Tartalmi kivonat
Fórián Péter - Munkakeresést, elhelyezkedést támogató pénzbeni ellátások Álláskeresési támogatáshoz: Álláskereső az a személy, akinek nincs állása és szeretne elhelyezkedni, s elhelyezkedése érdekében együttműködik a munkaügyi központ lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltségével, valamint megfelel a reá irányadó jogszabályi feltételeknek (pl öregségi nyugdíjra nem jogosult, nappali tagozaton nem folytat tanulmányokat, stb.) Az együtt működés módját közösen határozzák meg és "álláskeresési megállapodásban rögzítik. Álláskeresési támogatások áttekintése Időtartam legfeljebb Álláskeresési járadék I. szakasz 91 nap II. szakasz 179 nap Mérték Átlagkereset 60%-a legalább legfeljebb A minimálbér 60%-a 120%-a Fix összeg: a minimálbér 60%-a Álláskeresési segély 1. járadékot kimerítette A minimálbér 40%-a 90 nap 50 év 180 nap 2. Járadékra nem szerzett 90 nap jogot
(csak 200 napja van) 3. Nyugdíj előtt (Nyes) 5 év Ki jogosult álláskeresési járadékra? Az a személy, aki álláskereső és - az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és -rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és -munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményr, és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Mikor kell az álláskeresési járadék folyósítását szüneteltetni? Ha az álláskereső: - terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára, - előzetes letartóztatásben van, szabadságvesztés, elzárás, büntetését tölti kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetéstpénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, -
közhasznú munkavégzés alatt, - rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenységet folytat, feltéve, hogy ezt bejelentette a munkaügyi központnak, - keresetpótló juttatásban részesül, és az 1 - alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés idejére. Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak az álláskeresési járadékra való jogosultság feltételei, az álláskeresési járadékot tovább kell folyósítani. Az intenzív álláskeresés támogatásáról (1) Az intenzív álláskeresés támogatását a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított 1991. évi IV tv 14/A § és a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló, többször módosított 6/1996. (VII 16) MüM rendelet 22-26. §
szabályozza A támogatás annak a legalább három hónapja munkanélküliként nyilvántartott személynek (ideértve a pályakezdő munkanélkülit is) nyújtható, aki a munkaügyi központ kirendeltségével közösen kialakított együttműködési terv szerint keres munkahelyet, és vesz igénybe álláskeresés elősegítését célzó szolgáltatást. Álláskeresést elősegítő szolgáltatáson a munkaügyi központ kirendeltsége által nyújtott, illetve felajánlott munkaközvetítést, tanácsadást, továbbá álláskeresési módszerek átadását kell érteni. Az intenzív álláskeresésben történő részvételről a munkanélküli és a munkaügyi központ kirendeltsége együttműködési tervet készít. Az együttműködési tervnek tartalmaznia kell: 1. a munkanélküli intenzív álláskeresésében történő részvételének módját, 2. az intenzív álláskeresés keretében a munkanélküli által folytatandó tevékenységeket, 3. a 2 pontban
meghatározott tevékenységekhez igénybe vehető szolgáltatásokat, 4. továbbá azokat a munkáltatókat, amelyek felkereséséhez kapcsolódóan a munkanélküli a helyközi utazási költségek megtérítését kéri. A támogatás formája, mértéke Intenzív álláskeresés támogatásaként a munkanélküli részére megtéríthető: 1. A munkahelyek felkereséséhez, a szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó helyi tömegközlekedés költsége (ideértve az intenzív álláskeresés időtartamára szóló bérletjegy biztosítását is), 2. A rövid időtartamú (legfeljebb öt napig tartó) álláskeresési módszerek elsajátítását célzó szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan felmerült szállás és étkezési költség. Az intenzív álláskeresés támogatásának egy álláskereső részére nyújtott havi összege 1. az 1 pontban meghatározott támogatás esetében a munkanélküli járadék alsó határának harminc százalékát, 2. a 2
pontban meghatározott támogatás esetében a munkanélküli járadék alsó határának felét nem haladhatja meg. Az intenzív álláskeresés támogatásáról a munkaügyi központ határozattal dönt. A támogatás időtartama A támogatás a megítélésétől számított egy éven belül nem haladhatja meg a három hónapot, melyet folyamatosan vagy megosztva, egy-egy hónapra is igénybe lehet venni. 2 A támogatás folyósítása A támogatás folyósítása havonta, utólag történik. A kifizetés feltétele, hogy a munkanélküli a határozatban megjelölt kötelezettségeit teljesítse, továbbá az intenzív álláskeresés során felmerült költségeit igazolja. Tájékoztató a rendszeres szociális segélyről (2) A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának megszűnésével, illetve a munkanélkülijáradék lejártával azok a munkanélküliek, akik a munkanélküli ellátás időszaka alatt a munkaerő-piaci szervezet közreműködésével sem
tudtak elhelyezkedni, rászorultságuk esetén a települési önkormányzattól kérhetnek rendszeres szociális segélyt. Rendszeres szociális segély állapítható meg továbbá annak a munkanélkülinek, aki a rendszeres szociális segély benyújtását megelőző kettő évben a munkaügyi központ kirendeltségével vagy a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzattal legalább egy év időtartamig együttműködött. Rászorultnak az az aktív korú nem foglalkoztatott tekintendő, akinek a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-át, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, s vagyona sem neki, sem családjának nincs. Az aktív korú nem foglalkoztatottak részére folyósítható rendszeres szociális segély összege az öregségi nyugdíjminimum 70%-a. Aktív korú, nem foglalkoztatott személynek minősül
aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, ill. a 62 életévét nem töltötte be, a munkanélküli-járadék, illetőleg. a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamát kimerítette, vagy számára a munkanélküli járadék folyósítását kereső tevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a kereső tevékenységet követően munkanélküli-járadékra nem szerzett jogosultságot, vagy a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző két évben a lakóhely szerinti illetékes települési önkormányzattal, vagy a megyei munkaügyi központtal, illetőleg annak kirendeltségével legalább egy év időtartamig együttműködött, és kereső tevékenységet nem folytat, - ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát. A rendszeres szociális segély megállapításának,
folyósításának az is feltétele, hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzattal és/vagy az általa kijelölt szervvel együttműködjön. Az együttműködésnek az a célja, hogy segítsen a segélyt kérő helyzetén, s megélhetését elsősorban a munkajövedelmet eredményező foglalkoztatás biztosítsa. Az együttműködési kötelezettség azt jelenti, hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy az önkormányzatnál nyilvántartásba véteti magát, és a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeinek vizsgálatában együttműködik, továbbá a felajánlott megfelelő munkalehetőséget elfogadja, vagy szociális helyzetéhez, mentális állapotához igazodó, az önkormányzat rendeletében meghatározott programban részt vesz. 3 Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni, ha az igénylő a segély megállapítását megelőzően,
vagy annak folyósítása alatt együttműködési kötelezettségének nem tett eleget. Együttműködésre kijelölt szerv lehet családsegítő szolgálat, szociális intézmény, valamint a munkaügyi központ kirendeltsége. Utóbbi akkor, ha erre vonatkozóan az önkormányzat és a munkaügyi központ között megállapodás jött létre. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásba azt a személyt kell bevonni, aki a rendszeres szociális segély iránti kérelmét benyújtotta, és akinél a segély megállapításának egyéb feltételei fennállnak, tehát igényjogosult. Az aktív korú nem foglalkoztatott személy akkor köteles a felajánlott munkát elfogadni ha a munka szakképzettségének, illetőleg iskolai végzettségének, vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek megfelel, és egészségi állapota szerint a munkanélküli a munka elvégzésére alkalmas, és a munkahely és a lakóhely közötti oda- és visszautazás
ideje - tömegközlekedési eszközzel - naponta a három órát (10 éven aluli gyermeket nevelő nő és 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a két órát) nem haladja meg, valamint a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, részmunkaidős foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj mindkori legkisebb összegét. Tájékoztató a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyről (3) A megállapítás feltételei: A munkanélküli részére, kérelme alapján akkor kell ezt az ellátási formát megállapítani, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak: A kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt éve hiányzik. Öregségi nyugdíjkorhatár: a személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár, a társadalombiztosítási jogszabályok által egyes munkakörökben biztosított korkedvezmény figyelembevételével.
Öregségi nyugdíjra jogosult személy: aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Öregségi nyugdíjra jogosult személy az is, aki előrehozott öregségi nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, valamint szolgálati nyugdíjban részesül. Legalább 140 napon át munkanélküli-járadékban részesült, és a járadék folyósításának időtartamát kimerítette, A munkanélküli-járadék folyósításának kimerítését követően három éven belül betöltötte az 1. pontban meghatározott életkort, 4 Rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, Részére megfelelő munkahely biztosításra nincsen kilátás. A nyugdíj előtti segély iránti kérelmet annál a
munkaügyi kirendeltségnél kell benyújtani, ahol a munkanélküli-járadékban részesül, vagy részesült. A kérelem melléklete: a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság határozata a szolgálati idő elismeréséről, illetve korkedvezmény elismeréséről. Mértéke: A nyugdíj előtti munkanélküli segély összegemegegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-ával. Folyósítása a kérelem benyújtását követő naptól történik Szüneteltetni kell a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt: a kereső tevékenység időtartamára, (ha alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében folytat kereső tevékenységet, a segély havi összegét az AM könyvvel végzett munka napjaira jutó összeggel csökkentetten kell folyósítani), 90 napra, ha a munkanélküli a kereső tevékenységet és ebből származó jövedelmét, annak megszűnését a munkaügyi központnak nem jelentette be, ha a munkanélküli
együttműködési kötelezettségének (a kirendeltség által meghatározott időpontban, de legalább háromhavonként jelentkezik a kirendeltségen) nem tesz eleget, a mulasztás időtartamára. Meg kell szüntetni a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt: ha azt a munkanélküli kéri, vagy ha öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot. Milyen levonások terhelik a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt? A nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt folyósításának idejeszolgálati időnek minősül, mert a munkaügyi központ társadalombiztosítási járulékot fizet utána, illetve a segélyben részesülőtől levonásra kerül 8% nyugdíjbiztosítási járulék. A segély összege nem személyi jövedelemadó köteles. Visszafizetés: Aki munkanélküli-ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha arra a felvételtől számított 180 napon belül írásban kötelezték. Ezen idő eltelte után a
jogalap nélkül felvett ellátást csak akkor lehet visszakövetelni, ha a kifizetést az ellátásra jogosult vétkes magatartása idézte elő. A munkaügyi központ igazgatója különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a jogalap nélkül felvett munkanélküli-ellátás visszakövetelésétől, s ezt a jogát az eljárás bármely szakaszában gyakorolhatja. 5