Gazdasági Ismeretek | Környezetgazdaságtan » Környezetgazdaságtan tételek, 2005

Környezetgazdaságtan tételek - 2005 1. Ismertesse a legfontosabb globális problémákat Túlnépesedés, szegénység, éhezés A világ népessége az elmúlt 40 évben közel ugyan annyival nőtt, mint az emberi faj kialakulásától 1990-ig. Népesség növekedés -> életszínvonal emelkedésre irányuló igények nőnek -> termelés, termelékenység gyorsuló ütemben nő -> ökológiai kártételek nőnek -> munkanélküliség fokozódik > társadalmi, politikai, ökológiai instabilitás A hátrányok leküzdését mind a népesség növekedésének mérséklődésével (pl.: születés szabályozás), mind a gazdasági tevékenység jellegének alapvető megváltoztatásával lehetne megoldani Élelmiszertermelés növekedésének lassú üteme A termőföldnek óriási szerepe van, így a változó éghajlat hatásait komolyan kell venni. Csökkennek a fakitermelés lehetőségei, mert a kitermelés mértéke jóval meghaladja a megújulás, telepítés

ütemét. A mezőgazdasági termelés csökkenése aránytalanul nagyobb mértékben a fejlődő régiókban következik be, pedig a népesség növekedése itt pont ellentétes folyamatokat igényelne. Rossz alternatívák a megoldásra: élelmiszer adományok, iparszerű technológiák változatlan átvitele a. csökkennek az agrártechnológiák tartalékai A megművelhető területek terjeszkedése világszerte megállt A marginális termőterületek csak rövidtávon nyereségesek, ezért gazdaságossági okokból felhagyják művelésüket. Lelassult az öntözött területek növekedési üteme és lelassult a műtrágya felhasználás is. b.romlik a természeti erőforrások minősége Egyik oka a környezet pusztulása. (légszennyezés, árvizek, elsivatagosodás, ) Vízkészlet szűkül, szennyeződik A világ vízigénye gyorsabban nő, mint a népesség. Édesvízkészlet: megújuló + fosszilis víztartó rétegben. A készlet szűkülésének okai: túlhasználat,

szennyezettség, süllyedő talajvíz. A vízkészlet átcsoportosítása kiélezi az ellentétet a víz kettős szerepe között: nyersanyag gazdasági célokra + életfenntartó. -> a növekvő gazdasági felhasználás miatt kevesebb jut az ökoszisztéma fenntartására. A vízzel takarékosan kell gazdálkodni: pl víztakarékos wc tartály Veszélyeztetve van a biológiai változatosság Esőerdők írtása-> környezetszennyezés Sziget-elmélet: Élőhely területének csökkentése->élő fajok száma csökken. A fajok sokfélesége, az élőlények génállománya pótolhatatlan kincs. Megfejtésük, hasznosításuk szenzáció lehet. Kipusztulásuk után elvész a lehetőség ezek felhasználására Nincs biológiai változatosság-> nincs szelekció-> nem válogatódnak ki az alkalmazkodni képes élőlények. Erre pedig szükség van, mert nem csak a terület szűkülésével kell szembenézni Elhasználódnak a meg nem újuló természeti erőforrások Az

energia mind a gazdálkodás, mind a globális környezetre gyakorolt hatása miatt kulcstényező. Fosszilis energiahordozók: kőszén-> túlzott szennyezés->széntelenítési folyamat Gondot jelent: egyenlőtlen elosztásuk, olajfüggőség, olajtermelő országok politikai instabilitása. Kutatások: emberiség energiaellátása milyenforrásokból, takarékos eljárásokkal, energiaátalakítással, megújuló energiaforrások alkalmazásával Környezetkárosítás: káros emisszió (közlekedés, fosszilis tüzelőanyagok) légszennyező-> savasodik a környezet (savas esők), levegőbe kerülő széndioxid. Emberiség egészségi állapota veszélyeztetve van Az eltérő gazdasági helyzet és az ebből adódó környezetszennyezés veszélyezteti az ott élők egészségügyi állapotát. + hiányos táplálkozás, gyakori fertőző betegségek, alacsony egészségügyi ellátás. Veszélyeztetnek a nem, vagy lassan lebomló szerves anyagok is a táplálékon

keresztül. 12 legveszélyesebb toxikus anyag: 12POP. Biológiai keveredés: emberek, növények, állatok, javak áramlása kiszélesedett -> fertőző betegségek terjedése + rossz szociális körülmények. Mindezeket megelőzéssel kell elkerülni. Globális éghajlat módosulás, változó légkör Az emberi faj szaporodásának növekedése is hatást gyakorol a biológiai változatosság fogyatkozására Üvegház hatású gázok mennyiségének növekedése -> felmelegedik az éghajlat , tehát a legfőbb károkozó az emberi tevékenység Következmények: - felgyorsul a párolgás -> vízhozam nő, - csapadék csökkenés -> öntözési igény nő, termőter csökken, - tengerszint emelkedik -> partvidékek veszélyeztetettsége - ökoszisztéma veszélyeztetettsége -> nemzetközi egyezmények kellenek 2. Mutassa be a humán és ökológiai világkrízis főbb elemeit Humán világkrízis: túlnépesedés, - népesség egyenlőtlen eloszlása a Földön,

- szegénység, - éhezés, - iskolázatlanság, - analfabetizmus, - gazdag és szegény népek közötti szakadék, - menekültek növekvő tömege, egészségügyi állapot romlása, várható élettartam csökkenése, egyes fertőző betegségek újra megjelenése, - alkohol, drog, dohány fogyasztás rohamos növekedése, globalizáció, - törvényi szabályozások nem megfelelőek. Ökológiai világkrízis: - megújuló természeti erőforrások szennyeződése, degradációja, - meg nem újuló természeti erőforrások kimerülésének veszélye, - termőföldek eróziója, - édesvíz készletek korlátozottsága, vizek szennyezettsége, - biológiai sokféleség veszélyeztetettsége, - erdők gyors fogyatkozása, - ózonréteg vékonyodása, hulladék befogadóképesség korlátozódása, ásványi anyagok és fosszilis energiahordozók véges készletei. 3. Miben fogalmazható meg a biodiverzitás jelentősége? Mit jelent a sziget elmélet? Biodiverzitás: Biológiai

változatosság nélkül nincs szelekció, így nem tudnak kiválogatódni az alkalmazkodni képes élőlények. Az alkalmazkodó képességre nagy szükség van, mert az élővilágot nem csak az élőhelyek beszűkülésével, hanem szennyeződésekkel, üvegház hatással is szembe kell nézni. Sziget elmélet: ha az élőhely területe csökken, akkor az ott élő fajok száma alacsonyabb egyensúlyértékre áll be. 4. Melyek a globális problémák kialakulásának legfőbb okai? Ismertesse ökológiai hatásukat Technológiai kötöttségek: egy adott szükséglet kielégítésére az alternatív lehetőségek közül kiválasztott módszer rövidesen egyeduralkodóvá válik, kiszorít minden más lehetőséget. A bevezetés után gyarapodnak a sikerélmények -> terjeszkedés -> nő a lekötött anyagi és szellemi erődforrások volumene -> a szükséglet kielégítése függővé válik a technológiától. Amikor kiderülnek a hátrányok, akkorra már elterjedt,

beágyazódott, érdekek kötődnek hozzá + kivonja az emberi beavatkozás hatásköréből. Megoldás: a cél folyamatos újraértékelése, hasznosság, kockázat elemzés Pazarló társadalmi fogyasztás: gazdaság fellendülése -> tömegfogyasztás -> életszínvonal emelkedése -> pazarló fogyasztás Pazarlás: rossz minőség, rövid használatra készített bóvlik, eldobható termékek-> lerövidül az idő, amíg a nyersanyagból szemét lesz. Presztízs fogyasztás: sűrű csere, drága csomagolás, fogyasztói hitelek. A pazarló fogyasztás demokratizálódott: míg korábban csak egy kis réteg privilégiuma volt, most az átlagos jövedelmű réteg is megengedheti magának. -> környezeti kártételek Növekedési kényszer: A gazdasági növekedés a társadalmi célok megvalósulásának alapvető feltétele. A társadalmak nem tudnak uralkodni a növekedés felett, ki vannak szolgáltatva nekik A növekedést megszakító megtorpanások és

visszaesések, melyek egyre gyakoribbak, lázas keresésre ösztönzik a társadalmakat. Az elemzők szerint maga a növekedés a jövő válságainak oka > az ökológiai világkrízis egyik fő oka a gazdasági növekedés jelenlegi formája Megoldás: másféle növekedés kell hosszú távon -> mélyreható társadalmi és gazdasági változások kellenek. 5. Jellemezze a légkör környezeti problémáit A levegő környezetünk egyik legfőbb eleme, a szükséges mennyiségben ls minőségben kell rendelkezésre állnia. Légkör szerkezete: A légkör alsó rétege a troposzféra, itt zajlanak az életfolyamatok. A következő réteg a sztratoszféra, alsó részén képződik a sztratoszférikus ózon. Légkör összetétele: A talaj közelében lévő ózonnak a környezetre nézve több káros hatása is van. A szén-dioxidnak (Föld légkörében lévő változó komponens) is jelentős szerepe van, de ha növekszik a légkörben a sz-d aránya, akkor az

felmelegedéshez vezet. Levegő fizikai állapotjelzői: levegő hőmérséklete, légnyomás, nedvességtartalom, felhőzet mennyisége, látótávolság, szélsebesség, szélirány. Környezetszennyezés: Az anyagok, energiák gyorsabb ütemű áramlása a környezetbe, mint ahogy azt a környezet fel tudja dolgozni. - Emisszió: különböző szennyező anyagok időegység alatt történő levegőbe bocsátása, mely forrása szerint lehet pontszerű és diffúz, - Transzmisszió: szennyező anyagok ülepedése, hígulása, elkeveredése a levegőben. - Imisszió: szennyező anyagok koncentrációja, - Hőmérsékleti inverzió: szmog, füstköd létrejöttét eredményezi, ha olyan inverziós réteg alakul ki, melynek hőmérséklete magasabb az alatta fekvő rétegnél 6. Mutassa be a légszennyezés elleni védekezés aktív és passzív módszereit Aktív (preventív) megelőző módszerek Cél: szennyező anyagok keletkezésének megakadályozása környezetbarát

technológiákkal, azaz zárt rendszerben. 1. proaktív módszerek: célravezetők, hatékonyak 2. reaktív módszerek: meglévő technológia mellé épített módszerek, melyek nem engedik a keletkezett szennyező anyagot a légkörbe jutni. Drága megoldás Légyszennyezést csökkentő néhány eljárás: száraz porleválasztás, nedves gáztisztítás, kéntelenítés, biológiai légtisztítás, stb A tisztítás mértékét nemcsak a gazdaságossági megfontolások, hanem levegőtisztaság – védelmi előírások is meghatározzák. Tisztítás jellege: szennyező komponensek kevésbé ártalmas anyagokká való átalakítása, szennyező anyagok hasznosítható anyaggá való átalakítása, szennyező komponensek feldúsítása -> nem kerülnek a környezetbe. Passzív (utólagos) módszer Szennyeződéseket úgy juttatni a környezetbe, hogy kibocsátásuk az imissziós normák szintje alatt legyen. pl. magas kémény építése, zöld erdősávok telepítése,

környezetvédelmi bírság kiszabása 7. Mit értünk vízgazdálkodáson és melyek a legsúlyosabb problémái? Hidroszféra: szilárd, folyékony, gáz halmazállapotú víz összessége. Vízgazdálkodás: A természet vízháztartásának a társadalmi szükségletekkel való optimális kapcsolatának megteremtése. Ipar: oldószer, tisztítószer, szállító-közeg, tisztító-mosóközeg. Feladata: vízszükségletek mennyiségi és minőségi kielégítése, illetve vízkárok elhárítása. A beszűkült vízkészletekből és a szennyvízkezelésből adódó feladatok szorosan összefüggnek. Jó minőségű víz visszanyerése a megfelelően gyűjtött és tisztított szennyvizekből. A tengerek és óceánok vize is jelentősen romlik, hiszen a folyókból és hajókból nagy mennyiségű szennyeződés kerül bele. A pusztuló planktonok nélkülözhetetlenek a Föld oxigén-mennyiségének újratermelésében. Rablógazdálkodás: az élővizek vesztenek biológiai

értékükből. 8. Milyen vízminősítési szempontokat ismer? Ismertesse legfontosabb jellemzőiket! A víz minőségét fizikai, kémiai, biológiai és bakterológiai vizsgálatokat lehet meghatározni. Meghatározása lényegében a szennyező anyagokkal való terhelés megállapítását jelenti. - Kémiai jellemző: só, oxigén, szerves anyagok, szervetlen anyagok, nitrogén vegyületek, foszfor tartalmú anyagok, mikroszennyeződések, - Fizikai tulajdonságok: hőmérséklet, radioaktív szennyeződés, - Biológiai minőség: ökoszisztéma létrehozása, fenntartása - Bakterológiai tisztaság: koli számmal jellemzik: kórokozó baktériumok (járványok), vírusok 9. Milyen főbb szakaszokra bontható a szennyvízkezelés? Ismertesse az egyes szakaszokat 2 lépcsőben zajlik. - ipari, lakossági, mezőgazdasági szennyezett vizek összegyűjtése, eltávolításuk az emberi környezetből - megtisztítás, visszavezetés a természetbe. Összegyűjtés: csatornázás.

Lehet egyesített (csapadék+szennyvíz), és elválasztó rendszerű Tisztítási: 1. elsődleges, mechanikus: derítés, ülepítés, szűrés; 2 másodlagos, biológiai: áramoltatás, levegőztetés, ; 3. harmadlagos, kémiai: ioncserélés, desztilláció, Hagyományos: háztartási szennyvizek tisztítás nélküli talajba engedése -> környezetvédelmi szempontból kifogásolható. A talaj öntisztuló képessége nem képes elbánni a lebontatlan szerves anyagokkal. Ahol ez mégis elkerülhetetlen, ott nagy területen kell szétszórni, és megelőzni, hogy a kutak vizébe jusson. Tározás: ülepedés után csökkent szennyeződéstartalmú víz érhető el. Mesterséges levegőztetés: buktatógátakkal 10. Mutassa be a talajszennyező forrásokat! 1. Természetes eredetű: erózió (termőtalaj lemosódás), defláció (szélmozgások okozta károk) 2. emberi tényező által eredő - sokkal nagyobb problémát jelent, mint az 1-es a. mezőgazdasági eredetű emisszió

Az élelmiszerhiány leküzdéséhez új mezőgazdasági módszereket kezdtek alkalmazni: nagyüzemi állattartás, nagyüzemi növénytermesztés -> vegyi anyagok nagy mennyiségű felhasználása A természetes eredetű trágyázás visszaszorulásával megnőtt az igény a műtrágyák után. Használata rövid távon kedvező, de hosszú tá hatása káros lehet (gyomnövények gyors fejlődése, csökken a növények beltartalmi értéke, vizek elnitrátosodnak, talaj elsavanyodik). Ökuakkumuláció: táplálékláncon keresztül ható toxikus szerek. Géntechnikai módszerek (előnyök: ellenállóbb, tűrőképesebb növények, vírus rezisztancia, hátrányok: kevéssé ismert az idegen gének hatása). Túlöntözés: szikesedés b.ipari eredetű emissziók - nagy mennyiségű melléktermék, hulladék, - légkörbe bocsátott szennyező anyagok: savas esők, talajszennyeződés, olajszennyezés c. egyéb szennyezések - közlekedés: gépkocsi kipufogógáz, -

szintetikus mosószerek - hulladékok 11. Melyek a talajszennyezés elleni védekezés fő típusai? - preventív technológiák: szennyeződés kis mértékűvé csökkentése, - talajszennyezési károk elhárítása 1: vegyszermentes mezőgazdaság – bioélelmiszerek - kártevők és ellenségeik közötti harmónikus egység fenntartása természetes módszerekkel, - tápanyag pótlás (komposzt, szerves trágya, - ökológiai lánc helyreállítása biológiai módszerekkel, - megelőzés: - erős, egészséges növények ültetése (ellenállóság), - termékeny talaj, - megfelelő mikroklíma, - talajcsapda, egyéb csapdák - biológiai növényvédelem: a biológiai érték, aroma megőrzése, tartósítás megfelelő módszerekkel, mesterséges anyagok kerülése 2: a. talaj kiterm-e, talajcsere b. szenny talaj tisztítása (in-situ-helyszínen, ex-situ) talajvíz szennyezés megállapítása, kapszulázás (teljes elzárás), talajmosó eljárások (mosóanyag

összegyűjtése), mikroorganizmusokkal történő tisztítás, öröklött szennyeződések eltávolítása. 12. Hogyan csoportosíthatók a hulladékok és mi jellemzi a fő típusokat? Termelési hulladékok – termelői, feldolgozói, szolgáltatói - Halmazállapot szerint: szilárd, folyékony, iszap-szerű, - Eredet szerint: ki bocsátja ki, - Környezeti hatás szerint: veszélyes, nem veszélyes Települési hulladékok - Halmazállapot szerint: szilárd, folyékony, iszap-szerű Veszélyes hulladékok – káros hatást fejtenek ki az emberre és az élővilágra - Különösen veszélyes, fokozottan veszélyes, mérsékelten veszélyes Egyéb hulladékok – külön feldolgozást, ártalmatlanítást tesznek szükségessé Keletkezési hely szerint: - Települési: háztartási, városi, intézményi, , - Iparági: közlekedési, bányászati, Mezőgazdasági: növénytermesztés, állattenyésztés, Speciális: kórház, tűzveszélyes, radioaktív, 13. Melyek a

hulladékgazdálkodás legfontosabb körny.védelmi kérdései? Jellemezze a gazdálkodást! Hulladékokból adódó környezeti károk csökkentésének lehetőségei: 1. A hulladék kezelés javítása ( égetésnél a füstgázok tisztítása , az égetési maradványok nagyobb arányú feldolgozása , a deponálási előírások szigorúbb betartása) 2. A hulladékból hasznosítható anyagok fokozott , ismételt felhasználása , széleskörű másodnyersanyag feldolgozása szelektív gyűjtéssel 3. Hulladékok csökkentése a termelés és a fogyasztás során, gátló tényező: magas beruházási költségek Papírhulladék hasznosítás (gyűjtés-> válogatás-> osztályozás-> ) Műanyagok elkülönítése (szelektív gyűjtés) Használt autógumik környezetbarát megsemmisítése, átalakítása a hasznosításhoz Üveghasznosítás (újratöltés, beolvasztás: palack, üvegtábla, útépítés, beton, üveggyapot) Állami, jogi szabályozás: termékdíj

14. Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát , követelményeit , alapelveit ! Fenntartható fejlődés: olyan fejlődés ,amely biztosítja a jelen szükségleteinek a kielégítését, anélkül , hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek a kielégítését. Követelmények: - megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb, vagy megegyező legyen megújuló képességük mértékével, - kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme - kimerülő erőforrások megújulókkal való helyettesíthetősége, - technológiai haladás határoz meg. - hulladék keletkezésének üteme kisebb, vagy megegyező legyen, mint a környezet szennyezés – befogadó mértéke. Alapelvek: Betartásuk hasznos az emberiség számára. 1. figyelem és gondoskodás az életközösségekről, 2 az ember életminőségének javítása, 3 a Föld életképességének és diverzitásának megőrzése, 4. meg nem újuló erőforrások

használatának minimalizálása, 5. a Föld eltartó képessége által meghatározott keretein belül kell maradni, 6 az emberek magatartásának megváltoztatása, 7. közösségek saját környezetükről való gondoskodása, 8 integrált fejlődés és a természetvédelem nemzeti kereteinek biztosítása, 9. globális szövetség létrehozása 15. Vázolja az ökológiai közgazdaságtan lényegét , jellemzőit ! Célja az ökológia és a gazdaság összefüggéseinek megértése a fenntartható fejlődés érdekében. Az ökológiai közgazdaságtan megközelítése : OUTPUT GAZDASÁG TERMÉSZET INPUT GAZDASÁG Hagyományos közgazdaságtan 1 TERMÉSZET Erőforrásgazdaságtan 3 Szennyezés- 4 gazdaságtan Hagyományos ökológia 2 1: gazdaság szereplőinek egymás közötti kapcsolatát vizsgálja, 2: ökoszisztémák és elemeik kölcsönhatásait vizsgálja 3: megújuló és kimerülő erőforrások gazdaságos felhasználásával foglalkozik. Input:

természeterőforrások, output: gazdaság/termékek, szolgáltatások 4: környezet szennyezés megelőzése, elhárítása, hatásainak csökkentése. Az ökológiai közgazdaságtan mind a négy terület átfogja. Az ember és környezetének egyéb szereplőit egy rendszerben vizsgálja. 16. Sorolja fel és értelmezze a környezetvédelem szabályozórendszerével szemben támasztott követelményeket ! A környezetvédelemi szabályozás célja : hogy a gazdálkodó szervezetek olyan módon folytassák tevékenységüket , hogy a környezet állapota a megfelelő minőségben fennmaradjon. Ha ezt a célt meg akarjuk valósítani a következő követelményeknek kell megfelelni:, tehát bizonyos környezeti minőségre vonatkozó normákat mindenki betartson. 1. javuljon, vagy ne romoljon a környezet állapota -> megengedhető szennyezés mértékének meghatározása 2. ellenőrizni és mérni a gazdálkodó szervezetek környezetszennyezését 3. szankciókat kell kidolgozni

a normákat nem teljesítőkkel szemben 4. korszerűbb beruházásokra, környezetbarát technológiaváltásra, ösztönző a szankciók meghatározása 5. környezetminőség lehető legkisebb társadalmi ráfordítással való elérése 6. a piac sehol sem tökéletes, így a szabályozásnak illeszkednie kell a már működő szabályozó mechanizmusokhoz 7. politikailag elfogadható legyen, 8. igazodjon a változó gazdasági körülményekhez 9. legyen áttekinthető 10. képezzen finanszírozási alapot egyes környezeti feladatok ellátására, illetve orientálja a gazdasági élet szereplőit 17. Mi a környezeti szabályozás célja, milyen eszközei vannak? Az, hogy a gazdálkodó szervezetek olyan módon folytassák tevékenységüket, hogy a környezet állapota a megfelelő minőségben tartósan fennmaradjon és a normákat mindenki betartsa. Közvetlen vagy normatív szabályozás Közvetett vagy gazdasági szabályozás: 18. Jellemezze a közvetlen (normatív)

szabályozást Ismertesse előnyeit és hátrányait A legelterjedtebb szabályozási forma: Legfontosabb eszközei a normák. A környezeti normáknak 4 kategóriája van: 1. célok: társadalmi konszenzus eredménye, és azt tükrözi, hogy a társadalom mekkora anyagi áldozatot hajlandó és képes vállalni a környezet védelmében. 2. Kritériumok: Bizonyos műszaki paraméterek előírása 3. Immissziós normák: adott térségre vonatkozó, még elfogadható szennyeződése a környezeti elemeknek 4. Emissziós normák: ezeken keresztül szabályozható a környezetminőség Normákon alapuló hatósági szabályozások: a. Nyílt tiltás: norma szintje feletti szennyezés jogtalan, b.Engedélyeztetési eljárás: új váll létesítésekor a kapcs tervek, technológiák engedély c. Normák állítása: normák állítása, betartásának ellenőrzése, kikényszerítése, szankcionálás d.Szankcionálás: bírság fizetés a határértékeket túllépők, illetve

szabálysértők esetében Hátrányai: magas adminisztrációs költségek, a normák mértékének megállapításának nehézségei, körny védelmi fejlesztésre ösztönzés hiánya. Norma alattiak ingyen rombolják a környezetet 19. Mutassa be a közvetett (gazdasági) szabályozás formáit, sorolja fel előnyeit, hátrányait ADÓ, DÍJ, ILLETÉK, JÁRULÉK: Pigou féle adó: a termelés alacsony magánköltségét a kivetett adóval megnöveli. Gy az megegyezik, vagy közelít a társadalmi költséghez, így próbálja meg biztosítani az optimális erőforrás elosztást. Hátránya: az okozott kár nagyságának felbecslése komoly nehézség; azt feltételezte, hogy egységnyi termelés egységnyi szennyezéssel jár, ezért a tremelést adóztatta meg, pedig a termelés különböző szennyezés-kibocsátással járhat. Kibocsátási díj, adó: A kibocsátás minden egysége után kell fiztetni -> szennyezés csökkentésére való ösztönzés. Előnyei: rámutat,

hogy ugyan azt az eredményt más módszernél kisebb összköltséggel képes elérni, módosítja a költségelosztást, diffúz szennyezőkre is alkalmazható. Hátránya: a díj megállapítása bonyolult feladat. Cél: pénzügyi alap valamely környezetvédelmi tevékenység megvalósítására.á-a szennyező termeléssel okozott kár alapján kivetett Pigou féle adó, mert a termelő költsége kisebb mint a társadalom költsége, hisz a károkat a társ.szenvedi el A díj csak a normatíván felüli szennyezésért fizet. TÁMOGATÁS: dotáció: a környezetbe ki nem bocsátott szenyezőanyag fejében kapható, illetve környezetvédelmi célú beruházásokra. Adókedvezmény: szigorúbb normáknak való megfelelés tönkremenetel nélkül Állami kölcsönök,kamatkedvezmények: előny: ösztönző, rövid távon. Hátrány: nem használják fel kellő hatékonysággal. Hosszú távon pl: az autó így olcsóbban kínálható, de keresletének növelése elősegíti a

környezet túlterhelését. LETÉT-VISSZAFIZETÉSI RENDSZER: A potenciális károkozóra illetéket vetnek ki, és fizetés formájában támogatást adnak rá, ha bizonyos feltételek teljesülnek. 20. Vázolja a környezetvédelem szabályozásának magyarországi gyakorlatát Magyarországon a környezet védelmének kérdésével legmagasabb szinten az Alkotmány foglalkozik: a környezet különböző elemeinek szabályozását összefoglaló egységes környezetvédelmi törvény. 1995: tv., mely –  szabályozza a környezetvédelem fő kérdéseit, és megválaszolásukat szolgáló jogi megoldásukat,  kijelöli a környezetvédelemmel kapcsolatos jogi követelményrendszert,  meghatározza a környezet védelmével kapcsolatos intézkedési és felelősségi rendszer alapjait. A konkrét esetek kezelésére vonatkozó utasításokat a környezetvédelem egyes részterületeivel foglalkozó szabályozásaok valósítják meg. Környezetvédelemmel kapcsolatos

törvények:  föld, víz, levegő, élővilág, táj, épített környezet védelme,  bányászat, energiára is kiterjednek,  előírják a feladat- és hatásköröket: környezetvédelmi szervezetek. 1995 – 1976: - jóval részletesebb,  megújult gondolkodásmódot tükröz,  környezetvédelmi intézményrendszer kiépítése, illetve az intézményesítési folyamat alapja,  védelem-megóvás helyett megelőzés EU,  alapelvek: felelősség – kár, együttműködés, tájékozódás, tájékoztatás alapelvei,  kibővült: + veszélyes anyagok és technológiák, + hulladékok, + sugárzások. Állam szerepvállalása: állami szervezetek környezetvédelmi feladatainak meghatározása:  Országgyűlés és a Kormány környezetvédelmi tevékenysége,  Felelős miniszter feladatai,  Nemzeti Környezetvédelmi Program alapszabályai,  Országos Környezetvédelmi Tanács működésének alapszabályai Országgyűlés: Nemzeti

Környezetvédelmi Program elfogadása, végrehajtásának értékelése, Környezeti jelentések elbírálása, Kormány + helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatinak meghatározása Kormány: A Program értékelése és Országgyűlés elé terjesztése, jóváhagyása, Program véghezviteléhez szükséges pénzeszközök előteremtése, Állami környezetvédelmi feladatok végrehajtása, Tanács: Kormány mellé rendelt tanácsadó szervezet, Kormány munkájának segítése. A gyakorlatban még nem teljes egészében valósultak meg. Önkormányzat: területi környezetvédelmi feladatok végrehajtása. Gazdasági alapok: környezetterhelési díj, igénybevételi járulék, termékdíj, betétdíj. Környezetvédelmi igazgatás: - környezetvédelmi hatósági feladatok ellátása, - környezethasználat feltételei, engedélyezés, - környezeti hatásvizsgálat, - környezetvédelmi felülvizsgálat és teljesítményértékelés Környezetvédelem szabályozásának

követelményei: - rendszerváltást megelőző természeti erőforrások pazarló és környezeti elemeket károsító gyakorlat megváltoztatása, - környezet korábbi állapotának helyreállítása, - gazdasági konszolidáció megteremtésének elősegítése, - EU törvénykezésével való összhang megteremtése