Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » A közgazdaságtan alapfogalmai és a piac

1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI ÉS A PIAC Közgazdaságtan: Társadalomtudományi ág. Adatokat gyűjt és rendszerez, előrejelzéseket ad Vizsgálja, hogy az erőforrásokat hogyan osztják el. Részei az elméleti (mikroökonómia, makroökonómia, nemzetközi) és az alkalmazott (ágazati gazdaságtan, funkcionális gazdaságtan) tudományok Elméleti tudományok: • • • Mikroökonómia: a gazdaság kisebb egységeivel foglalkozik, az egymástól elkülönített piaci szereplők viselkedését elemzi. Makroökonómia: a gazdaság egészével foglalkozik, a gazdaság főbb mozgási folyamatait, teljesítményét, fejlődését vizsgálja. Nemzetközi gazdaságtan: a nemzetközi vállalatok, pénzügyek, tőkemozgások gazdasági sajátosságait vizsgálja. Szükséglet: Konkrét dologra irányuló igény, amit az egyén igyekszik kielégíteni. A szükségletek belső rangsorát, melynek alapján az alany dönt a vásárlás során, preferencia-rendszernek nevezzük. A

fogyasztás alapvető mozgatórugója; hiányérzet, amely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. • • • Fontosságuk szerint: − Létszükséglet (lakás, élelem, ruha) − Kulturális szükséglet (zene, utazás, sport, színház) − Luxus szükségletek (gyémánt ékszer, luxusautó, luxusotthon) Kielégíthetőségük szerint: − Effektív szükséglet (szinte mindenki számára kielégíthetők) − Látens szükséglet (csak egy szűkebb csoport számára elégíthetők ki) Jellegük szerint: − egyéni szükséglet (kielégítése személyes fogyasztás útján valósul meg) − társadalmi szükséglet (kielégíts egyidejűleg érinti a társadalom kisebb-nagyobb csoportját) Javak: Az ember szükségleteinek kielégítésére alkalmas dolgok, termékek és szolgáltatások összességét javaknak (jószágoknak) nevezzük. 1. Szabad javak: A természetben készen megtaláljuk, nem kell átalakítani ahhoz, hogy alkalmasak legyenek a szükségletek

kielégítésére. Korlátlanul állnak rendelkezésünkre (pl napfény, levegő, erdei gomba) 2. Gazdasági javak: Emberek állítják elő, termelési folyamatban jönnek létre A szükségletekhez képest szűkös mennyiségben állnak rendelkezésre, ezért gazdálkodni kell velük (pl. kenyér, korszerű gépek, könyvek) • Anyagi javak (dologi formát öltenek, pl. kerékpár, sütemény) − Termelési eszközök  újabb javak előállítása − Fogyasztási cikkek  közvetlenül elégítik ki a szükségletet • Szolgáltatások (nem tárgyiasult javak) − Nem anyagi jellegű szolgáltatások (pl. pedagógus, fogorvos, színész) − Anyagi jellegű szolgáltatások (pl. bútorszállítás, gépkocsiszerelés) Hasznosság: A javak hasznos tulajdonságainak összessége, valamint az a szükségletkielégítési fok, amit a fogyasztó a jószág elfogyasztásakor nyer. Szűkösség: Azt jelenti, hogy a gazdasági javak korlátozott mennyiségben állnak

rendelkezésre a szükségletekhez képest. Amennyiben bármiből többet akarunk termelni vagy fogyasztani, valamiről le kell mondani, azaz választásra kényszerülünk. A közgazdaságtan három alapkérdése: • • • Mit termeljek? - azaz milyen termék vagy szolgáltatás előállítására fordítsa erőforrásait Kinek termeljek? - azaz a társadalom tagjai, csoportjai között hogyan osztják el a javakat Hogyan termeljek? - azaz milyen technológiával termeljen, hogyan kombinálja termelési tényezőit (a munkát és a tőkét) Gazdasági rendszerek alaptípusai: Az adott ország gazdasági rendszerének típusát az dönti el, hogy az állam mekkora szerepet kap a gazdaság működésében, illetve, hogy mekkora hatáskörhöz jut a piac. A. Tiszta piacgazdaság: - a vállalatok és a háztartások önállóan terveznek és döntenek - termelési tényezők magántulajdonban vannak - a kereslet és kínálat a piacokon találkozik - szabad a verseny, az

árképzés, a külkereskedelem - a piaci szereplők haszonra, profitra törekszenek B. Tiszta tervgazdaság: - termelési eszközök állai tulajdonban vannak - nincs szabad verseny a piacokon - állami ár- és bérmegállapítás és állami utasítás és engedélyezés van - nem a profit, hanem a központi tervmutatók teljesítésében érdekeltek - a javakat központilag osztják szét a felhasználók között - a külkereskedelem államilag irányított - állami tervezés keretei között határozzák meg a gazdasági folyamatokat, szükséges termelési mennyiséget (fő, tonna, darab stb.) C. Vegyes gazdaság: - piac és az állam együttesen szabályoz - a fejlett gazdasági rendszereknek vegyes formájuk van - szociális piacgazdaságoknak is nevezik Gazdasági körfolyamat elemei: • • • • termelés (termékek, szolgáltatások előállítása) elosztás (milyen elvek alapján történik) forgalom, csere (a fogyasztóhoz való eljuttatás) fogyasztás

Termelési tényezők: Mindazok az erőforrások, amelyeket a gazdasági javak előállításához használunk fel. • Munka (L): az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasználnak. Ellenértéke a munkabér • Természeti tényezők (A): a természetben található erőforrás, ami az emberi tevékenység számára felhasználható és hasznos. Természetes formájában használjuk fel Ellenértéke a bérleti díj. pl: vizek, erdők, bányák • Tőkejavak (K): mindazok a termeléssel létrehozott eszközök, gépek, épületek, felszerelések, alkatrészek, anyagok, amelyeket a termelési folyamatban használnak fel. Ellenértéke a kamat • Vállalkozói tevékenység (E): mint termelési tényező abban különbözik a közönséges munkaerőtől, hogy feladata az összes termelési tényezőt megszervezni, működtetni, irányítani. Ellenértéke a profit Újratermelés: A termelés szüntelen

megismétlődése, körforgása. - szűkített (termelés terjedelme kisebb a korábbi időszakhoz képest) - egyszerű (ugyanolyan szinten valósul meg a termelés az előző időszakhoz képest) - bővített (a termelés mértéke több az előző időszakhoz képest) Munkamegosztás: A társadalom egyes tagjai vagy csoportjai csak meghatározott fajtajú munkát végeznek. Az elkülönült szereplők között fontos az együttműködés, a kooperáció Az erőforrások felhasználása gazdaságosabbá válik, és nő az előállított termékek és szolgáltatások mennyisége. Specializáció: szakosodás, munkamegosztás minőségi foka - természetes munkamegosztás: munkafajták, nemek, életkor szerint földrajzi munkamegosztás: eltérő éghajlati és természeti adottságok társadalmi munkamegosztás: gazdasági szereplők szakosodása nemzetközi munkamegosztás: országok közötti munkamegosztást jelenti, csere külkereskedelem Elosztás: a gazdasági javakból az

egyének, a társadalmi csoportok milyen formában (kamat, profit, munkabér, járadék) és milyen arányban részesednek. Csere: Különböző foglalkozású emberek, gazdálkodó szervezetek tevékenységük eredményét kicserélik egymással, a termelők és a felhasználók között csere jön létre. Közvetlen termékcsere: barterügylet Modern gazdaság: pénz a közvetítő Fogyasztás: Szükségletkielégítés, a javak elhasználásának folyamata. - termelő fogyasztás: elfogyasztjuk a jószágot, de közben újat termelünk - végső fogyasztás: a háztartások a megtermelt javak végsőfogyasztói Piac: A kereslet és a kínálat találkozási helye, és összesége. Gazdasági körfolyamat: munka  munkabér termelési tényezők  bérleti díj tőkejavak  kamat vállalkozói tevékenység  profit