Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Pénzügy tételek

Adatlap

Év, oldalszám:2009, 22 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:261
Feltöltve:2009. november 25
Méret:295 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

1. B tétel Vázolja fel a mai magyar bankrendszer lényegét. Sorolja fel a jegybank alapvető feladatait. Beszéljen részletesen a monetáris politika megvalósításának eszközeiről. Ismertesse az MNB szervezeti felépítését A mai magyar bankrendszer lényege: ’87 január 1-től működik Magyarországon a modern 2 szintű bankrendszer. Felső szinten a központi v jegybank (MNB) áll. Alsó szinten a kereskedelmi bankok és egyéb pénzügyi intézmények. A jegybank (MNB) alapvető feladati  Bankjegy kibocsátása  Állami költségvetés, állami vállalatok és szövetkezetek számláinak vezetése (állam bankja)  Keresk-i bankok számláinak vezetése (bankok bankja)  A forint külső és belső értékállandóságának megőrzése  Külföldi valuta és devizagazdálkodás  Kialakítja az országos fizetési és elszámolási rendszert  Jegybanki információs rendszert működtet  Jegybanki ellenőrzést végez  Véleményezi az ország

gazdaságpolitikáját  Együttműködik a PM-mel és a PSZÁF-fal  Legfontosabb feladata a monetáris szabályozás Monetáris politika eszközei  Refinanszírozási volumen szabályozása - a refinanszírozási hitel a jegybank által a hitelintézetek számára nyújtott hitel - lehet folyószámla vagy likviditási hitel  Kamatláb politika - általában a jegybanki lapkamat < refinanszírozási kamat - a viszontleszámítolási kamatláb az a kamatláb, amelyet a központi bank számít fel a keresk-i bankok számára folyósított hitelek után - ha nagyobb a kamatláb, kevesebb hitelt vesznek fel, így csökken a forgalomban lévő pénz mennyisége  Kötelező tartalékráta rendszere - nagyságát a jegybank írja elő a keresk-i bankok számára - a tartalékot a keresk-i bankok betétjei után képezi - Mo-on maximum a betétek 20%-a a bankban kell legyen - a tartalékráta növelése a kihelyezhető hiteleket csökkenti  Napi likviditási tartalék - a

bankok likvideszközökben kötelesek tartani mérleg főösszegük 5%-ának megfelelő összeget, és ennek naponta kötelesek megfelelni  Nyíltpiaci műveletek rendszere - ennek keretében a jegybank értékpapírokat forgalmaz, azzal a céllal, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiséget szabályozza  Árfolyam politika - a jegybank és a kormány közösen szabályozza az árfolyamok megállapításának és befolyásolásának rendjét - az erős forint az importőrnek kedvez, mert euróban kevesebbet fizet az áruért Az MNB szervezeti felépítése - 1924. május 24-én alapították RT formában, önálló szerv, nem köteles az RT szót használni  Közgyűlés - alapszabály megállapítása és módosítása - alap- és tartaléktőke meghatározása - a mérleg, vagyon- és eredmény kimutatás megállapítása - az igazgatóság választott tagjai és a könyvvizsgálók megválasztása és visszahívása - a kiemelt vezetők és a vezető szervek tagjai

díjazásának megállapítása  Igazgatóság - feladata, hogy segítse az elnököt a munkájában - elnökből, alelnökökből és választott tagokból áll  Felügyelőbizottság - az MNB ellenőrző szerve  Jegybanktanács - az MNB legfőbb monetáris irányító szerve - határoz az éves irányelvekről, a jegybanki politika eszközeinek módosításáról, beleértve az árfolyam politikai intézkedéseket is - az MNB elnöke évente beszámol az országgyűlésnek - az MNB elnökére a miniszterelnök tesz javaslatot, akit a köztársasági elnök választ meg 6 éves időtartamra 2. B tétel Határozza meg a személyi jövedelemadó jellemzőit! Ismertesse az összevonandó jövedelmek és a különadózó jövedelmek fajtáit a személyi jövedelemadó rendszerében! Határozza meg az egyes esetekben az adó alapját és az adó mértékét! Sorolja fel az adómentességeket és az adókedvezményeket! Mutassa be a személyi jövedelemadó előleg szerepét

és megállapításának módjait! Személyi jövedelemadó - minden mag.szem-re kiterjedő, aki az adóévben Magyarországon jövedelemre tesz szert - adóévet követő év május 20-ig kell a mag.szem-nek a SZJA-bevallást benyújtani az álandó lakhely szerinti adóhatósághoz - Magyarországon önadózás van Összevonandó jövedelmek - adóéven belül együttesen a sávos és progresszív adótábla szerint adóznak - 2008. jan 1-től: 1700000 Ft/év jövedelemig 18%, az 1.700000 Ft/év feletti rész 36%-a  Munkaviszonyból származó jövedelem - ha munkaszerződés jön létre a munkaadó és munkavállaló között - adóévet követő év jan 31-ig adóigazolást kell hogy adjon a munkaadó az előző évi adózásról - adókedvezmény: csak a munkaviszonyból származó jövedelem SZJA-előlegével szemben érvényesíthető adójóváírás - 2008-2009-ben 1.250000 Ft/év alatti jövedelem esetén jár az adójóváírás, ez a bérjövedelem 18%-a, legfeljebb havi

11.340 FT, évi 136080 Ft - amennyiben az éves jövedelem meghaladja az 1.250000 Ft-ot, de nem éri el a 2.762000 Ft-ot, akkor az éves adójóváírás összegét csökkenteni kell az 1.250000 Ft feletti rész 9%-ával  Önálló tevékenységből származó jövedelem - megbízási szerződés alapján szerzett jövedelem - bevétel: a megbízási szerződésben lévő összeg - jövedelem: a bevéte költségekkel csökkentett része (ebben az esetben a ktg-eket számlákkal kell igazolni) - választhatja az adózó azt az elszámolási módot, amely szerint a bevétel 90%-át tekinti jövedelemnek (így bizonylat nélkül számolhat el 10% ktg-et)  Mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem - akkor kell adózni, ha a bevétel meghaladja a 600.000 Ft-ot  Vállalkozói kivét - a vállalkozónak az a jövedelme, amit magának ad fizetésként - járulék és SZJA köteles, adójóváírás nem jár rá  Európai parlamenti, országgyűlési és helyi

önkormányzati képviselői jövedelem  Társas vállalkozás tagjának személyes közreműködéséért kapott jövedelme  Választott tisztségviselők jövedelme  Segítő családtag jövedelme - a vállalkozásoknál közeli hozzátartozó: lemenő, felmenő, testvér és házastárs  Egyéb jövedelmek - adóterhet nem viselő járandóságok: ösztöndíj, nyugdíj, gyes, munkanélküli segély) - nyugdíjpénztárak, biztosítók által kifizetett jövedelmek Különadózó jövedelmek  Egyéni vállalkozó adózása - bevétel – ktg = vállalkozói SZJA alap - az EV a vállalkozói SZJA alap után 16% vállalkozói SZJA-t fizet - vállalkozói SZJA alap – 16% vállalkozói SZJA = vállalkozói osztalékadó alap - a vállalkozói osztalékadó alap után 25% osztalékadót kell fizeti - az osztalékadó alap után még 14% EHO-z is kell fizetni - a minimum járulékalap a minimálbér 2-szere, kivéve az első 2 év, akkor kevesebb is lehet  Ingó

vagyontárgy átruházásából származó jöv - mindenre vonatkozik, ami nem ingatlan - jövedelemadó köteles jövedelem: az eladáskori érték és a szerzéskori érték pozitív különbözete, mértéke 25% - ha nem állapítható meg szerzéskori érték, akkor a bevétel 25%-a számít jövedelemnek, és ennek a 25%-a lesz az adó - csak az évi 50.000 Ft feletti adót kell megfizetni  Ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem - jövedelem= eladáskori forg érték – szerzéskori forg érték - amennyiben az értékesítés a megszerzés évében, vagy az azt követő évben történik, akkor a számított összeg 100%-a minősül jövedelemnek (megszerzést követő 2. évben 90%, 3. évben 60%, 4 évben 30%, 5 évtől 0%) - az adó a jövedelem 25%-a  Kamatjövedelem - adóalapja a kamat összege, mértéke 20% - az éven belüli lekötések kamatára vonatkozik  Osztalékból származó jövedelem - a társas vállalkozások

adózott jövedelméből a tagoknak fizetett osztalék után fizetendő, mértéke 25%  Árfolyamnyereségből származó jövedelem - adóalap= eladáskori árfolyam – szerzéskori árfolyam - ha pozitív, akkor a nyereség 25%-a  Természetbeni juttatások adózása - egy dolgozó évi 400.000 Ft-ig kaphat együttesen, adómentesen - ha a juttatás mértéke ezt átlépi, az adó mértéke 54%  Cégautó adó (2009. február 1-től) - 1600 m3 alatt 7000 Ft/hó, felette 15.000 Ft/hó - negyedévente kell bevallani, negyedévet követő év 20-ig - magánszemélynek is kell fizetni, ha ktg-et számol el a személyautó után  Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem - különadózóként a bérbeadásból származó jövedelem 25%a az adó - összevonandóként a sávos és progresszív adótábla szerint  Nyereményből származó jövedelem - pénzbeli nyeremény esetén az adó mértéke 25%, ezt a kifizető vonja le és utalja tovább az APEH-nak -

tárgynyeremény esetén a kifizető az ÁFA nélküli érték 33%-át fizeti be adóként - nem kall adózni: sorsolásos játék, pénznyerő automata, játékkaszinók, bukmékeri rendszerű fogadás, lóverseny fogadás nyereményéből Adómentes jövedelmek  Szociális ellátások körében adómentes - anyasági segély - jövedelempótlék - árvaellátás - házastársi pótlék - özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnésére tekintettel kapott végkielégítés - szociális támogatás - lakbértámogatás, stb  Családi támogatások körében - családi pótlék  Az állami szociális rendszer keretében, vagy az önkormányzat és egyházak által nyújtott támogatások közül - nevelési díj - nevelőszülőt megillető külön ellátmány - temetési segély - rokkantsági járadék - munkanélküliek jövedelempótló támogatása - vakok személyi járadéka, stb  Lakáshoz kapcsolódóan adómentes - lakáscélú támogatás, ha az a 2006.

dec 31-ig kihirdetett rendelet alapján nyújtott lakáscélú támogatás - települési önkormányzat által nyújtott lakáscélú támogatás - törvényben meghatározott támogatások: közműfejlesztési, gázár és távhő támogatás, stb  Közcélú juttatások körében adómentes - közhasznú v kiemelkedően közhasznú alapítványból magánszemély részére kifizetett összeg, melyet tanulmányokra folyósítanak - az a bevétel, melynek címzettje az alapító, az adományozó vagy a támogató  Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes - nemzetközi szerződésben meghatározott diplomáciai kiváltságokat élvező szervezetek által kifizetett napi díj - katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények hallgatóinak ösztöndíja és pénzbeli juttatása - Nobel-díj, Kossuth-díj, Széchenyi-díj, Olimpiai játékok 16 helyezés, Életmentő Emlékérem, Kiváló és Érdemes Művész, Népművészet Mestere díjhoz kapott pénzjutalom 

Költségtérítés jellegű bevételek közül adómentes - a pedagógusoknak szakkönyv vásárlására adott összeg - a magyar honvédség tagjai részére folyósított lakhatási támogatás, az egyenruha pénzbeli megtérítése  Károk megtérülése körében adómentes - kockázati életbiztosítás, balesetbiztosítás díja - olyan kártérítés, melyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki - az önkéntes nyugdíjpénztár által kifizetett összeg, ha az erre vonatkozó törvényeknek megfelelően történik  Természetbeni juttatások közül adómentes - állami forrásból nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás - a munkáltató által nyújtott havi 12.000 Ft-ot meg nem haladó készétel vásárlására adott utalvány, és havi 6.000 Ftot meg nem haladó étkezési hozzájárulás  Egyéb indokkal adómentes - magánszemély által örökség címén szerzett vagyoni érték - az önkéntes kölcsönös biztosító

pénztár által kifizetett összeg - a donornak kifizetett díj és költségtérítés, stb Adókedvezmények - az összevonandó jövedelmek éves adójáig terjedhetnek - különadózó jövedelmek adójával szemben nem érvényesíthető  Magánnyugdíj pénztári (8% feletti) befizetések 30%-a vehető igénybe  Önkéntes magánnyugdíj pénztári befizetések 30%-a  Egészségpénztárba adóévben befizetett adó 20%-a  Tandíj kedvezményessége: esetleges költségtérítés, amit a hallgatói jogviszony alapján adóévben megfizetnek, max évi 60.000 Ft  Lakáscélú kedvezmény: 2006 előtti használt lakás esetén az adóévben befizetett összeg 30%-a, új lakás esetén 40%-a, de max évi 120.000 Ft  Családi kedvezmény: - súlyosan fogyatékos magánszemély igazolás alapján havonta a minimálbér 5%-ának megfelelő összeget vehet igénybe - eltartottakként és jogosultsági hónaponként 4000 Ft/hó/fő a kedvezmény, ha az adott hónap

bármely napján az eltartottak száma eléri a 3 főt  Közcélú adományok kedvezmény: igazolás alapján a befizetett összeg 30%á-a, legfeljebb évi 100.000 Ft érvényesíthető kiemelten közhasznú szervezetnél, 50.000 Ft közhasznú szervezet vagy egyház esetén  Biztosítások kedvezménye: 10 évnél hosszabb lejárat esetén, az adóévben befizetett összeg 20%-a, valamint az adóévet megelőző évben befizetett összeget meghaladó rész 10%-a, max évi 100.000 Ft Kedvezmények korlátozása - családi kedvezmény: évi 6.000000 Ft jövedelem felett nem érvényesíthető - ha a magánszemély bevallott éves jövedelme nem haladja meg az évi 3.40000 Ft-ot, akkor az együttes kedvezmény összege évi 100.000 Ft lehet (nyugdíjpénztári befizetésre nem vonatkozik) SZJA előleg szerepe - az állami költségvetésnek folyamatos bevétele legyen - megállapítása 2-féle:  Összevonandó jövedelmek esetén Kifizetéskor az SZJA előleget a sávos és

progresszív adótábla szerint kell megállapítani Lépései: - havi bér felszorzása 12-vel - számított adó megállapítása - esetleges adókedvezmények, adójóváírások  Önálló tevékenységből származó jövedelem esetén - ha nyilatkozik a felmerült költségek %-os arányáról, akkor a kifizető a költségek érvényesítése utáni jövedelem 36%-át köteles előlegként levonni - ha nem nyilatkozik a költségeiről, a bevétel 90%át kell jövedelemnek tekinteni, ebből vonja le a 36%-os SZJA előleget 3. B tétel Határozza meg a valuta, deviza fogalmát! Értelmezze a konvertibilitást! Beszéljen azok lehetséges fajtáiról és fokozatairól! Ismertesse az árfolyamok fajtáit! Mutassa be a valuta le- és felértékelésének hatását a gazdaságra! Vázolja fel a nemzetközi fizetési mérleg szerkezetét! Mutassa be az EU pénzügyi intézményrendszerét! EU Magyarország kapcsolata. Konvergencia kritériumok Valuta: adott ország törvényes

fizetőeszköze (készpénz) egy másik ország belföldi pénzforgalmában Deviza: külföldi pénzre szóló követelés belföldi pénzforgalomban (számlapénz, csekk, kártya) Konvertibilitás és fokozatai Konvertibilitás: valamely pénznek másik pénznemre való szabad átválthatósága Konvertibilitás fokozatai:  Jegybanki szintű: a valuta és a deviza átváltására csak a jegybank jogosult  Külső: a valuta és a deviza átválthatósága csak a deviza külföldiekre vonatkozik (csak a külföldiek válthatják át belföldön)  Belső: a valuta és a deviza átválthatósága a deviza belföldiekre is vonatkozik  De facto: a valuta átváltásához engedély kell, de az kötöttség nélkül megadható  De jure: engedélyezés nélküli átválthatóság  Korlátozott: az átválthatóság csak a fizetési mérleg folyótételeire vonatkozik  Teljes: a fizetési mérleg folyótételei mellett a tőkeműveletekre is kiterjed az átválthatóság a

deviza külföldiek és belföldiek számára is Valuták átválthatóság szerinti csoportosítása:  Kríling (kötött) valuta: a két fél az elszámolás során egy harmadik ország valutáját alkalmazza  Transzferábilis valuta: az átváltás a szerződést kötők valutájában, és csak a szerződők között lehetséges  Konvertibilis valuta: szabadon átváltható Konvertibilitás következményei: - fejlett, kiegyensúlyozott gazdasági háttér - jelentős monetáris tartalék - a nemzetközi követelések és tartozások összhangja Árfolyamok és fajtái  Vételi: amelyen a bank megveszi a valutát  Eladási: amelyen a bank eladja a valutát  Közép: a vételi és eladási árfolyam számtani átlaga, az MNB állapítja meg és jegyzi munkanaponként  Egyenes: a nemzetközi devizapiacon a valutákat az USD-vel szemben jegyzik  Kereszt: ha nem található az árfolyamjegyzésben USD  Közvetlen jegyzés: amikor az idegen valutát fejezzük

ki hazai valutában (Mo)  Közvetett jegyzés: a hazai valuta árát fejezzük ki idegen valutában Változás szempontjából  Lebegő (rugalmas, flexibilis): kizárólag a keresletkínálat határozza meg  Rögzített (fix): néhány %-os sávban ingadozhat  Kötött: amikor nem piaci, hanem hatósági úton határozzák meg az árfolyamot Az árfolyamok alakulását befolyásoló tényezők:  Hosszú távú tényezők: - az ország fizetési mérlegének alakulása - a devizák egymáshoz hasonlított vásárló ereje (paritás) - a különböző devizák reálkamatlábainak alakulása - makrogazdasági tényezők - politikai események  Rövid távú tényezők: - a kereslet-kínálat határozza meg rövidtávon, de ezt több tényező befolyásolja: - nemzetközi pénzmozgás - az adott ország valutájának nagymértékű leértékelődése a többi ország valutájához képest - a munka termelékenységének alakulása A valuta le- és felértékelése A

valuta leértékelésére általában akkor kerül sor, ha a belföldi inflációs ráta nagyobb, mint a külföldi - az előállítási ktg-ek növekednek, ezért az árak is nőnek, a külföldiek nem v kevesebbet vásárolnak - ilyen esetben vagy az árat v a termelést kell csökkenteni - hosszú távon ösztönzőleg hat az exportra, import fordítva A valutát akkor célszerű felértékelni, amikor a belföldi inflációs ráta alacsonyabb a külföldinél - ilyen esetben a belföldi árszintet védik Nemzetközi fizetési mérleg: egy ország lakosainak a külfölddel lebonyolított összes gazdasági ügyleteinek nyilvántartására szolgál  Folyófizetési mérleg: azokat az ügyleteket tartja nyilván, amelyek közvetlenül érintik a rendelkezésre álló jövedelem nagyságát (ex-imp)  Tőkemérleg: a pénztőke nemzetközi áramlását rögzíti  Jegybanki tartalékváltozások rovata: a központi bank devizatartalékainak változását mutatja Az EU pénzügyi

intézményrendszere  Központi Bankok Európai Rendszere - az Európai Központi Bankból és az EU tagállamainak jegybankjaiból áll, függetlenül attól, hogy az adott országban bevezették-e az eurót vagy nem. - a Közösség monetáris politikájának meghatározása - fizetési rendszerek zavartalan működésének segítése - bankjegy engedélyezése, kibocsátása az eur övezeten belül  Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa (Ecofin) - a tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereiből áll - gazdasági együttműködés fejlesztése  Európai Számvevőszék - közös költségvetés végrehajtásának ellenőrzése - az EU könyvvitel átvilágítása  Gazdasági és Monetáris Unió - költségvetési és gazdaságpolitikai koordináció - közös monetáris politika, közös valuta EU és Magyarország kapcsolata (2004. május 1) - az egységes vámunió miatt a magyar tőke is mozoghat az unión belül - mivel a magyar gazdaság nyitott (nagyrészt

külföldi tőkére épül), az első időkben visszaesés tapasztalható - a tagállamok közti határok megszűnése miatt megvalósult a szabad tőke, munkaerő, szolgáltatás és áru áramlása Konvergencia kritériumok: Államháztartás hiány: nem haladhatja meg a GDP 3%-át Bruttó államadósság: nem lépheti túl a GDP 60%-át Infláció: a fogyasztói árszínvonal emelkedése a vizsgálatot megelőző egy évben legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú tagország inflációs értékeinek átlagát Hosszú lejáratú állampapírok kamatlábai: a vizsgálatot megelőző egy évben legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg a 3 legalacsonyabb inflációjú tagország hosszú lejáratú kamatlábainak átlagát Árfolyam: az ország valutája legalább 2 évig leértékelés és komolyabb feszültségek nélkül részt vesz az árfolyam lebegtetési mechanizmusban 4. B tétel Definiálja a gazdaságpolitikát, sorolja fel,

és röviden értelmezze a pénzügypolitika részterületeit! Definiálja az államháztartást, sorolja fel az államháztartás alrendszereit, azok bevételi forrásait és kiadásait! Mutasson rá a központi költségvetéssel való kapcsolatukra! Gazdaságpolitika: Az államnak a gazdaságra vonatkozó célkitűzéseit, és a célok megvalósításának eszközeiről, módszereiről vallott nézetrendszerét foglalja magában. Tudatosan avatkozik be a gazdasági élet természetes folyamatába Pénzügypolitika: Az államnak a pénzügyekre, pénzmozgásokra, pénzkapcsolatok szabályozására vonatkozó célrendszere. Céljai: - gazdasági növekedés elősegítése - infláció mérséklése - gazdasági szerkezet átalakítása - piaci verseny kibontakoztatása - ország fizetőképességének biztosítása - külgazdaság egyensúlyának kialakítása, fenntartása - belső pénzügyi egyensúly megteremtése - költségvetés bevételeinek és kiadásainak szabályozása

Részterületei:  Költségvetési (fiskális) politika - az állam a kiadások és bevételek révén avatkozik be - ez az állam pénzügyi terve (költségvetési mérleg) - a bevételek nagyobb része a háztartások és vállalkozások által befizetett adóból származik - a kiadások a társadalomnak juttatott transzferek, kormányzati vásárlások, és az állam megtakarításai - deficit: kiadások összege nagyobb, mint a bevételek - szufficit: bevételek meghaladják a kiadásokat  Monetáris politika (pénzügyi szabályozás) - a pénz és a tőkepiacon, a pénz és a hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtése, a gazdaság stabilitásának megőrzése - a gazdaság szabályozását a pénzmennyiség szabályozásával kívánják elérni - e szerint a háztartások fogyasztási kereslete nem elsősorban a rendelkezésre álló jövedelemtől függ, hanem a háztartások rendelkezésére álló pénzmennyiségtől  Devizapolitika - a

fizetési mérleg kiegyensúlyozása, az egyensúly fenntartása Államháztartás feladatai, alrendszerei A központi kormányzat a közfeladatok ellátásának központi szintje: - a gazdaságpolitika függvényében kialakítja a költségvetési politika allokációs, elosztási és stabilizációs céljait - meghatározza a közfeladatok körét és nagyságát, a pénzügyi forrásokat, és kialakítja az államháztartás alrendszereit Államháztartás: a központi és a helyi kormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazó mérleg, illetve az ezekre vonatkozó szabályrendszer Feladatai:  Stabilizációs feladatkör - az állam (kormány) a gazdaság működőképességét biztosítja - a gazdálkodáshoz szükséges intézményi és jogi feltételeket teremti meg  Elosztási funkció - ez a funkció elsősorban jövedelem elvonást takar a társadalom bevétellel rendelkező tagjaitól - az elvont pénzekből finanszírozza az intézményeket, és látja el a

szociális feladatokat  Allokációs funkció - az állam a szükséges erőforrások megszerzésével és felhasználásával biztosítja a közösségi feladatok ellátását Az államháztartás alrendszerei:  Központi költségvetés - az államháztartás legfontosabb alrendszere - törvényben rögzített éves terv, amely tartalmazza az elvont állami bevételeket, és az állami bevételek végrehajtásához szükséges felosztást  Helyi és kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása - választott képviselő által, jogszabályi keretek között saját hatáskörükben szabályozzák és igazgatják a helyi közügyeket  Társadalombiztosítási költségvetés - a kötelező társadalombiztosítás kockázatvállaláson alapuló biztosítási rendszer - a nyugdíjbiztosítás (ONYP) és az egészségbiztosítás (OEP) külön pénzügyi alapot alkot  Elkülönített állami pénzalapok - részben állami forrásból, részben azon kívüli forrásokból

finanszírozzák az állam meghatározott feladatait - pl innovációs alap, munkaerő piaci alap Költségvetési mérleg  Bevételei - gazdálkodó szervezetek befizetései - fogyasztáshoz kapcsolódó adók - lakossági befizetések - központi költségvetési szerveknek a befizetései - helyi önkormányzatok befizetései - nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó bevételek - pénzintézetek adója és osztaléka - egyéb, rendkívüli bevételek  Kiadásai - gazdálkodó egységek támogatása - fogyasztói árkiegészítés - felhalmozási kiadások (vasút, metró) - tb-hez hozzájárulás - központi költségvetési szervek támogatása - önkormányzatok támogatása - elkülönített álalmi pénzalapok - adósságtörlesztés, kamatfizetés - nemzetközi pü-i kapcsolatokból származó kiadások - egyéb kiadások, tartalék képzése 5. B tétel Ismertesse a pénzügyi piacok fajtáit! Beszéljen részletesen a tőzsdéről, a tőzsdei ügyletek

fajtáiról! Mutassa be az opciós ügylet lényegét! Csoportosítsa az értékpapírokat! Beszéljen részletesen a váltóról! (fajtái, kötelező kellékei, főbb váltóműveletek) Pénzügyi piacok fajtái  Pénzpiac: a rövid lejáratú értékpapírok és az egyéb ügyletek piaca - az időtáv néhány órától egy évig terjed - legfontosabb eszközei: váltó, kincstárjegy, letéti jegy stb  Tőkepiac: az éven túli ügyleteket foglalja magába, tehát forrásai is hosszú távúak - legfontosabb eszközei: részvény, kötvény, záloglevél, stb Nemzetközi viszonylatban:  Euró piac: nemzetközi pénzügyi piac, ezen belül:  Euró pénzpiac: nemzetközi pénzpiac  Euró kötvénypiac: nemzetközi tőkepiac Az értékpapírpiacok lehetnek:  Elsődleges forgalmú értékpapírpiac - új kibocsátású értékpapírokkal kereskednek - értékpapírok vásárlása 2 módon lehetséges: 1. jegyzéssel - rögzített a kibocsátási árfolyam - előleget

is kell fizetni, amely a jegyzett érték legalább 10%-a - ha a jegyzés több mint a kibocsátás, akkor túljegyzés történt - akinek a jegyzés időpontja miatt nem jut, annak visszafizetik az előleget 2. aukción ajánlattétellel - nincs előre meghatározva a kibocsátás árfolyama - csak a kibocsátandó mennyiséget, lejáratot és fizetési időpontokat határozzák meg - a befektetők tesznek ajánlatot, hogy milyen árfolyamon és mennyit vásárolnak - holland aukció: egy minimum árfolyamot állapítanak meg, és afölött minden jegyzést elfogadnak (Mo) - francia aukció: sorra veszik az ajánlatokat, a legmagasabb árfolyamúval kezdve, amíg a kibocsátandó mennyiség el nem fogy  Másodlagos forgalmú értékpapírpiac - már piacon lévő értékpapírok adás-vétele Pénzpiacokon a kibocsátás köre szint:  Nyíltpiac esetén megkülönböztetjük, amikor - egy helyre koncentrálják az üzletkötéseket (tőzsde) - az üzletkötők és az üzletek

szétszórtan helyezkednek el (bank)  Zárt piac esetén a kibocsátás helyszíne zárt - a kibocsátó meghatározza a befektetők körét Az értékpapírügyletek köttethetnek:  Azonnali (prompt) piacon - azonnali értékpapír kereskedés - egy időben történik a szerződéskötés és a teljesítés  Határidős (termin) piacon - a szerződéskötés és a teljesítés, ill a szállítás között akár jelentős idő is eltelhet Tőzsde: a kereslet és kínálat koncentrált találkozási helye, nonprofit szervezet - árutőzsde: terményekkel, nyersanyagokkal kereskednek - értéktőzsde: valutával, nemesfémekkel, értékpapírokkal kereskednek Tőzsde szervezeti felépítése  Közgyűlés: a tőzsde legfőbb szerve - a tőzsdetagok egy szavazattal rendelkeznek - a működést érintő kérdésekben 2/3-os szavazattöbbség kell  Tőzsdetanács: a tőzsde ügyvezető szerve - feladata a tőzsdei szabályok kialakítása, és a tőzsde működésének

irányítása  Tőzsdetitkárság: kereskedés lebonyolítását segíti - nyilvánosságra hozza az információkat, gazdálkodási tevékenységet végez - ügyvezető igazgató vezeti  Felügyelő bizottság: a tőzsde ellenőrző szerve - a jogszabályok betartásáért felel  Tőzsdei Etikai Bizottság: tőzsdei etika betartását ellenőrzi - vétség esetén a Tőzsdetanácsot kéri fel szankcionálásra  Tőzsdei Választott Bíróság - a kibocsátók és forgalmazók közti vitás kérdésekben dönt Tőzsdei ügyletek - a tőzsdén lévő papírokkal csak tőzsdetagok kereskedhetnek - a kisbefektetők csak brókereken (megbízást hajthatnak végre) és dealereken (saját tulajdonban is tarthatnak ép-t) keresztül kereskedhetnek a tőzsdén - a tőzsdeügynöknek többféle utasítást adhatnak, ahhoz hogy a megbízás teljesüljön, a megbízás idején belül az árfolyamra vonatkozó feltételnek teljesülni kell Limitár: az ügyfél egy határárfolyamot

ad az ügynöknek, a megbízást akkor lehet teljesíteni, ha az árfolyam ennél kedvezőbb Átlagár: nagy tétel megrendelése esetén fordul elő, az ügylet végén az é.p átlagos árfolyama nem lehet kedvezőtlenebb a megadott értéknél Napi ár: az adott napon érvényes árfolyamon bonyolítható le Küszöbár: megszabnak egy minimális árfolyamot, ami alá ha esik az árfolyam, azonnal el kell adni, ill ha az é.p árfolyama emelkedik, egy bizonyos árfolyamnál azonnal vegyen Opciós ügylet: vételi, vagy eladási jog, határidős ügylet - az opció tulajdonosa jogosult arra, hogy a megállapodott időpontban (időtartam alatt) előre megállapodott áron az opció kötelezettjétől vásároljon v neki eladjon - európai opció: a vételi v eladási jog egy meghat napra vonatkozik - amerikai opció: egy meghatározott időtartamon belül - az opciós díj ellenében le lehet mondani a vásárlási vagy eladási szándékról - ha az opció lehívása: nyereséges

(=int he money), veszteséges (=out of the money), se nyereség se veszteség (= at the money) Értékpapírok csoportosítása Értékpapírban foglalt jog szerint  Hitelezői jogviszony: az é.p vásárlója kölcsönadja pénzét a kibocsátónak kamat ellenében (kötvény)  Tulajdonosi jogviszony: az é.p tulajdonosa meghatározott jogokkal rendelkezik - lehet árura szóló követelés (árujegy) - részesedést biztosító é.p (részvény, befektetési jegy) Forgatás v átruházás szerint  Névre szóló: feltüntetik a tulajdonos nevét  Bemutatóra szóló: vele járó jogokat bárki gyakorolhatja Tőzsde szempontjából  Tőzsdeképes: részvény, állampapír, befektetési jegy  Nem tőzsdeképes: váltó Lejárat szerint: rövid, közép, hosszú, lejárat nélküli Kibocsátás módja szerint: nyíltkörűen v zárt körűen kibocsátott Kibocsátó szerint: állam, hitelintézet, vállalkozás, egyéb Váltó: a kereskedelmi hitel okiratba foglalása,

forgatható é.p, amely egy későbbi időpontban esedékes fizetést testesít meg Saját váltó: kiállítója arra kötelezi magát, h a váltón meghatározott időpontba és megjelölt helyen kifizeti a váltón szereplő összeget - a váltó a kiállító aláírásakor lép életbe - kellékei: váltó szó, fizetendő összeg, kedvezményezett neve, esedékesség megjelölése, fizetési hely, kiállítás napja és helye, kiállító aláírása Idegen váltó: kibocsátója egy másik személyt szólít fel, h a váltón feltüntetett személynek a megadott helyen és időben fizessen - a címzett aláírásakor lesz érvényes - kellékei: mint saját váltó + kibocsátó és címzett aláírása Váltó fajtái esedékességük szerint: Megtekintésre szóló: látra szóló, bemutatásakor azonnal fizetni kell Megtekintés után bizonyos idővel esedékes: a megtekintés utáni valahányadik napon esedékes Keltezés után bizonyos idővel esedékes: a kiállítástól

számított meghatározott napra, hétre, hóra állapítja meg az esedékességet Határozott napra szóló: pontosan meghatározzák a kifizetés napját Váltóműveletek: Váltó forgatása: birtokosa fizetőeszközként használja - a forgatás csak teljes összegben lehetséges Leszámítolás: a lejárat előtt, ált egy keresk-i banknál lehet leszámítoltatni diszkontáron, tulajdonos a bank lesz Viszontleszámítolás: a keresk-i bank az MNB-nél teheti meg 6. B tétel Beszéljen részletesen a kötvényről és a részvényről! Értelmezze a névérték és az árfolyam közti különbséget! Fogalmazza meg az értékpapírokkal kapcsolatos pénzügyi döntések lényegét! KÖTVÉNY: a kötvény kibocsátója arra kötelezi magát, hogy az előre meghatározott időpontban (okban) visszafizeti a kötvény névértékének megfelelő összeget, és kifizeti az addig esedékes kamatot is - hitelviszonyt megtestesítő, általában fix kamatozású é.p - névértéke a

rajta szereplő összeg - lehetséges kibocsátói: állam, önkormányzat, hitelintézet, vállalatok Kamat - kamatfizetés történhet előre meghatározott időpontban (év, félév) - a hagyományos kötvényformánál a kibocsátáskor meghirdetett nominális kamatláb a futamidő alatt változatlan marad - kamatláb meghatározásánál figyelembe veszik:  Az adott ország pü-i előírásaiból adódó lehetőségek  Közép és hosszú lejáratú bankhitelek érvényes kamatlába  A kölcsönnel finanszírozandó váll aktuális jövedelmezősége  Egyéb tőkebefektetési lehetőségek várható jövedelmezősége  Konjunkturális helyzet  Külföldi jegyzés esetén az illető valutaárfolyam alakulásával kapcsolatos várakozások - kibocsátási ár 3 féle lehet: at part (névértéken), diszkontált (névérték alatt), premizált (névérték felett) Kötvényekre kétféle pénzkövetelés vonatkozik:  Kölcsönadott pénzeszköz törlesztése - a

névértéket lehet egy összegben, lejárati idő végén, vagy - meghatározott időközönként, részletekben - a törlesztő részlet felvételére a törlesztő szelvény jogosít  Kamatok fizetése - a kamatot mindig a még bent lévő kölcsönösszeg alapján határozzák meg - így a törlesztő részletek fizetése után a kamat összege is csökken - kamatfizetés lehet meghatározott időszakonként, vagy - időszak végén egy összegben, ekkor kamatos kamatot fizetnek, mert az előző időszakok kamatai növelik a pénztartozást - kamat felvételére a kamatszelvény jogosít Nyereség: - egyik része a kamat - másik lehetséges nyereség az árfolyam nyereség, ha az eladási árfolyam magasabb, int a vételi árfolyam - veszteség is lehetséges Kötvényfajták  Átváltható kötvény: rögzített kamatozás mellett bizonyos előjogokat biztosít birtokosának - pl névértéken a vállalat részvényeire válthatja - olyan vállalatok pótlólagos

tőkeszerzése, melyek új termékkel szeretnének megjelenni a piacon, de annak gyártásához nem rendelkeznek elegendő pénzzel  Opciós kötvény: vállalati kötvény - rendszeres, fix kamaton felül birtokososa számára biztosítja a jogot, hogy a kibocsátó részvényeit meghatározott időn belül, előre meghatározott árfolyamon megvásárolja  Nyitott kötvények - általában hosszú lejáratú és futamidő végén egy összegben törlesztendő kötvény konstrukció (vállalati kötvény)  Kamatszelvény nélküli kötvény - a kibocsátó elvileg nem fizet kamatot, így nincs adóztatható kamatjövedelem - a kibocsátás névérték alatt (diszkontált áron) történik, a visszafizetés pedig névértéken, futamidő végén egy összegben  Változó kamatozású kötvény - kamatlábát lebegő árfolyamhoz (ált LIBOR) kötik  Annuitást biztosító kötvény - állandó összegű kifizetést jelent  Örökjáradék kötvény: lejárat nélkül

annuitást biztosít - a kibocsátó azt vállalja, hogy a kötvény örök időre meghatározott járadékot, kamatot fizet - a kötvény névértékét nem törlesztik vissza  Államkölcsönkötvény (államkötvény, állami kincstárjegy) - a Kincstár által felvett nagyobb pénzkölcsönökről szóló adósságlevelek, kötelezvények  Záloglevél: állandó kamatozású - biztosítéka a jelzálog, mely olyan zálogtárgy vagy é.p, mely fedezetet jelent  Kommunális kötvény: az önkormányzatnak kommunális célra nyújt hitelt - a hitelező általában a lakosság Kötvények hozamának mutatószámai Névleges hozam: az a hozam, melyet fix kamatozású kötvények esetében általában rányomtatnak a kötvényre Egyszerű (folyó) hozam: olyan mérőszám, melyben az évi kamatjövedelmet az árfolyamhoz viszonyítják. Ha a kötvényt névérték alatt vásárolták: egyszerű hozam > névleges hozam Tényleges (lejáratig számított) hozam: az a

kamatláb, amellyel a kötvényből származó jövedelmet diszkontálva, azok összege éppen egyenlő a kötvény vételi árfolyamával Tartási időre számított tényleges hozam: számítása akkor szükséges, ha a befektető előre tudja, hogy csak bizonyos ideig fogja megtartani. A számításnál a névérték helyett a becsült eladási árfolyamot, a lejáratig hátralévő évek száma helyett a tervezett tartási periódusok számát kell alkalmazni RÉSZVÉNY: tulajdonosi részesedést (hányadot) megtestesítő okirat. Lejárat nélküli, nem visszaváltható, csak eladható - névértéke megmutatja, hogy a vállalat alaptőkéjéből hány %-ot jelent a papír - kibocsátási árfolyama nem lehet alacsonyabb a névértéknél - árfolyama az az összeg, amelyen az adott időpontban adható, vehető - részvényest megillető jogok: osztalékjog, likvidációs hányadra vonatkozó jog (felszámolás esetén), elővételi jogok, szavazati jog Hozama:  Osztalék:

akkor kap a részvény tulajdonosa osztalékot, ha a vállalkozás éves tevékenysége nyereséges, és az RT közgyűlése megszavazza a névleges osztalékráta mértékét - a névleges osztalékráta megmutatja, hogy a befektető tulajdonába lévő részvény névértékének hány %-át kapja meg - a tényleges osztalékráta az osztalék aktuális árfolyamának %ában kifejezve  Árfolyamnyereség: ha magasabb árfolyamon értékesíti a részvényt, mint amennyiért vásárolta - veszteség is előfordulhat Részvények típusai  Névre szóló: segítségükkel ellenőrizhető a tulajdonosok köre - külföldiek csak névre szóló részvényt jegyezhetnek  Bemutatóra szóló: nem lehet nyomon követni a befektetőket  Törzsrészvény (közönséges részvény) - minden törzsrészvényre azonos jogok vonatkoznak  Elsőbbségi részvények: eltérő jogokat biztosítanak - általában nem lehet velük szavazni - tulajdonosukat az osztalék kifizetésénél

elsőbbség illeti meg, de ezért általában kisebb osztalékszinttel kell megelégedniük - ha ugyanakkora osztalékot fizetnek, mint a közönséges részvények, akkor ezek árfolyama magasabb  Dolgozói részvény - a vállalat csak akkor bocsáthatja ki, ha alaptőkéjén felül tartaléktőkével is rendelkezik - csak a vállalat dolgozói és nyugdíjasai tarthatnak ilyen részvényt - ha a dolgozó más vállalathoz kerül, köteles eladni részvényét a vállalatnak - előnye, hogy azt a vállalat bármilyen alacsony áron kibocsáthatja, akár ingyen is - ugyanolyan jogok fűződnek hozzá, mint a közönséges részvényekhez Értékpapírokkal kapcsolatos pü-i döntések lényege:  A kötvény típusú befektetések esetén mind a tőke, mind a kamat kifizetése garantált, és előre meghatározott időpontban történik, de viszonylag alacsony a hozama  A részvény típusú befektetéseknél nagyobb a kockázat: a kibocsátó vállalat eredményességétől

függ az osztalék fizetése, nem garantált sem az osztalékfizetés, sem az árfolyam. 7. B tétel Vázolja fel az egyéni vállalkozó adófizetési kötelezettségének formát! Mutassa be azok kiszámításának módjait! Ismertesse az adónyilvántartásokat a személyi jövedelemadó rendszerében! Az egyéni vállalkozó választhat az alábbi adózási formák közül: - vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózás - átalányadózás - egyszerűsített vállalkozói adózás (EVA)  Vállalkozói jövedelem szerinti adózás - az egyéni vállalkozó pénztárkönyvet vezet, amibe a gazdasági eseményeket időrendi sorrendben, pénzforgalmi szemléletben, számlák, bizonylatok alapján könyvel - a pénztárkönyv az adatokat göngyölítve tartalmazza, amit dec 31-én le kell zárni - a pénztárkönyv rovataiból kell megállapítani az egyéni vállalkozó adólapját Vállalkozói SZJA alap: + adóalapba beszámító bevételek - anyag, áru

beszerzési ktg - munkabér és közterhei - egyéb termelési, kezelési ktg és ráf. - egyéb termelési és kezelési ktg: kizárólag a vállalkozás céljait szolgáló ktg-ek, melyek nem anyag és au beszerzési ktg-ei, és nem munkabér és közterhei (pl rezsi, irodaszer, bérleti díj, karbantartás) - SZJA mértéke 16% Vállalkozói osztalékadó alap: SZJA alap – 16% SZJA - az osztalékadó mértéke 25% - az osztalékadó alap után 14 % EHO-t is kell fizetni Helyi iparűzési adóalap: bevétel - ELÁBÉ - alvállalkozói teljesítmény - az iparűzési adó mértéke max 2%  Átalányadó - akkor választhatja az egyéni vállalkozó, ha  Az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben és az adóévben bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, és  Nem áll munkaviszonyban - kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható - bevételnek a törvény által meghatározott %-a után kell adózni - az adó

mértéke a sávos és progresszív adótábla szerint  Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) - a vállalkozónak a bevételeiről nyilvántartást kell vezetni, de a költségeket nem kell elszámolni - az adó alapja a teljes bevétel - az adó mértéke 25% - az adóelőleget negyedévente kell befizetni - az éves bevallást február 15-ig kell benyújtani - annak nem éri meg, akinek nagy a bevétele, illetve anyagot kell vásárolnia, vagy béreket kell fizetnie - olyan egyéni vállalkozó esetén érdemes választani, ahol a tevékenység szolgáltatás, szellemi tevékenység, illetve nincs anyagvásárlás és bérkiadás EVA választásának feltételei - vállalkozói bankszámával kell rendelkezni - nem lehet az adóalanynak adótatozása - legalább 2 adóévben folyamatosan kell végezni a tevékenységét, hogy a 3. évtől választhassa az EVA szerinti adózást - az EVA választását az adóhatóságnak a megelőző év dec 20-ig kell a megfelelő

nyomtatványon jogvesztő hatállyal benyújtani - nem választhatják a PSZÁF felügyelete alá tartozó tevékenységet végzők (pénzintézet, hitelintézet) - az adóévet megelőző évben nem haladta meg az árbevétele a 25 millió forintot, és várhatóan a következő évben sem fogja Az EVA-s egyéni vállalkozó járulékai:  Főállású EVA-s - a minimum járulékalap (minimálbér 2-szere) után köteles nyugdíjbiztosítási (24% + 9,5%) és egészségbiztosítási (5% + 6%) járulékot fizetni - 1950 Ft/hó egészségügyi hozzájárulás - 4% vállalkozói járulék - ezeket akkor is fizeti, ha nincs bevétele  Munkaviszony melletti EVA-s - a bevétel 4%-a után kell megfizetni a járulékokat - nyugdíjbiztosítási (24% + 9,5%) és egészségbiztosítási (5% + 4%) járulék - az 1950 Ft/hó EHO-t nem kell fizetni, mert azt a munkahelyén megfizetik utána  Hallgatói jogviszony melletti EVA-s - a bevétel 4%-a után kell megfizetni a járulékokat -

nyugdíjbiztosítási (24% + 9,5%) és egészségbiztosítási (5% + 6%) járulék - 1950 Ft/hó egészségügyi hozzájárulás  Kiegészítő tevékenységként - a bevétel 10%-a után kell megfizetni a járulékokat - nyugdíjbiztosítási (9,5%) - egészségügyi szolgáltatási járulék 4500 Ft 8. B tétel Sorolja fel a társasági adó alanyait! Határozza meg az adó alapját és mértékét! Ismertesse az osztalékadó lényegét! Társasági adó alanyai - a gazdasági társaságok, ideértve a non-profit társaságokat is, ha az adományok összegének 10%-ánál több a tevékenységéből származó bevétel, akkor az vállalkozói bevételnek minősül, továbbá: - Alapítvány - Állami vállalat - Egyes jogi személyek vállalata - Egyesülés - Egyház - Erdő birtokossági társulat - Európai RT - Európai szövetkezet - Európai területi együttműködési csoportosulás - Felsőoktatási intézmény és diákotthon - Közalapítvány - Közhasznú

társaság - Közjegyzői iroda - Köztestület - Lakásszövetkezet - Leányvállalat - Munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) szervezete - Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár - Szövetkezet - Társadalmi szervezet - Tröszt - Ügyvédi iroda - Vízi társulat Nem alanyai: - MNB - Magyar Távirati Iroda - Pártok - ÁPV Rt - EVA-s vállalkozó - Közszolgálati műsorszolgáltatás - Közlekedési, hírközlési, vízügyi tartalékgazdálk-i KHT Társasági adó alapja és mértéke A társasági adó alapja a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti eredmény, módosítva a törvényben előírt adóalapot növelő és csökkentő tételekkel Adóalapot növelő tételek: - Követelésre elszámolt értékvesztés - Képzett céltartalék összege - Számviteli törvény szerinti écs - Elengedett követelés Adóalapot csökkentő tételek: - Elhatárolt veszteség - Céltartalék bevételként elszámolt összege

- Társasági adó szerinti écs - Követelésre tárgyévben visszaírt értékvesztés - Bevételként elszámolt kapott osztalék, részesedés A társasági adó mértéke: a pozitív adóalap 16%-a - a számított adó csökkenthető a törvényben meghatározott adókedvezményekkel:  Beruházási adókedvezmény  Kistérségi adókedvezmény  Kis- és középvállalkozások adókedvezménye  Fejlesztési adókedvezmény Osztalékadó - a társaság közgyűlése dönti el az előzetes javaslatok alapján az osztalékfizetés mértékét - a kifizetett osztalék után 25% osztalékadót kell fizetni 9. B tétel Ismertesse az adózási alapfogalmakat! Mutassa be az adóhatóságokat és azok feladatait! Vázolja fel a helyi adók szerepét! Részletesen mutassa be azok fajtáit! Adózási alapelvek - a Magyar Köztársaságban a magánszemélyek jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás miatt a törvény előírásai szerint adót fizetnek - a

törvény célja az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítése - az állami feladatok ellátásához szükségek az adóbevételek biztosítása - a magánszemély minden jövedelme adóköteles - az adóból adókedvezményt csak törvény állapíthat meg - az adót naptári évenként az összes jövedelem alapján kell megállapítani és megfizetni, és az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni - a SZJA törvény hatálya a magánszemély jövedelmére és az e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre terjed ki - a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége az összes bevételére kiterjed - a külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége a belföldről származó bevételére terjed ki Adózási alapfogalmak Belföld: a Magyar Köztársaság területe, beleértve a vámszabad területeket is Belföldi illetőségű magánszemély: a magyar állampolgár, az a természetes személy, aki

tartózkodási engedéllyel rendelkezik az adott naptári évben, a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve, legalább 183 napig a Magyar Köztársaság területén tartózkodik Bevétel: a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól szerzett vagyoni érték Jövedelem: a magánszemély által az adóévben megszerzett bevétel egésze vagy a törvényben meghatározott hányada (adóköteles rész) Költség: a bevételt szerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás Adó: olyan szolgáltatás, amelyet a közhatalom a társadalmi szükségletek kielégítését szolgáló közkiadások pénzügyi forrásainak biztosításához, a maga által megállapított mértékben közvetlen ellenszolgáltatás nélkül megkövetel Adóztatás: az adók megállapításával, bejelentésével, beszedésével, bevallásával,

megfizetésével, ellenőrzésével és nyilvántartások vezetésével kapcsolatos tevékenység Adóztató: az a szerv, amely a törvény erejénél fogva adót szedni jogosult Adózó: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet, akire v amelyre a törvény adókötelezettséget ír elő Adóalap: az a pénzben vagy más mértékegységben kifejezett mennyiség, ami után az adót kiszámítják Adómérték: egységnyi alapra jutó összeg, lehet %-os vagy tételes Adómentesség: a jogszabály által megengedett kivétel az általános adókötelezettség alól Adókedvezmény: az adó meghatározott részének elengedése Adóhatóságok és feladataik  Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) - Mo-n ’88. jan 1-től működnek az adóhatóságok - az APEH az állam végrehajtó szerve - feladata az adónemek beszedése, adófizetők ellenőrzése, adott esetben szankcionálása - felépítése: ’88 jan 1-től megyei igazgatóságain keresztül

látta el feladatait, az Uniós csatlakozást követően az APEHon belül is regionális szervezeteket hoztak létre - az APEH a központi adókat szedi be (SZJA, ÁFA, társasági adó, járulékok, illetékek)  Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei  Önkormányzati adóhatóság (jegyző) Helyi adók - a helyi adókat a települések önkormányzata szavazza meg és szedi be (általában félévente) - az országos kerettörvényen belül az önkormányzat képviselőtestülete dönti el, hogy milyen típusú helyi adót vezetnek be az önkormányzat illetékességi területén, és milyen mértékben Kommunális jellegű adók:  magánszemélyek kommunális adója: a település illetékességi területén ingatlan tulajdonnal rendelkező magánszemélyek kötelesek fizetni (max 12.000 Ft/év)  vállalkozók kommunális adója: az alkalmazottak után kell fizetni (max 2000 Ft/fő)  idegenforgalmi adó: adókötelezettség akkor áll fent, ha

nem állandó lakosként legalább egy vendégéjszakát eltölt az illetékességi területen, illetve nem lakásnak minősülő ingatlan (üdülő) van Vagyoni jellegű adók:  Építményadó (telekadó): a helyi önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül adóköteles a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész - alapja lehet: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete (max 900 Ft/m2), vagy az építmény korrigált forgalmi értéke (ennek max 3%-a) - az adó mértéke: max az adóalap 2%-a  Gépjárműadó: a gépjármű teljesítménye alapján kell megfizetni Helyi iparűzési adó: - adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység - az adó alanya a vállalkozó - alapja: nettó árbevétel - ELÁBÉ - alvállalkozói teljesítmény - anyag áru beszerzési költsége - adó mértéke: max az évi adóalap 2%-a 10. B

tétel Határozza meg a hitel fogalmát! Csoportosítsa a hiteleket és mutassa be a hiteldíj tartalmát! Értelmezze a hitelképességi mutatókat! Ismertesse a hitelezési eljárás menetét! Beszéljen a különleges hitelezési formákról: lízing, faktor ügyletek! Csoportosítsa a biztosítékokat! Ismertesse a hitelbiztosítékok jellemzőit! Hitel: a pénzeszköz ideiglenes átengedése meghatározott időre kamatfizetés ellenében Hitelezés: a bankok szempontjából aktív bankügyletnek számít, amelynek során pénzeszközeiket ügyfeleiknek engedik át Aktív bankügyletek: hitelezés, váltóleszámítolás, lízing, faktorálás, forfait Hitelek csoportosítása  Közvetlen hitelfelvétel esetén a bank közvetlenül a hitelezővel áll szemben, és annak folyósítja a hitelt, aki azt felhasználja  Közvetett hitelfelvétel esetén egy közvetítő személy is szerepel az ügyletben - az ügyféllel kötött szerződéshez képest a közvetítő személyt

közvetítői jutalék illeti meg - ebben az esetben a visszafizetés felelőssége megoszlik, mert a közvetítő a felelős, ha az ügyfél nem fizet  Bankhitel esetén a hitelszerződéssel a bank arra vállal felelősséget, hogy jutalék ellenében hitelkeretet tart fenn a szerződő fél rendelkezésére, és az adós meghatározott időn belül felveheti a hitelt  Bankkölcsön esetén az ügyfél kölcsönszerződés alapján meghatározott összeget vesz fel a bankjától, és kötelezettséget vállal arra, hogy a kamatokkal együtt visszatörleszti azt A hitelt felvevők köre szerint: A) Vállalkozói hitelek:  Hitelnyújtás nyitott hitelkerettel (röv lej): a nyitott hitelkeretről egyszeri döntés születik, és a vállalkozás a hitelkereten belül automatikusan leemelheti a vállalkozás számára szükséges összeget  Rulírozó hitel (röv): hosszú távra nyújt automatikus hitelezési lehetőséget - a hitelkeret összege hosszú távon fennáll, és

automatikusan rövid távokra hívható le - a hitelnek nincs fedezete  Eseti hitelnyújtás (röv): minden esetben külön kel kérvényezni a hitelnyújtást (forgóeszköz hitel) - átmeneti forráshiányt finanszírozhatnak belőle - a bank hitelképességi vizsgálatot végez igénylésekor - a kockázat miatt fedezetet is kér a bank, ez lehet vevőállomány, anyag, késztermék stb  Áthidaló hitel (röv): eseti hitel - egy később beérkező forrást előlegez meg - a hitel fedezete a beérkező forrás - szecessziós hitel: annak adja a pénzintézet, akinek 3. személlyel szemben számlakövetelése van - okmányos elfogadvány hitel: importügyleteknél jellemző  Forgótőke hitel (köz): előfordulhat, h a vállalatnál éven túl sincs meg a forgóeszköz szükséglet forrása - ilyenkor a hitel átnyúlik és középlejáratú lesz - a hitelképességi vizsgálatnál körültekintően járnak el  Beruházási hitel (hosszú): beruházási célokat

finanszíroznak - exportfejlesztő beruházások hitelei, IMF vagy más nemzetközi szervezet által támogatott beruházások hitelei, adott állam által támogatott beruházások hitelei - a központi hitelintézet támogatása esetén is a kereskedelmi bank folyósítja a kölcsönt - akkor ítélik meg a hitelt, ha a beruházás várható jövedelmezősége garancia a hitel és a kamatok visszafizetésére - a támogatott kölcsönök nyújtásából a banknak előnye és hátránya is származhat B) Lakossági kölcsön - oka: rendkívüli helyzet, kötelezettségét nem tudja teljesíteni - lehet: fogyasztói kölcsön, áruvásárlási hitel Hiteldíj tartalma - a hiteldíj több elemből áll, de nem minden elemet alkalmaznak minden hitelszerződésben - a hiteldíj tartalmát, elemeit a bankok szabadon határozhatják meg - a jogszabály csak a teljes hiteldíj mutató (THM) közzétételének kötelezettségéről rendelkezik THM: az a belső kamatláb, amely mellett az

ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a banknak fizetett ktg-ekkel csökkentett hitelösszeggel - hiteldíj tartalma lehet: egyszeri kezelési ktg, folyósítási jutalék, rendelkezésre tartási jutalék, lehívási díj stb Hitelképességi mutatók Eladósodottság aránya: (tőkeáttétel II) kifejezi, hogy a saját tőkének hányad része a hosszú lejáratú kötelezettség Hosszú lejáratú kötelezettség Saját tőke Eladósodottság arány: (tőkeáttétel I) azt mutatja meg, hogy a hosszú lejáratú kötelezettség a tartós forrásoknak hányad része Hosszú lejáratú kötelezettség Hosszú lej köt + Saját tőke Hitelfedezettség: kifejezi, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek mennyire haladják meg a vállalat követeléseit Követelések Rövid lej köt Hitelezési eljárás - hitelkérelem összeállítása, befogadása - adósminősítés - hitelbírálat, biztosítékok minősítése,

kockázatelemzés - cenzúra előterjesztés, cenzúra döntés - kölcsönszerződés megkötése - hitel monitoring: a hitelügyintéző figyelemmel kíséri az adós gazdálkodását - hitelkapcsolat lezárása Hitelkérelem általános tatalma: vállalkozás neve, kért hitel jellege, futamideje, összege, mellékletként csatolni kell több évre visszamenően a mérleget, eredmény kimutatást, cash-flow elemzést és üzleti tervet Adósminősítés során a bankok vizsgálati szempontjai: - saját vagyon részaránya (mérleg) - likviditás közép- és rövidtávon (cash-flow) - jövedelmezőség és adósságszolgálat (eredmény kimut) - fel kell mérni: a várható beruházási ktg-et, a várható keresletet, az iparági vetélytársak termeléseit, a termelés ktg-eit, az elérhető minőségi színvonalat és árakat Biztosítékok fajtái, jellemezői - fedezett hitelről akkor beszélünk, ha a hitelt igénybe vevő fizetésképtelensége esetén valamilyen eszközének

tulajdonjoga a bankra száll át - az ilyenek hiteleknek kisebb a kockázata - a kockázat csökkentésére a bankok 100%-nál nagyobb fedezetre nyújtanak hitelt  Óvadék: dologi biztosítékok egyik fajtája - abszolút forgalomképes óvadék: készpénz, állami v banki é.p, lekötött deviza v forintbetét - kevésbé forgalomképes óvadék a tőzsdén jegyzett é.p-ok és az első osztályú adós váltója  Zálogjegy: dologi biztosíték - leggyakoribb fajtája a jelzálog (ingatlan stb) - létezik kézi zálogjegy: zálogtárgy átadása szükséges  Kezesség: a kezes szerződésben vállal kötelezettséget arra, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette fizetni a jogosultnak - egyszerű kezességnél a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a kötelezettől vagy az őt megelőző kezestől behajtható az összeg - kézfizető kezesség esetében, ha az adós nem fizet, a jogosult egyszerre léphet fel a kötelezettel és a

kezesekkel szemben is  Garancia: a bank kötelezettséget vállal arra, ogy a kötelezett teljesítésének elmaradása esetén meghatározott összeghatárig fizetést teljesít a kedvezményezettnek - bankgarancia: önálló kötelezettség, vagyis a fő kötelezettségtől független fizetési ígéret Lízing: termelőeszközök bérbeadásán alapul  Finanszírozási (pénzügyi) lízing - az eszköz a lízingbe adó tulajdona marad, de nem vállal karbantartási, javítási felelősséget - számvitel szempontjából a lízingbe vevő aktiválja az eszközt, és écs-t számol el rá - a lízingdíjat a lízingbe vevő kötelezettségei között tartja nyilván, de ktg-ként csak a lízingdíj kamatrésze számolható el  Működési (operatív) lízing - a bérbeadó különböző szolgáltatásokat is vállal a bérbe adott eszközökkel kapcsolatban - számvitel szempontjából a lízingdíj ktg, mert az eszközt a lízingbe adó aktiválja, és ő számol el écs-t

utána  Visszlízing - a lízingbe vevő vállalat már megvette az eszközt, az ő tulajdona - olyan céget keres, aki megveszi tőle az eszközt, és lízingbe adja neki - előnye: rövid idő alatt készpénzhez jut a vállalkozás, és továbbra is használhatja az eszközt Faktorálás: követelések megvásárlása vagy eladása  Faktoring szolgáltatás vevője (áruügylet eladója) - megbízza a faktorbankot követelésének behajtásával v megvásárlásával - a faktorálásból származó ktg-eket neki kell fizetnie - előnye abból származik, hogy a bizonytalan fizetőképességű vevő helyett megbízható pénzintézettel kerül kapcsolatba  Faktorbank (amely a faktorálást nyújtja) - szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy 4 lehetséges szolgáltatásból minimum 2-t átvállal:  Kintlévőségek behajtása  Követelések nyilvántartása  Vevő cég kockázatának átvállalása  Finanszírozás - a faktorbank csak olyan vevő

esetén vállalja a faktorálást, akinek fizetőképességében megbízik - ha a bank megveszi az eladótól a követelést, és a vevő nem fizet határidőre, akkor az eladótól is visszakövetelheti a kifizetett vételárat  Vevő: nincs szerepe a faktorálásban - minden ktg-et az eladó fizet - a vevő kötelessége a tartozását a fizetési határidőben kiegyenlíteni Faktorálás típusai  Csendes faktorálás: a vevő nem tud a faktorálásról  Finanszírozási faktorálás: a faktorbank a számlák keltétől a vevő fizetési határidejéig megfinanszírozza a vételárat diszkontáron  Lejárati faktorálás: a faktorbank a vevő fizetésétől függetlenül köteles a szerződésben szereplő határidőben fizetni az eladónak Forfait - eszközökre vonatkozik a követelés - lehet hosszú v középlejáratú - pl gépeket külföldről hoznak, és a róla szóló követelést adják el - a követeléssorozatok visszkereset nélküli megvásárlását

jelenti diszkontáron - jellemzője: gyorsaság, egyszerű okmányolás - 2 lényeges kitétele: a bank a követelés egészét megvásárolja, és a banknak nincs visszakövetelési lehetősége - kockázatosabb, mint a faktorálás 11. B tétel Ismertesse a passzív bankügyleteket! Határozza meg a betétgyűjtés fogalmát! Mutassa be a betétügyletek csoportjait! Beszéljen a kamatszámítási módszerekről és alkalmazásáról! Ismertesse a banki értékpapírok fajtáit és szerepét! Passzív bankügyletek - passzívnak nevezzük azokat az ügyleteket, amelyek a források mértékét és összetételét módosítják, függetlenül attól, hogy tartozásokat vagy kötelezettségeket fejeznek-e ki - passzív bankügyletek: betétek gyűjtése, értékpapír kibocsátás, jegybanktól származó források megszerzése, bankközi piacokon történő hitelfelvétel, tőkeemelés  Betétek gyűjtése: visszafizetési kötelezettség mellett, hozam v kamatfizetés

ellenében elfogadott idegen tőke. Betétek csoportosítása: Rendelkezési jogosultság szerint:  Bemutatóra szóló  Fenntartásos (névre szóló) betét Betét kezelési-nyilvántartási formája szerint:  Könyves betét (takarékbetét): a hitelintézet a betétes követeléséről betétkönyvet állít ki, melyben nyomon lehet követni a betéttel kapcsolatos pénzmozgásokat  Számlabetét: a hitelintézet nyilvántartási számlát vezet a jóváírásokról és terhelésekről - a pénzmozgásokról bankszámlakivonattal tájékoztatja a tulajdonost Betét pénzneme szerint:  Hazai fizetőeszközbe elhelyezett betét  Külföldi fizetőeszközbe elhelyezett betét (devizaszámla) Futamidő szempontjából: - lehet rövid, közép és hosszú lejáratú Kamatozás módja szerint:  Fix kamatozású: előre meghatározzák a kamatláb nagyságát, ami változatlan marad  Változó kamatozású betét: az induló kamatlábat vmilyen referencia

kamatlábhoz kötik (jegybanki alapkamat, inflációs ráta), és annak változása esetén változtatják a kamatlábat  Változtatható kamatozású: az induló kamatlábat bizonyos feltételek esetén egyoldalúan megváltoztathatja Betétek lejárata szerint:  Látra szóló betét: bármikor felvehető a betét, de a kamat alacsony  Felmondásos betét: az ügyfél bármikor felmondhatja a betétet, a banknak szerződéstől függően bizonyos idő elteltével kell a megbízást teljesíteni  Bizonyos időre lekötött betét: akkor kapjuk meg a kamatot, ha a lejárat végén vesszük ki a pénzt - folyamatosan lekötött b: a fel nem vett kamat is kamatozik  Határidős betét: meghatározott időre kötik le, lejárat előtt a kamat elvesztésével lehet felvenni az összeget  Értékpapírok kibocsátása: ebben az esetben a forrás gyűjtés módja a bank saját értékpapírjainak kibocsátása, a saját ügyfélkörén kívül eső pénzforrásokat is meg

tudja szerezni a bank  Rövid lejáratú értékpapírok: 90, 180 és 270 nap - fajtái: pénztárjegy, hozamjegy, értékjegy, betétjegy, takarékjegy, kamatozó jegy - általában fix, de lehet változó kamatozású is  Középlejáratú értékpapírok: 1-3 év - ezek a letéti jegyek  Hosszú lejáratú értékpapírok: a bank a tartós befektetések finanszírozásához szerez forrást - fajtái: kötvény, takaréklevél (lehet bemutatóra v névre szóló, kötött címletű, fix v változó kamatozású), záloglevél (fix kamatozású, fedezetét ingatlanok zálogjogi lekötése teremti meg)  Jegybanktól származó források - a jegybanktól származó forrás az általa nyújtott hitel, melyet refinanszírozási hitelnek hívunk - rövid lejáratú: a bank likviditását segíti elő - közép v hosszú távú: a hitelnyújtási lehetőségét növeli  Bianco hitel: fedezet nélküli  Lombard hitel: é.p fedezet melletti  Váltóleszámítolás

alapján folyósított hitel: a váltó kamattal csökkentett részét kapja meg a bank  Devizaeszközök fedezetével nyújtott hitel  Bankközi piacokon történő hitelfelvétel - a kereskedelmi bankok egymáshoz is fordulhatnak hitelért - a bankközi piacon a hitelek kamata magas, ezért akkor veszik igénybe, ha olcsóbb forrást nem tudnak szerezni - nincs időkorlátjuk, de a magas kamat miatt csak néhány napos futamidőre alkalmazzák őket  Tőkeemelés - történhet a jegyzett tőketartalékok, valamint az ún kölcsöntőke saját tőkét nem érintő növelésével - mivel a keresk.i bankok RT formában működnek, tőkeemelést hajthatnak végre részvények kibocsátásával is Kamatszámítási módszerek  Kamatszámítás során jövőértéket számítunk, egy mai pénzösszeg későbbi időpontban esedékes értékét határozzuk meg  Egyszerű kamatozás esetén minden periódusban csak a kezdő befektetés kamatozik: FV = PV x (1 + r x n) 

Kamatos kamatozás: minden korábbi időszakban kapott kamat újra befektetésre kerül: FV = PV x (1 + r)^n  Diszkontálás esetén jelenértéket számolunk: a jövőben esedékes adott pénzösszegnek mi a jelenbeli értéke PV = FV / (1 + r)^n  Kamatozási periódus: az az időszak, amilyen időszakonként a kamatot tőkésítik vagy kifizetik - ha a kamatozási periódus 1 évnél rövidebb, akkor arányosan változik a kamatláb mértéke is: FVn = PVo x ( 1 + r )^m x n m  Kamatlábak:  Nominális kamatláb: éves kamatláb, magában foglalja a reálkamatlábat és a várható inflációs rátát r = FV / PV – 1  Effektív kamatláb: akkor számítható, ha éven belül több periódusban fizetnek kamatot, és a fel nem vett kamat is kamatozik r = ( 1 + r ) ^m – 1 m  Periódusonkénti kamatláb: akkor számítjuk, ha arra vagyunk kíváncsiak, h vmely évi adott effektív kamatlábat milyen periódusonkénti kamatláb biztosít rm = (1 + reff)^1/m – 1 

Örökjáradék: olyan pénzáramlás, melynek járadéktagjai (C) azonos értékűek, nincs lejáratuk  Örökjáradék jelenértéke: PV = C / r  Növekvő tagú örökjáradék: PV = C / r –g Banki értékpapírok A bankok által kibocsátott forgatható é.p-ok közül ált rövid lejáratú követeléseket jelentenek a pénztárjegyek (fix kamatozás, fix címlet, bemutatóra szóló), a letéti jegyek ( névre v bemutatóra szóló, kamatát a kibocsátó határozza meg), és a takaréklevelek. A hosszú távú megtakarítási formák a takarékszelvények és takaréklevelek. 12. B tétel Ismertesse a pénzügyi szolgáltatásokat és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat! Sorolja fel a pénzügyi intézmények fajtáit, fejtse ki részletesen azok jellemzőit, az általuk végezhető pénzügyi szolgáltatásokat! Mutasson rá a biztosítóintézetek szerepére és főbb tevékenységeire! A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló

törvény határozza meg a pénzügy szolgáltatásokat, a pénzügyi intézményeket és azok tevékenységét Pénzügyi szolgáltatások  Betétgyűjtés: hitelintézetek idegen tőkéhez jutnak  Hitelnyújtás: pénzösszeget bocsát a hitelfelvevő rendelkezésére. Aki köteles azt kamattal együtt visszafizetni  Bankszámla ügylet: magánszemélyeké, vállalatoké  Garancia ügylet: harmadik személy által nyújtott biztosíték  Bankletéti ügylet: elkülönített számlák kezelése  Értékpapír forgalomba hozatali ügylet: saját é.p kibocsátás  Faktoring ügylet: követelések vásárlása, eladása  Készpénzt helyettesítő eszközök kibocsátása: hitelkártya, üdülési csekk  Pénzügyi lízing: a lízingbeadó ingó v ingatlan dolog tulajdonjogát a lízingbevevő megbízásával abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja  Fejlesztési terv megvalósításával kapcsolatos

szolgáltatás és tanácsadás  Hitelképesség vizsgálatával kapcsolatos szolgáltatás  Széfügylet: ügyfelének állandóan őrzött helyiségben érték elhelyezésére szekrényt bocsát s rendelkezésére  Kereskedelmi tevékenység valutával, devizával, váltóval, csekkel  Vagyonkezelés önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére  Pénzügyi szolgáltatások közvetítése Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások  Pénzváltás  Bankügynöki tevékenység: pl kölcsön közvetítése  Elszámolás forgalmi ügylet: terhelés, jóváírás  Pénzfeldolgozás Pénzügyi intézmények Pénzügyi intézmény: olyan gazdálkodó szervezet, amely a rá vonatkozó törvény rendelkezései szerint pénzügyi szolgáltatásokat és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat végez Pénzügyi vállalkozás - legalább 20 millió Ft-os jegyzett tőkével alapítható - kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat nem végezhet, ill a

pénzügyi szolgáltatások közül nem végezhet: - betétgyűjtést - visszafizetendő pénzeszköz elfogadása - pénzforgalmi szolgáltatást Hitelintézetek: betéteket gyűjtenek és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat végeznek  Bank - a hitelintézeti tevékenységek teljes körét végezheti az ügyfélkör korlátozása nélkül - RT formában működhet, legalább 2 milliárd alaptőkével indítható  Szakosított hitelintézet - általában 1-2 tevékenységet végez szűk ügyfélkörnek - RT formában alapítható 1 milliárd alaptőkével  Szövetkezeti hitelintézet - alapvetően a helyi lakosság ill kisvállalkozások részére nyújt egyszerűbb pü.i szolgáltatásokat - nem végezhet valuta-deviza kereskedelmi tevékenységet - nem vállalhat garanciát - nem lehet befektetési alap kezelője - magasabb betéti kamatot ad, mint a bank - takarék vagy hitelszövetkezet formában működhet - alapításához 100 (150?) millió Ft alaptőke szükséges

Biztosító intézetek  Biztosító RT: az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységeket teljes körűen végezheti  Biztosító szövetkezet: nem végezhet hitel- és kezelési biztosítást, vmint viszontbiztosításban vételi tevékenységet - alapításához legalább 10 fő szükséges  Biztosító egyesület: olyan önkéntesen létrehozott, közösségi alapon működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére, nyereségérdekeltség nélkül, a tagsági hozzájárulás ellenében ellenszolgáltatást végez - természetes személyek, jogi személyek, vmint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei hozhatják létre  Harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe: az engedélyezett biztosítási ágon belül teljes körű biztosítási tevékenységet végezhet  Másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe: a biztosítási szerződés megkötését ill

fennállását tanúsító okiratot magyar nyelven kell kiállítaniuk - végezhet teljes körű vagy részleges biztosítási tevékenységet Biztosítási ágazatok az Unió szabályozása szerint: - élet és nem élet típusú biztosítások - direkt (elsődleges) és viszontbiztosítások - felelősségbiztosítások Életbiztosítások csoportosítása  Célja szerint: kockázati haláleseti, elérési bizt., vegyes vagy kombinált, fix term (meghatározott időpontra)  Díjfizetés időpontja ill tartama alapján: egyetlen időponti, meghatározott időtartamra vonatkozó, élethossziglani  A biztosító szolgáltatási kötelezettsége szerint: várakozási idő nélküli, várakozási időt is kikötő, egységes várakozási idejű, opciós várakozási idejű, díjmentesítéses  Biztosított személyek száma alapján: egy személyre kötött, kölcsönös, csoportos Nem élettípusú biztosítások  Balesetbiztosítások: 4 tényező szükséges a

biztosítási eredmény minősítéséhez: külső erőbehatás, hirtelenség, akaraton kívüliség, testi tényező - egyéni vagy csoportos balesetbiztosítás - általános vagy speciális - baleseti halálbiztosítás, rokkantsági biztosítás, vagyon és jövedelemveszteség pótlását szolgáló biztosítás - egyösszegű vagy járadékösszegű  Betegbiztosítások: betegségekkel függnek össze  Egészségbiztosítások: egyéni v csoportos  Technikai biztosítás: gépek, berendezések, munkahelyek biztosítása  Gépjármű biztosítás: felelősségbiztosítás (kötelező, a másnak okozott kárt térítik meg), és casco (saját járműben keletkezett kárra vonatkozik)  Vagyonbiztosítás: elemi kár, üvegtörés, tűz miatti üzemszünet, vezetékes károk biztosítás  Lakásbiztosítások  Felelősségbiztosítások  Vállalkozási biztosítások  Szállítmánybiztosítás 13. B tétel Ismertesse az általános forgalmi adó

jellemzőit! Sorolja fel az adó alanyait, ismertesse az adómentességeket! Határozza meg az adófizetési kötelezettség keletkezését, az adó alapját és mértékét! Határozza meg az adólevonási jog tartalmát és keletkezését az általános forgalmi adó rendszerében! Definiálja a számlaadási kötelezettséget! Értelmezze az adóbevallást és az adó megfizetését, illetve visszaigénylését! Általános forgalmi adó (ÁFA): olyan összfázisú adó, melyet a forgalmazás minden fázisában fizetni kell a hozzáadott érték után - általános: minden árura és szolgáltatásra kiterjed (kivéve a mentes javak) - értékesítéshez kötött - stabil bevételt biztosít az állami költségvetésnek - elősegíti a bizonylati fegyelmet: számlaadásra kényszerít Adó alanyai - az a jogképes személy vagy szervezet, aki saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat - gazdasági tevékenység: az üzletszerű tevékenység rendszeres jelleggel

történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul - gazdasági tevékenység körébe tartozik: - termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi tevékenység - egyéb szolgáltatói tevékenység - szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenység Adómentességek ( a tev közérdekű jellegére tekintettel )  Postai szolgáltatás nyújtása, bélyeg értékesítése  Sérült és betegápolással kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, betegszállítás, és az ahhoz kapcsolódó termékért.  Beépített ingatlan értékesítése  Az emberi szövet, vér, vérkészítmény, anyatej értékesítése, és az emberi szerv adományozásával kapcsolatos szolg.ny  Fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző, és ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés  Szociális ellátás keretében nyújtott szolg.ny és termért  A gyermek- és ifjúságvédelem keretében történő szolg.ny és termért

 A bölcsődei ellátás keretében nyújtott ellátás és kapcs szolg.ny és termért  Az óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás és kapcs term.ért és szolgny, melyet köz- és felsőoktatási intézmény és egyéb felnőttképzést folytató intézmény teljesít  Sportolással, testedzéssel kapcs szolg.ny, kivéve az uszodai és strandfürdő szolg-t, a sportesemény megtekintését, vmint a sportolást szolgáló ingatlan bérbeadását  Iparművészeti és népművészeti termékek értékesítése  Közszolgálati rádiós és televíziós műsorszolgáltatások, ide nem értve a kereskedelmi jellegű szolg-t  Egyéb oktatás körébe tartozó szolg.ny  A befektetési alap, a magánnyugdíj pénztár, az önkéntes kölcs biztosító pénztár részére végzett portfólió kezelés Alanyi adómentesség  Az az adóalany, aki gazdasági céllal telepedett le vagy lakóhelye van belföldön, jogosult alanyi adómentességet kérni, választani

 Feltétele: éves árbevétele ne haladja meg az 5 mill Ft-ot  Ha az 1. és 2 évben jogosult lenne, akkor a 3 év jan 1től választhatja az alanyi adómentességet Adó alapja, adó mértéke Alapja: a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében annak pénzben kifejezett ellenérték - az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja, ha a termék értékesítése v szolg.ny esetén az ellenérték aránytalanul magas v alacsony a szokásos piaci árhoz képest - termékimport: adóalap az importált terméknek a vámértéke Mértéke: az adó alapjának 20%-a - kivéve: a törvény mellékletében felsorolt termékek, melyeknél az adó mértéke az adó alapjának 5%-a - pl gyógyszerek egy része, gyógynövények, gyógyászati célra szánt tápszerek, anyatej helyettesítő és kiegészítő tápszerek, vakok és csökkentlátók segédeszközei, könyvek, napilapok, újság és folyóirat ami évente legalább 1-szer megjelenik, kotta, stb

Adólevonási jog tartalma és keletkezése Adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az előzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani. Az előzetesen felszámított adó levonható akkor is, ha a terméket v szolg.ny-t olyan termékértékesítésre, szolgny-ra használja, amelynek teljesítési helye külföld (exportált termékek után nem kell fizetni) Számlaadási kötelezettség - az adóalany köteles a termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát kibocsátani - a számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig, előleg fizetése esetén a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított 15 napon belül köteles gondoskodni - amennyiben a vevő nem kér számlát, az eladó köteles nyugtát adni (lehet kési vagy gépi) - mentesül a nyugatadási kötelezettség alól az adóalany, ha sajtóterméket értékesít, sorsolásos játékot szervez és nyerésre jogosító befizetést

sorsjegy tanúsítja - kezelő személyzet nélküli automata berendezés útján történő értékesítéshez sem kötelező a nyugtakibocsátás Számla: minden olyan okirat, mely megfelel a törvény előírásainak Kötelező adattartalma:számla kibocsátásának kelte, számla sorszáma, a termék értékesítőjének v a szolg. Nyújtójának az adószáma, EV esetén a vállalkozói igazolvány száma, a termék értékesítőjének v szolg. Nyújtójának ill a termék beszerzőjének v szolg. Igénybe vevőjének neve és címe, termék v szolg megnevezése és azonosító száma (VTSZ, SZJ), teljesítés időpontja, fizetési határidő, alkalmazott adó mértéke v adómentesség. Számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma: okirat kibocsátásának kelte, sorszám, hivatkozás arra a számlára melynek adattartalmát módosítja, kibocsátó és címzett neve és címe, bármelyik adószáma ha azt a számla is tartalmazza, a számla adatának

megnevezése melyet a módosítás érint, annak számszerűsítése Nyugta tartalma: kibocsátás kelte, sorszám, kibocsátó adószáma, neve és címe, ellenérték Adó bevallása, megfizetési ill visszaigénylése Bevallás: havonta (köv hó 20), negyedévente(köv év 20) v évente(febr 15) történik - éves bevallás: az a vállalkozó, aki a tárgyévet megelőző 2 évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített összege előjeltől függetlenül nem érte el a 250.000 Ft-ot - havi: a tárgyévet megelőző 2 évben az éves összesített elszámolandó adója pozitív előjelű és elérte az 1 millió Ft-ot - negyedéves: kezdő vállalkozás, és akikre az előző két pont nem vonatkozik - Az adóalany a fizetendő adót csökkenti az időszakban levonható előzetesen felszámított adó összegével. Az így meghatározott különbözet jelenti az elszámolandó adót. Ha pozitív, időközönként be kell fizetni. Ha negatív, visszaigényelhető.

14. B tétel Definiálja a jövedelmet, a bevételt és a költséget a személyi jövedelemadó rendszerében! Ismertesse az adóbevallás lényegét! Beszéljen a foglalkoztatott és a vállalkozás bérjárulék-fizetési kötelezettségéről és annak szerepéről! Ismertesse a munkaerővel kapcsolatos nyilvántartásokat!  Bevétel: a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték Vagyoni érték: a pénz, az utalvány, a dolog, az értékpapír, az igénybevett szolgáltatás, a forgalomképes v értékkel bíró jog, vmint a magánszemély javára elengedett v átvállalt tartozás, továbbá a magszem javára v érdekében teljesített kiadás  Jövedelem: a magszem által az adóévben bármilyen címen, és bármilyen formában megszerzett bevétel eésze v a személyi jövedelemadó törvényben elismert, költségekkel csökkentett része, vagy annak a törvényben meghatározott hányada  Költségnek

minősül csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás - kivéve, ha a törvény a kiadás tényleges kifizetésétől függetlenül minősít költségnek valamely tételt - ha a magszem olyan termék v szolg ellenértéke alapján kíván ktg-et elszámolni, amelynek értékesítője bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az ÁFA törvény szerinti bizonylat alkalmas: számla és okirat (nyugta nem) Adóbevallás lényege - a személyi jövedelemadó bevallás a magszem összes jövedelmének bevallására és a fizetendő adó meghatározására szolgál 1 adóévre vonatkozóan - az adóévet követő év jan 31-ig az adózó megkapja a kifizetőktől az igazolásokat a kifizetett jövedelmekről és a levont adóelőlegekről - az esetleges adókedvezményekre

jogosító igazolásokat is jan 31-ig küldik ki Személyi jövedelemadó tartalma: Mo-on önadózás van, vagyis az adózó az éves adóját maga köteles kiszámítani, bevallani és megfizetni az adóévet követő év május 20-ig (EV febr 25, EVA febr 15) Az adó bevallására az 53-as számú bevallás szolgál, melynek: - előlapja az adózó adatait és a különböző nyilatkozatokat tartalmazza - a főlap belső oldalain részletezve kell feltüntetni a különböző jogcímeken kapott összevont adóalapba tatozó jövedelmeket - meg kell állapítani ezek adóját a sávos és progresszív adótábla szerint - az adóból le kell vonni a külön lapon részletezett adókedvezményeket - az elkülönülten adózó jövedelmeket és adójukat külön lapon kell részletezni - a főlap hátulján összesíteni kell a levont adóelőlegeket, és meg kell határozni a fizetendő ill visszajáró adó nagyságát - a bevallónak alá kell írni a megfelel helyeken Vállalkozás

bérjárulékok-fizetési kötelezettsége - az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékok biztosítják az állami költségvetés bevételeit, és ebből finanszírozzák az ingyenes egészségügyi ellátást és a nyugdíjakat  Főfoglalkozású egyéni vállalkozó - a minimum járulékalap (minimálbér 2-szere) után köteles nyugdíjbiztosítási (24% + 9,5%) és egészségbiztosítási (5% + 6%) járulékot fizetni - 1950 Ft/hó egészségügyi hozzájárulás - 4% vállalkozói járulék - ezeket akkor is fizeti, ha nincs bevétele  Heti 36 órás munkaviszony melletti egyéni vállalkozó - járulékalapot képező jövedelem után (= vállalkozói kivét) - nyugdíjbiztosítási (24% + 9,5%) és egészségbiztosítási (5% + 4%) járulék - az 1950 Ft/hó EHO-t nem kell fizetni, mert azt a munkahelyén megfizetik utána  Hallgatói jogviszony melletti egyéni vállalkozó - járulékalapot képező jövedelem után (= vállalkozói kivét) -

nyugdíjbiztosítási (24% + 9,5%) és egészségbiztosítási (5% + 6%) járulék - 1950 Ft/hó egészségügyi hozzájárulás  Kiegészítő tevékenységet folytatóként egyéni vállalkozó - járulékalapot képező jövedelem után (= vállalkozói kivét) - nyugdíjbiztosítási (9,5%) - egészségügyi szolgáltatási járulék 4500 Ft Foglalkoztatottak után fizetendő járulékok Munkaviszony esetén a munkáltató a tényleges járulékalap után fizeti: - 29% nyugdíj és egészség biztosítási járulék - 1950 Ft/hó egészségügyi hozzájárulás - 3% munkaadói járulék - 1,5% szakképzési hozzájárulás A munkáltató vonja le és fizeti be a bruttó bérből: - 9,5% nyugdíjjárulék - 6% egészségbiztosítási járulék - 1,5% munkavállalói járulék A munkáltatónak havonta elektronikus bevallást kell küldenie a tárgyhót követő hónap 12-ig a saját járulékairól és a biztosítottak járulékairól Ezzel egyidejűleg a bevallott járulékokat

meg is kell fizetnie Munkaerővel kapcsolatot nyilvántartások  Munkaszerződés - a munkavállaló munkaviszonyban áll - lehet határozott v határozatlan idejű - a munkatörvénykönyv vonatkozik rá  Megbízási szerződés - adott munka elvégzésére, adott időszakra szól, adott díjazás ellenében - mivel polgárjogi szerződés, nem vonatkozik rá a munkatörvénykönyv - eseti megbízások esetén nem kell hozzá vállalkozói igazolvány  Bérkarton - dolgozónként, havi bontásban kell vezetni a kifizetett jövedelmekről, a levont adóelőlegekről és járulékokról  Jelenléti ív - csak munkaviszony esetén alkalmazzák - a munkaidőt tartják nyilván Szabadságok nyilvántartása 15. B tétel Határozza meg a pénzforgalom fogalmát és sorolja fel formáit! Ismertesse részletesen a készpénzforgalom lebonyolításának módozatait! Beszéljen a készpénznélküli fizetésekről és részletezze azok formáit! Sorolja fel a külkereskedelemben

használatos fizetési módokat! Mutassa be az elektronikus fizetési eszközök kibocsátására és használatára vonatkozó rendelkezést! Pénzforgalom: a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összessége - közvetlen: szereplői egymásnak teljesítenek fizetést - közvetett: harmadik személy útján teljesítenek fizetést Pénzforgalom fajtái: - készpénzes fizetés - készpénz helyettesítő eszközök - készpénz nélküli fizetési módok Készpénzforgalom lebonyolításának módozatai  Fizetés csekkel: a számlatulajdonos csekkszerződést köt a bankkal - a bank csekkfüzetet bocsát a rendelkezésére, melynek szelvényeit a csekktömb tulajdonosa készpénz helyett, mint fizetőeszközt felhasználhatja  Átutalási postautalvány: a számlára postán keresztül is lehet pénzt befizetni - sárga csekk: készpénz átutalási megbízás: ezt a posta csekkleszámoló hivatal központilag dolgozza fel, és jegyzékkel küldi meg a bankoknak

jóváírásra - rózsaszín csekk: lakcímre és bankszámlára történő befizetéshez lehet használni, hátránya: az összeg nagyságától függően díjat kell fizetni utána  Készpénz felvételi utalvány: a készpénzt számláról készpénzfelvételi utalvánnyal lehet felvenni - tömb formájában használatos ( ált vállalkozók körében) - ha a tulajdonos megnevezi az utalványon a felvevő nevét, akkor csak neki szabad kifizetést teljesíteni - ha nincs megnevezett, akkor az utalvány bemutatóra szólóvá válik  Pénzforgalmi betétkönyv: a számlatulajdonos készpénzt vehet fel vele a postán - a betétkönyv tulajdonosa készpénzfelvételi utalvány segítségével tehet bizonyos összeget a számlájáról a betétkönyvbe - akkor használatos, ha nincs a közelben a számlavezető hitelintézet, ki- és befizetésre is alkalmas Készpénz nélküli fizetések  Átutalás: a vevő kezdeményezi, megbízza Számlavezető bankját, hogy a saját

számlája terhére és a jogosult számlája javára a megbízáson feltüntetett összeget átutalja - hátránya, hogy az eladó a vevő becsületétől függően kapja meg a pénzt, mivel a vevő írja rá a megbízásra az átutalás időpontját, előnye, hogy nem mozog a készpénz - belföldi és nemzetközi fizetési gyakorlatban is elterjedt  Beszedési megbízás (inkasszó): az eladó (jogosult) kezdeményezi (neki tartoznak) - az eladó megbízza saját bankját, hogy saját számlája javára, és a kötelezett számlája terhére a megbízáson megjelölt összeget szedje le - az APEH bármikor megteheti, bank csak szerződés alapján  Határidős beszedési megbízás: csak a Magyar Államkincstárnál számlával rendelkező kötelezett terhére lehet benyújtani (iskolák, szervezet) - a jogosulnak kötelessége értesíteni a kötelezettet az inkasszóról, nincs értékhatára - a kötelezett 10 munkanapon belül kifogást vagy részkifogást emelhet 

Azonnali (prompt) beszedési megbízás: a hitelintézet azonnal teljesíti a megbízást, a kötelezettnek nincs ehetősége kifogást emelni - akkor alkalmazható, ha: a felek ebben egyeztek meg, a jogosult váltókövetelés beszedésére ad megbízást, jogszabály (APEH) rendeli el, bírósági végzés esetén, nemzetközi fizetési forgalomban a beszedési megbízáshoz okmányokat is kell mellékelni  Csoportos beszedési megbízás: a jogosult azonos jogcímen benyújtott beszedési megbízásokat kötegelve adja át (ált szolgáltatások)  Akkreditív v okmányos hitelezés: elsősorban a nemzetközi fizetési gyakorlatban terjedt el - a vevő és az eladó között működik egy hitelintézet, amelyben mindkét fél megbízik - az akkreditív egy fizetési ígéret, amiben a nyitó bank a vevőtől kapott megbízás alapján arra kötelezi magát az eladóval szemben, hogy számára előre meghatározott feltételek megvalósulása esetén fizetést teljesít - pl

szállítói levél, egyéb okmányok  Visszavonhatatlan akkreditív: a bank kötelezettséget vállal, hogy az okmányok időbeni és a szerződésben foglaltak szerinti benyújtása esetén mindenképpen fizet  Visszavonható akkreditív: bármely időpontban módosítható v visszamondható a kötelezettség  Átruházható akkreditív: az eladó más kedvezményezettet is megjelölhet maga helyett  Feltöltődő akkreditív: általában folyamatos szállítások esetén, akkreditív keretösszegre kötnek szerződést  Csekk: a csekk kibocsátója utasítja a bankját, h fizesse ki a csekken megjelölt összeget a csekk bemutatójának - a csekkel történő fizetési forgalom szereplői: csekk kibocsátója, címzett (csekk kifizetője, a bank), csekk birtokosa (akinek a részére kiállították), csekk kezes - a csekk lehet névre v bemutatóra szóló - a névre szóló csekk lehet megnevezett személyre v forgatható csekk  Üres forgatás: a kedvezményezett

a csekk hátlapját cégszerűen aláírja, így a csekk bemutatóra szólóvá válik  Névre szóló forgatás: a kedvezményezetett megnevezi az új kedvezményezettet  Teljes forgatás: ha a csekk hátlapján az a kitétel szerepel, hogy kinek a rendelkezésére Csekk fajtái: - fizetési csekk (készpénzt lehet vele felvenni) - átírási csekk ( nem vehető fel vele készpénz) - elszámolási csekk (másik számláján jóváírják) - keresztezett elszámolási csekk (bankok között) - utazási csekk  Bankkártya - készpénzkímélő és készpénz helyettesítő eszköz - kártyaügylet szereplői: kártya kibocsátó, kártyabirtokos, kártya elfogadó, elfogadó bank Külkereskedelemben használatos fizetési módok: Előrefizetés, akkreditív, bankcsekk, bankgarancia, váltó, csekk, inkasszó, sima átutalás. Elektronikus fizetési eszközök  ATM (bankautomata): a bankkártya tulajdonosok bármikor használhatják, használat esetén egy 4 jegyű PIN

kódot kell alkalmazni  POS terminál (eladási pont): ezekkel a berendezésekkel eszközölhetünk vásárlást  GIRO rendszer (országos bankközi elektronikus számítógépes rendszer): a pénzforgalmi számlát vezető pénzintézetek kötelesek közvetlenül csatlakozni a rendszerhez  SWIFT: nemzetközi rendszer 16. B tétel Ismertesse a pénzügyi döntések tartalmát és típusait! Definiálja a befektetést és csoportosítsa a beruházásokat! Ismertesse a beruházási döntések előkészítésével kapcsolatos teendőket! Értelmezze a beruházási döntések megalapozására szolgáló gazdaságossági számítások fajtáit, kiszámításuk módját! Pénzügyi döntések Finanszírozás: a pénz rendelkezésre bocsátása Befektetés: különféle eszközök vásárlása pénzből a gazdasági tevékenység folytatásához Befektetési döntések: a rendelkezésre álló szabad tőkét milyen eszközökbe fektesse be Finanszírozási döntések: a vállalat

milyen forrásokból és milyen összetételben szerezze meg a szükséges eszközöket Rövid távú döntések: éven belüliek, ált forgóeszk kapcs Hosszú távú döntések: éven túli , ált beruházás, fejlesztés Beruházások csoportosítása Beruházás: szűkebb értelemben a tárgyi eszközök beszerzésére irányuló műszaki, gazdasági tevékenység, tágabb értelemben a befektetett eszközök szinten tartása és bővítése, eszerint lehet:  Reálberuházás: tárgyi eszközökkel és immateriális javakkal kapcsolatosak  Befektetett pénzügyi eszközökre vonatkozóak Kapacitásukra gyakorolt hatás szempontjából:  Nemzetgazdasági beruházás: azok a fejlesztések, melyek nem csak a beruházónál, hanem a makrogazdaság egészében is kapacitásbővülést eredményeznek  Üzemgazdasági: egy adott vállalk kapacitását növeli Beruházási javaslatok közötti kölcsönhatás alapján:  Független beruházás  Egymást kölcsönösen

kizáró beruházás  Más beruházástól függő Beruházási döntések - induló vállalkozásnak telephelyre, gépekre, járművekre van szűksége - már működő vállalatok korszerűsítést, bővítést, pótlást hajtanak végre - egyértelműen meg kell fogalmazni, hogy az adott beruházással kapcsolatban mit tekintünk ráfordításnak és hozamnak - a beruházási terv értékelésénél, vagyis a hozam meghatározásánál a jövőbeni pénzáramok számítanak pénzforgalmi szemléletben - a projekttel kapcsolatos pénzkiáramlás lehet egyszeri ráfordítás és a folyamatos működés során felmerülő ráfordítás - a folyamatos működés ráfordításaiba azok a kiadások tartoznak, melyek az üzembe helyezést követően keletkeznek - a beruházás hozama az a a többlet pénzbevétel, ami a vállalkozásnál marad - a jövőbeni bevételekből ki kell fizetni az anyagi jell, személyi jell ráfordításokat és egyéb ktg-eket is - a beruházás tágabban

értelmezett hozama az adózott eredmény és az écs együttes összege, ezt működési cashflownak nevezzük: éves árbevétel - éves működési ktg = adózás előtti eredmény - 16% társasági adó = adózott eredmény + écs leírás = működési cash-flow Beruházás gazdaságossági mutatók STATIKUS: nem vesszük figyelembe a pénz időértékét - alkalmazása esetén feltételezzük, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos egyszeri ráfordítás azonnal és egy időpontban keletkezik, és az üzemeltetésből származó bevételek és a működési feltételek évente azonos összegűek - több lehetséges beruházás összehasonlítására megfelelnek  Beruházás átlagos jövedelmezősége: megmutatja, hogy az egyszeri befektetés évente hány %-os nyereséget hoz átlagosan, ill a fejlesztési ráfordítások hány %-a térül meg egy év alatt Js = H x 100 B  Beruházás megtérülési ideje: azt fejezi ki, hogy a befektetett összeg hány év alatt térül meg a

fejlesztés hatására keletkező jövedelemből Ms = B H  Beruházásra fordított összeg forgási sebessége: megmutatja, hogy a hasznos idő alatt a nyereségből hányszor térül meg a befektetés Fs = Üi Ms DINAMIKUS: figyelembe veszi a pénz időértékét Alapelvei: 1. Csak a beruházási projekthez kapcsolódó pótlólagos pénzáramokkal számolhatunk 2. Vegyük figyelembe a beruházás tartós forgóeszköz vonzatát is 3. Ne foglalkozzunk az ún „elsüllyedt kktg-ekkel” , vagyis melyek a fejlesztés időpontja előtt keletkeztek 4. Ha a cég már meglévő eszköze is szükséges, az nem ingyen áll rendelkezésre 5. Kezeljük következetesen az inflációt: azonos módon kell figyelembe venni a pénz időértékét a bevételeknél és kiadásoknál is 6. Legyünk tekintettel a származékos hatásokra 7. Ne csak az adóval, hanem az esetleges adómegtakarításokkal is számoljunk 8. A számítás időhorizontját méretezzük átlagosra  Nettó jelenérték:

az évenkénti pénzáramok diszkontált értékének és a beruházással kapcsolatok kiadásoknak a különbsége - a beruházás akkor valósítható meg, ha NPV > 0 NPV = -Co + ∑ Ct . (1 + r) ^t  Jövedelmezőségi index: a jelenértékre számított hozamok és az egyszeri ráfordítások arányának mérőszáma - hozam-költség aránynak is nevezik - ha az eredmény 1, akkor pont annyi idő alatt térül meg a befektetés, amennyivel számoltunk - ha PI > 1, akkor rövidebb idő alatt - ha PI < 1, akkor hosszabb idő alatt PI = ∑ Ct . / Co (1 + r) ^t  Belső megtérülési ráta: az a kamatláb, amely mellett a működési cash-flowk együttes diszkontált összege megegyezik az egyszeri ráfordítások együttes jelenértékével - a tőkebefektetés évi átlagos megtérülésének arányát, %-át fejezi ki - a beruházás akkor megvalósítható, ha IRR >1 -Co + ∑ Ct . = 0 (1 + IRR) ^t 17. B tétel Mutasson rá a forgóeszköz-finanszírozás

szükségességére és a finanszírozási formáira! Értelmezze az egyes finanszírozási stratégiákat! Értelmezze a nettó forgótőke nagyságát! Ismertesse a forgóeszköz-szükséglet megállapításának módjait! Forgóeszköz finanszírozás szükségessége A finanszírozási döntések arra adnak választ, hogy a vállalat milyen forrásokból és milyen szerkezetben szerezze meg a szükséges eszközöket - a döntések aszerint is csoportosíthatók, hogy azok milyen távon hatnak a cég gazdálkodására:  Rövid távú döntések az átmenetileg szükséges forgóeszközökkel ill rövid lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatosak  Hosszú távú döntések a beruházásokra, tőkeemelésre és az éven túli hitelfelvételre vonatkozik Attól függően, hogy a tőke mennyi ideig van lekötve az eszközökben, megkülönböztetünk tartós és átmeneti eszközlekötést: - a befektetett eszközök teljes egészében a tartós eszközlekötés

kategóriájába tartoznak - a forgóeszközök egy része tartós, más része átmeneti eszközlekötés lehet - a tartósan lekötött forgóeszköz állomány az a rész, melyre a folyamatos termelés biztosításához adott gazdasági és technikai feltételek mellett szükség van (pl induló készlet) - az átmeneti forgóeszköz állomány a többi forgóeszköz Ft Átmenetileg lekötött forgóeszközök Tartósan lekötött forgóeszközök t A finanszírozási döntések egyik alapkérdése a tartós és rövid lejáratú források arányának meghatározása, ehhez nyújt segítséget az ún illeszkedési elv, melynek akkor felel meg a vállalkozás, ha: - a tartós eszközlekötést, vagyis a befektetett eszközeit és a tartós forgóeszköz lekötést is tartós forrásokból finanszírozza - az átmeneti eszközlekötést pedig rövid lejáratú kötelezettségekből finanszírozza Finanszírozási formák csoportosítása Aszerint, hogy tartósan vagy csak

átmenetileg vesznek részt a vállalkozás finanszírozásában:  Tartós források: saját tőke, hosszú lejáratú kötelezettségek  Átmeneti források: rövid lejáratú kötelezettségek Forrás eredete szerint:  Belső források: - écs leírásból történő finanszírozás: az árbevételben visszatérülő ktg-ként elszámolt amortizációból történő finanszírozás - nyereség visszatartása: függ a cég nyereségétől, adóztatás módjától, cég osztalékpolitikájától (mérleg szerinti eredmény)  Külső források: - hitelfinanszírozás: jellemző formái a közép és hosszú lejáratú beruházási, fejlesztési hitelek, ill a cég belső fejlesztési forrásait megelőlegező hitelek - részesedés finanszírozás: nő a tőkét átvevő alaptőkéje, így javul a hitelképessége is Finanszírozási stratégiák Tőkefedezeti mutató = saját tőke + hosszú lej idegen tőke Befekt eszk + nettó forgótőkével fin f.eszk  Szolid

finanszírozási stratégia (tőkefedezeti mut = 1) - az illeszkedési elv teljes betartása - a befektetett és a tartósan lekötött forgóeszközöket tartós forrásokból finanszírozza, az átmenetileg lekötött forgóeszközöket rövid lejáratú forrásokból - nem kockáztat a vállalkozó, mindennek megvan a fedezete, előrelátó, óvatos Rövid lej Átmenetileg lekötött forgóeszközök forrás Tartósan lekötött forgóeszközök Tartós forrás Befektetett eszközök  Konzervatív stratégia (tőkefedezeti mut > 1) - alkalmazója az átmeneti eszközlekötés egy részét is tartós forrásokból finanszírozza - előnye: óvatosság, kevésbé függ a hitelezőktől - hátránya: drága forrásszerkezet Rövid lej forrás Átmenetileg lekötött forgóeszközök Tartós forrás Tartósan lekötött forgóeszközök Befektetett eszközök  Agresszív stratégia (tőkefedezeti mut < 1) - a cég a tartós eszközlekötés egy részét is rövid

lejáratú forrásokból finanszírozza - ha csökken a bevétele, akkor már nem tudja ezt a stratégiát alkalmazni - legolcsóbb finanszírozás, de az átmeneti források megszűnése a termelést veszélyezteti - labilis, megrendeléstől függő Átmenetileg lekötött forgóeszközök Rövid lej forrás Tartósan lekötött forgóeszközök Tartós forrás Befektetett eszközök Nettó forgótőke: a teljes forgóeszköz állomány és a rövid lejáratú kötelezettsége különbsége - vagy: a hosszú lejáratú forrásokból finanszírozott forgóeszközök értéke az illeszkedési elv betartása esetén - ha a nettó forgótőke értéke viszonylag nagy szám, akkor a vállalatnak nagy összeget kell befektetnie a folyamatos működés fenntartásába - ha ezen belül nagy a vevőállomány arány, akkor a vállalat a „vevőibe fektet” - ha a nettó forgótőke negatív szám (vagyis szállítóállománya nagyobb, mint az összes forgóeszköze), akkor a

szállítói finanszírozzák működését Forgóeszköz-szükséglet megállapítása Fordulatok száma: kifejezi, hogy a forgóeszköz állomány adott időszak alatt hányszor térül meg Fsf = ELÁBÉ / K = I / Fsn Forgási idő: kifejezi, hogy hány nap szükséges egy fordulat megtételéhez Fsn = KxI / ELÁBÉ = I / Fsf Eszközigényesség: kifejezi az egységnyi forgalomra jutó eszközállomány értékét Reagálási fok: kifejezi, h 1%-os forgalomváltozásra hány %-os változással reagál a forgóeszköz állomány 18. B tétel Fejtse ki részletesen az adókötelezettség szabályait és a jogkövetkezményeket! Határozza meg az illeték rendszerét! Mutassa be a vám szerepét, ismertesse fajtáikat! Adókötelezettség szabályai - az adókötelezettség a magánszemélyre, annak jövedelmére és egyes esetekben a magánszemély adókötelezettségével összefüggésben a kifizetőre is kiterjed - a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége

összes bevételére kiterjed, vagyis teljes körű, korlátlan az adókötelezettség - a külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján a Magyar Köztáraságban adóztatható bevételére terjed ki, vagyis korlátozott az adókötelezettség - az adókötelezettség vonatkozik:  Bejelentésre  Nyilatkozattételre  Adóalap és adó megállapítására  Adóalap és adó bevallására  Adóelőleg és adó befizetésére  Adólevonásra  Nyilvántartás vezetésére  Bizonylat kiállításra  Adatszolgáltatásra  Iratok megőrzésére Adó megállapítás módjai:  Adózó: önadózással  Kifizető: adólevonással  Adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel  Adóhatóság: kivetéssel, kiszabással, utólagos adó megállapítással, azonnali ellenőrzéssel Jogkövetkezmények  Mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság az adókötelezettség elmulasztása esetén

- mértéke esetenként, magánszemély esetében akár 300.000 Ft-ig is terjedhet - pl bejelentési kötelezettség késedelmes, hibás, hiányos, valótlan adattartalmú teljesítése esetén  Késedelmi pótlékot késedelmes fizetés esetén az esedékesség napjától a tényleges befizetés időpontjáig kell fizetni - mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 2-szerese - naptári naponként kell számolni  Önellenőrzési pótlék abban az esetben fizetendő, ha az önellenőrzés eredményeképpen fizetendő adókülönbözet keletkezik - mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat, vagyis a késedelmi pótlék fele - az adózó állapítja meg, vallja be és fizeti be  Adóbírság az adózó terhére megállapított adóhiány, ill jogosulatlan költségvetési támogatás (adó visszaigénylés, adó visszatérítés) esetén alkalmazható szankció - mértéke az adóhiány 50%-a Illetékek rendszere Illeték jellemzői: - Az államnak bevétel - Az állam

akaratnyilvánítással határozza meg mértékét - Adók módjára behajtható - Jövedelmet von el - Az illetéket fizetőnek ellenszolgáltatás nem jár vagyonszerzés esetén  Vagyonszerzési illeték - megkülönböztetünk ingatlan és ingó vagyontárgy megszerzése esetén fizetendő illetéket - lakásszerzés esetén 4 millió Ft-ig 2%, a 4 millió ft feletti rész 6%-a - egyéb építmény esetén (garázs, üdülő) a forgalmi érték 10%-a - ingó vagyontárgy szerzése esetén a teljesítmény alapján (gépjármű), ill az ingó vagyontárgy forgalmi értéke után szabják ki az illetéket  Örökösödési illeték - 2009 jan 1-től 20 millió Ft-ig az örökrész illetékmentes, az e fölötti rész a rokonsági foktól és az örökség összegétől függően progresszíven nő  Ajándékozási illeték - értéktől és rokonsági foktól függ a mértéke Pl egyenes ág :18 millió alatt: lakás 5%, nem lakás 11% 18 – 35 millió: lakás 8%, nem

lakás 18% ha nem rokon: 18 millió alatt: lakás 10%, nem lakás 21% 18 – 35 millió: lakás 21%, nem lakás 30%  Államigazgatási eljárási illeték - a hatósági ügyintézésnek az esetenkénti díja, fix összeg - pl TAJ kártya, útlevél, jogosítvány, stb  Cégbírósági eljárási ill bírósági eljárási illeték - pl ha a gazdasági társaság hivatalos dolgait intézik - pl vagyonmegosztási per, stb Vámok szerepe - a vám a belső piac védelmét szolgálja, ösztönzi a gazdaság szereplőit a vámhatáron belüli vásárlásra - Magyarország az EU tagja, ezért a közösségen belüli beszerzéskor a termékeket és szolgáltatásokat nem terheli vámfizetési kötelezettség - az Unió határán kívülről történő beszerzések esetében a terméktől és szolgáltatástól függő a vám mértéke - a vám a költségvetés bevételeit gyarapítja - a vámérték a termék határparitásos ára, melynek összetevői: vételár + határig felmerülő

járulékos ktg-ek - az általános forgalmi adót a vámérték és egyéb díjak felszámolása után a teljes összegre kell számolni: (vámérték + vám + vámkezelés + fogyasztási adó + fuvardíj) x 0.2 19. B tétel Határozza meg a finanszírozás fogalmát, beszéljen a finanszírozási tevékenységről! Ismertesse a pénzügyi szerkezet és tőkeszerkezet tartalmát! Értelmezze a tőkeköltséget és sorolja fel a finanszírozás elveit! Ismertesse a pénzügyi tervek főbb fajtáit és azok tartalmát! Finanszírozás: a gazdasági társaságok és vállalkozások működtetésének alapvető szükséglete a működéshez szükséges források megszerzése, vagyis a befektetések megvalósításához szükséges pénzeszközök előteremtését és racionális felhasználását jelenti - a szükséges tőke megszerezhető pénz vagy apport formájában - eredete szerint a tőkeszükséglet kielégíthető belső és külső finanszírozási forrásokból

Finanszírozási tevékenységek Belső finanszírozás (önfinanszírozás) - lényege, hogy a forrásokat a vállalkozás maga hozza létre, nem szükséges a tőkepiacot igénybe venni  Nyereség visszaforgatásából származó forrás - az eredmény kimutatásban ha pozitív a gazdálkodás eredménye (vagyis nyereséges a vállalkozás), a társasági adó megfizetése után, a kifizetett osztalék levonását követően maradó rész a mérleg szerinti eredmény, mely a saját tőkét növeli, vagyis finanszírozási forrássá válik Nagysága függ: - a vállalkozás gazdálkodásának eredményességétől - a nyereségadó mértékétől - az igénybe vehető adókedvezményektől - a vállalkozás osztalékpolitikájától  Amortizáció, mint belső forrás nagysága függ: - a tárgyi eszközök értékétől és annak változásától - a tárgyi eszköz használati idejétől - az amortizációs politikától  Finanszírozás a vagyon átrendezéséből - a

használaton kívüli, nélkülözhető termelő berendezéseket és készleteket a vállalkozás értékesítheti, az így kapott bevétel további finanszírozásra fordítható Külső finanszírozás  Kölcsönforrás bankhiteles finanszírozással - a vállalkozások az önfinanszírozás elégtelensége esetén bankhitelből finanszírozhatják beruházásaikat - a hitellel végezhetnek projektfinanszírozást (beruházási hitelek) és vállalkozásfinanszírozást (a folyamatos tevékenységet biztosítja) - a hitelezés folyamata, lépései: hitelkérelem összeállítása, befogadása, adóminősítés, hitelbírálat, cenzúra előterjesztés és döntés, kölcsönszerződés megkötése, hitel monitoring, hitelkapcsolat lezárása  Kölcsönforrás, finanszírozás kötvénykibocsátással - a kötvénykibocsátás engedélyhez kötött és a kamatfizetésen kívül egyéb ktg-ekkel is jár - hátránya a bankhitellel szemben, hogy rugalmatlan, nem képes reagálni a

piaci feltételek változásaira  Pótlólagos saját tőkebevonás (részesedés fin) - a pótlólagos saját tőkebevonás azt jelenti, hogy az addigi tulajdonosok által befizetett tőkét emelik, vagy új tagokat is bevonhatnak - RT esetében új részvények kibocsátásával lehetséges Pénzügyi szerkezet és tőkeszerkezet Pénzügyi szerkezet: megmutatja, hogy a vállalkozás eszközeinek finanszírozásában milyen mértékben vesz részt a saját tőke, a hosszú lejáratú kötelezettségek és a rövid lejáratú kötelezettségek Tőkeszerkezet: a vállalkozás tartós finanszírozási összetételét mutatja, azaz a saját tőke és a hosszú lejáratú kötelezettségek arányát Abszolút likviditási mutatók  Forgóeszköz befektetés Készlet + vevők – (száll + egyéb rövid lej köt)  Nettó forgótőke: megmutatja, hogy a forgóeszközök melyik v mekkora része nem finanszírozható röv lej köt-gel Készlet + követelés + é.p + pénzeszköz –

rövid lej köt Relatív likviditási mutatók  Likviditási ráta: megmutatja, hogy 1 Ft rövid lej köt-re mennyi forgóeszköz jut - nemzetközileg elfogadott mértéke 2, Magyaro: 1,3 Forgóeszköz / Rövid lej köt  Likviditási gyorsráta: megmutatja, hogy a forgóeszközök mennyiben finanszírozhatók rövid lej köt-gel - nemzetközileg elfogadott mértéke 1, Magyaro: 0,7 Forgóeszköz – készlet / Rövid lej köt  Pénzeszközarány: megmutatja, hogy az é.p-ok és a pénzeszközök mennyire fedezettek röv lej köt-gel Forgóeszköz – készlet – követelés / Rövid lej köt Eladósodottsági v tőkeszerkezeti mutatók  Adósságfedezeti mutató: megmutatja, hogy 1 Ft idegen forrásra hány Ft eszközérték jut - nemzetközi mércéje 2, Magyaro: 2,9 Eszközök / Idegen források  Adósság visszafizető képesség: megmutatja, hogy hány év alatt fizethető vissza az adósság Összes adósság / Éves cash-flow  Kamatfedezeti mutató: megmutatja,

hogy 1 Ft kamatkiadásra hány Ft eredmény jut Üzemi eredmény / Fizetett kamatok Tőkeköltség és a finanszírozás elvei Tőkeköltség: kifejezi a finanszírozás forrásainak árát, vagyis mit kell fizetni a cégnek az adósságért, az elsőbbségi részvényekért, a visszaforgatott nyereségért, törzsrészvényekért. Finanszírozás elvei  Rentabilitás elve: mekkora a rendelkezésre álló tőke ktg-e, ill hogyan alakul a saját tőke aránya  Biztonság elve: a cég forgalmi folyamatát a tőke visszafizetési kötelezettségek ne zavarják meg  Rugalmasság elve: a tőkeszükségletet az ingadozásoknak megfelelően rugalmasan kezeljék  Normativitás elve: az idegen tőke megszerzéséhez, a hitelképesség megítéléséhez bizonyos normáknak meg kell felelni  Likviditás elve: az adósságszolgálati kötelezettség feltételei biztosítottak legyenek Pénzügyi tervek - a pü-i egyensúly megőrzése érdekében a vállalkozások számára

nélkülözhetetlen a pü-i folyamatok bizonyos mértékű előrehatása és vezérlése, eszköze a pü-i terv - lehet középtávú (3-5 év) és éves pü-i terv - a likviditási terv a forgalmi szemléletű finanszírozás formája, a várható bevételeket és kiadásokat állítja szembe - ált negyedéves vagy havi bontásba készül - bevételek: értékesítésből származó bevételek, egyéb, rendkívüli és pü-i műveletek bevételei - kiadások: folyóműködéssel kapcs kiadások, egyéb, rendkívüli és pü-i műveletek ráfordítása (ktg terv) 1. adózott eredmény + 2. écs leírás = 3. bruttó cash-flow - 4. működéssel kapcsolatos felhasználások + 5. működésből származó források = 6. nettó (operatív) cash-flow +- 7. befektetési tevékenység cash-flowja - 8. osztalék, részesedés +- 9. finanszírozási tevékenység cash-flowja = 10. egyenleg (tényleges pénzforgalom) 20. B tétel Beszéljen a házipénztár szerepéről, a pénzkezelés

szabályairól, a pénztári forgalom elszámolásáról! Ismertesse a pénztári bizonylatok és a pénztári nyilvántartások fajtáit! Mutassa be a pénzforgalmi bankszámla szerepét ( nyitás, fajtái, tájékoztatás, bankszámla feletti rendelkezés). Házipénztár szerepe, szabályai Házipénztár: a vállalkozások, társaságok, intézmények működéséhez szükséges készpénz ill egyéb értékek forgalmának lebonyolítására kijelölt helyiség v helyiségrész - létesítése függ a napi átlagos pénzforgalom nagyságától, eszerint lehet nagy értékű (napi 1 millió felett), jelentős értékű (100.000 – 1000000), kis értékű (10000 – 100000) - kisebb mértékű pénzforgalom esetén (napi záró készpénzkészlet nem haladja meg az 50.000Ft-ot) a házipénztárnak elegendő egy helyiségrész, zárható vaskazettával - jelentős készpénzforgalom esetén a házipénztárnak külön helyiséget kell biztosítani, 2 v 3 záras páncélszekrénnyel

(pénztáros, pénztári ellenőr, megbízott dolgozó) - a házipénztárban található készpénz forrásai: a keresk-i bankoknál vezetett számláról felvett pénz, visszafizetett készpénz, tovább nem utalt térítmények, egyéb befizetések - a pénztárba csak a vezető által felhatalmazott alkalmazottak léphetnek be - a házipénztárban idegenek, alkalmazottak és más személyek pénzét v értékeit csak a vezető engedélyével lehet tartani, és elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani Pénztári kifizetések szabályai - a pénztárosnak kifizetés előtt meg kell állapítani, hogy a pénzt felvenni kívánó személy és a kedvezményezett azonos-e (meghatalmazás) - a pénztáros kifizetés előtt ellenőrzi a kiadási pénztárbizonylat kitöltését, és az utalványozó aláírását - kifizetés utalványozás nélkül nem lehetséges - csak kiadási pénztárbizonylattal lehetséges, melyen a kifizetés tényét a kedvezményezett az

aláírásával igazolja Pénztári forgalom elszámolása - a pénztáros naponta (kisebb forgalmú pénztár esetén hetente) pénztárzárlatot készít - ez egy leltár, a pénztári bizonylatokban kimutatott összeget összehasonlítja a tényleges pénzállománnyal - lehet napi vagy időszaki pénztárjelentés Pénztári bizonylatok, nyilvántartások  Készpénzes kifizetések: üzemanyag vásárlás, közlekedési jegyek és bérletek, taxi számlák, tb kifizetések, egyedi megbízási szerződések díjai, találmányok és újítások kifizetése, szakértői díjak, nyomtatványok, könyvek, folyóiratok, fenntartási anyagok, segélyek kifizetése  Kiadási pénztárbizonylat: szigorú számadású bizonylat (gyárilag sorszámozott, nyilvántartásba kell venni) - 2 példányos, tömbbe rendezett nyomtatvány Tartalma: kifizetés kelte, sorszám és bizonylatszám, kedvezményezett (meghatalmazott) neve, kifizetendő összeg számmal és betűvel, kifizetés

jogcíme, kiállító aláírása, utalványozó aláírása, felvevő aláírása és azonosító adatai  Pénztári befizetések: a pénztáros a bevételek dokumentálását bevételi pénztárbizonylattal végzi - a befizetések átmenetileg kerülnek a pénztárba, legalább hetenként egyszer befizetik a bankszámlára - a házipénztári keretet a vállalkozás vezetője határozza meg - a keretet meghaladó záró pénzkészletet be kell fizetni a bankszámlára v pénzforgalmi betétkönyvbe  Bevételi pénztárbizonylat: szigorú számadású - 3 példányos: könyvelési bizonylat, nyugta (befizetőé), tőpéldány (tömbben marad) Tartalma: bevétel kelte, sorszám és bizonylatszám, befizetett összeg számmal és betűvel, befizetés jogcíme, befizető neve, pénztáros aláírása, ha van külön számfejtő az ő aláírása is Pénzkezeléssel kapcsolatos beosztások és feladatkörök Pénztáros feladatai: a pénztárban tartott készpénz kezelése és

megőrzése, pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése, egyéb értékek és szigorú számadású nyomtatványok kezelése és megőrzése, készpénzszükséglet meghatározása Pénztári számfejtő feladata: a benyújtott bizonylatok alaki felülvizsgálata után a bevételi v kiadási pénztárbizonylat kiállítása Pénztári utalványozó: ő rendelheti el a kiadások kifizetését, a bevételek beszedését (a vállalkozás vezetője jelöli ki, a pénzkezelési szabályzat mellékletében nevezi meg, nem lehet se pénztáros, se ellenőr) Pénztárellenőr: ellenőrzi a pénztári bizonylatokat, a napi pénztári forgalmat tartalmazó pénztárjelentést, a készpénzről és vagyoni értékekről vezetett nyilvántartásokat Bankszámla - a magszem-ek és a vállalkozók bármely keresk-i bankban v pénzintézetben nyithatnak elszámolási számlát Bankszerződés általános tartalma: szerződő felek megnevezése és aláírása, szerződés

tárgya, megbízás konkrét tatalma, kamat és díjfizetésre vonatkozó előírások, szerződés felmondásának jogi szabályozása, felmondáshoz kapcsolódó estleges szankciók, hatálybalépés, záró hivatkozások Vállalkozói számláról van szó, ha a bankszámlaszerződésben megjelölik, hogy azt pénzforgalmi bankszámlaként nyitották meg - ha nincs ilyen megjelölés, akkor lakossági bankszámla A bankszámlát belföldi pénzforgalomban a pénzforgalmi jelzőszám és a bankszámla elnevezése azonosítja - a pénzforgalmi jelzőszám 16 v 24 karakteres számsor - ennek első 3 számjegyét az MNB határozza meg, ez a hitelintézetek azonosító kódja - a nemzetközi bankszámlán az IBAN szám 28 karakteres számsor, amely a nemzetközi fizetések esetén szolgál a bankszámlák jelölésére Bankszámlák felett rendelkezők bejelentése - a számlatulajdonos írásban jelenti be, hogy ki v kik jogosultak rendelkezni a pénzforgalmi bankszámla felett - az

aláírókat az aláírási címpéldányon kell bejelenteni Bankszámlakivonattal tájékoztatja a hitelintézet a számlatulajdonosokat a bankszámlán történt jóváírásokról és terhelésekről Tartalmaznia kell: a műveletek összegét és időpontját, külföldi pénznemben végzett művelet esetén a külföldi pénzben meghatározott értéket és az átszámításnál alkalmazott árfolyamot, e felszámított járulékot és díjakat, dátum, nyitó és záró egyenleg, tartozik és követel forgalom, kivonat sorszáma - a pénzforgalmi bankszámlán történt pénzmozgásról minden olyan munkanapon bankszámlakivonatot kell készíteni, melyen terhelés v jóváírás történt, és azt a tulajdonos részére el kell juttatni - lakossági bankszámlán történt pénzmozgásról a hitelintézet a számlatulajdonost a szerződésben meghatározott időszakonként, legalább havonta 1-szer értesíti Elszámolási számla: a számlatulajdonos gazd-i tev-vel kapcsolatos

pénzforgalom lebonyolítására szolgál Elkülönített betétszámla: a bank csak arra a célra teljesít kifizetést, amilyen célra pénzt helyeztek el a számlán Folyószámla: a bank ezen könyveli a számlatulajdonosok egymással szembeni követeléseit Betétszámla: a hitelintézet szempontjából hitelszámla, a bank az összeget visszafizeti kamattal együtt Hitelszámla: céljellegű egyedi hitelcélokra nyújt hitelt