító ajtót állandóan zárt állapotban kell tartani. 27. § (1) Füstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghető anyagú, az égéstermék legmagasabb hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú füstcsövet szabad használni. (2) A füstcsövet 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten

(hézagmentesen) kell csatlakoztatni. A füstcső és a rögzítőbilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet. (3) Az ,,A és ,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen füstcsövet átvezetni nem szabad. (4) Az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson. Csatornahálózat 36. § (1) Éghető gázt, gőzt vagy folyadékot, valamint az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, illetőleg vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni nem szabad. (2) Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapadékvíz éghető folyadékot (gázt, gőzt) tartalmazhat, a csatornahálózatot berobbanás ellen – az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával – vízzárral szakaszokra kell bontani. Gépi berendezés 37. § (1) Az ,,A és ,,B tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben csak

robbanásbiztos erő- és munkagépet, készüléket, eszközt szabad elhelyezni, illetőleg használni. (2) A ,,C tűzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéren, helyiségben, illetőleg építményben, csak olyan erő- és munkagépet szabad elhelyezni, használni, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent. (3) A talajszint alatti helyiségben, illetőleg térben, ahol a 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű tűz- vagy robbanásveszélyes gáz vagy gőz jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz helyezhető el, amely a környezetére tűz-, illetőleg robbanásveszélyt nem jelent. (4) Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hőfejlődés vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet elő, a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép működését, illetve a hőmérséklet vagy nyomás további emelkedését – technológiai utasításban meghatározott

biztonsági határérték elérésekor – megszünteti. (5) Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról. (6) A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni. (7) A tűzveszélyes gépeket a gyártó – külföldi termék esetében –, a forgalomba hozó a biztonságos használatra vonatkozó technológiai, illetőleg kezelési utasítással köteles ellátni. 9. Ismertesse az oltóvíz ellátására vonatkozó tűzvédelmi előírásokat! (OTSZ, TMK 1 sz melléklet III. fejezet) Oltóvíz 46. § (1) Tűzoltás céljára a településen és a létesítményeknél az (5) bekezdésben meghatározott oltóvíz-intenzitást kell biztosítani. (2) Az oltóvizet, ha nemzeti szabvány szerint meghatározott számított, vagy normatív tűzterhelés a) legfeljebb 400 MJ/m2, legalább egy órán, b) 400 MJ/m2-nél nagyobb, de legfeljebb 800 MJ/m2,

legalább másfél órán, c) 800 MJ/m2 felett pedig legalább két órán keresztül kell folyamatosan biztosítani. (3) Időszakos vízszerzési lehetőség nem vehető oltóvízként figyelembe. (4) A településen és a létesítményben a mértékadó tűzszakasz területére meghatározott vízmennyiséget kell biztosítani. (5) A szükséges oltóvíz-intenzitást a mértékadó tűzszakasz alapterülete alapján a következők szerint kell meghatározni: Mértékadó tűzszakasz terület (m 2 ) ---------------------------------------------– 0-tól 50-ig – – nagyobb, mint 50, de legfeljebb – nagyobb, mint 150, de legfeljebb – nagyobb, mint 300, de legfeljebb – nagyobb, mint 500, de legfeljebb – nagyobb, mint 800, de legfeljebb – nagyobb, mint 1 200, de legfeljebb – nagyobb, mint 1 600, de legfeljebb – nagyobb, mint 2 000, de legfeljebb – nagyobb, mint 2 500, de legfeljebb – nagyobb, mint 3 200, de legfeljebb – nagyobb, mint 3 900, de legfeljebb –

nagyobb, mint 4 600, de legfeljebb – nagyobb, mint 5 400, de legfeljebb – nagyobb, mint 6 200, de legfeljebb – nagyobb, mint 7 200, de legfeljebb – nagyobb, mint 8 200, de legfeljebb – nagyobb, mint 9 200, de legfeljebb – nagyobb, mint 10 400, de legfeljebb – nagyobb, mint 12 000 Szükséges oltóvíz intenzitás (liter/percben) 150 300 500 800 1200 1600 2000 2500 3200 3900 4600 5400 6200 7200 8200 9200 10400 12000 600 900 1200 1500 1800 2100 2400 2700 3000 3300 3600 3900 4200 4500 4800 5100 5400 5700 6000 (6) Az I–III. tűzállósági fokozatú épületeknél a mértékadó tűzszakasz terület, amennyiben abban a szintek száma: – 2–5 30%-kal, – 6–11 40%-kal, – 11 felett 50%-kal csökkentett területtel vehető figyelembe. (7) Az 1200 m2-nél nagyobb alapterületű állattartási épületeknél a szükséges oltóvíz-intenzitás 1800 liter/min. (8) A település és a létesítmény közös vízellátási rendszere esetén a vízvezeték-hálózatot

úgy kell méretezni, hogy az a településen a kommunális átlagos, a létesítményben pedig a technológiai víz mellett a meghatározott oltóvíz mennyiséget egyidejűleg biztosítsa. (9) Település, illetve létesítmény létesítése vagy bővítése esetén az oltóvizet az egyes szakaszok használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani. (10) Az oltóvíz szomszédos létesítményeknél – megállapodás esetén – közösen is biztosítható. (11) A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető, az oltóvíz akadálytalanul kivehető legyen. 47. § (1) A településen és a létesítményben az oltóvizet is biztosító vízvezeték-hálózat belső átmérőjét az oltóvíz-intenzitás és a kifolyási nyomásigény alapján, valamint a közműrendszer kialakítását figyelembe véve kell méretezni. Egyirányú táplálás esetén a vezeték legalább NA 100, körvezeték esetén pedig legalább

NA 80 legyen. (2) A tűzvédelmi hatóság engedélyével az oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat az (1) bekezdéstől eltérően méretezhető azon az 1000 főnél kevesebb állandó lakosú településen a) amelyben vagy azon kívül, de annak minden védendő építményétől, illetve szabadterétől 500 méteres távolságon belül oltóvízellátásra figyelembe vehető – a település mértékadó tűzszakasz területének megfelelő mennyiségű vizet biztosító – természetes vagy mesterséges víznyerő hely van; b) amelyben a település mértékadó tűzszakasz területének megfelelő oltóvíz-intenzitást más műszaki megoldásokkal (pl. víztároló) biztosítják (3) A vízmű magas, illetőleg mély tárolójánál a tűzoltó gépjármű részére NA 100 belső átmérőjű, műszakilag és a vonatkozó nemzeti szabványnak megfelelő kialakítású, A jelű (NA 100) csonk kapoccsal és kupak kapoccsal ellátott csatlakozó helyet kell kialakítani.

Térszint feletti tároló esetén a csatlakozó helyet vízszintesre, a talajszinttől 0,8 méter magasságban kell kialakítani. 48. § (1) Az oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűzcsapnál 200 mm2-es kiáramlási keresztmetszetnél: a) legalább 400 kPa (4 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani az ,,A és ,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben; b) legalább 300 kPa (3 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani a ,,C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben; c) legalább 200 kPa (2 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani: – a fali tűzcsapoknál, és – a ,,D és ,,E tűzveszélyességi osztályba tartozó nem mezőgazdasági létesítményekben. (2) A Szabályzat hatálybalépése előtt létesített mezőgazdasági létesítményekben és azok fali tűzcsapjainál 100 kPa (1 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani a ,,D és ,,E tűzveszélyességi osztályba

tartozó építményekben. (3) Az éghető folyadékot feldolgozó finomítóknál, valamint az ,,A – ,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot, 1000 m3-nél nagyobb tárolási egységekben tároló tartálytelepeken, valamint azon gáztároló esetében, ahol a nyomás alatti vagy mélyhűtött ,,A – ,,C tűzveszélyességi osztályba tartozó gázt tároló tartály befogadóképessége meghaladja a 200 tonnát, olyan oltóvízvezeték-hálózatot kell létesíteni, amely a vízkivétel szempontjából a legkedvezőtlenebb tűzcsapnál legalább 1200 kPa (12 bar) kifolyási nyomást biztosít. 49. § (1) A településen és a létesítményben – a 47 § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – az oltóvizet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. (2) A tűzcsapok, valamint szerelvényeik és tartozékaik feleljenek meg a vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaknak. (3) A tűzcsapok

telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell. (4) A létesítményben annyi tűzcsapot kell létesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség egy időben kivehető legyen. A tűzcsapokat szerelvénnyel kell ellátni (5) A tűzcsapokat a védendő szabadtéri éghető anyag tároló területétől, építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 m-nél távolabb és – a tűzcsapcsoportok kivételével – egymáshoz 5 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad. (6) A létesítményben nem szükséges tűzcsapokat létesíteni, ha a szomszédos létesítmény vagy a közterület tűzcsapjai az oltáshoz szükséges vízmennyiséget biztosítják és az (5) bekezdés követelményei is teljesülnek. (7) A tűzcsapokat állandóan hozzáférhetően kell tartani, azokat eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. (8) A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett

legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. 50. § (1) Vezetékes vízellátás esetén a 49 §-ban meghatározottakon túl – kivéve a középmagas vagy magas épületnek nem minősülő lakóépületeket és a (2) bekezdésben meghatározott építményeket – fali tűzcsapot is kell létesíteni: a) ahol azt jogszabály vagy nemzeti szabvány előírja; b) a vonatkozó nemzeti szabvány hatálya alá nem tartozó középmagas és magas épületekben szintenként c) – az ,,A tűzveszélyességi osztályba tartozó 200 m2-nél, – a ,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó 300 m2-nél, – a ,,C tűzveszélyességi osztályba tartozó 500 m2-nél, – a ,,D tűzveszélyességi osztályba tartozó 1000 m2-nél nagyobb alapterületű építményben. (2) Nem szabad fali tűzcsapot létesíteni azokban az épületekben, ahol a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat, vagy a tűz terjedését elősegítheti. (3) A (2) bekezdésben

meghatározott helyeken, továbbá ahol a víz nem alkalmas az építményben keletkezhető tűz oltására, a fali tűzcsap helyett az ott lévő anyag oltására alkalmas – a tűzvédelmi hatóság által meghatározott – tűzoltó berendezést, eszközt, készüléket, felszerelést, illetőleg anyagot kell a helyszínen készenlétben tartani. (4) A fali tűzcsapok, valamint a (3) bekezdés szerint helyettük biztosított tűzoltó berendezés, eszköz, készülék, felszerelés, illetőleg anyag mennyiségét és helyét – ha azt jogszabály vagy nemzeti szabvány nem szabályozza – a tűzvédelmi hatóság határozza meg. 51. § (1) Az oltóvíz biztosítására – ha az más módon nem oldható meg – önálló víztárolót (medencét, tartályt) kell létesíteni. (2) A víztároló befogadóképessége nem lehet kisebb 50 m3-nél, alsó szintje pedig legfeljebb 7 méterrel lehet mélyebben a talajszintnél. (3) A víztároló kivételi helyét tűzoltó

gépjárművel megközelíthetően kell kialakítani. (4) A víztároló és a védeni kívánt építmény, szabadterület közötti távolság nem haladhatja meg az 500 métert. (5) Oltóvízként figyelembe vehető: – a hűtőtorony vízmedencéjének vagy az egyéb, technológiai víznek – a tűzoltásra való felhasználás miatt – a technológiai berendezésben veszélyt nem előidéző, – a település közüzemi vízműve víztárolójának tűzoltási célra biztosított vízmennyisége is. 52. § (1) A tűzoltási célra figyelembe vehető 100 m3 alatti önálló víztárolót legalább egy, az ennél nagyobbakat pedig minden megkezdett 100 m3 térfogat után egy-egy szívócsővezetékkel kell ellátni. (2) A szívóvezeték belső átmérője legalább NA 100 legyen, alsó végződését szűrővel, felső vízszintes irányú végződését pedig szabványos A-jelű (NA 100) csonk kapoccsal és kupak kapoccsal kell ellátni. (3) A szívócsővezetékeket

egymástól legalább 5 m távolságra kell elhelyezni. 53. § (1) Oltóvízként számításba vehetők azok a nem időszakos természetes felszíni vizek (pl folyók, patakok, tavak) is, amelyek a védendő építménytől 500 méternél nincsenek nagyobb távolságra. (2) A vízszerzési helyet úgy kell kiépíteni, hogy az a tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető és az oltóvíz – a vízállástól függetlenül – mindig akadálytalanul kiemelhető legyen. 54. § (1) Az oltóvizet szolgáltató berendezések, valamint tartozékaik és szerelvényeik üzemképességéről, karbantartásáról, továbbá fagy elleni védelméről a fenntartónak kell gondoskodnia. (2) A tűzoltó vízforrásokat, valamint azok szerelvényeit és tartozékait nemzeti szabvány szerint kell felülvizsgálni, illetve karbantartani. (3) A tűzoltó vízforrásokat nemzeti szabványnak megfelelő jelzőtáblával kell ellátni. 55. § A tűzoltó berendezések, tűzoltó

készülékek, felszerelések és egyéb technikai eszközök működéséhez szükséges oltó- és egyéb anyagokat biztosítani kell. TŰZOLTÓTECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK III. FEJEZET JELZŐTÁBLA VÍZVEZETÉKEKHEZ ÉS TŰZOLTÓVÍZFORRÁSOKHOZ E fejezet tárgya az ivóvíz-távvezetékek, a helyi vízelosztó és a helyi bekötővezetékek üzemeltetéséhez szükséges szerelvények, továbbá a távvezetékek nyomvonalának jelölésére használatos, valamint a tűzoltó-vízforrások helyét, teljesítőképességét, esetleges különleges rendeltetését jelző táblák. A fejezet a nem ivóvízvezetékek jelzőtábláira is vonatkozik (pl ipari víz, nyersvíz, üzemi vízvezeték), ha a vízfajtára a jelzőtáblán utalás történik. 1. FELHASZNÁLÁSI TERÜLET A jelzőtáblák (a továbbiakban: tábla) kialakításuktól függően a következők:  A jelű tábla: ivóvíz-távvezetékekhez,  B jelű tábla: helyi vízelosztó vezetékekhez,  C

jelű tábla: bekötővezetékekhez,  D jelű tábla: tűzoltó-vízforrásokhoz. 2. KÖVETELMÉNYEK 2.1 Méretek A táblák és az írásjelek méreteit, továbbá a felirati mezők elrendezését a függelék tartalmazza (1.8 ábrák). Az A, a B és a C jelű táblák esetén a távolságjelző kereszt szárszélessége 4-5 mm, szárhosszúsága pedig 35 mm legyen. A távolsági adatok esetén az egész métereket a tizedméterektől vesszővel kell elválasztani. A D jelű, egyben a tűzcsapot jelző táblára vonatkozó 4 ábra az alaptábla méreteit is mutatja. A D jelű táblára vonatkozó 48 ábrák példaként mutatják az egyes tűzoltó vízforrások tábláinak kialakítását és feliratozását. 2.2 Anyag A táblák és az írásjelek anyaga a 2.32 szakasz követelményeit kielégítő – anyagában színezett – műanyag. Meglevő hálózatok tábláinak pótlásához a fejezet követelményeit kielégítő fémtáblák is felhasználhatók. 2.3 Kivitel 2.31 A

“Víztávvezeték” feliratot az A jelű táblán, továbbá a “Víz” feliratot a B jelű táblán, fent, középen, a C jelű táblán pedig jobbra, fent kell elhelyezni. 2.32 A táblák az időjárási és mechanikai hatásokkal szemben ütés-, korrózió-, illetve öregedésállóak, valamint színtartóak legyenek. Hosszan tartó UV sugárzás, nedvesség vagy ingadozó hőmérséklet hatására se következzen be a táblák olyan mértékű alakváltozása és elszíneződése, amely a feliratozás olvashatatlanságát eredményezné. 2.33 A nem használható tűzcsap (8 ábra) jelölésére átlósan elhelyezett, a keret szélességével és színével megegyező csíkot kell elhelyezni – levehető módon – a tűzcsapot jelző táblán (4. ábra) 2.4 Szín 2.41 A tolózárt jelző tábla (A, B és C jelű tábla) alapszíne: RAL 5010 enciánkék, betű-, szám- és jel színe (a továbbiakban: feliratozása): RAL 9002 szürkésfehér. 2.42 Az ürítőzárt jelző

tábla (A és B jelű tábla) alapszíne: RAL 6018 sárgászöld, feliratozása: RAL 9002 szürkésfehér. 2.43 A légtelenítő szerelvényt jelző tábla (A és B jelű tábla) alapszíne: RAL 5010 enciánkék, feliratozása: RAL 9002 szürkésfehér. 2.44 A házi főelzárót jelző tábla (C jelű tábla) alapszíne: RAL 5010 enciánkék, feliratozása: RAL 9002 szürkésfehér. 2.45 A válaszzárt jelző tábla (nyomásövezeti zónahatáron A és B jelű tábla) alapszíne: RAL 3000 tűzvörös, feliratozása: RAL 9002 szürkésfehér. 2.46 A tűzcsapot, a sekély kutat, a mély kutat és a medencét jelző táblák (D jelű táblák) alapszíne: RAL 9010 fehér, kerete: RAL 3000 tűzvörös, feliratozása: RAL 9005 fekete. 2.5 Feliratozás 2.51 Az írásmód függőleges, vastag vonalú, közepes írás 2.52 A felirati mezők tartalmának részletezése az A, a B és a C jelű tábla ábrája alapján: a) A szerelvény nyilvántartására való legfeljebb 12 helyiértékű szám

vagy barcode (az A, a B és a C jelű táblához). b) A szerelvény rendeltetésére utaló rövidítések a következők szerint: Z tolózár L légtelenítő szelep H házi főelzáró AL önműködő légtelenítés Ü ürítőzár VZ válaszzár nyomásövezeti zónahatáron c) A csővezeték névleges átmérője (DN) mm-ben. d) Távolsági adatok méterben, felülnézetben balról vagy jobbról és elölről. Az üresen maradt bal vagy jobb oldali mezőbe a szerelvény kezelőszervének nyitási irányát kell feltüntetni: Balra forgó nyíl, ha felülről nézve az óramutató járásával ellentétes vagy jobbra forgó nyíl, ha az óramutató járásával megegyező a szerelvény nyitási iránya. e) Utalás a vezeték üzemeltetőjére (az A és a B jelű tábla esetén). 2.52 A felirati mezők tartalmának részletezése a D jelű táblák ábrái alapján: a) A szerelvény rendeltetésére utaló rövidítések a következők szerint: T tűzcsap M medence hT habtűzcsap E

52 mm kiömlőnyílású tűzcsap K kút b) A csővezeték névleges átmérője (DN) mm-ben. A T után levő szám annak a nyomócsőnek a névleges átmérőjét jelenti mm-ben, amelyről a megjelölt tűzcsap a vizet kapja. Ebből a számból következtetni lehet a tűzcsap vízhozamára Az M után levő szám – 999 m3-ig – a medence űrtartalmát jelenti m3-ben. 999 m3-nél nagyobb űrtartalmú medence jelölése a következő: 1000–1999 m3-ig a harmadik számjegy helyére . 1, 2000–2999 m3-ig a harmadik számjegy helyére . 2, 3000–3999 m3-ig a harmadik számjegy helyére . 3 kerül, és így tovább, az első két számjegy helye pedig üresen marad. A 7 ábrán feltüntetett három 0 csupán a számjegyek helyét mutatja. A K után levő szám a kút átlagos vízszintjének a talajszinttől mért mélységét jelenti m-ben. Megjegyzés: Sekély kút az, amelynek az átlagos vízfelszíne a talajszinttől mérve 6 m-nél nincs mélyebben, míg a mély kút átlagos

vízfelszíne ennél mélyebben van. c) Távolsági adatok méterben, felülnézetben balról vagy jobbról és elölről. Az üresen maradt bal vagy jobb oldali mezőbe vagy a tábla valamelyik alsó sarkába a szerelvény kezelőszervének nyitási irányát kell feltüntetni: Balra forgó nyíl, ha felülről nézve az óramutató járásával ellentétes vagy jobbra forgó nyíl, ha az óramutató járásával megegyező a szerelvény nyitási iránya. 2.53 Ha a csővezetékben ipari víz van, akkor a rövidítések elé I betűt (az ipari víz rövidítését) kell tenni (pl. IZ, IT) 2.54 A háromágú nyíl a vízforrás helyének az irányát jelenti a melléje, illetve alája írt számokkal, jobbra, balra, illetve előre. A kör alakú nyíl az elzárószerelvény nyitási irányát mutatja 2.55 Az E betűt a tábla alsó sarkában kell elhelyezni 3. MEGNEVEZÉS ÉS MEGRENDELÉSI ADATOK 3.1 Megnevezés Példák Tábla a víztávvezeték szerelvényének, illetve

nyomvonalának megnevezésére: A jelű jelzőtábla Tábla a helyi vízelosztó vezeték szerelvényének megnevezésére: B jelű jelzőtábla Tábla a bekötővezeték szerelvényének megnevezésére C jelű jelzőtábla A tűzcsapot jelző tábla megnevezése: D jelű jelzőtábla tűzcsaphoz A sekély kutat jelző tábla megnevezése: D jelű jelzőtábla sekély kúthoz 3.2 Megrendelési adatok A táblák megrendelésekor a következő adatokat kell megadni: – a tábla megnevezését; – a tábla anyagát; – a tábla alap- és a feliratozás színét a RAL-színminta jelének megadásával; – a feliratozást: = a szerelvény nyilvántartási számát (ha van), = a szerelvény rövidített jelölését, = a szerelvény rövidített jelölését, = a csővezeték névleges átmérőjét, = távolságmeghatározó számo(ka)t, = a szerelvény nyitási irányát, és = az üzemeltető adatait (az A és B jelű tábla esetén). A táblára vonatkozó egyéb kiviteleket (pl.

furatlan, nyomott, festett, cserélhető felirat, kétoldalon megjelölt felirat) megegyezés szerint kell megadni. Példa A jelű jelzőtábla Ipari vízhez tolózár (IZ). Anyaga: műanyag. Alapszíne: RAL 5010 enciánkék, feliratozása: RAL 9002 szürkésfehér. A szerelvény nyilvántartási száma: C 5413. névleges átmérője (DN): 1200 mm. A szerelvény a táblától jobbra 16,3 m, előre 17,4 m-re van (felülről nézve), nyitási iránya balra (az óramutató járásával ellentétesen). Üzemeltető (neve, címe): A hibabejelentés telefonszáma: 4. ELHELYEZÉS A táblát céljának megfelelő helyen, 2 m magasságban, maradóan és jól látható módon kell felerősíteni. Felerősítéskor ügyelni kell arra, hogy a tábla el ne fordulhasson A tábla legyen felerősíthető önmagában vagy hátsó tartólemezzel, és ahhoz 2 db csavarral, rejtetten lehessen rögzíteni a táblát. A tábla rögzítésére a hátsó tartólemez kialakítása tegye lehetővé annak

felerősítését oszlopra is (hevederrel, acélpántos rögzítéssel, bilinccsel stb.) Föld alatti vagy föld feletti tűzcsap, illetve habtűzcsap jelzésére a táblát a szerelvényszekrény (a szerelvényszekrényekre vonatkozó műszaki követelmények szerint) felett kell elhelyezni. Medence tábláján, ha a medencében szívócső van, amelyhez a tűzoltó szivattyú közvetlenül csatlakoztatható, a távolságot jelző számok a szívócső távolságát, egyéb esetben pedig a szívóaknafedélnek a táblától mért távolságát adják meg. 5. ALKALMAZÁS Táblával kell megjelölni minden föld alatti és föld feletti (a föld alatti, valamint a föld feletti tűzcsapra vonatkozó műszaki követelmények szerint) tűzcsapot. Oltóvíztároló medencét, kutat és egyéb vízforrást csak akkor kell megjelölni, ha megjelölését jogszabály vagy hatóság előírja. Nem kell megjelölni a fali tűzcsapot (a fali tűzcsapra vonatkozó műszaki követelmények

szerint). Függelék 10. Ismertesse a tűzoltó vízforrások és tartozékaik felülvizsgálatára , karbantartására vonatkozó követelményeket (OTSZ, TMK 1 sz. melléklet IV fej ) 54. § (1) Az oltóvizet szolgáltató berendezések, valamint tartozékaik és szerelvényeik üzemképességéről, karbantartásáról, továbbá fagy elleni védelméről a fenntartónak kell gondoskodnia. (2) A tűzoltó vízforrásokat, valamint azok szerelvényeit és tartozékait nemzeti szabvány szerint kell felülvizsgálni, illetve karbantartani. (3) A tűzoltó vízforrásokat nemzeti szabványnak megfelelő jelzőtáblával kell ellátni. 55. § A tűzoltó berendezések, tűzoltó készülékek, felszerelések és egyéb technikai eszközök működéséhez szükséges oltó- és egyéb anyagokat biztosítani kell. TŰZOLTÓTECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK IV. FEJEZET TŰZOLTÓ-VÍZFORRÁSOK ÉS TARTOZÉKAIK FELÜLVIZSGÁLATA, KARBANTARTÁSA E fejezet tárgya tűzoltáshoz

vízkivételezésre használható tűzcsapok, víztárolók (medence, tartály), természetes felszíni vizek, tűzcsapszekrények, szerelvények és tartozékok (a továbbiakban: tűzoltóvízforrások) felülvizsgálata és karbantartása. Nem tárgya a fejezetnek a beépített tűzoltó berendezések vízellátásának felülvizsgálata. 1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.1 A vízkivételi helyeket, azok szerelvényeit és tartozékait legalább félévenként – a fagy elleni védelmet szükség szerint – a fenntartónak felül kell vizsgáltatnia. Megjegyzés: Felülvizsgálatot csak szakvizsgával rendelkező személy végezhet. 1.2 A vizsgálatok alapján feltárt hiányosságokat meg kell szüntetni A tűz vagy egyéb káreset során meghibásodott, illetve az oltáshoz használt vízkivételi helyek és azok szerelvényeinek karbantartását, javítását azonnal el kell végezni. 1.3 A vízkivételi helyekről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:  a

felülvizsgálat, karbantartás időpontját,  a felülvizsgálatot, karbantartást végző nevét, megállapításait,  az esetlegesen javítást végző nevét és a javítás megnevezését. 1.4 A tűzoltó-vízforrások jelzőtábláinak adatait és épségét ellenőrizni kell 1.5 A vízkivételi helyek az év minden szakában hozzáférhetőek, a szerelvények és a tartozékok rendeltetésszerűen használhatók legyenek. 1.6 A tűzcsapokat és a szerelvényeket karbantartáskor – a védőfesték lekopása vagy sérülése esetén – korrózió ellen védeni kell. 2. VEZETÉKES VÍZELLÁTÁS SZERELVÉNYEI ÉS TARTOZÉKAI Felülvizsgálatkor és karbantartáskor a vízvezetéket teljesen át kell öblíteni. Megjegyzés: Az átöblítést a tiszta víz megjelenéséig kell végezni. 2.1 Tűzcsapok általános előírásai 2.11 A vízvezetéki hálózatban – legalább annak átadásakor – teljesítménymérést kell végezni A hálózat megfelelő, ha a

legkedvezőtlenebb vízkivételi helyen levő tűzcsapjából a megengedett legkisebb üzemi nyomáson kifolyó vízmennyiség az arra vonatkozó szabályzat szerinti. 2.12 A felülvizsgálatot, a karbantartást vagy a javítást követően a fali tűzcsapokat és tűzcsapszekrényeket – a közterületen levő tűzcsapok kivételével – ellenőrző fémzárral kell ellátni. 2.2 Föld alatti tűzcsap (vonatkozó műszaki követelmények szerint) 2.21 A kifolyócsonk lezárására való záró- vagy védősapka eltávolítása után meg kell vizsgálni a tűzcsapházat. Ha benne víz található, akkor szükségszerűen tisztítani, javítani vagy cserélni kell 2.22 Ha a tűzcsapszekrényben is található víz, akkor – a víz eltávolítása után – ellenőrizni kell a tűzcsap zárószerkezetét, a hibát és a szivárgást meg kell szüntetni. 2.23 A tűzcsap kifolyócsonkjának és a zárósapkának menetes részeit a szennyeződésektől meg kell tisztítani és be

kell zsírozni. Ellenőrizni kell a tömszelence állapotát A sérült tömítést ki kell cserélni. Hiányzó védő- vagy zárósapkát pótolni, a sérültet pedig cserélni kell 2.24 A tűzcsap menetét idomszerrel ellenőrizni kell Hibás működés esetén azt meg kell javítani 2.25 A tűzcsap szelepe tűzcsapkulccsal könnyen legyen működtethető A szelep nehezen járó vagy hibás zárószerkezetét, illetve nem működő víztelenítés esetén a szelepet ki kell szerelni, és a hibát meg kell szüntetni. 2.3 Föld feletti tűzcsap (vonatkozó műszaki követelmények szerint) 2.31 A tűzcsap állapotát szemrevételezéssel ellenőrizni kell 2.32 Ellenőrizni kell a csonkkapcsok és a tömítések állapotát Azokat a szennyeződésektől meg kell tisztítani. 2.33 A tűzcsap (szelep) kinyitásával meg kell győződni annak üzemképességéről 2.34 A szelep föld feletti tűzcsapkulccsal (mely a vonatkozó műszaki követelmények szerinti) és/vagy egyetemes

kapocskulccsal könnyen legyen működtethető. 2.35 Nehezen járó vagy hibás zárószerkezet, valamint elégtelen víztelenítés esetén a 255 szakasz szerint kell eljárni. 2.4 Fali tűzcsap és falitűzcsap-szekrény oltóvízvezetékhez (vonatkozó műszaki követelmények szerint). 2.41 Szemrevételezéssel ellenőrizni kell:  a tűzcsap (csepegésre, szivárgásra, zárásra),  a falitűzcsap-szekrény, és  a szerelvények állapotát. 2.42 A tűzcsap (szelep vagy golyóscsap) üzemképességéről – a szerelvényszekrényben levő tartozékok eltávolítása után – annak kinyitásával kell meggyőződni. 2.43 Ellenőrizni kell, hogy a tűzcsap könnyen nyitható és jól zárható-e Nehezen nyitható csap vagy zárás után tapasztalható vízszivárgáskor a szelepet javítani vagy cserélni kell. 2.44 Ellenőrizni kell a tömszelence tömítését A próba során a tűzcsap nyomócsonkját Z jelű kupakkapoccsal kell lezárni és a szelepet ki kell

nyitni. Szivárgás nem lehet Szivárgás észlelésekor a tömítést cserélni kell. 2.45 A tűzcsapot a szennyeződésektől meg kell tisztítani 2.46 Víztelenítéses rendszerű hálózathoz tartozó fali tűzcsap ellenőrzésekor és karbantartásakor meg kell győződni a tökéletes víztelenítésről. Nem megfelelő víztelenítéskor a szükséges javítást el kell végezni. 2.47 Meg kell vizsgálni, hogy a tűzcsapra szerelt és a felhasználási irányokban kifektetett tömlő nem törik-e meg olyan mértékben, hogy a tömlő keresztmetszetét szűkítve a víz áramlását akadályozza, vagy esetleg károsodást okoz a tömlőben. 2.48 Ellenőrizni kell, hogy a nyomótömlő a sugárcsővel és a fali tűzcsappal összeszerelt állapotban van-e. 2.49 Ellenőrizni kell a tömlő és a tűzoltó-sugárcső tartószerkezeteinek meglétét és használhatóságát, meg kell győződni a szellőzőfuratok (vízelvezető nyílások) meglétéről. 2.410 Meg kell győződni

arról, hogy a falitűzcsap-szekrény ajtaja és a tolózár könnyen nyitható-e 2.411 A falitűzcsap-szekrényt a szennyeződésektől meg kell tisztítani Az esetleges rozsdát kívülbelül el kell távolítani, a hiányzó festést és feliratokat, jelzéseket a tűzveszélyes figyelmeztető és tűzoltósági jelzőtáblákra vonatkozó műszaki követelmények szerint pótolni kell. 2.5 Fali tűzcsap és falitűzcsap-szekrény száraz felszálló vezetékkel 2.51 Száraz tűzivíz-vezeték tűzcsapszekrényében levő szerelvényeket (gömbcsapok) legalább 5 évenként nyomáspróbázni kell. A próbanyomás értéke az arra vonatkozó szabályzat szerint 2.52 Felülvizsgálatkor és karbantartáskor értelemszerűen a 24 szakaszban foglaltakat kell alkalmazni azzal a különbséggel, hogy meg kell vizsgálni a vezetékrendszer vízteleníthetőségét és feltöltéskor a légteleníthetőségét. 2.6 Tűzcsapszekrény föld alatti tűzcsaphoz (vonatkozó műszaki

követelmények szerint) 2.61 A tűzcsapszekrény állapotát szemrevételezéssel ellenőrizni kell 2.62 A tűzcsapszekrény fedelének felnyitása után meg kell vizsgálni, hogy a szekrényben nincs-e víz. Ha abban víz található, akkor a 221 és 222 szakasz szerint kell eljárni 2.63 A víz eltávolítása után a tűzcsapszekrényt az iszaptól és egyéb szennyeződésektől meg kell tisztítani. 2.64 Eredeti helyzetéből kimozdult vagy megsüllyedt tűzcsapszekrényt új alapra kell helyezni úgy, hogy fedele a talajszinttől legalább 0,02 m-rel magasabban legyen. 2.65 A hibás tűzcsapszekrényt meg kell javítani vagy ki kell cserélni 2.66 A tűzcsapszekrény fedele lánccal jól illeszkedő, zsírozott és tűzcsapkulccsal könnyen leemelhető legyen. 2.67 A tűzcsapszekrény fedelét és legalább 1 m2-es környezetében a talajt hulladéktól, iszaptól, hótól, jégtől és más szennyeződéstől rendszeresen meg kell tisztítani. 2.7 Szerelvényszekrény föld

alatti tűzcsaphoz (vonatkozó műszaki követelmények szerint) 2.71 Ellenőrizni és értelemszerűen alkalmazni kell felületvizsgálatkor és karbantartáskor a 241, a 2.47 és a 2410 szakaszban foglaltakat 2.72 Ellenőrizni kell a szerelvényszekrényben és a szerelvényszekrény mellett levő tartozékok meglétét. 2.73 Meg kell vizsgálni a felszerelések elhelyezésére való tartók állapotát 2.8 Szerelvényszekrény föld feletti tűzcsaphoz (vonatkozó műszaki követelmények szerint) Ellenőrizni és értelemszerűen alkalmazni kell a 2.41, a 247 és a 2410 szakaszban, továbbá a 2.7 szakaszban foglaltakat 2.9 Állványcső föld alatti tűzcsaphoz (vonatkozó műszaki követelmények szerint) 2.91 Szemrevételezéssel ellenőrizni kell az állványcső állapotát 2.92 Gyakorlati próbával – a vízvezeték-hálózat átöblítése után – meg kell győződni a szelepek helyes működéséről . 2.93 A menetes csatlakozásokat a szennyeződésektől meg kell

tisztítani és be kell zsírozni Ellenőrizni kell továbbá a szűrő tisztaságát és a tömítőgyűrű épségét is. 2.94 Meg kell vizsgálni, hogy az állványcsőtörzshöz képest a szerelvényház elforgatható-e 2.95 Ellenőrizni kell az állványcsőtörzs alsó részére szerelt, a föld alatti tűzcsaphoz csatlakozó menetes szerelvény megbonthatóságát. 2.10 Tűzcsapkulcs (vonatkozó műszaki követelmények szerint) A tűzcsapkulcs használhatóságáról gyakorlati próbán kell meggyőződni (pl. elforgatható-e) 2.11 Tűzoltó-nyomótömlő 2.111 A tömlőt ki kell fektetni és szemrevételezéssel meg kell vizsgálni, hogy nem nedves-e, nem penészes-e és nincsenek-e rajta külsérelmi nyomok, valamint láthatók-e rajta a megjelölésre vonatkozó adatok. Ellenőrizni kell a tömlő hosszát (a tűzoltó nyomótömlőre vonatkozó műszaki követelmények szerint). Eredményes vizsgálat után a tömlőt puha kefével mindkét oldalon le kell kefélni, a

gumizott tömlőt belül síkporozni kell. 2.112 A természetes növényi anyagú tömlőt 2 évenként, a szintetikus anyagút pedig a tűzoltó nyomótömlőre vonatkozó műszaki követelmények szerint nyomáspróbázni kell. Azt a tömlőt, amelyen a nyomáspróba ideje nem látható vagy lejárt, továbbá olyan külsérelmi nyomok vannak rajta, amelyek a használhatóságot kétségessé teszik, soron kívül nyomáspróbázni kell. 2.113 A természetes növényi anyagú tömlő nyomáspróbáját a tömlőben levő levegő teljes kinyomása, az egyik tömlővég lezárása, a másik tömlővéghez nyomáspróba elvégzésére alkalmas készülék csatlakoztatása után 10 bar túlnyomású hideg vízzel kell elvégezni. Természetes növényi anyagú nyomótömlő esetében a nyomáspróbát a tömlő teljes megduzzadása és átnedvesedése után lehet csak elvégezni. 2.114 Szintetikus anyagú tömlő nyomáspróbája a tűzoltó nyomótömlőre vonatkozó műszaki

követelmények szerint. 2.115 Ellenőrizni kell, hogy a létesítményekben az előírt számú tartaléktömlő van-e A nyomáspróbára vagy egyéb más okból elszállított tömlőket pótolni kell. 2.116 A nyomáspróbák elvégzése után a tömlőket meg kell szárítani A nyomáspróba időpontját maradó módon fel kell tüntetni. 2.117 Meg kell vizsgálni továbbá, hogy a tömlőn levő kapocstestek nem hibásak-e, nem sérültek-e és hogy a tűzcsapra, az állványcsőre, a tűzoltó-sugárcsőre, továbbá a hosszabbításra való tömlők csatlakozó szerelvényei összekapcsolhatók-e. Ellenőrizni kell a tömítőgyűrűk meglétét és épségét Meg kell vizsgálni továbbá a tömlővégződések bekötését a tűzoltó nyomótömlőre vonatkozó műszaki követelmények szerint. 2.12 Tűzoltó-sugárcső (vonatkozó műszaki követelmények szerint) 2.121 Szemrevételezéssel ellenőrizni kell a tűzoltó-sugárcső állapotát, a sugármarkolat

védőbevonatának épségét. 2.122 Meg kell vizsgálni, hogy a lövőke, annak tömítése és a csatlakozás megfelel-e az előírt követelményeknek. Hiányzó vagy hibás tömítést pótolni, illetve cserélni kell 3. VÍZTÁROLÓK ÉS VÍZFORRÁSOK 3.1 A víztárolók (medence, tartály) vízszintjét, az utántöltésre való szerelvények állapotát, a szívóvezeték lábszelepének működőképességét meghatározott időszakonként ellenőrizni kell. 3.2 A természetes vízforrások (folyó, patak, tó stb.), vízkivételi helyek szerelvénye és felszereléseinek vizsgálatakor, illetve ellenőrzésekor a fejezet előírásait kell értelemszerűen alkalmazni. 3.3 A természetes vízforrás, vízkivételi hely kiválasztásakor vizsgálni kell a vízforrás teljesítményét, a megközelíthetőséget és az akadálytalan vízkivétel lehetőségét. 11. Ismertesse a tűzoltókészülékek, felszerelések elhelyezésére, ellenőrzésére vonatkozó tűzvédelmi

előírásokat! (OTSZ, TMK 1. sz melléklet I-II fejezet) Tűzoltó készülék, felszerelés 56. § (1) A létesítményekben a (2) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve legalább 1–1 db, az ott keletkező tűz oltására alkalmas – a vonatkozó jogszabályokban és nemzeti szabványokban foglalt követelményeket kielégítő – tűzoltó készüléket kell elhelyezni a) az ,,A és ,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, illetve veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után; b) az ,,A és ,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein – attól függően, hogy azok milyen tűzveszélyességi osztályúak – a c)–e) pontban foglaltak szerint; c) a ,,C tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az – ,,A és ,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint

veszélyességi övezet területével csökkentett – alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként; d) a ,,D tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az – ,,A és ,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett – alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként; e) az ,,E tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint. (2) Ha jogszabály vagy nemzeti szabvány másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű (pl. kereskedelmi, iroda) helyiségeket, amelyek tekintetében – gazdálkodó, illetve rendeltetési egységenként – az

(1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (3) Jogszabály vagy nemzeti szabvány, illetőleg a tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, illetőleg eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja. (4) A tűzoltó-technikai eszközt, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. (5) A tűzoltó berendezést, készüléket, eszközt, felszerelést és anyagot jogszabály, illetve nemzeti szabvány előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni. Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését nem hajtották végre akkor az nem tekinthető üzemképesnek. TŰZVÉDELMI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK TŰZOLTÓTECHNIKAI

ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK I. FEJEZET HORDOZHATÓ TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK ELLENŐRZÉSE ÉS JAVÍTÁSA E fejezet tárgya a vonatkozó műszaki követelmények szerinti hordozható és szállítható tűzoltó készülékek (a továbbiakban: tűzoltó készülékek) ellenőrzésére és javítására vonatkozó előírások. 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1 Tartály: A tűzoltó készülék nyomástartó része, amely általában domború vagy homorú véglezárásokkal, a töltéshez és/vagy az ürítéshez, vagy a tartozékok (pl. nyomásmérők, záróelemek) felszerelésére nyílással vagy nyílásokkal van kialakítva. 1.2 Tartozékok: A tűzoltó készülék tartályára szerelt szerelvények, amelyeket a készenlétben tartás vagy a használat során az üzemi nyomás minden esetben és kialakításnál terhel. 1.3 Töltet: A tűzoltó készülékben lévő tűzoltó anyag tömege vagy térfogata Megjegyzés: A tűzoltó készülékben lévő vizes alapú töltet

térfogatban (literben), az egyéb készülékek töltete pedig tömegben (kilogrammban) van kifejezve. 1.4 Ellenőrzést, javítást végző személy: Az ellenőrzésre, javításra jogosultság feltétele, hogy az ezt végző személy rendelkezzen megfelelő képesítéssel, gyakorlattal, alkatrésszel, szerszámmal, felszereléssel és javítási technológiával, továbbá legyen képes a szabványban rögzített ellenőrzéseket, javításokat szakszerűen elvégezni. Megjegyzés: A megfelelő képesítés és gyakorlat, valamint az egyéb feltételek a vonatkozó rendelet és az E függelék szerint. 1.5 Tűzoltó anyag (a továbbiakban: oltóanyag): A tűzoltó készülékekben lévő olyan anyag, amely a tűz oltására használatos. 1.6 Hajtóanyagpalack: Olyan nyomástartó edény, amely a tartály belsejében van, vagy ahhoz kívül van csatlakoztatva és hajtógázt tartalmaz, működtetéskor az oltóanyagot kijuttatja a tűzoltó készülékből. 1.7 Ellenőrzés,

javítás: Olyan műszaki és adminisztratív tevékenységek összessége, amelyek célja a tűzoltó készülékek eredeti állapotának a megtartása vagy az abba való visszaállítása. 1.71 Alapellenőrzés és javítás: Az elvégzendő műveletek a B függelék szerint 1.72 Középellenőrzés és javítás: Az elvégzendő műveletek a C függelék szerint 1.73 Teljes körű ellenőrzés és javítás: Az elvégzendő műveletek a D függelék szerint 1.8 Cserélhető alkatrészek, tartozékok: Olyan alkatrészek, tartozékok és oltóanyagok cseréje, amelyeket a gyártó jóváhagyatott, és az illetékes hatóság engedélyezett. 1.9 Javítóműhely: Olyan BM OKF hatósági engedéllyel rendelkező minősített műhely, szervizbázis, amely képes elvégezni a B–D függelékekben leírt műveleteket, figyelembe véve a gyártó és/vagy a képviselő útmutatásait. 1.10 Hordozható tűzoltó készülék: Olyan eszköz, amely oltóanyagot tartalmaz, és amelyből az

oltóanyagot a tűzoltó készülékben lévő nyomás hatására irányíthatóan lehet kilövellni, és szakaszosan működtethető. A nyomás a tartályban lehet állandó vagy a működtetéskor egy palackból kiengedhető. A hordozható tűzoltó készülék kézben hordozható és kézzel működtethető, össztömege legfeljebb 20 kg. 1.11 Szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülék: Olyan eszköz, amely szén-dioxid oltóanyagot tartalmaz, amely egyben hajtógáz is. 1.12 Hajtóanyagpalackos habbal oltó tűzoltó készülék: Olyan eszköz, amelyből a hab vagy a vizes bázisú oltóanyag egy külön palackban tárolt hajtóanyagnak a tartályba történő beengedését követően juttatható ki. 1.13 Állandó nyomású habbal oltó tűzoltó készülék: Olyan eszköz, amelyből a hab vagy a vizes bázisú oltóanyag a tartályon belüli állandó nyomás felszabadításával juttatható ki. 1.14 Halonnal oltó tűzoltó készülék: Halogénezett szénhidrogént tartalmazó

eszköz, amelyből az oltóanyag a tartályon belüli állandó nyomás felszabadításával juttatható ki. 1.15 Hajtóanyagpalackos porral oltó tűzoltó készülék: Olyan eszköz, amelyből az oltópor egy külön palackban tárolt hajtóanyagnak a tartályba történő beengedését követően juttatható ki. 1.16 Állandó nyomású porral oltó tűzoltó készülék: Olyan eszköz, amelyből az oltópor a tartályon belüli állandó nyomás felszabadításával juttatható ki. 1.17 Hajtóanyagpalackos vízzel oltó tűzoltó készülék: Olyan eszköz, amelyből a víz egy külön palackban tárolt hajtóanyagnak a tartályba történő beengedését követően juttatható ki. 1.18 Állandó nyomású vízzel oltó tűzoltó készülék: Olyan eszköz, amelyből a víz a tartályon belüli állandó nyomás felszabadításával juttatható ki. 1.19 Törőszeges, állandó nyomású porral oltó tűzoltó készülék: Olyan állandó nyomás alatti eszköz, amelyből az

oltóanyag kilövellését végző működtető szerelvényt és pisztolyt el lehet távolítani anélkül, hogy a tartályban tárolt oltó- és hajtóanyag kiáramlása megtörténne, amelyet a tartályon lévő olyan záróelem tesz lehetővé, amely a működésbe hozatalkor eltörik. 1.20 A tűzoltó készülék készenlétben tartója: Olyan szervezet vagy személy, amely felelős a készenlétben tartott tűzoltó készülékekre vonatkozó ellenőrzési műveletek elvégzéséért, illetve a javítás biztosításáért. 1.21 Újratöltés: A javítás része, amely teljes vagy részleges oltóanyag-kibocsátásnál és tervezett oltóanyagcserénél történik. 2. A KÉSZENLÉTBEN TARTÓ ÁLTAL VÉGZENDŐ VIZSGÁLATOK A tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett vagy annak képviselője, aki megfelelő időközökben, rendszeresen vizsgálja a tűzoltó készülékeket, amelynek során ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülékek:  a tervezett

telepítési (készenléti) helyen vannak-e,  láthatók-e, és a készülékekkel szemben állva a címke olvasható-e,  használatbavétele nem ütközik-e akadályba,  jelzőműszer esetén az nem hiányzik, helyes értéket mutat,  épek és szerelvényekkel el vannak látva. Az ellenőrző vizsgálatokat legalább negyedévente kell elvégezni, amelynek tűrési ideje 2 hét. A készenlétben tartásra kötelezettnek kell gondoskodni a hiányosságok kijavításáról, illetve a periodikus javítások megtörténtéről, és azt dokumentálnia kell (G függelék). 3. JAVÍTÁS 3.1 Általános előírások 3.11 A tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett intézkedése alapján a rendszeres ellenőrzést, illetve javítást (lásd a B–D függelékeket) legalább évente kell elvégezni. Ha a tűzoltó készülék javításra szorul, akkor azt a javítás időtartamára működőképes tűzoltó készülékkel kell helyettesíteni. 3.12 A

tűzoltó készülék készenlétben tartását a következők esetén ki kell zárni:  készenlétben tartása veszélyes,  használata veszélyes,  állapota miatt üzemszerű használatra alkalmatlan,  a készülék nem rendelkezik BM OKF azonosító jellel,  a hajtóanyagpalack töltetének vesztesége, nyomásának csökkenése meghaladja a gyártó által megadott tűrést. 3.13 A javító szervezetnek a veszély elhárítására haladéktalanul intézkednie kell:  ha a tűzoltó készülék hibája a helyszínen nem javítható, akkor a “JAVÍTÁSRA SZORUL” tartalmú címkével kell ellátni; a címkét szembetűnő helyen kell a tűzoltó készülékre rögzíteni, amely tartalmazza a minősítő nevét vagy azonosító jelzetét és a dátumot,  a tűzoltó készülék javítási szükségességéről, az el nem végzett javításokról a készenlétben tartót írásban kell tájékoztatni. 3.14 A javítást követően

“FELÜLVIZSGÁLVA” jelölést és BM OKF azonosító jelet kell elhelyezni a tűzoltó készüléken oly módon, hogy az azonosító jel3 fele terjedelmével a javítást igazoló címkén helyezkedjen el. A készenlétben tartónál, a tűzoltó készülékekről vezetett nyilvántartásba be kell jegyezni a tűzoltó készülék használhatóságát igazoló “FELÜLVIZSGÁLVA” jelölést. 4. A TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK SELEJTEZÉSE 4.1 A következő tűzoltó készülékek az állapotuk vagy jogszabályi előírás miatt nem javíthatók, ha  a tűzoltó készülék gyártása óta 20 év eltelt,  az engedélyezett alkatrész és oltóanyag már nem áll rendelkezésre,  jogszabályi előírás alapján a forgalomból ki kell vonni,  a tűzoltó készüléken a gyártási idő nem olvasható el. 4.2 A hajtóanyagpalackokra és a szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékek palackjaira a vonatkozó szabályzatot kell figyelembe venni. 5. A TŰZOLTÓ

KÉSZÜLÉKEK ÚJRATÖLTÉSE A tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezettnek gondoskodnia kell arról, hogy a részben vagy teljesen kiürült tűzoltó készülék újratöltése megtörténjen, és ezen idő alatt a helyettesítése megoldott legyen. A tűzoltó készülékek újratöltését a gyártó által megadott eljárások és utasítások szerint kell végezni. Az újratöltés időpontját a tűzoltó készüléken jelölni kell 6. AZ ALKATRÉSZEK PÓTLÁSA Kizárólag a gyártó által engedélyeztetett, a hatóság által jóváhagyott alkatrészeket és oltóanyagot szabad felhasználni. Az alkatrészeknek és az oltóanyagnak az engedélyezési dokumentációban szereplőkkel azonosnak és beazonosíthatónak kell lennie. 7. A JAVÍTÁST IGAZOLÓ CÍMKE 7.1 A javítás elvégzését a címke felragasztásával kell jelölni, amely a gyártó jelöléseit ne takarja el, azzal ne legyen összetéveszthető, valamint segédeszköz nélkül legyen

olvasható. 7.2 A címkén a következő adatokat kell feltüntetni:  “FELÜLVIZSGÁLVA” jelölést,  a javítás típusát és idejét (év, hó),  a javítást végző szervezet nevét és címét,  az újratöltés időpontját,  a javítást végző személy nevét vagy jelét. 8. A JAVÍTÓMŰHELY MŰSZAKI FELSZERELTSÉGE 8.1 A javítóműhely műszaki felszereltségét és a javító tevékenységet az illetékes tűzvédelmi hatóság hagyja jóvá. 8.2 A javítóműhelynek legyen meg a tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi speciális felszerelése, technológiai leírása Rendelkezzen kiképzett ellenőrzésre, javításra jogosult személlyel A javítóműhelynek az általa javított minden egyes tűzoltó készülék típusra meg kell szerezni a gyártói vagy forgalmazói egyetértést a műszaki felszereltséget illetően is. Javítási tevékenység csak az erre feljogosító hatósági engedély5 birtokában végezhető. A

FÜGGELÉK (előírás) A tűzoltó készülékek élettartama és a javítási időközök Középellenőrzés A tűzoltó készülék Alapellenőrzés és javítás3) típusa és javítás3) (B függelék) (C függelék) Vizes oltóanyag-bázisú habbal és vízzel oltók Porral oltó A tűzoltó készülék élettartama 1 év 5 és 15 év Teljes körű Ellenőrzés és javítás3) (D függelék) 10 év 1 év 5 és 15 év 10 év 20 év 20 év Porral oltó, törőszeges, állandó nyomású2) Halonnal oltó1) 1 év 15 év 10 év 20 év 1 év - 10 év 20 év Szén-dioxiddal oltó 1 év - 10 év A vonatkozó szabályozás szerint 1) A halonnal oltó tűzoltó készüléket nem szabad kiüríteni, de legfeljebb 10 évenként a halon visszanyerésére alkalmas, zárt rendszerű eljárással kell leengedni (lásd az F mellékletei). 2) Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó készülékeket – újratöltésre – vissza kell juttatni a gyártóhoz.

3) . A kötelező ellenőrzési és javítási ciklusidők tűrési ideje 2 hónap A ciklusidőket a tűzoltó készülék készenlétbe állításától, de legfeljebb a készüléken feltüntetett gyártási időpontot követő 1 év elteltével kell számításba venni. Az 5. és 15 évben esedékes középellenőrzés és javítás magába foglalja az éves alapellenőrzés és javítás műveleteit is. A 10. éves teljes körű javítás magába foglalja az éves és az 5 évi műveleteket is B FÜGGELÉK (előírás) Az alapellenőrzés és javítás műveletei 1. Állandó nyomású vízzel, habbal, porral és halonnal oltók 2. 3. 4. 5. Törőszeges, állandó nyomású porral oltók Hajtóanyagpalackos vízzel és habbal oltók Hajtóanyagpalackos porral oltók Szén-dioxiddal oltók SorAz ellenőrzés és Szám javítás tárgya 1. A biztonsági és jelzőszerelvények ellenőrzése 2. A nyomásmérők ellenőrzése és átvizsgálása, a tűzoltó készülék üzemi

nyomásának ellenőrzése 3. A tűzoltó készülék külső szemrevételezése 4. 5. A szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülék tömegellenőrzése Az ürítőtömlő és lövőke ellenőrzése 6. A matrica ellenőrzése 7. A hajtóanyagpalack leszerelése A vízzel és habbal oltó tűzoltó készülékek tartályainak kiürítése A porral oltó tűzoltó készülék oltóporellenőrzése 8. 9. 10. 1 2 3 4 5 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X A tűzoltó készülék szerelvényeinek ellenőrzése X X Az elvégzendő feladatok és tevékenységek A tűzoltó készülék működőképességének megállapítása érdekében ellenőrizni kell a biztonsági és a jelzőszerelvényeket. A nyomásmérők ellenőrzése során, ha nem működnek akadálymentesen, vagy ha a mért nyomásérték az előírttól eltér, akkor a gyártó által megadottak szerint kell eljárni. Ahol nincs nyomásmérő, ott az erre való

csatlakozón kell a belső nyomást ellenőrizni. Meg kell vizsgálni, hogy a tűzoltó készülékek kifogástalan és biztonságos működését gátló korróziós hiba, horpadásos vagy domború deformáció vagy egyéb károsodás látható-e. Ha ilyenek találhatók, akkor a gyártó által megadottak szerint kell eljárni. A tűzoltó készülék tömegét le kell mérni és ellenőrizni kell a gyártó gépkönyvében megadott értékkel. A széndioxid-veszteség legfeljebb 10% legyen Ellenőrizni kell a tömlő és a lövőke állapotát, meg kell győződni arról, hogy használatra alkalmas, kifogástalan állapotban vannak. Ellenőrizni kell a matrica épségét, olvashatóságát és megfelelő tartalmát. A rögzítőszerelvények meglazításával a hajtóanyagpalackot le kell szerelni. Az oltóanyagtöltetet egy tiszta edénybe kell kiönteni és a gyártó által megadottak szerint kell ellenőrizni, további használatra való alkalmasságát megvizsgálni. Vizsgálni

kell az idegen anyagok jelenlétét, a csomósodást és a rögképződést. A tűzoltó készülék forgatásával az oltóport fel kell lazítani, ügyelve arra, hogy az ne folyhasson ki. Amennyiben a fenti felsorolt hibák valamelyike is látható, illetve nem válik folyóssá az oltópor, vagy bármilyen elváltozás tapasztalható, azt ki kell selejtezni, majd a D függelék 2. megjegyzésében foglaltak szerint újra kell tölteni. Szükség esetén levegő átfuvatással meg kell tisztítani a tűzoltó készülék szerelvényeit. Meg kell győződni arról, hogy a tömlő, a lövőke, a szűrő (ha van ilyen felszerelve), a felszállítócső és a töltőszelep hibátlan. Hiba esetén ki kell javítani vagy cserélni kell azokat. 11. 12. A működtető- és az elsütőfej-szerelvény ellenőrzése A hajtóanyagpalack vizsgálata X Ellenőrizni kell a működtető és ürítőszerelvényeket (ha van ilyen felszerelve). Meg kell tisztítani, fel kell újítani vagy újjal

kell pótolni, ha szükséges. Ahol a működtető- és az elsütőfej-szerelvény kiszerelhető X a töltet kibocsátása nélkül, meg kell tisztítani és ellenőrizni kell a hibátlan működőképességet, valamint az alkatrészek épségét. A sérült elemeket szükség esetén cserélni kell. X X X A mozgó alkatrészeket és a csavarmeneteket a gyártó ajánlása szerinti kenőanyag alkalmazásával védeni kell. A hajtóanyagpalackok külső szemrevételezése. A sérült palackok pótlásakor a gyártó előírásai szerint kell eljárni. SorSzám Az ellenőrzés és javítás tárgya 1 2 3 4 5 Az elvégzendő feladatok és tevékenységek A palack tömegét le kell mérni, és az értéket a palackon lévő beütéssel kell összehasonlítani. Ha a palackban az előírt értékhez képest 10%-kal nagyobb veszteség van, akkor a gyártó előírása szerint a hajtóanyagpalackot ki kell cserélni. 13. Az O gyűrűk, alátétek cseréje 14. A vízzel,

habbal oltó tűzoltó készülékek tartályainak belső vizsgálata A porral oltó tűzoltó készülékek tartályainak vizsgálata A vízzel, habbal oltók újratöltése A tűzoltó készülékek összeszerelése 15. 16. 17. 18. A szervizcímke kitöltése X X X X X X X X X X X X X X X A nyomástartó edények nemzeti szabályozásai alkalmazhatók. X A tömítőelemek ellenőrzésekor vagy cseréjekor a gyártó előírásai szerint kell eljárni. Ha a tömlő zárófóliás tömítőgyűrűvel van szerelve, azt minden esetben cserélni kell. A műveletet világító segédeszközzel kell elvégezni. Ellenőrizni kell a tartályok külső és belső bevonatának épségét és korróziómentességét. A sérült bevonatot fel kell újítani. A műveletet világító segédeszközzel kell elvégezni. Ellenőrizni kell a tartály korróziómentességét. A gyártó előírásait figyelembe véve az eredeti töltetet vissza kell tölteni, vagy újjal kell

helyettesíteni azt. X A gyártó előírásait figyelembe véve kell elvégezni. A véletlen működtetés megelőzése érdekében biztosítószerelvényt kell alkalmazni és fémzárolni, vagy annak megfelelő eljárást kell használni. X Minden karbantartási ciklust jelölni kell a 7. szakaszban foglalt előírások szerint. C FÜGGELÉK (előírás) A középellenőrzés és javítás műveletei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. A táblázatban megadottak a B függelékben szereplőkkel együtt végzendők el. A nyomásjelző műszerrel felszerelt, állandó nyomású tűzoltó készüléken, a gyártó előírásai szerint, a nyomásjelző működőképességét kell ellenőrzni. A tűzoltó készüléket ki kell üríteni, kivéve a halonnal és a szén-dioxiddal oltókat. A gyártó útmutatása szerint meg kell vizsgálni az oltóanyagot, lásd a D függelék 2. megjegyzését Nagyítóval részletesen vizsgálni kell a korróziós, sérült helyeket:  a

zárószerelvényeken, az elsütőfej-szerelvényen  a nyomásjelző műszeren  a tömlő- és a pisztolyszerelvényen Világítóeszköz és tükör segítségével meg kell vizsgálni a tartály belsejét, különös tekintettel a korróziós nyomokra és a belső bevonat hibátlanságára vonatkozóan. A hegesztési varratok épségét fokozottan vizsgálni kell. A tevékenység során a gyártó előírásai szerint kell eljártni, kétes esetekben pedig a gyártóhoz kell fordulni. Meg kell vizsgálni minden záróelemet a csatlakozó menet, alak, méret és bevonat szempontjából. A tűzoltó készülék összeszerelése. A tűzoltó készüléket a gyártó előírásait figyelembe véve meg kell tölteni oltóanyaggal és össze kell szerelni. A biztosító- és biztonsági szerelvények felszerelését követően a szervízcimke kitöltése. D FÜGGELÉK (előírás) A teljes körű ellenőrzés és javítás műveletei 1. A táblázatban szereplő

feladatokat a B és C mellékletben felsorolt eljárásokkal együtt kell elvégezni. 2. A tűzoltó készülékek teljes szétszerelését követően a hibás részeket selejtezni szükséges, majd ezeket újjal kell pótolni. A tartályt a rajta lévő jelölés értékének megfelelő nyomáson nyomáspróbának kell alávetni. A jelöletlen tartályokat javítani nem szabad, azokat selejtezni kell. Nyomáspróbának kell alávetni a biztonsági szelepet és a tűzoltó készülék mindazon szerelvényét, amely a működtetés során nyomás által terhelt. A biztonsági szerelvényt a gyártó előírásait figyelembe véve ellenőrizni és szükség esetén cserélni kell. 3. 4. 5. 6. Meg kell tölteni, össze kell szerelni és biztosítószerelvénnyel kell ellátni a tűzoltó készüléket, majd ki kell töltetni a szervízcimkét. Megjegyzés: 1. lásd az F függeléket, 2. oltópor Ha az oltópor hidegebb, vagy nagy relatív nedvességtartalmú levegővel érintkezik,

akkor az oltópor káros mennyiségű nedvességet abszorbeálhat. a) Mielőtt bármilyen oltóporral működő tűzoltó készüléket szétszerelnek, ellenőrizni kell, hogy a felülvizsgálat vagy karbantartás alatt ebben a megjegyzésben megadott óvintézkedések betarthatóak-e. Oltóport tartalmazó tűzoltó készüléket csak a lehető legszárazabb, rendelkezésre álló feltételek között (RM < 70% és 20 oC vagy a gyártó előírásainak megfelelően) és a vizsgálatokhoz szükséges, legrövidebb ideig szabad szétszerelni, hogy a légköri nedvesség oltóporra gyakorolt hatása csökkenjen. b) Ennél fontosabb, hogy az oltóportípusoknak egymáshoz vagy a szennyező anyagokhoz való keveredését el kell kerülni. Egyes oltóporok egymással érintkezve reakcióba lépnek, amelynek során szén-dioxid és víz keletkezik. A víz az oltópor csomósodását okozza, míg a keletkező szén-dioxid a rendszerben veszélyes nyomásnövekedést eredményezhet.

Egyidejűleg csak azonos típusú oltóport tartalmazó tűzoltó készüléket szabad szétszerelni és megvizsgálni. E FÜGGELÉK (előírás) Az ellenőrzésre és javításra jogosultak képzése és gyakorlata A tűzoltó készüléket ellenőrző és javító műhely számára a megfelelő gyakorlatról, alkatrészellátásról és a javítástechnológiai utasításról az adott tűzoltó készülék gyártója vagy forgalmazója képzést szervez vagy szerveztet, amelynek elvégzéséről nyilatkozatot ad ki, és amit független szervezet ellenőrizhet. Tűzvédelmi szakvizsgát a hatályos jogszabály alapján kell tenni F FÜGGELÉK (előírás) Halonnal oltó tűzoltó készülékek Az ózont károsító szénhidrogénekre és halogénezett szénhidrogénekre vonatkozó 22/1993. (VII 20.) KTM rendeletet be kell tartani a töltési és lefejtési műveleteknél G FÜGGELÉK (tájékoztatás) . A készenlétben tartó neve . Az ellenőrzést végző neve A tűzoltó

készülékek ellenőrzési és javítási nyilvántartása A javító(k) neve: . . . . Ellenőrzés időpontja: . Sorszám A tűzoltó készülék készenléti típusa gyári helye száma Az ellenőrzés időpontja (negyedév) I. II. III. IV. Javítás Megjegyzés A megjegyzés rovatban a BM OKF azonosító jel sorszámát fel kell tüntetni. II. FEJEZET TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK JAVÍTÁS ÉS KÉSZENLÉTBEN TARTÁS E fejezet tárgya az 1995. február 18-ig gyártási engedélyt kapott és belföldön forgalomba hozott kézi, hordozható, szállítható és járműre épített tűzoltó készülékek, valamint a beépített tűzoltó berendezések (a továbbiakban: tűzoltó készülék) javításának és készenlétben tartásának általános elvei és feltételei. 1. JAVÍTÁS A tűzoltókészülék-javítás (ellenőrzés, részleges és teljes javítás) hatósági engedélyhez kötött tevékenység. 1.1 Az

engedélyezés menete 1.11 Az engedélyt az kérelmezi, aki tűzoltó készülék javítással kíván foglalkozni 1.12 Az engedély megadásának feltétele egyrészt az ilyen irányú tevékenységre a területen felmerülő igény, másrészt a javítási tevékenységhez szükséges tárgyi és személyi feltételek maradéktalan megvalósítása. 1.13 A kérelmet az illetékes hatóságnak* címezve a területileg illetékes megyei (fővárosi) tűzoltóparancsnokságnak kell benyújtani. 1.14 A kérelem tartalmazza  a javítandó tűzoltó készülék megnevezését, gyártóját és javításának jellegét,  a javítóüzem (műhely) elrendezési tervét. A kérelemhez mellékelni kell:  a javítást végző személy tűzvédelmi szakvizsgabizonyítványának másolatát,  a javítás részletes technológiáját, és  ellenőrzési jegy, nyomáspróba adattábla, plombafogó nyomat tervét. 1.15 Az illetékes hatóság* a kérelem kézhezvétele

után kitűzi a helyszíni szemle időpontját és erről a kérelmezőt értesíti. 1.16 A javítási tevékenység csak a helyszíni szemle alapján – meghatározott típusú tűzoltó készülékekre – kiadott engedély birtokában kezdhető meg. 1.2 Javítási technológia 1.21 A tűzoltó készülékek javítására vonatkozó technológiai irányelveket a gyártó dolgozza ki 1.22 Az illetékes hatóság* által jóváhagyott technológiai irányelvek alapján a javító a helyi adottságoknak megfelelő részletes javítási technológiát készít. 1.3 A javítás jellege A tűzoltó készülékek javítása annak terjedelme szerint a következő lehet:  ellenőrzés,  részleges, és  teljes javítás. 1.31 Ellenőrzést szükséges végezni a tűzoltó készüléken, ha  a garanciája lejárt,  a minőségi bizonyítványa vagy BM OKF azonosító jele és/vagy a fémzárolása hiányzik,  tűzoltáskor működésképtelen volt,

 azt a tűzvédelmi hatóság elrendeli. 1.311 Az ellenőrzés műhelyjellegű tevékenység, amelyet megfelelően felszerelt mozgó szerviz (műhely) is elvégezhet, vagy a készülék tulajdonosa által rendelkezésre bocsátott helyiségben is megtörténhet, ha a műhelyfeltételek adottak. 1.312 Az ellenőrzés terjedjen ki a következőkre:  a tűzoltó készülék tisztítására,  az oltó- és a hajtóanyag mennyiségére és minőségére,  a tömlő és a pisztoly használhatóságára,  a fémzárolás és a használati utasítás meglétére, továbbá  a tömítések szükség szerinti pótlására. A halonnal, a szén-dioxiddal és a belenyomott gázzal működő porral oltó tűzoltó készülékek oltóés hajtóanyagának mennyiségét tömeg- és/vagy nyomásméréssel kell ellenőrizni. 1.32 Részleges javítást szükséges végezni a tűzoltó készüléken, ha:  ellenőrzéskor javítási igény merült fel, 

használatkor részben vagy teljesen kiürült. 1.321 A részleges javítás az ellenőrzésen megállapítottakon túl terjedjen ki a következőkre:  az alkatrészcserékre,  a biztonsági szelep beállítására,  a roncsolásos záróelemek cseréjére, és  a szükség szerinti újrafestésre. 1.33 Teljes javítást szükséges végezni a tűzoltó készüléken, ha  az 1.32 szakasz szerint nem javítható,  időszakos vizsgálatra van kötelezve. 1.331 A teljes javítás a részleges javításon megállapítottakon túl terjedjen ki a következőkre:  a hegesztéssel történő javításokra,  a nyomáspróbák elvégzésére, és  a tűzoltó készülék újrafestésére. 1.34 A javítást követően a minőségi bizonyítványon a BM OKF azonosító jelet* kell elhelyezni, oly módon, hogy az azonosító jel matrica esetében fele terjedelmével, függő címke esetében teljes terjedelmével a minőségi bizonyítványon

helyezkedjen el. 1.4 Időszakos vizsgálat 1.41 Az időszakos vizsgálatot (a továbbiakban: nyomáspróba) a legfeljebb 25 kg össztömegű tűzoltó készülék esetén festetlen, az annál nagyobb össztömegű tűzoltó készülék esetén a hegesztési varratok környezetében, fémtiszta állapotban szükséges végezni. 1.42 A nyomáspróba a vonatkozó műszaki követelmények szerint, amelyet ötévenként kell elvégezni, adatait (év, hó, a nyomáspróbát végző jele) a tűzoltó készülék tartályán (palackján) maradandó és jól látható módon fel kell tüntetni. 1.5 Fémzárolás Fémzárolás a javítási technológia szerint, egyedi azonosítására alkalmas plombafogó használatával. 1.6 Selejtezés 1.61 A tűzoltó készülékeket a gyártástól számított 20 év után kell selejtezni Az 50 kg és az annál nagyobb töltettömegű porral oltó tűzoltó készülékek a gyártók és jogutódjaik egyetértő szakvéleménye alapján 20 éven túl is

üzemben tarthatók. Az üzemben tartás meghosszabbítása legfeljebb kétszer 5 év időtartamban történhet. 1.62 A hajtóanyagpalackok és a szén-dioxiddal oltók selejtezésére az arra vonatkozó előírások irányadóak. 1.63 Ha a tűzoltó készülék gyártási éve nem állapítható meg, akkor selejtezés szempontjából az első sorozat gyártási idejét szükséges figyelembe venni. Nem megállapítható a gyártási év, ha a gyártói jelek hiányosak vagy azokat módosították. 1.64 A gyártó a selejtezés feltételeit a javítási technológiában határozza meg 1.65 A javító a selejtezés szükségességét igazolja 1.66 A selejtezésről a tulajdonos gondoskodik; a tűzoltó készüléket kiüríti és roncsolással használhatatlanná teszi. 2. KÉSZENLÉTBEN TARTÁS 2.1 A tűzoltó készülékek javíttatásáról a készenlétben tartó (üzemeltető) gondoskodik 2.2 A létesítmény tűzoltó készülékeiről nyilvántartási naplót kell vezetni 2.3 A

nyilvántartási napló tartalmazza a tűzoltó készülék  típusát,  készenléti helyét,  az ellenőrzés és a javítás időpontját,  és a BM OKF azonosító jel* sorszámát. 12. Ismertesse a közösségi létesítményekre, kiállításokra, valamint a lakóépületek használatára és a járművekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat! (OTSZ) Egyes létesítmények és járművek használatára vonatkozó tűzvédelmi szabályok Lakó- és szállásépületek 57. § (1) A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intéző bizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó

előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról. (2) Lakó- és szállásépületben a főrendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységeken túlmenően ,,A és ,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységet folytatni nem szabad. (3) Az épületben, illetőleg helyiségeiben nem szabad éghető anyagot olyan mennyiségben és módon tárolni, illetőleg azzal olyan tevékenységet folytatni, továbbá olyan tűzveszélyes cselekményt végezni, amely az épület, illetőleg helyiségeinek rendeltetésszerű használatától eltér, tüzet vagy robbanást okozhat. (4) A lakásban, üdülőegységben az ,,A és ,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból legfeljebb 20 liter, a ,,C–,,D tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból nemzeti szabványban meghatározott, annak hiányában legfeljebb 60 liter mennyiség tárolható. Közösségi létesítmények,

kiállítás, vásár 58. § A művelődési, a sport-, az oktatási létesítményekben, helyiségekben esetenként nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő rendezvényekre (vásár, bemutató, kiállítás stb.), illetőleg az 500 főnél nagyobb befogadóképességű nem művelődési és sportlétesítményben, helyiségben tartott alkalomszerű kulturális és sportrendezvényekre (színi, zenekari, cirkuszi előadás, táncos összejövetel, disco, koncert stb.) a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezője, rendezője köteles írásban meghatározni. 59. § Az ipari, a kereskedelmi, illetve mezőgazdasági vásár területén biztosítani kell a tűzoltójárművek közlekedéséhez szükséges utat. A létesítmények kiürítési útvonalait és kijáratait – a várható legnagyobb látogatási létszám figyelembevételével, számítás alapján kell méretezni. A rendező szervnek a létesítményekre és szabadtérre

elrendezési tervet kell készíteni, s azt előzetesen, tájékoztatás céljából az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságnak meg kell küldeni. Járművek 60. § (1) A gyártó, külföldről történő beszerzés esetén a forgalomba hozó, illetőleg az üzemben tartó köteles gondoskodni arról, hogy a jármű olyan műszaki kivitelben készüljön, illetőleg olyan állapotban üzemeljen, hogy rendeltetésszerű használata esetén tűz vagy robbanás ne keletkezhessen. (2) A járműre vonatkozó tűzvédelmi szabályok megtartásáért az üzemben tartó, illetőleg a jármű vezetője a felelős. (3) A forgalomba hozó, illetőleg az üzemben tartó a külön jogszabályban meghatározott járműveket az ott megállapított típusú, nagyságú és számú tűzoltó-készülékkel köteles ellátni. (4) A tűzoltó-készüléket a járművön a vonatkozó jogszabály szerint kell elhelyezni úgy, hogy állandóan hozzáférhető, vontatás esetén a

vontató és a szállítmány tűzvédelmére egyaránt felhasználható legyen. 61. § (1) A járművek jogszabályban meghatározott időszakos műszaki felülvizsgálata során a vizsgálatot végző szervnek a vonatkozó általános tűzvédelmi követelmények érvényesülését is ellenőrizniük kell. (2) Az éghető folyadékot vagy gázt szállító tartálykocsinál – minden töltés és lefejtés után közvetlenül – az üzemben tartó, illetve megbízottja köteles ellenőrizni és biztosítani a tartályok csepegés- és szivárgásmentességét. (3) A jármű előmelegítésére csak olyan eszközt, anyagot szabad használni, amely tüzet vagy robbanást nem okozhat. Erre a célra nyílt lángot használni tilos (4) A járó motorú jármű üzemanyagtartályába üzemanyagot tölteni nem szabad. (5) A jármű utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos. 62. § (1) A gépjárműtároló helyiséget és a tároló helyet úgy kell

kialakítani és használni, hogy a gépjárművek – szükség esetén – gyorsan és biztonságosan eltávolíthatók legyenek. (2) Több gépjármű tárolása esetén azokat úgy kell elhelyezni, hogy a gépjárművek ajtajai legalább az egyik oldalon teljes szélességükben nyithatók legyenek, az egymás mögött álló gépjárművek között pedig legalább 0,80 méter távolságot kell megtartani. (3) Az éghető folyadékot és gázt szállító gépjárművet csak erre a célra létesített külön gépjárműtároló helyiségben vagy tároló helyen, illetőleg a más gépjárművektől elkülönítve szabad elhelyezni úgy, hogy azok bármelyike a többi gépjármű mozgatása nélkül kiállhasson. A jármű villamos berendezését feszültség mentesíteni kell. (4) Gépjárművet középület kapualjában tárolni nem szabad, egyéb kapualjban csak úgy szabad elhelyezni, hogy a gépjármű egyik oldalán a közlekedésre legalább 2 méter széles út szabadon

maradjon. (5) Gépjárművet udvarban az ajtótól, ablaktól, kiürítésre, menekítésre szolgáló lépcsőtől legalább 2 méter távolságra szabad elhelyezni. (6) Gépjárműtároló helyiségben vagy tároló helyen éghető folyadékot, éghető gázt – a gépjárműbe épített üzemanyagtartály kivételével – tárolni nem szabad. Üzemanyagot, éghető folyadékot, gázt lefejteni, illetőleg a gépjárművet üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a gázüzemanyag ellátó berendezésen javítást végezni tilos. (7) A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetőleg a kettős üzemű járművet tilos elhelyezni: a) cseppfolyós (propán bután) üzemanyag esetén: – talajszint alatti egyedi vagy több jármű tárolására alkalmas tárolókban, – talajszint alatti parkolókban, parkolóházakban, – tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épületek alatti terekben, – olyan járműtárolókban, amelyekben akna,

vízzár nélküli csatornaszem, pincelejárat van, vagy amelyből talajszint alatti, illetőleg olyan helyiség nyílik, amelynek teljes levegőcseréje nem biztosított, – ahol az átszellőzés el nem zárható módon nem biztosított; b) sűrített földgáz üzemanyag esetén: – tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem szellőzött terekben, – ahol az átszellőzés el nem zárható módon nem biztosított; c) a földszintesnél magasabb olyan építményben – kétszintes lakásokat tartalmazó egyemeletes lakóépületek kivételével – ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő. 13. Ismertesse a mezőgazdaságra vonatkozó használati tűzvédelmi szabályokat (aratás, szérű, rostnövény-tároló, kazal , tarlóégetés) (OTSZ) A mezőgazdaságra vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok Aratás 63. § (1) A kalászos termény betakarítását lehetőleg a közút,

illetőleg a vasútvonal mentén kell először elvégezni. (2) A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútvonal szélső vágányától és a vasútállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad elhelyezni. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejűleg, a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követően legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni. (3) Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben sem szabad. (4) Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzó helyet lehet kijelölni. A dohányzó helyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni. Szérű, rostnövénytároló, kazal 64. § (1) A mezőn

(határban) összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező építményektől a következő tűztávolságot kell megtartani: a) az ,,A és ,,B tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 200 métert; b) a ,,C–,,E tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 100 métert; c) a vasúti vágányoktól és a vasútállomástól – a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve – legalább 100 métert; d) a közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 métert; e) nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosát, de legalább 20 métert. (2) Az állattartási telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmányszükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni, és ezekre a 17. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni. (3) A szérűben

csak kalászos terményt, szálas takarmányt és szalmát, a rostnövénytároló telepen pedig csak rostnövényt szabad elhelyezni. (4) A szérűn és a rostnövénytárolón a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön. (5) A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani. (6) A mezőn (határban) összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény- stb. kazlakat, legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni. 65. § (1) A szérű és a rostnövénytároló területét az éghető hulladéktól, elszáradt gaztól stb állandóan tisztán kell tartani. (2) Dohányozni a szérű és a rostnövénytároló szélső tárolási egységétől, illetőleg a más helyen lévő kazaltól legalább 30 méter, tüzet rakni legalább 100 méter távolságra, a kijelölt helyen szabad. A tilalmakat a szérű és a

rostnövénytároló bejáratainál táblákkal jelölni kell. 66. § (1) A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal, tárolási egység bontható meg. (2) A rostnövényt kisátorozni csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl szabad. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m 2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani. (3) A pozdorja kazal legnagyobb megengedett alapterületet 300 m 2 . A kazlakat egymástól legalább 10 méter, rostkazaltól, épülettől legalább 20 méter távolságra szabad helyezni. A tarló- és a növényi hulladékégetésének szabályai 67. § (1) A tarlóégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (2) A tervbe vett tarlóégetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak be kell jelenteni. (3) A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani,

hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos. (4) Kukoricatarló-égetésnél a (3) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. (5) A cséplési hulladékokat, így pillangósvirágú magvak hulladékait és egyéb hulladékot, a fatisztogatás hulladékait (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkeket és az arankafoltokat – megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok betartásával – csak a helyszínen szabad elégetni. (6) Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében a) a tarlót, illetve az érintett szakaszokat az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell

szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani. A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani; b) a tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni; c) a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani; d) a tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos és veszély esetén vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. (7) A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a

parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. – meg kell szüntetni 14. Ismertesse a mezőgazdaságra vonatkozó használati tűzvédelmi szabályokat (erő- és munkagépek, terményszárítás)! (OTSZ, MSZ 19103) A mezőgazdasági erő- és munkagépek 68. § (1) A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy 13A és 89B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát az üzemeltető a betakarítást megelőzően elvégezte, és ezt igazolja. Az igazolás egy példányát az erő- és munkagépen el kell helyezni (2) Az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a

rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani. (3) A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. (4) Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető. (5) Munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, cséplő-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni. (6) Az arató-, cséplőgépet

hajlékony földelő vezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni. (7) Az erő- és munkagépet, arató-, cséplőgépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet. 69. § (1) A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen. (2) A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban résztvevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától stb. rendszeresen meg kell tisztítani. (3) Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m 2 -t. A terményszárítás szabályai 70. § (1) Szellőztetéssel történő szárítás esetén: a) szálas takarmányt kazalozni csak akkor lehet, ha a takarmány nedvességtartalma 40–45% alá csökkent; b) a kazlak méretének

meghatározásánál a szellőzőventillátor teljesítőképességét és e szabályzat 3. számú mellékletének előírásait kell figyelembe venni; c) a takarmányt felületi víztől mentesen kell a megfelelően előkészített kazalszárító berendezésre behordani, és – előírt rétegvastagságig, illetőleg magasságig – kazalozni; d) a szénát egyenletes rétegbe, tömör gócok nélkül kell teregetni. A rétegenkénti kazalozás során új réteget csak az előző réteg teljes kiszáradása után szabad felrakni; e) a kazlat beázástól védeni kell; f) a kazal belső hőmérsékletét rendszeresen és szakszerűen mérni kell; g) a szénakészítés technológiai leírását a szénakészítést végzők részére ki kell adni. 1 1 A 70. § (1) bekezdésének g) pontja a Magyar Közlöny 1997 évi 24 számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg. (2) Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások

megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető, illetőleg a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉNYEK SZÁRÍTÁSA Mezőgazdasági nagyüzemeinkben egyre jelentősebb szerepet kap a zöld takarmány, szemestermény, zöldség és gyümölcs, továbbá egyéb zöld és lédús termények és hulladékaik szárítása. A szárítási eljárás alapvető formái: - a természetes szárítás, - a mesterséges szárítás. Hazánkban jelenleg a terményszárítás két alapvető formáján belül különböző technológiákat és különböző típusú berendezéseket alkalmaznak. Más-más szárítási eljárást kell alkalmazni aszerint is, hogy milyen termény szárítását végzik. A szálastakarmányok hagyományos szárításának módszerei Legismertebb hagyományos szárítási mód a renden történő

szárítás: Ez a szénakészítési módszer azonban gazdasági hátrányai miatt egyre inkább kiszorul. A pillangós szálastakarmányok elő-, illetőleg teljes kiszárításánál széles körben alkalmazzák a rendsodró gépeket. A módszer lényege, bogy a levágott és szőnyegrenden fekvő pillangós növényt a kaszálás után 4-5 óra múlva rendsodró géppel 30-60 cm átmérőjű hengerekbe gyűjtik. Ezzel a növény nedvdús szárrésze kerül kívülre, és ez aránylag gyors száradást eredményez. Csapadékosabb vidékeken az állványos szénaszárítást már régóta alkalmazzák. A szálas terményt általában gúla alakú állványokra rakják, úgy, hogy annak belseje rövid idő alatt jól kiszáradjon. A szálastakarmányok szárításának munkafolyamata és a munkavégzés helyszíne „C" tűzveszélyességi osztályba tartozik. A szénaszárítás helyétől 30 m-en belül a dohányzás és nyílt láng használata tilos. Robbanómotoros erőgép

csak hatékony szikrafogóval működhet, a szálastakarmányt és a kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az égéstermék, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen. Az öngyulladás megelőzése érdekében csak száraz termény kazalozható. A kazalba, pajtába rakott szálas termény hőmérsékletét rendszeresen ellenőrizni kell. Ha a szálastakarmány hőmérséklete 60 o C fölé emelkedik, a melegedés helyén a kazlat meg kell bontani és le kell hűteni. A szálastakarmányok mesterséges szárítása A mesterséges szénaszárítás módszerei: - hideg levegős vagy szellőztetéses szárítás, - meleg levegős szárítás (ez a módszer hazánkban nem terjedt el), - forró levegős szárítás. A hideglevegős vagy szellőztetéses szénaszárítás Gazdasági előnyei miatt nagy mértékben elterjedt. Hazánkban a Vámosi-féle szellőztetéses szénakészítési eljárást alkalmazzák leggyakrabban, mivel technológiája

legjobban alkalmazkodik a hazai időjárási és termelési körülményekhez. A Vámosi-féle eljárás lényege az, hogy egy levegőelosztó berendezésre előfonnyasztott állapotban felrakott szálastakarmányon - nagy teljesítményű szellőzőventillátor segítségével - a környezeti levegőt keresztül fúvatják. Ez a levegő biztosítja a takarmány száradását A kazalszárító berendezés két fő részből áll: - a szellőző berendezésből, amely egy oromfalba épített nagy teljesítményű ventillátorból és az azt meghajtó villany- vagy robbanómotorból áll. A szellőző berendezést védőtetővel óvják az időjárás viszontagságaitól; - a levegőelosztó berendezésből, amely a ventillátor által szállított levegőnek a kazal minden pontjára történő egyenletes elosztását biztosítja. Részei: a főcsatorna, amely lehet földbe süllyesztett, félig földbe süllyesztett és föld feletti. A főcsatorna alagútszerűen van kialakítva,

hézagosan szegezett deszkából. A főcsatorna mellett mindkét oldalon oldalrácsok (légrácsok) vannak elhelyezve. Az oldalrácsokon és a főcsatornán négyszögletes nyílások vannak kiképezve a levegő vezetésére. Ezekbe a nyílásokba kerülnek a dugók, amelyek felfelé bővülnek A dugók segítségével alakítják ki a függőleges légcsatornákat. A kazal felrakását 2,5-5 méteres rétegenként kell végezni. A szénaszárításnál lényeges, hogy a szárítókra akkora kazlat kell felrakni, hogy az 1,5- 2 m-rel túlfedje az oldalrácsokat. A kazal betetőzésekor a dugók által fennmaradó kürtők nyílását is befedik takarmánnyal. A ventillátort a kazal rakása közben működtetni kell. Szárítóberendezésenként kazalozási naplót kell rendszeresíteni és vezetni. A szellőztetéses szárítás technológiájával összefüggő tűzveszélyeket, tűzkeletkezési lehetőségeket elsősorban a meghajtó erőgép és az öngyuladás jelenti. Ezért a

szellőztetéssel szárított takarmánykazlak tűzvédelme érdekében: - szálastakarmányt kazalozni csak akkor szabad, ha a takarmány nedvességtartalma 4045% alá csökken; - a kazlak méretét a szellőzőventillátor teljesítőképességét figyelembe véve kell meghatározni; - a takarmányt a felületi víztől mentesen kell megfelelően előkészített kazalszárító berendezésre behordani és - az előírt rétegvastagságig, illetőleg magasságig - kazalozni; - a szénát egyenletes rétegben tömör gócok nélkül kell teregetni. A rétegenkénti kazalozás során új réteget csak az előző réteg teljes kiszáradása után szabad felrakni; - a kazlat beázástól védeni, a kazal belső hőmérsékletét pedig rendszeresen mérni kell; - a szénakészítés technológiai leírását tűzvédelmi szabályként a szénakészítést végzők részére ki kell adni. A meleglevegős szénaszárítás A szellőztetéssel szárított takarmánykazláé meleg levegővel

(45-60 °C) történő szárítását csak a tűzvédelmi, valamint műszaki és biztonsági követelményeknek megfelelő tüzelő- és fűtőberendezéssel szabad végezni. A szárításra használt tüzelő- és fűtőberendezések állandó felügyelet mellett üzemeltethetők. A berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell biztosítani, hogy a berendezés tüzet ne okozhasson. A folyadék- és gáztüzelésű tüzelő- és fűtőberendezéseknél olyan biztonsági berendezést kell alkalmazni, hogy üzemzavar esetén a tüzelőanyag adagolása önműködően megszűnjön. Szilárd tüzelőanyaggal üzemelő berendezéseknél a munka befejezése után a tüzet ki kell oltani és a salakot - lehűtött állapotban - az e célra szolgáló helyre el kell szállítani. A meleglevegős szénaszárítás technológiai leírását tűzvédelmi szabályként a szénakészítést végzők részére ki kell adni. Erre a szénakészítésre vonatkozó további

tűzvédelmi követelmények megegyeznek a hideglevegős szénaszárításnál leírtakkal. A forrólevegős szénaszárítás Ennél az eljárásnál nem a széna szárítása, hanem a zöld szálastakarmányból takarmányliszt készítése a cél. A forrólevegős szárítóberendezések több típusa ismeretes, amelyek közül nálunk a forgódobos terjedt el. A szárítók túlnyomó részét az LKB (lucernaliszt készítő berendezés), az MGF (mezőgazdasági gyorsszárító és feldolgozó berendezés), valamint a TGSZ-06 (mezőgazdasági gyorsszárító és feldolgozó berendezés) teszi ki. A forró levegő előállításához nagy teljesítményű olajégőket alkalmaznak. A gyújtás elektrogázgyújtás, amelynél az égőfejházban elhelyezett gyújtótranszformátor által szolgáltatott nagyfeszültségű szikra gyújtja meg a gázt (pt. Pb-gáz), az égő gáz pedig az olajt Az olaj meggyulladása után a gázadagolás önműködően megszűnik. A forrólevegős

szárítás során a 6075% víztartalmú, egyenletesen felaprított zöldtakarmány, illetve egyéb - ki nem száradt mezőgazdasági termény (p1: szemestermény) a berendezések szárítóterében 300-900 oC hőmérsékletű füstgáz-levegő keverékkel érintkezik, amely a zöldtakarmányt rövid idő (2-5 perc) alatt őrölhető anyaggá szárítja, illetve a szemes terményt légszárazzá teszi. Az erős párolgás, illetve hőelvonás következtében - normális üzemeltetés mellett - a szárított anyag hőmérséklete nem emelkedik 60-70 °C fölé. A szárítódobból kilépő termény a ciklonba jut, ahol a füstgázoktól szétválasztják, majd a forgócellás adagolón keresztül a kalapácsos darálóba jut; ahol lisztté őrlik. A megőrölt kb 30-40 °C hőmérsékletű anyag porciklonon keresztül jut a lezsákolóba, ahol papírzsákokba engedik. A zsákolt liszt pihentetőbe kerül, ahonnan raktárba viszik vagy elszállítják. A berendezést technológiai

utasítással kell ellátni, amely tűzvédelmi szempontból is fontos előírásokat tartalmaz. A tűzmegelőzés érdekében szigorúan meg kell tartani a technológiai utasítást. A forrólevegős gyorsszárító berendezésekkel történő terményszárítás tűzvédelme érdekében: - a szárítóüzem vagy -berendezés tűzvédelmi előírásainak megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzem vezetőjét, illetőleg a berendezés üzemeltetését végző személyt kell felelőssé tenni; - a hulladék és porlerakódás folyamatos, de legalább műszakonkénti eltávolítását, a helyiségek, gépek, berendezések állandó tisztán tartását, a tűzveszélyes folyadékok csepegésének és elfolyásának megakadályozását biztosítani kell; - az üzem dolgozói részére havonként kell tűzvédelmi oktatást tartani; - az üzemre érvényes tűzriadó terv gyakorlati alkalmazását évente legalább két esetben próbariasztással

gyakoroltatni, illetőleg ellenőrizni kell; - a szárítási idényben a szárítóüzemet, -berendezést, annak pihentető tárolóterét, a tartós raktározás helyét őrizet, felügyelet nélkül hagyni nem szabad; - munkaszüneti időben vagy pihenőnapokon az üzemet, a berendezést és a hozzá tartozó raktárakat legalább kétóránként kell ellenőrizni; - a szárítóhelyiségben csak a műszak, a berendezés ellátásához szükséges anyagok tárolhatók; - a gyorsszárító üzem, illetőleg szárítóberendezés által készített lisztet, terméket a tartós tárolás terébe való elhelyezés előtt 36 óra elteltéig pihentető tárolóba, ha ilyen nincs, szabadtéren lehet csak elhelyezni. A pihentető tárolótér és a tartós tároló nem lehet egy légtérben; - az üzem által készített, illetőleg a szárítóberendezésből közvetlenül kikerült termék csomagolásán (papírzsákon stb.) a gyártás időpontját fel kell tüntetni Terméket

pihentetés nélkül a felhasználónak vagy tartós tárolásra kiadni nem szabad; - a pihentető tárolóban legfeljebb 2 méter magasan és, 1-1 zsák széles ikersorokban szabad máglyázni. A sorok között legalább 1 méter széles közlekedési utat kell biztosítani a főközlekedési útra merőlegesen ; - a pihentető tárolóban, illetőleg a szárítóberendezésből közvetlenül kikerült és szabadtéren elhelyezett termékeket 36 óra elteltéig kétóránként kell ellenőrizni; - a pihentető tárolótérből a tartós tárolótérbe történő szállításkor a raktáros köteles zsákonként, vagy ömlesztett termény esetén gyakori szúrópróbaszerű mintavétellel a termény hőmérsékletét ellenőrizni. Ha melegedést észlel köteles az áru tartós tárolását megtagadni ; - a tartós tárolótérben elhelyezett szárítóberendezéssel szárított termény rendszeres ellenőrzéséért kezeléséért a raktár vezetője (kezelője) felelős; - a

berendezés beindítását és leállítását a technológiai utasításban előírtak szerint kell elvégezni. A szemestermények mesterséges szárítása A szemestermények és magvak természetes szárítását egyre inkább felváltja a különböző meleg- és forrólevegős szárítóberendezésekben történő szárítás. Meleglevegős a szárítás ha a szárítóközeg hőmérséklete 30 °C-nál nagyobb, de legfeljebb 230 °C, forrólevegős, ha a szárítóközeg hőmérséklete 230 °C felett van. Magyarországon a meleglevegős terményszárítók több típusát alkalmazzák. Leggyakrabban előforduló típusok : Farmer, OTSZ, ZSZPZS Heyd, Monszun, Sirokkó, Bábolna stb. Minden típusra jellemző; hogy 3 fő részből áll, a fűtőberendezésből, a szárítóegységből és a szárítóközeget keverő térből. Kivitelüket tekintve a berendezések lehetnek telepítettek (helyhez kötöttek) vagy elmozdíthatók, áthelyezhetők, vontathatók. A szárítás

szárítószekrényekben történik, amelyek kialakítása lehet tálcás, oszlopos és szárítószalagos, csigás, vibrációs, pneumatikus attól függően, hogy a termény hogyan helyezkedik el a berendezésben, illetve milyen a mozgatási, továbbítási rendszer. A berendezések többsége olaj- vagy gáztüzelésű. Nagy mennyiségű fűtőanyagot és villamos energiát fogyasztanak, ami fokozza a tevékenység tűzveszélyét. A meleglevegős szárítóberendezések szinte kivétel nélkül direkt (hőkicserélő nélküli) fűtési rendszerűek, tehát a tüzelőtérből elszívott égési termékek közvetlenül érintkeznek a szárítandó termény felületével. A koksz, a fűtőolaj és a gáz elégetése során felszabaduló hőmennyiség és hőmérséklet meghaladja a termények gyulladási hőmérsékletét. Ezért fontos, hogy a szárítás állandóan a megengedett hőmérsékleten történjen. Tüzet okozhat, ha: - égési szikra kerül a szárítótérbe; - a

tüzelőtér közelében éghető anyagot helyeznek el, - ha a berendezésben a termény fennakad, - a termény gyorsan száradó egyéb éghető anyagot tartalmaz. A szárítóberendezések üzemeltetése során meg kell tartani a techhológiai utasításban foglalt, valamint a tűzveszélyességi besorolásból adódó tűzvédelmi követelményeket. Ezek közül fontosabbak és sajátosak a következők: - a berendezések környezetében (25-30 m) éghető anyagot tárolni nem szabad. Kivételt képeznek azok az anyagok, amelyek a folyamatos üzemeltetéshez szükségesek; a tüzelőanyag tárolása, kezelése, felhasználása feleljen meg a vonatkozó előírásoknak; - a szárítóhelyiséget (teret) a terménytárolótól elválasztó falon létesített technológiai nyílások, faláttörések, valamint a pneumatikus szállítóvezeték tűz esetén való gyors és biztonságos elzárási lehetőségét biztosítani kell; - csak kifogástalan állapotban levő, üzembiztos

szárítógépet szabad üzemeltetni a kezelési és üzemeltetési utasítás előírásai szerint; a szárítóberendezéseket csak szakképzett és érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személyek kezelhetik; - a szárítóberendezést csak állandó felügyelet mellett szabad üzemeltetni; - a tüzelőberendezések és a szárítószekrények közé - általában a szárítóközeg vezetésére szolgáló légcsatornába - beépített szikrafogókat, valamint ezek tartókereteit állandóan jó karban kell tartani és szükség szerint a lerakódott koromrétegtől meg kell tisztítani; - a termény nedvességtartalmát szárítás közben is mérni kell és ennek függvényében kell a szárítóberendezés működését beállítani; - a szárítóberendezésekbe csak előtisztított, legalább 95%-os tisztaságú termény adagolható. Az 5%-os szennyezettségen belül nem tartalmazhat papírt, fahulladékot, csutkát, léhát és szalmát; - a megengedett maximális

hőmérséklet a szárított termény gyulladáspontjánál legalább 70-80 °C-al alacsonyabb legyen; - a szárítótálcákat az előírt és egyenletes rétegvastagságban, míg a szárítóoszlopokat teljes magasságig fel kell tölteni a terménnyel; a leszárított és lehűtött termény hőmérsékletét ellenőrizni kell. Lezsákolni, illetve a tárolóba szállítani maximum 40 °C hőfokon szabad; - a munka befejeztével - műszak, napi munka, folyamatos üzem esetén leálláskor - a szárítószekrényből a terményt megfelelő helyre ki kell üríteni; - a szárítóberendezések mellett könnyen és gyorsan elérhető helyen porraloltó tűzoltó készüléket, vizet és vedreket kell elhelyezni; - a termény meggyulladása esetén a tűzjelzéssel és riasztással egyidejűleg a fűtést azonnal meg kell szüntetni, le kell állítani a zsákolást, illetőleg a termény raktárba való szállítását. A technológiától függően egyes típusú szárítóknál

már a berendezésben, más típusú szárítóknál csak a leürítés után lehet megkezdeni a tűzoltást. A szemes- és egyéb termények szárítására jó hatásfokkal alkalmazhatók v forrólevegős gyorsszárítók (dobszárítók), elsősorban az MGF és a TSZ-06 típusúak. A gyorsszárító berendezések tűzveszélyével és tűzvédelmi követelményeivel a „Forrólevegős szénaszárítás" cím alatt foglalkoztunk. 15. Ismertesse az erdők tűz elleni védelmére vonatkozó előírásokat, az erdőgazdálkodó feladatait! (Az erdő tűzvédelmi besorolása, a védelmi terv, a tűz esetek megelőzése). (1996 évi LIV tv., 12/1997(II 26) BM rendelet) Védelem a tűz ellen Tv. 53 § (1) Az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni. (2) Az erdő tűz elleni védelméhez az állam a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást nyújt. Tv. 54 § (1) Tilos

tüzet gyújtani erdőterületen, valamint annak kétszáz méteres körzetében, ha a tűz továbbterjedésének feltételei különösen kedvezőek. Ugyancsak tilos az erdőterületen tüzet közvetlenül vagy közvetve okozó tárgyak elhelyezése, tárolása és eldobása. Védett természeti területen lévő erdőben tűz gyújtására a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. (2) Erdőterületen tűz gyújtására és fenntartására – az erre a célra kijelölt helyek kivételével – csak az erdőgazdálkodó, illetve az erdőgazdálkodó írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult. Az erdőterület határától számított kétszáz méteres távolságon belül levő ingatlanon csak az ingatlan tulajdonosa, vagy annak megbízottja gyújthat és tarthat fenn tüzet a tűzvédelmi rendelkezések betartásával. (3) A vágástéri hulladék égetése az erdőgazdálkodó által arra kijelölt területeken és csak abban az esetben

megengedett, ha a tűz az újulatot és a környezetében lévő erdőt, az erdőn kívüli területek élővilágát, valamint a természeti képződményeket és egyéb műtárgyakat nem veszélyezteti. (4) Az erdőgazdálkodó a parkerdő területén turisztikai célból és tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos tűzrakó helyet köteles kialakítani. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni. (5) Az erdőgazdálkodó az erdőterületen létesített mészégetőt, illetve faszénégetőt az erdészeti hatóságnak, továbbá az illetékes önkormányzati tűzoltóságnak köteles bejelenteni. Tv. 55 § (1) A tűz őrzéséről, valamint annak – a helyszínről való távozás előtti – biztonságos eloltásáról a tűzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni. (2) Aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja, köteles az illetékes tűzoltóságot, vagy a

települési önkormányzat polgármesteri hivatalát, és az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatni, és a tűz oltásában a tőle elvárható módon közreműködni. Tv. 56 § (1) Fokozott tűzveszély esetén a miniszter – a belügyminiszterrel való egyeztetés mellett – az ország egészére vagy meghatározott területén lévő erdőre, valamint az erdőterület határától számított kétszáz méteren belüli területre – átmeneti időre – általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el. A tűzgyújtási tilalom kihirdetéséről, annak feloldásáról a miniszter a Magyar Közlönyben való közzététel, továbbá a sajtó, rádió, televízió útján vagy egyéb módon gondoskodik. (2) A fokozott tűzveszély miatti tűzgyújtási tilalom esetére tűzjelző szolgálatot kell szervezni. A tűzjelző szolgálatot az erdőgazdálkodók a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság és az erdészeti hatóság közreműködésével kötelesek

megszervezni és működtetni, illetőleg a működést ellenőrizni. (3) Az általános tűzgyújtási tilalom elrendelése esetén, annak feloldásáig az erdőgazdálkodó az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást korlátozhatja, illetve megtilthatja. 12/1997. (II 26) BM rendelet az erdők tűz elleni védelméről A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI törvény 47. §-a (6) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben, a következőket rendelem el: 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996 évi LIV törvény (a továbbiakban: Etv.) hatálya alá tartozó erdőterületekre (a továbbiakban: erdő) (2) Az erdőkben az általános tűzvédelmi szabályokon, valamint az Etv.-nek a tűz elleni védelemre vonatkozó rendelkezésein túl az e rendeletben foglaltakat is alkalmazni kell. 2. § A

fegyveres erők és rendvédelmi szervek kötelesek a kezelésükben nem lévő, de az általuk igénybe vett erdőben az erdőtűz megelőzésére a szükséges intézkedéseket megtenni, illetőleg a működésük közben keletkezett tűz eloltásáról haladéktalanul gondoskodni. 3. § Az erdőgazdálkodó az erdőterületeket az e rendelet mellékletében meghatározott szempontok, valamint az illetékességgel rendelkező katasztrófavédelmi igazgatóság – fővárosban a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság –, illetve az Állami Erdészeti Szolgálat területi szervének szakvéleménye alapján tűzvédelmi szempontból besorolja, majd kezdeményezi az erdőterület besorolásának megfelelő nyilvántartásba vételét. Az erdőterületek tűzvédelmi besorolása: a) nagymértékben veszélyeztetett terület, ahol az állandó vagy ciklikus erdőtűz veszélye súlyosan fenyegeti az ökológiai egyensúlyt, a személyek és a vagyontárgyak biztonságát; b) közepesen

veszélyeztetett terület, ahol az erdőtűz veszélye nem állandó, nem ciklikus, de ahol az erdőtűz jelentős veszélyt jelent az erdők ökoszisztémái számára; c) kismértékben veszélyeztetett terület minden más – az előző két besorolásba nem tartozó – erdőterület. 1. Nagymértékben veszélyeztetett kategóriába sorolható erdők: a) hegyvidékek karszt-bokor erdei; valamint b) alföldi, síkvidéki erdők területein található ba) elegyes és elegyetlen fiatal és középkorú fenyvesek, bb) művelt területekkel vagy tanyával érintkező erdők, bc) lakott hely közelében lévő, sok személy által látogatott erdők, bd) közúti vagy vasút mellett fekvő erdők, be) a parkerdők, valamint a bf) folyamatban lévő felújítások, telepítések. 2. Közepesen veszélyeztetett erdőterületek: A nagymértékben veszélyeztetett kategóriába nem sorolt a) elegyes és elegyetlen fenyvesek, b) művelt területekkel vagy tanyával érintkező erdők, c) a

lakott hely közelében lévő, sok személy által látogatott erdők, d) közúti vagy vasút mellett fekvő erdők, e) a parkerdők, valamint f) a folyamatban lévő felújítások, telepítések. 3/A. § A katasztrófavédelmi igazgatóság (Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság) szakvéleménye tartalmazza az erdő tűzvédelmi besorolásával kapcsolatos javaslatot és javaslat indokolását. Az indokolás kitér azokra a tűzvédelmi szempontból fontos tényezőkre, melyek meghatározzák a tűzvédelmi besorolással kapcsolatos javaslat megtételét. 3/B. § (1) A nagymértékben és a közepesen veszélyeztetett területek esetében az erdőgazdálkodó védelmi tervet készít. (2) A nagymértékben veszélyeztetett terület esetében a védelmi terv tartalmazza: a) a kérdéses terület vagy területrész jelenlegi helyzetének leírását, a megelőzést és a megfigyelést szolgáló rendszerekre és rendelkezésre álló tűzvédelmi eszközökre tekintettel, beleértve az

erdőtűz elleni védelem módszereinek és technikáinak leírását is; b) beszámolót a megelőző öt év erdőtüzeiről, valamint ezen tüzek feltárt okainak leírását és elemzését; c) a tervidőszak végére elérendő célokat a főbb tűzkeletkezési okok megszüntetésére és csökkentésére, továbbá a megelőzési, megfigyelési és ellenőrző rendszerek javítására; d) a célok elérése érdekében tervezett intézkedések leírását; e) az erdők tűzvédelmét végző szervezetek és személyek adatait és részvételük koordinálásának módját. (3) A közepes mértékben veszélyeztetett terület esetében a védelmi terv a (2) bekezdés a), d), e) pontjaiban, valamint az ellenőrző rendszer leírásának kivételével a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat tartalmazza. (4) Az elkészített védelmi terveket módosítani kell, ha a tűzvédelmi helyzetre kiható változás következik be. (5) Az elkészített, illetve a

módosított védelmi tervek a (2) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott részeit az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság – a fővárosban a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság – hagyja jóvá. (6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti beszámolót csak a rendelet hatálybalépését követő időszakra kell elkészíteni. A tűzesetek megelőzése 4. § (1) Az erdő és a vasútvonal erdő felőli vágánya között a terület kezelőjének legalább 10 méter, az erdő és a közút szilárd burkolatú széle között legalább 5 méter széles védősávot kell tartani. Ezen felül gőzmozdony üzemeltetése esetén az erdőgazdálkodó az erdő felőli szélső vasúti vágánnyal párhuzamos hosszirányban, a vágánytengelytől 30 m távolságra, továbbá ugyaneddig a távolságig a vasúti vágánytengelyre merőlegesen, a vasúti pálya felépítményének szélétől 300 méterenként, 3 méter széles keresztirányú, tűzvédő pásztát (ösvényt)

köteles létesíteni és fenntartani. (2) A tűzvédő pásztán (ösvényen) és a védősávon lévő fákról az ágakat 2 méter magasságig – a fák kitermelésének kötelezettsége nélkül – el kell távolítani, valamint azokat a száraz avartól éghető aljnövényzettől, gallytól, cserjéktől tisztán kell tartani. (3) Erdősítéskor – ha a gőzmozdony üzemeltetésének megszüntetése a távlati tervben nem szerepel – a tűzvédő pásztára (ösvényre) nem szabad fát telepíteni (magot vetni, csemetét ültetni). (4) A vasút, illetve a közút és az erdő közötti tűztávolságon belül, valamint az út menti fásított árokparton a száraz növényrészeket és a hulladékot az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó szabályok szerint lehet elégetni. 5. § Az erdőgazdálkodó köteles a kijelölt, illetve kialakított tűzrakó hely környékéről az éghető anyagokat eltávolítani, és azt állandó jelleggel az éghető

anyagoktól mentesen tartani. 6. § Az erdőgazdálkodó köteles az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál, az autóspihenőknél, valamint a tűzrakó helyeken – jól látható módon – az erdőben történő tűzrakásra, a nyílt láng használatára, valamint a dohányzás szabályaira és a tűzjelzés módjára vonatkozó figyelmeztető, útbaigazító táblákat elhelyezni. 16. Ismertesse az erdők tűz elleni védelmére vonatkozó előírásokat, az erdőgazdálkodó feladatait! (Tűzveszélyes üzemi tevékenység, fokozott tűzveszély időszakára vonatkozó szabályok, a tűzoltás, az információs rendszer) (1996. évi LIV tv, 12/1997(II 26) BM rendelet) 12/1997. (II 26) BM rendelet az erdők tűz elleni védelméről Tűzveszélyes üzemi tevékenység 7. § (1) Védett természeti területen lévő erdőben – a kijelölt és kiépített tűzrakó hely kivételével – tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is

szükséges. (2) Vágástéri hulladékot az erdőben az Etv.-ben foglaltakon túl csak abban az esetben lehet égetéssel megsemmisíteni, ha annak felhasználására és hasznosítására más lehetőség nincs vagy az nem gazdaságos. (3) Védett természeti területen lévő erdőben kerülni kell a vágástéren történő hulladékégetést. (4) A vágástéri és egyéb fahulladék égetése az illetékes tűzoltósághoz történő bejelentést követően végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység. (5) Az égetést az erdőgazdálkodó által megbízott személy irányítása mellett, az erre a munkára vonatkozó tűzvédelmi oktatásban részesült személyek végezhetik szélcsendes időben. (6) Az égetést akkor lehet elkezdeni, ha a vágástéri hulladék a faállomány szélétől legalább ötven méterre halomba van rakva, és körülötte legalább két méter széles, frissen felszántott vagy felásott, éghető anyagoktól mentes tűzvédő sávot

készítettek. (7) Az égetés helyszínén a tűz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelelő mennyiségű tűzoltó eszközt kell készenlétbe helyezni. (8) Az égetést úgy kell abbahagyni vagy befejezni, hogy az esti sötétedésig elegendő idő álljon rendelkezésre a tűz biztonságos eloltásához. 8. § (1) Az erdőgazdálkodónak a mészégető, illetve faszénégető létesítésével kapcsolatosan előírt bejelentési kötelezettségére az Etv.-ben foglaltakat kell alkalmazni (2) A faszén- és a mészégető üzemeltetője köteles a boksa, illetve a kemence környékét 15 méteres körzetben fától, cserjéktől, száraz növénytől tisztán tartani és a tűzoltáshoz szükséges anyagokról, eszközökről gondoskodni. A tűz teljes elhamvadásáig biztosítani kell a boksa (kemence) felügyeletét. 9. § (1) Az erdőben létesített építmények használatára, fűtő- és tüzelőberendezéseinek üzemeltetésére, tűzvédelmére, az

építményekben tartózkodó személyek magatartására vonatkozó szabályokat az erdőgazdálkodó, illetve az erdőgazdálkodóval egyetértésben az építmény használója írásban köteles megállapítani. (2) Az erdő területén az éghető folyadék tárolóhelyét, valamint a környezetét legalább 5 méteres körzetben gyomtalanítva, éghető anyagoktól mentesen kell tartani, és az egész területet legalább 4 méter széles, felszántott és felásott védősávval kell körülvenni. Bekerített tárolóhelynél a védősávot a kerítés külső oldalán kell létesíteni. (3) Éghető folyadékot az erdei tűzrakó helytől csak 50 méternél nagyobb távolságban lehet tárolni. Fokozott tűzveszély időszakára vonatkozó szabályok 10. § (1) Az erdőgazdálkodó a tűzgyújtási tilalom ideje alatt a tűzvédelmi szempontból nagymértékben veszélyeztetett területek esetében köteles: a) az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál és

a tűzrakó helyeken az általános tűzgyújtási tilalomra figyelmeztető táblát elhelyezni; b) a tűzgyújtási tilalomra vonatkozó rendelkezések megtartását folyamatosan ellenőrizni; c) a veszélyeztetett helyekre a tűz jelzésére alkalmas eszközökkel felszerelt tűzvédelmi őröket (tűzjelző szolgálatot) állítani; d) az esetleges erdőtűz eloltására központi helyen megfelelő munkacsoport, felszerelés és jármű készenlétben tartásáról gondoskodni. (2) Az erdőgazdálkodó a tűzvédelmi szempontból kis mértékben és közepesen veszélyeztetett erdőterületek esetében az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott kötelezettségeket teljesíti. Tűzoltás 11. § (1) A lakott erdészházaknál és az üzemelő turistaházaknál gondoskodni kell az állandó tűzjelzési lehetőségről. (2) Az erdőgazdálkodó köteles az erdőben dolgozók riasztását megszervezni. (3) Az erdőgazdálkodó köteles az erdők védelme érdekében a

tűzveszélynek fokozottan kitett erdőkben – az általa kijelölt erdészeti létesítményekben – legalább 30 személy részére az erdőtűz oltására alkalmas felszerelést készenlétben tartani. 12. § Az erdőgazdálkodó köteles intézkedni arról, hogy az erdőtűz után a területet 24 órán át őrizzék, és az égett terület szélén – ahol lehetséges – a talajt legalább 1 méter szélességben felszántsák. Erdőtüzek elleni védelem információs rendszere 12/A. § Erdőterületet érintő tűzesetek esetén az Állami Erdészeti Szolgálat területi szervét és az illetékes tűzoltóságot kölcsönös tájékoztatási kötelezettség terheli. 12/B. § (1) Az Állami Erdészeti Szolgálat a rendelkezésre álló adatok alapján végzi: a) az országos erdőtűz veszélyeztetettségi térkép, valamint az éves erdőtűz elleni védelem javítását célzó tervek és programok elkészítését; b) az országos erdőtűz adattár vezetését. (2) Az

országos erdőtűz veszélyeztetettségi térkép az erdőterületek tűzvédelmi besorolásának megfelelően tartalmazza az ország erdőterületeit. 12/C. § (1) Az országos erdőtűz adattár tartalmazza: a) az első riasztás dátumát és időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor a tűzoltóságot tájékoztatták a tűz észleléséről, b) az első beavatkozás dátumát és időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor az első tűzoltó egységek megérkeztek az erdőtűz helyszínére, c) a tűz eloltásának dátumát és időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor a tüzet teljesen eloltották és az utolsó tűzoltóegységek elhagyták az erdőtűz helyszínét, d) a tűz keletkezésének helyszínét (megye, önkormányzat), e) a teljes leégett területet (hektárban), f) a leégett terület megoszlását erdősült és erdősülés nélküli területeken (nagysága és százalékos megoszlása), g) a tűz tényleges vagy feltételezett

keletkezésének okát (1. a tűz oka ismeretlen; 2 természetes ok; 3. kellő körültekintés ellenére bekövetkező tűz vagy emberi mulasztás; 4 szándékosan előidézett tüzek). (2) Az (1) bekezdés a)–d) és g) pontjában meghatározott adatokat a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 60 napon belül szolgáltatja az Állami Erdészeti Szolgálatnak. 13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8 napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/1983. (III 16) BM–MÉM együttes rendelet hatályát veszti