Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Pénzügyi számviteli ügyintéző kidolgozott tételek

Adatlap

Év, oldalszám:2013, 41 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:3770
Feltöltve:2013. február 02
Méret:293 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

11111 farigo 2017. január 30
  Köszi, nagyon jó és hasznos.
11111 Anonymus 2016. november 25
  Sziasztok!
Én is a 2014-es kidolgozott tételekre lennék kíváncsi!
11111 Anonymus 2015. szeptember 09
  Nagyon jók ezek a tételek. Valahogy nem lehetne hozzá jutni a 2014-es tételekhez? Köszönöm szépen.
11111 KSZRenata 2015. április 09
  Nagyon kidolgozott profi munka. Gratulálok
Esetleg nem lehetne hozzájutni a 2014-es tételekhez is. Köszönöm
11111 btvaleria 2014. május 26
  Remek munka, tömör és minden lényeges információt tartalmaz.

Új értékelés

Tartalmi kivonat

1. tételDefiniálja a gazdpolitikát és a pénzügypolitikát! Határozza meg céljait, feladatait, sorolja fel részterületeit! Beszéljen részletesen a monetáris politika megvalósításának eszközeiről! Sorolja fel a jegybank alapvető feladatait, ismertesse az MNB szervezeti felépítését! A gazdaságpolitika a gazdasági célok kijelölése valamint a célok eléréséhez szükséges eszközök, módszerek és intézkedések összessége.Tudatos és célszerű beavatkozás a gazdaság mozgásába Lehet iránya szerint: - expanzív: ösztönző, támogató, fejlesztő - restriktív: megszorító, visszafogó A gazdaságpolitika célja lehet: Válságkezelés Anti infláció Növekedés orientált Stabilizálás Részterületei : Pénzügy ,- foglalkozás,- jövedelem ,- életszínvonal,-külgazdasági ,- agrár,- szociális, -politika, Legfontosabb része a pénzügyi politika, amely a pénzügyi rendszert szabályozza. Pénzügyi politika: olyan felső szintű

döntések, intézkedések összessége, amelyek meghatározzák a pénzmozgások és pénzkapcsolatokat szabályozásának céljait és eszközeit. Részei: Költségvetési politika (más néven fiskális) Monetáris politika: a jegybank a forgalomban lévő pénzmennyiséget szabályozza Deviza politika A monetáris politika megvalósításának eszközei: a) A refinanszírozási volumen szabályozása refinanszírozási hitelek nagyságának és feltételeinek szabályozásával a központi bank befolyásolni tudja a hitelintézetek műveleteit a refinanszírozási hitel a jegybank által a hitelintézetek számára nyújtott hitel b) Kamatláb-politika (jegybanki alapkamat) az a kamatláb, amelyet a központi bank számít fel a kereskedelmi bankok számára folyósított hitelek után ha refinanszírozási kamatláb megnő, akkor csökkenti a forgalomban lévő pénzmennyiséget c) A kötelező tartalékráta rendszere a kereskedelmi bank a nála elhelyezett idegen forrás után

tartalékolni köteles (tipikusan bankbetét után) a tartalékráta növelése esetén, a pénzmennyiség csökkenni fog d) A nyíltpiaci műveletek a központi bank értékpapírokat (állampapírokat) forgalmaz azzal a céllal, hogy a forgalomban lévő pénztömeget és hitelállományt szabályozza ha értékpapírt vásárol, akkor a forgalomban lévő pénztömege nőni fog ha értékpapírt ad el, akkor a forgalomban lévő pénztömege csökkenni fog e) Napi likviditási tartalék f) Árfolyam-politika A jegybanki feladatok, funkciók: 1. A forint értékállandóságának biztosítása − a forint belső stabilítása azt jelenti, hogy az MNB a „hivatalos felelőse” az infláció alakulásának − a külső stabilitás a forint árfolyamának változatlan szinten tartását jelenti − naponta közzé teszi a forint hivatalos árfolyamait az MNB 2. Készpénz kibocsátása 3. Az „állam bankja” − vezeti az állami költségvetés számláit, lebonyolítja

fizetéseit 4. A „bankok bankja” − a kereskedelmi bankokkal tartja közvetlenül a kapcsolatot befolyásolja a kereskedelmi bankok működését 5. Külgazdasági feladatok − gyűjti a valuta-, deviza- és aranykészleteket 6. Gazdaságpolitikai tanácsadó − köteles az adott ország kormányával együttműködni a gazdaságpolitika kidolgozásában, ill. végrehajtásában Az MNB szervezeti felépítése 1924-ben rendeleték el a felállítását (a jegybank törvény alapján), mely rt formában működik működése van a legszigorúbban szabályozva. Nem elsődleges célja a nyereségszerzése, s nem köteles az Rt. szót használni a jegybanki törvény alapján Állami tulajdonban van, de önálló szervezetként működik, az aktuális kormánnyal csak együtt kell működnie, s nem utasításokat kell követnie. Elnöke a Nemzetgazdasági Minisztérium elnöke.Az MNB szervezetileg több egységből áll Közgyűlés feladata az alapszabály megállapítása

,módosítása, az alap- és tartaléktőke meghatározása, a mérleg, vagyon- és eredménykim. megállapítása, az eredmény felosztása, az igazgatóság választott tagjai, a könyvvizsg. megválasztása, a kiemelt vezetők,vezető szervek tagjai díjazásának megállapítása. Monetáristanács, mely az MNB legfőbb irányító szerve, mely határoz az MNB éves monetáris politikai irányelvekről, jegybanki politika eszközeinek módosításáról. Igazgatóság: végrehajtó szerv, mely segíti az elnököt munkája elvégzésében (tagjai: elnök, alelnök, választott tagok). Felügyelőbizottság, mely ellenőrző szerve az MNB-nek.Az MNB közvetlenül az Országgyűlés alárendelt szerve, elnöke évente beszámol az Orszgyűlnek. Élén az elnök áll, miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki 6 éves időtartamra Alelnököt is MNB részt vesz a kormány gazdaságpolitikai programjának kialakításában. Az MNB együttműködik a Pénzügyi

Szervezetek Állami Felügyeletével 2. tételMutassa be a magyar pénzügyi intézményrendszert! Ismertesse a pénzügyi intézmények típusait! Sorolja fel a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások körét, főbb jellemzőit! Tegyen különbséget a passzív, az aktív és a semleges bankműveletek között! 1987 óta Magyarországon kétszintű bankrendszer van, mely azt jelenti, hogy a jegybank (MNB) közvetlen kapcsolatban a kereskedelmi bankokkal áll, s a többi gazdasági szereplővel nincs közvetlen kapcsolata. MNB Pénzügyi intézmények, melyek üzletszerűen foglalkoznak pénzügyi szolgáltatásokkal. Hitelintézetek Bank Szakosított hitelintézet Pénzügyi vállalkozások Szövetkezeti hitelintézet A pénzügyi vállalkozás olyan pénzügyi intézmény, mely nem foglalkozhat: betétgyűjtéssel nyilvánosságtól visszafizetendő pénzeszköz elfogadásával pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásával Részvénytársasági formában

alapítható pénzügyi vállalkozás, melynek alapításához legalább 50 millió Ft szükséges. A hitelintézet betétet gyűjt és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat végez. Kizárólag hitelintézet jogosult: betétgyűjtésre pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására saját tőkét meghaladó pénzeszköz elfogadására készpénz helyettesítő fizető eszközök kibocsátására A hitelintézet alágai: A bank kaphat kizárólag engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének nyújtására, melynek alapításához legalább 2 millárd Ft alaptőkére van szükség, és részvénytársasági formában kell működnie. A szakosított hitelintézet külön törvény szabályozás szerint jogosult tevékenységének elvégzésére, de a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére nem kaphat engedélyt. Szintén részvénytársasági formában működhet, melynek alapító tőkéjét törvény határozza meg A szövetkezeti hitelintézet (takarék,

illetve hitelszövetkezet) a pénzügyi szolgáltatások közül nem végezhet valuta- vagy devizakereskedelmi tevékenységet (kizárólag saját számlára), nem vállalhat kezességet és garanciát, illetve nem lehet befektetési alap letétkezelője. A hitelszövetkezet a pénzváltást leszámítva csak saját tagjai körében végezheti tevékenységét. Alapításához 250 millió Ft szükséges, és működhet szövetkezetként vagy részvénytársaságként is. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény meghatározza a pénzügyi szolgáltatásokat, a pénzügyi intézményeket, illetve azok tevékenységi körét. A törvény szerint üzletszerűen végzett pénzügyi szolgáltatások az alábbiak: betétgyűjtés: mások pénzének betétként való elfogadása hitelnyújtás: hitel és kölcsön nyújtása bankszámlaügylet: pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása garanciaügylet: bankgarancia vagy bankkezesség vállalása, ha

kötelezettség pénzben teljesítendő készpénzt helyettesítő eszközök: csekk, hitelkártya, utazási csekk kibocsátása és velük fizetési forgalom lebonyolítása értékpapír forgalomba hozatali ügylet: külön jogszabály szerint kizárólag hitelintézet által kibocsátható értékpapír nyilvános forgalomba hozatala széfügylet: értékpapírok, értéktárgyak biztonságos megőrzése értékpapír-letéti ügylet: értékpapír-kezelés, értékpapírletét-kezelés Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: pénzváltási tevékenység bankügynöki tevékenység: pénz- és kölcsönügyletek közvetítése elszámolásforgalmi ügylet: az elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetése pénzfeldolgozás Passzív bankügyletek, azok a tevékenységek, melyek a bankmérlegében passzívaként kerülnek kimutatásra (kötelezettségek). Ilyen például a betétgyűjtés. Aktív bankügylet, ami a bankmérlegében

aktívaként kerül kimutatásra (követelés). Ilyen például a hitelnyújtás Semleges bankügylet, mely a bankmérlegére semmilyen hatással nincsen. Ilyen például a tanácsadás, széfszolgáltatás, pénzváltás Pénzforgalmi szolgáltatások pedig a számlavezetés. 3. tételIsmertesse a passzív bankműveletek célját és fajtáit! Fejtse ki a betétgyűjtés lényegét és főbb csoportjait! Értelmezze a pénz időértékét! Mutassa be a jövőérték és a jelenérték alkalmazásának szerepét, és az alkalmazott módszereket! A hitelintézeti törvény a bankok által végzett illetve végezhető műveletek fogalmát pénzügyi szolgáltatásoknak és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásoknak nevezzük. Ezek lehetnek aktív és passzív bankügyletek Passzív bankügyletek :azok a műveletek, amelyeket a források mértékét és összetételét módosítják, függetlenül attól, hogy tartozásokat, kötelezettségeket fejeznek-e ki, a bank forrást szerez

és pénzeszköz bevonását célzó műveleteiről beszélhetünk. A banknak kötelezettsége keletkezikaz összegyűjtött forrásokat a bank az aktív bankügylet által kihelyezi gazdaságba. Célja, hogy olyan mértékű és szerkezetű forrásokat biztosítson az üzleti bankok számára, mely alapján képesek kielégíteni az ügyfelek pénz és hiteligényeit. Passzív bankügyletek fajtái: • Betétek gyűjtése értékpapír-kibocsátás (kizárólag hitelviszonyt megtestesítő értékpapír) • jegybanktól származó források megszerzése (refinanszírozási hitel) bankközi piacon történő hitelfelvétel A pénzügyi intézmények közül idegen tőkét betétgyűjtéssel csak hitelintézetek szerezhetnek. Betétgyűjtésen értjük a visszafizetési kötelezettség mellett, hozam- vagy kamatfizetés ellenében elfogadott idegen pénz gyűjtését. A pénz feletti használati jogot a hitelintézet szerzi meg a visszafizetés időpontjáig. A betétek

csoportosításai: a) A rendelkezési jogosultság szerint bemutatóra szóló betét (jelenleg már nem funkcionál ez a betétforma) névre szóló, fenntartásos betét (bank az ügyfelet azonosítja): a betét felett a betétes vagy annak meghatalmazottja rendelkezhet b) A betét kezelési-nyilvántartási formája szerint könyves betét (betétkönyv tartozik hozzá) számlabetét (számlalapos betét) takarékbetét (takarékosságra szolgál) értékpapír c) A betét pénzneme szerint hazai fizetőeszközben külföldi valutában/devizában elhelyezett betét d) A futamidő szempontjából rövid lejáratú (max. 1 év) középlejáratú (1-5 év között) hosszú lejáratú (5 évnél hosszabb) e) A kamatozás módja szerint fix kamatozású betét: a lejárt futamideje alatt a kamatláb nagyságát előre meghatározzák változó kamatozású betét: az induló kamatláb valamilyen például a jegybanki alapkamathoz kötik, és csak annak változása esetén változtatják

a futamidő alatt az induló kamatlábat változtatható kamatozású betét: az induló kamatlábat a hitelint.feltételek esetén egyoldalúan megvált f) A betétek lejárata szerint látra szóló betét: tulajdonosa minden megkötés nélkül, bármikor rendelkezhet a számlája felett – kamatveszteség nélkül felmondásos betét: átmenet a látra szóló és lekötött betét között. Az ügyfél bármikor felmondhatja a betétet, de a hitelintézetnek a szerződéstől függően csak bizonyos idő elteltével kell a megbízást teljesítenie lekötött betét határidős betét: meghat.időre lekötik, mely azt jelenti, hogy csak kamatvesztés árán lehet a lejárat előtt felvenni A pénz időértéke azt jelenti, hogy a pénz vásárló értéke változik az idő előre haladásával, mégpedig csökken. Jövő érték: korábbi időpontbeli pénzösszeg későbbi időpontbeli értékét keressük Képlete: C 0 ∗ (1 + r ) Jelen érték: későbbi időpontbeli

pénzösszeg korábbi időpontbeli értékét keressük Képlete: Pv= ct/(1+r )t n = FV n 360 n Kamatos kamat: a kamat összege is tovább kamatozódik (1 évnél hosszabb futamidő esetén mindenképp ezt használjuk) FV = C ∗ (1 + r ) Egyszerű kamat: a kamat már nem kamatozódik tovább (jellemzően 1 éven belüli időtartamra vonatkozik)Képlete: K = C ∗r ∗ Vegyes kamat: töredék évekre egyszerű kamatot, egész évekre kamatos kamatot alkalmazunk Kamatintenzitás (kamatfizetési gyakoriság) Effektív kamatláb: minél többször/gyakrabban tőkésítenek az effektív kamatláb egyre nőni fog reff  r = 1 +   n n 1 + rnom Örökjáradék: fix összegű pénzmozgást mutat az idők végezetéig ( örökjáradék 1 + rinf l C kötvénynél és elsőbbségi részvénynél használjuk) PV = Növekvő tagú örökjáradék: a kezdő járadék összege évi állandó összegben r C növekszik (törzsrészvényeknél használjuk)Képlete: Növekvő

örökjáradéknál r > g PV0 = 1 r−g Banki kamatláb (nominál kamatláb): 1 + rreál Annuitás vele) FV (évjáradék): =C∗ (1 + r ) r állandó n −1 nagyságú = pénzösszeg, mely meghatározott 1  1  PV = C ∗  − n  r ( ) 1 + r ∗ r   ideig jár (bármilyen befektetésnél találkozhatunk 4. tétel Ismertesse az aktív bankügyletek funkcióját! Definiálja a hitelt! Csoportosítsa a hiteleket és mutassa be a hiteldíj tartalmát! Mutassa be a hitelezési eljárás menetét! Az aktív bankügyletek során az üzleti bankok források által szerzet pénzeszközeik jelentős részét ügyfeleiknek, partnereiknek engedik át. A bankok aktív bankügyleteik nagy részét a megismert, megbízható betétesei között bonyolítják le. Aktív bankügyletek: • Hitelezés (magán- és vállalkozási hitelek) • Váltóleszámítolás • Lízing • Faktorálás • Forfait • Követelést megtestesítő értékpapírok

vásárlása • Kötelező jegybanki tartalék • Bankközi betételhelyezés, hitelnyújtás Hitel: pénzeszköz átengedése kamatfizetés ellenében. Hitelek csoportosítása: 1. Hitelfelvő szerint: a) Vállalkozói Rövid lejáratú (időtartama maximum 1 év) − Hitelnyújtás nyitott hitelkerettel: egyszeri döntés, mely szerint bármikor hitelt vehet fel anélkül, hogy külön megindokolná, így automatikusan leemelheti az szükséges összeget − Rulírozó hitel: hosszú távon fennáll a hitelkeret összege, és automatikusan, többször, rövid távokra hívható elő − Eseti hitelnyújtás − Áthidaló hitel: egy később beérkező forrást előlegez meg Középlejáratú (időtartama 1-3 év) − Forgóeszköz-hitelezés: forgóeszközök tartós növekedésére veszik fel − Beruházási hitelek: általában egy éven túl lejáró, exportfejlesztő beruházási hitelek Hosszú lejáratú (legalább három év az időtartama) b) Lakossági Folyószámlára,

a bankkártyára adott hitellehetőség (megszabnak egy hitelkeretet, amellyel mindig túllépheti a számláján levő összeget, de általában a hónap végén vissza kell fizetnie) Fogyasztási hitel (a hitel összege elméletileg tetszőleges, futamideje rövid vagy középtávú) Lakáshitelezés (hosszú távú) 2. Időtáv szerint a) Rövid (max. 1 év) Közép (1-3 év) Hosszú (3 évtől) 3. Pénznem szerint a) Forint Deviza (kisebb kamat, így nagyobb a kockázat) 4. Fedezet alapján a) Fedezettel bíró Külön fedezet nélküli 5. Pénzmozgás szerint a) Kötelezettség vállalási hitel: szükség szerint történik pénzfolyósítás, amikorra a banknak helyt kell állnia (akredatív) b) Pénzhitel: minden esetben pénzfolyósítás történik Számlahitel: külön számlán történik a kezelése (állományi hitelezés) A hitelt a pénzforgalmi számlán tartják nyilván (forgalmi szemléletű) Kereskedelmi hitel: időtartama maximum 1 év, s a pénz és árumozgás

nem egyszerre történik (előlegfizetés, utólagos fizetés). Bankhitel: a bank hitelszerzel arra vállal köt.et, hogy jutalék ellenében hitelkeretet tart fenn a másik szerződő fél rendelkezésére Bankkölcsön: az ügyfél – kölcsönszerz. alapján – meghat összeget vesz fel ,kötet vállal, hogy kamatokkal együtt visszafizeti azt Közvetett hitelfelvétel Hiteldíj: a hitel után fizetendő valamennyi költség − Kamat: a felvett pénzösszeg használati díja − Hitelelbírálási díj − Kezelési költség − Folyósítási jutalék (hitelből → kölcsön) − Rendelkezésre tartási díj A hitelezés menete A hitelkérelmet írásban kell elkészíteni, időben kell benyújtani ahhoz a bankhoz, amelyiktől a hitelt szeretnék igényelni. A hitelezési eljárás menete: 1.Kapcsolatfelvétel a bankkal 2.A hitelezés feltételeinek megismerése 3.A hitelkérelem összeállítása, benyújtása a bankhoz 4.A hitelkérelem megtárgyalása a bankkal 5.A bank

döntése 6.A szerződés megkötése 7.A hitel folyósítása 8.Folyamatos ellenőrzés a bank által 9.Törlesztés és kamatfizetések elszámolása Hitelkérelem tartalma: Vállalkozás esetén: -vállalkozás neve ,címe -kért hitel jellege,futamideje,összege -mellékletként csatolni kell: -vállalkozás mérlegét -eredménykimutatását -cash-flow-elemzését -üzleti tervét Természetes személy esetén -az adós neve,lakcíme, -iskolai végzettsége -családi helyzete -munkahelye,annak címe -jövedelme -igényelt összeg Adósminősítés: Vállalkozás esetén: -megvizsgálja a saját vagyon részarányát -likviditását közép és rövidtávon -jövedelmezőségét -adósságszolgálatát Természetes személy esetén:-a hitelfelvevő és adóstársa havi nettó összjövedelmének 30 %-a -magasabb összeg esetén a bank követelhet fedezi-e a havonta fizetendő adósságszolgálatot. ingatlanfedezetet,áruvásárlás esetén maga a vásárolt áru lehet a

biztosíték. Leggyakrabban használt hitelképességi mutatók: 1. 2. 3. forgó eszközök (likvideszközök ) rövid lejáratú kötelezettségek forgó eszközök − készletek Gyors likviditási mutató (likviditási gyors ráta) – a mutató elvárt értéke min. 1,1 rövid lejáratú kötelezettségek Likviditási mutató (fizetőképesség) – a mutató elvárt értéke min. 1,3 Nettó forgó tőke: azon forgóeszközök nagysága, amelyeket tartós forrásból finanszíroznak. Előjele általában pozitív forgó eszközök − rövid lejáratú kötelezettségek hosszú lejáratú kötelezettségek 4. Tőke áttételi mutató I – legyen minél kisebb saját tőők + hosszú lejáratú kötelezettségek hosszú lejáratú kötelezettségek 5. Tőke áttételi mutató II – legyen minél kisebb saját tőők saját tőők 6. Saját tőke aránya – a mutató elvárt értéke min 50 % összes forrás (tőők) i deg en tőők 7. Idegen tőke aránya (eladósodottsági

mutató) – a mutató elvárt értéke max 50 % összes forrás (tőők) mérleg szer int i eredmény + amortizáció 8. Adósságszolgálati mutató a mutató elvárt értéke min 1,5 hosszú lejáratú kötelezettségek idei évre jutó része adózott eredmény 9. Eszköz arányos eredmény (ROA) – legyen minél jobb összes eszköz adózott eredmény 10. Saját tőke arányos eredmény (ROE) – legyen minél jobb saját tőők 5. tételIsmertesse a különleges hitelezési formákat: lízing, faktor és forfait ügyletek! Mutassa be a hitelbiztosítékokat! Ismertesse a biztosítási alapelveket, a biztosítás célját, a biztosítási szerződés tartalmát, a biztosítási díj elemeit! Sorolja fel a biztosítási ágazatokat és azok fajtáit! A tárgyi eszköz megszerzésének módjai: 1. Egyösszegű vásárlás Előnye: nincs többlet költség Hátránya: költség és a kiadás jelentősen eltér 2. Hitelre vásárlás Hátránya: többlet költség keletkezik

Előnye: közelebb kerül a pénzkiadás és a költség 3. Bérbevétel Előnye: a kiadás és a költség megegyezik Hátránya: drága 4. Lízingelés, mely a hitel és a bérlet egyfajta kombinációja Előnye: kedvezőbb, mint a hitel A lízing fajtái: 1. Tárgya szerint Pénzügyi (finanszírozási) lízing Operatív (működési) lízing Pénzügyi (finanszírozási) lízing Operatív (működési) lízing Megnevezés Lízingbeadó Lízingbevevő Lízingbeadó Lízingbevevő 1. Tulajdonjog X X 2. Birtoklás joga X X 3. Lízingelt eszköz aktiválása X X 4. Amortizáció elszámolása X X 5. Lízingelés bevétele X X 6. Lízingdíj fizetése X X Szervizlízing (szervizszolgálat is tartozik hozzá) Visszlízing (nagyon drága) 2. Iránya szerint Belföldi Export Import Tranzit 3.Eszköz (lehet új és használt) Személyi Lízingszorzó: összes lízingdíj eszköz érték A faktorálás kereskedelmi számlákba foglalt pénzkövetelésre szóló jogosultság

engedményezés, mely bankári biztosítékkal nem fedezett. A faktorlás szereplői: − Az áruügylet eladója (faktoringszolg vevője),aki megbízza a faktorbankot követelésének behajtásával vagy megvásárálsával. − A faktorbank, amely a faktorálást nyújtja, arra vállal kötelezettséget, hogy 4 lehetséges szolgáltatásból (kinnlevőségek behajtása, követelések nyilvántartása, vevő cégkockázatának átvállalása, finanszírozás) minimum 2 átvállal. − A vevőnek nincs közvetlen szerepe a faktorálásnál, a költségeket az eladó állja. Visszkereseti faktorálás: a bank nem vállalja a kockázatot, amennyiben a követelést nem tudja behajtani, akkor az eladóval a szerződést megszűnteti, s a korábban kifizetett összeget visszaköveteli. Visszkereset nélküli faktorálás: a bank a kockázatot magára vállalja, így a vevő nem fizetési veszteség a bankot terheli. A faktorálás típusai: Csendes faktorálás: a vevő az egész ügylet

ideje alatt nem szerez tudomást a faktorálásról, mert az eladó nem szeretné nyilvánossá tenni bizalmatlanságát. Finanszírozási faktorálása: faktorbank a számlák keltétől a vevő fizetésének határidejéig megfinanszírozza a vételárat. Mindez diszkontáron és általában visszkeresettel történik Lejárati faktorálás Ügynöki faktorálás A faktorálás (lehetséges) menete 1. Az áruügylet eladója megkérdezi a faktorálással foglalkozó bankot, hogy hajlandó-e megvenni az áruügylet vevőjével kötendő szerződésből fakadó követelést a lejárat előtt 2. A faktorbank kedvező válasza esetén az eladó megköti a kereskedelmi szerződést a vevővel, a faktorszerződést a faktorbankkal 3. Az eladó a kereskedelmi szerződésben foglaltak szerint teljesít a vevővel szemben (Az árut leszállítja) 4. A vevő igazolja az eladó teljesítését, ha az összhangban van a szerződéssel Az eladó megküldi a faktorbanknak az igazolást és az

ügylettel kapcsolatos egyéb okmányokat. 5. A faktorbank diszkontáron megvásárolja a követelést, majd a költségeket (az esedékességig hátralévő időre jutó kamatot, valamint egyéb költséget levonja) levonása után a fennmaradó vételárat kifizeti az eladónak. 6. A faktorbank értesíti a vevőt a faktorálásról, majd a szerződésben meghatározott időben beszedi a vevőtől a vételárat Faktorálás Forfetírozás Rövid lejáratú követelések megvásárlása (max. 1 év) Közép- és hosszú lejáratú követelések megvásárlása (115 év) Számlakövetelések megvásárlása Számlakövetelések és váltók megvásárlása Kis összegű követelésekre is kiterjed Jelentős összegekről van szó Visszkereseti jog kikötése lehetséges (alkalmaz) Visszkereseti jog kikötése kizárt A költségek az egyéb szolgáltatások igénybevételének Visszkereseti jog nem lehetséges, ezért a biztosítási díj függvényei igen magas Általában keret

megállapodások Egyedi megállapodások Fedezett hitelről beszélünk, ha a hitelt igénybe vevő nemfizetése esetén valamilyen eszközének tulajdonjoga a bankra száll át. A biztosítékokkal szembeni követelmények: − Legyen könnyen kiköthető (jogilag tiszta) Legyen könnyen értékelhető Legyen piacképes − Legyen tartós (biztosításkötés) Legyen értékálló Legyen könnyen ellenőrizhető A biztosítékok csoportosítása: 1. Személyi biztosítékok a) Kezesség: a kezes szerződésben vállal kötelezettséget arra, hogy amennyiben a kötelesezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak fizetni. Egyszerű kezesség: a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg az a kötelezettől vagy őt megelőző és tőle függetlenül kezesektől behajtható. Készfizető kezesség: a kezes nem tagadhatja meg a teljesítést, akkor sem ha a kötelezettől vagy őt megelőző és tőle függetlenül kezesektől behajtható b) Bankgarancia: önálló

kötelezettség, ami azt jelenti, hogy a főkötelezettségtől független fizetési ígéret c) Fedezet igazolás 2. Tárgyi (dologi) biztosítékok a) Zálog: az adós a vagyontárgyat előre lekötve fedezetet biztosítson a később esedékessé váló követelések kielégítéséhez. A jogosult a zálogtárgy értékesítésével juthat a követeléséhez. Jelzálog (ingatlan, jármű): az elzálogosított ingatlan a tulajdonos birtokában marad, mindvégig rendeltetésszerűen használhatja, de gondoskodnia kell állagának megőrzéséről Kézizálogjog: létrejöttéhez a zálogszerződésen felül a zálogtárgy átadása is szükséges b) Óvadék: a jogosult a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén az óvadék összegéből közvetlenül kielégítheti követelését. Abszolút forgalomképes óvadék: készpénz, állami vagy banki értékpapír, lekötött deviza- vagy forintbetét Kevésbé forgalomképes óvadék: tőzsdén

jegyzett értékpapírok, első osztályú adós váltója c) Engedményezés: jog átengedése A biztosítás azon alapelven nyugszik, hogy az esetlegesen fellépő biztosítási események kiegyenlítése azokból az összegekből történjen, amelyeket az összes biztosított fizetett. Az alapelv szerint a vészhelyzet a gazdálkodónak kockázattal (azaz negatív következménnyel fenyegető esemény bekövetkezésének esélyével) jár.A biztosítás, mint sajátos gazdasági tevékenység, olyan tartalékképzés, amelynek keretében hasonló veszélyben lévők kockázati közösséget, vagyis veszélyközösséget hoznak létre. A biztosítás komplex tevékenység, melynek célja: A biztosítottak érdekeinek védelme Az öngond. ösztönzése A biztosítás és a biztosítók iránti bizalom növelése A biztosítási szükséglet alapvető jellemzői: Vagyoncsökkenések, károk Az ember egészségéhez, testi épségéhez, életéhez fűződő vagyonértékű igények A

biztosítási jogviszony létre jöhet jogszabály alapján és önkéntes biztosítás kötéssel. A biztosítási szerződés egy kétoldalú írásos jogügylet, melynek két szereplője van a biztosítótársaság és a szerződő fél. A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell: A felek megnevezését adatokkal együtt A biztosítási esemény megnevezését Kifizetési összeget Ügyfél által fizetendő díj összegét (infláció követő) Lépései: 1. Ajánlattétel 2. Szerződéskötés 3. Esemény bekövetkezése és kártérítés Bejelentés Kárelbírálás kárrendezés 4. Megszűnés A biztosítási díj a biztosítottnak nyújtott biztosítási védelem pénzben kifejezett ellenértéke, egy adott időszakra vonatkozik. Egyszeri díj,amely a szerződés létrejöttének időpontjában a biztosítás teljes tartalmára egy összegben esedékes .Visszatérő vagy időszaki díj, a biztosítási időszaknál hosszabb tartam esetén meghatározott, egyenlő

időközökben fizetett díj. Biztosítási díj alkotóelemei: − Kockázati (nettó) díjrész Költségpótlékok Nyereségpótlékok A biztosítási ágazatok és azok fajtái: Élet és nem élet biztosítások Direkt (elsődleges) és viszontbiztosítások Felelősségbiztosítások 6. Határozza meg a pénzforgalom fogalmát!Ismertesse a pénzforgalom általános szabályait (bankszámlaszerződés, bankszámlák fajtái, bankszámlák feletti rendelkezési jog, bankszámlakivonat)! Sorolja fel és mutassa be a bankszámlák közötti és az elektronikus fizetési formákat! A bank és ügyfele között szerződéses kapcsolat van, melyet a bank különböző jogi biztosítékokkal egészíthet ki. A bankszámlaszerződés általános tartalma: szerződő felek megnevezése, szerződés tárgya, a megbízás konkrét tartalma, a kamat –és díjfizetésre vonatkozó előírások, a szerződés felmondásának jogi szabályozásastb. A pénzforgalom zavartalan

lebonyolítása érdekében az érintett feleknek szigorúan be kell tartaniuk a jogszabályi rendelkezéseket Pénzforgalmi szolgáltatásra szóló törvény. Pénzforgalom lebonyolításáról szóló jegybankelnöki rendelet Bankszámlák: Vállalkozói számlák fajtái: Pénzforgalmi számla Hitel szla. Folyó szla: két vállalkozás egymással szembeni, kölcsönös követeléseinek elszámolására szolgál (elkönyvelés) Megtakarítási szla. Elkülönített szla: erre nincs kamat Telepi vagy telephelyi szla. A bankszámlák jelölése: A pénzforgalmi jelzőszám és a bankszámla elnevezése azonosítja. Pénzforgalmi jelzőszám: 24 (3x8) 16 (2x8) 1-3 4-7 9-15 16 -||- - 9-15 16 Bank azo. bankfiók azo Ügyfél azo. Ellenőrző szám ügyfél azo. Ellenőrző sz Bankszámla felett rendelkezők bejelentése: A számlatulajdonos írásban jelenti be a hitelintézetnek, hogy ki jogosult, illetőleg kik jogosultak rendelkezni a pénzforgalmi bankszámla felett. Ha a

hitelintézet és a számlatulajdonos elektronikus adatátviteli kapcsolatban áll egymással, az aláírást elektronikus kódolással lehet helyettesíteni. Bankszámlakivonat: A hitelintézet a számlatulajdonosokat a bankszámlán történt terhelésről, illetőleg jóváírásról írásban vagy pl.: elektronikus úton, bankszámlakivonattal értesíti. Minden olyan munkanapon bankszámlakivonatot kell készíteni, amelyen a pénzforgalmi bankszámlán terhelés vagy jóváírás történt. A lakossági bankszámlán történő terhelésről, ill. jóváírásról a hitelintézet a számlatulajdonost bankszámlakivonattal a bankszámlaszerződésben meghatározott határidőben, de legalább havonta egy alkalommal értesíti. Pénzforgalom: pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összessége. Pénzforgalmi nyomtatványok: A számlatulajdonos a pénzforgalmi megbízást a hitelintézettel kötött megállapodás szerinti formában, elektronikus úton vagy formanyomtatványon,

illetve egy módon nyújtja be. A hitelintézet, ill. a számlatulajdonos köteles az MNB jóváhagyását beszerezni az eltérő formanyomtatványok alkalmazásához Az előírásoknak meg nem felelő módon kiállított és benyújtott pénzforgalmi megbízásokat a hitelintézet - teljesítés nélkül - visszaküldheti a benyújtónak. A számlatulajdonos a hitelintézettől igényli a pénzforgalmi nyomtatványokat, az elnyomás nélküli (biankó) nyomtatványokat pedig az erre szakosodott nyomtatványértékesítő szervezettől, lehet beszerezni. A nyomtatványokat: Egy munkamenetben (átírással, jól olvasható módon Javítás nélkül Fekete vagy kék tollal Írógéppel vagy nyomtatóval Aláírással.A pénzösszeg csak forintban tüntethető fel Fizetési megbízás befogadása: A hitelintézet a fiz. Megbízás adatai mellett a megbízás érkezésének időpontján is köteles rögzíteni és tárolni A hitelintézet a számlatulajdonos kérésére tájékoztatást ad

arról, hogy a fizetési megbízás jóváírása várhatóan mikor történik meg a jogosult bankszámláján. A hitelintézet a pénzforgalmi jelzőszám (számlaszám) alapján végzi a jóváírást (terhelést). A számlatulajdonos neve alapján is elvégezheti a jóváírást (terhelést). A fizetési megbízások teljesítésének sorrendje: A számlatulajdonos gazdálkodási jog köréhez nem tartozó számlakövetelés Téves egyenleg rendezése Állam A meghatározott jogcímen benyújtott megbízásokat a hitelintézet a számlatulajdonos rendelkezésére és az érkezési sorrendre tekintet nélkül teljesíti. Ha a számlatulajdonossal másként nem állapodik meg, a hitelintézet a benyújtó részére visszaküldi vagy a számlatulajdonos értesítése mellett törli a nyilvántartásából a bankszámlán pénzügyi fedezet hiánya miatt nem teljesíthető átutalási és beszedési megbízásokat. Az azonnal beszedési megbízásra és az átutalási végzésre a

rendelkezésre álló részfedezet erejéig részfizetést kell teljesíteni. A hitelintézet köteles meghatározni a munkanapon belül azt a kezdő és záró időpontot, amelyek között a fizetési megbízások benyújthatók. Fedezet igazolás: Fedezetigazolást a számlavezető hitelintézetnél lehet kérni ezt az összeget, elkülönítetten kezeli a hitelintézet. A fedezetigazolás céljára szolgáló nyomtatványt a hitelintézet alakítja ki. A fizetési forgalom a fizetés területisége szerint két nagy csoportra osztható: a nemzeti (belföldi) és nemzetközi fizetési forgalomra. Készpénz nélküli fizetési formák: 1. Átutalás Az átutalás a fizetésre kötelezett kezdeményezésére teljesített átírás, amelynek során a hitelintézet(ek) fizetés céljából pénzösszeget vezet(nek) át egyik bankszámláról a másikra. 2. Beszedési megbízás = inkasszó A jogosult kezdeményezésére teljesített átírás. A kötelezettnek 10 munkanap áll

rendelkezésére, hogy az inkasszót kifogásolja. Lehet részkifogásolás: a kötelezett nem a teljes, csak a részösszeget ismeri el tartozásként, és ennek megfelelően rendelkezik. Az azonnali inkasszó feltétlenül fizetést eredményez a hitelintézet, azonnal teljesíti a fizetést, a kötelezettnek nincs lehetősége kifogást emelni. A nemzetközi fizetési forgalomban a megbízó rendszerint okmányokat is mellékel: Sima (clean) inkasszó: ha a megbízó a fizetési okmány mellé nem csatolja a kereskedelmi okmányokat, ill. a vevő már a fizetés előtt birtokba veheti az árut. Vinkulált inkasszó: a kifizetés ellenében szerzi meg az áru feletti rendelkezés jogát. 3. Az okmányos meghitelezés (akkreditív) Az akkreditív szereplői: Eladó Vevő Nyitó bank (ált. a vevő bankja) Az eladó bankja 4. A csekk: A csekk kibocsátója utasítja bankját, hogy számlaköveteléséből fizesse ki a csekkben megjelölt összeget a címzett csekk bemutatójának A

csekkel történő fizetési forgalomnak 4 szereplője lehet: A csekk kibocsátója A címzett, avagy a csekk kifizetője A csekk birtokosa, aki részére a csekket kiállították A csekk-kezes, aki kezességet vállal a kiállított összegre. A csekk szigorú törvényi előírásoknak megfelelő formában kiállított értékpapír. A formai követelmények (alaki kellékek) bármelyike is hiányzik az okiratról, azt a csekk jogi szabályok már nem tekintik csekknek Alaki kellékek: a „csekk” szó, meghatározott pénzösszeg, címzett megnevezése, telephelye, a fizetési hely megjelölése, a csekk kiállításának helye és napja, a kibocsátó aláírása. A csekket megtekintéskor fizetik ki, a fizetésért a kibocsátó felelős. Beváltás ideje: Belföldön: 8 nap Földrészen: 20 nap Földrészek között: 70 nap 5. A bankkártya: Készpénzkímélő, készpénz-helyettesítő eszköznek hívjuk. A kártyaüzlet szereplői: Kártyakibocsátó: a kártyakibocsátó

bank szigorú szabályok szerint kártyát bocsát ki, és megegyezik a kártya tulajdonosával. A kártya birtokos=ügyfél. A kártyaleolvasó berendezések: Az ATM-ből történő készpénzfelvétel leginkább csak „pénztároshelyettesítő” eszköz. Az ATM-ből való pénzfelvételért (nem mindig) díjat számítanak fel, míg a kártyával történő vásárlásnak nincs díjvonzata. (kereskedőknek van) A bankautomatákat más néven ATM-eknek nevezzük. A nap 24 órájában bármikor készpénzt vehetnek fel Szükség van a használatkor PIN-kódra Pos-terminál: eladási pontot jelent 6. A girorendszer működése= elszámoló rendszer, központi számítógépek 7. tétel Ismertesse a gazdálkodó szervezetek házipénztárának működését, a pénzkezelés szabályait! Mutassa be a pénztári bizonylatokat és a pénztári nyilvántartások fajtáit! Sorolja fel és mutassa be készpénzfizetés formáit! A gazdálkodó házipénztárának működése:

Házipénztár a vállalkozások, intézmények, társaságok működéséhez szükséges készpénz (forint és valuta), illetve egyéb értékek (értékpapír, étkezési jegy, vállalati belépők) forgalmának lebonyolítására kijelölt helyiség vagy helyiségrész. Létesítésénél célszerű az általános napi forgalom (a munkabérfizetés és a munkabér jellegű kifizetések forgalmát nem kell figyelembe venni) nagyságát figyelembe venni. Házipénztár keret:A zárlat után tartható házipénztári pénzállomány (a vállalkozás vezetője állapítja meg a Pénzkezelési Szabályzatban). A házipénztári keretet meghaladó záró pénzkészletet pénzforgalmi betétkönyvbe, illetve bankszámlára kell befizetni. A pénztár helyiségbe vagy a pénztárfülkébe az illetékes vezető által felhatalmazott alkalmazottak kivételével más alkalmazottak, idegenek belépését meg kell akadályozni. Házipénztár szabályzatot minden gazdálkodó szervezetnek kell

készítenie. Pénzkezelés szabályzata: • 1. Általános pénzkezelési szabályok -A házipénztárban csak az elszámolási betétszámlát vezetô banknál felvett és a készpénzben befizetett összegeket lehet kezelni.-Idegen pénzek és értékek a pénztárban semmilyen címen, még elkülönítve sem tárolhatók. -A pénztárzárlat után a házipénztár készpénzállománya nem haladhatja meg az írásban megállapított, jóváhagyott keretet 2. A pénz kezelésével kapcsolatos feladatok Pénztáros: büntetlen előéletű személy • Készpénz kezelése és megőrzése • Nyilvántartások és elszámolások vezetése • Egyéb értékek, szigorú számadású nyomtatványok kezelése és megőrzése • A pénztárt önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli • Naponta, de legalább hetente, 10 naponként pénztárzárlatot tart • A házipénztár átadásáról és átvételéről jegyzőkönyvet kell felvennie Pénztáros és a helyettese nem

lehet olyan dolgozó, akinek munkaköre összeférhetetlen a pénztárosi munkakörrel (pl.: pénzügyi, könyvelési, bérszámolási és anyagbeszerzési részlegek azon dolgozóit, akik utalványozási vagy pénztári ellenőrzési joggal vannak megbízva). Pénztári számfejtő: a pénztáros munkáját segíti, papírmunkát végez bevételi vagy kiadási pénztárbizonylatot állít ki Pénztári utalványozó: ő utasít, hogy kinek mennyit stb A pénztári bevételezést és kifizetést csak utalványozott okmány alapján lehet teljesíteni. Ők rendelhetik el a kiadások kifizetését, a bevételek beszedését. Nem lehet sem pénztáros, sem az ellenőr Pénztárellenőr: büntetlen előéletű személy lehet 2. Házipénztár kialakítása és működtetése, pénzmegőrzés és tárolás -A napi készpénzforgalom megállapításánál a munkabér-kifizetés és a munkabér jellegű kifizetéseket nem kell figyelembe venni. 4. A pénzszállítás szabályai és egyéb

rendelkezések: A pénznek a kifizetőhelyre történő szállításánál a következő szabályokat kell alkalmazni: - 100 000 Ft-ig 1 fő - 100 000-500 000 Ft-ig 2 fő - 500 000-1 000 000 Ft-ig 3 fő- 1000 000 Ft felett csak gépkocsival szabad pénzt szállítani. -A készpénz felvételével és szállításával megbízott dolgozók felelősek az általuk átvett készpénzért. -A pénz felvételével és szállításával megbízott dolgozók felelőssége addig tart, amíg a pénzt a házipénztárban át nem adták és ott el nem helyezték. 5. Pénztári nyilvántartások vezetése 5.1 A pénztári bevételek és kiadások bizonylatolása 5.2 Munkabér-kifizetés 5.3 Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása 5.4 Egyéb nyilvántartások 5.5 Szigorú számadású nyomtatványok 5.6 Letétek nyilvántartása és kezelése 5.7 Értékpapírok kezelésének és nyilvántartásának rendje 5.8 A valutakezelés és nyilvántartás rendje A pénztáros anyagi felelőssége

(pénztár kiadás) Meg kell állapítania, hogy azonos-e a kedvezményezett és a pénzt felvenni kívánó személy A kiadási pénztárbizonylat kiállítása szabályszerű-e, aláírás szerepel-e rajta Utalványozás nélkül vagy pénztárbizonylat helyett egyéb okmányra ideiglenesen sem teljesíthető Kiadási pénztárbizonylat: szigorú számadásra kötelezett, 2 példányos tömbbe rendezett szabvány-nyomtatvány Tartalma:Kifizetés kelte, sorszám és bizonylatszám, kedvezményezett neve, meghatalmazott neve, összeg számmal és betűvel, kiállító aláírása, utalványozó aláírása, felvevő aláírása és azonosító adatai Pénztár befizetések: Bevételi pénztárbizonylat: szigorú számadásra kötelezett, 3 példányos tömbbe rendezett szabvány-nyomtatvány 1. példány: könyvelési bizonylat példány: nyugta példány: tőpéldány (tömbben marad, pénztáros őrzi meg) Tartalma: Bevétel kelte, sorszám és bizonylatszám, összeg számmal és

betűvel, befizetés jogcíme, befizető neve, számfejtő aláírása, pénztárosi aláírás Pénztárzárlat menete: Pénztárjelentés készítése a pénztárt érintő gazdasági eseményt, a bevételi és a kiadási bizonylat alapján a pénztáros készíti ellenőrzési céllal: pénztárban lévő tényleges pénzkészlet megegyezik-e a jelentésben szereplő összeggel készülhet: naponta, hetente, dekádonként (10 nap), havonta Házipénztárban lévő összeg megállapítása 3. Bizonylatok alapján, annak megállapítása, hogy mennyi pénznek kell a pénztárban lennie 4. Két összeg egybevetése 5. Az esetleges különbség megállapítása és rendezése Hiány befizetése Többlet bevételezése 6. Különbség okának feltárása 7. jegyzőkönyv Készpénzfizetés: Effektív készpénzzel történő fizetés. - a pénzösszeg közvetlen átadásával, - a jogosult bankszámlájára teljesített befizetéssel, - az összegnek készpénz-átutalási

megbízással a jogosult részére való továbbításával, - az összegnek a jogosult részére kifizetési utalvánnyal történő kiutalásával, - az összegnek készpénzfelvételi utalvány útján történő kifizetésével, - egyszerű átutalással, - pénzforgalmi betétkönyv felhasználásával, - postai küldemény utánvételezésével. A gazdálkodó szervezeteket a készpénz fizetéseiknek kétféle módon tehetnek eleget: a számlavezető banknak adott megbízás alapján közvetlenül a bank vagy posta útján, házipénztáron keresztül Készpénzfizetési formák 1 Készpénzbefizetés bankszámlára A vállalatok bankszámlájára a pénzintézet pénztárainál és a postahivataloknál lehet készpénzfizetéseket teljesíteni. A postahivataloknál a bankszámlák javára - készpénz-átutalási megbízással, - belföldi postautalvánnyal és - befizetési lappal, közvetlenül a bankszámlát vezető hitelintézetnél, illetve az erre kijelölt

postahivataloknál az ún. zsákos pénzfeladással is teljesíthetők készpénzbefizetések. • Postahelyeknél a bankszámlák javára készpénz-átutalási megbízással teljesíthető készpénzbefizetés. A postahivatal a bevételezett készpénzt a Posta Elszámoló Központ útján juttatja el a bankszámlát vezető hitelintézethez. • Belföldi postautalvánnyal általában magánszemélyek fizetnek.Ebben az esetben a posta az utalványt, illetve a pénzt kézbesíti a gazdálkodó szervezetnek, aki dönthet úgy, hogy az összeget átveszi és a házipénztárba bevételezi, vagy rendelkezhet úgy, hogy az utalvány összegét írják jóvá a bankszámláján. (Belföldi postautalvány magánszemélyek egymás közötti készpénz fizetésére is felhasználható. Maximális értékhatára 50000 Ft) 2 Készpénzkifizetés bankszámláról A készpénzkifizetés történhet: - készpénzfelvételi utalvánnyal, a vállalat feltüntetheti a készpénzfelvétellel

megbízott személyt. Ilyenkor a bank az utalvány összegét csak a megnevezett személynek fizeti ki. - kifizetési utalvánnyal, - ha a vállalatnak olyan telepe, fiókja készpénzellátásáról kell gondoskodnia, ahol bankszervezet nem működik (vagy az távol esik), - ha a készpénz kiutalása más gazdálkodó szervezettel fennállótartozás kiegyenlítésére szolgál. - egyszerű átutalással : nem azonos helységben működő kirendeltségére - pénzforgalmi betétkönyvön keresztül. az arra kijelölt postahivatal által vezetett különleges keretnyilvántartó könyv A számlatulajdonos a székhelyével nem azonos helységben működő kirendeltsége számára a kijelölt postahelyen, készpénz felvételére rendelkezésre álló keretet biztosít. A vállalat a bankszámlájáról a számlát vezető bank pénztáránál,valamint más hitelintézet vagy postahivatal erre kijelölt pénztáránál vehet fel készpénzt. A bank a készpénzfizetést csak akkor

teljesíti, ha a vállalat a hitelintézet által kiszolgáltatott utalványtömbből származó, az előírásoknak megfelelően kiállított készpénzfelvételi utalványt bemutatja. Ha a vállalat nem nevez meg megbízott személyt, akkor a bank az utalvány bemutatójának fizeti ki a készpénzt. Az utalvány beváltásánál – a visszaélések elkerülése érdekében – a bank a benyújtó személyazonosságát megvizsgálja és az összeg átvételét igazoltatja. 8. TételMutassa be a valuta- és devizagazdálkodást, a valuta és deviza jellemzőit, árfolyamváltozásának hatását a gazdasági életre! Ismertesse az árfolyamjegyzés módozatait!Vázolja fel a nemzetközi fizetési mérleg szerkezetét! Ism. a nemzetközi pénzügyi intézményeket! Röviden vázolja fel az EUn költségvetését, az Európai Központi Bank feladatát és mutassa be az euróövezetben való részvétel feltételeit! Devizagazdálkodás: az állam által szervezett keretek között

végrehajtott devizapolitikai intézkedések összessége. A devizagazdálkodás lehet: • kötött: ahol a gazdálkodók deviza tevékenységét kötelező előírások szabályozzák • szabad: ahol a gazdálkodást piaci mechanizmusok szabályozzák Klíring megállapodás: A nemzetközi pénzügyi elszámolásokat gyakran államközi megállapodásokkal szabályozzák. Ezeket a kormányszinten kötött egyezményeket fizetési megállapodásoknak nevezzük, és jellegzetes formájuk a klíring megállapodás. Két fajtája: Bilaterális (kétoldalú) multilaterális Valuta: adott ország törvényes fizetőeszköze egy másik ország fizetési forgalmában. Deviza: valutára szóló követelés (számlapénz, csekk, kártya) Árfolyam: egységnyi valuta másik ország pénzegységében kifejezett ára. Meghatározza, hogy mennyiért vesznek vagy adnak el valutát. Lényegében az az ár, amelyen a valutát/devizát a pénzpiacon eladják, megveszik Három alapárfolyam: •

Vételi árfolyam (export): melyen a bank megveszi a valutát, ez az alacsonyabb árfolyam • Eladási árfolyam (import): melyen a bank eladja a valutát, ez a magasabb árfolyam • középárfolyam: a hivatalos devizaárfolyam Árfolyamjegyzés módozatai: Hitelintézeteknél: • valutaárfolyam • devizaárfolyam • csekkárfolyam Mind a három esetében különböző értéket vesz fel a vételi és az eladási árfolyam. A középárfolyamhoz legközelebb a devizaárfolyam, majd a csekkárfolyam és legtávolabb a valuta árfolyam található. • Egyenes árfolyam: ha a valutát az USD-vel szemben jegyzik. • Keresztárfolyam két külföldi fizetőeszköz egymáshoz viszonyított árfolyama.Az árfolyamjegyzésben nem található USD • Közvetlen jegyzés: melynek lényege, hogy idegen valutát fejezünk ki hazai valutában. EURO/HUF 250 • közvetett jegyzés: amikor a hazai valuta árát fejezik ki idegen valutában. Az árfolyamok kialakulása: • Hosszú távú

tényezők: − az ország fizetési mérlegének alakulása − a devizák egymáshoz hasonlított vásárlóereje − a különböző devizák reálkamatlábának alakulása − a makrogazdasági tényezők − politikai események • Rövid távon: a kereslet és kínálat határozza meg. A valuta és deviza árfolyama és paritása: • egybeeshetnek, ilyenkor a valuta érfolyama parin áll • ha a valutaárfolyam magasabb, mint a paritás. (pari fölötti) • ha a valutaárfolyam kisebb a paritásnál. (pari alatti) Az árfolyamok csoportosítása változása alapján: • lebegő: az árfolyam a kereslet és a kínálat hatására szabadon változhat, az állam nem avatkozik bele. • rögzített: az árfolyam egy szűk sávban ingadozhat a deklarált paritás körül. A sávból való kilépést a jegybankok intervenciója akadályozza meg. • kötött: hatóságilag állapítják meg, ettől eltérni nem lehet. Kötött árfolyamok esetén fel- és leértékelésről,

rugalmas árfolyamoknál pedig fel- és leértékelődésről beszélünk. Leértékelődés és felértékelődés: Leértékelődés Felértékelődés Áruexport + Áruimport + Tőkeexport + Tőkeimport + Fizetési mérleg + Infláció + Konvertibilitás: A konvertibilitás valamely pénznem másik pénznemére való szabad átválthatóságát jelenti. Fokozatai: • jegybanki szintű konvertibilitás: a valuta, deviza átváltásra csak a jegybank jogosult. • külső konvertibilitás: a valuta, deviza átválthatósága csak a devizakülföldiekre vonatkozik. • külső konvertibilitás: a valuta, deviza átválthatósága csak a devizabeföldiekre vonatkozik. • de facto konvertibilitás: a valuta átváltásához engedély kell • de jure konvertibilitás: engedélyezés nélküli • korlátozott konvertibilitás: az átválthatóság a fizetési mérlegnek csak a folyó tételeire tejed ki. • teljes konvertibilitás: a fizetési mérleg, tőkemérleg folyó tételeire,

a devizabelföldiekre és devizakülföldikere terjed ki. A konvertibilis valuta világpénzként betöltött szerepe alapján lehet: • tartalék valuta (svájci frank) • kereskedelmi valuta (USD, Euro, angol font) A konvertibilitás hatása a gazdaságra: • fejlett, kiegyensúlyozott gazdasági háttér • jelentős monetáris tartalék • nemzetközi követelések és tartózások összhangjának megvalósulása Nemzetközi fizetési mérleg: Egy naptári évre szóló pénzforgalmi szemléletben készült pénzügyi mérleg, mely a külfölddel szembeni valamennyi pénzmozgást tartalmazza. I. Folyó fizetési mérleg: • áruforgalom • szolgáltatások • bér- és tőkehozadék • viszonzatlan folyó átutalások (nyugdíj) II. Tőkemérleg: • tőkebefektetések • portfolió befektetések • egyéb befektetések miatti követelések és tartozások • kormányzati viszonzatlan átutalások (állami segélyek) Nemzetközi pénzügyi intézmények: •

Nemzetközi valutaalap (IMF): − 1944-ben hozták létre − Magyarország 1982 óta tagja − kormányzati hitelt nyújt • Nemzetközi újjáépítési és fejlesztési bank (IBRD-világbank): − 1944-ben hozták létre − Magyarország 1982 óta tagja − beruházásokat finanszírozza • Európai újjáépítési és fejlesztési bank (EBRD): − Magyarország rendszerváltás előtt lépett be • Európai központi bank (EKB/LCB): − 1998-ban hozták létre az Euro miatt, de csak számlapénz formában. 2002 január 1-je óta bevezették a készpénzt is EU költségvetése: • Az EU költségvetése sokkal szélesebb körű, mint a hagyományos nemzeti szervezetek költségvetése, másrészt arányaiban jóval szűkebb, mint a nemzeti költségvetések, hiszen az EU GDP-jének alig több mint 1%-át osztja újra. Csak elenyésző mértékben finanszíroz közjavakat és közszolgáltatásokat. A költségvetés tervezetét a Bizottság készíti elő, a Tanács és a

Parlament hagyja jóváA közös költségvetésnek - a nemzeti büdzsékkel szemben - nem lehet hiánya, a bevételeknek és a kiadásoknak mindig egyensúlyban kell lenniük. A költségvetés bevételei a harmadik országokból származó behozatal után fizetendő vámok 75%-a, a hozzáadottérték-adóból (Áfa) származó bevételek valamint az úgynevezett GNP-forrás. Európai Unió költségvetésének finanszírozása négy, úgynevezett „saját forrásból” történik, amelyet az Európai Parlamenttel való konzultációt követően a tagállamok bocsátanak rendelkezésre. A négy „saját forrás” a következő: A vámok (összbevételek mintegy 10%-át teszik ki, A mezőgazdasági lefölözések az összbevételek mintegy 1%-át teszik ki, A „HÉA–forrás” az összbevételek mintegy 14%-át teszi ki, A „bruttó nemzeti termék–forrás” 75%-át teszi ki. • A költségvetés elvei: Az egységesség elve:1993-tól az EUnak egységes költségvetése

van. tartalmazza valamennyi pénzügyi műveletet, az összes bevételt és kiadást A bruttó költségvetés ( globális fedezet / teljesség) elve :a költségvetési bevételeket nem lehet előre meghatározott kiadásokhoz kötni, egymással szemben beszámítani. Az éves költségvetés elve szerint egyetlen és teljes költségvetési évre kell vonatkoznia főbb kereteit költségvetési periódusokban határozzák meg. A részletesség elve szerint a költségvetési előirányzatokat egy összegben és különböző mélységű bontásban is meg kell adni. A költségvetési egyensúly elve szerint a kiadásokat teljes egészében bevételekkel fedezik, nem tartalmazhat sem többletet, sem hiányt, nincs lehetőség a költségvetési kiadások hitelfelvétellel történő fedezésére. A gondos pénzgazdálkodás elve szerint a költségvetés pénzével takarékosan kell bánni, törekedni kell az eredmény és a ráfordítások közötti optimumra. A nyilvánosság elve

az EU költségvetését a Közösségek Hivatalos Lapjában az elfogadástól számított három hónapon belül közzé kell tenni. • Kritériumok: Externalitás: annak feltételezése, hogy a tevékenységek egy részével kapcsolatosan a költségek és a hasznok a partner országokban is megjelennek, ami megfelelő ellenőrzést és kompenzációkat igényelhet. Osztatlanság: bizonyos tevékenységek méretgazdasági és funkcionális okokból nem oszthatók szét a tagállamok között, ezért ezeket közösségi szinten kell megvalósítani. Kohézió: A Közösség valamennyi polgára számára biztosítani kell a szolgáltatások, a jólét és a fejlődés minimumát. Ez jövedelemtranszfert feltételez a gazdagabbaktól a szegényebb és gyengébb gazdaságok javára Szubszidiaritás: a funkciókat a legalacsonyabb szintre kell delegálni, ha semmilyen előny nem származik abból, hogy magasabb szinten gyakorolják azokat • A költségvetés bevételi oldala

Tradicionális saját források (TOR), amelyek a közös vámunió és a közös agrárpolitika működéséből származnak. Hozzáadottérték-adó (áfa)-alapú saját forrás: ez minden tagállamra azonosan vonatkozó egységes kulcs alkalmazásával történik, amelyet az uniós szabályozásnak megfelelően kiszámított, harmonizált tagországi hozzáadottérték-adó-alapra kell vetíteni. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú forrás célja, hogy mindenképp fedezni lehessen az EU- költségvetés kiadásait, • A költségvetés kiadási oldala: A Fenntartható növekedés Versenyképesség Kohézió A természeti erőforrások megőrzése és kezelése fejezet három nagy területre koncentrál: a mezőgazdaságra, a vidékfejlesztésre, valamint a környezetvédelemre Az Uniós polgárság, szabadság, biztonság és jog érvényesülése fejezet a bel- és igazságügyi együttműködés területeit (különös tekintettel a migrációra), az oktatási,

kulturális és ifjúsági programokat, a fogyasztóvédelmi, egészségügyi és élelmiszerbiztonsági együttműködést támogatja. Az EU mint globális partner címszó alá tartoznak az unión kívül álló országokkal kapcsolatos programok pl.a közös kereskedelempolitika, a fejlesztési együttműködés, a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a humanitárius segítségnyújtás Az Igazgatás (Adminisztráció) fejezetben találhatók az Unió működtetéséhez szükséges összegek. Európai Központi Bank feladata: • Az Európai Központi Bankot (EKB) 1998-ban, az Európai Unióról szóló szerződés keretében hozták létre, székhelye Frankfurtban (Németország) van. F)Feladata, hogy irányítsa az EU egységes valutáját, az eurót, és őrködjék az árstabilitás felett az – EU polgárainak kétharmadát kitevő – eurót használó polgárok érdekében. Az EKB feladata továbbá az Unió gazdasági és monetáris politikájának megtervezése

és végrehajtása. Alapvető feladatok -az euroövezet monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása; -devizaműveletek végzése; -az euroövezetbeli országok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése (portfoliókezelés); -a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása. További feladatok Bankjegyek: kizárólag az EKB jogosult bankjegyek kibocsátásának az engedélyezésére az euroövezeten belül. Statisztika: Az NKB-kkal együttműködve az EKB a feladatok végrehajtásához szükséges statisztikai információkat a nemzeti hatóságoktól vagy közvetlenül a gazdasági szereplőktől gyűjti össze. Pénzügyi stabilitás & felügyelet: az eurorendszer támogatja a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikájuk zavartalan megvalósításában. Nemzetközi és európai együttműködés: az EKB az eurorendszerre

bízott feladatok tekintetében a megfelelő intézményekkel, testületekkel és fórumokkal munkakapcsolatot tart fenn mind az EU-n belül, mind nemzetközi szinten. • Az Európai Központi Bank tevékenységét a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER) együttműködésben fejti ki. A Központi Bankok Európai Rendszerének tagjait a 27 uniós tagállam jegybankjai alkotják. Az eurót mindeddig azonban csak 16 tagország vezette be. Ez a 16 ország alkotja az ún euróövezetet, jegybankjaik pedig az Európai Központi Bankkal együtt az ún eurórendszert • Az EKB teljes függetlenségben tevékenykedik. Euróövezetben való részvétel feltételei: • 1993-ban az Európai Tanács koppenhágai ülésén a tagállamok meghatározták a taggá válás feltételeit, az ún. koppenhágai kritériumokat. • Általánosságban megállapodtak abban, hogy a csatlakozás akkor mehet végbe, ha a csatlakozni kívánó ország képes teljesíteni a tagságból eredő

kötelezettségeket, a gazdasági és politikai feltételeket. • Az alábbi kritériumokat határozták meg Koppenhágában: 1. intézményi stabilitás, mely garantálja a demokráciát, a jogállamot, az emberi jogokat, a kisebbségek védelmét; 2. működő piacgazdaság, amely képes megbirkózni az egységes piac versenynyomásával; 3. a tagságból eredő kötelezettségek vállalása, egyetértés a politikai, gazdasági és pénzügyi unió céljaival; 4. az integráció feltételeinek megteremtése oly módon, hogy az Európai Unió jogszabályait átvéve a nemzeti jogrendszerbe, azt megfelelő igazságszolgáltatási, közigazgatási szerkezet segítségével hajtják végre. • Az Európai Tanács luxembourgi ülésén, 1997 decemberében megállapodás született, mely szerint az Unió részéről a bővítés előfeltétele az intézményi működés megerősítése és továbbfejlesztése az Amszterdami Szerződés intézményi előírásaival

összhangban. • Konvergencia-kritériumok a részvétel feltételeit tartalmazzák: 1.)a jelölt inflációs rátája a belépést megelőző évben legfeljebb 1,5 %-kal haladhatja meg a három legjobb eredményt elért tagország inflációs rátáját 2.)a költségvetés deficitje nem haladhatja meg a GDP 3 %-át, az államadósság nem lehet több, mint a GDP 60 %-a 3.)legalább két éven keresztül nem folyamodhat a jelölt nemzeti valutájának leértékeléséhez (belül kell maradni a 2,25 %-os árfolyamingadozási sávon) 4.)a hosszú lejáratú kamatláb nem haladhatja meg 2 %-nál többel a három legjobb CÉL: pénz stabilitása teljesítményt nyújtó országét 9, tétel Definiálja a pénzügyi piacot, és ismertesse az egyes piacok funkcióit és pénzügyi eszközeit! Csoportosítsa az értékpapírokat! Mutassa be bank áltál kibocsátott értékpapírokat! Határozza meg a váltó fogalmát, fajtáit! Sorolja fel és ismertesse a váltó törvényes

kellékeit, a főbb váltóműveleteket! Pénzügyi piac a pénzügyi eszközök piaca, mely eszközök lehetnek értékpapírok, betét, kamatláb, deviza, opció, index (bármi, amivel lehet ezen a piacon kereskedni) Pénzügyi piac A pénzpiac a rövid lejáratú értékpapírok és egyéb ügyletek piaca. Pénzpiac lehet: − Nyílt piac − Zárt piac a zárt kibocsátás helyszíne (a tőke jövőbeni felhasználója előre meghatározott partnerek, egy kiválasztott befektetői kör tőkéjét célozza meg) A tőkepiac az éven túli ügyeleteket foglalja magában, tehát forrásai is hosszú távúak. A nemzetközi pénzügyi piacot europiacnak, ezen belül a pénzpiacot europénzpiacnak, a tőkepiacot euro-kötvénypiacnak nevezik. Értékpapírpiac lehet: − Elsődleges forgalom (piac): új kibocsátásról van szó Kétféle módon mehet végbe: • Jegyzéssel (rögzített a kibocsátási árfolyam) • Aukción ajánlattétellel (kibocsátásnál nincs előre

meghatározva a kibocsátás árfolyama) − Másodlagos forgalom (piac): már a piacon lévő papírok adásvételéről van szó Az értékpapírügyletek köttethetnek: − Azonnali piac, melynek jellemzője, hogy • Egy időben (pár nap alatt) történik a szerződéskötés és a teljesítés, így a szerződés azonnali szállítást és kiegyenlítést követel meg • Általában effektív ügyletek − Határidős piac, melynek jellemzője, hogy • A szerződés és a teljesítés, illetve szállítás között akár jelentős idő is eltelhet • Általában spekulatív ügyletek Értékpapírvagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő okirat, számlán szereplő összeg vagy elektronikus jel (dematerializált értékpapír). Csoportosítása:, a.) Az értékpapírba foglalt jog szerint az értékpapír lehet: -Követelést megtestesítő értékpapír /váltó, csekk, kötvény/ jellemzője, hogy az egyik fél elismeri valamely másik féllel szemben annak követelését

és vállalja, hogy az meghatározott időben és módon, az értékpapírban foglalt feltételeknek megfelelően ki fogja egyenlíteni. -Részesedési jogot megtestesítő értékpapír /részvény, részjegy/ azt igazolja, hogy tulajdonosa valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járult hozzá, és befektetett pénze után jogosult a kiosztásra kerülő nyereség arányos részére. -Áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapír /közraktárjegy/ valamely áru feletti rendelkezési jogot biztosítanak. -Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír /kötvény/ b.)Az átruházás lehetősége szerint az értékpapír lehet: -Bemutatóra szóló értékpapír tulajdonosa élvezi a papírban foglalt összes jogot. Átruházása egyszerű átadással történik, amelynek révén valamennyi jog átszáll az új tulajdonosra. -A névre szóló értékpapír mindig egy meghatározott személy nevére szól, így az értékpapírhoz kapcsolódó jogok egyszerű átadással nem

idegeníthetők el. Ahhoz, hogy az ilyen papír más tulajdonába jusson, lelépési nyilatkozat szükséges, ezt cedálásnak nevezzük -Rendeletre szóló, feltüntetésre kerül a jogok gyakorlására jogosult neve, valamint a rendeleti záradék /váltó, csekk/ c.)Hozama szerint az értékpapír lehet: -Nem kamatozó értékpapír /diszkontpapírok/ -Fix kamatozású értékpapír tulajdonosa a nominális kamatlábnak megfelelő rendszeres kamatjövedelemhez jut. -Váltó kamatozású értékpapír tulajdonosa a társaság eredményétől függően juthat hozamhoz -Átmeneti hozamú értékpapír tulajdonosa fix ill. változó hozamra tarthat igényt d.)Lejárat szerint az értékpapírok lehetnek: -rövidlejáratú (éven belüli) -középlejáratú (1-5 év) -hosszú lejáratú (5 éven túli) -lejárat nélküli e.)Forgalomképesség szerint az értékpapírok két csoportba sorolhatók: -A forgalmazás köre alapján lehetnek közforgalom számára szánt, és

meghatározott körben forgalmazásra szánt értékpapír. -A forgalomba hozatal feltétele szerint megkülönböztetünk zárt és nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokat. f.)Kibocsátó szerint az értékpapír lehet: -állam által kibocsátott értékpapír, -önkormányzat által kibocsátott értékpapír -önkormányzat által kibocsátott értékpapír, -vállalkozások által kibocsátott -hitelintézetek által kibocsátott értékpapírok g.)A gazdaságban betöltött szerep alapján: -a pénzt forgalmi-, és fizetőeszköz szerepében helyettesítő értékpapírok, váltó csekk -a vagyontartás eszköze szerepében helyettesítő értékpapír, az un. Szűkebb értelemben vett értékpapír, pl a kötvény, részvény Bank által kibocsátott értékpapírok: Rövid távúak : − Pénztárjegyek (fix kamatozású, fix címletű, bemutatóra szóló) − Letéti jegyek (névre vagy bemutatóra szóló, kamatát a kibocsátó határozza meg) − Takaréklevél

(általában rövid, éven belüli lejáratú követeléseket jelentenek) − Hosszú távúak : Takarékszelvények vagy a takarékjegyek (hosszú távú megtakarítási formák) A váltó a kereskedelmi hitel okiratba foglalása: forgatható értékpapír, amely egy későbbi időpontbeli esedékes fizetést testesít meg. Megkülönböztetünk: − Saját váltót (kiállítója a saját tartozását váltja ki vele) − Idegen váltót ( kiállító felszólít egy személyt azaz a címzettet, hogy egy harmadik félnék fizesse ki a tartozását) A váltó fajtái esedékességük szerint − Megtekintésre szóló (bemutatáskor azonnal ki kell fizetni az összeget) − Megtekintés után bizonyos idővel esedékes (megtekintés utáni hányadik napon fizetendő ki az összeg) − Kelet után bizonyos idővel esedékes (kiállítástól számított meghatározott napra, hétre, hónapra állapítják meg a kifizetés esedékességét) − Határozott napra szóló (pontosan

meghatározzák a fizetés napját) A váltó funkciói: • Hitelezési eszköz Fizetési eszköz Befektetési eszköz Biztosíték eszköz A váltó kellékei: • Váltó szó • Határozott pénzösszeg megfizetésére szóló fizetési meghagyás • Jogosult (aki a pénzt kapja) • Esedékesség • Fizetés helye • A váltó kiállítási napjának és helyének megjelölése • Kibocsátó aláírása (idegen váltó esetén), kiállító aláírása (saját váltó esetén) • degen váltónál címzettet is fel kell tűntetni Váltóműveletek: − Váltóforgatás: fizetnek a váltóval, ami új tulajdonoshoz kerül − Váltóleszámítolás: a fizetési határidő előtt eladják a banknak a váltót az esedékességig hátralévő időre jutó kamattal csökkentett összegen, majd később a bank hajtja be a tartozást − Váltó viszontleszámítolás: a kereskedelmi bank tovább adja a váltót a jegybanknak még a lejárat előtt, s az esedékességig

hátralévő időre jutó kamattal csökkentett összeget A váltó átruházóját forgatónak, akire a váltót átruházzák, azt forgatmányosnak nevezik. 10. tételMutassa be az állam által kibocsátott értékpapírokat és azok funkcióit! Ismertesse a kötvény és a részvény jellemzőit, és hasonlítsa össze azokat! Tegyen különbséget névérték, elméleti árfolyam és piaci árfolyam között! Értelmezze a hozamszámítás mutatóit! Beszéljen részletesen a tőzsdéről és a tőzsdei ügyletek fajtáiról! Állampapírok • Az állam által kibocsátott értékpapírokra csak a hitelviszony vonatkozik. • Az állampapírok kibocsátásnak oka az állami pénzhiány (költségvetési deficit) fedezése. • Kockázatmentes papírok,visszafizetésük garantált. • Főként intézményi befektetők,hitelintézetek,biztosítótársaságok,befektetési alapok vásárolják,kockázatmentessége miatt. • Megkülönböztetünk: egy évnél rövidebb

lejárattal kibocsátott ill. • egy évnél hosszabb lejárattal kibocsátott állami értékpapírokat. A rövid határidőre kibocsátott papírok célja az átmeneti pénzhiány fedezése.(a pénzhiányok nem mindig átmeneti jellegűek,így a lejárt papírok után újakat kell kibocsátani) Állam által kibocsátott értékpapírok: − Kincstárjegy (egy évnél rövidebb futamidejű) − Államkötvény (futamideje egy évnél hosszabb) A kötvény kibocsátója arra kötelezi magát, hogy az előre meghatározott időpontban visszafizeti a kötvény névértékének megfelelő összeget, és kifizeti az addig esedékes kamatokat is. Így tehát a kötvény hitelviszonyt bizonyító okirat A kötvény lehetséges kibocsátói: − Állam − Önkormányzatok − Hitelintézetek − Vállalatok Kötvénykonstrukciók: a különleges lehetőségekkel rendelkező kötvényformákat a vállalatok, társaságok azért alakították ki, hogy potenciális jegyzőik számára

vonzóbb feltételeket biztosítanak. Megkülönböztetünk: Átváltható kötvényt: ez a konstrukció a rögzített kamatozás meghagyása mellett bizonyos előjogokat biztosít birtokosának Opciós kötvény: rendszeres, a rögzített kamatlábnak megfelelő éves kamatot hoz, ezenfelül birtokosa számára biztosítja a jogot, hogy a kibocsátó társaság részvényét meghatározott időn belül, előre meghatározott árfolyamon megvásárolja Nyitott kötvény: általában hosszú lejáratú és a futamidő végén egy összegben törlesztendő kötvénykonstrukció Változó kamatozású kötvény: a kötvény kamatlábát a lebegő árfolyamhoz például a LIBOR-hoz kötik Kamatszelvényes kötvény: a futamidő alatt meghatározott időpontonként (általában évente) kamatfizetés történik Kamatszelvény nélküli kötvény: futamidő közben nincsen kamatfizetés. Nincs hozzá szelvény (zero coupon bond), és a futamidő végén egy összegű kamatfizetés történik

(kamatos kamat) Ha nem tudjuk melyik fajta kötvényről van szó, akkor az mindig kamatszelvényes kötvény. Törlesztő szelvényes kötvény: a futamidő alatt tőketörlesztés történik Törlesztő szelvény nélküli kötvény: a futamidő végén egy összegben történik a névérték visszafizetése Ha nem tudjuk, hogy milyen kötvényről van szó, akkor a törlesztő szelvény nélküli kötvény lép életbe. További kötvénykonstrukciók a kibocsátás célja, illetve a kibocsátók szerint: Államkölcsönkötvények: a kincstár által felvett nagyobb pénzkölcsönökről szóló adósságleveleket, kötelezvényeket állampapíroknak nevezünk Záloglevél: speciális kötvénytípus, olyan állandó kamatozású értékpapír, amelynek biztosítéka jelzáloggal lekötött ingatlan Kommunális kötvény: kommunális célra nyújtanak kölcsönt, melynek fejében a hitelintézet bocsát ki állandó kamatozási adósságlevelet. Vállalatok kötvényei: a

gazdálkodó szervek közötti közvetlen tőkeáramlás formáivá válnak. A részvény tulajdonosi részesedést igazoló okirat. A részvény névértéke mutatja, hogy a vállalat alaptőkéjéből hány százalékot jelent a papír A részvények kibocsátási árfolyama nem lehet a névértéknél alacsonyabb. Részvénymegosztásnál egy nagyobb címlet helyett több kisebbet, részvényösszevonásnál több kisebb helyett egy nagyobbat kapnak a tulajdonosok. Jellemzői: • Különböző jogokat biztosít • Tulajdonosa részesedik a vállalat eredményéből, azaz osztalékot kap • Kockázatos befektetési forma A részvényest illeti meg: • Osztalékjog A likvidációs hányadra vonatkozó jog Elővételi jogok Szavazati jog Fajtái: − Közönséges részvény (törzsrészvény): minden egyes törzsrészvényre azonos jogok vonatkoznak (növekvő örökjáradék) − Elsőbbségi részvény: eltérő jogokat biztosít tulajdonosának • Jellemzően nem lehet vele

szavazni • Az osztalék kifizetésénél elsőbbség illeti meg • Kisebb a kockázata, mint a közönséges részvényeké − Dolgozói részvény: a speciális részvények egyik fajtája (15%) • Csak a tőketartalékából bocsáthat ki a vállalat • Csak a vállalat dolgozói és nyugdíjasai tarthatnak ilyen részvényt • Előnye, hogy a vállalat bármilyen alacsony áron kibocsáthatja, akár ingyenesen is A kötvény és részvény összehasonlítása Részvény: Kötvény: A részvényes tulajdonos A kötvény tulajdonosa hitelező A részvényes beleszólhat a társaság ügyeibe, információkat kérhet A kötvényesnek ilyen lehetősége nincs A részvénynek nincs lejárata A kötvénynek van Nincs visszafizetés Van visszafizetés Osztalékhoz való jog Visszafizetéshez, kamathoz valójog Kibocsátható névérték alatt, fölött Csak névértéken Likvidációs árbevételhez való jog, egyéb tulajdonosi jogok A tulajdonosnak a

társaság vagyonához nincs köze, nincsenek tulajdonosi jogai Kibocsátó csak rt. lehet Kibocsátó lehet: állam, önkormányzat, gazdálkodó szervezet A kibocsátáshoz nem kell külső közreműködő, csak a tőzsdei bevezetéshez A kibocsátáshoz külső közreműködőre van szükség Részvényt nem lehet kötvényre átváltani Kötvény lehet részvényre átváltható Korlátozott felelősség Korlátozott felelősség Névérték, amely rá van írva az értékpapírra és az alapításkori kibocsátás, valamint az első forgalmazáskori eladási ár. A névérték nem változik Elméleti árfolyam, ami az alapításkori kibocsátáskor megegyezik a névértékkel. Sohasem lehet alacsonyabb a névértéknél Piaci árfolyam, az az ár, amelyen a pénz- és tőkepiacon adják, veszik. Ez lehet alacsonyabb és magasabb is, mint a névérték Hozammutatók: Kötvényeknél: − Névleges hozam (coupon rate): az a hozam, melyet fix kamatozású kötvények

esetében általában rányomtatnak a kötvényre Névleges − kamat névérték Egyszerű hozam (current yield): az a hozam, amelyben az évi kamatjövedelmet az árfolyamhoz viszonyítják Egyszerű hozam = − hozam = kamat árfolyam Tényleges hozam (yield to maturity) Árfolyam = kamat kamat kamat + névérték + + . + 2 1 + IRR 1 + IRR 1 + IRR n Árfolyam rugalmassági mutató arra ad választ, hogy a piaci kamatláb 1%-os változására az árfolyam hány százalékkal változik árfolyam −1 névérték e= piaci kamatláb −1 névleges kamatláb A tőzsde a kereslet és kínálat koncentrált találkozási helye, ahol nagy volumenben kötnek adásvételi szerződéseket. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) – áru- és értéktőzsde is. Létezik: − Árutőzsde Értéktőzsde (kereskedhetnek nemesfémekkel, devizával és értékpapírokkal) A tőzsdén lévő papíroknak szigorú követelményeket kell teljesíteniük. A tőzsdén lévő papírok két

kategóriába tartoznak: − Csak forgalmazott papírok − Jegyzett papírok (közzéteszik) A tőzsdén az értékpapírokat eladni vagy venni szándékozók nem köthetik meg maguk az üzleteket, erre csak a tőzsdetagoknak van lehetőségük: − Brókerek (csak megbízást hajthatnak végre) − Dealerek (először a megbízásokat teljesíti; lehet a saját tulajdonukban értékpapír) Az ügyfél többféle utasítást adhat a tőzsdeügynöknek: • Az értékpapír nevét • Az ügyfél venni vagy eladni kíván-e • Mekkora mennyiségben • Rögzíteni kell időre és az árfolyamra vonatkozó feltételeket is • A megbízás ideje, mely lehet egy adott nap vagy egy időszak Tőzsdei műveletek: − For ward (fóvárd): tőzsdén kívüli piacok ügylete, nincsenek merev előírások) − Futures: tőzsdei ügylet, mely erősen szabályozott Spekuláns ügylet: árfolyamváltozásra alapozott ügyletet köt Árfolyam ingadozás Árfolyam növekedés – hausse (hosz)

Árfolyamcsökkenés – baisse (besz) Arbitrage (arbitrázs) ügylet: kockázatmentes üzletet köt az árfolyam helyközi eltérése alapján egy időben történő vétellel és eladással Hedge (hedzs) ügylet: fedezeti ügyletet kötők, akik tőzsdén kívül elért nyereséget kívánja realizálni és az esetleges árfolyam mozgások ellen köti a fedezeti ügyletet) Opciós ügylet: a jogosultja (vevője) arra szerez jogot, hogy egyoldalú nyilatkozatban előre meghatározott áron (kötési árfolyam) az adott termékre a kötelezettel (eladóval) a szerződést megkösse Fajtái: − Vételi opció: • A vevő opciós díjat fizet, hogy jogot szerezzen vételre kötési árfolyamon. • Az eladó opciós díjat kap, mellyel kötelezettséget vállal eladásra kötési árfolyamon. − Eladási opció: • A vevő opciós díjat fizet, mellyel jogot szerezz eladásra kötési árfolyamon. • Az eladó opciós díjat kap, mellyel kötelezettséget vállal vételre kötési

árfolyamon. Ha élünk a joggal, akkor lehívja az opciót. Ha nem élünk a joggal, akkor nem hívja le az opciót 11. tételMutassa be a pénzügyi döntések tartalmát és típusait! Definiálja a finanszírozást, csoportosítsa és ismertesse a finanszírozási alapelveket! Értelmezze az egyes finanszírozási stratégiákat és az illeszkedési elvet! A pénzügyi döntések tartalma A gazdasági tevekénység végzéséhez a kapott pénzből különféle eszközöket kell vásárolni, azaz a tőkét be kell fektetni. Csoportosítása: Befektetési döntések: az egyes eszközféleségekre, illetve a cég eszközszerkezetére irányuló döntések Finanszírozási döntések: arra adnak választ, hogy a vállalat milyen forrásokból és milyen struktúrában szerezze meg a szükséges eszközöket Rövidtávú döntések: az átmenetileg szükséges forgóeszközökkel vagy a rövid lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos döntések Hosszú távú döntések:

például a beruházásokra, a tőkeemelésre vagy az éven túli hitel felvételére vonatkozó vezetői határozatok A finanszírozás alatt a tőkeszerzését és annak felhasználását értjük, mely lehet, hogy dologi tőkeszerzés vagy pénztőkeszerzés. Pénztőke szerzése eredete alapján Belső 1. Forgalmi bevétel − Értékcsökkenési leírás − Visszatartott nyereség − Tartalékolás 2. Vagyonátrendezés (vagyontárgyak eladása) − A termeléshez már nem szükséges vagyontárgyak eladása − A termeléshez még szükséges vagyontárgyak eladása Külső 1. Részesedés finanszírozás (saját tőke szerzése) 2. Idegen finanszírozás (idegen tőke szerzése) Pl.: bankhitel, kötvény kibocsátás, lízingelés, faktorálás, forfetírozás Finanszírozási alapelvek − Likviditás (fizetőképesség) elve − Biztonság elve (fizetési kötelezettségnek minden esetben tudjunk eleget tenni) − Normativitás elve (elvárt mutatóértékeket takar) −

Rentabilitás (jövedelmezőség) elve (a finanszírozás segítse a nyereség és főként a saját tőkére jutó nyereség növelését) − Illeszkedés elve (szerkezetében) − Rugalmasság elve (a finanszírozás segítse a vállalat rugalmas alkalmazkodását a környezet változásához) Az eszköz- és forrásszerkezet egyeztetése a tőke lejárata szerint A tartós eszközlekötés a befektetett eszközök teljes egészében, valamint tartósan lekötött forgóeszköz-állomány azon része, amelyre a folyamatos termelés (forgalmazás) biztosításához adott gazdasági és technikai feltételek mellett szükség van. Az átmeneti eszközöket pedig a többi forgó eszközök alkotják. A tartós források közé sorolható a saját tőke, valamint a hosszú lejáratú idegen tőke teljes egészében. Az átmeneti forrásokat a rövid lejáratú kötelezettségek alkotják. Az illeszkedés elvének, akkor felel meg egy vállalkozás, ha • a tartós eszközlekötését

tartós forrásokkal, • az átmeneti eszközlekötését rövid lejáratú kötelezettségekkel finanszírozza Illeszkedés elve Befektetett eszközök Saját tőke és a hosszú lejáratú idegen tőke Tartós eszközlekötés Rövidlejáratú idegen tőke Átmeneti eszköz lekötés Finanszírozási stratégiák: a) Szolid stratégia: lényege a források lejáratának és az eszközök megtérülési idejének tudatos egyeztetése, vagyis az illeszkedési elv teljes betartása. A tőkefedezeti mutató* értéke éppen 1. b) Konzervatív stratégia: tartós forrásból finanszírozzák az összes tartós eszközt és az átmenti eszközök egy részét is. − A tőkefedezeti mutató értéke 1-nél nagyobb Óvatosság Drága c) Agresszív stratégia: átmenti forrásból finanszírozza az összes átmeneti eszközt és a tartós eszközök egy részét is − A tőkefedezeti mutató értéke 1-nél kisebb Olcsó Csőd veszély * tőőkefedezti mutató = tartós források

tartós eszközök 12. Tétel Mutassa be a forgóeszköz-gazdálkodás jelentőségét! Határozza meg a forgóeszköz-szükséglet megállapításának módjait, finanszírozási formáit! Értelmezze a pénzügyi egyensúly-rövidtávú tervezés kapcsolatát!Sorolja fel a pénzügyi teljesítmény értékelésére szolgáló mutatók típusait, főbb csoportjait!Határozza meg az egyes mutatók kiszámításának módját és értelmezze a mutatókat! Forgóeszközgazdálkodás A vállalkozás eszközei közül a forgóeszközök biztosítják a befektetett eszközök folyamatos működését. Viszonylag rövid idő alatt megtérülnek, újra felhasználhatóvá válik. A forgóeszközök finanszírozásához forgótőkére van szükség Forgóeszköz megjelenési formái: Készletek követelések értékpapírok pénzeszközök Forgóeszköz szükséglet meghatározása: Fordulatok száma: kifejezi, hogy a forgóeszköz állomány adott időszak alatt hányszor térül meg.

Előnyös ha magas az érték Forgási idő: kifejezi, hogy hány nap szükséges egy fordulat megtételéhez. Előnyös ha az érték alacsony Eszközigényesség: kifejezi az egységnyi forgalomra jutó eszközállomány értékét. Reagálási : 1%-os forgalom változására, hány %-os változással reagál a forgóeszköz állomány. Az éves üzleti terv a vállalkozás üzleti tervéhez illeszkedik. Pénzügyi terv alkalmassá válhat: Szintetizálásra kontrolálásra Állomány és forgalmi szemléletben egyaránt összehasonlítható. Állomány szemléletű „státus”: Egy időpontra vonatkozik, a vállalkozás eszközeit és forrásait állítja szembe egymással.Leggyakrabban 5 időpontra: az év első és a negyedévek utolsó napjára (fordulónapra) készül.Mérlegkészítés: általában dec 31 Forgalmi szemléletű „likviditási elv”: Bevétel- kiadás tervnek is szokták nevezni, időpontra vonatkozik. Lehet évi, havi, heti, napi bontásban Mérlegmódszer:

Nyitó + Növelő forgalom = Csökkenő forgalom + Záró Nyitó + Növelő – Csökkentő = Záró I. Likviditási mutatók:A forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek viszonyát fejezik ki. Abszolút mutatók: Nettó forgó tőke: Forgóeszköz – Rövid lej köt Általában pozitív Relatív mutatók Likviditási ráta: Forgóeszköz / Rövid lej köt Min 1,3 Gyors likviditási ráta: Forgóeszköz- készletek/ rövid lej köt Min 1,1 II. Eladósodottsági mutatók:A vállalat eladósodottságát méri Saját tőke aránya: Saját tőke / összes forrás legalább 50% Idegen tőke aránya: Idegen tőke / összes forrás maximum 50% Tőkeáttétel I. : Hosszú lej köt/ saját tőke + hosszú lej köt (legyen minél kisebb) Tőkeáttétel II. : Hosszú lej köt/ saját tőke (legyen minél kisebb) Adósságszolgálati mutató: MSZE + amortizáció/ hosszú lej köt idei évre jutó része Min é 1,5 III. Működési mutatók: ROE: Adózott eredmény / saját tőke

ROA: Adózott eredmény / összes eszköz Legyen minél nagyobb. A vállalat eredményességét mutatja, relatív formában Finanszírozási formák • Belső Értékcsökkenés visszatartott nyereség (önfinanszírozás) tartalékolás Vagyonátrendezés: termeléshez már nem szükséges vagyontárgyak eladása termeléshez még szükséges vagyontárgyak eladása • Külső részesedés finanszírozása: saját tőke szerzést jelent idegen finansz.: idegen tőkét szerzünk, bankhitel felvétel, kötvény kibocsátás, lízingelés, kereskedelmi hitel, faktorálás Pénzügyi egyensúly –rövid távú tervezés kapcsolata A pénzügyi egyensúly folyamatos megőrzése a vállalkozás számára létkérdés. Nélkülözhetetlenné teszi a pénzügyi folyamatok bizonyos méretű előrelátását és tudatos vezérelvét, melynek eszköze a pénzügyi tervezés. Középtávú pénzügyi terv: 3-5 évre készítenek, a cég stratégiai elképzeléseinek nagyvonalú pénzügyi

vetülete. Éves pénzügyi terv: többnyire negyedéves, havi, ill. heti bontásban készül Rövid távú pénzügyi terv: havi bontásban készül arra helyezi a hangsúlyt, miképpen biztosíthatja a vállalkozás, hogy mindig legyen elegendő szabad pénzeszköze a kötelezettségei teljesítésére és a megmaradó szabad pénzeszközeit jól használja fel. A rövid távú terv a vállalkozás operatív terve.középpontjában a következő finanszírozási kérdések állnak: Mérleg és eredménykimutatás előrejelzése Éven belüli lejáratú bankhitelek felvétele előrejelzés Forgóeszközök éven belüli finanszírozása Egy évet meg nem haladó pénzáramlás IV. Piaci mutatók P/E = árfolyam / nyereség Nyereséghozam: amelyet az 1 részvényre jutó nyereség és a részvényárfolyam hányadosaként kapunk. Osztalékhozam: az 1 részvényre jutó osztalék, és a részvényárfolyam hányadosa. V. Növekedési mutatók 13. tételDefiniálja a befektetést

és csoportosítsa a beruházásokat! Ismertesse a beruházási döntések előkészítésével kapcsolatos teendőket! Értelmezze a beruházási döntések megalapozására szolgáló gazdaságossági számítások fajtáit, kiszámításuk módját! Mutassa be a beruházások finanszírozási forrásait! A befektetés a pénzeszközök lekötése nyereségszerzés céljából (általában hosszabb időtávra). A beruházás olyan műszaki, gazdasági és pénzügyi tevékenység, amely tárgyi eszköz létesítésére irányul. Csoportosítása: 1. Jellege szerint − Pótló: a teljesen elhasználódott tárgyi eszközöket újakkal helyettesítik (amortizációból valósul meg) − Bővítő: korábban nem létező tárgyi eszközök létesítését jelenti (hitelből, lízingből valósul meg) 2. Alanya szerint − Állam Önkormányzati Vállalati Háztartási 3. Szerepük szerint − Alapberuházás: olyan tevékenység, amely a beruházási cél megvalósulását

közvetlenül szolgálja − Járulékos beruházás: az alapberuházás rendeltetésszerű működését segíti elő. Közvetlenül összefügg az alapberuházással, de önmagában többnyire nem használható. − Kapcsolódó beruházás: az alapberuházás működéséhez szükséges, más szervezet fejlesztését szolgálja. Nem az alapberuházó vállalat veszi állományba, és nem ő üzemelteti. 4. Anyagi-műszaki összetétele szerint − Gépek, gépi felszerelések beszerzése Építési beruházások Egyéb beruházások 5. Finanszírozás szerint − Saját tőke Idegen tőke 6. Megvalósítási mód alapján − Saját vállalkozásban végzett beruházás Megbízásos és megrendelés útján Beruházási szükséglet Az induló vállalkozásnak telephelyre, épületekre, építményekre, gépekre, berendezésekre van szüksége. A már működő vállalkozásnak korszerűsítésre, bővítésre és pótlásra van szüksége. A beruházás folyamata • A beruházás

előkészítése (beruházási döntések előkészítése, a műszaki tervek kidolgozása, hatósági engedélyek) A beruházás megvalósítása A beruházások kapacitása alapján − Nemzetgazdasági beruházások Üzemgazdasági beruházások A beruházási javaslatok közötti kölcsönhatás alapján három kategória különíthető el: − Független az egymást kölcsönösen kizáró a más beruházástól függő A beruházási projekt − ráfordításai a beruházás egyszeri ráfordítással indul (tárgyi eszköz) termeléshez szükséges anyag szállítási, szerelési költéség is beletartozik − hozamai állítsuk szembe a bevételeket és a kiadásokat egymással (szűkebb értelemben) nyereség után adót is kell fizetni, így tehát az adózott eredmény mutatja meg a vállalkozás hozamát + amortizáció (tágabb értelemben) Működési cash flow Az adott eredmény és az amortizáció együttes összege, a beruházás tágabban értelmezett hozama.

Működési cash flow (MCF) Bevétel - Költség - Amortizáció Adózás előtti eredmény (adóalap) - Társasági adó Adózott eredmény + Amortizáció MCF A beruházás gazdaságosságának vizsgálata: Statikus mutatók: A beruházás jövedelmezősége: a beruházás átlagos jövedelmezőségét mutatja meg. (%) = hozam (1 évi nyereség ) ráfordítás Megtérülési idő: azt fejezi ki, hogy befektetett pénzünk hány év alatt térül vissza a fejlesztés hatására keletkező ráfordítás jövedelemből. hozam A befektetett pénz forgási sebessége = beruházás teljes üzemeltetési ideje egyszerű megtérülési idő Dinamikus mutatók Nettó jelenérték (NPV) NPV = tőőkeérté − befektetett összeg Jövedelmezőségi index (PI) PI = tőőkkeérték befektetett összeg Belső kamatláb, jövedelmezőség (IRR) A beruházással elérhető évi átlagos jövedelmezőség százalékban Ha az IRR-rel diszkontálva számítjuk az NPV-t, akkor éppen

nullát kapunk Jó „Mindegy” Rossz >0 =0 <0 NPV >1 =1 <1 PI >r =r <r IRR A beruházások finanszírozási forrásai A szükséges tőke megszerezhető • apportként • pénz formájában Pénztőke szerzése eredete alapján 3. 4. − − − − − Belső Forgalmi bevétel Értékcsökkenési leírás Visszatartott nyereség Tartalékolás Vagyonátrendezés (vagyontárgyak eladása) A termeléshez már nem szükséges vagyontárgyak eladása A termeléshez még szükséges vagyontárgyak eladása Külső 3. Részesedés finanszírozás (saját tőke szerzése) 4. Idegen finanszírozás (idegen tőke szerzése) Pl.: bankhitel, kötvény kibocsátás, lízingelés, forfetírozás faktorálás, 14. tétel Mutassa be az államháztartás rendszerét, a rendszer egyes elemeinek kapcsolatát! Sorolja fel a gazdálkodási tevékenység alapelveit! Ismertesse az egyes alrendszerek bevételi és kiadási struktúráját! Ismertesse a helyi adók szerepét,

fajtáit, főbb jellemzőit! Határozza meg a vám és az illeték fogalmát, röviden vázolja fel annak szerepét, fajtáit, azok jellemzőit! Mutasson rá a jöv.adó és a kvéd termékdíj szerepére! Sorolja fel a jövedelmekhez kapcsolódó adókat és járulékokat (hozzájárulásokat)! Államháztartás Pénzügyi rendszer, másrészt egy tevékenységrendszer, melyben az állam a közfeladatok elvégzéséhez szükséges kiadások bevételeit biztosítja, majd ezeket felhasználja (jövedelem újraelosztás). Alrendszerei: 1. Központi költségvetés 2. Társadalombiztosítás költségvetése 1. Központi alrendszer 3. Elkülönített állami pénzalapok 4. Helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok 2. Helyi alrendszer Gazdálkodási tevékenység alapelvei Az állam által nyújtott szolgáltatások jellemzően az állampolgárokra irányulnak. A szolgáltatások részben anyagi, részben nem anyagi jellegűek, továbbá ingyen vagy térítési díj

ellenében juthatunk hozzá. Pl: autópálya, nyelvvizsga Gazdasági funkciók: • Allokációs funkció: magán- és közjavak megkülönböztetése. Közjavak biztosítása! • Disztribúciós (elosztási) funkció: jövedelem elosztás Elosztási politika eszközrendszerei: adótranszfer: magas jövedelműek progresszív adóztatása alacsony jövedelműek közvetlen támogatásával kapcsolódik össze progresszív jövedelemadóból finanszírozott közszolgáltatások elsősorban magas jövedelműek által vásárolt termékek erőteljes adóztatása • Stabilizációs funkció: úgy kell kialakítani a fiskális politikát, hogy a magas foglalkoztatásra, árstabilitásra, fizetési mérleg egyensúlyára és a gazdasági növekedésre is tekintettel legyen. Központi alrendszer Bevételek 13 ezer Mrd Ft Kiadások 14 ezer Mrd Ft Hiány 700 ezer Mrd Ft --> GDP arányos hiány 3% I. Központi költségvetés Hiány nagy része! Kb. 600 Mrd Ft Támogatja a másik 3

alrendszert Legnagyobb bevétel: áfa, szja Legnagyobb kiadások: kamatkiadások, garancia és hozzájárulás a Tb alaphoz, helyi önkormányzatok támogatása, költségvetési szervek és fejezeti előirányzatok II. Társadalombiztosítás költségvetése A) Nyugdíjbiztosítási Alap Bevételek: • 27% Nyugdíjbiztosítási járulék Szociális hozzájárulási adó 2012 től - Kifizető állja a bruttó bér után - Alapja: legalább a minimálbér, azaz (2012-ben 93.000 Ft/hó) - Főállású vállalkozók esetén, ha a tevékenység min. középfokú iskolai végzettséget/szakképzettséget igényel, akkor a járulékfizetés alapja min. a garantált bérminimum, azaz 108 000 Ft/hó • 10% Nyugdíjjárulék - (Biztosított állja. - Felső határa 21 700Ft/nap, Ft/év. (2011-ben 21000 Ft/nap, Ft/év) - Nyugdíj mellett vállalkozók és munkát vállalók is fizetik B) Egészségbiztosítási Alap Bevételek: • Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék

(beleépült a munkaadói járulék)3 % 2011 - Foglalkoztató fizeti a foglalkoztatottak után, a bruttó bér után, valamint adóköteles természetbeni juttatás +54% szja után. - 1, 5% Természetbeni; 0,5%pénzbeli; 1% munkaerő-piaci járulékrész 2011 - 2012-től a foglalkoztató járulékalapot képező, de legalább a minimálbér, azaz 93 000 Ft jövedelem után fizet. - Főállású vállalkozók esetén, ha a tevékenység min. középfokú iskolai végzettséget/szakképzettséget igényel, akkor a járulékfizetés alapja min. a garantált bérminimum, azaz 108 000 Ft/hó • 8,5% Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (beleépült a munkavállalói járulék) - Biztosított állja a bruttó bér után, de valamennyi jogviszonyban szerzett jövedelmet terheli (pl.: megbízási díj esetén is!) - 4% Természetbeni;3% Pénzbeli; 1,5% Munkaerő-piaci járulékrész - Pénzbeli és munkaerő-piaci részt nem kell megfizetni főmunkaviszony és nyugdíj

mellett szerzett jövedelmekre • Természetbeni egészségbiztosítási járulék 6390Ft/hó (2011: 5100Ft) - Állam fizeti (a minimálbér után), akik után azt senki sem fizeti. (pl: nyugdíjasok, diákok, fogvatartottak) - Felnőtt eltartottak után az állam helyett fizetnie kell valakinek, ez lehet az eltartó vagy az eltartott. • 27% Egészségügyi hozzájárulás - Fizetni kell nem tb-köteles, de a személyi jövedelemadó törvény szerinti az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg számításánál jövedelemként figyelembevett összeg, természetbeni juttatások adóalapként meghat. értéke, a kamatkedvezményből származó jövedelem, az egyösszegű megváltások, kisösszegű kifizetések után. - 2011-től alapja a kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott összege, kivéve béren kívüli juttatás • 14% Egészségügyi hozzájárulás - Magánszemélyt terheli köv. után: Vállalkozásból

kivont jövedelem, értékpapír kölcsönzés, osztalékalap, árfolyamnyereség (2011-ről teljes osztalék), ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem egésze, ha az összeg 1 millió Ft feletti - - Ha a magánszemély min. 450 000 Ft összegben egészségbiztosítási járulékot (6%) befizetett, akkor ezt nem kell megfizetnie III. Elkülönített állami pénzalapok Nullszaldós!!! a. Munkaerő-piaci Alap (Legnagyobb költségvetésű 330 Mrd Ft) - Kifizetőt terhelő 3%-os egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékból 1%-ot, biztosítottakat terhelő 8,5%-ból 1,5%-ot átcsoportosítanak ide - Rehabilitációs hozzájárulás: vállalkozás fizeti, ha a létszám 20 fő fölött van, és a rehabilitált dolgozók aránya nem éri el az 5%-ot. Mértéke: 964500 Ft/fő/év - Szakképzési hozzájárulás: 1,5% a TB-járulék alapja után!! Teljesíthető a befizetésben kívül szakképző iskola támogatásával, saját dolgozói képzés költségének

kifizetésével, szakmunkástanuló foglalkoztatásával b. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 46 Mrd Ft - Bevétele: Innovációs járulék 0,3% az iparűzési adó alapja után, csökkenthető a járulék saját K+F költséggel c. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap - Bevétel 31 Mrd, Kiadás 17 Mrd - Ilyen jellegű vállalkozások fizetik d. Bethlen Gábor Alap (Szülőföld Alap 2010-ben) - 1, 4 Mrd Ft Határon túli magyarok támogatása e. Nemzeti Kulturális Alap 8Mrd - Kultúra fejlesztése - Szerencsejáték felügyelet fizeti nagy részét f. Ár és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap 19 millió Ft!!! IV. Helyi és kisebbségi önkormányzatok költségvetése Bevételek: a. saját bevételek: helyi adók, vagyonhasznosítás, saját vállalkozások b. központi támogatások: normatív állami támogatás, céltámogatás c. átengedett és megosztott bevételek: szja (40%), gépjárműadó (100%), illeték (50%) Kiadások: a. kötelezően ellátandó

feladatok: közvilágítás, alapfokú oktatás, közutak, temetők fenntartása, egészségügyi, szociális alapellátás b. választott feladatok: foglalkoztatás segítése, környezetvédelem, kultúra támogatása Helyi adók Adóztatható adótárgy ingatlantulajdon, hozzá kapcsolódó vagyoni értékű jog, foglalkoztatás, az önkormányzat illetékességi területén nem állandó lakosként való tartózkodás és gazdásági tevékenység gyakorlása. Az önkormányzat az illetékességi területén vetheti ki, maximum a kerettörvény által szabályozott mértékben. Adótöbbszörözés tilalma: egyféle adótárgyat csak 1féle adóval lehet súlytani. Vagyoni típusú adóknál az adó alapját egységesen kell megállapítani. Személyi adómentesség: (feltétele, hogy társasági adót sem fizetnek az adóalanyok) • társadalmi szervezet • egyház • alapítvány • közhasznú társaság Adónemek: I. Vagyoni típusú adók II. Kommunális jellegű 1.

Építményadó 2. Telekadó a.) Kommunális adók: 1 Magánszemélyek komm adója (2. Vállalkozások komm adója 2010-ben bevallás 2011 május 31ig!) b.) Idegenforgalmi adó III. Helyi iparűzési adó I. Vagyoni típusú adók 1.) Építményadó Adótárgy: lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, építmény Adóalany: jan. 1-jén a tulajdonos Adóalap: 1) építmény hasznos alapterülete ez jellemző! 2) építmény korrigált forgalmi értéke (piaci érték 50%-ának 50%-a) Adómérték: 1) max. 1 100 (1 580,9) Ft/m2 2) korrigált forgalmi érték max. 3,6%-a Adómentes szükséglakás szociális, gyermekvédelmi, nevelési-oktatási intézmény gyógy- és üdülőhelyen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2 költségvetési szerv, közszolgálati szerv, egyházi építmény kiegészítő helyiségek (pince, padlás, spájz, szárító, kazánház, tüzelőanyag tároló, salaktároló) állattartásra szolgáló épületek raktárak,

tárolók Adómegfizetése: március 15 és szeptember 15. 2.) Telekadó Adótárgy: beépítetlen belterületi földrészlet, építménnyel beépített telek szokásos mértékét meghaladó területe Adóalany: jan. 1-jén a tulajdonos Adóalap: 1) telek m2-ben felszámított területe 2) telek korrigált forgalmi értéke (piaci érték 50%-a) Adómérték 1) max. 200 (287,4) Ft/m2 2) korrigált forgalmi érték 3%-a Adómentes építési tilalom alatt álló telek közhasznú közlekedési tevékenységet végző adóalany építményhez tartozó telek azon része, mely nem nagyobb a helyben szokásos mértéknél erdőművelési ágban nyilvántartott Adómegfizetése: március 15 és szeptember 15. II. Kommunális jellegű adók 1.) Magánszemélyek kommunális adója Adótárgy: építmény, belterületi telek Adóalany: építmény, telek tulajdonosa; nem magánszemély tulajdonában lévő lakás bérleti jogával rendelkező személy (önkormányzati bérlakás)

Adóalap: adótárgy mennyisége (db) Adómérték: max. 12 000 (17 246,8) Ft/év Adómegfizetése: március 15. és szeptember 15 2.) Idegenforgalmi adó Adótárgy: nem állandó lakosként való tartózkodás Adóalany: aki min. 1 vendégéjszakát eltölt Adóalap: megkezdett vendégéjszaka száma vagy megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj Adómérték: max. 300 (431,2) Ft/Fő/éj vagy szállásdíj 4%-a Adómentes: 18. életévét be nem töltött 70. életévét betöltött magánszemély üdülő tulajdonosa, bérlője, bérlő hozzátartozója egészségügyi, szociális intézményben ellátott magánszemély közép- és felsőfokú intézménynél tanulói/hallgatói jogviszony, munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, hatóság vagy intézkedése folytán Adómegfizetése: szállásadó beszedi, és az önkormányzat befizeti III. Helyi iparűzési adó Adótárgy: önkormányzat illetékességi területén végzett állandó vagy ideiglenes

jelleggel végzett vállalkozási tevékenység Adóalany: vállalkozó, gazdasági társaság Adókötelezettség keletkezése/megszűnése: - iparűzési tev. megkezdésének napjával keletkezik és tev megszüntetésének napjával szűnik meg - ideiglenes esetén a tev. végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére Adóalap: állandó tev: Nettó bevétel- ELÁBÉ, közvetített szolgáltatások, anyagktg, K+F közvetlen ktge, 1millió ft/fő létszámbővítés esetén (kivéve, ha a munkaerő-piaci alapból támogatást kapott hozzá, de 5%-ot meghaladó elbocsátás esetén 20%-kal növelten kell a korábbi adóalap csökkenést adóalap növelésként elszámolni). Több helyen végzett tev települések között meg kell osztani az adó alapját. ideiglenes tev: napi átalány Adómérték: max adóalap 2%-a (állandó) max 1000 Ft/nap (építőipari tev.,ha annak időtartama 30-180 nap) max 5000Ft/nap (egyéb esetben) Előleg

megállapításának fizetése: éves bevallás, várható bejelentés alapján veti ki az önkormányzat, befizetése március 15, szeptember 15 (dec. 20-ig előlegfiz köt is) Bevallás: köv. év május 31-ig Adóelőleg összege: • tevékenységet folyamatosan, teljes adóévben végző a megelőző év adójának megfelelő össze • tevékenységet a megelőző évben kezdő vállalkozónál a megelőző év adójának 1 évre számított összege • tevékenységet adóévben kezdő vállalkozó adóévre bejelentett várható adó összege A vám olyan speciális termékadó, ellenszolgáltatás nélkül szedett köztartozás, amit az állam erre felhatalmazott szervezete (NAV vámhatósági szerve) az államhatáron átszállított áruk után szed be. Csoportosítása: 1. Forgalom iránya szerint − Behozatali vám (általános) Kiviteli vám Tranzit vám 2. Vám kiszabása szerint − Értékvám (az áru értéke után kell fizetni) − Mértékvám (valamilyen

mértékegység alapján kell fizetni) − Vegyes vám (az érték és mértékvám együttes alkalmazása) − Alternatív vám (érték vagy mértékvám alkalmazása, amelyik magasabb) 3. Időbeli hatálya szerint 4. Hatása szerint 5. Vámmegállapítás módja szerint Vámfizetés határideje: Azonnali vámfizetés: a vám kiszabását követően 10 naptári napon belül kell megfizetni. Késedelmes fizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részét kell fizetni. Halasztott vámfizetés: a vám kiszabását követően 30 napon belül kell megfizetni. Vámfizetés teljesíthető − Készpénzzel Vámletét elszámolással Vámteher: Vám (általában 3,5 %) Áfa Jövedéki adó Egyéb kivethető tételek Az illeték törvényi kötelezettségen alapuló fizetési kötelezettség (kényszer útján behajtható), amely mögött közvetlen ellenszolgáltatás is állhat (eljárási illeték). Mindig eseti jellegű! Illetékek Vagyonszerzési

illeték öröklés ajándékozás Eljárási illeték visszterhes államigazgatási bírósági Teljes illetékmentességben részesül: − A Magyar Állam − A helyi önkormányzatok és azok társulásai − A költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht, illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság − Társadalmi szervezet, a köztestület − Az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény Öröklési illeték Tárgya az örökség (halál eset folytán történt vagyonszerzés) Tiszta értéke a megszerzett vagyonnak (csökkentett forgalmi érték) Kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre eső részét Mentes az öröklési illeték alól: − A hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség

(hagyomány) − A lakóház építésére alkalmas telektulajdon (tulajdoni hányadnak), ha hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a hasznos alapterülete eléri maximális beépíthetőség legalább 10 %-át − Az örökhagyó egyenes ági rokona által megszerzett örökrész Ajándékozási illeték Tárgya lehet: − Ingatlan ajándékozása Ingó ajándékozása Vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása Ajándékozási illeték alá esik, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozás esetén okirat kiállítása nem történt (de ingó forgalmi értéke a 150 000 Ft/fő meghaladja) – adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni Tiszta értéke a megszerzett vagyonnak (csökkentett forgalmi érték) Kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a ajándékot terhelő tartozást és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre eső részét Mentes az ajándékozási

illeték alól: − A hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése − A lakóház építésére alkalmas telektulajdon (tulajdoni hányadnak), ha hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a hasznos alapterülete eléri maximális beépíthetőség legalább 10 %-át − Lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése − Az ajándékozó egyenes ági rokona által megszerzett ajándék Visszterhes vagyonátruházási illeték Ingatlannak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik Általános mértéke: a megszerzett vagyon terhekkel nem

csökkentett forgalmi érték 4 % Ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke Mentesül a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: − A lakóház építésére alkalmas telektulajdon (tulajdoni hányadnak), ha hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a hasznos alapterülete eléri maximális beépíthetőség legalább 10 %-át − A lakástulajdon kezelői jogának a megszerzése − A közcélú vízi létesítmények és tartozékaik kezelői jogának a megszerzése − Állami vagyon vagyonkezelői jogának megszerzése Államigazgatási eljárási illeték Tárgya: az államigazgatási eljárásért kell fizetni Mértéke: az első fokú államigazgatásért 2200 forint (általános tételű eljárási illeték), ez ellen a határozat elleni fellebbezés esetén legalább 5000 forint, legfeljebb 500000 forint (vitatott összeg minden megkezdett 10000 Ft-ja

után 400 Ft), ha nem állapítható meg pénzben, akkor 5000 forint. Bírósági eljárási illeték Az illetéket az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni. Polgári eljárási illetékek Alapja: a polgári peres és nem peres eljárásban az illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke Általános mértéke (elsőfokú polgári eljárás): Peres eljárásban 6 %, de legalább 10000 forint, legfeljebb 900000 forint Bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3 %, de legalább 5000 forint, legfeljebb 450000 forint Tételes illeték: házassági bontóper illetéke 12000 forint, bármely bíróság előtt az általános meghatalmazás illetéke 18000 forint Jövedéki adó Jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi

előállítása és belföldre történő behozatala.Az adókötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében érvényesítendő követelmény, hogy kizárólag adóraktárban állítsák elő, kivéve a vámfelügyelet melletti előállítást.Szabadforgalomban csak olyan jövedéki adó szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették. • Magyar Köztársaság területén kell alkalmazni • A jövedéki adóból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg • Vámhatóság jár el a jövedéki ügyben Jövedéki termékek: − Az ásványolajAz alkoholtermék − A pezsgőA köztes alkoholtermék A sör A bor A dohánygyártmány Környezetvédelmi termékdíj Célja: környezetre káros hatással lévő termékek drágítása révén, azok csökkentése, valamint lehetőség szerint a helyettesítő termékek fogyasztását segítse elő.Ilyen például:Elemek, akkumulátorok

Elektromos és elektronikai berendezések Gumiabroncs Kenőolajok Hűtőközegek Reklámhordozó 15. tételDefiniálja az adózási alapfogalmakat! Sorolja fel az adókötelezettség elemeit és értelmezze azokat! Mutassa be az adóhatóságokat! Ismertesse az ellenőrzés célját és fajtáit! Ismertesse az adókötelezettségek nem teljesítéséből eredő jogkövetkezményeket! Csoportosítsa az adókat! Adó: olyan szolgáltatás, amelyet a közhatalom a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló kiadások teljesítéséhez, a maga által megállapított mérték szerint, az adókötelezett természetes személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságoktól, szervezetektől megkövetel. Ellenszolgáltatás nélküli! Adóztató: az állam, az önkormányzat, amely adót szedni jogosult. Adó alapja: az adó tárgyának az a mennyisége, amely alapján az adót kiszámítják. Adó mértéke: kifejezi, hogy az adóalap vagy annak egysége

után mennyi adót kell fizetni. Adókulccsal vagy adótétellel határozhatják meg Adókulcs: adóalap meghatározott százaléka. Adótételben, ha az adómérték fix összeg Pl: komm adó, gépjárműadó Adókedvezmény: az adó összegének csökkentése vagy fizetési halasztás (áfa, jövedéki adó, illeték), adóalap- vagy adócsökkentés útján. Az adó meghatározott részének elengedését jelenti. Adóbevallás: nyomtatvány, amelyből meghatározható az adóalany fizetési kötelezettsége. Adómentesség: az adókötelezettség alól jogszabály által megengedett kivétel. alanyi adómentesség: valamely helyzetű természetes vagy jogi személyt illet meg, tehát az adóalanyra vonatkozik. tárgyi adómentesség: valamely tevékenységet vagy tárgyat illet meg, tehát az adótárgyra vonatkozik. Hatáskör: az adóhatóság milyen adókkal kapcsolatban lát el feladatokat. Illetékesség: a hatáskörileg jogosult adóhatóság melyik szerve látja el a

feladatokat. Adókötelezettség Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése érdekében köteles a tvben előírt: − Bejelentésre, nyilatkozattételre (leltározás, selejtezés, cégalapítás, alkalmazottak bejelentése) − Adómegállapításra Bevallásra Adófizetésre és adóelőleg fizetésére − Bizonylat kiállítására és megőrzésére (számlát kell írni, és meg kell őrizni) − Nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre) Adatszolgáltatásra Adólevonásra, adóbeszedésre(pl. ifa) Bankszámlanyitásra (számlanyitás cégalapításkor, magánszemélynek nem kell) Adómegállapítás Az adózó adómegállapítási, adóbevallási, adófizetési kötelezettségét negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti Az állami adóhatósághoz kell benyújtani a bevallást. Az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele Az adót, a költségvetési támogatást Az adózó:

önadózással A kifizető és a munkáltató: adólevonással Az adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel Az adóhatóság: bevallás alapján kivetéssel, kiszabással, illetőleg utólagos adómegállapítás keretében állapítja meg Három adóhatóság működik jelenleg Magyarországon: a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adóztatási szerve, mint állami adóhatóság b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vámszerve, mint vámhatóság c) az önkormányzat jegyzője Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik: adó és költségvetési támogatás adó- visszaigénylés, -visszatérítés állami garancia (kezesség) kiutalása és visszakövetelése adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása ügyében, feltéve, hogy azt törvény vagy kormányrendelet nem utalja más adóhatóság vagy hatóság hatáskörébe. Nyilvántartja az adózókat, megállapítja az adót, beszedi, végrehajtja, teljesítését ellenőrzi, vezeti az adózók

adószámláját. A hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területen köteles eljárni. (SZJA, társasági adó, cégautóadó, EVA, illetékek, járulékok: EHO, szakképzési hozzájárulás) Vámhatóság hatáskörébe tartozik: regisztrációs adóval külföldön nyilvántartott tehergépjárművek adójával jövedéki adóval adójeggyel ellátott dohány gyártmányokat terhelő áfával energiaadóval áfa kivétel a termékimportot terhelő adóval Önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozik: helyi adók belföldi rendszámú gépjárművek adója termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatása Helyi adóügyben az az önkormányzati adóhatóság jár el, amelynek önkormányzata a helyi adót bevezette. Termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatására a föld fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes. Az ellenőrzés az adózás törvényességét biztosító eszköz, célja, a törvények

betartása, a törvénysértés feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása. Két fajtája van: Önellenőrzés Adóhatósági ellenőrzés: − ellenőrzi az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását − széles ellenőrzési jogkörrel rendelkezik − ellenőrzi, hogy az adózó a kötelezettségét teljesítette-e Adóellenőrzések csoportosítása 1. Megvalósítás időpontja szerint: Jelen helyzet vizsgálata Kiutalás előtti adó-visszatérítés ellenőrzése Utólagos ellenőrzés Ellenőrzéssel lezárt időszakra irányuló ellenőrzés 2. Ellenőrzés típusa szerint: Átfogó ellenőrzés Kiemelt adónemek vizsgálata Adónem ellenőrzés Egyszerűsített ellenőrzés Célvizsgálat 3. Ellenőrzés szervezése szempontjából: Terv szerinti Soron kívüli Felülellenőrzés: NAV elnöke utasítása alapján elvégzik az elsőfokú adóhatóság által korábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségének ellenőrzését. Kizárólag a

másodfokú adóhatóság alkalmazásának álló köztisztviselőkből álló szervezeti egység végezheti Ellenőrzés lefolytatása: 1. Illetékesség megállapítása 2. Ellenőrzések szükségessége, gyakorisága, időbeli korlátok meghatározása 3. Ellenőrzés helyszínének kijelölése 4. Ellenőrzés megkezdése 5. Tényállás tisztázása és bizonyítása 6. Adóhatósági ellenőrzés lezárása jegyzőkönyv felvételével Jogkövetkezmények Önellenőrzés esetén − Önellenőrzési pótlék Adóhatósági ellenőrzés esetén − Késedelmi pótlék − Adóbíróság − Mulasztási bírság − Intézkedések Önellenőrzés esetén önellenőrzési pótlékot fizet az adózó − Adónként a bevallott és a helyesbített adó összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg − Késedelmi pótlék 50 %-ának megfelelő mértékben kell felszámítani − Ismételt önellenőrzés esetén a késedelmi

pótlék 75 %-ának megfelelő mértékben kell felszámítani − Vállalkozás esetében 5000 forintot, magánszemély esetében 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni − Mentesül az adóbírság, a mulasztási bírság alól, a meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybevett költségvetési támogatás, önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól. Adóhatósági ellenőrzés során Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. − Mértéke minden naptári nap után az az nap aktuális jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része − Késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot nem lehet felszámítani − Legfeljebb 3 évre számítható fel − Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta (például a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő)

− A pótlék alapját adónként külön-külön figyelembe kell venni, kivéve, ha egy számlán tartják azokat nyilván. Adóbírságot kell fizetni adóhiány esetén − Mértéke az adóhiány 50 %-a − Mértéke (például adócsalás esetén) az adóhiány 75 %-a − Megállapítása nem érinti a késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget Mulasztási bírság A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha például: − A bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti − Iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget − Az ellenőrzés időpontjában az áru eredetét tanúsító bizonylattal vagy annak másolatával nem rendelkezik Az adózó 1 millió Ft-ig terjedő bírsággal sújtható, ha: számla, nyugta kibocsátási kötelezettségét elmulasztja be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat

Számla, nyugta kibocsátási kötelezettség elmulasztásáért adózó mellett alkalmazottja, képviselője, vagy az értékesítésben közreműködő magánszemély 10 ezer Ft-tól 50 ezer Ft-ig terjedő bírsággal sújtható. Hibásan benyújtott bevallás-> magánszemély 20 ezer Ft-ig, más adózó 100 ezer Ft-ig. Ha a bevallás hibás->csak késedelmi! Ha az adózó esedékességig az adóévi várható összegét (előleggel együtt) nem fizette meg min 90%-ban a befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedő bírságot fizet. Pl. javítások esetén magánszemélyt 50 ezer, más adózót 100 ezer Ft-ig terjedő bírsággal sújthatják Számlatartási köt. Megsértése esetén -> vevő, szolgáltatás Igénybevevő terhére az áru/szolg Forgalmi értékének 20%-áig terjedő bírságot szabhat ki. Igazolatlan eredetű áru forgalmazása -> áru forgalmi értékének 40%-áig. Mulasztási bírság kiszabásánál az

adóhatóság mérlegeli az eset súlyosságát, gyakoriságát - Intézkedések − Vállalkozói igazolványhoz, cégbejegyzéshez kötött tevékenységhez, vagy adóköteles tevékenységhez adószám nélkül történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, emellett a tevékenység eszközét, ill. termék-előállítás esetén annak eredményét, árukészletét (romlandó áruk és élő állatok kivételével) a bírság mértékéig biztosítékként lefoglalhatja − A kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja például az adott ingatlant − A biztosítékként lefoglalt ingóságot értékesíti, ha a bírságot az esedékességtől számított 15 napon belül nem fizette meg − Tevékenység céljául szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja vagy felfüggesztheti, ha: be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat igazolatlan eredetű árut forgalmaz első ellenőrzéstől számított 1 éven belül

második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási kötelezettséget − Ismételt előfordulás esetén a lezárás vagy felfüggesztés időtartama 30, minden további esetben 60 nyitvatartási nap. Ismétlődésre vonatkozó szabály nem alkalmazható, ha 2 egymást köv. ugyanolyan mulasztás között 3 év telt el Adók csoportosítása: 1. Adóviselés alapján: közvetlen adó: az adó alanya és az adóterhet viselő nem különül el egymástól (az adót az fizeti, akinek jövedelme keletkezik)Pl.: SZJA Közvetett adó: az adó alanya és az adóterhet viselő elkülönülhet egymástól. Pl: áfa, jövedéki adó Indirekt adó 2. - Jogosultság szerint: központi helyi 3. - Adókulcs típusa szerint: Lineáris: ha 2szeresére nő az adóalap, 2szeresére nő az adófizetési köt. pl: szja+legtöbb adó Progresszív: ha nő az adóalap, többször annyi adófizetési köt. Degresszív 4. - Gyakorisága szerint Folyamatos Egyszeri pl. regisztrációs adó

16. tételIsmertesse az általános forgalmi adó jellemzőit! Mutassa be az adó alanyát, és definiálja a gazdasági tevékenységet! Értelmezze a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, a termékimportot, valamint a Közösségen belüli termékbeszerzést! Ismertesse az adófizetési kötelezettség keletkezésének szabályait! Határozza meg az adó alapját és mértékét! Mutassa be a számlázáshoz kapcsolódó kötelezettségeket a törvény alapján! Általános forgalmi adó jellemzői: • Általános: mindenkire, mindenre vonatkozik • Forgalmi: forgalmazáshoz kötődik • Értéktöbbletadó: keletkezett értéktöbbletet adóztatni • Többfázisú: termelési és értékesítési folyamat minden fázisát átjárja • Nettóadó: van levonási jog • Semleges • Számlázásra kényszerít • Legnagyobb költségvetési bevétel Adó alanya: az a jogképes személy vagy szervezet, aki saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat,

tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Vállalkozás Nem levonható áfa (Ft) Levonható áfa (Ft) Összes fizetendő áfa (Ft) - Összes levonható áfa (Ft) Összes elszámolandó áfa (Ft) Ha pozitív előjelű, akkor befizetendő Ha negatív előjelű, akkor visszaigényelhető Termékértékesítés: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. Belső számla, a vállalkozáson belül előállított és felhasználást jelent. (Például: a saját forrásból finanszírozott beruházás) − ezért egyszerre keletkezik felszámított áfa és előzetesen felszámított áfa is − tényleges bevétel nem keletkezik, de a levonási hányados

számlálójában az összeg (nettó) szerepel Adóalany beszerzés értékesítés Szolgáltatásnyújtás: bármely olyan ügylet, amely nem termékértékesítés. Adófizetési kötelezettség keletkezhet, ha: − teljesítés történik (áruátadása) − pénzfizetés történik (előleg) − számlakiállítás történik Árubehozatal az országba: 1. EU-n belülről a) Ha a felek rendelkeznek közösségi adószámmal, akkor az eladó nem számít fel áfát, hanem a vevő a saját országában fogja ezt megfizetni (az állami adóhatóság felé) és egy adóbevalláson belül akár levonni. b) Ha a vevő nem rend. közösségi adószámmal, akkor az eladó áfás áron értékesít, amit a vevő saját országában igényelhet vissza 2. EU-n kívülről a) Főszabály szerint az importáfát a vámhatóság veti ki a vámteher részeként, megfizetés után a navtól lehet önadózással visszaig. b) Külön vámhatósági engedéllyel az importáfát egy adóbevalláson

belül (önadsal) az állami adóhatóság fel fizessük és vonjuk le. AdóalapjaPénzben kifejezett ellenérték (termék értékesítése és szolgáltatás nyújtása esetében) Beletartoznak a következők is:Az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások A felmerült járulékos költségek, melyet az értékesítő hárít át (például: fuvarköltség) Az importált terméknek a teljesítéskor megállapított vámértéke (termék importja esetében)Beletartoznak a következők is:Az adók, illetékek, járulékok, hozzájárulások A járulékos költségek, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig merülnek fel Adó mértékeHáromféle lehet: Az adó alapjának a 27 %-a Az adó alapjának az 5 %-a (egészségügyi és gyógyászati termékek (1-6) ,vakoknak szánt termékek (7-14) ,könyv, újság, kotta (15-17) ,távfűtés) Az adó alapjának a 18 %-a tej, gabonafélék Számlakibocsátási kötelezettség Az

adóalany köteles a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a vevő részére, ha az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.Számlát kell kibocsátani: • Előleg fizetés esetén, Legkésőbb a teljesítésig, vagy előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáigDe legfeljebb az attól számított 15 napon belül Mentesül a kötelezettség alól, ha: − Az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a számviteli bizonylatnak minősül − Vevő az ellenérték adót is tartalmazó összegét készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri. Számla adattartalma: • Számla kibocsátásának kelte és sorszáma, Eladó adószáma, neve és címe,Az adó alapja, mértéke Az áthárított adó Adómentesség Nyugta adattartalma: Megjelenési forma: Nyugta

kibocsátásnak kelte, sorszáma Eladó adószáma, neve és címe Számlát papíron vagy elektronikus úton Ellenérték (adóval együtt) Nyugta kizárólag papíron 17. tétel Ismertesse és értelmezze az áfa fizetési kötelezettség alóli mentességek szabályait! Mutassa be az adólevonási jog tartalmát és keletkezését! Ismertesse az adólevonási jog korlátozásának eseteit! Ismertesse az előzetesen felszámított áfa megosztásának szükségességét! Ismertesse az adóbevallásra és az adó megfizetésére, illetve visszaigénylésére e vonatkozó szabályokat! Adó alóli mentesség a) A tevékenység közérdekű jellegére :Az egyetemes postai szolgáltatás nyújtása Oktatási tevékenység Egészségügyi tevékenység b) A tevékenység egyéb sajátos jellegére:Banki és biztosítási tevékenység Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése (export) a területi hatályon

kívülre.Adólevonási jog keletkezése és terjedelme Adólevonási jog keletkezik, ha az előzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani.Jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet o Beszerzéshez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított o Termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított o Termék imp. kapcsolódóan Előleg részeként megfizetett Belső számla esetén Exporthoz történő áfa Adólevonási jog korlátozása Nem vonható le adó, azután a termék vagy szolgáltatás után, amelyeket az adózó magáncélokra is tud használni. Például: • Motorbenzin Egyéb üzemanyag, ha az személygépkocsi üzemeltetéséhez szükséges • Egyéb termék, amely a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges • Személygépkocsit terhelő előzetesen felszámított adó 125 cm3-nél nagyobb

hengerűrtartalmú motorkerékpár Jacht Egyéb víziközlekedési eszköz, ha szórakozási cél elérésére alkalmas • Lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó Olyan termék, amely lakóingatlan felújításához, építéséhez szükséges Élelmiszert, italt terhelő előzetesen felszámított adó Nem vonható le továbbá • • • • • Termékek bérbevétele Taxiszolgáltatás Parkolási szolgáltatás Úthasználati szolgáltatás Vendéglátó-ipari szolgáltatás Szórakoztatási célú szolgáltatás Távbeszélő-szolgáltatás Mobiltelefon-szolgáltatás Internet szolgáltatás Az adólevonási jog korlátozása alóli kivételek o A termék igazoltan továbbértékesítési célt szolgál A lakóingatlan igazoltan továbbértékesítési célt szolgál o Az általa üzemben tartott, 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb össztömegű szárazföldi közlekedési eszköz üzemeltetése érdekében hasznosítja Előzetesen felszámított adó

megosztása o Ha az adóalany egyaránt teljesít adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az előzetes felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le. Tételes elkülönítés (levonható és nem levonható áfa megállapítása Ha a tételes elkülönítés szabályai szerint nem végezhető el az adó megosztás, akkor: LH (levonási hányados ) = adóköteles nettó árbevétel + exp ort bevétel + belső számla értéke számláló + adómentes bevétel L (levonható áfa értéke) = A (előlőzetes felszámított áfa) * LH Adó bevallása, megfizetése és visszaigénylése : Az adót önadózással megállapító adófizetésre kötelezett a megállapított adóról bevallást tesz az állami adóhatóságnak. − Főszabály szerint negyedévente (negyedévet

követő 20-ig kell) Havonként, ha a tárgyévet megelőző évben az adó összege legalább évente 1 millió Ft áfát kell befizetnie (tárgyhót követő 20-ig kell) Évente, ha a tárgyévet megelőző második évben az adó összeg előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer Ft-ot (február 25-ig kell) A megállapított negatív előjelű különbözetnek a meghatározott esedékességtől kezdődően igényelhető vissza, ha: − A bevallás benyújtásával egyidejűleg a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságtól kérelmezi, továbbá Az abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja:Havi bevallásnál az 1 millió Ft-ot Negyedéves bevallásnál a 250 ezer Ft-ot Éves bevallásnál az 50 ezer Ft-ot Alanyi adómentesség :Az az adóalany, aki gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, jogosult alanyi

adómentesség választására. Ha az adóalany él az említett választási jogával, az alanyi adómentesség időszakában az adóalany alanyi adómentes minőségben Adófizetésre nem kötelezett Előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult Kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben az áthárított adó mértéke nincs feltűntetve Alanyi adómentesség, akkor választható, ha az adóalany éves bevételének összege − Sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen − Sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan,, illetőleg ténylegesen Az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg is kérheti az adott évre az alanyi adómentességet. Az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári év végéig veheti igénybe. Az alanyi adómentesség megszűnik, ha : Az adóalany az alanyi adómentességet a következő évre nem kívánja alkalmazni,Az adóalany jogutódlással megszűnik

,A tárgy naptári évben a vállalkozás bevétele meghaladja a főértéket az 5 millió Ft-ot.Az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második év végéig nem élhet.Az alanyi adómentesség megszűnését be kell jelenteni 15 napon belül az állami adóhatóság felé. 18. tételDefiniálja a személyi jövedelemadó rendszerében a bevételt, a költséget és a jövedelmet! Mutassa be a jövedelmek fajtáit! Határozza meg az összevont adóalap adószámításának módját – az adójóváírás, az adóterhet nem viselő járandóság adója és az adókedvezmények értelmezésével! Mutassa be az adóelőleg megállapításának, bevallásának és megfizetésének szabályait! Személyi jövedelemadó: A magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez járulnak hozzá, az SZJA törvény rendelkezései szerint, tekintettel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is. • • A magánszemély minden

jövedelme adóköteles. A törvény hatálya a magánszemélyre, annak jövedelmére, és az e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre terjed ki. Bevétel: A magánszemély által bármilyen jogcímen megszerzett és bármilyen formában mástól megszerzett vagyoni érték. Költség: A bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás, kivéve ha e törvény a kiadás tényleges kifizetésétől függetlenül minősít költségnek valamilyen tételt.( pl üzemanyagköltség) Jövedelem: A magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy a törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak a törvényben meghatározott hányada. A jövedelem megállapítása során a költséget és a bevételt forintban kell meghatározni! Jövedelmek

fajtái: 1, Önálló tevékenységből származó jövedelmek Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely a törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenységek körébe. (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége) Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély a tevékenységével összefüggésben vagy egyébként a tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Továbbá: • Bevétel, ami ingatlant, ingó vagyontárgyat hasznosító tevékenységből származik (közös tulajdon hasznosító tevékenység esetén a tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában azt a magánszemélyt terheli az adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja) • Költségtérítés címén kapott összeg Az önálló tevékenység bevételével szemben a

jövedelem megállapításához elszámolható: • Az adott tevékenység bevételének mértékéig a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költség. (tételes költségelszámolás) • Az önálló tevékenység bevételének 10%-a. (10 százalék költséghányad) 90%.os! 2, Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély a tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként a tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. (pl nem önálló tevékenységből származó munkabér, nem önálló tevékenységre tekintettel jutalom vagy költségtérítés címén megszerzett bevétel) Nem önálló tevékenységek: • Munkaviszonyban folytatott tevékenység • A társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése akkor, ha az annak ellenében kapott juttatást a

társas vállalkozás költségei között számolják el • Gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége • Jogszabály alapján választott tisztségviselő tevékenysége (ha nem egyéni vállalkozóként végzi!) • Segítő családtag tevékenysége • Nem önálló munka A nem önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelem megállapítása során levonható • Az adóévben levont tagdíj összege • Költségként el nem számolható kamarai tagdíj címén befizetett összeg 3, Egyéb jövedelmek Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére a törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelmek: • Adóterhet nem viselő járandóság • Önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt,

igazolt összeg • A magánnyugdíjpénztár tagja egyéni számláján jóváírt tagdíj-kiegészítésnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett összeg Összevont adóalap adószámításának módja: Az összevont adóalapot képező jövedelmek után fizetendő adó: (adótábla) • Ha az összevont adóalap nem haladja meg az 5 millió forintot, akkor az összevont adóalap 16 százaléka Adójóváírás A számított adót jóváírás csökkenti, amely: • Az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 százaléka. (de maximum jogosultsági hónaponként 12 100 Ft, feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a jogosultsági határt 2 750 000 Ft) 2012 től megszűnik. • Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben

többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben maximum 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe. Az adóterhet nem viselő járandóságok adója A számított adót csökkenti az adóévi összevont adóalap részét képező adóterhet nem viselő járandóságok együttes összegének az adótábla szerint kiszámított adója. A számított adót legfeljebb annak mértékéig csökkenti az adóévi összevont adóalap részét képező, a magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés összegére az adótábla szerinti legmagasabb adókulccsal megállapított adó 50 százaléka. Adókedvezmények 1, Tevékenységi kedvezmények Az összevont adóalap adóját csökkenti a tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő, a tevékenységéből származó éves

jövedelme adójának, valamint ha tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvelői díjkedvezménynek az együttes összege, de maximum 100 000 Ft. 2, Személyi és családi kedvezmények Az összevont adóalap adóját csökkenti • Súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. (személyi kedvezmény) Családi kedvezmény A családi kedvezmény kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 1, egy és kettő eltartott esetén 62.500 Ft 2, három és minden további eltartott esetén 206.250 fttal csökkenti az adóköteles jövedelmet Tehát : egy gyermek esetében : 62.500 Ft-tal ( 10000 Ft-os adókedvezményt jelent ) két gyermek esetében : 125.000 Ft-tal három gyermek esetében : 618.750 Ft-tal ( 33000 Ft os adókedvezményt jelent)

négy gyermek esetében : 825.000 Ft-tal stb lehet csökkenteni az adóköteles jövedelmet. Adóköteles jövedelem: a jövedelem adóalap kiegészítéssel számított (szuperbruttósított) összegét kell tekinteni. Egy gyermek estén havi 49213 Ft-os bruttó bérre eső adóval lehet csökkenteni, összesen 10.000 Ft-tal 49.213*1,270,16= 10.000 • Jogosultsági hónap (családi kedvezmény esetében) az a hónap, amelyre tekintettel a családi pótlékot folyósítják. Magzat esetében a várandósság időszakában azon hónap, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább 1 napig fennáll. A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa. Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények együttes összege legfeljebb az összevont adóalap

adójának összegéig terjedhet!Adóelőleg 19. tétel Ismertesse a különadózó jövedelmek főbb típusait, azok szerepét, az adóalapot és az adó mértékét, az adókedvezményeket és a bevallás módját (kiemelten a vagyonátruházásból származó jövedelmek: ingó vagyontárgy és ingatlan átruházásából származó jövedelmek, a tőkejövedelmek: kamatjövedelem, osztalékból származó jövedelem, árfolyamnyereségből származó jövedelem és vegyes jövedelmek: kis összegű kifizetések és a nyereményből származó jövedelmek)! Ismertesse a személyi jövedelemadózás szabályait! VAGYONÁTRUHÁZÁSBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELMEK Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló szerződés keletkezett. Adóalap: a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő költségeket a) Megszerzésére fordított összeg, s ezzel kapcsolatos más kiadásokat b)

Az értéknövelő beruházásokat c) Az átruházással kapcsolatos kiadásokat Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevétel 25%-a számít jövedelemnek! Adó mértéke az ingó vagyon átruházásából származó jövedelem után 25 % Nem kell megfizetni az ingó vagyon átruházásból az év során együttesen származó jövedelem adójának az 50 ezer forintot meg nem haladó részét. Az ingatlan átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtják. Bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő kiadásokat, kivéve azokat, amelyeket a bevételével szemben költségként számolt el a) Megszerzésére fordított összeg, s ezzel kapcsolatos más kiadásokat b) Az értéknövelő beruházásokat c) Az átruházással kapcsolatos kiadásokat (igazoltan megfizetett összeget is) Ha megszerzésre fordított összeg

nem állapítható meg, akkor bevételt 75 %-kal kell csökkenteni. Bevétel - a, b, c vagy 75 % számított összeg Nem lakóingatlan (- ? %) Hatodik évben a számított összeg 10 %-val csökkentve Hetedik évben 20 %-kal Nyolcadik évben 30 %-kal . . . Tizennegyedik évben 90 %-kal Tizenötödik évben 100 %-kal Lakóingatlan (számított összeg után %) 100 % a megszerzés évében és az azt követő évben 90 % a megszerzését követő második évben 60% a megszerzését követő harmadik évben 30 % a megszerzését követő negyedik évben 0 % a megszerzésé évét követő ötödik és további évben Jövedelem (mely után az adó 25 % TŐKEJÖVEDELMEK Kamatjövedelemnek minősül: − Magánszemély és hitelintézet között fennálló szerződés alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összege (ha az nem haladja meg a piaci értéket) − Minden olyan értékpapír kamat vagy hozam bevétele, amelynek forgalmazása tőzsdén engedélyezett Adó mértéke:

20 % Az adót a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be Osztalékból származó jövedelem Adóalapja: osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételnek az egésze Adómértéke: Tőzsdei kereskedésben zajló értékpapír forgalmazás esetén 10 % Más esetben 25 % (+ 14 % EHO) Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel. Adóalapja: a bevételnek azon része, amely meghaladja a megszerzésre fordított összeget és a kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét Adómértéke: 25 % (+ 14 % EHO) VEGYES JÖVDELEMEK Kis összegű kifizetések, egyösszegű járadék megváltások Az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján 15 000 forintot meg nem haladó összeg kifizetése esetén: a) Az adót a kifizető állapítja meg, vonja le és fizeti be Adóalapja: a bevétel egésze Adó mértéke: legmagasabb adókulcs 32 % b)

Írásban nyilatkozik, hogy az összevont adóalapjának részeként adózik utána Nyereményből származó jövedelem engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény Adó alapja: bevétel egésze Adó mértéke: Pénzbeli nyeremény esetén 25 % Nem pénzbeli nyeremény (pl.: autó) esetén áfa nélkül számított piaci értékének a 33 %-a Nem számít jövedelemnek engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a pénznyerő automatából, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásából, lóversenyfogadásból származó nyeremény. BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK 2010-ben a természetbeni juttatások 25 %-kal adóztak a megadott értékig: − Üdülési csekk a minimálbér mértékéig − Meleg étkezési utalvány 18 ezer forintig − Iskolakezdési támogatás a 201-es minimálbér (73 500 forint) 30 %-ig − Iskolarendszerű képzés (183 750 forintig) Adómentes

volt az internet utalvány! A hideg étkezési jegyre, évente háromszor adható csekély mértékű ajándékra, színházjegyre, legalább két éves számítógép átadására: 54 % szja-t 54 %-kal növelt összeg után 27 % tb-járulékot 1,5 % szakképzési hozzájárulást 2011-ben a „természetbeni juttatások” elnevezés megszűnik. Nem adómentes juttatás és a magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés teljes egészében eltűnik. Béren kívüli juttatások − − − Kifizető terhei Magánszemély terhei Üdülési csekk, üdülési szolgáltatás a minimálbér (78 000 forintig) mértékig Internethasználat (egyszerre 3 hónapnyi számlával történő elszámolással), de legfeljebb 5 000 forintig Iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 %-ig) Juttatás*1,1916% szja Juttatás*1,1927% eho Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyéb juttatás − Reprezentáció és üzleti ajándékok juttatás alapján meghatározott jövedelem −

Minimálbér 1 %-át meg nem haladó összegű reklámajándék − Béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatár feletti része Juttatás*1,1916% szja Más juttatások − − − Dolgozónak juttatott termék Parkolóbérlet Művelődési utalvány, jegy, bérlet − Vagy bármi, ami nem található meg a béren kívüli juttatások, s annak nem minősülő egyéb juttatások között Juttatás*(27% tb-járulék, 1,5% szakképzési hozzájárulás) Juttatás*1,2716% szja Juttatás *17,5% tb-járulék 20. tételEgyéni vállalkozó adófizetési kötelezettségének formái a személyi jövedelemadó rendszerében! EVA lényege! Társasági adó alanyai, szerepe! Adó alapja, mértéke, adómentesség, adókedvezmények! Adózott jövedelem felhasználásának lehetőségei! Egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója Vállalkozói jövedelem szerinti adózás („3 utas”) o Nincs értékhatár N° árbevétel alapján Kezdő is alkalmazhatja

Munkaviszony mellett is o Előleg: I-IV. negyedévre Kivét időpontjára kell előleget fizetni Osztalékadónál nincs előleg o Február 25-ig Többféle vállalkozó tev. esetén bevételeket együttesen vállalkozó bev-nek tekintjük Bevétel csökkenthető: - min. 50%-ban megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása - szakképző iskolai tanuló/munkanélküli foglalkoztatása esetén max 12 havi tb járulék - K+F költségként elszámolt összege - fejlesztési célra adóévben elszámolt ktgek összegét meghaladó rész 50%a, de max 500m - foglalkoztatási kedvezmény: 5 főnél kevesebb alkalmazott-> - kisvállalkozói kedvezmény: 250 főnél kevesebbet foglalkoztató esetén 30 m Ft,de max bevétel költséget meghaladó része veszteségelhatárolás Kivét egyéb ktgek Átalány szerinti adózás o Értékhatár 15 millió Ft (adóévben, azt megelőző évben is!) vagy 100 millió Ft bolti kiskernél o Kizárólag az egyéni vállalkozói tev.

egészére választható o N° árbevétel alapján o Munkaviszony mellett nem alkalmazható o Előleg I-IV. negyedévre o Megszűnés/megszüntetés után 4 adóévig nem választhatja o Megszűnik, ha nyugtaadási kötelezettségét nem teljesíti o Február 25-ig o Bevétel (N°)- Költséghányad (%)=Jövedelem + 27% kieg= Összevont adóalap 1. A vállalkozói adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összege után 10 %, az e feletti összegre 19 % adót kell fizetni. Az ezen adók megfizetése után a vállalkozóknak a megtermelt nyereségük után kell még 16 % osztalékadót is fizetni. Általános (főáll) Kieg. Tev (nyugdíjas) ált. tev 40% 25% meghat. Tev 80% 75% bolti kisker 87% 83% spec. bolti kisker 93% 91% Speciális bolti kisker. tev: hús, zöldség, élelmiszer, kenyér, pékáru, festéküzlet EVA o Értékhatár 25 millió Ft ( 30 M ft 2012 től o B° 30%-a ( 37 % 2012- től ) o Kezdő nem alkalmazhatja o Munkaviszony mellett is o Előlegfizetés:

I-III. negyedév feltöltés: dec 20-ig o Központi költségvetés bevétele Adó alanya: · az a személy, aki NAV-nak bejelenti, hogy adókötelezettségét e törvény rendelkezései szerint teljesíti · NAV adóévre adóalanyként tartja nyilván Adóalany lehet: · egyéni cég egyéni vállalkozó kkt bt kft Adóalany lehet, ha: gazdasági társaság nem alakult át mulasztási bírsága nem volt nyugtaadási köt. elmulasztása miatt nem állt végelszámolás alatt magánszemély vállalkozó bevételt/jog szem n. gazdasági társaság árbevételt nem számolt el adóévet megelőző 2. adóévben (2008-ban) összes bev <25 m adóévet megelőző adóévben (2009-ben) várható éves összes bev <25m 2010-re akkor lehet alany, ha éves bevétele <25m, és van belföldi pénzforgalmi bankszlája Társasági adó Alanya o gazdasági társaság o szövetkezet o állami vállalat, tröszt Társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek: ∅ MNB ∅ pártok ∅

egyszerűsített vállalkozói adó alanya Alapja • • A belföldi adózó belföldről és külföldről származó jövedelme (teljes körű adókötelezettség). A külföldi vállalkozó magyarországi jövedelme (korlátozott adókötelezettség). Csökkentő - veszteségelhatárolás - kapott osztalék (kivéve ellenőrzött külföldi társaságtól) - visszaírt értékvesztés - céltartalék felhasználás - értékcsökkenési leírás társasági adó törvény szerint Növelő + behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés + vállalaton kívüli költség + elszámolt értékvesztés + céltartalék képzés + értékcsökkenési leírás számviteli törvény szerint (költségként elszámolt écs) Adózás előtti eredmény -csökkentő tételek +növelő tételek Adóalap ≥ elvárt jövedelem Számított adó - kedvezmények Fizetendő adó 2010: Adóalap*181/365 50m-ig 10% (+feltétel!), fölötte 19% Adóalap*184/365 250mig 10%

fölötte 19% 2011: 500m-ig 10%, fölötte 19% Adózás előtti eredmény -Fizetendő adó Adózott eredmény -Osztalék MSZE 2010. év Bevallás május 31 Előlegfizetés 2011 július 12012 június 30 2009 2010. július 1 2011június 30 2008 2009.július 1 2010 június 30 Előleg kiegészítés (feltöltés): december 20-ig Adóelőleg - adóévet megelőző adóév fizetendő adója, ha az adóév 12 hónap volt - ha az adóév nem 12 hónap, akkor az adó 12 hónapra számított összege Adóelőleg fizetése - havonta, ha adóévi fizetendő adó > 5milllió Ft - negyedévente, ha a fizetendő adó < 5 millió Ft Adómentesség Nem kell az adót megfizetnie: közhasznú szervezetnek, közalapítványnak. Bevallást készít, de adót nem fizet! Beruházási adókedvezmények o Elmaradott térségben székhellyel/telephellyel rendelkező az adó teljes összegét min. 3Mrd Ft értékű termék előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezését köv. 10 naptári

évben Csak akkor, ha foglalkoztatottak létszáma min 100fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak létszámát o Min. 10Mrd Ft értékű termék előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezést köv 10 naptári évben az adó teljes összegét Ha a foglalkoztatottak létszáma min. 500fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak létszámát o Utoljára a 2011. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe Nem vehetik igénybe 2002 dec 31 után megkezdett beruházásra Fejlesztési adókedvezmény o Min. 3Mrd Ft értékű beruházás bárhol, bármilyen célra o Min 1 Mrd Ft értékű beruházás kedvezményezett településen üzembe helyezett o Min. 100 Mrd Ft értékű önálló környezetvédelmi beruházás o Min. 100 millió Ft értékű pl médiafejlesztés o Munkahelyteremtést szolgáló beruházás Igénybevétel feltétele: miniszternek bejelenti az adatokat vagy kérelmet nyújt

be. Kedvezmény mértéke: adókedvezménnyel csökkentett adó max 80%-áig fejlesztési adókedvezmény adókedvezménnyel csökkentett adó max. 70%-áig minden más esetben (Térségi- és egyéb adókedvezmények) o Alapkutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között, szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérktg 10%-a. Kis- és középvállalkozások adókedvezménye o Beruházási hitel kamata után 40% adókedvezmény. Adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió Ft-ot Adózott jövedelem felhasználás lehetőségei: Osztalék fizetés: amelyet az adott tulajdoni hányad névértékéhez viszonyítva állapítanak meg Vállalkozásba való visszaforgatás:az adózott jövedelem egy részének visszaforgatása a vállalkozásba. Célja a vállalkozás eredményességének növelése. Fájlnév: pénzügy tételek rövidebb Könyvtár: C:Documents and SettingsDOKUMENTUMTÁRPénzügyi számviteli ügyintézőpénzügyi és

vállalkozásfinanszírozási ismeretek szóbeli tétel2011 április 01 től 20 tételes Sablon: C:Documents and SettingsSzilveszterApplication DataMicrosoftSablonokNormal.dot Cím: 1 Tárgy: Szerző: tomi Keresőszavak: Megjegyzések: Létrehozás dátuma: 2012.0124 21:45:00 Változat: 10 Utolsó mentés dátuma: 2012.0211 17:40:00 Utoljára mentette: Szilveszter Szerkesztési idő: 365 perc 2013.0127 17:42:00 Utolsó nyomtatás: Mint az utolsó teljes nyomtatáskor Oldalak száma: 40 Szavak száma: 18 111 (kb.) Betűk száma: 124 968 (kb.)