Gazdasági Ismeretek | Vezetés-szervezés » Benchmarking

Benchmarking A benchmarking (összehasonlítás) egy olyan vezetési eszköz, amely a másoktól és saját magunktól megszerzett tudást és annak tudatos felhasználást jelenti. Olyan infoval szolgál, amely betekintést enged a fennálló hiányosságokba, és ezáltal elősegíti a kívánt célok elérését. Értékelési technika, amelynek során a piaci szereplőkkel történő összehasonlítás után alakul ki a sorrend. Az ISO 9004-2000 szabványban már megjelenik a használata A sikeres fejlesztés alapja a bevétel növelésének érdekében: a belső folyamatból nyert infoból való szabályozás (min ren) valamit, akiktől van mit tanulni cégek. A benchmarking a legmagasabb szintű teljesítmény eléréshez vezető legjobb üzleti gyakorlatok kutatása. A megszerzett infot a saját környezetünkhöz kell alakítani Információgyűjtési lehetőségek: saját működésük és azon szervezetek működése, akiktől van mit tanulni. Csoportosítás: Célja szerint:

folyamat(a legnagyobb terültet felölelő benchmarking összefüggő üzleti és gyártási folyamatot vizsgálja.), funkcionális v területi (ugyanazon egy kiválasztott terület két cég összehasonlítása), konkrét feladatra irányuló (a legkisebb területre van, egy konkrét probléma megoldására.) Végzés módja szerint: belső (részlegek divizók, telephelyek vagy leányvállalatok közti) külső (azonos területen működő (versenytárs, vagy nem), nem azonos területen működő) Belső Bm: feladata meghatározni a legjobb feladatot és azt általánossá tenni a váll belül. Előnyei: könnyű hasonló területet találni, a folyamat jellegét nem kell ismertetni, mert mindenki benne él, megindíthatja a kommunikációs folyamatot. Hátránya: gyakran rutinszerűen végezzük a feladatot és elsiklunk a hibák felett. Külső Bm: ez a piacon lévő versenytársakat használja összehasonlítási alapnak, hogy lehet náluk jobbá válni. Előnye: megtudjuk milyen

hatást gyakorol riválisok a vásárlókra. Hátránya: a gyakorlat átvétele nem biztos, hogy meghozza az eredményt. A BM három szintje: - vállalati szint, - ágazati szint, - bm keretfeltételek: BM hurok: bevezetés, célok meghatározása, a benchmark kijelölése, a benchmarkin stratégia kidolgozása, adatgyűjtés, elemzés, összehasonlítás, eredmények közzététele. A BM célja: valamilyen kritikus sikertényező lehet: pl A vevői elégedettséggel szorosan összefüggő kérdések, az ismétlődő termelési és működési problémák, a termék megítélést meghatározó jellemzői; a cég piaci pozícióját veszélyeztető területek; a nyereség, fedezet és ktgviselés összefüggései a termékkel; kritikus tényezők az áruforgási sebesség és ellátás kérdésében A BM szemléletmódja: - a kiválasztott termék költségláncolatának kidolgozása; - másodlagos ktgelemek leválasztása; - a legfőbb ktgnövelő elemek meghatározása; - a

versenytárs adatainak jellemzése; - megbeszélés külső és belső szakértőkkel>>>> a versenytárs ktg láncolata A BM etikai alapelvei: - jogszerűség, - viszonosság; - bizalmi elv, - belső felhasználás elve; - közvetlen kapcsolatok elve; - 3. félhez fűződő kapcsolatok elve; - felkészültség elve