Földrajz | Tanulmányok, esszék » Afrika lakossága, népessége

Alapadatok

Év, oldalszám:2008, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:63

Feltöltve:2009. november 06.

Méret:21 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Afrika lakossága, népessége Afrika a világ harmadik legnagyobb földrésze (Ázsia és Amerika után), az összes szárazföld egyötödét teszi ki. Területe 30217000 km; ennek 2%-a kontinentális vízfelület 1990-es becslés szerint kb. 647518000 fő volt a földrész lakossága, ami a Föld teljes lakosságának egynyolcada. Az Afrikát lakó népek valószínűleg több különféle (800-1000 féle) nyelvet beszélnek, mint bármely más kontinens lakói. Nyelvészeti értelemben a leginkább egyöntetű régió ÉszakAfrika, ahol Egyiptomtól Mauritániáig az arab nyelv az uralkodó, csakúgy, mint Szudánban A Szahara északi részén és a Földközi-tenger partvidékén berber nyelvű népek is élnek, különösen Marokkóban és Algériában, de az arabot itt is mindenütt beszélik. Az Szaharától délre élő népek nyelve már jóval tarkább összetételt mutat. A délnyugat-afrikai koiszan nyelvcsalád kivételével a Szaharától délre élő népek nyelveit

összefoglaló néven bantunak nevezik. A legjelentősebb csoport ezen belül a niger-kongói nyelvcsalád benuekongói csoportja Az arabul beszélő északi és a bantu nyelveket beszélő közép- és dél-afrikai népek között a niger-kongói családba tartozó egyéb nyelveket beszélő népek élnek. Az arab kultúrájú Szahara közeli szomszédsága befolyásolta Fekete-Nyugat-Afrikát, és ezen országok egy részében a mohamedán az uralkodó vallás. A szaharai és maba nyelveket beszélő nílusi-szaharai népek lakják a Csád-medencét, a koma nyelveket beszélők a Kék-Nílus medencéjét, és a szongáj nyelvet beszélők a Niger felső és középső folyásának vidékeit. A csári-nílusi nyelveket beszélők népesítik be a Nílus középső szakaszának, a Fehér-Nílus, valamint Kelet-Afrika nagy tavainak vidékét. Az erdőlakó pigmeusok Közép-Afrika több részén külön etnikumot és sajátos kultúrát képviselnek. ÉszakAfrika berberjei részben

nomád, pásztorkodó, részben földművelő életmódot folytatnak A bantut és más niger-kongói nyelveket beszélő nyugat- és közép-afrikai népek nagytöbbsége megtelepült, kertgazdálkodó életmódot folytat. Kelet- és Dél-Afrika bantu népcsoportjai számára a szarvasmarha-tenyésztés a legfontosabb gazdasági tevékenység. A kontinens legdélebbi részén európai népek leszármazottai is élnek. A holland (búr) bevándorlás a XVII. Század derekán kezdődött Az angolok a mai Zambia és Zimbabwe területén, valamint Kelet-Afrika hegyvidékein telepedtek meg a XIX. Században A portugálok a mai Angola és Mozambik, míg a németek a mai Namíbia területén telepedtek le. Afrika átlagos népsűrűsége a Föld többi vidékéhez viszonyítva alacsony, mert területének nagy része lakatlan sivatag. A megművelt területekre eső népsűrűség azonban már a világátlag közelében van. A népsűrűség erősen változik országról országra, ill

országon belül az egyes területek között. A kontinensen szinte kizárólag úgynevezett fejlődő országok vannak, az összes rájuk jellemző demográfiai és társadalmi problémával. A térség nagyon magas népszaporulata megbénítja az afrikai kormányoknak a szerény gazdasági növekedés elérésére tett erőfeszítéseit. Afrika éves népszaporulata 3%-ra tehető, ami az összes kontinens közül a legmagasabb, és többszöröse a kontinens gazdasági növekedési ütemének. A népességnövekedést befolyásoló születési és halálozási arányok igen változatosak az egyes régiókban. Pl Dél-Afrikában a legalacsonyabb a születési arány és a népességnövekedés üteme. Kelet- és Nyugat-Afrikában a legmagasabb a születési arány; a népességnövekedés Nyugat-Afrikában valamivel nagyobb ütemű, mert itt a halálozási arány alacsonyabb. A születéskor várható élettartam Afrikában a legalacsonyabb (kb. 50 év), a gyermekkorúak aránya pedig

a legmagasabb valamennyi kontinens között; ez a demográfiai robbanás nagyon lassú csillapodását vetíti előre. A népesség száma 1950-1990 között 200 millióról 650 millióra nőtt. 2000-re pedig várhatóan eléri a 870 milliót Ez a természeti erőforrások fokozott megterhelésével és az élelmezési helyzet további romlásával fenyeget, s komoly akadálya a gazdasági fejlődésnek