Szociológia | Tanulmányok, esszék » Szociometria

Szociometria (Segédanyag a Szociális készségfejlesztés tantárgyhoz) A szociometria módszere alkalmas egy kis csoport tagjai közötti érzelmi kapcsolatok struktúrájának objektív felmérésére és a csoporttagok szociális pozíciójának feltérképezésére. Három változatát dolgozták ki: 1. egy szempontú szociometria (Moreno 1934) – rokonszenvi kérdések 2. több szempontú szociometria (Mérei ) – rokonszenvi, közösségi funkcióra, egyéni tulajdonságokra/készségekre/képességekre, népszerűségre/közösségi helyzetre/érvényesülésre vonatkozó kérdések. 3. hiearchikus szociomteria (Járóka, Veres 1978) – még differenciáltabb kategória rendszer. A több szempontú szociometriai felmérés lépései 1. Vizsgálandó csoport jellemzői - A vizsgálat elvégzése előtt tájékozódunk a csoport életről: közös élmények, a csoportra váró fontos események, feladatok, az együttlétek lefolyása, stb. (A kérdések megfogalmazásánál

ez fontos támpont lesz!) - 10-20 fős csoport, akik minimum 1 hónapja, napi rendszerességgel vagy minimum 6 hónapja heti rendszerességgel vannak együtt (pl. idősek klubja, iskolai osztály, sportolói csapat, munkahelyi team stb.) 2. Vizsgálat elvégzésének feltételei A csoport működésének helyszínén (pl. osztályterem, edzés helyszíne) minden tag legyen jelen a kérdőív kitöltésekor! 3. Szociometriai kérdéssor összeállításának kritériumai - Az instrukcióban jelöljék meg, hogy: - a tanulmányaikhoz kérik a kitöltő segítségét, - az adott közösségre vonatkozó kérdéseket fognak feltenni, - a kérdésekre a közösség tagjainak nevével kell a kitöltőnek válaszolnia, minden kérdésre legfeljebb 3 társa nevét írhatja be azonosíthatóan (ezt a kérdéseket követő három pontozott sorral/vonallal lehet jelölni), - ugyanakkor biztosítsák arról, hogy válaszait bizalmasan fogják kezelni, az anonimitás szabályait betartva a házi

dolgozatban már nem lesznek beazonosíthatóak a megkérdezettek! - A kérdések megfogalmazásakor konkretizálni kell a csoportra vonatkozóan a kérdések tartalmát (életkori sajátosságok + a csoport által reálisan átélhető és konkrét helyzetek). pl Ha kisbusszal utazik a csapat egy-egy mérkőzés helyszínére, akkor ezt az információt építsük be a rokonszenvi kérdésbe: Ha a csapat egyik mérkőzése egy távolabbi településen van, az utazás során ki mellé ülne szívesen a buszon? 1 - 9 kérdésből álljon a kérdőív, melyek kérdéstípusok szerint a következőképpen kerüljenek kialakításra: 3 db rokonszenvi kérdés, 2 db közösségi funkcióra, 2 db egyéni tulajdonságra/képességre és 2 db népszerűségre/közösségi helyzetre vonatkozó kérdés. Az azonos típusú kérdések ne egymás után következzenek, keverjék össze őket! - példák kérdéstípusokra: o Rokonszenvi: Az öltözőben melyik csoporttársát választaná

szomszédjául? Kikkel találkoznál szívesen az érettségi után is? o Közösségi funkció: A Diák Önkormányzati választáskor kire szavaznál az osztályból, hogy képviselje az osztály érdekeit? A játékosok közül ki képviselné legjobban a csapatot a szakosztály vezetőségében? o Képességek/egyéni tulajdonságok: Ki a legműveltebb osztálytársaid közül, akit beneveznél egy szellemi vetélkedőre? Ha labdarúgásból technikai vetélkedőt rendeznének, és a csapatok egy-egy játékossal képviseltethetnék magukat, kit jelölne Ön a társai közül? o Népszerűség: Véleményed szerint, melyik játékostársad a legnépszerűbb a csapatban? Kik azok a gyerekek, akiket a legtöbben szeretnek az osztályban? 4. A kérdőív feldolgozásának lépései A kölcsönösségi táblázat oszlopainak és sorainak elrendezése/elnevezése: - - A sorokba és az oszlopokba a csoport tagjainak neve (monogram) kerül. A további oszlopok a következő elnevezést

kapják sorrendben: deklarált kapcsolatok száma, kölcsönös kapcsolatok és ezen belül 3X, 2X, 1X és ∑ (összesen). Az utolsó sor elnevezéseként a személyt választók száma kerül. A kölcsönösségi táblázat kitöltése során a rokonszenvi kérdésekre adott válaszokat használjuk fel. - - - A táblázat kitöltése soronként történik. A kitöltő személy rokonszenvi kérdésekre adott válaszait tüntetjük fel. Azon nevek alá kerülnek megjelölésre a kérdésszámok, akiket választott a kitöltő. Vastagon szedetten vagy dőlten vagy egyéb más jelölés segítségével jelöljük a kölcsönös választásokat, ahol a rokonszenvi kérdések bármelyikében való választást figyelembe kell venni. ! Az is kölcsönös választásnak számít, amikor eltérő kérdésben választották egymást! A deklarált kapcsolatok oszlop kitöltése során személyenként (soronként) összeszámoljuk, hány személyt választott a kitöltő. Függetlenül

attól, hogy hány kérdésben és kölcsönösen választotta-e a másikat! 2 - 3X: a háromszoros kölcsönösségek száma. A sor hány mezőjében (kockában) van háromszoros kölcsönös kapcsolat, vagyis három kölcsönösségi jelölés egy mezőben (vastagon, dőlten stb. szedett ) - 2 X: kétszeres kölcsönösségek. A kettős bekarikázott mezők összesítése soronként személyekre vonatkozóan. - 1 X: egyszeres kölcsönösségek összesítése soronként, vagyis személyenként. - ∑ (összes): valamennyi kölcsönös kapcsolat összesítése soronként: vagyis a 3X-, 2X-, 1X-es kölcsönös kapcsolatok számának összege. - A deklarált kapcsolatokat, a 3X-os, 2X-es, 1X-es és összes választásokat oszloponként is összesítjük! A személyt választók száma sorba az az összege kerül, mely jelzi, hányan választották az oszlopban megjelölt személyt. Vagyis megszámláljuk, hány rubrikában található a neve alatt jelölés. Szociogram A

kölcsönösségi táblázat alapján rajzolható fel a csoport szerkezete, a társas mezőt alkotó kapcsolatok térképe a szociogram. A szociogram felrajzolásának szabályai - - - - A rajzon minden személyt egy bekarikázott számmal jelölünk. Az ábrán mindenki csak egyszer ábrázolható! A személy nemének jelölésére az örökléstani jelölést szoktuk használni. nő ♀, férfi ♂ A személyeket jelző karikák között vonalak (egyszeres/kétszeres/háromszoros) jelzik a kapcsolatot. A vonalak kölcsönös választást jelölnek Ha két személy kölcsönösen választotta egymást, akkor az őket jelölő karikákat annyi párhuzamos vonallal kötjük össze, ahány kérdésben (1-2-3) egymást választotta. A vonalak száma a közöttük fennálló kapcsolat erősségét jelzi. A szociogram felvázolása során azt a személyt rajzoljuk fel először, aki a kölcsönösségi táblázat szerint a legtöbb kölcsönös kapcsolattal rendelkezik. Felrajzoljuk

ennek a személynek az összes kölcsönös kapcsolatát, majd ezeknek a személyeknek a kölcsönös kapcsolatait is feltüntetjük a kölcsönösségi táblázat alapján. Ezt mindaddig folytatjuk, amíg a kiinduló személlyel kölcsönös kapcsolatuk révén összefüggő hálózategységbe besorolható valaki. Így kapjuk meg az első alcsoportot. Ezt követően a még fel nem rajzolt személyek közül megkeressük azt, akinek a legtöbb kölcsönös kapcsolata van és neki is felrajzoljuk az összes kapcsolatát. Ezt szintén addig folytatjuk, míg a feltüntetett személyekhez kapcsolódó egyént találunk a kölcsönösségi táblázat alapján. Végül a párokat (két személy között minimum egyszeres kölcsönös kapcsolat van, de nem kapcsolódnak másokhoz) és a magányos személyeket (nincs egyetlen 3 kölcsönös kapcsolata sem) úgy helyezzük el a rajzon, hogy ahhoz az alcsoporthoz kerüljenek közel és azzal a személlyel kerüljenek egy vonalba, akiket ők

egyoldalúan választottak/ vagy akik őket egyoldalúan választották. Ábrázolás - A kereszteződés: a személyek közötti kapcsolatok keresztezése megengedett, így elkerülhetjük az ide-oda kanyargó összekötéseket. Az alcsoportok alakzatai a következő formákat szokták alkotni. Fontos, hogy egy csoportosulást mindig a szociometriailag legegyszerűbb alakzatban kell ábrázolni! pár - zárt alakzat: háromszög - zárt alakzat: négyzet, ötszög stb. - láncalakzat - csillagalakzat - 4 - - A láncalakzatot olyan személyek alkotják, akiknek legfeljebb két kapcsolata van. Ezt mindig egyenes mentén kell ábrázolni, nem szabad az egyenest önkényesen megtörni/meghajlítani! A csillagalakzatban egy személynek több kölcsönös kapcsolata is van, de azok között, akikhez ő kötődik, nincs kapcsolat. A középpontban lévő személy „sztár” helyzetben van. A szociometriai pozíciók értelmezése A szociometriai pozíció azt mutatja

meg, hogy az egyén milyen helyet foglal el a közösségben. A jellemzők meghatározásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni. - Van-e kölcsönös kapcsolata? Milyen alakzatban helyezkedik el? (zárt, lánc, magányos) Hányan választották őt? A társas mezőben hol foglal helyet? (központ vs. perem) Milyen erősek a kapcsolatai? (egyszeres/kétszeres/háromszoros) A pozíció értelmezésekor olyan okokat keresünk, melyek magyarázzák a személy helyzetének kialakulását: szociális készségek erőssége/hiánya, elutasítottság/követendő minta, eltérő magatartás stb. ! Vigyázat! Ezen magyarázatokat a szociometriai kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján nem lehet megfogalmazni, így csupán feltételezéseket fogalmazhatunk meg! Szakirodalom Mérei Ferenc (2003): Közösségek rejtett hálózata. Osiris Kiadó Bp Sallay Hedvig – Perge Judit (1988): A szociometria módszer alkalmazása alsó- és középfokú oktatási

intézményekben. In: Iskolapszichológia 12 füzet ELTE, Bp 45-89 old N. Kollár Katalin (2004): A társas kapcsolatok, személyközi vonzalom és a csoportfolyamatok. In: N Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk): Pszichológia pedagógusoknak Osiris Kiadó, Bp. 279-309 old 5 1.AK 2 B.A 1. AK 2. BA 3. Cs D 4. FA 5. GJ 6. NK 7. PN 8. Sz E 9. Sz B 10. TO A személyt választók száma 1,4,9 3. 4. Cs.D FA 5. G.J 1,4 2 2 7. P.N 1,4,9 1,4,9 1,4,9 4,9 4,9 6. N.K 1,9 4 3 1 1 1,9 1 5 0 9. Sz. B. 10. T.O Deklarált kapcsolatok száma 1 2 2 1 2 1 2 1 3 2 17 1,4,9 1,4,9 1,4,9 1,4,9 8. Sz. E. 4,9 1,4,9 2 1 0 Kölcsönös kapcsolatok 1x 2x 3x 1 1 1 2 1 1 2 1 1 1 4 4 ∑ 1 2 2 1 0 0 2 1 1 0 10 1 7 8 1 5 6 2 3 9 4 6