Művészet | Művészettörténet » Latin-Amerika művészettörténete, Mexikó

Latin-Amerika művészettörténete – Mexikó Hernán Cortés 1521-ben foglalta el tenochtitlánt; ezzel egy 300 évig tartó korszak kezdődött. Gyarmatosítók:  Közigazgatás elindítása  épületek megépítése, városházak  Később fényűzőbb építkezések. 1. kép: Ixtlán városháza:   Falusias, tornácos jelleg Később a központi tér körül emelik a templomot, az uralkodó palotáját, a kutat (tiszta vizet szolgáltatott a népnek) 2. kép: Cortés palotája (Cuernavaca)  Egyszerű, csipkés oromzatok, erőd jelleg 1      Kezdetben fával, zsuppal fedték az épületeket. Ez időben Európában a reneszánsz korát élik (XV-XVI. sz) A helyi mesterek is részt vettek a helyi kultúrák kialakításában, minden előismeret nélkül. Stílusok keveredése, kezdetben a gótika figyelhető meg: „ide jött a gótika meghalni”  mondják, mert Európában ekkor már kiszorul. Majd reneszánsz jegyek figyelhetők meg.

Mudéjar stíus: nem hoz új formát, hanem a díszítésben jelenik meg. 3. kép: 2 mudéjari torony Spanyolországból 2    Téglából épült Díszítve a kapu és a torony környékén Gipszstukkók, ikerablakok 4. kép: több karéjos ívek egy későbbi templomon; csempe-mozaikok alkalmazása szintén mór eredetű. 5. kép: Cortés háza – a köztudatban  Díszítőelemek szerényen a kapuzaton 3 Később megindulnak a nagyobb építkezések a hittérítőkkel: ferencesek, domonkosok, ágoston rendiek, jezsuiták  kolostor együtteseket emelnek. A terület neve: Nueva España. A hittérítők főleg vidéken működtek, a városokban csak később jelennek meg. 6.-7 kép: templom / erődtemplom (1560-as évekből)  Az erődtemplom elnevezés a kinézetéből fakad: tömör falak, lőrések, szerény díszítés.  Példa a vidéki kolostor-együttesre. Templo de San Francisco de Asís Iglesia y Monumento religioso 4 Real Monasterio de

Santa Maria de Guadalupe, Hidalgo, Mexico Kolostor-együttes:  Több funkciót tölt be: iskola, hittérítés, szálláshely mind a hittérítőknek, mind az utazóknak  Őnfenntartók voltak: kertek, magtárak stb.  Elsődleges funkció mégis a hittérítés  Belső udvar: árkádos megoldás, két szintű építmény. 8. kép: vár-együttes  Csipkés oromzat  Lőrések 9. kép: belső udvar középen kúttal 10. kép: átrium  Nyitott udvar  Szabadtéri templom nyitott kápolnával  Az átrum falában elhelyezkedőkápolna kicsi oltárral; az indiánok a szabad téren követik az eseményt  „indiánok kápolnája” vagy „nyitott kápolna”  „posa”  az udvar 4 sarkában: 4 kicsi kápolna: stációk (megállók) a körmenet során  Középen kő- vagy fakereszt 11. kép: nyitott kápolna közelről, a falban (több típusa van) 5 12. kép: indiánok kápolnája  itt pl a lépcsőn lehetett a kápolnához eljutni 13. kép:

indiánok kápolnája  itt emelvényről (külső) lehetett eljutni 14. kép: posa – sarokkápona (zárt, fedett)  Homlokzatát kül. Díszítőelemek borítják Kolostor-stílusok Kezdetben gótikus, majd boltozatos stílus. 15. kép: keresztboltozat  4 cikkeltr osztott  Bordaívek díszitik – csillag, virág formákból tevődnek össze 16. kép: templom keresztboltozattal Megérkeznek az európai stílusok 17. kép: posa, ábrázolás: az utolsó ítélet  Szent János, Szűz Mária, 2 angyal, passió jelkép, sírjukból holtak  „tequitqui”-stílus – helyi stílus, ami indián hagyományokat visz tovább a helyi mesterek által, prehispán elemek keveredésével. Gyakran megjelenik átriumi kőkereszteken. 18. kép: Krisztus arca (testábrázolás nélkül, indázó növényi motívumokkal) 19. kép: freskómaradvány: kevés színt használtak, csak két színnel készült 20. kép: platereszk stílusra példa, síkszerű díszítések A templomokat

gyakran átépítették a különböző stílusok változása szerint. 21. kép: perui példa az átépítésekre: Ágoston-rendi templom  Vastag falak  Barokk oldalkapu erősen díszítve  Később kereszthajót építettek hozzá Kezdetben egyhajós tamplomokat építettek, majd kereszt- illetve oldalhajós templomokat. Több mexikói temlom nyitott árkádos részeit befalazták 22. kép: templomrom: Teposcolula (egy része a templomnak) – domonkos-rendiek kolostora, hozzáépített részein megfigyelhető tequitqui szobrok – 23.-24 képeken – angyalt ábrázoló szobrok a tequitqui fülke alatt, formailag indián hagyományok ötvöződnek benne. Hasonló volt a tollaskígyó ábrázolása az aztékoknál 6 A térítés a városban és a városépítés majd csak később kezdődik meg. Megkezdődik a nagy katedrálisok építése. A népesség összetétele is megváltozik erre az időre. A városokban kialakul egy gazdagabb réteg Manierizmus: a XX. sz Vége

felé jelenik meg; mozgalmas stílusról van szó 25. kép: mexikói katedrális  1573-ban kezdték építeni  Sok stílusjegy keveredése  5 hajós, a sacristát később emelték: o Entrada Principal o Entrada Naves o Entrada Oriente o Entrada Occidental o Coro  A hajók különböző magasságúak, így a magvilágításuk is különleges.  A hajóknak kupolájuk is van.  Tolsá építette meg a katedrális kupoláját, amihez egy dob – hengeres rész – is tartozik (lanterna).  Más részén – ellentétben a letisztult formákkal – barokk jegyek; barokkos barrok  churriguereszk  spanyol építész család volt: Los hermanos Churriguerescos Barokk: az első stílus, ami már saját stílusnak tekinthető Latin-Amerikában (XVII-XVIII. sz.), legszélesebb körben elterjedt irányzat Mexikói barokk: még zsúfoltabb, mint az európai barokk, még színesebb, díszesebb, kövek kombinációja, csempe díszítőelemek alkalmazása. Tőbb motívum,

szobor, díszítés főleg a kapuzat környékén, hullámzó minták megjelenése. 26. kép: két síma felület fog össze egy túlzsúfolt, díszes kapuzatot 27. kép: templom homlokzatának képe, íves hatás: „megmozgatják” a homlokzatot A homlokzaton szobrok elhelyezése: szobrászat + építészet integrációja  Támaszelemek: oszlopok  Pillérek: az oszlopot helyettesítette. Tömege sokkal nagyobb az oszlopénál, így különösen boltívek és boltozatok alátámasztására, főként a függőleges és oldalirányú nyomás kompenzálására alkalmas. Formája szerint létezik négyszögű, sokszögű, hengeralakú.  Lizéna: a falpillérnél kevésbé kiülő, pillért utánzó vakolatsáv. Nincs lábazata, és a pilasztertől eltérően fejzete sincs.  Csavart oszlop: jellegzetes barokk oszlopfajta, része az illuzionista ábrázolásmódnak. Azt a benyomást keltik, mintha csavarodna az oszlop 28. kép: Churriguereszk stílus jellemző oszlopfajtája:

„estípite” – fejtetőre állított obeliszknek hat. Több estípite épül egymásra a mexikói katedrális már befejezett, utolsó részén. A stukkó részek festette, aranyozottak, (29 kép) elsősorban a templom belsejében találhatóak. A hosszanti alaprajzot kombinálják a központosított alaprajzokkal 7 Mexikói barokk másik jellegzetessége: a színekkel való játék.  Azulejos  csempe megjelenése, csempe-mozaik (kültérit és beltérit is jelent).  Meleg vidékeken hőszigetelőként is szolgál. 30. kép: egész külső templomrész csempéből, mozaikszerű Az egyházi építészet mellett a világi építészet is kialakul: kórházak, iskolák, terek. Nagy eltérések voltak a vidéki templomok között. 31. kép: díszítőelemek zsúfoltsága  churriguereszk-stílus 32. kép: tornyok kidolgozása, színek szembeállítása, tégla Rokokó: francia barokk késői változata (1710-1750), inkább a díszítményeken figyelhető meg,

Latin-Amerikában is megjelenik, kisebb, finomabb motívumok, részletes kidolgozottság. 33. kép: a kagyló-forma alkalmazása a rokokó jellegzetessége 34. kép: kis kápolna: „El Polito”  kör alaprajzú kápolna Mexikóból, tetején színes csempék alkalmazása, finoman kidolgozott faragványok, kupola alkalmazása. 35. kép: Casa de los Azulejos (Csempés-Ház)  teljes homlokzatát csempéből kirakott geometriai motívumok adják. Az újítások könyvek és metszetek formásában érkeztek Mexikóba, hiszen nem minden európai építész jutott el Nueva Españaba. Ennek eredményeképpen sajátos helyi stílusok alakultak ki. 36. kép: Szent Ágoston rendi templom Szent Ágoston ábrásolásával, mely megtérését jeleníti meg. Gazdagon megmunkált dombormű (rajzos, metszet után készült) 37. kép: oltárépítmény = oltárfal = „retablo” (17 sz végéről) – Átmenet a szobrászat és az építészet között, az oltár mögötti teljes falat

beborítja, fából készültek, több művészeti ág képviseltette magát (festészet, fafaragás, építészet, szobrászat, aranyozók)  „estofado” – fafaragványok festése  „dorado” – aranyozás, különböző részek aranyozása  „encarnado” (encarnación) – testszín megfestése A vízszintes és függőleges fal is dominál. 38. kép: oltárfal a 18 sz-ból estípite oszlopokkal, függőleges jelleg dominál, a síkját is megmozgatják, kifelé halad, követve az apszis (a templom szentélyének végződése) alakját. Rajtuk szobrok és festmények (XVIII sz elejétől) Márk és János szobra látható (Márknak az oroszlán, Jánosnak a sas a szimbóluma. 39. kép: kőből készült oltárfal:  fent az Úr jelenik meg, majd a Szűzanya ábrázolása. 8    Szent Jakab: Spanyolország védőszentje, lóháton jelenik meg. Nepomuki Szent János ábrázolása A térítés szimbóluma is megjelenik az ábrázolásmódban. 40. kép:

templombelső, oltárépítmény a mexikói katedrálisban 9  Főoltár    Aranyozás Retablo – barokk alkotás, követi az apszis vonalát, különleges estípite oszlopok Sokkal több arany alkalmazása, mint Európában 10 41. kép: szintén a mexikói katedrális belseje:  oltárfal – Gerónimo Balbás (ő vezette be a lefelé keskenyedő ábrázolást)  gazdag aranyozás Altar del Perdón 42. kép: fából faragott feszület: barokk, festett 43. kép: elefántcsont érme (elehe, hátoldala), import anyagból (eleinte faragva érkezett, később csak az alapanyag és helyben készítették őket ki. A készítés idejét és helyét, készítőjét gyakran fel is tüntették az érmén. Bibliai motívumok ábrázolása, középen a Szűzanya. Valószínűleg keretbe foglalták és koronába illesztették 44. kép: fából készült szobor: Szent Kristóf vállán a kis Jézussal Mexikóban különböző szobrászati iskolák alakultak ki. 11

45. kép: Szent Kristóf ábrázolása immár rokokó stílusban – vékonyabb, kecsesebb a test megjelenítése. 46. kép: Szent József ábrázolása fiatal férfiként 47. kép: szenvedés ábrázolása: Krisztus 48. kép: Új-Mexikóból szintén Krisztus ábrázolás helyi stílusban, expresszív módon, igazi (!!!) hajjal megjelenítve. 49. kép: ravatalok, nem maradtak fenn, csak képről ismerjük 1 db maradt fenn: összecsukható, 4 szintes 50. kép: Új-Mexikó, Szent József ábrázolás, helyi mesteremberek munkája Festészet Különböző képek és metszetek formájában érkeztek az alkotások, egy-két mester is érkezett Európából, de nem nagy számban. A 17 sz végére Mexikóban 20 ezer, az Újvilágban 70 ezer templom létezett, ahová szobrokat, majd festményeket kellett elhelyezni az egyház igényei szerint. Később a világi festészet is megjelenik portrék formájában pl. Sok alkotót nem is ismerünk XVI-XVII sz.  Echave család – híres mesterek

XVII-XVIII sz.  Juárez és Rodríguez család 51. kép: Menekülés Egyiptomba – festmény, Luis Juárez alkotása, fény-árnyék kontraszt alkalmazása. 52. kép: Juan Juárez alkotása  sfumato – a körvonalakat elmossák és füstszerű vonalakkal egybemossák az árnyékot. 53. kép: Miguel Cabrera alkotása, XVIII sz 54. kép: Arckép – lágy, festői stílus, alapos kidolgozás Első Akadémia megjelenése Mexikóban: San Carlos, az alkirály engedélyével, a XVIII. században. Alapítói között van Iberra Később megszűnnek, műhelyekké alakulnak át Jerónimo Antonio Gil az Akadémia első igazgatója. 12