Szociológia | Szociológiatörténet » Dimitrie Gusti szociológiai monográfiája

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:29

Feltöltve:2009. október 20.

Méret:30 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Dimitrie Gusti szociológiai monográfiája Dimitrie Gusti (1880-1955) román nemzetiségű, nemzetközi hírű szociológus volt. Egészen fiatalon nemzetközi hírnévre tett szert. Szociográfiai módszere hasonlít Erdei Ferencéhez. 85 román falu szociográfiáját készítette el Elmélete szolgálja módszertanát. 1. Korabeli Románia (1920/1930-as évek) A mezőgazdaság túlsúlya a jellemző  a foglalkoztatottak 80%-a a mezőgazdaságban dolgozik. Nagy latifundiumok vannak 1920-as évek: nagy földreform  nem hozta meg az eredményét. Az iparban Románia népességének 10%-a volt foglalkoztatva. A maradék 10% egyéb munkát végzett A román társadalom feudál jellegű. A piac ki volt szolgáltatva A román kormány semmilyen információkkal nem bírt a mezőgazdaságot illetően. Romániában nem volt fejlett statisztikatudomány sem Dimitrie Gusti (DG) kutatásait a román kormány és király is támogatta. DG az európai román és magyar hagyományokat

ötvözte. 2. Életútja DG polgári családból származott. A Iasi (Jászvásár) Egyetemen végzett Szociális érzékenységével felhívta magára a figyelmet A bukaresti Egyetem Szociológiai Intézetét vezette Kitűnően beszélt németül 3 vagy 4 szemesztert Németországban végzett el Lélektani alapon szemlélte a társadalmat. Az 1930-as években DG a román kormány oktatási minisztere volt. A háború után az USA-ban is megismerték tevékenységét. Az USA felkérte arra, hogy 3-4 szemesztert tartson ott A román kormány ezt a lehetőséget megtagadta tőle, ami nagyon megviselte őt 3. Koncepciója A szociológiai monográfia volt a műfaja. Ez a műfaj mélyebb, mint az esettanulmány Nem alkotott eredeti elméletet. Átvette a német vonásokat Szociológiájának alapfogalma az akarat. „Nem az ember él a társadalomban, hanem a társadalom él az emberben.” DG véleménye szerint a társadalomban a szociológiának, a politikatudományoknak és az etikának

van jelentőssége. A legfontosabb feladat a tényekből való kiindulás és a tények ábrázolása. Autonóm totalitaritás a jellemző DG módszere a valóság közvetlen megfigyelése elméleti magyarázó szándékkal. a.) DG elmélete (empirikus kutatás) 2 fontos tétel van a társadalomban: - keretek (feltételek) - megnyilvánulások (tevékenységek) Keret kozmikus biológiai pszichológiai    Megnyilvánulás gazdasági szellemi erkölcsi-jogi történeti  politikai keretek: - kozmikus: földrajzi, éghajlati viszonyok, vízrajz. - biológiai: a társadalom demográfiai szerkezete ( születési, halálozási arány; nem és kor szerinti összetétel). A társadalom egészség-betegség állapota; Milyen az élelmezés a társadalomban; faji kérdések - pszichológiai: a korabeli pszichológiai eredmények beépültek. - intelligencia - személyiségtípusok - csoportösszetétel - történeti: nagyon nagy jelentősséget tulajdonítanak a

szájhagyományoknak és a családfának. Megnézték a falvak dokumentumait is megnyilvánulások: - gazdasági: feltérképezték a birtokviszonyokat, vizsgálták a családi munkamegosztást. A gazdasági tevékenységre helyezték a hangsúlyt - szellemi: a tudás intézményesülése. Megnézték a nyelvi kultúrákat, a vallást Ide tartozik a megjelenés is. A viseletben kifejezésre jutott, hogy ki melyik kategóriába tartozik. - erkölcsi-jogi: szokásrend – illemszabályok. Kialakult a szokásjogrend  ez alapján dőltek el a viták. A közösség megtart vagy kiközösít. - politikai: az érdekérvényesítés megjelenése. Van-e közigazgatás? b.) DG módszertana A falu feltérképezése kutatásokkal megalapozva. DG tevékenysége: csoportos kutatás. A csoportok vezére mindig szociológus volt. Mindenféle társadalomtudós jelen volt a csoportokban. Az egyetemi hallgatókat is bevonta a kutatásokban Általában családoknál végeztek kutatásokat 

Résztvevő megfigyelést folytattak. Reggel összeültek, eltervezték a feladatokat. Napközben végrehajtották Este értékelték Templomi szertartásokon és a kocsmában is jelen voltak. Kovács Imre és Németh László járt DGhoz tanulni, Erdei Ferenc nem. DG a romániai falvakat illetően tipizálásra törekedett. Románia egész szociográfiáját el akarta készíteni. DG előítélet nélküli kutató volt DG Tudományos Műhelye: Bukaresti Iskola