Szociológia | Szociológiatörténet » Forgó Mónika - Társadalmi változások a II. világháború után

Forgó Mónika - Társadalmi változások a II. világháború után Társadalmi változások a 40-es évek második felében. A hosszú 50-es éves, valóságos és látszatalternatívák. Földosztás, B/listázás, lakosságcsere, kitelepítés, iparosítás, „szocialista” városok és falvak. Kulákprés és agrárpolitika Művelődés és iskola – a szocialista realizmus a művészetekben Államiság újjászervezése: az új magyar államiság megteremtésében meghatározó befolyása volt a szovjet politikai vezetésnek. Sztálin ekkor még a kommunista vezetőket egy mérsékeltebb programra szorította 1944 novemberében a kommunista vezetők újjászervezték az MKP-t, újjáalakult az FKGP, SZDP, és a Polgári Demokrata Párt is. Létrehozták a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot, decemberben megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány. A kormány 1945 január 20-ra aláírta a fegyverszüneti egyezményt Formailag egy többpárti

parlamentáris rendszer bontakozott ki, de erősen korlátozott keretek között. Létrejött az egységes Magyar Államrendőrség A németek Kelet-Európából való elűzetésének részeként Magyarországról közel 200 ezer svábot telepítettek ki. Ekkor bontakozott ki a radikális tulajdonosi és szerkezeti átalakítást jelentő földreform. Földosztás: előfeltételként 75 és fél ezer birtokot koboztak el, ennek 60%-át osztották ki, 28%-a állami szövetkezeti tulajdonba került, a maradék a községek kezelésébe került. A részben szétosztott eszközállomány azonban nem biztosította az új birtokosok felszerelését Politikai események: a népképviseleti parlament létrehozása nemzetközi kötelesség volt. Ettől tették függővé a vesztes államok diplomáciai elismerését. A nemzetgyűlés 1946 február 1-én a köztársaság mellett döntött, melynek elnökévé akkor Tildy Zoltánt választották. A választáson a FKGP győzött, de a jaltai

megállapodás alapján koalíciós kormányt kellett kialakítani A három vesztes párt (MKP, SZDP, NPP) Baloldali Blokk néven szövetséget hozott létre és rendre leszavazták a kisgazda vezetőket. Népítéletek, B/listázás: ezek az MKP eszköztárába tartoztak. A népítéletekkel a közigazgatásban maradt „reakciós” tisztviselőket akarták eltávolítani A B/listázásban a politikai kontraszelekció valósult meg A Blokk-párti képviselőkből álló szelektáló bizottságok a politikailag nem kívánatos kisgazda tisztviselőket eltávolították a hivatalokból. Ezek helyére Rajk László belügyminiszter gyorstalpaló tanfolyamokat végzett „demokratikus kádereket” helyezett. 1946. május: a B-listázás kezdete  A közalkalmazottakat (és köztisztviselőket) újabb igazoltató eljárás alá vonták, és A-, B-, C-listákat készítettek a kommunisták kérésére A- minden tekintetben megbízható, B- elbocsátandó, (de 1-2 éven belül

visszavehető), C- teljes mértékben megbízhatatlan, ezért nem alkalmazható többé. • A Baloldali Blokkhoz tartozás védettséget jelentett, ezért megkezdődik az állami alkalmazottak beáramlása. • Októberig 60 ezer alkalmazottat bocsátanak el. Gazdasági helyzet: a város és a falu között virágzott a cserekereskedelem, a batyuzás, ami a fekete piac virágzásához vezetett. Az infláció tovább növekedett Megállítására 1946 augusztus 1-én megjelent a forint Az ország helyzetét nehezítette a 300 millió dolláros háborús jóvátétel is Lakosságcsere: Prága mellék-győztesként diplomáciai nyomást gyakorolt a magyar kormányra, így 1946. februárjában aláírták a lakosságcsere-egyezményt Prága annyi felvidéki magyar kitelepítésére jogosult, ahány Magyarországon élő szlovák vállalkozik a Szlovákiába való áttelepülésre (73 000 fő). MKP előretörése: az MKP politikai eszközökkel próbálta a kisgazdák hatalmát

korlátozni. Az FKGP tervezgetését „köztársaság ellenes összeesküvéssé” nagyították fel és a kisgazda vezetők kompromittálására használták, az FKGP főtitkárát letartóztatták, 50 képviselőt kizártak – ez szétzilálta az FKGP-t. Az MKP vezetése elérte, hogy idő előtti parlamenti választásokat írjanak ki. Kékcédulás választások (1947): a kékcédulákkal azok szavazhattak, akik a választás napján nem az állandó lakhelyükön tartózkodtak. Az MKP teherautón szállította a párttagokat szavazni A választás legnagyobb vesztese az FKGP volt Ezáltal az MKP 1947 őszére megszüntette a hatalmi dualizmust Nemzetközi helyzet: a háború idején két fontos nemzetközi szerződés született: 1. Jaltai konferencia: (1945 február 14-15) a szövetségesek megjelölték azokat az államokat, amelyeket az egyik vagy a másik szövetséges megszáll 2. Potsdami értekezlet: (1945 július 17 – augusztus 2) Németország felosztása, a németek

kitelepítése, a háborús bűnösök felelősségre vonása (nürnbergi per). Célja az volt, hogy ne legyen lehetséges a németek újbóli hatalomra jutása. Hidegháború kezdete: a politikai szembenállás Churchill 1946-os fultoni beszédében fogalmazódott meg (meg kell állítani a szovjet terjeszkedést). Amerikai részről ehhez csatlakozott a Truman doktrína (segítséget kért azoknak az országoknak, amelyek kénytelenek átvenni a szovjet ideológiát). Sztálin haláláig (1953) a hidegháború állandó háborús veszélyeztetettséget is jelentett (ázsiai hadszíntereken a két nagyhatalom közvetlenül is ütközött) Marshall-terv: (1947. június 5) Az amerikai gazdaság behatolását jelentette Európába, valamint az európai gazdaság újjáépítését A segélyt Nyugat-Európa újjáépítésére használták, elosztása kapcsán létrejött szerveződések lettek később az Európai Gazdasági Közösség alapjai is. Sztálin a Marshall-terv

visszautasításával egyértelműen jelezte, hogy az uralma alatti térségeket teljes befolyása alá akarja vonni Létrehozta a KGST-t, amely az Szovjetunióval való árucsere egyezményekre korlátozódott. Magyarországi helyzet: a Tervgazdálkodás 1947. nyarán kezdődött Radikális tulajdonváltást eredményezett, megkívánta a terelőeszközök megszerzését és a piac kiiktatását. 1948-ban az MKP bekebelezte az SZDP-t és megalakult a Magyar Dolgozók Pártja, melynek főtitkára Rákosi Mátyás lett. Tildyt kompromittálták és lemondatták Ekkor következett a „törvénytelen szocializmus” időszaka, amelyben megindult az ellenségkeresés intézményesítése. Ebben főszerepet játszott az új belügyminiszter (Kádár János) is, aki megalakította az ÁVH-t. Állami irányítás alá került a tömegkommunikáció, a könyvkiadás, az MTA. Megindultak a politikai koncepciós perek. 1949 augusztusában megszüntették a köztársasági elnöki tisztséget

és megalakították az elnöki tanácsot. A párt egyeduralmát a tanácsrendszer 1950-es létrehozása teljesítette ki. A vezetők kinevezésének feltétele a politikai megbízhatóság volt Megindult a kulákság elleni harc. Nehézipari beruházásokba kezdtek, amelyeket politikai szempontok szabtak meg. Végrehajtására a tervutasításos rendszer szolgált Megindult az eröltetett TSZesítés is Ez az agrárszférában meginduló államosítási törekvéseket jelentett Folytatódott az egyház üldözése, feloszlatták a szerzetes és apáca rendeket. Megindultak a kitelepítések, internálások; melyek arra szolgáltak, hogy lakáshoz juttassák az új káderállományt A kitelepí- tettek munkatáborokban dolgoztak. Az 1953-as választás az MDP és Rákosi elsöprő győzelmével járt