Történelem | Középiskola » Az első világháború

Az első világháború Előzmények: A második ipari forradalom eredményei megteremtik néhány országnak, többek között az Egyesült Államoknak, Németországnak és Japánnak, a gyors fejlődés lehetőségét, amivel ezek az államok élnek is. Szédítő mértékben fejlődik elsősorban az iparuk, a XX század elejére kinövik nemzeti piacaikat, gyarmatokat szeretnének szerezni. Mivel azonban a klasszikus gyarmatosítás már lezajlott, nemigen maradt szabad terület az új gyarmatosítók számára, ezért merül fel az ő részükről világ területi újrafelosztásának az igénye. Másik lényeges oka a világháborúnak a Balkánon a nemzeti államok kérdésének megoldatlansága. Utoljára, de nem utolsósorban a német-francia ellentét is hozzájárul a világháború kirobbanásához, a franciák égnek a revans vágyától. A két nagyhatalom versengésének eredménye a szövetségi rendszerek kialakulása Először Németország törekvéseit koronázza

siker, 1882-ben létrejön a központi hatalmak szövetsége Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és Olaszország részéről. Franciaország, Oroszország és Anglia 1907-ben köti meg az antant szövetségét. Előnyök, Hátrányok: Mindkét szövetségnek vannak erős és gyenge pontjai. A központi hatalmak szövetségének kedvez az államok földrajzi helyzete, azaz, hogy összefüggően helyezkednek el, könnyebb a csapatok mozgatása, részben ezért szárazföldi hadseregük jóval ütőképesebb, valamint hasonló az államberendezkedésük. Az antant előnyére válik, hogy óriási gyarmatbirodalommal rendelkezik, ami szinte kimeríthetetlen tartalékokat jelent. A gyarmataik védelme érdekében ezek az országok igen komoly hadiflottával rendelkeznek, ezért a hadseregfejlesztést is ilyen irányban végzik. Itt a politikai rendszerek szilárdabbak, és nagy pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek, mert az Egyesült Államok Angliát támogatja hadi hitelekkel

és segélyekkel. A hármas szövetség hátrányai, hogy Olaszország 1902-ben titkos szövetséget köt Angliával, így, hogyha a központi hatalmak megtámadják Angliát, Olaszország kinyilvánítja semlegességét. Ezeknek az országoknak nincsenek gyarmataik, ezért nem rendelkeznek számottevő tartalékokkal. Mivel a központi hatalmak Franciaország és Oroszország között helyezkednek el, ezért előreláthatólag többfrontos háborút kell vívniuk, ami a könnyebb legyőzhetőségüket jelenti. Az antant hátulütői a szétszórt fekvés és a fejletlen orosz gazdaság. A németek tisztában vannak előnyeikkel és hátrányaikkal, ennek megfelelően dolgozzák ki 1905-re a Schlieffen-féle haditervüket. Eszerint a németek lerohanják Belgiumot, és rajta keresztül Franciaországba nyomulnak, ahol legyőzik az egyesített angol-francia seregeket. Eközben a Monarchia lerohanja Szerbiát, ezután a két hadsereg egyesül és együttesen vonulnak Oroszország ellen,

ami rosszabbul felszerelt és nehezebben mozgatható hadsereggel rendelkezik. Az egész támadás negyven napra van tervezve, tehát egy villámháborúról van szó. A németek tervük sikerében nagyon bíznak, viszont Ferenc József és Tisza István egyenlőre ellenzik a háborút. A német magabiztosságot fokozza, hogy a központi hatalmak ténylegesen felkészültek a háborúra, viszont az antant csak védekezésre rendezkedett be, és fokozza a hadseregeinek a felszerelését. A háború kitörése: Mint minden háborúhoz, ehhez is kell egy ürügy, amit a központi hatalmak Ferenc Ferdinánd meggyilkolásában találnak meg. Az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai 1914 nyarán Boszniában gyakorlatoznak. A hadgyakorlat megtekintésére Szarajevóba utazik Ferenc Ferdinánd és a felesége, akiket június 28-án Gavrilo Princip szerb nacionalista anarchista lelő. Ezután Németországban fokozott háborús hangulatkeltés folyik, II. Vilmos győzködi Ferenc Józsefet,

hogy itt az alkalmas pillanat a háború megkezdéséhez, az osztrák politikusok pedig jegyzékeket küldözgetnek a szerbekhez. II Vilmosnak végül is sikerül meggyőznie Ferenc Józsefet, ezért a Monarchia 1914. július 23-án ultimátumot küld Szerbiának, amiben a Monarchia követeli, hogy Szerbia segítse egy, az osztrákok által kinevezet vizsgálóbizottság működését, melynek célja a gyilkosság körülményeinek kiderítése és a nacionalista szervezetek leleplezése. Szerbia július 25-én elutasítja az ultimátumot, mire július 28- án a Monarchia hadat üzen Szerbiának, ezzel kitör az első világháború. Augusztus a hadüzenetek hónapja, a szövetségeseit senki sem hagyhatja cserben, gyakorlatilag mindenki mindenkinek hadat üzen. Augusztus 1-jén Németország Oroszországnak, 3-án Németország felszólítja Belgiumot, hogy engedje át területén a német csapatokat, ezzel egyidejűleg hadat üzen Franciaországnak. A belgák az angoloktól kérnek

támogatást, ezért Anglia felszólítja Németországot, hogy álljon el tervétől, és amikor Németország ezt megtagadja, augusztus 4-én Anglia hadat üzen Németországnak. Augusztus 5-én a Monarchia üzen hadat Oroszországnak, majd 12-én Franciaországnak és Angliának. Japán augusztus 23-án lép be a háborúba, hadat üzen a központi hatalmaknak, hogy megszállhassa Németország távol-keleti gyarmatait. Végül Törökország október 29-én hadat üzen az antantnak. 1914-ben egyenlőre semlegességét nyilvánítja ki az Egyesült Államok, Olaszország, Bulgária, Románia és Görögország. Nyugati front (1914): A hadműveletek szintén augusztusban kezdődnek. Németország lerohanja Belgiumot, és betör Franciaországba. Az antant csak szeptemberre tudja erőit rendezni, szeptember 5 és 10 között a Marne folyónál angol és francia csapatok Joffrie tábornok vezetésével ellentámadásba lendülnek, és megállítják a németeket, kialakul az

állóháború. Ezzel a villámháború terve kútba esett. A háború elején Anglia gazdasági blokádot hirdet meg Németország ellen, amiből a németek sikertelenül próbálnak kitörni november 1-jén Helgolandnál, a blokád továbbra is fennmarad. Keleti front(1914): Még augusztusban az központi hatalmakat kellemetlen meglepetés éri, az általános orosz mozgósítás a vártnál gyorsabban folyt le, az orosz csapatok betörnek Kelet- Poroszországba és Galíciába, a központi hatalmaknak kétfrontos háborút kell vívniuk. A német seregek Hindenburg tábornok vezetésével augusztus 17. és 19 között megsemmisítik a második orosz hadsereget, majd szeptember 6. és 15 között a Mazuri- tavaknál megállítják az oroszokat, itt is állóháború alakul ki. Az orosz előrenyomulást a Monarchia seregei nem tudják megállítani, de az oroszok a rossz utánpótlás miatt nem jutnak túl a Kárpátok vonalán. Ezzel párhuzamosan Japán elfoglalja Németország

távol-keleti gyarmatait. Balkáni front(1914): Október végén, Törökország hadbalépésével újabb frontok nyílnak a Kaukázusban, a KözelKeleten (Egyiptom, Mezopotámia) és a tengerszorosoknál. Az utóbbi front kialakulása miatt az antant megsérti Görögország semlegességét, és csapatokat helyez el az ország területén. Az 1914-es év megítélése katonai szempontból kiegyenlített, egyik félnek sem sikerül számottevő győzelmet aratnia, minden fronton állóháború alakul ki. Nyugati front(1915): Októberben a németek Ypernnél bevetik az első vegyi fegyvert, ami később a harci gáz elnevezést kapja. Más egyéb fontos válltozás a frontvonalon nem történik Keleti front(1915): Tavaszszal az oroszok Galíciában támadnak és elfoglalják Przemysl erődjét, ezért itt német és osztrák-magyar csapatokat vonnak össze. A központi hatalmak ellentámadása sikerrel jár, május 2-án Gorlicénél áttörik a frontot, és mintegy 360 km-rel

szorítják vissza az orosz csapatokat északkelet felé, Galícia nagy része felszabadul. Déli Front(1915): Május 23-án Olaszország belép a háborúba az antant oldalán, és megtámadja az Osztrák-Magyar Monarchiát. A Monarchia seregei az olaszokat az Isonzo folyónál tudják csak megállítani Október 14-én Bulgária is belép a háborúba, mert elégedetlen a Balkán-háborúk kimenetelével, ezért a Monarchiával közösen lerohanja Szerbiát, ami kapitulál. 1915-ben a háború sorsa még mindig nem dőlt el, a központi hatalmak keleten elért sikereinek dacára, ugyanis minden további fronton megmarad az állóháború, de a központi hatalmak országaiban megjelennek a gazdasági problémák, leginkább az ellátás terén. Nyugati Front(1916): Német támadás indul februárban Verdun erődje ellen, a cél ezzel a szabad út biztosítása Reims és Párizs felé. A harcok egészen nyárig tartanak, végül júniusban megindul Haig és Petain tábornokok

vezetésével az antant ellenoffenzívája a Somme folyónál. Az offenzíva és az ellenoffenzíva nem változtat az arcvonalon, annak ellenére, hogy ezek a támadások jelentik a gépi háború kiteljesedését. Déli front(1916): Májusban a Monarchia seregei egy újabb olasz támadást vernek vissza. Május 31-én és június 1-jén vívják az angolok a németekkel a jüttlandi csatát, mert a németek ismét ki akarnak törni a blokád szorításából. Keleti front(1916): Verdun tehermentesítésére szolgál az oroszok június 4-én meginduló offenzívája Bruszilov tábornok vezetésével. Az oroszok visszafoglalják Galícia egy részét, ezért a németeknek csapatokat kell elvonniuk a nyugati frontról, de az oroszok megint megakadnak a Kárpátoknál utánpótlás hiánya miatt. Szintén Verdun tehermentesítését szolgálja a román hadba lépés az antant oldalán, de a román vezetők ezt területi feltételekhez kötik, azaz csak akkor hajlandó Románia hadba

lépni, hogyha megkapja Partiumot, a Kelet-Tiszántúlt, Erdélyt, a Bánság egy részét, Bukovinát és Dobrudzsát. Ezeket a feltételeket az antant augusztus 17-én elfogadja, aláírják a bukaresti szerződést. Emiatt a késlekedés miatt Románia csak augusztus 27-én tör be Erdélybe, amikor Bruszilov már megállt, így a központi hatalmaknak nem kell annyi csapatot ideszállítaniuk. Szeptember 27-én német és osztrák csapatok visszaverik a román támadást, elfoglalják Havasalföldet, és december 6-án beveszik Bukarestet. Ez a terület fontos a németek számára, mert nyersanyagokban gazdag. Az 1916-os évnek sincs győztese, ha csak katonai szempontból nézzük az eseményeket, de az antant gazdasága egyértelműen nagyobb tartalékokkal rendelkezik, nem utolsósorban az Egyesült Államok támogatása miatt. A központi hatalmak vezetői látják az elkövetkezendő hónapok, évek problémáit, ezért megkezdődnek a titkos béketárgyalások, minden

siker nélkül, mert az antant most már mindenáron győzni akar. Nyugati front(1917): 1917. február 1-jén Németország meghirdeti a korlátlan tengeralattjáró- háborút, amivel célja a gazdasági blokád megszüntetése. Ennek eredményeként sorra süllyednek el az antant és az Egyesült Államok hajói. Április 6-án az Egyesült Államok is belép a háborúba a német tengeralattjáró-háború miatt, és mert az antant országai ekkorra már annyira eladósodnak nála, hogy neki sem mindegy a háború kimenetele. Májusban az antant újra támad a nyugati fronton, de ez is elakad. Június 29-én Görögország az antant oldalán hadbaszáll Keleti front(1917): Az antantnak sikerül rávennie a közben megalakult ideiglenes orosz kormányt, hogy támadja meg a központi hatalmakat, hiszen most kevés csapatot állomásoztatnak a keleti fronton. Júliusban megindul Kerenszkij hadügyminiszter offenzívája, de ezt a németek megállítják, majd mélyen benyomulnak

Oroszországba, és csatolják a legfejlettebb területeket. Október 25én (november 7) Oroszország békedekrétumot ad ki, amelyben egy annexió és hadisarc nélküli békéről beszélnek. Déli front(1917): Novemberben a Monarchia csapatai a 12. isonzói csata után áttörik a caporettoi frontot, és a Piave folyóig nyomulnak előre, ezért az antant kénytelen csapatokat küldeni az olasz hadsereg megerősítésére. December elejétől Breszt-Litovszkban német-orosz béketárgyalások folynak, az oroszoknak ugyanis fontosabb a forradalmuk, mint a világháború. Lenin és Sztálin szerint béke kell bármilyen feltételekkel. Ez az év sem hoz lényeges változást katonai szempontból 1918 Wilsoni pontok: 1918 januárjában Wilson amerikai elnök kihirdeti 14 pontos béketervét, amit még az amerikaiak sem fogadnak el maradéktalanul. Keleti front(1918): Németország megszállja a Baltikumot, Belorussziát, és Ukrajnát. A Vörös Hadseregnek csak február 23-án

sikerül megállítania a németeket Narvánál és Pszhovnál. Ezekután Oroszország újra tárgyal Németországgal egy különbékéről, amit március 3-án Breszt-Litovszkban meg is kötnek. A béke tartalma Oroszország számára igen kedvezőtlen, ugyanis Németország megtartja az eddig megszerzett területeket, de az orosz forradalom ezáltal meg van mentve. Március 5- én Németország Romániával is békét köt, eszerint a német csapatokat kivonják Romániából, cserébe a németek hozzáférnek a román nyersanyagokhoz. Ez a béke lehetővé teszi Romániának, hogy két nappal a háború vége előtt újra belépjen a háborúba az antant oldalán, és így sokkal kedvezőbb megítélést kap. Nyugati front(1918): Ugyancsak márciusban, áprilisban és végül májusban megindul az utolsó három nagy német offenzíva a nyugati fronton, amiben minden harcképes egységük részt vesz, ennek eredményeként áttörik a nyugati frontot, és bekerítik Reimst.

Májusban megindul az antant ellenoffenzíva, az antant csapatok közös főparancsnokot kapnak, a francia Foch-t, és júliusaugusztusban a 2. marne-i csatában megverik a németeket Az antant csapatok megindulnak törökországból Bulgária ellen, Bulgária szeptember 29-én kapitulál. November 9-én a kieli matrózok fellázadnak, a lázadás átterjed többek között Berlinre is, ahol felkeléssé módosul, ezért Németország november 11-én a compigne-i erődben aláírja a fegyverszünetet, ezzel a háború gyakorlatilag befejeződik. Az I. világháborút lezáró békerendszer, hosszú távú hatásai 1917-ben már mindenki a világháború lezárását akarta, persze igazságosan. Az Egyesült Államoknak csupán Németország legyőzése volt a célja, így liberálisabb békefeltételeket tudott kialakítani mint a hadviselő európai országok. Wilson elnök 1918 januárjában fogalmazta meg 14 pontját. Ezek a pontok az embereket a tisztességes befejezés

reményével tölthette el A Wilson-i pontok:  a titkos diplomácia megszüntetése, a kormányok közötti nyílt tárgyalás  a tengerhajózás szabadsága  nemzetközi kereskedelmi egyenlőség, a gazdasági korlátozások megszüntetése  a gyarmattartó országok jogainak korlátozása  a fegyverkezés csökkentése  a megszállt területek kiürítése Európában  a török uralom alatt levő népek autonóm fejlődésének biztosítása  független Lengyelország  Népszövetség felállítása a béke biztosítására  a nemzeti elv érvényesítése a határok meghúzásakor  Ausztria-Magyarország népei részére önálló fejlődési lehetőség 1918 január 18-án Párizsban megnyílik a békekonferencia. Az egész konferencia a revans hangulatában telt (pl. a helyszín: a tükörterem, Németország 1871ben, ugyanezen a napon itt kiáltotta ki a császárságot) A vesztes országok nem vehettek részt a tárgyalásokon, egyetlen

lehetőségük a békediktátum aláírása volt. 27 állam vett részt Az öt nagyhatalom miniszterei és külügyminiszterei alkották a Tízek Tanácsát. Ez a tanács felügyelte a több mint ötven bizottság munkáját. A győztesek ötösfogatát az Egyesült Államok, NagyBritannia, Franciaország, Olaszország és Japán alkotta Az európai ügyekben a "Négy Nagy" , Wilson, Lloyd George, Clemenceau és Orlando döntött. Békecélok:  Anglia igényt tartott a német gyarmatokra, a német tengeri hatalom megtörésére, de nem akarták azt sem, hogy Franciaország lépjen Németország helyére a kontinensen.  Franciaország a német uralom teljes körű, és hosszú távú megtörését szerette volna. Ezt az utódállamok támogatásával akarta elérni.  Olaszország területeket akart szerezni, valamint a Földközi-tengeren vezető nagyhatalommá előlépni.  Egyesült Államok: csak a távolkeleti, a szibériai valamint a dél-amerikai

területeken volt érdekelt. A német békeszerződés aláírása után ki is vonult a tárgyalóteremből A szerződések ún. békediktátumok, a veszteseket egyszer meghallgatják, de nem változtathatnak a feltételeken, csak az aláírás marad a számukra. 1919 június 28-án aláírták a német békeszerződést. Ennek értelmében Elzász-Lotharingia visszakerült Franciaországhoz, de kapott területeket Dánia és Belgium is. A Saar-vidék a Nemzetek Szövetsége felügyelete alá került, de 15 év múlva népszavazást kellett kiírni hovatartozásáról. A Rajna-vidéket demilitarizálják Danzig(Gdansk) szabad város lesz ( tengeri kiutat biztosít Lengyelországnak ), az összeköttetést biztosító folyosó kettévágja Poroszországot. Lengyelország megkapja Nyugat Poroszország, Felső Szilézia valamint Pomeránia egy részét. Németország elveszti összes gyarmatát is A Rajna bal partja valamint Köln, Koblenz és Mainz 15 évire szövetséges megszállás

alatt marad, kiürítésük a német jóvátétel teljesítésétől függ (23-ban megszállják, a Ruhr-vidéket, mert a németek nem fizetnek). Leszögezték, hogy Németország nem csatlakozhat Ausztriához (Anschluss) Németország max. 100 ezer fős hadsereget tarthat meg a belső rend fenntartására, megtiltják a fegyverkezést, az általános hadkötelezettséget, a modern fegyvernemek (repülők, harckocsik) tartását. A jóvátétel összegéről 1921 májusában döntenek (130 mrd márka lesz), azonban a békeszerződés 20 mrd. márka azonnali kifizetésére kötelezte Németországot A békeszerződés természetesen sérti a németeket, megkezdődik a szervezkedés. A katonák félkatonai klubokba, szervezetekbe "mentik át" magukat. Igen fogékonyak lesznek a szélsőséges, revans politika iránt Németország a háború után igen leromlott állapotban van, így nem fogja tudni fizetni a jóvátételt. Emiatt azonban az Antant szövetségesei nem fogják

tudni visszafizetni a háborúban az Egyesült Államoktól felvett kölcsönöket. 1919 szeptember, Saint-Germain-en-Laye-ben aláírják a békeszerződést Ausztriával. Ausztria a korábbi Német-Ausztria nagyságára zsugorodott. A Szerb-Horvát-Szlovén királyság megkapta Krajna és Karintia egy részét, valamint Dalmáciát és Dél-Stájerországot. Lengyelország Galíciát, Románia pedig Bukovinát. Ausztria elismerte az önálló Csehszlovákia létrejöttét, ezzel mintegy 3 millió német került idegen országba. Klagenfurt népszavazással Ausztriánál maradt, míg Sopron Magyarországhoz (leghűségesebb város). Burgenlandot Ausztriához csatolták. 1919 november, Neuilly-ben aláírták a békeszerződést Bulgáriával. Északon és délen kisebb határmódosítások voltak Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén királyság javára. Görögország javára le kellett mondania Macedonia déli részéről, ezzel elvágták az Égeitengertől A szövetségesek már

1917 március 30-án elismerték a független, önálló Lengyelországot, és ezt az 1919 június 28-án aláírt szerződéssel meg is erősítették. A békekonferencián ún. kisebbségvédelmi törvények is születtek Az aláíró országok kötelezték magukat arra, hogy a lakosságnak biztosítják a teljes jogi egyenlőséget. Ezeket azonban nemigen tartják be. 1920 június 4, Versailles (Trianon)-ban aláírják a magyar békeszerződést. Az Antant már a háború alatt jelentős területeket ígért Olaszországnak, Szerbiának és Romániának a támogatásért cserébe. Ennek tudatában a szomszédos országok a háború befejeztével el is kezdték a területeket magukhoz csatolni. A történelmi Magyarország 282 ezer km2-ről 93 ezerre csökkent, a lakosság 20,8 millióról 7,6 millióra. A magyarok 30%-a idegen határok mögé került A hadsereg maximálisan 35 ezer fő lehetett, megtiltották az általános hadkötelezettséget, jóvátételt kellett

fizetni. Megkötések voltak az utak, vasutak és határátkelőhelyek építésében is. A nyersanyagforrások nagy része elveszett, a mezőgazdaság visszaesett, az ipar torzult. Elveszett a só és nemesfémbányák nagy része is Csökken a vasérctermelés, ugyanakkor nálunk marad az ország közepén elhelyezkedő kohászat. A legnagyobb veszteség az erdőgazdaságot érte (16% maradt meg). A közlekedési csomópontok a másik oldalra kerültek, jelentős gondokat okozva. 100 évvel esett vissza a közlekedés színvonala. A mezőgazdaság 1/3-ra, az ipar 1/5-re esett vissza Németországhoz hasonlóan nálunk is igen nagy lélektani hatása volt Trianonnak. Az emberek fogékonyak lettek a revízióra, az ezt hirdető szervezetek nagy támogatást élveztek. Propaganda versek születtek, a reggeleket Magyarország "feltámadásáért" könyörgő imákkal kezdték. Trianon hatásai: A békerendszer egy jól működő piacot darabolt szét. Pl Magyarország fedezte a

nyugat élelmiszerellátásának 90-95%-át, míg cserébe iparcikkeket kaptunk. Kialakulhatott volna egy laza nemzetszövetség a háború után, azonban a felszított nemzeti gyűlölködés határozta meg a politikát, nem pedig a józan gazdasági racionalitás. Jelentősen lecsökken az egymással való kereskedelem (1/4-1/5-re). Az országok inkább nyugatról szerzik be szükségleteiket Csehszlovákia és Ausztria például az Egyesült Államokból. Magyarországon nem volt textilipar, ezért elkezdi fejleszteni elavult nyugati gépekkel, miközben az aktuális húzóágazat már a gép illetve az autógyártás, az elektromos ipar. Az országok féltek a függésbe kerüléstől Visszatérő pénzügyi válságok, kicsi beruházókedv jellemezte a térséget. A betétállomány mindössze 1015%-a a háború előttinek, nagy a szegénység Ausztria és Magyarország nagyösszegű népszövetségi kölcsönöket kap. Ezek igen drágák, azonban bizalmat ébresztenek a

magántőkében is, mérsékelt gazdasági fellendülés indulhat meg. NEVEK II. Vilmos (1859-1941): Német császár Ferenc József (1830-1916): Osztrák császár és Magyar király Karadjorgye: Szerbia Miniszterelnöke. Oroszországgal szimpatizál II. Miklós (1868-1918): Orosz cár Bruszilov: Orosz tábornok.1914-ben a 8 Orosz hads parancsonoka, 1916-ban a D-Nyugati front parancsnoka. Hindenburg: Német tábornok, elnök. VI. Mohamed: Török szultán Kerenszkij: Orosz politikus, miniszterelnök