Szociológia | Szociálpolitika » Rénes László - Szociálpolitika

Szociálpolitika Rénes László - Szociálpolitika Az II. rész tartalma: 1. Hilscher: Bevezetés a szociálpolitikába 2. Rerum Novarum 3. A szociálpolitika fejlődése 1. Hilscher: Bevezetés a szociálpolitikába 1 A szociális kérdés tulajdonképpen a termelés és fogyasztás valamennyi vonatkozásának az erkölcsi, a szellemi és anyagi javak elosztásával kapcsolatos kérdése. A szociális kérdés erkölcsi kérdés és a megoldására törekvő tevékenység tulajdonképpen erkölcsi funkció. A szociálpolitika feladata: - a társadalom igazi céljai elérésének szolgálata, - minden ember számára az emberi léthez méltó életnívót biztosítani. A szociálpolitikai célzatnak benne kell lennie valamennyi törvényben, a társadalom életének minden megnyilvánulásában, a társadalom és az egyén magatartásában. Az ember erkölcsi javainak egyik legértékesebbje a szabadság. A szabadságban fokozatok nincsenek. A szabadság egyforma mértékben minden

embernek társadalmiságából folyó sajátja. De az egyén szabadsága nem lehet anarchisztikus és csak addig élheti igazi lényegét, amíg más ember szabadságát nem veszélyezteti. Ahhoz, hogy a szabadságot minden ember egyformán, egyenlő mértékben élvezhesse, kötelező társadalmi határvonalak szükségesek. Ennek a szabadságnak e határvonalak megállapításával való megvalósítása és biztosítása az első feladata a szociálpolitika általános politikai irányának. A magyar szegényügy A magyar szegényügy körébe utalt tevékenység 3 részre tagozódik: - 1886. évi tv alapján szegénysegélyezésre, - 1898. évi tv alapján szellemi és testi beteggondozásra, - 1926. évi rendelet alapján állami gyermekvédelem, ill az intézeti ápolásban nem részesülő, gyógyíthatatlan betegek, vakok és nyomorékok gondozása az illető község kötelessége. A szegényügy a már bekövetkezett szegénység, nyomorúság súlyát igyekszik enyhíteni,

benne a praeventio nem nyilatkozik meg, ellentétben a szociálpolitikával, mely a megelőzés eszközeivel dolgozik. A lakásügy Hasztalanul tökéletes egyebekben valamely állam szociálpolitikai berendezettsége, ha a lakásprobléma kielégítő megoldása biztosítva nincsen, az eredmény igen kétes marad. Az emberi társadalom magja a család. A család otthon nélkül szétesik, széthull, s a visszahatás magán a társadalmon mutatkozik meg. A rendes megfelelő otthon erkölcsöt, kultúrát, egészséget, jólétet jelent általánosságban, az otthontalanság, vagy a nem megfelelő otthon ennek az ellenkezőjét: bűnt, kulturálatlanságot, betegséget, nyomorúságot. 1 (Bp. 1928) 1 Szociálpolitika A munkafelügyelet A II. József császár által az 1876 évben kibocsátott rendelet a foglalkoztatott gyermekek védelméről intézkedik, és a rendelet végrehajtásának ellenőrzését orvosok végzik. A gyárakban dolgozó tanoncok védelmére Angliában

1802-ben hoztak törvényt, amely végrehajtásának az ellenőrzését békebírók és lelkészek köréből választott felügyelők látták el. Poroszországban a gyermekmunka ellenőrzésének intézményesítése legelőször a katonai érdekekre való tekintettel történt. 1839-ben hozott törvény végrehajtását a rendőrség és az iskolai hatóság ellenőrizte. A munkafelügyelet szervezeteinek feladatai között első helyen áll a munkásvédelmi rendszabályok végrehajtásának az ellenőrzése, a balesetelhárításra és az ipari egészségügyi követelmények megvalósítására törekedés, a szociális célzatú gyári intézmények ügyének előmozdítása. A munkafelügyelők jelentései úgy a közgazdász, mint a szociálpolitikus számára a legtanulságosabb anyagforrást alkotják. A munkafelügyeletnek teljes függetlenséget kell biztosítani, mert csak így lehet tőle befolyásolásmentes, igazságos, hivatásának megfelelő tevékenységet

elvárni. Célszerű a munkafelügyelet szervezetébe úgy a munkaadók, mint a munkások képviseletének paritásos alapon való bevonása. 2 2. Rerum Novarum 3 A munkát tisztán eszköznek nézik javak előállítására és árunak, amelynek árát a szabad verseny állapítja meg. A magántulajdonjog öncél lett, pedig helyesen használati jog a közjó figyelembevételével. A dolgok értékét maguktól a dolgoktól függetlenül forgatják, s így minden vagyont könnyű mozgásba hoztak, ami a vagyonnak az erősebb kezekben összehalmozását és a tömegek elszegényedését eredményezte. A családi élet előbbrevaló az állami szövetkezésnél, következik, hogy jogai és kötelességei is előbbrevalók és természetesebbek. Az állam védelmezi meg kinek-kinek jogát, mert ez nem annyit tesz, mint elrabolni a polgárok jogait, hanem inkább megvédeni és biztosítani azokat: de itt meg is kell állania a nyilvános hatalomnak. Az állam közreműködése

általában oly törvények s állami intézmények megteremtésére irányuljon, melyek nyomában a köz- és magánjólét fölvirágozzék. Minél nagyobb jólét fakad az általános állami gondoskodás folytán, annál kevésbé szükséges a munkásjólétet külön utakon keresni. Az államkormányok feladatai közt fontos szerepet játszik az a kötelesség, hogy a polgárok minden egyes osztályát az osztó igazságosság sérelme nélkül egyenlőképpen védelmezzék. A jól elrendezett államok kötelessége testi és külső javakat is nyújtani, amelyek használata az erényes élethez szükséges. A méltányosság a munkások állami védelmét sürgeti, hogy a munka nyereségéből kellő rész jusson nekik, s a munka úgy fedezze lakás, élelem, ruházat tekintetében szükségleteiket, hogy helyzetük ne legyen nyomasztó. Ezen gondoskodás nemcsak hogy nem lesz kárára senkinek, hanem ellenkezőleg, mindenkinek előnyére fog válni, mivel nagyon is érdekében

áll a társadalomnak, hogy azok, kiktől oly szükséges javak erednek, ne szenvedjenek ínséget. Akik a nyomorgó népnek minden szenvedés és baj nélkül való, szakadatlan örömmel és boldogsággal teljes életet ígérnek, bűnös játékot űznek a néppel, amelynek vége nagyobb csapásokat hoz az eddigieknél. Sem a munka tőke nélkül, sem tőke munka nélkül fenn nem állhat. A munkátadók legfőbb kötelességei közé tartozik, hogy munkásait ne tekintse rabszolgáknak, tisztelje bennük az emberi méltóságot. A munkásokra nem szabad több terhet rájuk rakni, 2 3 Hilscher Rezső: Bevezetés a szociálpolitikába (Bp. 1928) Rerum Novarum - XIII. Leó pápa körlevele a munkások helyzetéről, 1891 (Szent István-Társulat, Bp 1991) 2 Szociálpolitika mint amennyit elbírnak vagy olyasmit követelni, ami koruknak és nemüknek meg nem felel. A munkabérnek méltányos mértéke és fokozata meghatároztassék. Gondosan őrködjenek a gazdagok, hogy a

szegények csekély keresményében erőszakkal, ravaszsággal vagy kamatcsalással kárt ne tegyenek (az ő vagyonkájuk minél csekélyebb, annál szentebb). A munkás munkában hiányt sohase szenvedjen s a munka után annyi bér járjon, hogy magát necsak a munkaközben előforduló balesetek idejére, hanem betegség, aggkor s bármily szerencsétlenség esetére biztosíthassa. A munkásoknak annyi pihenés engedendő, amennyi szükséges a munka által felhasznált erők visszaszerzésére, mert a munka által elcsigázott erőt a pihenés fogja visszaadni. A társadalmi fejlődés két osztályra bontotta a polgárokat, s nagy űrt támasztott a kettő között. Egyik oldalon a hatalmasok, a nagyon gazdagok pártja, a másik oldalon a gyöngék tömegei. Ha már most a szegény népben fölébresztjük a reményt, hogy ő is szerezhet magántulajdont ezen a földön, akkor a két osztály lassan közeledik egymáshoz és megszűnik a kiáltó különbség a gazdagság és a

nyomorúság közt. Fájdalmasan érzik a méltatlan bánásmódot nyereségre éhes munkaadók részéről, akik előtt annyit érnek, amennyi hasznot hajtanak a munkájukkal.4 3. A szociálpolitika fejlődése 5 A szociálpolitika fogalma Szociálpolitikán kezdetben a szegénység enyhítésére szolgáló "csillapítószerek összességét" értették. Kialakulása időszakában a szociálpolitikát a munkáskérdéssel azonosították A szociálpolitikán azoknak a beavatkozásoknak és intézkedéseknek a rendszerét értjük, amelyek a munka- és életfeltételek javítására irányulnak. A társadalmi biztonság fogalmába a szociálpolitikai intézkedéseknek az a komplexuma tartozik, amely nem annyiraközvetlenül az életkörülmények javítására, hanem inkább az életkörülmények rosszabbbodását előidéző veszélyekkel szembeni oltalmazásra irányul. A társadalmi biztonság felfogható a szociálpolitika egyik céljaként is. Szubjektív és objektív

szegénység közti különbség, hogy az előbbi a személyben rejlő okok miatti állapotok (pl. szegénység testi fogyatékosság miatt), az utóbbi viszont a gazdaságitársadalmi helyzettel összefüggő állapot (pl szegénység munkanélküliség miatt) A szegénység mérvétől függően abszolút és relatív szegénységről beszélünk. Abszolút szegénység az, ha a jövedelem nem elégséges az egészségi-higiéniai szempontból lényegesnek minősülő szükségletek fedezésére. Relatív szegénység az, ha a jövedelem az adott társadalmi helyzetben csekély a társadalmi átlagjövedelemhez képest. Társadalompolitika alatt olyan intézkedések összessége értendő, amely a társadalom minden tagjára kiterjedően, a társadalom életére a szociálpolitika körén túl a kulturális vonatkozásokat is magába foglalva arra irányul, hogy megváltoztassa a társadalom szerkezetét. A szociálpolitikában közgazdasági, szociológiai, etikai, munkajogi és

politikai alapgondolatok keverednek, és éppen ez a keveredés határozza meg az elméleti szociálpolitika sajátosságát. A szociálpolitikai célok végrehajtása több módon lehetséges:  állami (autoritatív),  társadalmi (intervenciós),  üzemi szociálpolitika. Az állami szociálpolitikát az a felismerés hozta életre, hogy a munkaviszonyokból eredő feszültség a kapitalizmusban az állam érdekeit, sőt magát az állami létet is veszélyezteti.6 4 Rerum Novarum - XIII. Leó pápa körlevele a munkások helyzetéről, 1891 (Szent István-Társulat, Bp 1991) Gara Judit: A szociálpolitika fejlődéstörténete a kapitalizmusban (MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Bp. 1978.) 6 Gara Judit: A szociálpolitika fejlődéstörténete a kapitalizmusban (MTA, Bp. 1978) 5 3 Szociálpolitika A szociálpolitika megjelenése politikai irányzatokban A szociálpolitika központba állítása 4 olyan irányzatban találkozik, amelyek világnézeti eredetüket

illetően egymástól számottevően különböznek:  A XIX. szd végén kibontakozó katedra-szocializmus a munkásvédelmi törvényhozást követelt, a kapitalizmus igazságtalanságai enyhítésére.  A keresztény-szocializmus a megoldás útjának az emberek keresztény erkölcsnek megfelelő átalakítását tekinti.  A revizionizmus a marxizmus felülvizsgálatán alapul, s az adott társadalmi formán belül a parlamentarizmus lehetőségeinek maximális kihasználását javasolják.  A szindikalizmus (szakszervezetre való támaszkodás) lényege, hogy a szakszervezetnek tulajdonítja a vezető szerepet. 7 A szociálpolitika kialakulása és fejlődése A későbbi szociálpolitika első előhírnöke a bányászatban jelenik meg, önsegélyező egyesület formájában. Az első szociális rendeletet, a Kuttenbergi bányarendeletet 1300-ban hozták A modern szociálpolitika kialakulását egyidejűleg létrejött számos olyan feltétel mozdította elő, amelyek

az ipari forradalmat követő időszak gazdasági-társadalmi szerkezetében gyökerezett. A modern szociálpolitika kialakulásának feltételeit gazdasági, társadalmi és politikai indítékok szerint lehet csoportosítani.  gazdasági indítékok: a szociálpolitikai intézkedések nemcsak költséget okoznak, hanem a termelékenység emelkedésének elősegítésével haszon forrásaivá is válhatnak.  társadalmi indítékok: az állammal szembeni demokratikus követelmények.  politikai indítékok: munkásmozgalom hatása a fennálló rendre. Anglia 1802. A gyermekek és serdülők védelme 1833. Factory Act: dolgozó nők védelme, ipari felügyelet. 1850. Átlagos napi munkaidő 10,5 órára csökken 1871. A szakszervezeteket hivatalosan elismerik 1897. Balesetbiztosítás 1908. Öregkori biztosítás 1911. Betegségi biztosítás 1912. Munkanélküliségre szóló biztosítás 1925-27. Özvegyek, árvák biztosítása 1946. Beveridge-modell: minden állampolgárra

kiterjedő minimális biztonság. Németország 1839. Serdülők foglalkoztatásának szabályozása 1855. Gyermekvédelmi törvény: 12 éven aluliakat nem lehet dolgoztatni, 14 év alattiak napi 6 órát dolgozhatnak. 1879. Ipari és gyári felügyelet 1883. Betegségi biztosítás 1884. Balesetbiztosítás 1889. Rokkantsági és öregségi biztosítás 1903. Gyermekvédelem 1911. Társadalombiztosítási jogszabályozás 1927. Munkanélküliségre biztosítás 1934. Szakszervezetek betiltása (német munkafront helyettük). 7 Gara Judit: A szociálpolitika fejlődéstörténete a kapitalizmusban (MTA, Bp. 1978) 4 Szociálpolitika Franciaország 1898. Baleset esetén kártérítés 1910. Öregekről szóló gondoskodás 1928. Kötelező társadalombiztosítás 1934. Családi pótlék 1945. Üzemi tanácsok intézménye USA 1933. New Deal 1935. Social Security Act: vakok, özvegyek öregek, gyermekek támogatása 1890-ben a német kormány Berlinben nemzetközi munkásvédelmi

konferenciát rendez 13 európai kormány képviselőinek. A kor legégetőbb szociálpolitikai problémáit tárgyalták, s ezzel nyilvánosan elismerték a szociálpolitika szükségességét. 1900-ban Párizsban alakul meg a Törvényes Munkásvédelem Nemzetközi Egyesülete. 1919-ben alakult meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO). A hivatalos szerv létrehozását a békeszerződések megállapításai is igazolják. A munkaviszonyok szabályozásánál legfontosabb szempontok:  a munka nem tekinthető csupán árunak,  a szabad szervezkedés joga,  tisztességes életmódot biztosító fizetés,  8 órás munkanap,  hetenként legalább egy 24 órás szabadnap,  gyermekmunka megszüntetése,  egyenlő munkáért egyenlő bér. A társadalombiztosítás kifejezést az I. világháború után alkalmazták először (Magyarországon pedig az 1928-as törvényben használták először). 1943. Egyesült Nemzetek Segélyügyi és Újjáépítési Hivatal

(UNRRA): a háborús károk helyreállítására alakult, 1947-ig állt fenn. 1945. Világegészségügyi Szervezet (WHO) 1946. UNICEF: az Egyesült Nemzeteknek a gyermekek segélyezésével foglalkozó szerve UNESCO: az ENSZ nevelésügyi, szociális és kulturális szerve. 1948. Emberi jogok nyilatkozata: a munkához való jog, a megfelelő életszínvonalat biztosító munkabér, a munkásvédelem, az egyesülési jog, anyák és gyermekek oltalma, társadalmi biztonság, stb. 8 Tartalom: 1. Hilscher: Bevezetés a szociálpolitikába A magyar szegényügy A lakásügy A munkafelügyelet 2. Rerum Novarum 8 Gara Judit: A szociálpolitika fejlődéstörténete a kapitalizmusban (MTA, Bp. 1978) 5 Szociálpolitika 3. A szociálpolitika fejlődése A szociálpolitika fogalma A szociálpolitika megjelenése politikai irányzatokban A szociálpolitika kialakulása és fejlődése Irodalomjegyzék: A jóléti állam -szerk.

Lévai Katalin (T-Twins, Bp 1992) Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Aula, Bp. 1992) Augusztinovics Mária: Újraelosztás és jóléti állam (Társadalmi Szemle, 1996./2) Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség (Magvető, Bp. 1997) Barker, Robert L.- Almásy Judit: Mérföldkövek a szociális munkában - A szociális gondoskodás és a szociális szemlélet változása Hammurabitól napjainkig (Budapesti Szociális Forrásközpont, Bp. 1996) Béres Csaba dr.: Bevezetés a szociológiába - egyetemi jegyzet (kézirat) (Db 1997) Braudel, Ferdinand: Anyagi kultúra a XIV-XVII. században (Gondolat, Bp 1985) Castel, Robert: A szociális kérdés alakváltozásai (A Szociálpolitikai Értesítő Könyvtára, Bp. 1998.) Elias, Norbert: A civilizáció folyamata (Gondolat, Bp. 1987) Csontos László - Kornai János - Tóth István György: Az állampolgár, az adók és a jóléti rendszer fogalma (Századvég, 1996./2) Csuhaj V. Imre - Frey Mária: Az elmúlt négy évtized

foglalkoztatási folyamatainak tézisszerű értékelése IN: Munkanélküliség - Megoldások és terápiák (Kossuth, Bp. 1990) Donnison, David: Szociálpolitika egalitáriánus megközelítésben (Esély, 1990./4) Etchegaray, R.: A katolikus egyház szociális tanítása (Vigília, 1992/2) Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom (T-Twins, Bp. 1991) Ferge Zsuzsa: És mi lesz, ha nem lesz? - Tanulmányok az államról a XX. szd végén (Helikon, Bp. 1997) Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika a gazdaságban és társadalomban (Társadalomkutatás) Ferge Zsuzsa: A társadalmi újratermelés és társadalom-politika (KJK. Bp 1982) Gara Judit: A szociálpolitika fejlődéstörténete a kapitalizmusban (MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Bp. 1978) Gách Endre: Az angol szociálpolitika (Szociálpolitikai Értesítő 1983./1) Gilbert, Neil: Szolgáltatásból társadalmi ellenőrzés: a jóléti reform hatásai a szociális munkások szakmai gyakorlatára az Egyesült Államokban

(Esély, 1998/6.) Hilscher Rezső: Bevezetés a szociálpolitikába (Bp. 1928) Hilscher Rezső: A tőke és a munka békéje (Bp. 1938) Kiss Károly: Jólét állam nélkül? - A brit konzervatívok szociálpolitikai elvei (Esély, 1990./4) Kornai János: Az állampolgár és az állam: a jóléti rendszer reformja (Mozgó Világ, 1996./2) Leibfried, Stephan: Európa mint szociális állam? (Esély, 1992./1) Mi a politika? Bevezetés a politika világába Szerk.: Gyurgyák János (Századvég, Bp 1994) Müller, C. Wolfgang: Hogyan vált a segítségnyújtás hivatássá? (T-Twins, Bp 1992) Quesada, L.J - Szilágyi István: Szociális jogok Európában: Az Európai Szociális Charta (Esély, 1996./2) Pálos Károly: Szegénység, szegénygondozás (Szombathely, 1934.) Perrin, Guy: A társadalombiztosítás száz éve (Szociálpolitikai Értesítő, 1987./3) Platón: Az állam (Gondolat, Bp. 1989) 6 Szociálpolitika Polányi Károly: Az archaikus társadalom és a gazdasági

szemlélet (Gondolat, Bp. 1979) Rerum Novarum - XIII. Leó pápa körlevele a munkások helyzetéről, 1891 (Szent IstvánTársulat, Bp 1991) Sárközy Tamás: Az állam és a gazdaság viszonyának átalakulása avagy a politikai állam végnapjai (Mozgó Világ, 1997./7) Seligman, A.B: A civil társadalom eszméje (Kávé, Bp 1997) Sen, Amartya: Az egyéni szabadság mint társadalmi elkötelezettség (Esély, 1992./1) Soros György: A globális kapitalizmus válsága - Veszélyben a nyílt társadalom (Scolar, Bp. 1998.) Taylor, Peter - Gooby: A posztmodernizmus és a szociálpolitika: Nagy ugrás visszafelé? (Esély, 1995./2) Tóth István György: Egy liberális társadalompolitika vázlata (Esély, 1992./3) Tóth István György: A jóléti rendszer az átmenet időszakában (Valóság, 1994. IV) Vásárhelyi Mária: Rendszerváltás alulnézetben (Pesti Szalon, Bp. 1995) Zimmermann, Susan: A nyugat-európai típusú jóléti állam születése és kimúlása (Eszmélet, 17.)

Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai (A szociális szakképzés könyvtára, Bp. 1994.) 1999. május - június Rénes László 7