Informatika | Gazdasági Informatika » PSZF Gazdasági Informatika II. elméleti jegyzet, 2005

informatika: számítógépes modellezés. Rendszerelmélet: Informatika rendszerelmélete a század elején indul meg Ludvig von Bertalanffy 1950-ben torontoi konferencián - rendszerelmélet kutatás indítása. Meglévő ismeretanyagokból törvényszerűségekkel, összefüggésekkel foglalkozik. a) általános rendszerelmélet (minden rendszerre értelmezendő) b) specifikus rendszerelmélet pl.: biológia ~ társadalmi ~ Rendszerelméleti irányzatok módszertani kérdésekkel foglalkoznak. Szervezett információs rendszer: Az egymással valamilyen cél szerint kapcsolatban levő elemek környezettől elhatárolt egysége. Határozott céljuk van, valamilyen sajátos minősége van (egység) Elemeknek egy rendszerben megvan a maga szerepük (specifikus funkciójuk van). Akkor érvényesül ha az elemre teljesül a rendszer egészére jellemző tulajdonságok. Rendszer szemlélet: felfogás, ahogy valamit vizsgálunk bármit felfoghatunk rendszerként. A rendszert leíró elemek:

A rendszert leíró jellemzők között definiálnunk kell a rendszer célját (késztetője és teljesítmény mérője a rendszernek). A rendszer környezete Erőforrás (fontos jellemző) azok a tényezők, amelyek a rendszer működését biztosítják. A rendszer alkotóelemei A rendszerek csoportosítása (tipizálása): 1) elemek száma szerint egyszerű rendszerek (legalább 2, de kevés számú elem kapcsolatából állnak) összetett rendszerek (elemszámai nagyobbak, de ezek az elemkapcsolatok egyszeri leképezéssel áttekinthetők) Bonyolult rendszerek (nem csak sok eleme van, hanem az elemkapcsolatok úgy épülnek fel, hogy nem lehet egyszeri leképezéssel leképezni. Fekete doboz módszerrel szokták leképezni 2) működés szerint statikus (elemei között nincsenek mozgáskapcsolatok, nem működő rendszerek) pl.: Budapest úthálózata dinamikus (mozgás van az elemkapcsolatok között, működő rendszerek) - célszerűen működő szervezett rendszerek pl.:

iskola - spontán (nem célszerűen működő) rendszer pl.: lavina 3) létezése szerint materiális rendszerek (objektíve létező rendszerek) absztrakt rendszerek (létező rendszerek modelljei, logikai úton létrehozott rendszerek) pl.: matematikai modellek, makett. 4) elemkapcsolatok jellege szerint határozott (determinisztikus rendszer) pontosan meghatározható pl.: porszívó határozatlan (sztochasztikus) csak valószínűsíteni lehet az elemkapcsolatok pl.: ember döntése 5) környezethez való viszonyuk szerint nyílt rendszerek (rendszer aktív kapcsolatban áll a környezettel valamilyen kölcsönhatás zárt rendszerek (vagy nincs kapcsolat a környezettel vagy legfeljebb energia kapcsolatban áll egymással) 6) fejlettségi hierarchiája szerint 1. szint vázak, egyszerű statikus rendszerek (nem működő) élettelen rendszerek, determinisztikusak 2. szint egyszerű mechanikus rendszerek (óraművek szintje) működő mozgásban lévő rendszerek, egyszerű gépi

mechanikus rendszerek. 3. szint kibernetikai rendszerek (termosztátok szintje) irányított információ áramlás van , vezérlő irányító része van a rendszernek 4. szint határszint (sejtek szintje) egyszerű élő organizmusok, nyílt rendszerek, környezetükkel aktív kapcsolatba lépnek, reprodukálódnak. Sztochasztikus, determinisztikus rendszer elválása 5. szint növényi élet szintje, genetikai rendszerek, növény nyitottságában differenciált (hőre, fényre reagál) 6. szint állatok szintje, mozgás érzékszervek differenciáltsága 7. szint emberi fejlettségi szint, öntudat 8. szint társadalmi rendszerek szintje, más mozgástörvényei vannak, nem egyszerűen emberek halmaza 9. szint transzcendentális rendszerek létező rendszerek, de az emberi tudás ezeket a rendszereket még nem tudja feltárni. Pl: vallás Gazdasági rendszer: végső célja valamilyen szükséglet kielégítése, rész célok rendszer szereplőinek részstruktúrájára kell

reagálni, ezek lehetnek egymással ellentétesek (környezetvédelem, profit elérése), ágazati regionális célok, funkcionális részek céljai (termelés, műszaki fejlesztés, számvitel). Környezethez való viszonya: szűkebben értelmezett környezet: a rendszer ezzel közvetlenül érintkezik, tágabb környezet: áttételes, befolyásolja a rendszer céljait, de nincs közvetlen kapcsolat. Szűkebb környezet 3 szegmense: 1) piac (piac szereplői) rendszer szállítói rendszer vevői rendszer versenytársai (azonos terméket vagy szolgáltatást nyújt, ugyanazokat az inputokat akarja megszerezni munkaerő, hitel. 2) szabályozó szervezetek (állami szervezetek APEH, VPOP) szerepük egyirányú - korlátozás 3) érdekvédelmi képviseletek, társadalmi szerveződések pl.: szakszervezetek, munkavállalók érdekképviseleti szervezete. (minimálbér korlátozó tényező, esetleges függ a súlya a tágabban értelmezett környezettől tágabb környezet makrogazdasági

tényezők (infláció, foglalkoztatottság szintje) szociális kulturális tényezők (munkafegyelem, élet, nívó, munkaerő mobilitása.) műszaki fejlesztési környezet (HW - oldalról befolyásolja a gazdasági információs rendszert) milyen a műszaki infrastruktúra politikai jogi környezet (gazdasági alkotmányosság, rendszert korlátozó törvények, lobby súlya) ökológiai környezet (gazdasági rendszer és a természet viszonya) externáliák kategóriája: külsődleges hatás a rendszeren kívül csapódik le (én csinálom) Lehet pozitív is és negatív is. Rendszer nem fog rá reagálni, mert a hatás nem a környezetében van Külső szabályozás pl: környezetszennyezés. Rendszer erőforrásai: azok a termelési tényezők, amelyeket a rendszer a környezetéből felvesz és ezt használja. - természeti tényezők (föld, ásvány.) rendszer működése szempontjából korlátos - humán erőforrás, fő rendszerjellemzője érdekkel, cselekvési

szabadsággal rendelkező erőforrás, befolyásolja saját cselekvését, viselkedését ezért válik sztochasztikussá. - tőkejavak: termelt javak másodlagos erőforrások előállításához, korlát természeti erőforrások rendelkezésre állnak-e. Relatíve szűkösek a szükségletekhez képest Ezekkel is gazdálkodnunk kell: racionalitás hatékonyság elve. 2 féle stratégia a) maximalizáló stratégia (adott ráfordítással nagyobb eredményre vezet) b) minimalizáló stratégia (adott eredményt kisebb ráfordítással érjük el). Hozamként kezelni az eredménytöbbletet - információ, erőforrás sajátos jellemzője: információ értékét és árát nem ráfordítási alapon határozzuk meg, birtokával mekkora eredménytöbblethez juthatok, birtoka nélkül mekkora veszteséget érhetek el, sokszorozható erőforrás (birtok, tulajdonváltáskor sokszorozódik az információ, vele elérhető hozam változik, sajátos jogvédelme van. Output: termék vagy

szolgáltatás és információ Elemei: (legkisebb részt, amelyet tovább már nem bontunk, rendszer entitást magán viseli) ember - gép kombinációk, technikai - gazdasági pü-i kombinációk. Modellezés módszere: rendszerelmélet kulcsmódszere modell: lényeges tulajdonságokat tartalmazó egyszerűsített mása a valóságnak Csoportosítás modell alkotás eszköze szerint: verbális modellek (szöveges összefüggésekkel határozzák meg a modellt) szimulációs modellek (valamilyen matematikai logikai formulával alkotunk modellt) fizikai eszközzel pl.: makett Célszerű modellezni: muszáj, lényegre törő vizsgálódás, könnyebben tudunk törvényszerűséget feltárni, olcsóbb mint a valóság. Modellezés kockázata, veszélye: Ha nem jól határozzuk meg az absztrakciós szintet: valóság túlzott leegyszerűsítése, valóság túlzott totalitása Szintaktika (jelkombináció) szemantikai (jelentéstartalom). Szinonima: 1 jelentéstartalomnak több képe is

van Homonima: a d ó van 1 szintetikai képük, több jelentéstartalom van mögötte) modell és környezet viszonya Meghatározott környezetben kidolgozott modell egy másik környezetben nem fog működni Modellezés tulajdonsága: totalitás (entitás) hierarchia rendezettség struktúra totalizálás: alapvető jellemző, amitől a rendszer egységgé válik (fontos teendő a rendszer és a környezet közötti kapcsolat értelmezésért, határok meghúzása (mely elemek a részei, mely a környezet része) függ a minőségtől a határ meghúzása. Minden rendszerelemnek hordoznia kell ezt a jellemzőt Függ a rendszerszervező céljától, függ az objektív valóságtól (egy kis bolt vagyok-e vagy egy nagyker. vállalat, aki vevőjét szállítóját raktárként kezeli. Hierarchizálás: el kell döntenünk mit tekintünk rendszernek, részrendszernek, elemnek. Rendezés: meg kell határozni, hogy az egyes rendszerelemeknek mekkora a súlya, szerepe. Valóság elemei

között nincs fontossági sorrend a modellben van. El kell végezni a súlyozást Rendszer struktúrájának meghatározása: rendszer elemei közti kapcsolat leírása. Rendszert alapvetően a struktúrája határozza meg. Kapcsolódás módja erősebb jellemző mint az, hogy milyen elemekből tevődik össze Készülő rendszernél: Folyamatos felbontás a rendszer legkisebb eleméig történik. Rendszerelem a felbontás során az a legkisebb önálló egység, amely még magán viseli a rendszer egészét. Szintézis: modell fölépítése újjáalkotása a rendszerszervező célkitűzéseinek megfelelően, elvonatkoztatás a konkrét folyamattól - szintetizálás. Heurisztikus folyamat: Amikor újat hozunk létre, ami az eredeti rendszerben nem volt jelen. Sajátos minősége lesz a rendszernek. Időtényező: komparatív statikus megoldás: rendszert leképezem állapotában, de időben egymást követő állapotában, állapot jellemzőket egymáshoz viszonyítom. Leképező

szerkezet 3 csoportja: osztályozási struktúra (rendszer elemeinek leírása) taxanómia rend: rendszer osztályozási struktúrája, meghatározza, hogy a rendszer milyen elemekből áll és ezeknek az elemeknek mik a jellemző tulajdonságaik. statikus struktúrával a rendszerelemek időben állandó kapcsolatait írjuk le dinamikus struktúra (a rendszer folyamatait is megpróbáljuk modellezni. Időben is változó ok - okozati struktúrák. Hatásköri kapcsolatok: meg kell határozni a rendszeren belül az információ áramlásokat és az elemkapcsolatokban a hatásköri függőségeket, ezek után a mozgásstruktúrát. Rendszermodell mindig magában hordozza a 3 szintet egy sajátos egységben. Kibernetika: Irányítási folyamatok (görög eredetű szó - kormányzás), kommunikáció és irányítás tudománya Kibernetikai rendszer: Van belső irányítási rendszere Rendszer kibernetikai vizsgálata: rendszer irányítási sajátosságainak vizsgálata Irányítás:

rendszer célirányban tartása, ezen belül 3 csoport izoláció vezérlés szabályozás zaj: zavaró hatás jöhet a környezetből, sztochasztikusnál lehet belső zaj. Izoláció: hatástalanítás, létrehozom a célirányosan működő rendszert, utána a rendszert elszigetelem a környezetétől. Vezérlés: (irányítási mód) nyílt hatásláncú irányítás. Reálfolyamatokat végeznek (tranzakciókat végez) környezetből előzetes információkat szerez, prognosztizál, beavatkozik még mielőtt az impulzus hatást gyakorolna a rendszerre. 3 csoportja: egyszerű vezérlés (külső impulzus hatására egyszeri beavatkozást végez) önműködő vezérlés (vezérlő impulzust folytonosan ismétlődő impulzusok adják) programvezérelt rendszerek (egymással kapcsolatban lévő vezérlő folyamatok valósítják meg) Szabályozás: zárt hatásláncú szabályozás. Nem a kívülről jövő információ alapján avatkozik be, hanem a belső információkból tartja

a rendszert célirányban, visszacsatoláson alapuló vizsgálat. Beavatkozás: csillapítás jellegű - negatív visszacsatolás elve csak akkor avatkozok be, ha el akar térni. Visszacsatolás lehet pozitív is (az irányító kumulálja a hatást) gazdasági rendszerre nem jellemző Szabályozás lépései: irányító alrendszer: normák megalkotása = alapjelképzés, tervezési folyamatok alakítják ki érzékelés: irányító impulzusokat szerez az irányított rendszer mozgásáról különbségképzés: össze kell vetni az érzékelt tényeket a normákkal ítélet alkotás: döntés valamilyen vezetői szinthez kötődik, kell-e vagy nem a beavatkozás beavatkozás: szervezésnek kell ellátnia kibernetikai jellemzők: Gazdálkodó szervezet mindig önszabályozó rendszer. Mindig magában hordozza azt az alrendszert, amely a rendszer irányítását végzi. hierarchikus rendszer a gazdálkodó szervezet, minden egyes rendszerszintnek van irányítási alrendszere a

rendszer önszervező: belső irányító szabályozó rendszere a rendszert igazítja a környezetéhez. öntanuló jellege a rendszernek: gazdasági rendszerek belső képpel rendelkező rendszerek működésük korábbi tapasztalatairól alkotnak információkat, ezeket beépíti a rendszer további működésébe. Rendszer képes saját algoritmusait megváltoztatni. rendszerre érvényes az entrópia elve: természettudományos kategória, a természet világában eredmény csak valamilyen erőforrás (ráfordítás) eredményeként jöhet létre. A magára hagyott rendszer törvényszerűen tart a káosz felé. A rendszer minden egyes folyamatának állandó irányítás alatt kell lennie, mert akkor az entrópia tv szerint káosz lesz. hasonlóság elve. 2 rendszer elemeire azonos elemkapcsolatok jellemzőek, akkor a 2 rendszer hasonló A hasonló rendszerek elemkapcsolataik is hasonlóak lesznek. Adat: valóságnak valamilyen leképezése, valamilyen rögzített jelensége

információ: célzott (mindig valakinek szól, mond valamit) és strukturált adat (egymáshoz viszonyítva jelentenek információt) Sajátos formája a hír mozgásban lévő, amelynek az információtartalma attól függ, hogy milyen mértékű bizonytalanságot szüntet meg. Shanon-i jellegű információ, ha az információt mennyiségileg határozzuk meg. Alapvetően a keletkezésük és a feldolgozásuk érdekel minket. Egyszerű szabályozás: ha a szabályozó alrendszer egy konstans állandó norma szerint szabályoz Követő szabályozás: a beavatkozást vezérlő norma valamilyen egyéb tényező függvényében változik pl.: lámpa bekapcsolás időpontja a fénytől függ Adaptív szabályozás: akkor, amikor a rendszer öntanuló. Már végbement gyakorlatból szerzett tapasztalat alapján szabályoz Optimum szabályozás: ha a szabályozásom, beavatkozásom valamely függvény minimumához vagy maximumához szabályoz. Keresi az optimumot Komplex szabályozás:

társadalmi rendszer szintjén, egyszerre többféle szabályozás is hat. Nyitott és zárt szabályozás (nyílt és zárt rendszerek szabályozása) zárt szabályozás: olyan szabályozás, amikor a regulátor a szabályozott alrendszerről teljes körű információt tud szerezni, és ez alapján avatkozik be, transzformációi determinisztikusak nyílt szabályozás: nem teljes információjú szabályozás kibernetikus rendszer: célszerűen működő, entrópia alapján önszabályozó, belső irányítás hierarchikus, önszervező (környezet elvárásaihoz képes igazodni) irányítás: kívülről kapott információ alapján történik a beavatkozás, impulzus bekövetkezése előtt avatkozik be szabályozás: külső környezet hatásait is le fogja reagálni, csak akkor reagál ha a beavatkozás megtörtént információ: hír információ mértéke arányos azzal, hogy mekkora bizonytalanságot szüntet meg (Schanon). Erőforrás is bizonyos sajátosságokkal bír.

kompenzációs alapon határozódik meg az ára, sokszorozódik -> speciális jogvédelem kell, információ kommunikációs folyamatban keletkezik, informálódás (rendszer maga információt szerez), információ feldolgozás (tranzakciós folyamat, adatokból információt állít elő), informálás (rendszer információt ad), információs folyamat többlépcsős Adó Csatorna vevő Késztetés Kódolás Üzenet Dekódol Reagálás Folyamat elején késztetés van, ezt az ingert formába öntjük, kódolás fontos a szintaktika, szemantika egység fent álljon a kódolásnál különben a vevő nem fogja érteni Dekódol - értelmezi az üzenetet. Reagálás lehet egyoldalú cselekvés információ áramlás 1 irányú volt, ha reagálás viszont jeladással jár, akkor visszacsatolás kommunikációs folyamat (2 irányú kommunikáció). Reagálás hatékony, ha megfelel a kiváltó késztetésnek (ingernek). Hatékonyságot zavaró tényezők: zaj. Rendszert akarata

ellenére egyéb irányba viszi lehet: csatornazaj belső zaj (pl.: kódolás, dekódolásból származó zavar) információ csoportosítása: - elsődleges vagy eredeti információ azok az információk, amelyeket a rendszer tényekről szerez (pl.: alapbizonylat) rendszer belső vagy külső célra készíti az információt (más szabványoknak és követelményeknek kell megfelelnie) - származékos és származtatott információ információ gazdasági tartalma szerint - leíró információk (deskriptív információk) valamilyen állapotjellemzőt közöl, adatgyűjtéssel szerezzük - magyarázó információk (szakmai minősítést is tartalmaznak, pl.: cég eladósodottsága 10%-al meghaladja a világgazdasági átlagot) - valószínűségi információk nem tényekből kiinduló információk, hanem várható jelenségekről adnak információt Gazdasági Informatika: Gazdasági Rendszerek számítógépes adatfeldolgozásának szervezése, Erőforrások: Hardware:

technikai eszköz, maga a számítógép Software: azoknak az eljárásoknak az összessége, amely az informatikai rendszereket irányítja Menware: a információs rendszereket létrehozó, használó szubjektum. Létrehozó: 1. rendszer-szervező: Feladatai: a relációs rendszer leképezése (analízis), rendszer elemekre bontás, meghatározza milyen eljárásokkal tudjuk kiszolgálni a rendszer építtetőt, milyen hardware, software struktúrában valósítjuk meg (programozó + rendszer szervező megállapodása), installálás, karbantartás Dokumentációja: rendszer dokumentációja Tesztelés: éles gyakorlati (rendszer működőképessége - bevezetése, betanítása) 2. programozó: Feladatai: a rendszert felbontja a programozási logika szempontjából, majd elvégzi a programozást, installálás, karbantartás Dokumentációja: felhasználói kézikönyv Tesztelés: logikai (program összefüggései) 3. Felhasználó: közvetlen: dolgoznak, működtetik haszonélvező:

akinek a rendszer másodlagos információt juttat (Működtetés praktikussága érdekli a közvetlen felhasználót, a rendszer produktum érdekli a haszonélvezőt) Orgware: az információs rendszer kialakításának technológiája (ezek a szabvány eljárások) számítógépes rendszer funkciója: Felső vezetés információs rendszer (FVIR) Döntés támogató rendszerek (DTR) a szakvezetés kiszolgáló alternatívákat készítenek (FVIR+ DTR): Szakértői rendszerek: olyan problémákkal foglalkoznak, amelyek programozatlanok (új, egyedi vagy bonyolult, összetett problémák, nagy kockázatú tényezők) alsó, operatív szint: alsó vezetők, végső végrehajtók, egyszerű adatfeldolgozó rendszerek elsődleges információt állítanak elő, programozott problémák megoldása lefelé haladva funkcionális szakosodás Programozási probléma: rendszeresen visszatérő, jól áttekinthető, a cselekvési alternatívák következményeinek meghatározására teljes

informáltságúnak kell lennie a rendszernek Információs rendszer: a információkat csak megörökítik, továbbadják Gazdasági Rendszer integrált információs (GIR) modellje Számítógépes rendszer integrált jellege: olyan rendszer, amely az alap (reál) rendszer minden egyes területét lefedi Integrált információs rendszer: legyen központi adatbázisa (melyhez mindenki hozzáférhet, ne legyen redundancia) logikai összhang legyen közöttük (mindenki csak azon információkhoz tudjon hozzáférni, amely az adott funkciók mellett szükséges - csak ahhoz legyen jogosultsága) a rendszeren belüli funkcionális egységek egymással párhuzamosan működnek (Összekapcsolódás nem integritás: 1 adatbázisból kell, hogy álljon, szoftverek közös területtel kell rendelkezniük) Modul: homogén része a modelleknek (tekinthetjük alrendszernek is), de az egésznek a részét alkotják (entitás, totalitás) GIR: Szerkezeti modulcsoport: FOM (folyamat modell) SZEM

(szervezet modell) HAM (Hatáskör modell) Professzionális modulcsoport: IFOM (információs modul) IFH (információ hordozó rendszer) IFA (információ áramlás rendszere) IFE (információ feldolgozó rendszer modellje) Szerkezeti modulok szerepe: Szerkezeti modulcsoport: lemodellezzük azt a reálszférát, amelyre az információs rendszert felépítjük; ahhoz kell, hogy a professzionális modulcsoportot fel tudjuk építeni. Informatikai szervezés tárgya, gazdasági információs rendszer modelljének a része, amely meghatározza. FOM: . az információ feldolgozás szempontjából, hogy miről és milyen információt kell gyűjteni és az információ modell alapstruktúráját. SZEM: . hogy hány és milyen jellegű egység van a rendszer szervezeten belül és az információ áramlás lehetséges csomópontjait. HAM: . mire van jogosultság, információ áramlás konkrét pályáját valamint az adat hozzáférés jogosultságát Professzionális modulcsoport:

Speciális szakmai jellegre utal; ez az információs rendszert tükröző rész. Azt az alaprendszert modellezzük, amelyre az információs rendszert létrehozni akarjuk. FOM Gazdasági folyamat: az egymással technológiailag és gazdaságilag összefüggő tevékenységek rendszere. Csoportosítása: Megjelenítési formák alapján: naturál (a gazdálkodási folyamatok természetes formája, pl.: munkaerő felhasználás) pénz (pénztőke - működőtőke - áru) mozgásuk ellentétes Funkcionális, gazdasági rendszerben betöltött szerepük szerint: általános gazdasági folyamatok: minden gazdálkodó szervezetre jellemzőek, és minden gazdálkodó szervezetben állandóan jelen vannak és érvényesülnek (munkaerő, gazdasági folyamatok) különös gazdasági folyamatok: minden gazdálkodó szervezetben jelen vannak, de nem érvényesülnek állandóan (szervezet átalakítás) pl.: beruházási folyamat specifikus gazdasági folyamatok: az adott gazdasági rendszer

sajátosságaihoz kötődnek és ott állandóan jelen vannak (számítógépes termelés irányítás) A folyamatok rendszerében elfoglalt helye alapján: (ábra !) Nyílt rendszer: input alrendszer (piackutatás, marketing, beszerzési folyamatok) output alrendszer (áruértékesítés, marketing) Transzformációs alrendszer: erőforrás gazdálkodási folyamatok - szabályozott alrendszer termelő vagy szolgáltató folyamatok (átalakítás) - szabályozott alrendszer Visszacsatolási alrendszer: vállalat vezetési/irányítási folyamatai, pénzügyi és számviteli folyamatok (reál információt gyűjtő folyamatok) - visszacsatolás Szakirányítási ág: műszaki igazgatás, gazdasági igazgatás Folyamat: gyártmány fejlesztés, környezetvédelem, vállalati adózás Tevékenység: összeállítási rajz szerkesztés SZEM SZEM: (állapotkapcsolatok - milyen keretek között zajlik (felépítés, struktúra), statikus modul) feladata az információ áramlás lehetséges

csomópontjainak kijelölése. Szervezet: A munkamegosztás intézményesített formája, kerete jogilag: jogi személyiséggel rendelkezik-e vagy nem szociológiailag: az emberi (formális és informális) kapcsolatokat vizsgálja közgazdaságilag: optimális környezet a folyamat lebonyolítására kibernetikailag: egy célirányosan működő hierarchikus rendszer irányítási folyamatainak leképezése Informatikailag: a lehetséges információs csomópontok hordozója. Leírása: Formális struktúra: azokat a szabályozott munkamegosztás kapcsolatokat írja el, amilyennek a rendszernek lennie kéne - mindig rögzített, szabályozott, személytelen (rögzített hivatalos struktúra - hogyan kellene a rendszernek működnie) Informális struktúra: ténylegesen hogyan zajlanak a munkamegosztási és kommunikációs folyamatok - személyes kapcsolatra épül (minden szervezetben megtalálható mindkettő, a formális alapján építjük a rendszert, de a másikat sem szabad

figyelmen kívül hagyni) Szervezeti struktúra jellemzői: szervezetben megnyilvánuló munkamegosztási kapcsolatok jellege szervezetben zajló koordinációs mechanizmus jellemzői szervezet konfigurációja a) A szervezet jellemző konfigurációi Az a leegyszerűsített séma váz, amely tükrözi a szervezet statikus struktúráját. Tartalmazza: szervezet vertikális (mélységi) tagolása: az alapvető hatásköri függőségek, hány lépcsős, vezetési lánc hossza, megmutatja a függelmi kapcsolatokat alá - fölé rendeltségi viszonyokat szervezet horizontális tagolódása: milyen vezetési szinttel irányítják az adott szervezetet, hány egység/szint (7-14 beosztott az ideális) Szervezeti struktúrák: Lineáris: vonalas, ágas szervezeti konfiguráció - a legegyszerűbb szervezeti forma Bővítés: ha a szervezet méretei bővülnek (új vezetési lépcsőt épít be), akkor vertikálisan | tárgyi tagolás bővítésével (profilbővülés) horizontálisan

Hatáskör jellemzői könnyen áttekinthető, felelősség egyértelmű | egyszerűen bővíthető | hatásköri kapcsolatok tiszták | az információs kapcsolatok igazodnak a szolgálati úthoz (szigorú szolgálati út jellemzi) | törzskar (pl. könyvelő) segítség beépíthető tanácsadóként gátja: információs rendszer (ha hosszú az információs lánc, akkor elbürokratizálódhat - az információk torzulnak); nem lehet sok törzskar - mivel szakmailag kapcsolódik nem beilleszthető kis vállalatokra jellemző csak Funkcionális: Funkcionális munkamegosztás és többvonalúság | az információs rendszer is párhuzamos (a párhuzamos hatáskörök miatt meg kell bontani jogosultság alapján), lehetőleg egy adatbázis | hatásköri ütközések lehetnek | funkcionális vezetők - kis váll. Lineáris- funkcionális: a párhuzamos hatáskörök nem egyforma súlyúak | felülbírálhatók a hatásköri ütközések (mivel az erősebb hatáskörű (lineáris)

felülbírálhatja a funkcionális hatásköröket) | jellemző volt Mo.-n a régi rendszerben, nemzetközileg a 60-as évekig Mátrix: olyan mennyiségek halmaza, melyet 2 dimenzió határoz meg | minden döntést 2 dimenzió határoz meg (a funkcionális és valamely horizontális (főprofil) tagolódása alapján) az információ is minimum 2 vonalon fut (döntést hozni egyedül nem lehet) | a sorok ill. oszlopok egymásnak mellérendeltek, csomópontok hatásközönként helyezkednek el | Intézményesíti a vezetők közti konfliktust | Nagy nemzetközi váll. Divízionális: szervezetileg is önálló belső egységekből áll, melyek kapcsolatot csak a stratégiai divíziókkal tartanak fenn, az egyes divíziók belső szervezeti felépítése 2.1- 24-ig bármelyik lehet | Stratégiai központ: nem véges gazdasági folyamatot, csak irányító tevékenység; irányítása a szervezet egészére kiterjed, de az operatív egységekre nem | divíziók: A nagy szervezeten

belül is külön önálló, teljes szervezetet alkotnak - egymáshoz nem, csak a stratégiai központokhoz van közük | az információs rendszereket alapvetően a központi szervezet írja elő, hogy egységes, feldolgozható stratégiai információkat kapjon (az adott profilnak ill. gazdasági környezetnek megvannak a saját információs szükségletei is) | Divíziók csoportosítása (az önállóság és az információs rendszerek függetlensége 2.541 - 2543-ig fokozatosan nő) Cost centerek (költségközpont): csak költséggazdálkodás. Profil centerek: önálló nyereséggazdálkodás csak a fejlesztésben, befektetésben nem önállóak Investment centerek (tőkeallokációs központ): a stratégiai központ (működő) tőkét biztosít a divízió részére és innentől teljesen önállóan működnek. Egyetlen kapcsolata a stratégiai központtal, hogy a nyereség egy részét leadja. Piaci és etikai koordinációt alkalmaz a stratégiai központ, elvileg lehet

önálló információs rendszere Nagy váll. Projekt szervezet: A vezetés a gazdasági akciók függvényében változik b) szervezetben zajló koordinációs mechanizmusok jellemzői: koordináció: az elkülönült szervezeti részegységek (alrendszerek) céljainak és tevékenységének összehangolása technikai, technológiai jellegű koordinációs folyamat: a munka folyamatokból következő kapcsolatok az egyes szervezeti egységek között, minden szervezeten belül megtaláljuk (technológiai egymásra épülés a szervezeten belül, erős a vertikális struktúra) bürokratikus jellegű koordinációs folyamat: a belső szabályokkal, kötelező előírásokkal hangoljuk össze a szervezetet piaci jellegű koordinációs folyamat: olyan jövedelmi érdekeltségi rendszert építek ki a szervezeten belül, amely összehangolja a részegységeket etikai (személyi) jellegű koordinációs folyamat: az egyes személyek azonosulása a szervezettel - a szervezet vezetői

iránti elkötelezettség (informatikai szempontból nem vesszük figyelembe) c) munkamegosztás kapcsolat jellege: munkaszervezet: hogyan zajlanak a tényleges gazdasági folyamatok? hierarchikus (egymásra épülő) vezetői láncolat, egy személyi felelős vezetője mindig van (ezek a munkaszervezetek valamilyen szervezeti keretek között társasági formában jogilag szabályozottan működnek), tulajdonosi szervezeti résszel rendelkezik pl.: RT - közgyűlés, igazgató tanács, felügyelő bizottság vertikális struktúrarendszer: (analízisben meg kell határozni) milyen függelmi kapcsolatok vannak a szervezeten belül, szervezeti egységek milyen alá-fölé rendeltségben állnak egymással. Az azonos szinten lévők mellérendeltségi kapcsolata milyen. Szervezet mélységi (mindig egyértelmű alá-fölé rendeltség) és szélességi tagolása (többféle variációban készül). horizontális struktúrarendszer: az azonos szervezeti szinten lévők milyen

mellérendeltségi kapcsolatban vannak (kibernetika: szélességi tagolás) lehetséges (általában kombinálva): tárgyi alapon: alrendszereket alakítunk ki a szerint, hogy milyen folyamatok zajlanak le, és milyen termékeket, szolgáltatásokat állítunk elő. területi-regionális alapon: területileg különböző helyen lévő alrendszerek viszonylagos szervezeti önállóságot kapnak (pl.: MÁV debreceni igazgatóság) funkcionális alapon: a vezetést felosztjuk viszonylag elkülöníthető szakterületekre, amelyek önálló szervezeti egységeket kapnak (pl.: termelési irányítás, pénzügy, számvitel) tulajdonosi szerkezet: milyen a társasági forma (gazdasági folyamatok nincsenek, de vannak döntési folyamatok => információt kíván A szervezeteket csoportosítása: Nem tudjuk elhelyezni a project szervezeteket (project szervezetek nincs állandó struktúrájuk, bármelyik szervezeten belül létrehozhatjuk időleges gazdasági feladatokat lát el). 1

dimenziós: a mellérendelt munkamegosztást egy szempont alapján hozták létre több dimenziós: a szervezet tagolásában egyszerre, párhuzamosan, azonos súllyal több szempont érvényesül egyvonalas: ha egy alárendelt szervezeti egység csak egy hatásköri vonalon kaphat irányítási instrukciót (1 beosztottnak csak 1 főnök adhat instrukciót) többvonalas: ha egy alárendelt szervezeti egység párhuzamosan több hatásköri vonalon is kaphat irányítási instrukciót mátrix projectek: a nagy szervezetben az egyik divízió egy project lesz, vezetői időlegesen változnak A szervezet optimalizálása: (ált. létszám alapján) Hipotézisek: • a szervezeten belül a vezetés terhelése egyenletesen oszlik el egy vezető munkájának nehézsége, bonyolultsága egyenes arányos az irányítottak számával • közvetlenül: személyes hatásköri kapcsolatokon keresztül irányít • közvetett: beépített vezetői lánc segítségével irányítják a

beosztottakat • egyéb befolyásoló tényezők: mekkora a feladat integrációigénye, amelyet a beosztottak végeznek • mennyire képzettek és önállóak a beosztottak, mekkora a beosztottak motiváltsága • területileg hogyan helyezkednek el azok az emberek, akiket a vezető irányít Kiszámítása: számítjuk az irányítás bonyolultságát (szélességi tagolódás) - Trapéz elv: Bonyolultsági szám: i: szervezeti szint, j: szervezeti lépcső; Relatív bonyolultság , ha Bi=100%, i: szervezeti szint, megadja az adott szint bonyolultságát a csúcsvezetéshez képest. csúcsvezetésben a legnagyobb a bonyolultsága a+1=100 % B1 • a vezetők irányítás igényessége, milyen léptékkel, milyen arányban osztja le a csúcsvezetés vezetési feladatait (mélységi tagolás) - relatív bonyolultság különbségével számoljuk az irányítási lánc hosszát: hány vezetési szinttel lehet optimálisan irányítani a rendszert HAM (dinamikus modell):

hatáskör: valamilyen feladat ellátásához kötődő jog, illetékesség, jogosultság Fajtái: Működési hatáskör: a szervezet minden tagja rendelkezik vele, hiszen a feladatkör ellátásához szükséges (jogosultság a feladatra) Vezető hatáskör: függelmi kapcsolatot hoz létre (fölé van rendelve valaminek) Feladat - Hatáskör - Felelősség (ideális) (összhangban kell, hogy legyen) F > H (nem tudja ellátni a feladatát); F < H v. H > Felelősség (visszaélhet); H < Felelősség (nem vállalja el) Szervezeten belüli jellemző hatáskörök: Döntési jog (vezetői hatáskörök egyike), lehetőség az alternatívák közötti választásra (ábra !) • A döntést előkészítő hatáskör a javaslattétel: szakmailag előkészíti a döntést • Javaslattétel visszacsatoló hatásköre a véleményezés: a javaslatot más szakterület értékei, érdekei alapján ítéli meg (Ha a véleményezés negatív a folyamat még nem szakad meg). A

javaslattétel és a véleményezés különböző szakirányítási ágon, de azonos irányítási szinten helyezkednek el. A javaslattétel minden esetben a döntés hozó szerv szakmai vezetési szintre tartozik. • Döntés visszacsatoló hatásköre a jóváhagyás: illesztési hatáskör, a szervezet magasabb szintjének szempontjából ítéli meg a döntést. A jóváhagyás a döntéshozó szerv közvetlen irányítójának a hatásköre • Végrehajtás: működési hatáskör, a választott alternatíva végrehajtása • Végrehajtás visszacsatoló hatásköre az ellenőrzés: a végrehajtás eredményességének számonkérése A hatáskör telepítés általános szervezési elvei: Döntés - oda kell telepíteni, ahol a legtöbb az információ, legnagyobb felelősség Javaslattétel - döntéshozó alá, de szakmailag azonos szakágra Véleményezés - döntéshozó alá, de eltérő szakágra Jóváhagyás - döntéshozó fölé Végrehajtás - döntéshozó alá

Ellenőrzés - végrehajtás fölé Területi integráció (tagoltság) esetén az egyes egységek hatásköreit is tisztázni kell: Központ: jóváhagyó, ellenőrző Divíziók: javaslattevők, végrehajtók, véleményezők (nem kell mindig mindet telepíteni, csak: döntést, végrehajtást, ellenőrzést) Jogszabályi előírások: figyelembevétele a tulajdonosi struktúra szintjén jelenik meg, a munkaszervezeten belül nincs jogi szabályozás. A hatáskörmegosztás a centralizált és decentralizált döntések, valamint a döntésekhez kapcsolódó döntéselőkészítési és végrehajtási műveletek telepítése a GR szervezeti hierarchiájában. Hatásköri vagy Döntésmátrix A 3 szerkezeti modul kapcsolatát mutatja, soraiban a FOM, oszlopaiban a SZEM elemei vannak, a kódok a hatásköröket jelölik. Megmutatja, hogy az adott szervezetnek milyen jogosultságú illetékessége (hatásköre) van. kódok - folyamatok felsorolása (sorszámok), hatásköri kódok

Sorai: a gazdasági folyamatban hány szervezeti egységet érint. Oszlop: az adott szervezeti egységnek milyen hatáskörei vannak az adott vállalaton belül. • Megmutatja, hogy az adott szervezetnek milyen hatásköre van. Centralizált a hatáskör, ha egy mezőben több kód is van Professzionális modulcsoport speciális. szakmai jellegre utal; ez az információs rendszert tükröző rész A GR IFO kidolgozásának lépései: az információs modell szerkezeti rendezése (a szerkezeti modul alapján), funkcionális adatbázis kidolgozása, funkcionális adatbázisok integrálása Adatfájl: valamilyen szempontból rendezett adathalmaz Adatmező: 1 szempont szerint szerveződő rendezett adathalmaz Adatintegráció: a folyamatok adathalmazaiból készített rendezett adatbázis Funkcionális adatbázis.: csak 1 funkcionális szempontból rendezett adathalmaz Integrált adatbázis: a GR teljes körű rendezett adathalmaza Algoritmus: egyértelmű elemkapcsolat, információ

szervezése során az az eljárás, amivel az információt előállítjuk ⇒ a szoftverek hordozzák a rendszeren belül Adat redundancia: a rendszeren belül az adatok ismétlődése, párhuzamosságok révén jönnek létre (ha integrált rendszerre törekszünk a lehetőségekhez mérten csökkentenünk kell) Törzsadat: olyan adatok, melyeket a rendszer ismételten felhasznál. Egyszer visszük be a rendszerbe és hosszabb időn keresztül használjuk fel (változás esetén törzskarbantartást végzünk) Változó adat: - forgalmi adatok - az adatfeldolgozás egy-egy szakaszában merülnek fel, de nem ismétlődnek a rendszeren belül Adatbázis: változó és törzsadatok, valamint algoritmusok rendezett halmaza IFH: Információ hordozó mátrix. Meg kell vizsgálni a bizonylatokat, hol jelennek meg, milyen adatokat vesznek ezekről a bizonylatokról (I/O) A=[aij] aij: az i-edik adatfájl j-edik adateleme. A mátrix képzésénél az adatfájlok soraiba 0-t v. 1-et

írunk, attól függően, hogy a fájl tartalmazza-e az egyes adatmezőket A mátrix: soraiban az adatfájlok, oszlopaiban az adatelemek szerepelnek. Az adatmező gyakoriságát a mátrix oszlop szerinti összegzése adja, ennek számossága az adat redundancia. Az adatfájlok adatmező fajtájinak számát a mátrix sor szerinti összegzése adja. IFA: Az információ áramlási mátrix a döntésmátrix szerkezetére épül. Megmutatja, hogy az adott folyamatban az adott szervnek milyen hatásköre van és ehhez milyen I/O-okat használ fel / produkál. Ebből képezzük az S mátrixot, mely a szervezeti kapcsolatokat tartalmazza. A teljes modellt integrálja D=[dij] dij: az i-edik folyamat hatásköri és információ áramlási kapcsolata a j-edik GR szervezeti egységgel. dij 7 helyiértékes kód: 1.: hatásköri megjelölés (1 javaslattétel, 2 véleményezés 3 döntés 4 Jóváhagyás 5 Végrehajtás 6. Ellenőrzés); 2-4: a hatáskör ellátásához igénybe vett input

adatfájlok sorszáma; 5-7: a hatáskör ellátása kapcsán képzett output adatfájlok sorszáma. S=[sjk] sjk: a j-edik szervezeti egységbe kerül a k-adik I/O adat fájl kódja. A mátrix kódjai azt mutatják, hogy hány adatfájlon keresztül van információs kapcsolat a szervezeti szintek között. Ez egy quadrifikus (négyzetes) mátrix, mivel a sorokban és az oszlopokban is ugyanazon szervezeti egységek vannak ugyanazon sorrendben. IFE: Az információ feldolgozási mátrix az adatfeldolgozási folyamat szoftver valamint I/O kapcsolatait mutatja. Az adatfájlok az adatfeldolgozó folyamatában egyben I/O fájlok is. A W mátrix mutatja, hogy egy-egy adatfájl hogyan kapcsolódik a GR teljes adatfeldolgozási rendszeréhez. (Közvetve kapcsolva az A mátrix adataival meghatározható a GR minden szervezeti egységének adatfelelősége.) F=[fij] fij: az i-edik adatfeldolgozási folyamathoz igénybevett j-edik szoftver (algoritmus) és input adatfájl, valamint a az i-edik

adatfeldolgozási eredményeként létrejött output adatfájl sorszáma; i: adatfeldolgozási folyamatok száma; j: az I/O adatfájlok száma. Soraiban az adatfeldolgozási folyamatok, oszlopaiban az adatfeldolgozáshoz felhasznált algoritmusok kódjai és I/O kódok szerepelnek. W=[wij] wij: az i-edik szoftverben a j-edik fájl I/O kapcsolatának jelzése. A sorokban a szoftverek, az oszlopaiban funkcionális adatfájlok vannak. Kódjai: 0: nem része; 1: input fájl 2: output fájl GIR: a gazdasági rendszer folyamatrendje szerint integrált számítógépes adatmodellezés és feldolgozás melynek részei a hardver, szoftver, menver és az orgver. Entitás: valamely dolog tulajdonságainak összessége. CEM szabályozó mechanizmusa: (CEM - szervezeti célstruktúra) átfogja a GIR szerkezeti és professzionális moduljait. Alapgondolata a FOM szabályozása az információknak a CEM -hez való örök visszatérésével A folyamatábrában a modell rövidítések mellett szereplő

szimbólumok jelentése a következő: T - tájékozódás, D döntés, I - igen a modellek szerkezeti és professzionális összhangját, N - nem a modellek szerkezeti és professzionális eltérését, K - karbantartás, az összehangolt működés esetében is a modellek folytonos ellenőrzését és figyelését jelenti. Irányítási lánc: a tényleges és optimális vezetési szintek viszonyát a mélységi tagolásra jellemző irányítási lánc mutatja: M=[lgS-lg(A-1)] / lgA ahol M - az optimális irányítási lánc, S létszám, A a vezetőnkénti közvetlen beosztottak átlagos száma. informatika: a természet, a társadalom mozgásának tükörképe, adatmodellje. Ismeretelméleti tanítás szerint ez megismerhető, de teljességében sohasem, csak mindig a megismerés korának tudományos technikai szintjén. Számítógép: ebben az értelmezésben innovációs technika, amely a fejlődés magját, a húzóiparág technikai bázisát jelenti. Alapvető funkciója az

információ társadalomban az ember szellemi munkájának helyettesítése és fokozása, melynek következménye a technika és az ismeretek tömeges előállítása Szellemi szükséglet: az anyagi világ megismerésére irányuló önmegvalósítás az emberekkel és természettel való kibékíthető, kiegészítő, harmonikus együttélés megvalósítására Tudástermelés: módszerek, modellek, algoritmusok, számítógépes programok, adatbankok, probléma megoldás változatok, orgver technológiák kidolgozása az önmegvalósítás feltételeinek biztosítására, a természet ismeretlen fehér foltjainak feltárására Önkéntes, autonóm közösségek: sokközpontú és sokszintű funkciókra önkéntesen szerveződő egyenrangú társadalmi alakzatok, melyben a közösséghez tartozó emberek egymást kölcsönösen kiegészítve dolgoznak együtt a közös cél eléréséért Részvételi demokrácia: a politikai, gazdasági, regionális családi döntésekben a

vonatkozó közösség minden tagja közvetlenül részt vesz Időérték: az embernek az önmegvalósításhoz rendelkezésére álló időben létrehozott értéke, az az érték, amelyet az ember a jövőbeni idő céltudatos és hatékony felhasználásával hoz létre, képszerűen: az ember kialakít egy célt a jövő láthatatlan vásznán és nekilát, hogy megvalósítsa azt Tudás bázis: fogalom és anyagi-szellemi eszköztár az egyéni, csoportos és társadalmi önmegvalósításra, az életminőség szinten tartására és fejlesztésére A globalizmus ideológiája: az ember és természet megbékélése, az ember és természet egymást minőségében is fejlesztő anyagcseréje "A Földön kívül számodra nincsen máshol hely, ahol élhetsz" gondolati felismerés jegyében, a természet és emberbarát társadalom felépítés Az anyag és tudat összeolvadása: a természetromboló ember megszűnésével megjelenik a természetbarát ember; aki a

természettel való békés együttélés jegyében egyre mélyebben hat be a természet törvényeibe, titkaiba, minden határon túl a tudás totális birtokosává válik (Isten része lesz), így az anyag mozgástörvényeit lefedi a totális tudás, melynek következménye az anyag és a tudat harmonikus egyensúlyának létrejötte, az anyag és tudat összeolvadása Ökológiai-törvény, globális gazdaság: a gazdaság működésének, fejlesztésének objektív törvénye az ember gép - információ - természet feltételrendszerhez való harmonikus illeszkedés, ennek munkálkodása révén alakul ki, funkcionál a Föld egészét, a nemzetek, országok teljes együttesét átfogó egyetemes ható körű gazdaság Önmegvalósítás: szinergia, szimbiózis = kölcsönös, egymást kiegészítő együttműködés az emberekkel, autonóm közösségekkel, összhang a természettel való együttélésben, a szinergia és szimbiózis szellemében az egyén életminőségének

szakadatlan fejlesztése Információs közmű: nagyszámítógépek, személyi számítógépek, terminálok digitális - műholdas, közvetlen online hálózati kapcsolatrendszere: a társadalom, közösség- intézmény - vállalat - család információ igényének minden határon túli kielégítésére, rajonoktól, országhatároktól független adatbankjai által, a társadalom, közösség, család adatfeldolgozási megbízásainak teljesítésére, tudástermékeinek tárolására és közkinccsé tételére, így az információs közmű az információs társadalom és gazdaság infrastruktúrája Elektronikai ipar: hardver, szoftver, menver, orgver előállítása, folyamatos fejlesztése és bővítése, a gyártás, elosztás, szállítás, a társadalom, közösség, család irányítás teljes információs automatizálására, az elektronikai fejlesztés csúcsa a hardver, szoftver, orgver integrációját képviselő elektronikai robot megjelenése, az érzelem

nélküli emberhelyettes munkálkodása A természet megismerésének fehér foltjai: potenciális tudás lehetőség, a termelés bővítésének felvevőhelye Irodai munka automatizálása: első lépcsőben a szellemi rutinmunka, majd pedig a megismerés folyamatában egyre előre haladva a bonyolult szellemi munka számítógépre vitele