Szociológia | Szociológiatörténet » Forgó Mónika - Modernizációs törekvések Magyarországon, folytonosság és megszakítottság

Forgó Mónika - Modernizációs törekvések Magyarországon, folytonosság és megszakítottság Modernizációs törekvések Magyarországon, folytonosság és megszakítottság. Kettős társadalomszerkezet. A szocialista paradigma, mint modernizációs zsákutca Centralizált állam és társadalom a kétpólusú világrendszerben. A modernizáció a 19. században létrejött társadalmi irányzat Max Weber nézetrendszerén alapul. Szerinte az a kérdés, hogy egy adott társadalom modern polgári társadalomnak számíte és az ehhez vezető utat kell vizsgálni Azt, hogy egy adott régió mikor éri el a modern polgári társadalom szintjét (jellegzetességei: urbanizáció, sajátos polgári intézményrendszerek) Egy állam modernizációjánál azt kell vizsgálni, hogy a saját lehetőségei és feltételei között hogyan halad előre a modernizációs folyamatban. Minden országot önmagához kell viszonyítani A modernizáció fontos alapfogalma a centrum és a

periféria. A centrum országokban összegződnek az anyagi és a szellemi eszközök A centrum és a periféria között szoros kapcsolat van. Ha a periféria leszakad a centrumtól, akkor kiesik a fejlődésből Emellett a centrum élősködik a periférián A modern társadalmat 4 szempont alapján lehet vizsgálni: 1. Makro struktúra: ez átfogó dimenzió Vizsgálni kell, hogy a társadalmi alrendszerek (gazdaság, politika, kultúra, jog, vallás) funkcionálisan elkülönülnek-e egymástól Európában az alrendszerek elkülönülése hamar megkezdődött. Ezek az alrendszerek a modernizáció egy adott szintjén kezdenek elkülönülni egymástól és saját logikát alakítanak ki. Egy adott országban akkor érvényesülhet a modern demokrácia, ha minden alrendszernek megvan a saját helye és logikája. Az egyes alrendszerek között mindig vannak összefonódások A modernizáció különböző szakaszainak jellegzetességei: 1. Premodern szakasz: az egyes alrendszerek

teljesen összefonódnak 2. Modern szakasz: az alrendszerek elkülönülnek és saját logikájuk szerint működnek 3. Postmodern szakasz: már nem a közvetlen létfeltételek biztosítása a fontos, hanem magasabb rendű célok (pl: környezetvédelem, világbéke) 2. Médiumok vagy közvetítők: az alrendszerek közé médiumok, közvetítők épülnek be Ilyen pl.: a pénz, a tudás, a kommunikáció Ahhoz, hogy az alrendszerek egymással dinamikus kapcsolatban legyenek, szükségük van ezekre a közvetítőkre A modern társadalomban a pénz irányából a kommunikáció felé kell elérni 3. Innovációs képesség: a társadalmi alrendszerek minden szférájában fejlesztést, fejlődőképességet kell produkálni, állandóan nyitottnak, épp, dinamikusan változónak kell lenniük 4. Magánvilág: az egyén leválik a közösségről és saját egyéniségét, elgondolásait addig szabadon valósíthatja meg, amíg ezzel nem korlátoz másokat A magyar társadalom

története a modernizáció szempontjából: Magyarországon a modernizáció kezdete az 1825-ben kezdődő reformkorszakhoz kapcsolható. Ekkor vezetik be az egységes nyelvet, kialakul az alapvető iskoláztatás Az írás, olvasás elterjedésének természetes kö- vetkezménye a modernizáció. Megindul a magyar nyelv és történelem ápolása, a tudomány fejlesztése. De a meginduló modernizációs folyamat az 1848-as szabadságharc bukásával megakad. 1820-1849 között a modernizáció nemzeti kereteken belül gondolkodik 1867 után Magyarország a Habsburg birodalom részeként modernizálódik. Fontosak maradnak a nemzeti jellegű vonatkozások, de ugyanakkor úgy kell a gazdaságban termelni, hogy a birodalom egészét ellássa. Ez a gazdaság összeépült a fejlettebb osztrák és cseh iparral Megindul az alrendszerek elkülönülése és a gazdaság fejlődése. Beindult az urbanizáció, megtörtént az állam és az egyház hatásosabb szétválasztása. A

Habsburg Birodalom felbomlása Magyarország számára nagy megrázkódtatást jelentett: területe 1/3 részére csökkent, elvesztette mezőgazdasági erőforrásainak és kapcsolatának jelentős részét Teljesen újra kellett szervezni a gazdaságot, a kultúrát, a politikát és ezek intézményrendszerét. Mindezek ellenére újra elindul az ország modernizációja, tovább fejlődnek az alrendszerek. Mivel a polgári viszonyok éretlenek, a politika rátelepszik a többi alrendszerre (a kultúrára is nagy nyomást gyakorol) A meginduló modernizációnak komoly gátjai vannak. A modern szakaszban a nagyipar előretörése jellemző. A mezőgazdasági munkások nagy része az iparban helyezkedik el, így képzetlen munkások kerülnek az iparba Ez a magyar modernizáció tudásbeli gátja Magyarországon Főleg a két világháború közötti időben a népességen belül nagy különbségek voltak iskolázottság terén Különösen a parasztság helyzete volt nehéz.

Számuk egyre inkább csökkent az aktív keresők között, így az egyre csökkenő számú mezőgazdasági munkás tartotta el az egyre nagyobb nagyipari népességet. Az 1920-as évektől kezdődően a háborús konjunktúráig azért sikerült a gazdaságot egy másik modernizációs pályára állítani és megindult a gazdaság fejlődése. 1938-ra a modernizációs periódus fellendült. A második világháború után kialakult a szocialista paradigma. Ennek eszménye, hogy a gazdaságot kell fejleszteni és ennek érdekében összegezni, centralizálni kell a társadalmi erőket A politikát és a kultúrát is centralizálni kell. A szocialista modernizációs paradigma a gazdaság fejlesztését egy centralizált politikai intézményrendszerben képzeli el A szocialista paradigmában egy fejlesztő állam egy kézbe veszi a gazdasági, a szociális és kulturális területet, és feltételezi, hogy ezeket egy szuperközpontból vezérelni lehet. A paradigma teljesen

összeomlik, mert a centralizálás kitermel egy bürokráciát, az egész rendszer leáll és lehetetlenné válik az innováció, mert csak az ideológia szempontjai fontosak. Magyarországon erre elég hamar rájöttek. Az 1956-os forradalom mély megrázkódtatás volt és bizonyos korrekciókat hajtottak végre a szocialista paradigmában 1968-ban. Ezek a korrekciók fontos szempontokat érintettek, de a rendszer lényegét nem változtatták meg Ezért a szocialista modernizációs paradigmának előbb-utóbb meg kellett buknia, ami 1989/90-ben meg is történt