Szociológia | Gyermekvédelem » Kozma Judit - Jó gyakorlat, rossz gyakorlat, a romakérdés

Kozma Judit „Jó gyakorlat - rossz gyakorlat” a roma állampolgárokkal végzett szociálpedagógiai munkában Miskolc, 2005. szeptember 12 1. A cigányok emberek, mint mi A társadalmi távolság, azaz a másság kérdése Mitől lesz valaki cigány? (identitás és identifikáció) •olyan társadalmi csoporthoz tartozik, amelynek más a története, mint a miénk (etnikum) •más a kinézete (antropológiai jegyek) •más a viselkedése (kultúra) Etnikai kultúra vagy a szegénység kultúrája? Kultúra: közös történet, hagyományok, nyelv, szokások, attitűdök, viselkedési és életvezetési normák, stb. A cigányság csoportjai: romungrók, oláh cigányok, beások A szegénység kultúrája Kérdés: Hogyan lehet a többség számára adott,és a számukra elfogadható életetet lehetővé tevő “tőkék” nélkül élni? “Tőkék”: gazdasági, tudás, társas (bizalom, támogatás) A mély-szegénységben élő családok életstratégiái a

bizonytalanság csökkentését szolgálják a túlélés érdekében: * Minden lehetséges forrást ki kell használni! “Elég minden napnak a maga baja!” * A szorongást bármi áron csökkenteni kell! A szegénység nem etnikai probléma! A társadalmi távolságot növeli: * a különbségek hangsúlyozása (a tudományos eredményeket is lehet perverzen használni!) * a “normális” és “jó” fogalmának szűk meghatározása (dogmatizmus) * “énes” nézőpont (saját értékrend abszolutizálása) * a csoporton belüli különbségek figyelmen kívül hagyása (az “általános cigány” = előítélet) * túl korai ítélkezés (az alapos vizsgálat elmulasztása) A társadalmi távolságot csökkenti: * az azonosságok kiemelése (empátia) * a “normális” és “jó” fogalmának kibővítése (tolerancia) * a másik helyzetének, nézőpontjának figyelembe vétele (decentrálás) * megismerés és megértés * az ítélkezés tilalma II. A

cigányok állampolgárok, mint mi Mit jelent állampolgárnak lenni? Szerződés az állam és polgárai között a felek jogairól és kötelességeiről. * Az emberi méltósághoz való jog minden más jog alapja. * Nincs kötelesség jog nékül. * Nem lehet elvárni a kötelsségek teljesítését a feltételek biztosítása nélkül. Gyermekvédelem A gyermek megfelelő felnövekedéséért két szereplő felelős: a család és az állam. Amennyiben a család nem teljesíti a gyermekkel kapcsolatos kötelességeit (elhanyagolás), illetve egészséges fejlődését veszélyezteti (abúzusok), az állam beavatkozik a gyermek védelmében. A mély-szegénységben élő cigány családok esetében a szakemberek igen gyakran elkövetnek szakmai hibákat: • Nem veszik figyelembe, hogy a veszélyeztetett gyermekek veszélyeztetett családokban élnek. • A veszélyeztetés megítélésekor absztrakt normákból indulnak, emiatt túl nagy elvárásokat támasztanak a cigány

szülőkkel szemben. • A tehetetlenség érzetének csökkentése érdekében az áldozatot kezdik vádolni. • Téves álláspontok alapján ítélik meg a helyzetet, és tervezik a beavatkozást (pl. “Nekik így jó”, “Tűrőképesebbek, mint mi.”, “Nem is törődnek azzal, hogy elvisszük-e a gyerekeiket.”, “A legrosszabb család is jobb, mint az intézet.”) • A cigány szülőket tudatlannak vagy amorálisnak tekintik. III. Útravaló Legyetek okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok!