Szociológia | Szociológiatörténet » Forgó Mónika - A 60-as évek politikai-történetének tájékozódási pontjai

Forgó Mónika - A 60-as évek politikai-történetének tájékozódási pontjai A 60-as évek politikai-történetének tájékozódási pontjai. 1962, 1968, 1972 Európa és a nagyhatalmi viszonyok. A szocialista „tábor”, reformok, illúziók és hanyatlás. Magyarország, mint a „legvidámabb barakk”. Az oktatás világválsága és az ifjúsági és diákmozgalmak. 1956-1962 között Kádár megszilárdította a hatalmát. Ekkor történik meg a kivégzések zöme és az íróperek. 1962-től kezdődik az enyhülés időszaka 1962-től 1968-ig tart a Kádár korszak második szakasza. 1962.: fordulópont a magyar történelemben Úgy emlegetik, hogy leraktuk a szocializmus alapjait. Részleges amnesztiát hirdetnek, így Magyarországot visszaveszik az ENSZ-be A 8 pártkongresszuson meghirdetik a kádári korszak ideológiáját: aki nincs ellenünk, az velünk van. Megszüntetik az egyetemeken a származás szerinti kategorizálást Deklarálják, hogy vannak olyan

állami feladatok, amelyeket nem párttagok is el tudnak látni. 1962-1968.: ebben az időszakban helyreállítják az előző korszakban megszüntetett társadalmi intézményeket. A korszakot egyfajta szervezett pluralizmus jellemezte (szakszervezetek, Hazafias Népfront, ifjúsági szervezetek) Ezek között lehetséges volt az eszmecsere, illetve a pár Központi Bizottsága időnként konzultált ezekkel. Ez a valódi demokrácia egyfajta előképe volt. 1966.: Pécsett összegyűlhettek az egyetemisták, már lehetett külföldre utazni 1968.: bevezetik az új gazdasági mechanizmust Ez viszonylagosságot adott a gazdaságnak Beindultak a modernizációs folyamatok és a gazdaság gyors fejlődésnek indult. Üzemeken belül létrehozzák a GMK-kat. A TSZ-ekben melléküzemágakat alakítanak, mai feldolgozással foglalkozik. Később műhelyeket, leányvállalatokat is létrehoznak, ezzel a falusi munkaerő felesleget is levezették. 1968-1972.: a reformista ellenzék

megerősödött és Gáspár Sándor vezetésével 1972-ben a Központi Bizottságban olyan határozatot kezdeményezett, mely szerint minden üzemben hatékonyan kell termelni, 12 nagyüzemet kivéve. Ebben a 12 üzemben központi bértábla alapján kapták a fizetést, a teljesítményt nem vették figyelembe. Ezzel a reformot próbálták visszafordítani A szocialista tábor: a 60-as évek elején Hruscsov volt hatalmon a Szovjetunióban, aki az országot szalonképesebbé próbálta tenni a nemzetközi politika terén. 1955-ben Genfben találkoztak a vezető világhatalmak Ezután a Szovjetunió visszavonult Ausztriából, de megkísérelte integrálni a szocialista országokat a KGST-be és a Varsói Szerződésbe Hruscsovnak és Kennedynek együtt szándékába állt az enyhülést kiterjeszteni, de bekövetkezett a kubai válság. Kuba szocialista állammá deklarálta magát, Szovjetunióhoz fordult segítségért, ezért szovjet rakétákat telepítettek Kubába

Ellenlépésként az amerikaiak blokádot vontak Kuba köré és nem akarták beengedni a szovjet rakétaszállító hajókat – ezzel világháborús helyzet állt elő, amit azonban tárgyalásos rendezéssel oldottak meg. A nagyhatalmak forródrótot építettek ki – ez már komoly jele volt az enyhülésnek. 1964-ben Hruscsovot me- nesztették, helyére Brezsnyev került (1964-1982.) Korszakát a megállás korszakaként emlegetik Ő indította el az újabb hidegháborút Az 1968-as Csehszlovákiai események a reformkommunizmus témaköréhez tartoznak. Reformterveket dolgoztak ki az „emberarcú” szocializmus érdekében A reformok élére Dubcek állt. Brezsnyev többször figyelmezteti 1968 augusztus 20-án Csehszlovákiába bevonul Lengyelország, Szovjetunió, Bulgária, Magyarország, NDK (kivéve Románia) Ekkor kezdődik el a román mítosz. Ceausescu önmagát szovjetellenes és a nemzeti függetlenséget szem előtt tartó politikusként hirdette 1968-ban az

egész szocialista táboron belül keményedés volt. Dubceket leváltják Gustav Husak került a helyére. Sztálinista, merev szisztéma alakult ki Lengyelország és Magyarország próbált a reformok felé haladni Brezsnyev halála után a szovjet párton belül hatalmi harcok folytak. Ezek győztese Antropov lett. Addig a titkosszolgálat vezetője volt, reformpolitikát folytatott Halála után Csernyenkót választották meg. 1985-től Gorbacsov lett a Szovjetunió vezetője Ez már egy új korszakot jelentett. USA: Kennedy fontosnak tartotta az USA hatalmának megerősítését, de hajlott a kompromisszumokra is. Több találkozót kezdeményezett a két világrendszer között Tonkini incidens: A Tonkin öbölben állítólag amerikai hajókra lőttek a vietnámiak. Így sodródik bele a vietnámi háborúba Kennedyt 1963-ban meggyilkolták, ezután a következő elnökök még jobban belesodorták az USA-t a háborúba, amely az egész világon óriási felháborodást

váltott ki A háború az USA-nak katonai és erkölcsi vereséget is jelentett Az 1968-as amerikai diákmozgalmak azért is terjedtek el mert a háború ellenesség és értelmiség jelentős részét áthatotta. Diákmozgalmak: 1967-ben Nyugat-Berlinben látogatott egy perzsa sah, aki terrorisztikus diktátor volt. Ellene tüntettek, amikor egy diákot agyonlőttek a rendőrök A diákok ezután tüntettek a rendőrség és az állam ellen 1968-ban Franciaországban is megindultak a diákmozgalmak. Oka az oktatási szisztéma elerőtlenedése, rugalmatlanná válása volt Párizsban egy fasiszta csoport gyűlést tervezett a egyetemisták központjában, az egyetemisták ellentüntetést szerveztek. A rendőrök megtámadták az egyetemistákat, ezzel védték a fasiszta csoportot Ennek hatására indult meg az egyetemisták diáklázadása Ez egybeesett a francia munkások széleskörű sztrájkjával, mely a gazdasági politika ellen szólt A diákokat azzal fenyegették, hogy

további ellenállás esetén nem kapnak diplomát. Mindezek ellenére a diáklázadások több eredménnyel jártak (egyetemisták kerültek az egyetemi tanácsokba, véleményt nyilvánítottak, vétójogot kaptak). Magyarországon 1970-től nyilvánult meg a diákmozgalmak hatása. Diákmozgalmak okai: az oktatás hiányosságai, politikai okok, forradalmi romantika. A párizsi diákmozgalom végül az egész világra átterjedt