Gazdasági Ismeretek | Társadalombiztosítás » Az álláskeresési járadékról és segélyről

Az álláskeresési járadékról és segélyről Álláskeresési járadék Munkanélküli járadék helyett álláskeresési járadék A foglalkoztatási törvény 2005. november 1-jétől a munkanélküli járadék helyett az álláskeresők új támogatásaként vezeti be az álláskeresési járadékot. A 2005. november 1-jét megelőzően megállapított, és ebben az időpontban folyósított munkanélküli ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint tovább kell folyósítani azzal, hogy az ellátás folyósítása során a 2005. november 1-jétől a munkaügyi központ kirendeltségével való együttműködésre az álláskeresővel kötött álláskeresési megállapodásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Akinek a munkanélküli járadékra való jogosultsága 2005. november 1-jét megelőzően keletkezett, és a kérelmét legkésőbb 2005 október 31-én benyújtotta, ezt az ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell

megállapítani. Kik jogosultak álláskeresési járadékra? Álláskeresési járadékban csak az a személy részesülhet, aki: 1. álláskereső, és 2. a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, valamint 3. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, 4. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és az illetékes munkaügyi központ sem tud számára megfelelő munkahelyet felajánlani. Az álláskeresési járadék alapja A járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresetének alapulvételével kell kiszámítani. Átlagkereset-számításnál a személyi alapbért a kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni. Ha az álláskereső ez idő alatt több munkaadóval állt munkaviszonyban az adott

időszakban, akkor valamennyi munkáltatónál elért átlagkereset alapján kell a járadék összegét kiszámítani. Ha az átlagkereset nem állapítható meg, a járadékösszeget az utolsó munkakörben, illetőleg az ahhoz hasonló munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kell kiszámítani Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi átlagkeresetének harmincad része Mennyi az álláskeresési járadék összege? Az álláskeresési járadék összegét két szakaszra bontottan eltérően állapítják meg, összege az első szakaszban az álláskereső korábban elért átlagkeresetétől függ, a második szakaszban pedig a minimálbér figyelembevételével számítják ki. A járadék összege az első szakaszban, mely a folyósítási időtartam feléig, de maximum 91 napig terjedhet, a járadékalap 60%-a, a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján

hatályos minimálbér 60%-a A járadékfolyósítás időtartama A folyósítás időtartamának megállapításánál az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött időt kell vizsgálni. A munkaviszony időtartamába nem számítható be az az időszak, amely alatt az állástalan álláskeresési járadékban részesült. Milyen esetben szüntetik meg a járadék folyósítását? Meg kell szüntetni a járadék folyósítását, ha az álláskereső 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. kéri, az álláskeresési megállapodásban foglaltakat felróható módon nem teljesíti öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá, kereső tevékenységet folytat (kivéve a rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet, mert ekkor szüneteltetni kell a folyósítást), olyan képzési lehetőséget fogad el, melynek során a minimálbért elérő rendszeres támogatásban részesül, oktatási

intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a járadékfolyósítási idejét kimerítette meghalt. Ha a járadék megszüntetésére azért kerül sor, mert az álláskereső az együttműködési megállapodásban foglaltakat felróható módon megszegte, vagy úgy létesített munkaviszonyt, hogy annak bejelentését a munkaügyi központnál elmulasztotta, a járadék újból csak a megszüntetés kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható, az egyéb feltételek megléte mellett A bejelentési kötelezettség azt jelenti, hogy a járadékban részesülő az általa folytatott kereső tevékenységet legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles a munkaügyi központnak bejelenteni, kivéve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást. Ilyenkor az alkalmi munkavállalói könyvet a járadék számfejtése előtt kell a kirendeltségen bemutatni

Álláskeresési segély és az álláskeresők költségtérítése Az álláskeresési segély a nyugdíj előtti munkanélküli segély, illetve 1998. előtt létezett előnyugdíj jogintézménye helyére került 2005. november 1-től Ki jogosult az álláskeresési segélyre? Az álláskeresési segélynek három speciális típusa van. Az álláskeresési segély első típusa annak az álláskeresőnek jár, aki legalább 180 napig álláskeresési járadékra volt jogosult, de a járadék folyósítási idejét kimerítette. Ebben az esetben az álláskeresési segély folyósítása iránti kérelmét az álláskeresési járadék megszüntetésétől számított 30 napon belül kell benyújtania. Az álláskeresési segély második típusa azon álláskereső részére állapítható meg, aki álláskeresési járadékra nem jogosult, de az álláskeresővé válását megelőző négy évben legalább 200 nap munkaviszonyban töltött nappal rendelkezik. Az

álláskeresési segély harmadik típusára jogosult az az álláskereső, akinek maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltételei, hogy az álláskeresési járadékban legalább 140 napig részesüljön, és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő három éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel Az álláskeresési segély megállapításának előfeltétele, hogy az álláskereső 1. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül, 2. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani Milyen időtartamra állapítható meg az álláskeresési segély? Az első és második

típusú álláskeresési segély folyósítási időtartama 90 nap. Amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, az álláskeresési segély első típusának folyósítása 90 nappal meghosszabbodik, így 180 napra válik jogosulttá. Az álláskeresési segély harmadik típusa az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig folyósítható. Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja a kérelem benyújtását követő nap Mennyi az álláskeresési segély összege? A segély összege megegyezik a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegének 40%-ával, vagyis az álláskeresési segély összege 2006-ban 25 000 forint Ha azonban az álláskereső korábbi átlagkeresete ennél az összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege az átlagkeresettel megegyező összeg Mikor

szüntetik meg az álláskeresési segélyt? Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását, 1. ha az álláskereső kéri, 2. az álláskeresési megállapodásban foglaltakat neki felróható okból nem teljesíti, 3. olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül, 4. oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, 5. meghalt, 6. az álláskeresési segély folyósítási idejét kimerítette, 7. - kereső tevékenységet folytat, kivéve az alkalmi munkavállalói kiskönyvvel folytatott kereső tevékenységet - csak az első két típus esetében Álláskeresők költségtérítése Az álláskeresők részére ideértve az álláskeresők támogatása és a vállalkozói járadék megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől a munkaügyi központhoz történő oda- és visszautazást,

valamint a munkaügyi központ által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni