Középiskola > Műelemzések > Rokonok című regény és film összehasonlítása

A háború vége után a ’20-as, ’30-as években Móricz új téma felé fordult. A dzsentritéma jelenik meg nála. Úgy gondolta, hogy a dzsentrik lehetnek azok az emberek, akik irányítani tudnák az országot, és gazdaságilag fel tudnák virágoztatni. A dzsentrikben keresi azt az erőt, ami talpra tudná állítani az országot. Megpróbál bennük bízni és olyan embereket mutat be, akik a kornak megfelelő problémákat próbálják legyőzni.

1932-ben írta meg a Rokonokat. Ebben a regényben már nem táplál bizalmat, végleg leszámol a dzsentrivel. Ez a regény a teljes kiábrándulás, a teljes illúzióvesztés regénye. Itt végleg szakít a dzsentritémával és azzal az elképzeléssel, hogy az uralkodó osztály tagjai közt akadhatnak becsületes, a nép sorsáért felelősséget érző emberek.

A mű témája egy képzeletbeli alföldi város urainak leleplezése az új főügyész hivatali pályafutásának bemutatásával. A történet hátterében a gazdasági világválság áll. Ez minden esemény elindítója.

A főszereplő Kopjáss Istvánt a filmben Csányi Sándor alakítja. Kopjáss egy elszegényedett dzsentricsaládból származott. Azelőtt, hogy megválasztották volna főügyésznek, kultúrtanácsnok volt.

Egy tiszta múltú fedhetetlen ember, ezért választották meg főügyésznek, aki által el tudják tusolni a sertéstenyésztő botrányos ügyét. Megválasztásáig művelt és széles látókörű volt, aki kemény és szigorú kritikát mondott a város urairól.

Harmonikus családi életet élt. Két fia volt. Felesége Szentkálnay Lina. Meglehetősen közönségesnek tűnik, de kiderül, hogy az, amit ő képvisel az a valóság. Félti a férjét, fél attól, hogy mibe fogják belekeverni.

Kopjáss mindent elmesél feleségének, megbízik benne. Tőle szokott tanácsot kapni, amiket vagy elfogad vagy nem. Hisz azt mondja, hogy „Lina okos asszony”. Lina unokatestvére Szentkálnay Magdaléna, Boronkay felesége. Kopjáss rajong érte, ezt mondja róla: „A faj kitenyésztett, szinte egzotikus virága”. Kettősség jellemzi magánéletét. Amikor kilép egy napon az otthonából, arra gondol, milyen ócska régi háza van. Az utca is csúnya és büdös lesz számára. Sajnálni kezdi eddigi életét, rájön, hogy benne megvan az úri élethez való adottság. A gondok ott kezdődnek, hogy megjelennek a rokonok; Berci bácsi, Kati néni és a többiek.

A film eltérő módon kezdődik, mint a regény. Egy idilli családi reggelivel kezdődik. Továbbá a filmen láthatjuk magát a szavazást és az ünneplést, amit a regényben csak a főhős emlékeinek leírásából tudunk.

A film ezután kisebb eltérésékkel ugyan, de követi a regényt. A film pontosan követi a Móricz által megírt párbeszédeket is. Kopjáss gondolatai a filmben is elhangzanak úgy, mint a könyvben. Csányi Sándor ajka nem mozog, mi nézők csak a gondolatait halljuk, ugyanúgy, mint a könyvben. A rokonok látogatása is pontosan olyan sorrendben történik, mint a regényben. Rendkívül jól választották meg a szereplőket. Nagyon tehetségesek és kifejezően játszanak. Szinte mindegyik rokont megformáló színész törekszik arra, hogy úgy formálja meg az adott személyt, ahogy a könyvben szerepel. Berci bácsit éppolyan nyájasan és találóan adja vissza a színész, mint ahogy az meg van írva. Az elképzelésemnek tökéletesen eleget tett a színész választása és játéka. A regény alapján ilyennek képzetem el.

A filmben Lina és Magdaléna alakját bevillantja a rendező. A két nőalak: Lina a boldog asszony, Magdaléna a megközelíthetetlen szépasszony.
A filmben Kopjáss álmában megjelenik egy vonat, ő mindig szalad utána, hogy elérje és fölkapaszkodik rá. Ez azt jelképezi, hogy még mindig megúszta a dolgokat. Még mindig nem terhelheti őt felelősség semmiért.

Fölutazik Pestre és itt rájön arra, hogy semmivel sem különb ez a hely, mint az ő városa. Itt is ugyanolyan korrupció van. Hazafelé menet rájön arra, hogy hogyan élt és megpróbálja jóvátenni azt. Sürgősen elkezd foglalkozni a sertéstenyésztő ügyével. Rájön, hogy a város vezetői mind benne vannak ebben az ügyben.
Álmodik újra a bál előtt a filmben és itt már nem éri el a vonatot. Ez sejteti, hogy nem lesz jó vége a történetnek.

A bál estéjén parancsot rendelnek el, az összes irat eltűnik. Kopjáss ezt jelenti a polgármesternek, és magyarázatot követel tőle. A polgármester elmondja neki Berci bácsi csalását a szénnel. Kopjáss teljesen összeomlik.

A filmben kimegy a telepre és meglövi magát. Itt meghal, a regényben viszont az irodájában lövi meg magát és itt nem derül ki, hogy meghal-e vagy nem. Nem tudott megbirkózni a problémával, ami elé állt. Móricz itt számol le véglegesen a dzsentritémával.

Szerintem a regény elolvasását nem lehet helyettesíteni azzal, hogy megnézzük a belőle készült filmet. A filmben muszáj kihagyni néhány fontos elemet, mert különben nagyon hosszúra nyúlna. Van amikor a film teljesen más szemszögből mutatja be a művet és nem biztos, hogy ezt meg lehet érteni a mű elolvasása nélkül.

Sajnos manapság rengeteg diák csak a filmet nézi meg és nem olvassa el a regényt, pedig a regény elolvasásával bővül a szókincsünk, és ezáltal sokkal választékosabban tudnának beszélni. Szerintem fontos, hogy sokat olvassunk, hiszen a javunkra válhat.

Az anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.

Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.

A klasszikus verzió: A hangya a forró nyarat szorgalmasan végigdolgozta, építgette, szépítgette házát, és élelmet halmozott fel felkészülvén a kemény télre. A tücsök úgy gondolta, a hangya bolond, és végigmulatta a nyarat. Eljött a tél, a hangya nem fázott és nem éhezett, ám a tücsök élelem és szállás híján a hidegben lelte halálát.

• Fendrik Bertalan - Móricz Zsigmond, Rokonok / 2007, 5 oldal
  
  
• Rokonok - A regény és a film összehasonlítása / 2007, 2 oldal
  
  

Jelentősége Költő, dráma, regény és esszéíró, műfordító. József Attila generációjához tartozik. Életművében a népi, nemzeti és egyetemes értékek ötvöződnek. Egyfajta morális igényesség jellemzi művészetét. Szerepe a ’45 utáni magyar kultúra arculatának kialakításában meghatározó. Élete 1902-ben született Rácegrespusztán. Ősei cselédek...

Radnóti Miklós (1909-1944) költő, műfordító, a magyar antifasiszta líra kiemelkedő művelője. 1909. május 5-én született Budapesten, polgári család gyermekeként. Anyját születésekor, apját pedig tizenkét évesen vesztette el. Ezt követően gazdag anyai nagybátyja nevelte. Az elemit és a középiskolát Budapesten végezte, majd a csehszlovákiai Liberecben textiltechnikai főiskolán tanult...

Ezidőtájt élethelyzetében a történelmi és az egyéni sors egyaránt negatívra fordult. A kettős veszélyhelyzet, növelte az érzékenységet, és a gondolati tisztázás igényét. Próbálta megérteni, hogy az emberek egyes csoportjai miért cselekszenek önmaguk és az emberiség értékei ellen. Ennek érdekében megkülönböztette az ösztönt és az értelmet, valamint vizsgálta az elidegenedés...