Egészségügy | Tanulmányok, esszék » Kistérségi járóbeteg-szakellátó központ létesítése a Velencei-tavi Kistérségben, megvalósíthatósági tanulmány

Kistérségi járóbeteg-szakellátó központ létesítése a Velencei-tavi Kistérségben Megvalósíthatósági Tanulmány - TIOP 2.12 - I. ÖSSZEFOGLALÓ Hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a magyar egészségpolitika célkitűzései az Uniós direktívákhoz igazodnak, ezek a magyar egészségügyi reform törekvéseiben kerülnek leképezésre. A 2006 évi CXXXII. törvény elfogadásával és alkalmazásával az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának átalakítása megkezdődött. Ennek következtében a kapcsolódó fejlesztéseknek követniük kell a jogszabályi előírások hatására kialakuló betegutakat. Az aktív fekvőbeteg-ellátás kapacitásmennyiségének törvényi csökkentése következtében a nem feltétlenül kórházi ellátást igénylő betegek egy része kikerül ebből az ellátási formából, de valós egészségszükséglete alapján keresletként megjelenik a járóbeteg-ellátásban. A

járóbeteg-szakellátás intézményrendszerének jelenlegi egyik legnagyobb strukturális problémája a hozzáférés egyenlőtlensége. Ez részben azt jelenti, hogy még az alapszakmák vonatkozásában is igen nagy az eltérés a 10 000 lakosra jutó kapacitások nagyságában, másrészt azt is jelenti, hogy számos olyan település létezik az országban, ahol a járóbeteg-szakellátás igénybevételi lehetősége messzebb van, mint 20 km. Az alábbi trendek figyelembevételével az alábbi átfogó célok kerültek meghatározásra a strukturális átalakítás részeként: • • • • Az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, a társadalmi esélykülönbségek csökkentése. A szolgáltatási hiányok megszüntetése és bővítése a szükségleteknek megfelelően. A definitív és lakosságközeli ellátást biztosító szolgáltatások komplex rendszerének kialakítása, amit az egymásra épülő és egymást

kiegészítő szolgáltatások / tevékenységek integrációjával érünk el. A munkavállalók munkaerő-piaci esélyeinek javítása a munkavégző képesség gyors helyreállítása a betegségek megelőzésével, korai felismerésével. Megállapítást nyert, hogy a kistérségben élők nehezen jutnak egészségügyi szolgáltatáshoz, amit súlyosbít, hogy a megye szakorvosok általi lefedettségének aránya az országos érték alatt marad, továbbá a régióban jellemzően lassabb ütemben kerülnek alkalmazásra a korszerű eljárások, ami a hosszabb kórházi tartózkodást eredményezheti A Velencei-tavi kistérség lakosságát jelenleg a székesfehérvári Szent György Kórház Rendelőintézete, látja el, amely elérése a tömegközlekedés hiányosságai miatt átlagosan akár 1 órát is igénybe vehet tömegközlekedéssel. A viszonylag magas igénybevételi költségek (pl. idő, utazás) is csökkentik a szakorvoshoz fordulási hajlandóságot. A

térségben a magasabb morbiditás és a hozzáférési esélyegyenlőtlenség következtében lefedetlen egészségügyi szükségletek, ellátatlanságok vannak. A térség lakosságának morbiditási és mortalitási adatai hasonlóak az országos átlaghoz, vezető halálokként a szív- és érrendszeri és daganatos betegségek szerepelnek, amelyek azonban korszerű diagnosztikával, megfelelő felszereltséggel megelőzhetők, részben a korai felismeréssel eredményesebben kezelhetőek lennének. A demográfiai, társadalom-földrajzi, epidemiológiai, egészségügyi infrastruktúrával kapcsolatos, valamint elérhetőségi mutatók mind azt támasztják alá, hogy egy integrált szakorvosi rendelőintézet kialakítása jogos igény és elvárás a térség lakosainak részéről. Az egészségügyi mutatók javítása, a gazdasági felzárkózás fokozása érdekében kulcskérdés a rendelőintézet felépítése. Az önkormányzatok egy olyan intézményi konstrukció

kidolgozását jelölték meg, amely megvalósítja az alábbi egészségügyi vonatkozású célokat: • • • • Segíti a definitív ellátás lakossághoz való optimális közelítését Támogatja a hospitalizációt igénylő kezeléseket kiváltó eljárásokat (járóbeteg-szakellátó; nappali kórház stb.) Költséghatékony struktúrában biztosítja a szükségletorientált ellátásokat Segíti a munkavégző képesség gyors helyreállítását (pl. megelőzés, korai felismerés) A jelen pályázat támogatásának elnyerése esetén a Velencei-tavi kistérség 7 településének (Kápolnásnyék, Nadap, Pázmánd, Sukoró, Velence, Vereb, Zicyújfalu), az Ercsi kistérség 1 (Martonvásár) településének 19 304 lakosa számára, Velence városában egy új járóbeteg-szakrendelő épülne. Az intézmény a fenti lakosság számára kíván 200 óra/hét szakorvosi (15 szakrendelés) és 120 óra/hét nem szakorvosi kapacitással (fizio- és mozgásterápia,

gyógytorna, diagnosztika) korszerű, lakosságközeli járóbeteg-szakellátást biztosítani. Opcionális elemként integrálásra kerül a tervek szerint: kúraszerű ellátás, otthoni szakápolás, gyógyszertár, gyse-üzlet, optika, védőnői szolgálat, fogorvosi rendelő, gyermekjóléti szolgálat, mentőszolgálat. A projekt keretében elérni kívánt főbb eredmények: Az integrált szakorvosi rendelőintézet épületének felépítése Korszerű orvos-technológiájú szűrő-, diagnosztikai és járóbeteg-szakellátások minimumfeltételeként meghatározott műszerek, berendezések beszerzése. • Az intézmény igényeinek, működési paramétereinek megfelelő információs technológia beszerzése. A projekt megvalósulása esetén a kialakított szakmai modell hosszútávon biztosítja a térség egészségügyi ellátásának minőségi és lakosságközeli ellátását. A lehetséges működési és beruházási kockázatok lehető legalacsonyabb szinten

tartása érdekében a beruházást körültekintő szakmai és finanszírozási tervezés előzte meg. • • A lakosság egészségi állapota, életvitele, szociális körülménye alapvetően határozza meg a társulási járóbeteg-szakellátó központ ellátási területéhez tartozó településeinek – és tágabban az egész régió – gazdasági és társadalmi állapotát. Ahhoz, hogy a kistérség és a társuló települések további fejlődése, a fejlődés gazdasági-társadalmi fenntarthatósága garantálható legyen, a lakosság egészségügyi állapotának javítása indokolt. A folyamat nem érhető el az egyenlőtlenségek mérséklése, az ellátórendszer lakosságközeli, korszerű ellátása nélkül, aminek kiemelt eszköze az integrált szakorvosi rendelőintézet kialakítása. II. A PROJEKT BEMUTATÁSA 1. HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1 Társadalomföldrajzi megállapítások • A Közép-dunántúli Régió számos mutató terén az országos

átlagot megközelítő vagy annál jobb értékekkel rendelkezik, azonban az alacsony munkanélküliségi, magas aktivitási ráta, magas iskolai végzettség főleg a városokban befolyásolja pozitívan az életvitelt, az egészségügyi állapotot. • A kistérség települései 3 kivételével 3 000 lakos alattiak. Ezt az adatot azért is érdemes kiemelni, mivel bizonyított tény, hogy az elvesztett életévek száma annál magasabb, minél kisebb lélekszámú egy település, valamint a településnagysággal szoros korrelációt mutat a születéskor várható élettartam hossza is. A falvakban, kisközségekben élők várható élettartama átlagosan Magyarországon legalább 2 évvel alacsonyabb, mint a nagyvárosokban. Megállapítható, hogy a kistérség lakosságának egészségügyi kockázata magasabb az átlagosnál. A Közép-dunántúli régió, illetve Fejér megye számos mutatóban az országos átlagokat megközelítő, illetve jobb értékekkel

rendelkezik, azonban az alacsony munkanélküliségi, magas aktivitási ráta, magas iskolai végzettség főleg a városokban befolyásolja pozitívan az életvitelt, az egészségügyi állapotot. 1.2 Demográfiai megállapítások • Magyarországon a születéskor várható élettartam átlagosan 6 évvel kevesebb az európai átlagnál, a régió és a megye adatai a hazai kedvezőtlen trendekkel megegyeznek. • A régió lakosságának korstruktúrája kis mértékben fiatalabb, mint az országos átlag, ugyanakkor a fiatal korosztályok (0-14 éves korcsoport) arányának csökkenése a legerőteljesebb a régiók között, amit csak részben pótol – a régió kedvező gazdasági helyzete miatt új munkahelyekben reménykedő fiatalkorúak és fiatal munkaképes korúak dinamikus beköltözése. A korösszetétel ilyen irányú változása a jövőben negatívan fogja befolyásolni a társadalmi struktúrát, amit már a migrációs folyamatok sem fognak tudni

kompenzálni. • Összességében az idősebb generációk arányának növekedése jellemző (a régiós átlaghoz képest Veszprém megyében tartósan magasabb az időskorúak aránya). A romló tendenciák ellenére a régióban az átlagosnál magasabb az aktív korcsoportok aránya • A régió öregedési indexe vizsgált időszakban végig az országos érték alatt volt, azonban tendenciája megegyezik az országéval, azaz lassan öregszik a régió. 2006-ban a régió indexe 95 % volt A régió kistérségei közül az egyik „legidősebb” a Velencei-tavi, csupán a Dunaújvárosi kistérség öregedési indexe magasabb a kistérségénél. • A megyei városai közül kiemelkedő vándorlási nyereséghez jutott Gárdony mellett Velence ahova elsősorban Székesfehérvárról, és Budapestről költöztek a Velencei tó partján nyugodt környezetben élni vágyók. Demográfiai szempontból azért kiemelendő ez a tény, mivel a kistérségbe települő lakosok

nagy százaléka az idősebb korosztályhoz tartozik, ezért megfelelő színvonalú és hatékonyságú egészségügyi ellátásuk fokozott igényű. • Fontos kiemelni, hogy nyári időszakban a kistérség lakossága többszörösére növekedik, ami további pótlolagos igényt generálhat a járóbeteg-szakrendelő részére. A helyi lakosság mellett a turisták megfelelő színvonalú és gyors ellátása egyértelmű érdek a kistérségben. A megye és a régió viszonylagosan kedvező mutatói ellenére a terület demográfiai mutatói azt támasztják alá, hogy hosszú távon társadalmi struktúraváltás, negatív egészségügyi tendenciák léphetnek fel, amely megköveteli a hatékony és minőségi ellátást a kistérségben. A szakorvosi rendelő megépítése kiemelt fontosságú programmá válhat a térség egészségmegőrzésében, a lakosok rehabilitációjában, a térség szak-, és alapellátásának minőségi változásában, a gazdasági

felzárkózás fokozásában. Az idősebb korosztály megfelelő elltása, a kistérség esélyeinek további javítása érdekében kulcskérdés lehet az integrált szakorvosi rendelőintézet felépítése. 1.3 Epidemiológiai megállapítások • A hazai epidemiológiai trendek negatív képet mutatnak számos betegségcsoportban, európai összehasonlításban Magyarország szív és érrendszeri, daganatos, emésztőrendszeri megbetegedésekben vezető helyen áll. Ezek a kiemelt halálokok a Közép-dunántúli régióban is jellemzőek Ezen felül mind országos mind regionális szinten problémát okoz a mozgásszervi, légzőszervi megbetegedések, cukorbetegség, magasvérnyomás-betegség, pszichiátriai esetek magas száma. • 2000-2006 év átlagában a megyében a halálozások 9/10-e 4 haláloki főcsoportra korlátozódott: a keringési rendszer betegségeire, a daganatos megbetegedésekre, az emésztőrendszer betegségeire és valamilyen külső ok (baleset,

öngyilkosság, mérgezés) miatt bekövetkezett halálozásokra. A halálozások legfőbb okai országosan is ugyanezek voltak. Az 5 helyre 3 %-al a légzőrendszer betegségei sorolódnak, míg az összes többi halálok 7 % - ot képvisel. • A halálozások főbb halálokok szerinti struktúrája lassú változáson megy keresztül. Miközben halálozások felét vagy több mint felét adó keringési rendszer okozta halálozások, valamint az erőszakos eredetű halálozások részaránya csökkent, a daganatokban meghaltak aránya egyértelműen emelkedett. • Fejér megyében 2000-2006-ban a keringési rendszeri halálozások 54 százalékát szívbetegség, ezen belül csaknem háromtizedét idült ischaemiás szívbetegség, 16 százalékát (a férfiaknál egyötödét) heveny szívizomelhalás okozta. A szívbetegségeket az agyérbetegségek és az érelmeszesedés követik a halált előidéző okok szerinti rangsorban. • Az új daganatos megbetegedések száma

100 ezer lakosra vetítve a régióban az országos átlag alatti, mintegy 97%-a (2005). Negatív tendencia, hogy 2001-ben még 653 új megbetegedés jutott még 100 ezer lakosra, 2005-ben azonban ez a szám 774-re emelkedett, ami jelentős, majdnem 20%-os növekedés. Fejér megye a megbetegedések számát tekintve az országos átlag feletti értékekkel rendelkezik, 2001ben még az országos érték alatti megbetegedési arányszámmal rendelkezett, 2002 után azonban folyamatosan meghaladta azt. 2005-ben az országos átlag 110%-a volt az új daganatos megbetegedések 100 ezer lakosra jutó aránya. • A férfi lakosságot kiemelkedően fenyegető kór a megyében a légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata, amely a daganatos halálesetek háromtizedéért felelős. Tőle leszakadva a másodikharmadik leggyakoribb halálok a vastagbél, valamint az ajak, szájüreg, garat rosszindulatú daganata A nők esetében az emlő rosszindulatú daganata a leggyakoribb • A

rosszindulatú daganatok gyakori előfordulása, ugyanúgy mint az ország legtöbb területén, a Velencei-tavi kistérségben is jellemző. Ennek mérséklése érdekében fontos lenne megelőző szűrési programok indítása, amelyet elősegíthetne a szakorvosi rendelőintézet felépítése. • A megyében az utóbbi 7 év halálozásainak 3,4 – az országban 4 – százalékáért a légzőrendszer valamely megbetegedése volt okolható. E halálok előfordulási gyakorisága kisebb, mint az országos átlag (100 ezer lakosonként 40, szemben az országos 53-mal). • Az emésztőrendszer betegségei kapcsán 2001-ről 2004-re országos és régiós szinten is csökkenés figyelhető meg, Fejér megyében ezzel szemben növekedés volt jellemző 2003-ig (2000-ről 2003-ra 16%os növekedés volt megfigyelhető), 2004-ben mérséklődésnek indult a megbetegedési arány, a 100.000 lakosra jutó értéke az országos átlag feletti, annál 2004-ben 3%-kal volt magasabb.

• Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek, kórházi morbiditás aránya mind a régióban, mind Fejér megyében nőtt 2000 és 2004 között (a megyei érték 24,5%-kal, a régiós 29 %-kal). 2004-ben a 100 ezer főre vetített arányszám Fejér megyében az országos érték 102,3 %-a volt, a régiós az országos átlag 87,6%-ka volt a jelzett időszakban. • A csont-izomrendszer és kötőszövetei betegségeinek 100 ezer főre vetített arányszámát vizsgálva az alábbi megállapításokat tehetjük: Közép-Dunántúl és Fejér megye is az országos átlag alatti értékekkel rendelkezik, a régiós adat az országos átlag 96%-a, megyei viszonyszám ezzel megegyezik. Megyei szinten 2000-ről 2004-re az arány majdnem 10%-kal nőtt, amely hasonlóan negatív folyamat az országos viszonylatban történt 13%-os növekedéssel. • Megállapítható, hogy a kistérségben a fizioterápia, reumatológia szakmacsoportok által lefedett területek

igénybevételi gyakorisága magas. A fizioterápia, reumatológia, gyógytorna szakmacsoportok összesen mintegy 10 000 esetet generálnak évente. • A kistérségben az összes járóbeteg-esetre eső pontszám legnagyobb hányadát a „diagnosztikai” blokkon kívül a szemészet, a fizio- és mozgásterápia, a traumatológia, tüdőgyógyászat, fül-orr- gégészet, reumatológia, szülészet-nőgyógyászat, ortopédia, gyógytorna, belgyógyászat/endokrinológia adja. • Ki kell emelni a tüdőgyógyászat, traumatológia, illetve a gyógytorna relatív magas igénybevételét. Amíg országos összesítésben 15. a tüdőgyógyászat a listán, a Velencei-tavi kistérségben a 5 helyet foglalja el. Mindezen felül kiemelt esetszámú és pontszázalékú a kistérségben a gyógytorna-kezelés és a traumatológia. • A BNO kódok alapján megállapítható, hogy a térségben relatíve magas az öregkori szürkehályog, heveny bronchitis, epehólyag kövesség,

agyi infarktus, prostata túltengés, ureterkő, asthma, vesekő, pangásos szívelégtelenség aránya. • Megyei felmérés alapján, HBCS kategóriák szerinti a következő elemzés történt a Velencei-tavi kistérségre: − Az egyes kistérségekben igen eltérő a legnagyobb gyakorisággal jelentett HBCS lista, azonban az megállapítható, hogy a leggyakoribb HBCS kategóriák a szüléshez, a mandulaműtéthez, a sürgősségi betegellátáshoz, az akut cerebro-vasculáris és kordiális eseményekhez, szürkehályog műtéthez, mozgásszervi betegségekhez kötődnek. − Velencei-tavi kistérségben a HBCS esetszámok alapján megállapítható, hogy a leggyakoribb diagnózisok a következők voltak: szüléshez kapcsolódó ellátások, szürkehályogműtét, szívritmuszavarok, vese-elégtelenség, súlyos bőrbetegségek, cerebro-vascularis betegségek (kivéve: TIA), praecerebralis érelzáródással speciális kezelés nélkül 18 év felett. A felsorolt

halálokokat, gyakori megbetegedési formákat a szakorvosi rendelő szakmastruktúrájának figyelembe kell vennie. A leggyakoribb megbetegedési okok alapján egyértelműen javasolt kardiológia, neurológia, fiziko-és mozgásterápia, reumatológia, gyógytorna, tüdőgyógyászat, fül-orr-gégészet, szemészet, ortopédia, telepítése a TIOP 2.12 által meghatározott alapszakmákon felül 1.4 Térségi elérhetőség jellemzői A kistérség földrajzi elhelyezkedése szempontjából fontos vizsgálni a régióközpont, illetve a legközelebbi járóbeteg-szakrendelővel rendelkező város, Székesfehérvár távolságát a térség településeitől. Az alábbiakban az elvégzett vizsgálatok főbb megállapításait vázoljuk: • A járóbeteg-szakellátó Velence városban való elhelyezését az indokolja, hogy ezáltal a lakosság 27 km helyett 8 km-en belül belül (lakosság számával súlyozott távolság) éri el a járóbeteg-szakellátást. •

Székesfehérvár vasútállomásának elérése átlag 34 percet igényel vasúti közlekedési eszközzel (lakosságszámmal súlyozva), a velencei vasútállomás átlag 7 perc távolságra található a kistérség vasútállomással rendelkező településeitől (Zichyújfaluról Velence elérése megoldott, azonban a magas utazási idő miatt mint reális utazási alternatívával nem számolunk). A vasúti közlekedésnél további probléma, hogy az állomások általában a települések külterületén helyezkednek el, ezért magas rá- és elgyaloglási idővel kell számolnunk. Ez alapján a Fejér Megyei Önkormányzat Szent György Kórház rendelőintézetének átlagos elérése 50-60 percet is igénybe vehet, ezzel szemben Velence elérése kedvezőbb Kápolnásnyék szemtponjából az út 20 perc alatt, Martonvásárről nagyjából 30-40 perc alatt teljesíthető („háztól-házig”). • Székesfehérvár elérése átlag 47 percet igényel autóbusszal

(min. átlag 36 perc, max 59 perc) Velence átlag elérése – lakosságszámmal súlyozva – 20 perc alatt biztosítható (min. átlag 14 perc, max. 27 perc) Az autóbusszal történő közlekedés esetén átlagidőt számoltunk, figyelmen kívül hagyva a rá- és elgyalogolási időt, de számítva az 1 óra alatti, átszálláskor felmerülő várakozási időt Mindezek alapján - a belvárosi zsúfoltság, a helyijáratok érkezésének kiszámíthatatlansága miatt is Székesfehérvárra az utazási idő egyes településekről akár 70-80 perc is lehet. • Az elemzés alapján megállapítható, Székesfehérvár elérése gépkocsival átlagosan 20 percet, míg Velence elérése lakosságszámmal súlyozott átlagos utazási idővel számolva 7 percet igényel. • A szakrendelő nem csupán a gyorsabb fizikai megközelíthetőséget, lakosságközeli ellátások magasabb fokú biztosítását tenné lehetővé, de felépülésével az utazási támogatást nyújtó

szervezet kb. 60-65%-os utazásitámogatás-megtakarítást érhet el. Utazási támogatást nem igénybevevő betegek esetében természetesen az utazásra fordított összeg egyéni megtakarítás szintjén is jelentős lehet éves szinten. • Becslésünk szerint - látogatási esetszámokat figyelelmbe véve – mind távolságbeli, mind útiköltségbeli megtakarítások prognosztizálhatók az igénybevevők részére. Becslésünk szerint tömegközlekedéssel az átlagos napi megtett út kilométerben 3700 km, míg gépkocsival megközelítőleg 5520 km Székesfehérvárra, ezzel szemben Velencére történő közlekedés esetén ezek az értékek 940 km-re, illetve 1400 km-re mérséklődnek. Az alábbi változás esetén - az odautazásokat figyelembe véve gépkocsival történő közlekedés esetén több mint 750 000 utaskm/év, tömegközlekedést vizsgálva 17 Ft/km körüli díjszabással számolva közel 8 500 000 Ft útiköltség (oda-vissza-relációban 17 M Ft)

takarítható meg a felsorolt települések lakói számára. Fontos kiemelni, hogy a kistérség elhivatott a közlekedés fejlesztésének ügyében, ezért a következő lépéseket tervezi területi szinten: • • Megyei tömegközlekedési szolgáltatóval való egyeztetések lefolytatása a kistérségi közlelekdésszervezés hatékonyabbá tétele ügyében Kisbusszal történő körjárati buszjáratok szervezése (legalább napi 2 alkalommal) a tömegközlelekdés elégtelensége esetén a járóbeteg-szakrendelő könnyebb elérése érdekében. A tömegközlekedés hiányosságai miatt a Székesfehérvári Megyei Kórház Rendelőintézetének elérése átlagosan több mint 70-80 percet vehet igénybe, ezzel szemben a kistérség központjának elérése – lakosságszámmal súlyozott adatokat figyelembevéve – feleannyi idő alatt teljesíthető. A lakosság számával súlyozott átlagos utazási távolság a legközelebbi székesfehérvári megyei

egészségügyi ellátó intézménytől 27 km. Ezzel szemben Velence átlagos távolsága 8 km A lakosságközeli ellátások szervezése, a társadalmi esélykülönbségek csökkentése a velencei járóbetegszakellátó felépítésével magasabb szinten lenne megvalósítható. 1.5 A térség/kistérség vonzáskörzetében található egészségügyi szolgáltatók Alapellátás • Fejér megye egészségügyi szolgáltatásának intézményi- és humánkapacitása országos viszonylatban sem kiemelkedő, és más megyékhez hasonlóan elsősorban a megyeszékhelyre koncentrálódik. • A háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás meglehetősen egyenetlen Fejér megyében, a kistelepüléseken gondot okoz a háziorvosok hiánya, így átlagosan több lakos ellátása hárul egy-egy háziorvosra. A háziorvosok fele, a házi gyermekorvosok háromnegyede a városokban praktizál, ugyanakkor 24 településen nincs önálló háziorvosi szolgálat. • Az orvosok

leterheltsége a megyében – 2006-ban 1624 lakos orvosonként – az átlagosnál nagyobb, és csupán 3 megyénél kedvezőbb. • A napi átlagos betegforgalom 2006-ban a háziorvosi ellátásban 54 fő, a házi gyermekorvosi ellátásban 28 fő volt. Mind a háziorvosi, mind a házi gyermekorvosi ellátásban a hangsúly még inkább a rendeléseken való megjelenésre helyeződött, a beteg lakásán történt orvos-látogatások aránya 2000 óta 10-ről 8, illetve 10-ről 6 százalékra csökkent. Járóbeteg-ellátás • A betegforgalom 2004-ben megközelítette a 3,9 milliós esetszámot. Ez a megelőző évhez képest lényegesen kevesebb. A teljesített orvosi munkaórák száma viszont enyhén emelkedett, ami így csaknem elérte az 550 ezret. • A lakosságszámhoz viszonyított szakorvosi munkaórák mennyisége és a betegforgalom is az országos átlag alatt maradt. Ebből lehet a megye lakosságának országosnál kedvezőbb egészségi állapotára is

következtetni, de más tényezők is befolyásolhatják. A megye egy-egy lakosa évente átlagosan 9-szer keresi fel panaszaival a szakrendelőket, míg ennek országos megfelelője a lakosonkénti 20 eset. • Egy gyógykezelésre 2005-ben átlagosan csaknem 9 percet fordítottak – kétszeresét az országosnak –, ez tartalmazza az esetek megközelítően hattizedét kitevő speciális (laboratórium, fizikoterápia stb.) diagnosztika kevésbé időigényes kezelési eseteit is. Ezek nélkül lényegesen több, szakágtól függően 9-27 perc jutott egy-egy betegre. • A járóbeteg-szakellátás a városokba koncentrálódik, az orvosi munkaórák kilenctizedét itt teljesítették, ezen belül egyedül Székesfehérvár adta az órák csaknem hattizedét. A fekvőbeteg-szakellátás kapcsán a következő megállapítások tehetők: • A törvény által előírt kiemelt kórház a régióban négy található: Székesfehérváron, Dunaújvárosban, Veszprémben,

Tatabányán. Fejér megye fekvőbeteg-ellátás intézményhálózatát a megye 5 településén, 3 városban és két községben található 5 egészségügyi intézmény képezi. A lakosság kórházi ágyakkal való ellátottsága kedvezőtlenebb, mint országosan. A 10 ezer lakosonkénti 64 ágy 15-tel kevesebb az országos átlagnál. • A kezelt betegek száma folyamatosan emelkedve 2006-ban megközelítette a 100 ezret. • A halálozási arányszám valamennyi osztály átlagában – az országos 2,8 százalékkal szemben – 3,0 százalék, az utókezelő és tartós ápolási osztályokon természetszerűleg a legmagasabb, de az intenzív osztályokon is eléri a 16 százalékot. • Az aktív fekvőbeteg-ellátásban a kórházi ápolás átlagos időtartama Közép-Dunántúlon 2000-ről 2005-re 7-ről 6,1 napra csökkent, amely 13%-os csökkenés a jelzett időszakban. Az országos átlag 2000 és 2005 között 7,1-ről 6,1 napra módosult, azaz 14%-os

csökkenés volt tapasztalható. Fejér megyében a jelzett időszakban 6,6 napról 5,8 napra csökkent a kórházi átlagos ápolási napok száma, ez 6 év alatt 13%-os csökkenést jelent. • Fejér megyében a lakosságszámhoz mért orvos-ellátottság alacsonyabb szintű, mint országosan. Az orvosi álláshelyek közel 7 százaléka üresen állt 2006-ban, a betöltetlen álláshelyek aránya kissé magasabb az országosnál. • A megye egyéb egészségügyi szakdolgozókkal való ellátottsága nem kiemelkedő, a legjobban a védőnők száma közelíti meg a népességarányos értéket, majd utána következően a közegészségügyi és járványügyi felügyelőké. A kistérség alapellátási adatai alapján megállapítható, hogy a térségben - az országos átlagnál kedvezőtlenebb egészségügyi állapot ellenére - az ellátás területén a régióhoz hasonlatosan lefedetlen területek vannak. A Velencei-tavi kistérségben az egy háziorvosra és

házi gyerekorvosra jutó lakosok száma az országos átlagot meghaladja, 2006-ban az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1635 fő volt. Egy háziorvosra jutó betegforgalom tekintetében a Velencei-tavi kistérség az országos átlagot meghaladó értékkel rendelkezik, a betegforgalom 14 360 fő volt 2006-ban. Összevetve a megye többi kistérségével megállapítható, hogy a 10 megyei kistérség közül a 3. legmagasabb háziorvosra jutó betegforgalommal rendelkezik a Velencei-tavi kistérség. Velencei-tavi kistérségben 2004-ben a járóbeteg-szakellátásban a teljesített orvosi munkaóra nagysága ezer lakosra vetítve a megyei átlag alatti volt (Velencei-tavi kistérségben 2004-ben az érték 1106 orvosi munkaóra volt, míg a megyei átlag 2137 munkaóra volt ezer lakosra vetítve). Ezer lakosra jutó gyógykezelési esetek tekintetében a kistérség szintén a megyei átlag alatti értékkel rendelkezik, annak 2004ben 40%-a volt.

Kistérségben dolgozók véleménye alapján Velence és közvetlen környzete munkaerőben nem megfelelően ellátott terület, ami jelenleg az ellátás színvonalát is veszélyezteti. A fejlesztésben érintett települések egészségügyi infrastruktúrával kapcsolatos jellemzői a következők: • A településeken összesen 9 felnőtt praxis található. Velencén 3, Martonvásáron 2, , Pázmánd Sukoró, Zichyújfalun 1-1 praxis. Vereben és Nadapon egy sincs • Nadap kivételével mindenhol van gyermekorvosi praxis, vegyes praxis sehol sincs. • 4 településen működik fogászat (Kápolnásnyéken, Pázmánd, Velence, Vereb), egy helyen szemészet (Martonvásár). • Jelenleg Velence székhellyel működik központi orvosi ügyelet • Martonvásáron és Velencén 2 védőnői körzet működik, Kápolnásnyéken, Pázmánd, Sukorón, Zichyújfalun 1-1, Nadapon és Vereben pedig nincs. • Zichyújfalun vérvételi labor működik. • A kistérség

járóbeteg-szakellátását jelenleg Székesfehérváron a Szent György Kórház-Rendelőintézete biztosítja. • Jelenleg Velencén működik mentőállomás. A Velencei-tavi kistérségben, illetve a környező régiókban újonnan felépítendő mentőállomás nincs előirányozva, fejlesztésre javasolt mentőállomásnak Sárbogárd lett kijelölve. A járóbeteg-szakellátási kapacitások Székesfehérvárra koncentrálódnak, ahol a betegellátásban igen jelentős a zsúfoltság. Ennek feloldása, a gépi és humán erőforrás háttér javítása érdekében a kistérségi integrált szakorvosi rendelő valós alternatívaként léphet fel. A kistérség alapellátási adatai alapján megállapítható, hogy a térségben – a megyei átlagnál kedvezőtlenebb egészségügyi állapot ellenére - az ellátás területén a régióhoz hasonlatosan lefedetlen területek vannak. A Fejér megyei egészségügyi program egyértelműen alátámasztja a települési

önkormányzatának egyöntetű igényét az egészségügyi szolgáltatások magasabb szintű nyújtása, elérése iránt. 1.6 Település irányítószám szerinti elemzés/betegút Az igénybe vételi prognózisok figyelembe vételekor a kistérség megyei ellátóintézmények szerinti megoszlását mutató táblázatban közölt adatokat vettük alapul, amelyek bemutatják adott területek járóbetegszolgáltatásának volumenét. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az adott forgalmi adatok csak részleges információt szolgáltathatnak a helyi szükségletekről és bevételi lehetőségekről, hiszen azokban tükröződik az utazási távolság hatása, a jelenlegi szakorvoshoz való ragaszkodás, de az adott szolgáltatók kapacitása és magatartása is. Ezért az egyes szakrendelések feltételezett igénybe vételét eltérítettük oly módon, hogy az integrált szakrendelő szolgáltatásai iránt mutatkozó kereslet alapbecsléseként a kistérségből jelenleg

kiinduló járóbeteg-forgalom 71%-át vettük alapul. Ennek értéke a következőképpen alakult ki: a járóbeteg forgalom 2006-ban 60,5%-ban Fejér megyében koncentrálódott, ennek reálisan 90%-a terelődhet át a rendelőbe. Budapest 33,2%-al veszi ki a részét a járóbeteg-ellátásból, a budapesti ellátásnak racionálisan 50%-a érhető el a kistérségi rendelő megépítésével. A százalékok összesítésével jutunk el a 71%-os átterelődési mutatóhoz. Ez véleményünk szerint reális feltételezés, ugyanakkor szakmaspecifikusan ettől a főszabálytól való eltérés is indokolt lehet. A kapacitásszcenáriókat az alábbi feltételezés alapján kerültek kialakításra A megvalósítandó szakrendelő létrehozása a valóságban további eseteket is generálhat az országosnál nagyobb lefedetlen szükségletek és a háziorvosi beutalói magatartás függvényében. Egy magas színvonalú, minőségi szolgáltatást nyújtó járóbeteg-szakrendelőt

nemcsak azon települések lakosai vesznek majd igénybe, amely önkormányzatok részt vesznek a megvalósítás előkészítésében, hanem a környező kistérségek lakosai is. Ezeket a hatásokat az üzleti modellben úgy tudjuk figyelembe venni, hogy a keresletet egy tapasztalati értékkel – modellünkben 20%-kal – növeljük. Az alábbi feltételezések kerültek modellezésre, ezen elemzések adatai szerepelnek a kapacitáskérelemben is. Az így meghatározott elérhető esetszám a kistérségi OEP adatok 91%-a. Az alábbi feltételezéseket a kistérségben, megyében praktizáló szakorvosok, háziorvosok, védőnők alátámasztották, feltételezéseinket elfogadták. 1. Táblázat: A járóbeteg-forgalom megoszlása az ellátó intézmény megyéje szerint (2005) MEGYE Eset Beavatkozás Pontérték Pont % Forint Fejér 72 901 364 604 113 151 995 64,33% 108 062 445 Budapest 29 273 141 334 51 789 578 29,44% 51 161 907 Pest megye 2 226 14 020 4

134 812 2,35% 4 226 150 VTI (950) 1 368 6 777 2 057 907 1,17% 2 236 654 Veszprém 600 3 255 1 006 345 0,57% 980 916 Baranya 281 1 256 678 348 0,39% 580 832 Hajdú-Bihar 260 1 321 578 666 0,33% 549 440 2. MEGYE Fejér Budapest Pest megye Veszprém Baranya KomáromEsztergom Hajdú-Bihar Táblázat: A járóbeteg-forgalom megoszlása az ellátó intézmény megyéje szerint (2006) Eset 68 240 28 522 1 977 543 238 Beavatkozás 336 975 139 240 11 975 2 546 1 304 Pontérték 89 900 734 49 435 189 3 225 226 1 947 639 1 334 963 Pont % 60,51% 33,28% 2,17% 1,31% 0,90% Forint 98 782 670 50 289 462 3 372 485 2 395 785 1 075 986 82 185 379 761 347 139 345 659 0,23% 0,23% 452 534 377 191 Az egyes települések lakosságának igénybevételi adatait mutatja az alábbi két táblázat. Ebből látható, hogy a települések lakosságszáma arányaiban megegyezik az igénybevételi mutatók arányaival. 3. Táblázat: A kistérségi járóbeteg-forgalom

települések közti megoszlása (2005) Település Kápolnásnyék Martonvásár Nadap Pázmánd Sukoró Velence Vereb Zichyújfalu Összes Eset Beavatkozás Pontérték Pont % Lakos Lakos % Forint 18 039 90 098 30 530 123 17,36% 3 464 17,70% 28 887 571 26 953 132 974 42 273 030 24,03% 5 454 27,86% 41 256 946 3 476 17 745 5 822 893 3,31% 515 2,63% 5 596 001 11 727 49 901 16 673 946 9,48% 2 031 10,38% 16 791 132 7 945 42 985 13 673 783 7,77% 1 141 5,83% 13 012 315 31 749 165 901 53 510 638 30,42% 5 163 26,38% 51 675 380 3 930 16 580 5 745 690 3,27% 817 4,17% 5 757 624 4 888 24 113 7 665 571 4,36% 989 5,05% 7 481 320 108 707 540 297 175 895 674 100% 19 574 100% 170 458 289 4. Táblázat: A kistérségi járóbeteg-forgalom települések közti megoszlása (2006) Település Kápolnásnyék Martonvásár Nadap Pázmánd Sukoró Velence Vereb Zichyújfalu Összes Eset Beavatkozás Pontérték Pont % Lakos

Lakos % Forint 17 515 83 273 25 252 491 17,00% 3 464 17,70% 26 906 433 25 095 122 418 36 048 307 24,26% 5 454 27,86% 38 696 935 2 972 15 193 4 367 141 2,94% 515 2,63% 4 661 590 9 781 46 133 15 126 169 10,18% 2 031 10,38% 16 249 803 7 428 40 603 11 892 706 8,01% 1 141 5,83% 12 525 773 30 327 153 622 44 255 516 29,79% 5 163 26,38% 47 444 647 3 715 15 701 5 082 476 3,42% 817 4,17% 5 469 340 4 551 22 199 6 536 813 4,40% 989 5,05% 7 017 101 101 384 499 141 148 561 618 100% 19 574 100% 158 971 622 A területi ellátási kötelezettségbe bevont települések és jellemzői A 8 településből egy település sem szerepel a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI 30)Kormányrendeletben 7/2003. Kormányrendelet alapján – amelyet a 240/2006 Korm Rendelet váltott

fel - a 8 település közül szintén nem tartozott kistérségi település a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések közé. A járóbeteg-szakellátó tervezett ellátási körzete, a kistérség érintett települései a következők: 5. táblázat: A tervezett ellátási körzet településeinek státusza Településnév Kápolnásnyék Martonvásár Nadap Pázmánd Sukoró Velence Vereb Zichyújfalu Összesen A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott térségek (240/2006. Korm rend alapján) Lakosságszám 3427 5524 497 2060 1111 4899 797 989 19 304 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Az országos átlagot legalább 1,75szörösen meghaladó munkanélküliségű települések (240/2006. Korm rend alapján) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 A felsorolt települések intézmény fenntartói társulást hoznak létre a beruházás bonyolítására és a létrejövő új intézmény üzemeltetésére 2. SWOT-ANALÍZIS: ERŐSSÉGEK,

GYENGESÉGEK, LEHETŐSÉGEK ÉS VESZÉLYEK Mind a jelenlegi helyzetfelmerés, mind a jövőbeli működésre való felkészülés szempontjából elengedhetetlen a projekt reális állapotának vázolása, figyelembe véve a belső működés erősséget, gyengeségeit, valamint a külső lehetőségeket, veszélyeket. A következő táblázat ezeket mutatja be összegző jelleggel. 6. táblázat: SWOT analízis − − − Velence járóbeteg-szakrendelő SWOT-analízise Erősségek (S) Gyengeségek (W) Magasan képzett szakemberállomány a kistérségben és Fejér − Korlátozott pénzügyi erőforrások megyében − Budapestre, illetve külföldre távozó szakemberek. Szakmai elhivatottság a szakorvosok részéről − Hiányszakmák bizonyos területeken (reumatológus, traumatológia szakorvos, pszichiáter) Egészségügyi intézményekkel való kiemelkedő kapcsolat − Magas szintű elhivatottság a kistérségi önkormányzatok részéről − Fenntartható

gazdaságos működés − Szükséglet alapú szakmai profil tervezés − Szinergia a szakmai profilok között − Térség lakosságának támogatása − Lehetőségek (O) A Kormány elhivatott az egészségügyi rendszer átalakításában − Az erősségekben felsorolt értékekre alapozva egy hosszú távon fenntartható, a betegek igényeit magas szinten kiszolgálni képes egészségügyi intézmény hozható létre Veszélyek (T) Szűkülő finanszírozási források, a gazdasági környezet kiszámíthatatlan változásai − A betegforgalmi kereslet túlbecsülése. − A köz- és a felsőoktatás folyamatos módosítása, átalakítása ronthatja a jövőbeli munkavállalók esélyeit. − A fiatal szakorvosok elhagyják a megyét, szakemberhiány fellépése, elégtelen utánpótlás − − Intézmények bezárása, átszervezése, öszszevonása és az ezekből eredő bizonytalanság a humánerőforrás-bázis kialakítására nagy befolyással

van. − Magasak az élőmunkát terhelő adók, járulékok − Pénzügyi tervezhetőség a finanszírozási politikai kiszámíthatatlansága miatt korlátozott − Társadalmi-politikai igény a demográfiai, epidemiológiai problémák kezelésére − Európai Uniós fejlesztési források felhasználása a kistérségben − A megye intézményeivel együttműködve, a szakrendelő térségi betegutakhoz való integrálódás révén egy lakosságközeli, magas színvonalú szolgáltatási portfolió nyújtható, amely elősegíti a hatékony betegellátást − Finanszírozási anomáliák miatt az egészségügyi statisztikai adatokban jelentős torzulások jelentkeztek, az adatok nem feltétlenül csak a valós kezeléseket és egészségügyi állapotot tükrözik. (A modellezéshez torzak lehetnek az input adatok) − A szakorvosi rendelő az egészségügyi szolgáltatások integrálása, „kapuőri funkció” ellátása révén elősegíti, hogy

fekvőbeteg-ellátási intézményeket csak jogos esetben vegyék igénybe a betegek. − Kedvezőtlen demográfiai változások, a lakosság rossz egészségi állapota, magas halálozási arány − Humán infrastruktúra horizontális ágai közti együttműködés hiánya − A kistérség integrált ellátása megvalósul a szakrendelő, az ügyelet, a védőnők, valamint a helyi háziorvosokkal való együttműködésben. − A projekt hosszú távon növelheti a térség életminőségét, csökkentheti hátrányos helyzetét, támogathatja a térség infrastrukturális fejlesztését és területi felzárkózását oly módon, hogy mindeközben a Velencei-tavi kistérség munkaerő-piaci kínálata a magasabb színvonalú egészségügyi szolgáltatás következtében növekedik, támogatva ezzel a térség gazdasági felzárkózását. − Kistérség egészségügyi szakember megtartó képességének erősödése − Infrastruktúra tervezhető szakember

utánpótlás helyi képzési rendszerének kialakítása 3. A PROJEKTJAVASLAT BEMUTATÁSA ÁLTAL ELÉRENDŐ CÉLKITŰZÉSEK, területi CÉLCSOPORT A projekt célja az egészségügyi struktúraátalakítás keretében, zöldmezős beruházás révén egy új egészségügyi intézmény létrehozása, ahol járóbeteg-szakrendelés 15 szakrendelés, fizio- és mozgásterápia, gyógytorna, valamint ultrahang-, labor-, röntgendiagnosztika és opcionális szolgáltatások nyújtása zajlik 1383 nm alapterületen. 3.1 A projekt hosszú távú céljai (outcome) az alábbiak: • Epidemiológiai mutatók javítása a népegészségügyi célokként meghatározott irányszámoknak megfelelően, • Morbiditási-mortalitási mutatókban jelentkező területi különbségek mérséklése • A vezető halálokok, a keringési betegségek és a daganatok számának csökkentése a szűrés és a diagnosztika segítségével • Az aktív korúak korai halálozásának csökkentése

• Betegségek gyógyulási idejének lerövidítése, foglalkoztatottak táppénzes napjainak csökkentése • Foglalkozási megbetegedések miatti rokkantosítások számának csökkentése 3.2 A projekt rövid távú céljai (output) az alábbiak: • A kistérségi szakorvosi rendelőintézet épületének megépítésével kulturált ellátási feltételek biztosítása (komfortos rendelők, kiszolgálóhelyek) • Korszerűen felszerelt, költséghatékonyan működő kistérségi járóbeteg-szakellátó, diagnosztikai és szűrőközpont létrehozása • A háziorvosok terápiás tevékenységének támogatása korszerű diagnosztikai vizsgálatokkal • A helyben végzett definitív ellátások arányának növelésével a lakóhelyükön, illetve ahhoz közel ellátott betegek arányának növelése • Diagnosztikai munkahelyeken a szakmai és tárgyi minimumfeltételek megteremtése • A rendelőhelyiségek megépítésével a négyszemközti orvos-beteg-kapcsolat

feltételének megteremtése 3.3 A projektjavaslat célcsoportjai A projektjavaslat célcsoport-szervezetei az alábbiak: • a finanszírozó állam, mivel a lakóhelytől távolabbi fekvőbeteg-ellátás költségesebb, a társadalombiztosítási ellátások költségei az egészségi állapotromlással nőnek. • a települési önkormányzatok, ahol a hátrányos helyzetű lakosság aránya magasabb, mivel a betegebb populáció szociális rászorultsága is nagyobb; • az alapellátók, ugyanis a korszerűtlen diagnosztika késlelteti a megfelelő terápia megkezdését; • a területen működő munkáltatók, mivel a rossz egészségi állapotú munkaerő termeléskiesést okoz; 3.4 A projektjavaslat célszemélyei: • a kistérség területén élő lakosok, akiknek a morbiditási-mortalitási mutatói rosszabbak (vagy rosszabbak), mint az országos átlag; • a betegek, mivel a kulturált betegfogadás és -ellátás, a közvetlen orvos-beteg találkozás feltételei

jelenleg csak néhány rendelőben biztosítottak; • azok, akik számára a lakóhelytől távolabbi ellátás magasabb költséggel jár, továbbá a betegség anyagi terhet, jövedelemkiesést jelent nemcsak saját maguk, hanem a család számára is; • munkavállalók, akik számára a későn felfedezett betegség nagyobb jövedelemkiesést okoz; • a területen nyaraló tursiták, ideiglenes a kistérségben lakók, akik a nyári szezon alatti lakosságszámot, generált estszámot fokozottan megnövelik, akár másfélszeres mértékben. 4. A PROJEKT TARTALMA, TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSA A TIOP 2.12 pályázat előírása szerint a tervezett járóbeteg-szakellátó intézményben az ellátási körzethez tartozó lakosság számára a szakellátást minimum és maximum 200 szakorvosi óra/hét és hozzá kapcsolódóan maximum 120 nem szakorvosi óra/hét keretében kell nyújtani. A szakmastruktúrát, a beruházás előkészítését célzó megvalósíthatósági

tanulmány eredményei, az OEP irányítószám szerint leválogatott adatok elemzése, illetve a kistérségi háziorvosok, szakorvosok, védőnők szakmai véleménye és a TIOP ajánlásai alapján alakítottuk ki. 7. táblázat: A pályázatban tervezett ellátási terület lakosságának 2006 évi járóbeteg-ellátás igénybevételi tényadatai (OEP irányítószám szerint leválogatott, TAJ szám szerinti tényleges igénybevétel adatai) Szervezeti egység Kódja 50 51 53 1 40 19 2 10 11 4 5 57 14 7 6 8 18 9 741 Megnevezése Labordiagnosztika Röntgen diagnosztika Ultrahang-diagnosztika Belgyógyászat (incl. Endokrinológia és Diabetológia) Kardiológia Tüdőgyógyászat Sebészet (incl. Traumatológia) Ortopédia Urológia Szülészet-nőgyógyászat Csecsemő- és gyermekgyógyászat Fizio- és mozgásterápia Reumatológia Szemészet Fül-orr-gégegyógyászat Bőrgyógyászat és nemibetegellátás Pszichiátria Neurológia Gyógytorna Kapacitás (óra/hét) Nem

szakorvosi Szakorvosi óra óra 20 20 24 28 12 8 28 12 8 20 16 32 16 12 12 12 8 8 24 Előző évi teljesítmények alapján számított havi elérhető mutatók – átterelési százalékkal eltérítve Pont 2 550 406 551 729 379 933 Eltérített esetszám (előző egy év havi átlaga átterelési százalékkal Tervezett forint eltérítve) 2 071 245 1 013 695 607 387 481 051 252 Egy esetre jutó finanszírozás Tervezett Ft / eset / hó 170 150 159 195 107 138 832 312 528 400 370 136 251 159 414 301 198 51 716 199 286 204 964 318 399 185 849 238 659 170 329 394 455 500 692 169 588 198 721 368 539 64 607 229 899 234 840 396 463 230 550 241 108 247 356 148 129 359 49 495 268 210 176 83 131 133 117 95 128 86 110 39 73 158 109 162 178 90 952 121 869 196 796 200 919 113 335 149 249 215 373 148 67 84 210 113 140 147 86 A szakmaprofil kialakításánál az alábbi tényezőket vettük figyelembe: - magas esetszám - a betegség vagy gyakori igénybevétel miatt indokolt

lakosságközeli-ellátás - biztosítható humán erőforrás - alacsony eszközigény Magasabb óraszámú szakrendelések esetén a végleges tervezésnél a szakrendelő törekszik arra, hogy a lakosság a hét minden napján hozzáférjen a szakrendeléshez. Azon szakrendelések esetében, ahol ez az alacsony óraszám miatt vagy egyéb okból kifolyólag nem megoldható, a kieső napokon a székesfehérvári Szent György Kórház bevonásával tervezzük biztosítani az ellátást. 4.1 Fenntarthatóság A járóbeteg-szakellátó fenntartható működését az alábbi opcionális szakmák integrálásával kívánjuk megvalósítani: • • • • • • • • Otthoni ellátások nyújtása és/vagy szervezése Ügyfélszolgálat, tanácsadó szolgálat Védőnői szolgálat integrálása Kúraszerű ellátások nyújtása Fogorvosi rendelő integrálása Gyógyszertár, Gyse-üzlet, optika integrálása Mentőszolgálat integrálása Gyermekjóléti szolgáltatás

integrálása A fenti szolgáltatások létesítését az indokolja, hogy kiépítésük hatékonyabb, magasabb színvonalú, gyorsabb betegellátást és egészségügyi szolgáltatást biztosít a kistérségben. Az önkormányzat célja – az egészségügyi szolgáltatók belső szinergiájának erősítése érdekében – a kapcsolódó szolgáltatások befogadása, az igényeknek megfelelő szakmai profilú tevékenységek működtetése az új egészségügyi intézményben. Ezzel biztosítható, hogy több település igényén alapuló, központosított, területi központi funkciót ellátó intézmény jöjjön létre, amely egyúttal hatékonyabb ügyeleti rendszert is biztosíthat. Működési fedezeteket tekintetében több szcenáriót vizsgáltunk, figyelelmbe véve az esetleges kockázatokat, látens kereslet megjelenését. A kialakított modellről kijelenthető, hogy a várható kereslet függvényében a fedezet éves szinten 2010 és 2014 várhatólag

megközelíti az 500 000 Ft-ot. Mivel a képződő eredményből fejlesztési tartalékot képzünk, ezáltal tényegesen pozitív eredmény nem képződik a működtetés során. A projekt finanszírozásával kapcsolatosan a következő főbb pontokat szükséges kiemelni: • Velence Város Önkormányzata vállalja, hogy a nonprofit gazdasági társaság és a projekt eredményeinek fenntartásához és működtetéséhez 100%-os arányban hozzájárul legalább a projekt fenntartási időszak végéig • A létesítmény veszteséges működtetése esetén Velence Város Önkormányzata 100%-ban vállalja, hogy a fenntartási kötelezettség teljesítése érdekében az éves költségvetése keretében elkülönített előirányzatban (évi 20 millió Ft) biztosítja a forrást. 4.2 Humánerőforrás A fenntarthatóság biztosítása érdekében az Intézmény humánerőforrás szükségletét a Szent György Kórházzal (Székesfehérvár) együttműködve tervezzük

biztosítani. A tervezett humánerőforrás-bázisssal kapcsolatos főbb pontok a következők: • • • • Az általános igazgatás tervezett humánerőforrás-igénye 5 fő, akik alkalmazotti státuszban kerülnének alkalmazásra. Az intézményvezetői feladatot javaslatunk alapján az intézetben dolgozó szakorvos látná el praxison kívüli idejében. Az intézményvezető a rendelő első számú (stratégiai) vezetői feladatkörét fogja betölteni A beruházás nagysága, a feladat komplexitása megkívánja egy főállású gazdasági vezető alkalmazását. A gazdasági vezető felelne az intézmény pénzügyeiért, illetve számviteli, tervezési, költséggazdálkodási feladataiért, az informatikai rendszer működtetéséért, az intézmény kiemelt beruházási feladataiért, koordinálja a szervezeti szintű terv és résztervek kialakítását, ezeket összehangolja az intézményi céloknak megfelelően A szakrendelők humánerőforrás-bázisának

biztosításához megközelítőleg 30 fő szükséges (szakorvos, ápoló, szakápoló, gyógytornász, dietetikus, adminisztrátor, takarító). • • • Az opcionális szolgáltatások szakemberigénye nagyban függ a működési, finanszírozási modelltől. Amennyiben az opcionális szolgáltatások működtetését a szakrendelő végzi, úgy a vonatkozó rendeletek szerint kialakított személyi feltételek biztosítását, a szakrendelők humánerőforrás-bázisának bevonásával fogja végezni (azon szakmák esetében, amely nem igényel speciális szaktudást így pl.: otthoni szakápolás) a szükséges szakemberek (pl.: gyógyszerész) szerződtetése mellett A járóbeteg-szakrendelő bérezési modelljénél vegyes bérezési rendszer fog kialakításra kerülni. A vegyes rendszer (orvosok vállalkozói, minden más egészségügyi dolgozó alkalmazotti státuszban) – annak ellenére, hogy nem a legolcsóbb – két szempontból is a leghatékonyabb.

Egyrészt biztonságot nyújt az egészségügyi szakdolgozóknak, másrészt rugalmasságot biztosít az intézménynek a szakorvosok kiválasztásában és alkalmazásában. Így biztosítható, hogy több szakorvos rendeljen az intézményben, ami erősíti a betegek szabad orvosválasztását, illetve érdeklődés esetén a más szakorvosi képesítéssel rendelkező háziorvosok is vállalhatnak szakrendeléseket, ami fokozza együttműködési hajlandóságukat. A szakorvosi, ápolói, szakápolói bázis megfelelő kialakítása érdekében a következő intézményekkel való kapcsolatfelvétel történt meg a projekt előkészítése alatt, illetve fog folytatódni sikeres pályázat esetén: − Megyei munkaügyi központtal való együttműködés és folyamatos kapcsolattartás; − Megyei egészségügyi szakoktató intézményekkel, szakközépiskolákkal való képzési együttműködés, munkaerő-ellátásban való segítségnyújtásról való tárgyalás; − Megyei

egészségügyi ellátóintézményekkel való kapcsolat kialakítása a szakemberellátás hatékony szervezése okán. A projekt előkészítésében a székesfehérvári Szent György Kórház kiemelt szerepet vállalt. 4.3 Információtechnológia A beruházás eredményeképp a legmodernebb orvosi eszközök és IT szolgáltatások lesznek elérhetőek az intézményben. A központ informatikai koncepciójának elsődleges feladata a járóbeteg központ szakmai és ügyviteli folyamatainak informatikai támogatása: az infrastrukturális és alkalmazásoldali feltételek megteremtése a központ ellátás-szervezési, ügyviteli tevékenységének, a működtetett járóbeteg szakellátások, egészségügyi szolgáltatások szakmai tevékenységének, és a mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelő adatszolgáltatási és jelentési kötelezettség teljesítésének támogatásához. A rendelőintézet infókommunikációs rendszerének kialakítása során figyelembe

vettük a központban megvalósítandó egészségügyi és ügyviteli tevékenységek milyenségét, a foglalkoztatottak szakmai képzettségét és létszámát, a beszerzendő orvos-technológiai gép-műszerek, modalitások milyenségét, a kiépítendő telemedicina kapcsolatban a felek műszaki és szakmai adottságait. A rendelőintézet ügyviteli feladatok teljesítéséhez a következő szolgáltatásokat fogja nyújtani: − belső hálózat file-szolgáltatással és nyomtatási lehetőséggel minden munkaállomásról; − a titkársági munkahelyen fénymásolási és LAN szkennelési lehetőség; − külső és belső levelezés a nevesített felhasználók számára; − internet hozzáférés a nevesített felhasználók számára; − irodai alkalmazások - a szükséges összetevőkkel - valamennyi munkaállomásra; Az informatikai hálózat (hálózat, levelezés, szerver és kliens) biztonságos üzemeletetéséhez a következők kerülnek kialakításra: − −

− − Központi adatmentés és archiválás; Központi vírusvédelem és mentési rendszer; Tűzfal; SPAM szűrés; Az egyes szakmai területeknek, munkaköröknek megfelelő célalkalmazások a következők: Az orvosszakmai tevékenység támogatásához integrált medikai rendszer − − − − − − − − − − Járóbeteg adminisztrációs modullal; Finanszírozási, jelentéskészítő és statisztikai modullal; Előjegyzési modullal, integrálva a beteghívó rendszerhez; Laboratóriumi modullal; Fogászati modullal; Háziorvosi modullal; Gondozói modullal; Védőnői modullal; Rehabilitációs, fizikoterápiás modullal; Teleradiológia és telemedicina kiterjesztett moduljaival; A gazdasági és HR szakemberek számára gazdasági és gazdálkodási rendszer: − − − − − − Bérszámfejtési és munkaügyi modullal; Főkönyvi könyvelési, pénzügyi modullal; ÁFA kezelő modullal; Tárgyi-eszköz, munkalap kezelési modullal;

Készletgazdálkodási, raktárkezelési modullal a medikai rendszer előjegyzési moduljával integrálva; Rendelés nyilvántartási modullal; A diszpécseri feladatokhoz a betegirányító irodán − beteghívó és betegirányító rendszer integrálva a medikai rendszerhez; 4.5 Főbb építészeti jellemzők bemutatása: A kijelölt ingatlan a 7-es út mentén található, az ingatlanon egy földszint+1 emeletes, kb. a 70-80-as években épült lapostetős irodaház és a mentőállomás földszintes gépkocsi tároló épülete áll. Ez utóbbi épület teljes egészében elbontásra kerül. Az ingatlan minden közművel (gáz, víz, csatorna, elektromos) teljes körűen ellátott. A tervek készítésénél az alábbi alapvető szempontokat vettük figyelembe: • A lakossági beteg adatok alapján kapott szakrendelő és az épületre szóló szakmai struktúrát ill szakmai programot. • A pályázati dokumentáció által meghatározott feltételrendszert • A

helyszíni szakmai egyeztetéseken elhangzott és megfogalmazott igényeket • Az ÁNTSZ-el és a Tűzoltóság-al történt egyeztetéseken megfogalmazott szakhatósági igényeket • A hatályos előírásokat • A minimum rendelet által előírt igényeket. • A tervkonzultáción elhangzott szakmai igényeket Az új „kistérségi járóbeteg-szakellátó rendelő épületének helyét az OTÉK-ban előírt elő, és hátsókert méretek, valamint a tűztávolság egyértelműen kijelölte. A garázsépület elbontása után a meglevő irodaház mögötti területen és a Szárcsa utca mentén kerül kialakításra az új „L” alakú, földszint + II. emeletes, lapostetős épület. Az épület tömegalakításával, az alkalmazott anyagokkal illeszkedik a telken kialakult környezeti képhez, de építészetileg magas szinten. Az új létesítmény alapvetően két funkcionális részből áll Egyik a rendelőintézeti rész, mely a 7-es út felől közelíthető meg.

A másik a mentőállomás, amely a Kócsag utcai épületszárny végében kerül kialakításra. Gépkocsi és személyzeti bejárata is a Kócsag utcából nyílik A 7-es út és az új épület között a jelenlegi gépkocsi parkoló kibővítésre kerül, innen nyílva belső út halad el a két épület között, hátra a mentőállomásig, így az új létesítmény mindegyik bejáratát meg tudja közelíteni a mentőautó. A mentő gépkocsi bejáratnál, különállóan kerül kialakításra szelektív hulladék, veszélyes hulladék tároló (az épületen belül gyűjtőhelyiségek készülnek.) Földszinten elhelyezett funkciók: I. emeleten elhelyezett funkciók: II. emeleten elhelyezett funkciók Gyógyszertár helységek) Fogászat Nappali kórházi egység Felnőtt szakorvosi rendelők (nővér és rendelési helységek, váró) Fogászat Gyermek szakrendelés (külön beteg és egészséges + szükséges funkcionális helységek) Fizioterápiás blokk

Személyzeti blokk Diagnosztikai leletező helység Mellékhelyiségek Integrált egészségügyi helyiségei Diagnosztikai egység Mentőállomás személyzeti helyiségei gépészet (+ szükséges funkcionális Felnőtt szakorvosi rendelők rendelési helységek, váró) Röntgenblokk (nővér és szolgálatok mellékhelyiségek Mentőállomás műszaki helyiségei A tervezett létesítmény teljes körűen akadálymentes módon lesz kialakítva, mind a mozgásukban korlátozottak, mind halláskárosultak, mind látáskárosultak részére az OTÉK-ban, valamint a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány által kiadott „Segédlet a komplex akadálymentesítés megvalósításához”-ban foglaltak szerint. 4.51 Betegforgalom: • • • • • • A leendő páciensek az épületet főbejáraton keresztül közelíthetik meg. A földszinti felnőtt rendelőegység főbejárata –a gyógyszertár mellett elhaladva– az épület negatív sarokpontjánál

található. Az előtéren áthaladva lehet bejutni a rendelőegység előtt végighúzódó nagyméretű, világos betegváró térbe. A bejárattal közvetlenül szemben található az emeletre feljutást biztosító lift és lépcső, a bejárattól jobbra pedig a betegirányítást és ellenőrzést végző recepciós pult. A recepciós pultnál adják le beutalóikat, mutatják be TAJ kártyáikat, fizetik ki a vizitdíjat. Erről a helyről irányítják Őket a szakrendelések irányába. A Kócsag utcai szárnyban kerül kiépítésre a gyermekorvosi rendelő egység, ahol a beteg és az egészséges részleg egymástól, és a felnőtt résztől is teljesen elszeparáltan készül. Az épület belső udvari oldalán nyílik az egészséges gyermekrendelő (gondozó), a szükséges személyzeti, mellék és egyéb helységekkel, valamint a beteg gyerekrendelő részleg a szükséges helyiségekkel. A fizióterápiára érkezők is a főbejáraton keresztül érkeznek és mennek

fel lifttel az I. emeleti fizioterápiás blokkba. Vizsgálatok, kezelések végeztével a főbejáraton keresztül távoznak az épületből. A nappali kórházba igyekvők az egység bejáratánál jelentkeznek be, és innen küldik őket tovább a kezelőhelyre. Infúziós kezelések végeztével a páciensek otthonukba távozhatnak Az emeletekre vagy a lépcsőn, vagy a lift segítségével lehet feljutni. A földszinthez hasonlóan ezeken a szinteken is tágas, világos betegváró készül, ebből nyílnak a különböző egységek. 4.7 Orvostechnológia Egy-egy szakrendelőt a legjobb kihasználtság érdekében több szakma használja. Egy-egy rendelő napi 10-12 órában fog, és kell, hogy üzemeljen. Párosításokat egyrészt a szakmai igények, másrészt a szerződött óraszámok figyelembevételével állítottuk össze. • A Gyerekgyógyászati és Védőnői szolgálat a felnőtt betegrendelésektől függetlenül közelíthető meg. • A Nappali kórházban (10

ágyas) infúziós kezelések történnek. • Diagnosztikai hátteret a labordiagnosztika és a képalkotó diagnosztika biztosítja az épületben. • A labordiagnosztikához J0 laboratóriumot tervezünk, ahol mintavételi funkciót végeznek. • A levett mintákat a szakrendelővel szerződött kórház központi laboratóriumába viszik analízisre, majd onnan internetes hálózaton visszaküldik az eredményeket a vizsgálatot kérő /igénylő orvosnak. • A képalkotó diagnosztikai eljárások közül Rtg és UH vizsgálóberendezéseket tervezünk, melyek teljes egészében ellátják valamennyi szakma igényét. • A röntgen berendezés digitális rendszerű felvételi/átvilágító szerkezet; a felvételeket távdiagnosztizálásra is el lehet küldeni a szakrendelővel szerződő kórház radiológiai osztályára. • A röntgen munkahelyre külön Sugárvédelmi és sugárbiztonsági tervet készítettünk, és a sugaras ÁNTSZ –nél engedélyeztetjük. • Az UH

berendezés univerzális vizsgálatokra (általános hasi, nőgyógyászati, urológiai) vizsgálatok elvégzésére lesz alkalmas, a szoftverek és a különböző vizsgáló fejeknek köszönhetően. • A Fizioterápiás részlegben elektroterápiás kezeléseket, a termoterápiát, és a mechanoterápiát végeznek a gyógytornászok, és a szakasszisztensek. • A fogászati ellátás 1 munkahelyes kezelőegységben zajlik; a kezelőhöz tartozik egy rtg. felvételi helyiségrész is. A diagnózis és a terápia gyors és pontos meghatározása érdekében egy digitális rendszerű intraorális röntgenberendezés lesz telepítve. Az alkalmazott anyagok, szerkezetek leírását lsd. az építési engedélyes tervdokumentációban Terjedelmi adatok : Telek területe : 2.795 m2 Beépítettség : 533 bruttó m2 + 438 bruttó m2 (meglevő épület) 971 bruttó m2 = 34.74 % Zöldfelület : 699 m2 = 25% Burkolt terület : 1.125 m2 = 4025 % Személygépkocsi parkolók száma : 40 db

Bruttó összterület : 1.688 bruttó m2 Hasznos alapterület : 1.383 nettó m2 Szintszám :3 Belmagasság földszinten : 3.00 m Belmagasság az I. és II emeleten : 2.70 m 5. A PROJEKT PÉNZÜGYI ÜTEMEZÉSE A projekt időbeli és pénzügyi ütemezését az 1. számú melléklet tartalmazza 6. INDIKÁTOROK A projekthez kapcsolódó indikátorokat a 2. számú melléklet mutatja 7. A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA A projekt az intézményt zöld mezős beruházás keretében kívánja létrehozni. A projekt várható eredményei a következők: • • • • • • korszerű épület kialakítása, amelyben a járóbeteg-szakrendelések, védőnői centrum, gyógyszertár, fogorvosi rendelő integrálása, mentőszolgálat integrálása, gyermekjóléti szolgáltatás integrálása, optika, kúraszerű ellátások, otthoni ellátások szervezésének méretgazdaságos működtetése, mentőszolgálat integrálása megoldható a morbiditási és a tényleges

igénybevételi mutatók elemzése alapján kerültek meghatározásra az indokolt szakrendelések, a projekt eredményeként kialakuló szakmastruktúra a következő: Labordiagnosztika (J0), Röntgen (R1), Ultrahang,, Sebészet, Ortopédia, Szülészet – Nőgyógyászat, Belgyógyászat (incl Endokrinológia, Diabetológia, Gasztroenterológia), Kardiológia, Tüdőgyógyászat, Szemészet, Ideggyógyászat, Pszichiátria, Fül-orr-gégészet, Fizikoterápia, Reumatológia, Csecsemő- és gyermekgyógyászat, Bőr és nemibeteg szakrendelés, Urológia, Gyógytorna. speciális kiszolgáló létesítmények (diszpécserszolgálat) megteremtése az egészségügyi szolgáltatók számára akadálymentes intézmény a kistérségi oktatási és képzési tevékenységet elősegítő – „gyakorló” - egészségügyi intézmény kialakítása a munkafolyamatok korszerűsítésének és új technológiák bevezetésének elősegítése integrált járóbetegszakellátó

szolgáltatás kialakításával és emelt szintű betegút menedzsment szolgáltatás biztosításával A megvalósítandó projekt a következő horizontális témaköröket támogatja: 1. Munkahelyteremtés A tervezett intézmény új munkahelyet teremt ápolók, szakápolók, diplomás egészségügyi szakdolgozók, orvosok, gazdasági szakemberek számára. 2. Esélyegyenlőség (nők és hátrányos helyzetűek) A beruházás egésze erősíti az esélyegyenlőséget az egészség és az egészségügyi intézmények hozzáférhetősége tekintetében. Ezen felül a tervezett egészségügyi, helyi oktatói bázis tovább javítja az esélyegyenlőséget. Az intézmény nagyobbrészt női munkaerőt igényel. Kulturált gyermekfelügyeleti rendszer kialakításával, a részmunkaidős foglalkoztatással erősíthető a nők visszavezetése a munkaerőpiacra. Az intézmény segítheti az iskolaegészségügy és sportorvosi szolgáltatások minőségi fejlődését is. 3.

Környezet A beruházás különös figyelmet fordít környezetvédelmi intézkedésekre: a. Cél, hogy az alkalmazott gépészeti technológiák környezetkímélő megoldások figyelembe vételével kerüljenek megvalósításra. b. A hulladékgazdálkodás tervezése a legmodernebb alapelvek mellett történik c. Az intézmény működése során maximalizálni kívánja a környezetbarát alapanyagok használatát 4. Információs társadalom A korszerű számítástechnikai háttér kialakításával biztosítható: a. b. c. d. Az intézmény bekapcsolása a modern archiválási rendszerekbe A telemonitoring és távkonzílium kialakítása Betegútkövető informatikai rendszer fejlesztése Életmódmonitoring és egyéni egészségtervek készítése 8. KOCKÁZATOK ELEMZÉSE A beruházás pénzügyi kockázatai kockázatai Valószínűség Kockázat megnevezése Hatás Támogatási összeget nem sikerül lehívni a tervezett mértékben Alacsony Nagy Támogatási

szerződésnek nem felel meg a pályázati anyag Alacsony Pénzügyi következménye: A projekt megvalósulása veszélybe kerül, radikális költségcsökkentésre lehet szükség bizonyos területeken, amelyek az intézmény színvonalát veszélyeztetik. Nagy Alacsony Pénzügyi következménye: A projekt megvalósulása veszélybe kerül Nagy Makrogazdasági mutatók romlanak (infláció nő, alapanyagköltségek terven felül nőnek a piaci trendek miatt) Pénzügyi következménye: Az előirányzott költségek nőnek, a projektmérföldkövek csúszásához vezethet a vázolt folyamat A megvalósítás kockázatai Kockázat megnevezése Az intézmény építése csúszik Hibás építészeti terv Valószínűség Hatás Alacsony Nagy Alacsony Pénzügyi következménye: Csúszik a projekt kezdete, nőnek a költségek, amennyiben 24 hónapon belül nem épül fel, a támogatási összeg visszavonásra kerülhet Nagy Pénzügyi következménye: Akár 50-100 M Ft-os

többletköltség Nem sikerül megfelelő kivitelezőt találni Alacsony Nagy A kivitelező szakmai munkája, a felhasznált anyagok minősége nem megfelelő Alacsony Pénzügyi következménye: A projekt csúszása, amennyiben 24 hónapon belül nem épül fel, a támogatási összeg visszavonásra kerülhet Nagy Rossz időjárási viszonyok miatt a külső munkálatok csúsznak Alacsony Pénzügyi következménye: pénzügyi hatása a kivitelezőt terheli Nagy Pénzügyi következménye: Többletköltség, a projekt csúszása A kockázat kezelésének módja Megfelelő Projektmenedzsment kialakítása Megfelelő közbeszerzések kiírása Tartalék képzése a vázolt folyamatok kockázatának mérséklésére A kockázat kezelésének módja A projekt előrehaladtának folyamatos ellenőrzése, státuszjelentések készítése a projekt terv/tény adatairól Megfelelő tervező kiválasztása, folyamatos egyeztetés, alapos, pontos munka Megfelelő tender

dokumentáció összeállítása Megfelelő kivitelező kiválasztása, munka folyamatos minőségi ellenőrzése Ütemterv időjárási viszonyoknak megfelelő kialakítása Működtetés kockázatai Kockázat megnevezése A betegek nehezen változtatnak eddigi szokásaikon, a távolabbi, de ismert szakrendelésekre járnak a jövőben is Valószínűség Közepes Hatás Nagy Pénzügyi következménye: potenciális bevétel csökkenése, a fenntartható működés veszélyeztetése A kockázat kezelésének módja Kommunikációs eszközökkel a projekt és a szakrendelő elfogadtatása, szakmailag elfogadott, kiterjedt praxisú orvosok szerződtetése. betegelégedettségi vizsgálatokkal és a lakosság körében végzett felméréssel az okok feltárása és a problémák megoldása. Nem alakul ki jó együttműködés a terület egészségügyi ellátói között Alacsony Nagy A szakellátó vezetője, szakorvosai folyamatos kapcsolatban kell, hogy álljanak az

érintett intézmények vezetőivel, szakorvosaival. Javasolt havi rendszerességgel szakmai találkozó rendezése, közös képzések szervezése. Nem sikerül megfelelő humánerőforrás-bázist biztosítani Alacsony Nagy A közlekedésszervezés hiányosságai miatt a rendelőt nem tudja minden potenciális célcsoport elérni Alacsony Pénzügyi következménye: potenciális bevétel csökkenése Szakmai nívó csökkenése, beteg elpártolása Közepes Szoros együttműködés kialakítása a megyei egészségügyi intézményekkel, munkaügyi központokkal, képzési intézményekkel. Pénzügyi következménye: potenciális bevétel csökkenése Szoros együttműködés a helyi tömegközlekedési társasággal, falugondnok bevonása, esetlegesen saját kisbusz üzemeltetése a ráhordás megkönnyítése végett. 1. számú melléklet Projektütemezés # 2008 2009 2010 Tevékenység rövid neve Bővebb leírása Tervezett költsége Pályázat/projekt

előkészítés Megvalósíthatósági tanulmány Építészeti terv A pályázat elkészítéséhez szükséges tanulmányok elkészítése: megvalósíthatósági tanulmány, szükségletfelmérés, költség-haszon elemzés, orvos-technológiai tervezés, üzleti terv, stb.) 21 600 000,00 Ft Szükséges engedélyezési dokumentumok, műszaki tervek beszerzése Pályázat elkészítése A benyújtandó pályázat összeállítása (adatlapok kitöltése, szükséges mellékeltek, nyilatkozatok beszerzése, csatolása, checklist) Pályázat benyújtása A pályázat benyújtása az ESKI-STRAPIhoz/esetleges hiánypótlás Pályázat elbírálása Benyújtástól számított max. 75 nap Támogatási Szerződés megkötése Sikeres pályázat esetén szerződéskötés, a menedzsment felkészítése a projekt végrehajtására Kiviteli tervezés és projektmenedzsment közbeszerzése 1 000 000,00 Ft Kiviteli terv elkészítése 18 000 000,00 Ft Projektmenedzsment

szervezet felállítása, működésének elindulása, működése 76 800 000,00 Ft Közbeszerzési eljárások lebonyolítása Az épület felújítás kivitelezőjének és az orvos-technikai/IT eszközök szállítójának kiválasztása közbeszerzési eljárás keretében 2 000 000,00 Ft Kiviteli szerződés A nyertes kivitelezővel a szerződés tartalmi és formai egyeztetése után a szerződés megkötése 1 000 000,00 Ft Kivitelezés megkezdésének előkészítő feladatai A munkaterület átadás feltételeinek biztosítása és átadása Kivitelezés I. ütem Bontási munkák, szerkezetépítés Kivitelezés II. ütem Szerkezetépítés, homlokzat hőszigetelés, épületgépészeti szerelés Kivitelezés III. ütem Tetőszigetelés, épületgépészeti és elektromos szerelési, szakipari külső munkák Befejező szakipari munkák, szerelvényezés, műszaki átadás-átvételi eljárás Orvosi gépek és eszközök beszerzése 377 069 000,00 Ft 266 476

000,00 Ft Egyéb berendezések beszerzése 40 590 000,00 Ft Orvos-technológiai szerelése Az orvos-technológiai berendezések leszállítása, üzembe helyezése, az üzempróbák megtartása IT eszközök, IT infrastruktúra szerelése IT eszközök leszállítása, üzembe helyezése, az üzempróbák megtartása Működtetés feltételeinek megteremtése A működéshez szükséges összes feltétel megteremtése, működéshez szükséges összes hatósági engedély megszerzése, használatbavételi engedély,tartalék, egyéb szolgáltatások stb.) Működés A Rendelőintézet működésének megkezdése Összesen: Megjegyzés: az összegek időarányosan kerülnek felhasználásra! 106 800 000,00 Ft 46 723 000,00 Ft 958 058 000,00 Ft XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. PROJEKT ÜZEMEZÉSE 2. számú melléklet Indikátorok Mutató neve

Beépített nettó alapterület Mutató forrása Kiinduló érték Mértékegység 2008 2009 2010 2013 2015 Használatbavételi engedély Projekt beszámolók m2 0 0 0 1383 1383 1383 db 0 0 0 6 8 8 Szakorvosi óraszám növekedése Finanszírozási szerződés Óra 0 0 0 200 200 200 A projekt eredményeképpen létrejött összes szakrendelésen a megjelentek számának alakulása (a rendelőben regisztrált orvos-beteg találkozások száma/ a nonprofit gazdasági társaság által képviselt lakók összes orvos betegtalálkozása) a kistérségi rendelőben működő szakmák vonatkozásában Hitelesített adatok (teljesítmény jelentések) % 0 0 0 68 71 75 A szakrendelőből más analóg szakrendelésekre továbbküldöttek aránya Hitelesített adatok (teljesítmény jelentések) % 0 0 0 15 10 8 Azon települések száma, ahonnan 20 percen belül elérhető a járóbetegszakrendelés