Szociológia | Szociológiatörténet » A magyar szociológia előtörténete

A magyar szociológia előtörténete 1. István király kora és köre Hogyan gondolkodtak ekkor a társadalomról?  európai minták átvétele: a letelepedés és a keresztény vallás felvétele újabb lehetőségeket adott.  megszervezték az államot.  feudális viszonyokra való áttérés.  nem teljesen valósult meg a demokratizmus.  ennek a korszaknak integráló ereje volt. A kor híres műve: István király intelmei fiához, Imréhez. 2. A magyar reneszánsz (Hunyadi Mátyás) A XV. század második felének időszaka Hunyadi Mátyás: 1458. január 20 – 1490 Ő igazi reneszánsz személyiség volt Ebben az időszakban már szűk körben megjelent az írásbeliség. Voltak bizonyos birodalmi törekvések (pl: fekete sereg) 3. „Erdély aranykora” (XVI-XVII század) Az ország 3 részre szakad. Ez a török időszak, Bethlen Gábor fejedelemségének ideje Nyelvében őrzi a magyarságot. Az első források megjelenése:  levél  útleírások 

emlékiratok: báró Apor Péter: Metamorforízis Transilvaniei (Erdélynek átváltozása).  vagyonleltárak: báró Radvánszky Géza: Családi élet és háztartás a XV. századi Magyarországon. Ekkor jönnek létre az első egyetemek és főiskolák. Apáczai Csere János Heidelbergben tanult. Neves pedagógus volt Ő volt Erdély első kiemelkedő társadalomtudósa 4. A felvilágosult abszolutizmus (Mária Terézia, II József)  Mária Terézia (1740-1780)  II. József (1780-1790) Megjelenik a szociális érzékenység a nép problémái iránt.  Népegészségügy megszervezése: a járványok elkerülése érdekében.  Népoktatás megszervezése: alapoktatás.  Népszámlálás, összeírás: mennyien élnek a társadalomban, milyen rétegek vannak.  Közlekedés, infrastruktúra fejlesztése 5. A reformkor (Kölcsey Ferenc, Széchenyi István, Eötvös József) A XIX. század első harmada Magyarországon megkésik a fejlődés 3 uralkodó irányzat van

jelen. 1. Kölcsey Ferenc (1790-1838) epigrammája: Haza és haladás. A haza a nemzeti függetlenséget jelenti Az és azt jelenti, hogy a 2 törekvés együtt megvalósítható A haladás azt tükrözi, hogy Kölcsey a polgári átalakulás híve. A szatmári adózó nép állapotáról című mű szociográfiai mű. Szabolcs – Szatmár Bereg megye állapotát ábrázolja A parasztság terheit tartalmazza 2. gróf Széchenyi István felelősséget érzett a magyar társadalomért A haladás elkötelezett híve volt Polgárosodás nélkül nincs magyar társadalom Tagja volt az első független magyar kormánynak Vagyona 1/3 részét adta a haladásért, ennek köszönhető a Magyar Tudományos Akadémia létrejötte.  1830 – Hitel c. mű megjelenése Összefüggő reformprogram a gazdaság átalakítására. Nagyüzemi kapitalista mezőgazdaság kialakítása a cél.  1831 – Világ c. mű megjelenése Összegzi a változások szükségességét és módját. Külön

hangsúlyozza az idő hiányát  1833 – Stádium c. mű megjelenése Polgári átalakulás, gazdasági reformok. 12 pontban összegzi programját 3. báró Eötvös Józsefnek liberális nézetei voltak Törvénybe iktatta az iskoláztatást