Tartalmi kivonat
BIOKÉMIA I. – SZÉNHIDRÁT A szénhidrátok osztályozása, funkciós csoportjai A szénhidrátok definíciója, funkciós csoportjai Az elnevezés abból az időből származik, amikor még az e csoportba tartozó tartozó vegyületek szerkezete nem, csak összegképlete volt ismeretes, csak azt tudták, hogy monoszacharidokban a hidrogén és az oxigénatomok aránya 2:1. Ebből arra következtettek, hogy a ezek a vegyületek az őket felépítő szénatomok valamiféle hidrátjai, és így általánosan a C n H 2n O n összegképlettel felírhatók. Mára már kiderült, hogy a szénhidrátok között vannak olyan vegyületek, ahol ez az összegképlet nem teljesül, illetve a molekula C, H és O atomokon kívül más atomot is tartalmaz, a szerkezet és kémiai tulajdonságok ismeretében tudjuk, hogy ezek a vegyületek nem a szén hidrátjai. A szénhidrátok
szerkezetének megismerésével világossá vált, hogy a szénhidrátok valójában polihidroxi-oxovegyületek, azaz polihidroxi-aldehidek, vagy polihidroxi-ketonok lehetnek. Ennek megfelelően a szénhidrátokat ma a következő képen definiáljuk: minden olyan vegyület, amelyek vagy aldehid-, vagy keto-csoportot, és minimum kettő alkoholos OH-csoportot tartalmaz. A szénhidrátok csoportosítása Az egyikféle csoportosítási elv szerint megkülönböztetjük a szénhidrátokon belül azokat a molekulákat, amelyek jellemző funkciós csoportként aldehid-csoportot tartalmaznak, és azokat, amelyek keto-csoportot. Az előbbieket aldózoknak nevezzük, míg az utóbbiakat ketózoknak. Egy másik csoportosítás alapján kiindulunk azokból az egyszerű szénhidrátokból, melyek savas hidrolízissel nem hasíthatók tovább. Ezeket monoszacharidoknak nevezzük. A monoszacharidokon belül megkülönböztetjük a molekulákat a szénatomszám
szerint. A legegyszerűbb monoszacharid 3 szénatomos, hiszen a kritérium szerinti két alkoholos OH-csoport két szénatomot feltételez, míg a jellemző funkciós csoport még egyet. Ezeket a molekulákat triózoknak nevezzük A jellemző funkciós csoport szerint lehetnek aldo-triózok vagy keto-triózok. A fenti logika szerint elkülönítünk még tetrózokat, pentózokat, hexózokat és heptózokat. A szervezetben 7-nél több szénatomot tartalmazó monoszacharid nem fordul elő. Az oligoszacharidok minimum két, maximum tíz monoszacharid egységekből épülnek fel, melyek egymással glikozidos kovalens kötéssel kapcsolódnak. Aszerint, hogy hány monoszacharid egységet tartalmaznak, beszélhetünk di-, tri-, tetra- szacharidokról. A diszacharidokat megkülönböztetjük egymástól aszerint, hogy redukálók vagy nem redukálók-e. BIOKÉMIA I. – SZÉNHIDRÁT A
poliszacharidok tíznél több (legtöbbször több száz vagy több ezer) monoszacharid egységet tartalmaznak. A poliszacharidokban a monoszacharid egységek glikozidos kovalens kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Ha a poliszacharid molekula egyforma monoszacharid egységekből épül fel, akkor homopoliszacharidnak nevezzük, ha viszont különböző monoszacharidokból, akkor heteropoliszacharidnak. A poliszacharidok savas hidrolízissel kisebb oligoszacharidokra, és/vagy monoszacharid egységekre bonthatók. Pl: keményítő maltóz glukóz