Földrajz | Tanulmányok, esszék » Lökkös Gergő - Montana

Montana 1 Lökkös Gergő 10.B Montana 2 TÖRTÉNETE A franciák, amikor megkezdték kanadai gyarmatbirodalmuk kiépítését, elvben saját tulajdonuknak nyilvánították ezt a területet, de nem jutottak el belsejébe. Később spanyol, majd ismét francia uralom alatt állt, a louisianai szerződéssel jutott amerikai tulajdonba. A fiatal amerikai állam rövidesen megkezdte a felmérést Lewis és Clark expedíciója, amely a Missouri mentén haladt nyugat felé, eljutott ide, megtalálta a folyó forrásvidékét, azokat a kisebb patakokat, amelyek a Missourit alkotják. Utánuk ismét csak a szokásos utazók következtek: prémvadászok, vándorkereskedők, egykét misszionárius. 1850-ben bukkantak először aranyra Montanában, az igazi nagy kiaknázás a hatvanas évek elején indult meg, amikor hirtelenjében városok nőttek ki a földből a hegycsúcsok tövében. Montana területén eredetileg vadászó és gyűjtögető életmódot folytató indián népek

éltek (feketelábú, sziú, csején, holló, nez perce). Közöttük nem kis számban kemény, bátor, harcias törzsek is akadtak, szembeszálltak a betolakodókkal. Montana, aranybánya Sok véres csata dúlt az egyszerű fegyverekkel küzdő indiánok és a kor modern fegyverzetével felszerelt amerikai hadsereg között. Itt történt, hogy az indiánok elpusztítottak egy egész amerikai osztagot, a korábban többször is emlegetett Custer ezredes csoportját, de itt sújtott le a törzsekre talán legkeményebben az amerikai hadsereg, itt éheztette a megadásig a nez perce indiánok törzsét, Joseph törzsfőnök harcosait. Az indiánok leverése után gyorsan benépesedett a mai állam, elkészült az első vasútvonal, megindult a bányászat, a keleti területeken pedig gyors ütemben jöttek létre az állattenyésztő ranchok és a földművelő farmok. Montana, indián férfi FÖLDRAJZA Montana területe két természetföldrajzi régióhoz tartozik: a keleti rész a

Prérihez, a nyugati pedig a Sziklás-hegység északi vonulataihoz. A hullámzó síkságon gyakorlatilag csak a vízfolyások mentén nőnek fák. A Sziklás-hegységet azonban sűrű erdők borítják. Ez a területet a Continental Divide, avagy a nagy vízválasztó osztja kétfelé. Nem sűrűn lakott a területe, bár a negyedik legnagyobb állam Az egyetlen Montana 3 olyan, amelynek folyói mindhárom nagy vízgyűjtőrendszernek, a csendes-óceáninak, a Hudson-öbölinek és a mexikói-öbölinek is része. Az állam éghajlata száraz, szélsőségesen kontinentális, a januári középhőmérséklet -8, a júliusi 18 °C. A páratartalom általában alacsony, csakúgy, mint az éves csapadékmennyiség: nyugaton 460mm, keleten 330mm. Júliusban és augusztusban előfordulnak pusztító jégesők. Continental Divide, avagy a nagy vízválasztó GAZDASÁGA A gazdaság legfontosabb ágazata a mezőgazdaság. A bevétel mintegy fele az állattenyésztésből, a többi

pedig a haszonnövények termesztéséből származik. Főbb termények: tavaszi búza, árpa, rozs, zab, széna, cukorrépa, lenmag, kender, burgonya. Mintegy 5,6 millió hektárnyi erdőt hasznosítanak, a foglalkoztatottak jelentős része a faiparban talál munkát magának. 5,6 millió hektárnyi erdőt Kiterjedt erdőségek: fakitermelés, fűrészipar, cellulózhasznosítanak és papírgyártás. Az ipar a helyi nyersanyagokat dolgozza fel. Elsősorban a mezőgazdaságot kiszolgáló ipar: gabonakereskedelem és – tárolás, malomipar, vágóhidak. Újabban már elektronikai ipar, cement- és műtrágyagyártás. Természeti erőforrásokban gazdag: nagy, kiaknázás előtt álló szénkészletek, kőolaj és földgáz, réz-, arany-, ezüst-, és ólomérc, foszfát, bentonit, homok, kavics, gipsz és vermikulit. Az Amerikai Egyesült Államok egyik legjelentősebb színesfémérckitermelő állama. Gazdag állatvilág, National Bison Range bölényrezervátum. Számos

víztározó (legnagyobb a Missourin a Fork Peck), National Bison Range, bölényrezervátum jelentős vízenergia készlet. Montana 4 ÉRDEKESSÉGEK Tüzes víz - mérték nélkül Felmérések szerint az alkoholbetegség okozta egészségkárosodás egyre nagyobb méreteket ölt az USA indiánok által is lakta államaiban. A "tüzes víz" mértéktelen fogyasztása főként Montana állam rezervátumaiban szedi áldozatait. Az indiánok egyre fiatalabb korban nyúlnak a pohár után, és egyre nagyobb mennyiséget fogyasztanak. Folyamatosan növekszik az alkohollal egyértelmű összefüggésbe hozható betegségek gyakorisága. Az okok mélyen, társadalmi szinten gyökeredzhetnek. Bár a rezervátumok az indián hagyományok megőrzésének és gyakorlásának alapvető garanciái, talán ez az oka a háttérben megbúvó, pótcselekvésre ösztönző feszültségeknek is: az önmegvalósításukban elbizonytalanodó indiánok identitás-megőrző törekvései és

a modern, fogyasztásra alapuló amerikai életforma között tátongó szakadék egyre nehezebben hidalható át. Az állam fővárosa, Helena A főváros annak köszönheti létét, hogy 1864-ben négy, a déli Georgiából érkezett aranyásó nem adta fel a kutatást. A fáradt georgiaiak ugyan már sok próbát ástak többkevesebb sikerrel, de elhatározták, hogy még egy utolsó kísérletet tesznek, s ezúttal valóban aranyércre bukkantak, ez lett a Last Chan ce Gulch, az „Utolsó esély aranyárka”. Ma a város főutcája húzódik ezen a helyen, de a városnéz autóbusztúrákat, amelyek bemutatják Helena-t, ma is Last Chance Gulch Tour-nak nevezik. Városnézés: State Capitol A század elején készült törvényhozási épület kupoláját Montana kincse, a réz szépen megmunkált lemezei borítják. Az épületben az állam történetének, neves személyiségeinek képeit, szobrait állították ki, ezek között van a „cowboy” Charles Russel legnagyobb

méretű alkotása, amely Lewis és Clark találkozását ábrázolja az e vidéken honos flathead indiánokkal Montana 5 Frontier Town A várostól mintegy 25 km-re nyugatra. A MAcDonald-hágónál, a vízválasztón építették fel a környékbeli telepesek egykori falujának mai mását, de berendezése eredeti. Gyönyörű innen a kilátás az állam hegyvidékére és a magas felföldre egyaránt. Szent Helena Katedrális A katolikus templom mintájára épült. a bécsi Votivkirche Régi montanai börtön, az Old Montana Prison Több mint száz éven át, egészen 1979-ig működött itt az állami börtön, amelyet azután a börtönélet múzeumává alakítottak át. Történelmi Múzeum, Fort Missoula Az erődöt akkor építették, amikor a múlt század hetvenes éveiben tetőpontján állt a háború a nez perce indiánokkal. A fennmaradt épületek egy része ma a város, az erőd és a környék helyrajzi múzeuma. Montana 6 A „nez perce”- i

indiánok A telepesek és az amerikai katonaság által üldözött nez perce indiánok főnökük, Joseph vezetésével észak felé próbáltak menekülni üldözőik elől, csaknem 2000km hosszúságú útvonalon. 1877 augusztusában az indiánokra itt támadtak rá a katonák, s bár a csatában a gyengén felfegyverzett törzs harcosai győztek, veszteségeik olyan nagyok voltak, hogy két hónap múltán, egy újabb csatában megadásra kényszerültek. A csatamezőn múzeum van Itt olvasható a törzsfőnök megadó levele is: a kiéheztetett, megtizedelt törzs vezetője azért adja fel a harcot, mert nem akarja, hogy törzse teljesen elpusztuljon. (A végső csatát a Bear Paw Mountains hegyvidékén vívták meg, itt került sor a megadásra.) Lewis és Clark Az 1800-as években az amerikai vadnyugat még érintetlen volt. Annyit tudtak, hogy természeti kincsekben gazdag terület található itt, és azt is tudták, hogy egészen a Csendes-óceán partjáig húzódnak az

ismeretlen mezők. Egyébként titokzatosság övezte a Mississippitől nyugatra elterülő földet. Thomas Jeffersont 1800-ban választották meg elnöknek, amikor is ezek az ismeretlen földek még nem tartoztak senkihez: „aki kapja, marja” alapon voltak itt spanyol, francia, angol és orosz birtokok. Jefferson szerette volna alaposan megismerni a nyugati mezőket és a földek őslakosait, az indiánokat. Expedíciós csoportot küldött nyugatra, amely azt a feladatot kapta, hogy felhajózzon a Mississippi folyón egészen a Sziklás-hegységig, és megtalálja a folyó forrását, illetve egy, a Sziklás-hegységen átvezető könnyen járható kereskedelmi útvonalat. Ezt követően a Columbia folyón kellett lehajózniuk egészen a Csendes-óceánig, feltérképezve az ország közepétől az óceánig vezető vízi kereskedelmi útvonalat, majd újabb, a keleti partvidékeken korábban ismeretlen növényeket és állatfajokat kellett felkutatniuk. Montana 7 Az

expedíció két vezetője Jefferson két jó ismerőse, Meriwether Lewis (az elnök egykori titkára) és William Clark (az elnök gyermekkori barátja) volt. A csapat mindössze 35 főből állt, és mai szemmel nézve igen kezdetleges felszereléssel indult útnak. Az utazás előtt hosszas megbeszéléseket folytattak az ország legjobb matematikusaival, térképészeivel, botanikusaival és orvosaival. Az akkor létező legjobb orvosságokat vitték magukkal az útra, de Lewis kifejlesztett egy új fegyvert is, fő a biztonság, mondván. A kongresszus 2500 dollárt különített el az utazásra, ami igencsak kevésnek bizonyult, mivel a kaland több mint 39 ezer dollárt emésztett fel. Jefferson külön felhívta az expedíció tagjainak figyelmét arra, hogy az amerikai őslakosokat barátian kezeljék, és számos ajándékot küldött az indián törzseknek, többek között tükröket, fegyvereket, zászlókat, medálokat, whiskyt és varrótűt. Az expedíció fizikailag

igen megterhelőnek bizonyult, nap mint nap új akadályokba ütköztek. Kidőlt fatörzsek és ismeretlen vízesések tették lehetetlenné a folyamatos és problémamentes hajózást. Átlagosan naponta 32 km-t tettek meg a folyón, miközben vadászcsoportokat küldtek ki a környező földekre, hogy élelmet szerezzenek, és feltérképezzék az ismeretlen földeket. Az expedíció minden tagja naplót volt köteles vezetni, részletesen be kellett számolnia minden kalandjáról, és rajzokkal kellett illusztrálni új felfedezéseiket. Lewis kutyáját, Seamant is magával vitte az útra, aki igen hasznosnak bizonyult. Begyűjtötte az elejtett vadakat, éjjel ugatással jelezte a vadállatok közeledtét, ezzel figyelmeztetve a csoport tagjait a közeledő veszélyre. Egy Shawnee indián 3 hódprémet ajánlott a kutyáért, amit Lewis felháborodva elutasitott. Az amerikai őslakosok legtöbbje barátságosnak bizonyult. A segítségük nélkül az expedíció akár kudarcba is

fulladhatott volna. A Shoshone indián törzs lovakat adott a felfedezőcsapatnak, hogy megkönnyítsék a hegyeken az átkelést. A Nez Percé indiánok élelmet és sátrakat adtak, ami télen igen jól jött. Mi több, még a kenuépítésben is segítettek. Az expedíció ugyanakkor találkozott kevésbé barátságos törzsekkel is A Teton Sioux indiánoknak nem volt elég az ajándék, és többet követeltek. A nézeteltérésből majdnem csata lett, de az utolsó pillanatban az indiánok meggondolták magukat. A Blackfeet indiánok egy éjjel lovakat és fegyvereket próbáltak ellopni az utazóktól, a két tolvaj meghalt. A viszontagságok ellenére a csoport elérte az óceánpartot. Sajnos könnyen járható vízi kereskedelmi útvonalat nem találtak, de a túra így is sok új ismerettel gazdagította az utazókat. Az expedíció 1804 május 14-én indult, és 1805 novemberére érték el az Montana 8 óceánpartot. A következő év elején indultak vissza a keleti

part irányába, 7 hónap elteltével értek haza St. Louisba Az áramlatok ezúttal segítették őket, ezért voltak jóval gyorsabbak. A kétéves kaland 1806 szeptemberére véget ért. Sokan azt hitték, hogy az utazók soha nem térnek majd vissza. Lewis és Clark nemzeti hősökként fontos politikai pozíciókat töltöttek be életük hátralévő részében. A két utazó és segítőtársaik feltérképezték Amerika északnyugati részét. Megismertek és részletesen leírtak 178 új növényt és 122 új állatfajtát. 40 különböző indián törzsnek jegyezték le a szokásait, hagyományait és nyelvi jellegzetességeit. Ők voltak az első amerikai állampolgárok, akik megláthatták a Sziklás-hegységet és a Csendes-óceánt. Utazásukat követően sok család határozott úgy, hogy szerencsét próbál a vadnyugaton. FORRÁSOK http://www.orvosanetenhu/displayarticle121html Kis Csaba - Amerikai Egyesült Államok (3.kiadás; Panoráma kiadó) Élesztő László

– Magyar nagylexikon http://www.kretamagazinhu/nyito/new/indexphp?almenu=hobbi&id=137 http://gisfigyelo.geocentrumhu/ncgia/ncgia 68html Montana 9 TARTALOMJEGYZÉK: TÖRTÉNETE . 2 FÖLDRAJZA . 2 GAZDASÁGA . 3 ÉRDEKESSÉGEK . 4 Tüzes víz - mérték nélkül . 4 Az állam fővárosa, Helena . 4 Városnézés: . 4 State Capitol . 4 Frontier Town . 5 Szent Helena Katedrális . 5 Régi montanai börtön, az Old Montana Prison . 5 Történelmi Múzeum, Fort Missoula . 5 A „nez perce”- i indiánok . 6 Lewis és Clark . 6 FORRÁSOK . 8