Építészet | Felsőoktatás » Dr. Molnár József - Természetes építési kőanyagok

1 . MISKOLCI EGYETEM, Bányászati és Geotechnikai Tanszék Dr. Molnár József: Építőanyagok (Természetes építési kőanyagok) TERMÉSZETES ÉPÍTÉSI KŐANYAGOK TERMÉSZETES ÉPÍTÉSI KŐANYAGOK FOGALMA, MŰSZAKI JELLEMZÉSE ÉS VÉDELME Természetes építési kőanyagok fogalma Azon építőanyagként használt kő termékek, melyeknek felhasználás előtt csak alakját és méreteit változtatják meg (aprítják, őrlik, hasítják, fűrészelik, faragják, osztályozzák). Építőanyagként és építőipari alapanyagként gyakrabban alkalmazott magyarországi kőzetek Néhány gyakoribb magmás kőzet (1. táblázat) 1. táblázat Néhány gyakoribb, különféleképpen savanyú vagy bázikus magmás kőzet mélységi magmás (intrúziós) kiömlési (effúziós) tufák (explóziós) főbb kőzetalkotó ásványaik savanyú gránit granodiorit diorit gabbró ultrabázikus peridotit riolit dácit andezit bazalt kvarc, földpátok, csillámok

olivin piroxének Gyakoribb szervetlen üledékes kőzetek • • • • • Karbonátos vegyi üledékek: Mészkő és dolomit. Geoszinklinálisokban ülepednek nagy tömegben, kisebb mennyiségben édesvizekben is. Főbb kőzetalkotó ásványaik a kalcit (CaCO 3 ) és a dolomit ((Ca,Mg)CO 3 ). • Tömörségük a kemény mészkőtől a vízkőig széles tartományban változik. A tengeri eredetűek gyakran kövületek tömegét tartalmazzák. • Gyakoribb reakcióik: • CaCO 3 +H 2 SO 4 CaSO 4 +H 2 O+CO 2 • CaCO 3 +x⋅H 2 O+CO 2 Ca(HCO 3 ) 2 +(x-1) H 2 O Mechanikai üledékek (görgetegek): Aprózódott, víz által szállított, koptatott és lerakott, lekerekített felületű szemcsék tömege. Mérettartományaik: kavics (4-100 mm), homok (0,1-4 mm), iszap (0,01-0,1 mm), agyag (0,001-0,01 mm). • Agyagásványok: molekuláris méretű szilikátrétegek közé reverzibilis módon víz épülhet be. Főbb agyagásványok: montmorillonit, kaolinit, illit, bentonit •

Tixotróp tulajdonságúak. • Hő hatására mállanak: posztvulkáni hatásra kaolinit, illit, máskor karszt- és lateritbauxitok keletkeznek belőlük. Eolikus üledékek (lösz): szemnagyság intervallumuk szélessége kicsi. Homokkő: agyag, karbonát (mész) és kvarcit kötőanyagúak. Márgák: mész és agyag által alkotott kőzet. Összetétele szerint lehet márga, agyagmárga, mészmárga. ko1.doc MISKOLCI EGYETEM, Bányászati és Geotechnikai Tanszék Dr. Molnár József: Építőanyagok (Természetes építési kőanyagok) 2 . Gyakoribb szerves üledékek Kőolaj, kőszén. A bitumen a kőolaj, a kátrány a kőszén vagy fa lepárlási végterméke Metamorf kőzetek A gyakoribbak a márvány (termometamorfózissal) és az agyagpala (dinamometamorfózissal keletkezik). Egyes gyakoribb építőanyag ipari alapanyagok • gipsz, anhidrit, bassanit • mészkő, dolomit: • cement- és mészgyártás • nemesvakolat anyag gyártás • festékgyártás •

papírgyártás • műtrágyagyártás • talajjavítás • cukorgyártás • súrolópor gyártás • bauxit: bauxitcement gyártás • agyagok, tűzálló agyagok: cementgyártás, kerámiaipar • egyes agyagásványok: kaolinit, illit, bentonit • kvarchomok: üveggyártás • perlit: duzzasztott perlit gyártás • bazalt: bazaltgyapot, öntött bazalt burkolólapok A kőzettani nevek az MSZ 18281 szabvány szerint állapíthatók meg, a kövek mállottságának mértéke MSZ 18283 szerint. Az építési kőanyagok műszaki jellemzése Kőzettani jellemzés: kőzet fajtája, szövetszerkezete, mállottsági foka és kőzetalkotó ásványai (különös tekintettel a káros, pl. karbonátos és agyagásványokra, stb) Az időállósági vizsgálatok szerves része. Sűrűség, tömörség: sűrűség, testsűrűség, hézagosság, porozitás. Hidrotechnikai jellemzők: nedvességtartalom és -felvétel, vízlágyulási tényező Szilárdsági jellemzők: Egytengelyű

nyomószilárdság: Ø50x100-as próbatestekkel mérendő (MSZ 18282/4, Ø50x100-as próbatestekkel), húzó- (szakító-) szilárdság (Ø50x50-es próbatestekkel) és hasító-húzószilárdság. Kopásállóság: Bauschinger-Bőhme-féle koptatógéppel, Deval- és Los Angeles dobbal mért kopásállóság, elporladási fok. Az időállósági vizsgálatokban a modellfolyamatok eredményeinek értékelésére szilárdsági és kopásállósági méréseket is alkalmaznak.1 A kőanyagok időállóságának (tartósságának) jellemzése: • A tapasztalat szerint egy kőanyag időálló, ha vízfelvétel maximum 0,5 % vagy egytengelyű nyomószilárdsága minimum 100 MPa. ko1.doc MISKOLCI EGYETEM, Bányászati és Geotechnikai Tanszék Dr. Molnár József: Építőanyagok (Természetes építési kőanyagok) • • 3 . Vizsgálati módszerei: • Kőzettani elemzés: mállottsági fok, káros ásvány tartalom • Szabványos modellfolyamatok, melyek eredményeinek

értékelésére a kvalitatív leírás mellett szilárdsági (pl. lágyulási tényező mérés) és kopásállósági méréseket alkalmaznak. Szabványos modellfolyamatok az időállóság meghatározására: • vízben tárolás (MSZ 18284/3) • Fagyasztási próba (MSZ 18289/2): A vízzel telített próbatesteket 5, 15, 25, 50, 100 alkalommal periodikusan -18°C-on megfagyasztják, majd felengedik. • Szulfátos kristályosítás (MSZ 18289/3): Adott szemcsenagyságú halmazt 16 óra hosszat előírt töménységű Na 2 SO 4 vagy MgSO 4 oldatban tartanak, majd 103±2°C-on szárítják. A szulfátos duzzadás mállasztja a kőzetet, különösen, ha kissé repedezett is. • Savhatás (citromsav vagy H 2 SO 4 - HNO 3 elegy, MSZ 18289/4): A keletkező kristályok kisebb szilárdságúak, mint az eredeti kőzetszövet. A módszer teljesen oldódó (pl. karbonátos) kőzetek vizsgálatára nem alkalmas • Hőtűrési vizsgálat (MSZ 18289/5): ciklikusan 5 óra hosszat -20°C, 3

óra hosszat +60°C hőmérsékleten tartják a kőzetmintát. • Száraz hőközlés (MSZ 18289/6): 1 ciklusban melegítés +750°C-ig. • Sugárhatás (MSZ 18289/7): infravörös vagy UV sugarakat bocsátanak a kőzetre. Néhány gyakoribb hazai kőanyag főbb műszaki jellemzői az 1. és a 2 mellékleten olvashatók. Az építőkövek védelmére gyakrabban alkalmazott módszerek A védelem alapelvei: • A kőanyagot távol tartják az időjárási ártalmaktól (védőtető, letakarás). • A kőfelületre került vizet a lehető leggyorsabban elvezetik a felületről: megfelelő homlokzat kialakítása, vízorrok, ereszek, párkányok építése. • A kőzetfelület csiszolása, polírozása. • A felület szilárdítása fizikai vagy kémiai módszerekkel: • Epoxigyantával való bevonás: eredményes módszer, de megváltoztatja a felület megjelenését. • Durva mészkövek felületére kent mésztej vízzáróbb karbonátos fedőréteget képez. • Fluátozás

(kvarcos-szilikátos kőzeteken): magnézium-sziliko-fluorid (MgSiF 6 ) vízben rosszul oldódó MgF 2 , CaF 2 és kovasavas vegyületeket képez. • Víztaszító bevonat képzés: a rómaiak viaszt, később CCl 4 -ben oldott paraffinokat, ma szilikonokat használnak. Olajfestékek és lakkok lerontják a felület páradiffúzióját FONTOSABB ÉPÍTÉSI KÖTERMÉKEK Építőkövek Méretre szabott, szabályos alakú vagy faragott kövek. Darabolják (huzal- és körfűrésszel, gatterrel, tárcsás darabolóval), majd – ha kell – faragják, csiszolják, polírozzák. Fajtái: • falazókövek ko1.doc MISKOLCI EGYETEM, Bányászati és Geotechnikai Tanszék Dr. Molnár József: Építőanyagok (Természetes építési kőanyagok) • • 4 . burkolókövek díszítőkövek (pl. szobrok, épületfaragványok, lábazatok, sírkövek, stb), gyakoribb alapanyagai: gránit, márvány, kemény mészkő, szerpentin, szienit, kvarcit, kemény homokkő. Minőségi követelmények

a következő jellemzőikre vannak (MSZ 18294): • esztétika • az igénybevételnek megfelelő statikus szilárdság • fagyállóság (kültéri anyagokra) • kopásállóság (járólapokra) • hővezetési tényező (falazókövekre), kis testsűrűség, porozitás • repedésmentesség • időállóság • megmunkálhatóság Terméskövek Megmunkálatlan, szaggatott felületű, maximum 60 cm szemnagyságú, elemméreteik szerint osztályozott kövek. Gyakoribb alkalmazási területei: • vízépítés: kőgátak, partvédő burkolatok, pillérek, hídfők • földművek védelme: súlytámfal, burkolat • falazatok, épület és kerítés lábazatok • útépítés: útburkolat, útfeljáró, padka- és árokburkolat, • hasított kövek (macskakő; szegélykövek és műemlék tér burkolatok 2. táblázat Terméskő termékek szemcseméretei A termék Darabnagyság jele (cm) TA TB TC TD TF TR 15-25 15-40 20-60 20-60 3-15 Lapfelületi kikötés A hosszúság

és a A vastagság és a szélesség aránya szélesség aránya (–) (–) – 1,0-1,5 0,5-1 – 1,0-2,0 0,5-1 – 1,0-1,5 0,5-1 – 1,5-2,0 0,3-1 1,0-2,0 0,3-1 Az eladó és a vevő 1,0-2,0 0,2-0,5 egyezsége szerint Minőségi követelmények a következő jellemzőikre vannak (MSZ 18292): • osztályba sorolás: • méret osztályok: darabméret és -alak (2. táblázat) • kőzettani minőségi osztályok: mállottság (m 1 , m 2 , m 3 , m 4 : üde, , mállott, MSZ 18283) • kőzetfizikai osztályok: kőzetfizikai tulajdonságok alapján • kőzetfizikai jellemzők: • keménység • kopásállóság • statikus szilárdság ko1.doc MISKOLCI EGYETEM, Bányászati és Geotechnikai Tanszék Dr. Molnár József: Építőanyagok (Természetes építési kőanyagok) • • 5 . • fagyállóság • polírozódás- és síkosságmentesség.(útépítésben) maximum 20 m% idegen anyagot tartalmazhat esztétika (burkolatoknál) Egy megnevezési példa: TC-05f-homokkő,

m 2 – MSZ 18292 • 05f: kőzetfizikai osztály Zúzottkövek Szabálytalan alakú, szaggatott felületű, (egyszer, kétszer, esetleg háromszor) aprított és osztályozott kövek. A szálban álló kőzet kőzettani minősége és az aprítóberendezés fajtája együtt határozza meg a szemmegoszlást és a szemcsék jellemző alakját. Az azonos szemcsetartományú zúzottkövek közül az egyszer tört anyag kevésbé szilárd, a kétszer tört szilárdabb. Főbb alkalmazási területei: út- és vasútépítés Zúzottkövek minőségi osztályokba sorolása (MSZ 18291): • kőzetfizikai csoportok (3. melléklet): A (diabáz, jó minőségű bazalt, andezit és dolomit), B (bazalt és átlagos minőségű dolomit), C (az andezitek zöme, jó minőségű mészkövek), D (tömött mészkövek, dolomitok és mállottabb magmás kőzetek). Az MZ márvány és mészkő zúzottkövet jelent. • szemcseszerkezeti osztályok (4.-6 mellékletek): szemnagyság és szemcsealak

alapján. A Z, NZ, KZ a méret pontosságára utal • névleges szemnagyság határ (a szemcseszerkezeti osztályokon belül) Zúzottkövek megnevezése: kőzetfizikai csoport – szemcseszerkezeti osztály – mérettartomány – kőzettani név, származási hely (bánya) neve, szabványszám (pl. B-KZ-5/12 andezit, Tállya MSZ 18291) Homokoskavicsok Rendszerint folyóvizek által gömbölyűre csiszolt felületű szemcsékből áll. Tömegének többsége kvarc, kova. A 4 mm-nél apróbb szemcsék halmazát homoknak, a dur vábbakat kavicsnak nevezik. A mindkét frakciót tartalmazó halmazt homokoskavicsnak Főbb alkalmazási területe: betonok és habarcsok adalékanyaga Szennyeződései: • Agyag-iszap tartalom (MSZ 18288 szerint mérhető): képlékenyebbé teszi a bet ont, lassítja szélsőséges esetben gátolja a cement kötését, csökkenti a beton szilárdságát. • Agyagrögök: 30 percnyi vízben való áztatás után is rögök maradnak. Ha később a víztől

szétmállanak, a már megszilárdult cementkő mátrixban lyukakat képeznek, és csökkentik a beton szilárdságát. • Agyaggal-iszappal bevont szemcsék: bevonatuk 5 perc áztatás után sem dörzsölhető le kézzel. • Szulfát- és klorid tartalom: korrodálja a cementkövet. ko1.doc MISKOLCI EGYETEM, Bányászati és Geotechnikai Tanszék Dr. Molnár József: Építőanyagok (Természetes építési kőanyagok) 6 . Fuller-görbe: Valamely adott testsűrűségű kerek szemcsékből álló anyag halmazsűrűsége maximális, ha s zemnagyságának eloszlásfüggvénye a Fuller-görbe. Ha az ilyen anyagot tömörítik, nagyobb szemcséi közti hézagokban kisebb szemcsék vannak. Ezért halmaz hézagossága minimális, halmaz szilárdsága maximális. Minőségi követelmények (MSZ 18293): • a termék feldolgozottsága (a megnevezés 1. betűje): • N: nyers termék • T: természetes szemmegoszlású, melynek csak a durva részét rostálták ki • Z: durva

kavicsból törött (zúzott) termék, minimum 90 m%-a törött kavics. A k osztályúnak maximum 30 m%-a, az n osztályúnak 30-60 m%-a lemezes. • O: osztályozott, maximum 10 m%-a törött kavics • E: előírt szemmegoszlású, I., II osztályú vagy osztályon kívüli Maximum 10 m%a törött kavics • VO: vegyes osztályozott, 10-90 m%-a törött kavics • VE: vegyes előírt szemmegoszlású, 10-90 m%-a törött kavics • szemcseméret (a megnevezés 2. esetleg 3 betűjele): H (homok, 4 mm-nél finomabb), K (kavics, 4 mm-nél durvább), HK (homokoskavics, 4 mm-nél finomabb és durvább frakciót egyaránt tartalmazó termék). A GK jelölés gyöngykavicsot jelent • maximális szemcseméret • az előírt szemmegoszlású termék eloszlási minőségi osztálya: a szemcseeloszlási határgörbék alapján I. vagy II osztályú, esetleg egyik sem (7 melléklet) • P: agyag-iszap tartalom (3. táblázat) • TT: tisztasági osztály (4. táblázat) • Kavicsból tört

termékekre aprózódás értékekre van előírás az A, B, C és D kőzetfizikai csoportokban (5. táblázat) 3. táblázat Homokoskavicsok minősítése agyag-iszap tartalmuk alapján Minőségi osztály P Q R S 4. táblázat Homokoskavicsok osztályba sorolása a tisztaság alapján Minőségi osztály Szerves szennyeződés TT T TO Nem megengedett Nem megengedett Nincs követelmény ko1.doc Agyag-iszap tartalom (V%) 0-3 3-6 6-10 10-20 Szulfáttartalom, Kloridtartalom, SO 4 2– (m%) Cl– (m%) <1 <2 Nincs követelmény <0,2 <0,4 Nincs követelmény Agyagrögök, kézzel szétmorzsolható és agyaggal bevont szemcsék mennyisége (m%) <1 <2 Nincs követelmény 7 . MISKOLCI EGYETEM, Bányászati és Geotechnikai Tanszék Dr. Molnár József: Építőanyagok (Természetes építési kőanyagok) Homokoskavicsok megnevezése: a termék feldolgozottsága (1. betűjel) – szemcseméret jele (2. (és 3) betűjel) – maximális szemcseméret (mm) –

(előírt szemmegoszlású anyagok eloszlási minőségi osztálya) – agyag-iszap tartalom – tisztasági osztály, szabványszám (pl. EHK 32-I.-P-TT MSZ 18293) 5. táblázat Kavicsból tört termékek aprózódás értékei az A, B, C és D kőzetfizikai csoportokban A vizsgált mennyiség Los Angeles aprózódás (m%), MSZ 18287/1 Kristályosítási aprózódás (m%), MSZ 18289/3 • Na 2 SO 4 oldattal • MgSO 4 oldattal A csoport B csoport C csoport D csoport <20 20-25 25-35 35-45 <10 <15 10-15 15-20 15-20 20-30 20-30 30-40 Kőpor Épületek külső, színezett vakolóhabarcsának adalékanyaga. A színezhetőség céljából mindig fehér anyag, általában természetes aprózódású mészkő, esetleg dolomit. Halmazsűrűsége légszáraz állapotban vagy MSZ 18284/1 szerint szikkasztva 1200-1600 kg/m–3. Főbb minőségi követelményei (MSZ18296): • Szemnagyság tartománya 0-4 mm. Szemmegoszlása kötött (6 táblázat) • Szerves anyagot nem

tartalmazhat. 6. táblázat Kőpor szemmegoszlási követelményei Szemcseméret (mm) 0,01 2 3 4 Szemcseeloszlás érték (–) 0-0,05 0,40-0,80 0,09-1,00 1,00 Kőpor megnevezése: kőpor - kőzet megnevezése – származási hely (bánya) neve szabványszám (pl. kőpor-dolomit-Öskü MSZ 18296) Kőliszt Főbb minőségi követelményei (MSZ18295): • Szemnagyság tartománya 0-0,063 mm. Szemmegoszlása kötött • Légszáraz állapotban csomómentes. • Szerves anyagot nem tartalmazhat. • Legalább D kőzetfizikai osztályba sorolható anyagból készülhet. Kőliszt megnevezése: kőliszt - kőzet megnevezése – származási hely (bánya) neve szabványszám (pl. kőliszt-mészkő-Dorog MSZ 18295) ko1.doc MISKOLCI EGYETEM, Bányászati és Geotechnikai Tanszék Dr. Molnár József: Építőanyagok (Természetes építési kőanyagok) 8 . Néhány alkalmazási területe: • Festékek, aszfaltok, papírok finom adalékanyaga. • A mészkő liszt füstgáz

kéntelenítők reagense. • A mészkő- vagy dolomit liszt súrolóporok alapanyaga. • NH 4 NO 3 műtrágya (pétisó) robbanásgátló adalékanyaga. Útburkoló kövek Tömött szövetű, finomszemcsés kőzetekből készülnek (általában dácit, andezit, bazalt). Ma már csak szegélykövekként és műemlék utcák, terek burkolására használják. Minőségi követelmények (MSZ 18297) a keménységre, kopásállóságra, szilárdságra, fagyállóságra, polírozódás- és síkosságmentességre vannak. Mellékletek jegyzéke 1. melléklet 2. melléklet 3. melléklet 4. melléklet 5. melléklet 6. melléklet 7. melléklet ko1.doc Néhány hazai kőzet tulajdonságai (forrás: Dr. Balázs György: Építőanyagok és kémia, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994.) Tájékoztató adatok Magyarországon használatos kőzetfalták mértékadó kőzetfizikai jellemzőiről (forrás: Dr. Balázs György: Építőanyag praktikum, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985.)

Zúzottkövek aprózódás értékei az A, B, C és D kőzetfizikai csoportokban Zúzottkövek szemmegoszlási követelményei és ellenőrző előírásai a Z termékosztályban Zúzottkövek szemmegoszlási követelményei és ellenőrző előírásai az NZ termékosztályban Zúzottkövek szemmegoszlási követelményei és ellenőrző előírásai a KZ termékosztályban (a lemezes szemek mennyisége az n minősítésű zúzottkőnél 20-35 m% is lehet) Homokoskavicsok A, B és C szemmegoszlási határgörbék ordinátái (%) a szemcseméret (mm) függvényében 9 . MISKOLCI EGYETEM, Bányászati és Geotechnikai Tanszék Dr. Molnár József: Építőanyagok (Természetes építési kőanyagok) 1. melléklet Néhány hazai kőzet tulajdonságai (forrás: Dr. Balázs György: Építőanyagok és kémia, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994) Tömött mészkő Nagyharsány Tinnye Bazalt Rudabánya Zalahaláp Diabáz Egerbakta Andezit Recsk Szob Tállya Riolit Gyöngyössolymos

ko1.doc Testsűrű- Sűrűség Vízfelvétel, Kocka- Hajlító-húzó- Kopás, Los Hummel Szulfátos Szulfátos ség, (kg/m3) fokozatos szilárdság szilárdság, vízzel Angeles szétmor- kristályosí- kristályosílégszáraz vízbemerívízzel telítve telítetve aprózódási zsolódási tási tási (MPa) téssel veszteség tényező veszteség, veszteség (kg/m3) (MPa) (mm) Na 2 SO 4 MgSO 4 (m%) hatására hatására (m%) (m%) 2680 2610 2700 2720 0,166 0,164 153 132 13,0 14,0 3,28 4,21 25,3 24,6 0,63 0,53 1,2 5,0 1,1 6,0 2770 2830 2840 2890 0,833 0,190 218 298 10,0 39,0 3,10 2,17 17,2 17,3 0,31 0,25 2,8 7,6 2,3 6,5 2800 2810 0,628 236 6,0 2,90 12,8 0,20 1,0 0,8 2700 2580 2660 2730 2650 2710 0,466 1,770 0,220 295 199 267 19,0 24,4 23,0 1,60 3,70 1,75 16,7 18,8 26,9 0,26 0,23 0,44 0,3 4,1 3,2 0,25 4,0 2,0 2130 2450 4,66 120 20,0 0,40 10 . MISKOLCI EGYETEM, Bányászati és Geotechnikai Tanszék Dr. Molnár József: Építőanyagok

(Természetes építési kőanyagok) ko1.doc 5,5-10 5-9 5-8 5-9 5-10 5-11 * 8-10 5-7 * 3-6 4-8 * * 5-8 * 8-12 120-280 80-160 80-150 60-230 100-350 50-250 10-120 15-100 40-200 4-60 50-150 50-300 10-30 * 80-250 * 50-180 30-70 10-20 8-18 12-65 20-100 30-90 1-10 15-25 20-60 2-10 30-90 40-100 5-10 * 25-60 * 60-90 4-7 5-9 3-8 4-20 6-15 6-15 1-5 <6 2-6 3 3-7 2-6 <2 * 4-7 20-30* 5-8 4-7 7-13 8-17 4-11 4-9 5-10 * 8-14 * 10-30 20-35 * * 4-8 * 20-30 20-30 25-40 30-40 12-35 10-25 10-20 * >30 >25 * >20 >20 * >20 25-35 * 20-30 Deval-szilárdság (R D ) Los Angeles aprózódás (m%) Bőhme kopási veszteség (cm3) húzószilárdság (MPa) kőzetfizikai rugalmassági modulus (GPa) nyomószilárdság (MPa) hőtágulási együttható (10–6 K–1) longitudinális ultrahang hullám sebessége (km⋅m–1) 4-6 3-5 3-5 5-7 5-8 5-9 2-4 2-4 2-6 1,5-2,5 4-7 5-8 1-3 * 4-6 * 3,5-8 10-15 9-11 9-11 10-17 14-22 15-22 * * * * 5-10 5-10 * 15-22 5-12 * 5-10 kőzetfizikai

minősítés MSZ 18292, 18294 és 18297 szerint, legföljebb 0,1-2 0,1-3 0,5-5 0,2-8 0,2-1,5 0,2-1,2 5-30 1-10 1-6 2-20 0,1-1 0,3-0,8 1-15 0-1 0,1-5 0,2-0,8 0,1-0,5 kőzetfizikai minősítés MSZ 18292, 18294 és 18297 szerint, legföljebb 2600-2750 2300-2750 2600-2750 1900-2600 2550-2700 2200-2800 2600-2900 2200-2800 2800-3100 2100-3000 2800-3100 2700-3000 2200-2900 1300-2200 2600-2700 2000-2500 2600-2800 2200-2600 2600-2850 1400-2500 2600-2800 2500-2800 2850-2950 2100-2700 2600-2800 2000-2600 2600-2700 1500-1800* 2550-2800 2600-2800 2750-2850 2500-2700 2600-2800 2650-2750 kőzetfizikai minősítés MSZ 18293 szerint, legföljebb gránit, szienit riolit dácit andezit bazalt diabáz vulkáni tufák homokkő forrásvízi mészkő durva mészkő tömött mészkő dolomit márga kavics gneisz agyagpala márvány vízfelvétel (V%) kőzetfajták testsűrűség (kg⋅m–3) Tájékoztató adatok Magyarországon használatos kőzetfalták mértékadó kőzetfizikai jellemzőiről

(forrás: Dr. Balázs György: Építőanyag praktikum, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985.) Jelölések a táblázatban: * nem értelmezhető, vagy nincs kellő adat, * halmazsűrűség, hajlító-húzószilárdság anyagsűrűség (kg⋅m–3) 2. melléklet b b c a a a * * * * b a * b-c b * * 140 80 80 180 180 80 0,5 80 80 0,5 140 180 0,05 * 140 * 140 ff f f ff ff ff f f f f f ff n * ff * ff 11 . MISKOLCI EGYETEM, Bányászati és Geotechnikai Tanszék Dr. Molnár József: Építőanyagok (Természetes építési kőanyagok) 3. melléklet Zúzottkövek aprózódás értékei az A, B, C és D kőzetfizikai csoportokban Szemnagyság intervallum (mm) 5-80 20-55 12-20 0,2-80 4. melléklet A vizsgált mennyiség Los Angeles aprózódás (m%), MSZ 18287/1 Deval, kopási aprózódás (m%), MSZ 18287/2 • szárazon • vizesen Deval, kopási aprózódás (m%), MSZ 18287/2 • Szárazon • vizesen Kristályosítási aprózódás (m%), MSZ 18289/3 • Na 2 SO 4 oldattal •

MgSO 4 oldattal B csoport <20 20-25 C csoport 25-35 D csoport 35-45 <3,3 <6,7 3,3-4,5 6,7-9 4,5-6,8 9-13 6,8-13,3 13,5-27 <1,6 <5,0 1,6-2 5-7,5 <10 <15 10-15 15-20 nincs követelmény nincs követelmény nincs követelmény nincs követelmény 15-20 20-30 20-30 30-40 Zúzottkövek szemmegoszlási követelményei és ellenőrző előírásai a Z termékosztályban Névleges szemnagyság határok (mm) Méreten felüli rész, legfeljebb (m%) Közbenső ellenőrző szitán fennmaradt rész, legfeljebb (m%) Méreten aluli rész, legfeljebb (m%) 1 mm-nél kisebb rész, legfeljebb (m%) 0,1 mm-nél kisebb rész, legfeljebb (m%) Méreten felüli részt ellenőrző szita lyukmérete (mm) Közbenső ellenőrző szita lyukmérete (mm) Los Angeles vizsgálatnál alkalmazandó vizsgálati osztály ko1.doc A csoport 0/5 5/12 12/20 20/35 35/55 55/80 0/20 5/20 20/55 20/80 15 15 15 15 15 15 20 15 15 20 – – – – 50±15 50±15 50±15 50±15 50±15 50±15 –

20 20 17 17 20 – 20 15 20 50 10 8 5 5 5 25 10 10 15 15 6 5 – – – 10 6 5 5 8 20 35 55 80 100 35 35 80 100 3 8 – – – – 12 12 35 55 – III Va VII VIII IX III-VI III-V VIIVIII-X VIII 12 . MISKOLCI EGYETEM, Bányászati és Geotechnikai Tanszék Dr. Molnár József: Építőanyagok (Természetes építési kőanyagok) 5. melléklet Zúzottkövek szemmegoszlási követelményei és ellenőrző előírásai az NZ termékosztályban Névleges szemnagyság határok (mm) Méreten felüli rész, legfeljebb (m%) Közbenső ellenőrző szitán fennmaradt rész, legfeljebb (m%) Méreten aluli rész, legfeljebb (m%) 1 mm-nél kisebb rész, legfeljebb (m%) 0,1 mm-nél kisebb rész, legfeljebb (m%) 0,02 mm-nél kisebb rész, legfeljebb (m%) Méreten felüli részt ellenőrző szita lyukmérete (mm) Közbenső ellenőrző szita lyukmérete (mm) Los Angeles vizsgálatnál alkalmazandó vizsgálati osztály 6. melléklet 20/35 10 – 15 4 – – 55 – VII 35/55 20/55 10 10 –

50±15 15 15 3 3 – – – – 80 80 – 35 VIII VII-VIII Zúzottkövek szemmegoszlási követelményei és ellenőrző előírásai a KZ termékosztályban (a lemezes szemek mennyisége az n minősítésű zúzottkőnél 20-35 m% is lehet) Névleges szemnagyság határok (mm) Méreten felüli rész, legfeljebb (m%) Közbenső ellenőrző szitán fennmaradt rész, legfeljebb (m%) Méreten aluli rész, legfeljebb (m%) 1 mm-nél kisebb rész, legfeljebb (m%) 0,1 mm-nél kisebb rész, legfeljebb (m%) Lemezes szemek mennyisége, legfeljebb (m%) Méreten felüli részt ellenőrző szita lyukmérete (mm) Közbenső ellenőrző szita lyukmérete (mm) Los Angeles vizsgálatnál alkalmazandó vizsgálati osztály ko1.doc 0/5 5/12 12/20 10 10 10 – 50±15 50±15 – 15 15 40 6 5 8 4 3 3 – – 8 20 35 3 8 – – III Va 5/8 5 – 10 3 1 20 12 – II 8/12 5 – 10 3 1 20 16 – IV 12/16 5 – 10 2 1 20 20 – Va 16/20 5 – 10 2 1 20 35 – Va 20/35 5 – 10 1 1 20 55 – VII 5/12 5

– 10 3 – 20 20 8 III 12/20 5 50±15 10 2 1 20 35 16 Va 13 . MISKOLCI EGYETEM, Bányászati és Geotechnikai Tanszék Dr. Molnár József: Építőanyagok (Természetes építési kőanyagok) 7. melléklet Homokoskavicsok A, B és C szemmegoszlási határgörbék ordinátái (%) a szemcseméret (mm) függvényében Adalékanyag Határgörbe Finomsági 0,063 jele jele modulus EH 2 A 4,15 0 VEH 2 B 3,65 – C 3,20 5 EH 4 A 4,85 0 VEH 4 B 4,20 – C 3,75 4 EHK 8 A 5,70 0 VEHK 8 B 4,85 – C 4,30 3,5 EHK 12 A 6,20 0 VEHK 12 B 5,30 – C 4,60 3 EHK 16 A 6,60 0 VEHK 16 B 5,60 – C 4,85 3 EHK 24 A 7,15 0 VEHK 24 B 6,00 – C 5,10 3 EHK 32 A 7,45 0 VEHK 32 B 6,30 – C 5,35 2,5 EHK48 A 7,90 0 VEHK 48 B 6,70 – C 5,60 2,5 EHK 63 A 8,20 0 VEHK 63 B 6,97 – C 5,79 2 EHK 96 A 8,63 0 VEHK 96 B 7,40 – C 6,06 2 ko1.doc 0,125 0,25 0,5 1 2 4 8 12 16 24 32 48 63 96 125 0 6 12 0 5 10 0 5 8 0 4,5 7,5 0 4 7 0 4 6 0 4 5 0 4 5 0 3 5 0 2,5 4,5 13 23 31 9 17 24 5 13 20 4 11,5

19 3 10 18 2 9 16 2 8 15 2 7,5 14,5 2 7 14 2 6,5 14 27 44 53 18 34 44 11 26 36 9 23 33 6 20 31 5 18 29 4 16 27 3,5 13 26 4 13 25 4 12 24 49 64 72 35 51 61 21 39 51 17 34 47 13 30 44 10 27 42 8 24 38 7 22 37 6 20 36 5,5 19 34 90 – 100 61 75 81 37 56 67 30 49 62 23 44 58 18 39 54 14 35 50 12 31 48 11 28 46 10 26 44 100 – 100 90 – 100 61 75 84 49 67 77 37 59 71 30 53 66 23 47 62 21 42 60 19 38 57 17 34 54 100 – 100 95 – 100 78 85 92 61 78 86 49 70 81 38 62 77 34 56 71 30 50 68 26 44 65 100 – 100 95 – 100 – – – – – – – – – – – – – – – – – – 100 – 100 95 – 100 78 85 93 62 80 86 54 71 82 46 64 79 39 57 74 100 – 100 90 – 100 – – – – – – – – – – – – 100 – 100 95 – 100 81 87 94 67 80 89 57 73 84 100 – 100 95 – 100 – – – – – – 100 – 100 95 – 100 82 86 95 100 – 100 95 – 100 100 – 100 187 14 . MISKOLCI EGYETEM, Bányászati és Geotechnikai Tanszék Dr. Molnár

József: Építőanyagok (Természetes építési kőanyagok) 7. melléklet folytatása Adalékanyag Határgörbe Finomsági 0,063 jele jele modulus EHK 125 A 8,96 0 VEHK 125 B 7,73 – C 6,29 2 ko1.doc 0,125 0,25 0,5 1 2 4 8 12 16 24 32 48 63 96 125 187 0 2,5 4,5 1,5 6 13 3,5 11 23 5 18 33 9 24 43 16 30 52 23 39 62 – – – 33 50 70 – – – 48 66 79 – – – 70 81 90 – – – 95 – 100 100 – 100