Kémia | Biokémia » Fehérjék reverzibilis és irreverzibilis kicsapása

BIOKÉMIA I. – GYAKORLAT Fehérjék reverzibilis és irreverzibilis kicsapása  Reverzibilis kicsapás    A kicsapás és a denaturáció bár nem szorosan, de összefüggő fogalmak. A denaturáció rendszerint a fehérjék oldékonyságának csökkenésével jár, aminek manifesztációja a kicsapás. Igaz, lehetséges kicsapódott fehérjének is natív konformációja, illetve denaturált fehérje oldatban tartása is. Reverzibilis a kicsapás, ha a fehérje spontán ismét oldatba megy, vagy megfelelő beavatkozással oldatba vihető.  Kisózás  A sók ionos karaktere megbontja a fehérje hidrátburkát, „elvonja” azt, így a fehérje kicsapódik.  Ammóniumszulfát [(NH 4 ) 2 SO 4 ]:  vérszérumból 0,5 telítésnél kicsapódnak a globulinok  szűrőpapírral leszűrjük a csapadékot  a szűrlethez ammóniumszulfátot teszünk, 100% telítésig

 rövid idő alatt kicsapódnak az albuminok  NaCl, MgSO 4  vérszérumból kicsapódnak a globulinok  szűrőpapírral leszűrjük a csapadékot  a szűrlethez ecetsavat adunk  kicsapódnak az albuminok (alacsonyabb sókoncentrációnál!!) pH mellett alacsonyabb  Alkoholos kicsapás  Az alkohol a parciálisan polarizált része (-OH) a fehérje poláros aminosav oldalláncaival kölcsönhatásba lép.  Az apoláros CH-lánc megbontja a hidrátburkot.  Szelektív szétválasztásra is jó különböző koncentrációban.  Fehérjeoldathoz etanolt adva opaleszcencia jelenik meg.  pH-függő kicsapás  A fehérje izoelektromos pontján „megbolondul” a hidrátburok.  Bizonyos pH-érték után már lehet a kicsapás irreverzibilis is, de pl. a kazein izoelektromos kicsapása reverzibilis.  Irreverzibilis kicsapás BIOKÉMIA I. – GYAKORLAT

 Akkor beszélünk irreverzibilis kicsapásról, ha a kicsapódott fehérje sem spontán, sem mesterségesen nem vihető újra oldatba.  pH-függő kicsapás  Tömény szerves savak (sósav, kénsav, salétromsav) erős ionhatás révén a fehérjeszerkezetet tönkre teszi.  Nehézfémsók  Nehézfémek (Hg, Pb, Cu, Zn, Ag) sói egyrészt sókötést alkotnak a fehérje felszíni poláros aminosav oldalláncaival, másrészt koordinatív kötést alkotnak a szomszédos N és O atomokkal.  A fehérjeszerkezet megbomlik. Könnyen reagálnak SH-csoportokkal  EDTA-val gátolható (ez viszi komplexbe a nehézfémiont).  Hevítés  A szerkezetet rögzítő kötések felbomlanak.  Izoelektromos ponton könnyebben kivitelezhető. Ettől nagyon eltérő pH mellett nem biztos, hogy a kicsapódás megtörténik, gyakran csak denaturálódik. Majd a denaturált fehérje könnyűfémsókkal kicsapható.  Szerves savak  Szerves savak irreverzibilisen kicsapják

a fehérjéket.  Szulfoszalicilsavat használunk pl. a vizelet fehérjetartalmának vizsgálatára  TCA is irreverzibilis kicsapást okoz