Művészet | Festészet » David Alfaro Siqueiros

Alapadatok

Év, oldalszám:2009, 9 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:22

Feltöltve:2009. november 19.

Méret:352 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

David Alfaro Siqueiros (1896 12. 29, Camargo - 1974 01 06, Cuernavaca) A mexikói festészet egyik fő alakja és teoretikusa. Önarckép           Foglalkoztatja a technika, az anyagok, a szempontok Az akademizmus ellensége Saját mexikói művészet teremtésén munkálkodik Posadat ők maguk tekintették elődjüknek Dr Atl (Gerardo Murillo, 1875 10. 03, Guadalajara – 1964 08 15, Mexico) – atl nahuatl nyelven vizet jelent – a Mexikói Szépművészeti Iskolában, majd Rómában, Párizsban tanult, majd visszatérése után 1906-ban kiáltványt intézett a festőkhöz, melyben arra kéri őket, hogy forduljanak el a táblaképfestészettől, felszólítja őket közösségi művészet teremtésére Mexikóban (közösségi épületek falán). Úgy látta, hogy Mexikóban nincs belső piac a táblaképekre Elsősorban az egyetemi hallgatók figyeltek fel a felhívására. 1911 – az Akadémia hallgatói sztrájkbe kezdenek; követelik, hogy

töröljék el az akademizmus módszereit az oktatásban, valamint ingyen alapanyagot a festéshez, napi egyszeri ingyen étkezést és állami vasutat. Ezután megalakulnak a planner iskolák, pl. a Santa Ana A forradalom kitört, a művészek is cstlakoztak hozzá, harcoltak a forradalomban, részt vettek a fegyveres harcokban, így bejárták az országot, megismerték a nép életét. Siqueiros szerint minden kiemelkedő művészet közösségi művészet. Szerinte nem jogos az az igény, hogy a művészet ne közvetítsen ideológiai problémákat. Egy idő után a három nagy mindegyike eljut Európába.          Siqueiros Párizsban találkozik Diego Riverával, aki ott akkor épp a kubizmussal kacérkodik 1921-ben D.AS elindít egy folyóiratot, melynek címe: Vida Americana 1922-ben folyóiratában egy kiáltványt jelentet meg, melyben az alábbiakat írja: o Monumentális, hősies, humánus festményeket kell festeni o Tovább kell vinni a

spanyolok előtti hagyományokat o Élő, nagy mesterektől kell példát venni o Át kell térni a figuratív mávészetre o Monumentális képeket kell készíteni o Az emberek problémáival kell foglalkozni o El kell fordulni az arckép, a csendélet és az absztrakt festészettől Rivera ennek hatására fog elfordulni a kubizmustól Visszatérnek Mexikóba Az 1922-es kiáltvány tkp. alapító okiratává válik a Munkások, Kézművesek, Festők és Szobrászok Szindikátusának – szociális, politikai és esztétikai kiáltvány: o Elutasítják a táblaképfestészetet o Cél: a társadalmi rend megváltoztatása 1922-1928: a politikai helyzet is kedvez nekik: Vasconcelos kerül a Közoktatási Minisztérium élére és több épület kifestésével bízza meg őket: o Escuela Preparatoria – Nemzeti Előkészítő Iskola (egyetemi előkészítő suli): itt kezdik meg a mozgalmat. Nem tudták, mit, mivel, hogyan fessenek. Siqueirosnak vannak táblaképei is, pl. amikor

börtönben volt, csak ilyeneket tudott készíteni. Témái: o A nép problémái o Mexikóiság o Földproblémák o Pl. Munkás anya (Madre Campesina), Proletár anya (Madre Proletaria) Proletár anya (Madre proletaria) Munkás anya (Madre Campesina)   Ezek a képei is monumentális jellegűek, arányaiban a monumentális művekre emlékeztetnek Zapata – portré – szintén monumentális arányokkal:   Grafikái: az El Machete című folyüiratba készített grafikákat is, ezek még inkább eljuthattak a néphez. Proletár áldozat (Víctima proletaria, 1933) – akt megkötözve, a réteg kiszolgáltatottságát, elnyomottságát jelképezi: Proletár áldozat (Víctima proletaria, 1933)       Amikor Vasconcelost elbocsátják nehezebb lett a festők helyzete, ekkor mennek ki az USA-ba és ott festenek falképeket (’30-as évek eleje) Siqueiros egy iskolától kap megbízást freskó-technika oktatásra az USA-ban. A

gyakorlathoz kap egy külső falfelületet. Ide festette meg a „Gyűlés az utcán” címá képét, amin fehérek és feketék együtt láthatóak az utcán. Ez annyira felháborította az amcsikat, hogy először falat emeltettek a kép elé, majd leromboltatták a képet. Újabb USA megbízás: „Trópusi Amerika” címmel (a megrendelő gondolta, hogy egy ilyen címmel nem lehet majd baj). Siqueiros egy keresztre feszített indiánt festett egy amerikai sassal a kereszt tetején: Jobb oldalt két forradalmár fegyverrel a sasra céloz, középen egy mezoamerikai romos ősi templom, balra egy chacmo (tolték áldozattartó szobor), tolték oszlop. Ezért kiutasították az USA-ból. „Azt mondják, én azt bizonygatom, nincsen más út, csak a miénk.” – Siqueiros híres mondása Sokat foglalkozik a prehispán kultúrákkal és a gyarmatosítással. Több képén is megjelenik a kentaur. Pl Hódító kentaur A lovakat a spanyolok hozták be Amerikába, az indiánok nem

ismerték ezt az állatot, a lovon ülő hódítókat hasonlóképp láthatták, mint ahogy a kentaurokat ábrázoljuk. Így lett a kentaur a hódítás szimbóluma. Kezében kardot és keresztet tart Mozgó állatokat egyébként fényképek alapján festettek. Cuauhtémoc – a mítosz ellen. Ő volt az utolsó azték uralkodó, a spanyolok megkínozták és kivégezték. A képen nyugalommal tűri a kínzást Nagy szabadsághőssé vált A hódítás kentaurjával áll szemben, melynek kezében a kereszt és kard itt it megjelenik. Cuauhtémoc kezében harci bárd. Jobbra lent a tollas kígyó látható:  Új Demokrácia – az aktuális problémák témája. Nő láncait letépve, mellette a fasizmus áldozatai (megkötösött, megkörbácsolt, de erős) és a háború áldozatai: Nueva Democracia Víctima del fascismo (1945) Vícima de la guerra  Képmásunk: kinyújtott tenyerét előretartja, mintha kérne, nincs arca  mexikói identitás:  

Siqueiros a kivetítőt is előszeretettel alkalmazta a régi 1:1-es kartonos technika helyett. Falfestési technikája: o Helyszín felmérése (ez a témában is meghatározó) o Hol mozog majd a néző (nézőpontok meghatározása). A reneszánsz perspektíva is csak egy iránypontos, de itt a néző mozgásához kell alkalmazkodni. o Kivetítővel vázlatot készít a falra o Fányképeket készít a fontos nézőpontokból, hogy olyan-e a kép, amilyennek lennie kell. Ha nem elég jó, addig módosít és ellenőriz, amíg megfelelő nem lesz. o Színek – milyen térhatás érhető el a különféle színekkel Retrato de la burguesía – a burzsoázia portréja (1939, Sindicato de Electricistas épülete)        A lépcsőházba látható, több falsík, több nézőpontú (multianguális) perspektíva, dinamikus perspektíva  ezeket kell bemérni, vázlatolni, fotózni stb, mire megfelelő lesz. Összeköti a falakat, átfest, összemossa a

síkokat. A képről: o Nagy gépesített páncélszekrény a lépcsővel szemben o A nagy Demagóg – sas, amit a gép mozgat o A fasizmus menete o Szemben a munkásosztály o Fent – elektromos áramfejlesztés, ipari termelés; az éltető nap felé mutat o Balra háborús jelenetek o Hitler, Mussolini is megjelenik a képen Siqueiros anyagokkal kísérletezett, plasztikus, szoborszerű festményeket is készített. o Klasszikus technika – a festékben kaktuszlé van o Enkausztika – viaszos technika Kísérletezett műanyag alapú festékekkel is, kutatásait közre is adta. Használt szórópisztolyt is Siqueiros Experimental Workshop NY – kísérleti műhelye Siqueiros Poliforum, Mexico – kísérleti műhely és bemutatóterem (’60-as évek) Sokat tanult itt pl. Pollock is