Nyelvtanulás | Magyar » Molnárné Bagdy Mónika - Beszédművelés

Alapadatok

Év, oldalszám:2009, 5 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:53

Feltöltve:2009. december 05.

Méret:97 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR HUMÁNTUDOMÁNYI, NYELVI ÉS TANÁRKÉPZŐ INTÉZET PEDAGÓGIA DOCENTÚRA BESZÉDMŰVELÉS A beszéd és a hallgatás (a szűkszavúság és a bőbeszédűség) nyelvi stilisztikai szerepének bemutatása Fekete István Tüskevár című regényében Készítette: Molnárné Bagdy Mónika Andragógia szak I.évfolyam levelező 2008/2009. Gödöllő Tartalom Beszédművelés 1. Fekete István Tüskevár című regényének ismertetése 2. Részlet a szűkszavúságra és bőbeszédűségre a regény alapján (pregnáns cím) 3. A szűkszavúság és a bőbeszédűség stilisztikai szerepének a bemutatása 1. Ez a regény két pesti fiú vakációjáról szól. Matula Gergelyt, az öreg pákászt bízzák meg a fiúk nevelésével. Ő ismeri legjobban a mocsarak, nádasok, tavak vadregényes vidékét A fiúk kijárják a természet és valóság nehéz, de sok élményt adó nyári iskoláját. Halászat,

vadászat, nyári vihar, Tüskevár felfedezése, és egy bontakozó gyerekszerelem ez mind együtt van a regényben. Városi gyerekek lévén olyan tapasztalatokat szereznek, mely egész életükre felejthetetlen emlék marad. 2. Fekete István: Tüskevár Tizenötödik kiadás Móra kiadó részlet 128. oldal „Mester és tanítványa.” () Gyula olyan éhes lett, hogy vágyakozva nézett a gyalogút bejárásához, ahol Matulának jönni kellene, de odaállt melléje Csikasz is, és a kis kutya is odanézett, mintha azt mondta volna: -Én is förtelmes éhes vagyok. Matulára azonban még jócskán kellett várni, amíg a halakkal megérkezett. -Nemigen akartak kötélnek állni, ötöt fogtam. Hozza ki a deszkát Most aztán nekilátunk! Elő a bicskát! Ezt is meg kell tanulnia, de ne nyomja meg a halat, mert elfakad az epéje, aztán keserű lesz a húsa is. Tutajos Matula kezét nézte és – utánozta -Hozza ki a serpenyőt, máma sütjük a halat, ezért irdalom be.

Látja, hogyan? -Látom! Matula sűrűn bevagdosta két oldalt a halak húsát. -Most aztán nem marad más tüske benne, csak a gerince. És Gyula ezek után már nem gondolkodott, hogy mi a hő és mi a füst, mi az égés és mi a gáz, sőt azon sem, hogy mi a szag, ami ebben az állapotban kizárólag illatnak volt nevezhető, mert a sülő hal olyan gáznemű anyagokat felhőzött, hogy Tutajosunk gyomra szemérmetlenül korgott. -Éhes?- kérdezte Matula a korgásra utalva.-Mindjárt kész Ezután már alig beszéltek. Matula utolsó szava az volt: -Én kézzel szoktam enni- és Gyula is kézbe fogta a halat a tányér felett. Aztán ettek és ettek és ettek. A beirdalt hús úgy vált le a gerincről, mint az érett barack a magról, és a kézben csak a fej maradt meg a gerinc. -Ide vele!- döfködte Csikasz az orrával Gyula oldalát.- Egy kis húst lehet rajta hagyni Negyedóra múlva a halakból nem volt egy szálka sem. -Ízlett? 2 Beszédművelés -Matula bácsi,

ilyen jót még nem ettem. -Elhiszem. Ahogy nekimentünk, még a harcsából se sok maradt volna De az ilyen sült halból ehet, amennyi csak belefér. Ebből lehet sokat enni, ettől nem lett rosszul még senki Most pedig világraszóló alvás következik. Lehet, mire felébred, én már nem leszek itt, de alkonyatra megjövök. A vízre ne menjen, mert evezni nem tud Ha elmegy valamerre, úgy nézzen körül, hogy vissza is találjon, de messze ne menjen. Estefelé horgászhat is, de a halakat hagyja a vízben holnapra. Én meg elszívok egy pipa dohányt Ne adjak egy szivart? -Nem, nem! Gyula elnyúlt a szénaágyon. A délelőtti fáradozások, az izmok szokatlan munkája ólomként folyt szét egész testében, de ez nem volt kellemetlen. „Talán el sem alszom”- gondolta de abban a percben már aludt is. Matula pöfékelt, és nézte a füstöt, amint kisurrant fent, a kunyhó ereszénél. Aztán ránézett Gyulára, és elmosolyodott „Nevelődik a gyerök – gondolta -,

mert jól alszik és jó étvágya, van.” Aztán ő is letette a pipát, és lehunyta a szemét. () 3. Dolgozatomban Fekete István Tüskevár című regényét választottam a szűkszavúság és bőbeszédűség stilisztikai szerepének a bemutatására. A felhasznált nyelvi változat alapja a népies stílus, amely az érzelmi hangulatát adja a műnek. Fekete István regényében a pongyolaság található meg a tájnyelvi elemek hatása miatt. A bőbeszédűségre az öreg személyében folyamatosan találtam példákat a regényben. Matula stílusa határozott, Gyula gyengébb pozíciót tölt be hozzá képest, de ezt nem érezteti. Matula otthon van a természetben, tudja, mi miért történik. Gyula a vendég, visszafogott, szűkszavú ez jó neveltségéből is adódik. „Nemigen akartak kötélnek állni, ötöt fogtam.” Ellentétes jelentésű a nemigen szó ezzel is nyomatékosítja, hogy milyen nehéz volt a horgászat. „Hozza ki a deszkát, Hozza ki a

serpenyőt” Gyula még gyerek, de Matula magázza ez egyfajta tisztelet is a fiú számára, mert felnőttként kezeli. Tudja, hogyan kell tanítani, a gyakorlatot helyezi előtérbe. A hal tisztításánál ez a módszer tapasztalható. „Most aztán nekilátunk! Elő a bicskát! Ezt is meg kell tanulnia” „ ne nyomja meg a halat, mert elfakad az epéje.” Meg sem várja, hogy Gyula rákérdezzen már ott a válasz keserű lesz a húsa. A következő idézetben is erre utal „ a halat, ezért irdalom be.” „Hozza ki a serpenyőt, máma sütjük a halat, ezért irdalom be.” A provincializmusból az alaki tájszavak is megtalálhatók a máma kifejezés, ami a népies stílust ízessé és ugyanakkor színessé, kifejezővé teszi, ami csak hangalakjában tér el a ma szótól. „A beirdalt hús úgy 3 Beszédművelés vált le a gerincről, mint az érett barack a magról, és a kézben csak a fej maradt meg a gerinc.” „Gyula elnyúlt a szénaágyon A

délelőtti fáradozások, az izmok szokatlan munkája ólomként folyt szét egész testében, de ez nem volt kellemetlen.” A szemléletesség a hasonlatra épül, ahol az olvasó elképzeli, hogyan válik le a hús a gerincről, illetve Tutajos testi fáradtságát ólommal azonosítja. „És Gyula ezek után már nem gondolkodott, hogy mi a hő és mi a füst, mi az égés és mi a gáz, sőt azon sem, hogy mi a szag, ami ebben az állapotban kizárólag illatnak volt nevezhető, mert a sülő hal olyan gáznemű anyagokat felhőzött, hogy Tutajosunk gyomra szemérmetlenül korgott.” A bőbeszédűségére példa a fenti idézet, Tutajos éhség érzetét fokozza,” hogy Tutajosunk gyomra szemérmetlenül korgott.” Az alaki erősítés -„Aztán ettek és ettek és ettek.” - is megtalálható, itt az író tovább akar időzni, ezzel is szemléltetve az idő múlását evés közben. „Ahogy nekimentünk, még a harcsából se sok maradt volna. De az ilyen sült halból

ehet, amennyi csak belefér. Ebből lehet sokat enni, ettől nem lett rosszul még senki” Megjelenik ismét a szószaporítás (bőbeszédűség) a pongyolaságon belül. Veszélyes helyzetekre hívja fel Gyula figyelmét, de a megoldást is rögtön elmondja. „A vízre ne menjen, mert evezni nem tud. Ha elmegy valamerre, úgy nézzen körül, hogy vissza is találjon, de messze ne menjen.” Lehetőségként ajánlja a horgászatot a fiúnak, de szabályként említi, hogy hagyja a vízben holnapra, mert a vízben holnapig nem romlik meg. „Estefelé horgászhat is, de a halakat hagyja a vízben holnapra.” „Én meg elszívok egy pipa dohányt. Ne adjak egy szivart? -Nem, nem!” Alaki erősítésként kétszer nyomatékosítja, hogy nem kér szivart. ”Matula pöfékelt, és nézte a füstöt, amint kisurrant fent, a kunyhó ereszénél.” Képes kifejezésre építi a szemléltetést, mivel a füstöt kisurranni látja az eresznél, de ez élőlényre jellemző.

„Nevelődik a gyerök – gondolta -, mert jól alszik és jó étvágya, van.” Közhelyként hat az idézet, mert egy jól lakott gyerekre, aki már alszik, arra mondjuk, hogy növekszik természetesen a népies stílust nem mellőzve, nevelődik a gyerök. Fekete István regényében éppúgy megtalálható a szűkszavúság, mint a bőbeszédűség. Matulát legjobban úgy jellemezném, hogy őt már megcsapkodta a vihar, megcsípte a dér a melegítő nap sugarai, fejlesztették. Igazi remete A fiúk, pedig vele szemben üvegházi növényként érkeznek hozzá, akik a vakáció végére felnőtté válnak. 4 Beszédművelés Tutajos szűkszavú ez adódik a tudás, tapasztalat hiányából, mert amit tud azt csak iskolában próbálta. A gyakorlatban még tüzet sem rakott, így bizonytalan képességeiben Mindenre megtanítja őket Matula, akinek lehengerlő stílusa, bőbeszédűsége sokat segít, hogy későbbiekben határozott felnőttekké váljanak. Mester és

tanítványa cím találó lehet, mert Matula felelősséget vállal azzal, hogy a fiúkról gondoskodik, és tapasztalatait átadja az ifjú nemzedéknek. 5