Történelem | Felsőoktatás » A második világháború Magyarországon

A második világháború Magyarországon A világgazdasági válság után összeomlott a Versailles-ban létrehozott hatalmi rendszer.Németország befolyása fokozatosan növekedettA térség kormányai-kivétel Csehszlovákia-kénytelen voltak Németországhoz közeledni.Tovább rontotta a kisállamok helyzetét,hogy az erősödő Szovjetúnió keletről ugyanolyan veszélyeket jelentett, mint Németország nyugatról:a szélsőséges erők hatalomra kerülését és a függetlenség elvesztését. Horthy és Bethlen mögött álló erők bel-és külpolitikai irányváltást kívántak.Az új miniszterelnök Darányi Kálmán közeledni próbált a Nyugat és Olaszo.feléFellépett az erősödő szélsőjobboldallal szemben is.A háborús veszély közepette Magyaromég mindig az alkalmatlan hadsereggel rendelkezett.Darányi a győri programmal megindította a hadsereg felfegyverkezését, de a magyar hadsereg továbbra is korszerűtlen maradt.Darányi egyre inkább

Németországhoz közeledett és engedni kényszerült a szélsőjobbnak.Így Magyarországon is növelték a nácik tekintélyét. Darányi nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így Horthy Imrédy Bélát nevezte ki mineszterelnökké.(1938)Imrédy még erősebb orientációra tért át,így még erősebbé vált anémet befolyás.Hitler felszólítását a Csehszlovákia elleni kalandorra még visszautasította,de ugyanakkor engedett is, mert kiadták az első zsidó törvényt: (1938)amely az értelmiségi pályán 2o%ban korlátozta az izraelita vallású magyar állampolgárok arányát.Emellett Imrédy nagyobb teret engedett a náci befolyásnak a magyarországi németek körében.(Volksbund) A müncheni konferencián 1938 szeptemberében Németország és Olaszország Magyro.nak ítélte Csehszlovákia magyarlakta területeit(1938 november 2.)A magyarlakta területek 82%a magyar volt,így ez tovább erősítette a nácik befolyását és a revíziót.(első bécsi

döntés) Még 1937ben a Márciusi Front a 48as hagyományokból hívta fel a figyelmet a náci veszélyre.A Nemzeti Akarat Pártja(1935) mely később Nyilaskereszt Párt néven vált ismertté Szálasi Ferenc szélsőjobbellenes fellépései nyomán merült fel.Szálasi alakította meg a hungarista ideológiát.A szélsőjobb felé nyitó Imrédy tömegpártot kívánt létrehozniAz országgyűlés leszavazta.Lemondott,de Horthy újra felkérte,de kétszer vakvágányra siklott így a nagy tapasztalattal rendelkező Teleki Pált nevezte ki miniszterelnökké.(1939-1941) Teleki kísérletett tett a szélsőjobb visszaszorítására,de ugyanakkor fel akarta hazsnálni a németeket a revíziós sikerekhez.Teleki betiltotta a Szálasi Hungarista Mozgalmát és elfogadtatta a parlamenttel a második zsidó törvényt: ami faji alapon állt,akinek két nagyszülője izraelita vallású volt,2o%osküszöbb helyett 12,6 vagy o%ra szorította vissza a zsidók arányát. Teleki ápolni

kívánta az angol kapcsolatokat, íigy 1939ben csatlakozott az antikomitern paktumhoz és kilépett a Népszövetségből.1939 márciusában Hitler bekebelezte Csehországot és létrejött a németbarát Szlovákia.A magyar kormány ekkor Kárpátalja visszacsatolása mellett döntött.Kárpátalja nem kapott önkormányzatot Teleki szerint Németország nem győzhet.így a magyaroknak együtt kell menetelniük velük de nem szabad belépni a háborúba.A magyar fegyveres erőket meg kell őrizni a háború végére.Fegyveres semlegességet hírdetett (1939 szeptember 1) 194O nyarán a szovjetek követelték a románoktól Besszarábia átadását,melyet meg is kaptak.A magyar politika az újabb revíziós lépésekre szánta el magát,melyet a szovjet kormány megértően fogadott.Teleki félt attól,hogy a németek túl nagy árat szabnak a területekért.Magyar csapatokat vonultatott fel a kormány a román határonA németek kívánták jatszani a dötőbíró szerepét.Így

került sor a második bécsi döntésre: (194o.augusztus 3o),amely Magyarországnak ítélte Észak-Erdélyt és a SzékelyföldetEnyhe töbséggel magyarok lakták, de jelentős számú román került magyar fennhatóság alá.Magyarország nem kerülhette el,hogy csatlakozzon a németek,olaszok és japánok által kötött háromhatalmi egyezményhez.(194onovember) Németország növekvő hatalmi súlyát Teleki jugoszláv kormányhoz való közeledésel próbálta ellensúlyozni.194o végén örökbarátsági szerződést írt alá1941 tavaszán a jugoszláv kormányt angolbarát tisztek katonai puccsal megdöntötték.Hitler elhatározta Jugoszlávia lerohanásátA magyar csapatoktól a német csapatok átengedését és katonai részvételt követelt.Az együttműködés visszautasítása szakítást jelentett volna a németekkel,elfogadása pedig ugyaneztnyugati szövetséggesekkel.Teleki öngyilkosságba menekültaz új miniszzterelnök Bárdossy László lett(1941-1942) aki

teljesítette a németek követelését.A magyar csapatok bevonultak a Délvidékre,azzal a megkötéssel,hogy megvárták a jugoszláv állam szétesését.A revíziós politika újabb eredménye a Muraköz,baranyai háromszög és a Bácska visszatérése.(1941április)A visszacsatolt területeken a magyar lakosság csak 4o%a voltAz angolok nem üzentek hadat,demegszakították a diplomáciai kapcsolatokat.Így az ország teljes mértékben német blokk befolyása alá került. Bárdossy helyzete elődeinél sokkal kedvezőtlenebb volt.Aszélsőjobboldal megerősödött.1941június 22én a németek megtámadták SzovjetúniótRománia nagy erőkkel csatlakozott a hadjárathoz és a magyar vezetés attól félt,hogy a románok kedvezőbb elbírálás alá esnek majd.A kormányzó 1941június 26án döntöt a hadiállapotról,a képviselők többsége hozzájárult a magyar csapatok Szovjetúnió elleni támadásához.Ezzel Magyarobelépett a háborúba.A magyarok bevetették a

legjobban felszerelt magyar egységet az ún.gyorshadtestet,amely a harcokban rövidesen elvesztette ütőképességét Bárdossy hadat üzent az Amerikai Egyesült Államoknak.A moszkvai vereséget követően kierőszakolta Ribbentrop és Keitel,hogy 1942ben újabb magyar hadsereget küldjenek a frontra.Tovább romlott a zsidóság helyzete,kiadták a harmadik zsidó törvényt: (1941.aug8),amely faji alapon tiltotta a zsidó és nem zsidók közötti házasságot és nemi kapcsolatot.1942 januárjában Újvidéken a magyar honvédség a partizánakciók megtorlásaként vérfürdőt rendezett.Legyilkoltak több ezer polgári személyt1942 tavaszán menesztette a németeknek engedékeny Bárdossyt a kormány,és helyére Kállay Miklóst nevezték ki,akitől a Németországhoz fűződő lazítást várták.A magyarok körében egyre jobban fokozódott az ellenállás,mivel megingott a győzelembe vetett hitük. Kállay igyekezett új irányt adni a politikának.A második magyar

hadsereg a Donnaál elpusztult.Kállay már a katasztrófa előtt megkezdte a hábrúból való kiugrás előkészítését,előzetes fegyverszüneti egyezményt kötöttek.(1943 Szeptember-október)Ennek értelmében a magyar hadsereg szembefordult volna a németekkel,ha az angol-amerikai haderő eléri az ország határát.Közben a kormány megtagadta Hitler kérését,hogy újabb magyar hadsereget küldjenek a frrtontra. A tárgyalásokról Németország tudomást szerzett.Hitler elvesztette bizalmát Horthyban,ezért a határhoz közeledő keleti front árnyékában a németek megszállták Magyarországot.(1944március 19)Horthy a megszálló németekkel továbi együttműködés mellett döntött.Horthy német követelésre Sztójay Döme kinevezése mellett döntött.Megkezdődtek a németellenes politikusok letartóztatásaÚjabb zsidóellenes intézkedések következtek:kötelezővé tették a sárga csillag viselését,masjd a zsidókat gettókba kényszerítették.Megindult

a vidéki zsidóság deportálása(1944május közepe)Az országba érkező Gestapo és Eichmann-különítmény látott hozzá a „végső megoldáshoz”.Horthy nemzetközi nyomásra nyáron leállította a adeportálásokat. A román átállást követően megnőtt a lehetőség a magyar kiugrásnak is.(1944aug)Azonban a háborúból való kiugrást rosszul szervezték meg.Horthy bejelentette a rádióban a fegyverszünetet a szovjetekkel,de a hadsereg nem kapott egyértelmű parancsot a fegyverletételre.(1944okt15) A kiugrási kísérlet után a nácik hatalomra juttaták a nyilasokat.A nyilasok hozzáláttak a budapesti zsidóság kiirtásához.Megjelent egy kis létszámú zsidó ellenállási csoport isA menlevek kiadásával emberek ezreit mentették meg.Magyarország a nyilas hatalom alat a háború utolsó pillanatáiga harcolt a nácik oldalán.Budapestet több hónapos véres ostrommal foglalták el a szovjetek.(1945december-febr)A visszavonuló német hadsereg

Székesfehérvárnál sikertelen ellentámadást kísérelt meg.A Vörös Hadsereg 1945 áprilisára szabadította fel az országot a náci uralom alól. Közel egymillió embert veszített a háborúban hazánk,a veszteségek felét az elhurcol,legyilkolt magyar zsidóság tette ki.Jelentősek voltak a katonai veszteségek is:doni katasztrófa során.Sokakat hurcoltak el a Szovjetúnióba kényszermunkáraA háború elpusztította a nemzeti vagyon nagyobbik részet:nem maradtak ép hidak,közlekedési eszközök.stbstb