Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » 41 kérdés és válasz a pénzügy témaköréből

41 kérdés és válasz a pénzügy témaköréből 1. A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése  A 19 század utolsó harmadától létezik (nemzetgazdaság között rendszeres irányú pénzügyi kapcsolat)  Az aranypénz és a pénzhelyettesek nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban kialakult rendszerét aranystandard rendszernek nevezzük- stabilitást biztosított az I. világháborúig  A nemzeti pénzpiacon hiány keletkezik aranyból és fölösleg nemzeti valutából, megváltoznak az értékarányok, s rendszer egyensúlya állandóan felbomolhat.  A nemzeti valuták értékingadozása az alsó (kiviteli) és felső (behozatali) aranypont között 2. A Bretton-Woods-i rendszer jellemzői 1944. július 1-22 között tartott nemzetközi pénzügyi konferencián aláírt egyezmény, amely megalapozta a második világháború utáni nemzetközi pénzügyi rendszert. Az egyezmény keretében alapították a Nemzetközi Valutaalapot és a Nemzetközi

Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (Világbank). Az egyezmény keretében határozták meg a dollár kulcsvaluta pozícióját. Ennek értelmében 1 uncia (31,1035 gr) arany egyenlő 35 dollárral A dollár a nemzeti jegybankok számára aranyra átváltható maradt. 3. A Nemzetközi Valutaalap jellemzői és az SDR Cél: a nemzetközi fizetési rendszer szabályainak betartása, fejlesztése és pénzügyi közvetítés  a nemzetközi kereskedelem kiegyensúlyozott növekedésének biztosítása  árfolyam-stabilitás elősegítése  az országok közötti multilateritás fizetési rendszer kialakítása  devizakorlátozások megszüntetésének elősegítése  pénzügyi források biztosítása a tagországok számára A Brutton-Woods-i rendszer részeként jött létre SDR: mesterségesen létrehozott nemzetközi pénz 4. A Világbank (IBRD) jellemzői Bretton-Woods-i rendszer része Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBDR) 1945 Sajátos

multilaterális pénzügyi intézmény, amely fejlesztési intézményként célhiteleket nyújt konkrét beruházásokhoz – alapvetően projektfinanszírozás a feladata, másrészt a nemzetközi hitelpiacon hitelt vesz fel, kötvényt bocsát ki, és hitelközvetítő szerepet tölt be. Az utóbbi időben a szerkezetátalakítás finanszírozása vált központivá. Az IMF és a Világbank között szoros együttműködés alakult ki, hiszen a hitelek folyósításának feltételeit a két intézmény összehangolja. Magyarország 1982 óta tagja. 5. Az európai pénzügyi rendszerek jellemzői European Bank for Reconstruction and Development (EBRD) Cél: tőkét és technikai segítséget nyújtani a közép- és kelet-európai országok magángazdaságainak újjászervezésére. Magyarország alapító tag, s az első projekt jóváhagyására 1991-ben került sor. Az EBRD előnye, hogy első osztályú nemzetközi adós lévén előnyös feltételekkel lehet pénzhez

jutni. Európai Beruházási Bank – EIB Célok:  elmaradott területek fejlesztése, felzárkóztatás  új cégek, vállalatok létrehozása  már működő cégek átalakítása, fejlesztése  több ország érdekét szolgáló fejlesztési lehetőségek teremtése Európai Központi Bank – ECB 1998-ban létrejött a Központi Bankok Európai Rendszere (ESCB), amely az Európai Unió 15 tagállamának jegybankjaiból áll. Nemzetközi Cél: a Fizetések Bankja központi bankok pénzügyi (BIS) kooperációjának – megvalósítása, 1930. a központi bankok tartalékainak kezelése. 6. Maastrichti-szerződés – konvergencia kritériumok Maastrichti-szerződés: meghatározta a gazdasági és monetáris unió kialakulásának célját és pontos menetrendjét. A terv középpontjában a közös valuta állt Konvergencia kritériumok: árstabilitás, költségvetési deficit, államadósság, kamatok, valuták stabilitása 7. Euró – EMU –

ECB Euró: a közös európai pénz. Először számlapénz formájában jelent meg (1999 01 01) majd az euró-zóna országai 2002. 01 01-től a tradicionális nemzeti valuták helyett készpénzként is használják. EMU: 1999. Az Európai Monetáris Unió megvalósításának szakaszai  Euró, mint számlapénz megjelenése, a résztvevő országok valutája és az euró közötti átváltás rögzítése  Az Euró bankjegyek megjelenése, a nemzeti bankjegyek euróra váltása  A nemzeti bankjegyek végleges kivonása a forgalomból ECB: Európai Központi Bank A Maastrichti szerződés értelmében a közösségi monetáris politika irányítását az ECB veszi át. Ugyanolyan funkciókat kell betölteni, mint amelyek a nemzeti jegybank hatókörébe tartoznak. Alapvető feladat az alapcél kijelölése, a stratégia és a jegybanki eszköztár meghatározása. 8. Valuta – deviza Valuta: valamely ország törvényes fizetőeszköze más ország fizetési

forgalmában – idegen ország törvényese fizetőeszköze Deviza: a nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz, külföldi pénznemre szóló, külföldön teljesítendő fizetési kötelezettség 9. Valutaárfolyamok – keresztárfolyamok Valutaárfolyam: valamely valuta egységének egy másik ország pénzmennyiségében kifejezett ára Keresztárfolyam: meghatározásához kiválasztanak egy közvetítő valutát, majd annak alapján határozzák meg a többi valuták közötti arányokat (pl. dollár, euró) 10. Valuták átválthatósága – konvertibilitás Konvertibilitás: valamely pénznem szabad átválthatósága egy másik pénznemre Fokozatai:  Jegybanki szintű  Külső konvertibilitás  De factó konvertibilitás  De jure konvertibilitás  Korlátozott konvertibilitás  Teljes konvertibilitás 11. A valutaleértékelődés hatása Ok: hazai inflációs ráta nagyobb, mint a külföldi inflációs ráta Árkiegyenlítő hatás:

az alacsonyabb árszintű piacokról eláramlik az áru, de egyben többletpénz visszaáramlást idéz elő, az árukínálat csökkenése felhajtja az árakat Differenciáló hatás: differenciálja a külgazdasági ügyletek jövedelmezőségét Terelő hatás: túlértékelt valuta az importot, az alulértékelt az exportot ösztönzi Fedezeti hatás: reális árfolyam esetén várható legnagyobb mértékben a fizetési mérleg egyensúlya Külgazdasági hatás: áruforgalomra, idegenforgalomra, tőkeforgalomra, fizetési mérlegre 12. A valuta felértékelődésének hatása Ok: hazai inflációs ráta kisebb, mint a külföldi inflációs ráta Árkiegyenlítő hatás: az alacsonyabb árszintű piacokról eláramlik az áru, de egyben többletpénz visszaáramlást idéz elő, az árukínálat csökkenése felhajtja az árakat Differenciáló hatás: differenciálja a külgazdasági ügyletek jövedelmezőségét Terelő hatás: túlértékelt valuta az importot, az

alulértékelt az exportot ösztönzi Fedezeti hatás: reális árfolyam esetén várható legnagyobb mértékben a fizetési mérleg egyensúlya Külgazdasági hatás: áruforgalomra, idegenforgalomra, tőkeforgalomra, fizetési mérlegre 13. Devizabelföldi – devizakülföldi Devizabelföldi:  természetes személy, aki magyar hatósági igazolvánnyal rendelkezik  vállalkozás vagy szervezet, amelynek székhelye külföldön van  külföldi vállalkozás külföldön működő telepe Devizakülföldi:  természetes személy, akinek nincs magyar hatósági igazolványa  külföldi székhelyű vállalkozás, vagy devizabelföldi vállalkozás külföldön működő telepe 14. Nemzetközi fizetési formák Átutalás, fizetés váltóval, csekk, előrefizetés, utólagos kiegyenlítés, inkasszó, vinkulált inkasszó, akkreditív, kereskedelmi hitellevél 15. A nemzetközi akkreditív fajtái: Akkreditív: önálló jogügylet, amely keretében a bank

ígéretet tesz az eladónak arra, hogy amennyiben a vevő az előírt határidőn belül az előírt okmányokat bemutatja, saját maga azonnal fizet Fajtái:  halasztott fizetésű  rembours  feltöltődő  Red Claused  Packing credit  Back to Back Credit 16. IBAN Az Európai Unió államaiban 2002 folyamán bevezetésre került az IBAN, az egységes felépítésű nemzetközi bankszámlaszám 17. Az értékpapírok lényege és csoportosítása Értékpapír: olyan okirat, vagy más módon rögzített, nyilvántartott adat, amely a benne tanúsított jog kizárólagos bizonyító eszköze, azaz vagyon értékkel kapcsolatos jogot testesít meg és forgalomképes befektetési eszköz Csoportosítása:  Értékpapírban foglalt jog szerint  Értékpapírok hozama szerint  Lejárat szerint  Átruházási lehetőség szerint  Forgalomképessége szerint  Forgalmi színtere szerint  Kibocsátója szerint  Gazdaságban betöltött szerepük

szerint  Megjelenési formája szerint 18. Az értékpapírok forgatása  Névre szóló értékpapírok átruházása cedálással (engedményezéssel) történhet  Rendeletre szóló papírok átruházása forgatmány útján történik 19. A kötvény lényege – alapfogalmak Kötvény: olyan értékpapír, amelynek kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget, annak előre meghatározott kamatát a kötvény tulajdonosának a kötvényben megjelölt időben és módon megfizeti. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Alapfogalmak:  Adós: a kibocsátó  Hitelező: a megvásárlója, jogosultja  Névérték: a kötvényen feltüntetett összeg  Névleges kamatláb: a kötvényen feltüntetett kamatláb  Futamidő: a kibocsátás napjától a visszafizetésig terjedő idő 20. A kötvények fajtái a hozam és a kockázat szerint  fix kamatozású  változó kamatozású  örökjáradék

kötvény: lejárat nélküli  elemi kötvény 21. Speciális kötvények  visszaírható  átváltható  visszaváltható  opciós  meghosszabbítható  nyitott  előre sorolt  záloggal fedezett  hátrasorolt  fedezetlen  bóvli 22. A kötvény árfolyama Két pénzáram jelenértéke határozza meg kötvény értéke   n Kamat NÉ  t t  1 (1  r ) (1  r ) n 23. A kötvény hozamai Fix kamatozású kötvény hozama: Névleges hozam: évenkénti hozam / névérték Egyszerű hozam: névleges hozam / kötvény árfolyamértéke A lejáratig számított hozam: az átlagos hozam, amelyet a kötvény a kötvényesnek biztosít, ha lejáratig megtartja 24. A kötvény bruttó és nettó árfolyama Nettó ár: az az ár, amelyet a vevő akkor fizet a kötvényért, ha azt a megelőző kamatfizetés napját közvetlenül követő napon vásárolja meg Bruttó ár: az az árfolyam, amelyet a kötvényért akkor kell

fizetni, ha a kötvényt a két kamatfizetés között vásárolják meg – a két kamatfizetés között felhalmozott kamatot is meg kell fizetni 25. A kötvény kamat-árrugalmassága (elaszticitás) kamatrugalmasság  (kötvény tárgyidőáraki árfolyama / kötvény névértéke)  1 (tárgyidőáraki piaci kamatláb / kötvény névleges kamatlába)  1 A kötvényárfolyam a kamatváltozással ellentétesen változik 26. Befektetési jegy – befektetési alap Befektetési jegy: befektetési alap nevében (javára, terhére) a 2001. évi CXX törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel – sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. Korlátozott tulajdonviszonyt testesít meg, tulajdonosai vagyoni jogokkal rendelkeznek Befektetési alap: befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg,

amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel. 27. Jelzáloglevél A jelzálog-hitelintézet által kibocsátott bemutatóra vagy névre szóló, állandó kamatozású, átruházható értékpapír, amelyet a jelzálog-hitelintézet rendes és pótfedezet mellett bocsáthat ki. Ingatlanfedezettel kihelyezett, állandó kamatozású jelzáloghitelek refinanszírozására szolgáló értékpapír. 28. Közraktárjegy A közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított, rendeletre szóló értékpapír A közraktárban beraktározott áruról kiállított, forgatható értékpapír, amely az áru feletti tulajdonjogot testesít meg. 29. A részvény lényege és fajtái / 30 A részvény fajtái Részvény: forgalmazásra szánt lejárat nélküli értékpapír, amely kifejezi a személyeknek a részvénytársaság alaptőkéjéhez való hozzájárulását Fajtái:  elsőbbségi  kamatozó 

törzsrészvény  átváltoztatható  dolgozói  összevont  amortizálódó 31. A részvény árfolyama A cég által elért illetve elérhető profit; az osztalék alakulásától függ alapvetően. Jövőbeni hozamot biztosító pénz, ezért a várható hozamok jelenértékét kel kiszámítani. Amennyiben ismert a DIV (a tervezett osztalék) és változásának várható üteme (g), akkor egy végtelen ideig tartó, azonos mértékben növekvő pénzáram jelenértékét kell kiszámítani. 32. Osztalék A részvénytársaság éves adózott nyereségéből a részvényest egy-egy részvénye után megillető hozam 33. A pénzpiac jellemzői Pénzeszközök rövid lejáratú forgalma. A pénzcsere helyszíne – a pénz önálló piaca A csere szereplői: egyének, intézmények A csere tárgya: milyen pénzt cserél A csere speciális jellege: a szereplők motivációk 34. A pénzpiac eszközei a váltó, kincstárjegy, rövid lejáratú bankbetét és

bankhitel, egyéb 35. Tőkepiac jellemzői A hosszú lejáratú eszközök forgalmára itt kerül sor. Hosszútávú lekötést jelent pl a kötvényvásárlás. A tőkepiac és a pénzpiac között az átjárást a bankhitel jelenti, amely egyik piacnak se része. 36. A tőkepiac eszközei részvény, kötvény, zálogjegy, hosszú lejáratú bankbetét és bankhitel. 37. A pénzügyi piacok csoportosítása  pénz-és tőke  értékpapírpiac  elsődleges és másodlagos  pénzügyi  nyílt és korlátozott  azonnali és határidős közvetítő rendszer intézményei  közvetlen  közvetett tőkeáramlás 38. Koncentrált piacok Aukció: árverés, mely kizárólag a keresletet koncentrálja – a potenciális vevők, az áru iránt érdeklődők licitálással kialakult árakon vásárolnak Tender: kizárólag a kínálatot koncentrálják –egyetlen vevő és potenciális eladók között megy végbe az adásvétel Tőzsde: koncentrált

kereslet és kínálat – szigorú előírások 39. A tőzsde lényege Olyan koncentrált, szervezett, nyilvános piac, ahol helyettesíthető tömegáruk, értékpapírok, devizák adásvétele történik, s ezzel együtt betölti az információ központ szerepét is. 40. A tőzsde gazdasági funkciói  vagyonértékelés  tőkeelosztó  meghatározza a tőkepiaci feltételeket  a nemzeti és nemzetközi gazdaságot összekapcsolja  információ-központosító 41. Össztőke hozama Az össztőke hozama (hozadéka) alatt azt az általában százalékos formában kifejezett jövedelmezőséget értjük, amely megléte mellett az idegen tőke kamatköltségének megfizetése, és a saját tőkét biztosító tulajdonosok osztalék iránti igénye egyaránt biztosítható. össztő .ke hozadéka  saját tő .ke összege i deg en tő .ke összege  saját tő .ke elvárt hozadéka   i deg en tő .ke költsége össztő .ke összege

össztő .ke összege