Kommunikáció | Középiskola » Vécsei Bernadett - A kommunikáció fogalma, fajtái és története

Adatlap

Év, oldalszám:2009, 19 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:180
Feltöltve:2009. december 23
Méret:1 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Vécsei Bernadett A kommunikáció fogalma, fajtái és története A kommunikáció fogalma • A kommunikáció jelentése: tájékoztatás, információk cseréje és közlése egy erre szolgáló eszköz segítségével. • A latin eredetű communicatio főnévből származik, melynek jelentése: közlés, híradás, átadás, értesítés, értesülés, érintkezés, kapcsolat, összeköttetés, közzététel. • Létrejöhet ember- ember, ember-állat, állat-állat, ember-gépek, illetve gépek-gépek között is. Verbális és nem verbális kommunikáció • • Verbális: Nyelvi, azaz szóban vagy írásban fejezzük ki a mondanivalónkat a nyelvi egységek azaz a hangok, szóelemek, szavak , szószerkezetek és mondatok segítségével. Nem verbális ( nem nyelvi) : – - Mimika Összesen hét érzelem tükröződik az arcon: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor és az érdeklődés. Az arc mimikai szempontból legfontosabb fő vonalait és

pontjait használják fel az érzelem kifejezésére. Ezek a szem pontja, a szemöldök és a száj vonalai. – Tekintet A tekintet mint kommunikációs csatorna magasabb rendű állatoknál is megfigyelhető. A tekintet az, amelyből észlelni lehet, hogy a másik lény percepciós (észlelhető) terében vagyunk-e. A tekintet arról kelt képet, hogy a másik mit észlel, mit vesz észre és ezáltal könnyíti a kontrollt a helyzet felett. A tekintet irányának és tartalmának mindig jelzés értéke van. A tekinteten át történő kommunikáció többnyire öntudatlan. A tekintetnek szabályozó szerepe van, befolyásoló jelzéseket tartalmazhat. Verbális és nem verbális kommunikáció II. – Vokális kommunikáció: Ide tartoznak az úgynevezett paralingvisztikai tényezők (azaz a nyelven túli), például hangnem, hanghordozás, hanglejtés, hangsúly. A hangból megállapíthatjuk a közlő nemét, korát, karakterét, természetét, illetve a használt dialektust.

– Mozgásos kommunikáció: A mozgásos kommunikációs csatornák, (négyféle ilyen csatornát különböztetünk meg): gesztusok, testtartás, térközszabályozás, kinezika. A gesztusok közé a fej, kezek és a karok mozgását soroljuk. E testrészek a közvetlen kommunikációban általában mozgásban vannak. E mozgásoknak jelentésük van, egy részük tudatos, másik felük öntudatlan. A gesztusok szabályozó funkciót töltenek be, a kommunikáció folytatását, gyorsítását, megszakítását, magyarázatát kérve. A gesztusok nagyon sok zavarjelet közvetítenek, például a feszültség jelét. A gesztusokban gyakran tükröződnek a szimbólumok, például a karikagyűrűjével játszó nő a házasságának gondjaival küzd. – Testtartás Viszonyt, álláspontot, szubjektív értékelést fejez ki. Különböző szociális viszonylatokban, szerephelyzetekben meghatározó testtartás kívánatos. Az interakciós helyzetben akaratlanul és öntudatlanul is

átvesszük egymás testtartását. Verbális és nem verbális kommunikáció III. – Zónatávolságok: Itt találhatóak azok a Metakommunikációk zónák és távolságaik, melyeket érdemes a kommunikációban figyelembe venni. • Intim zóna 15-45 cm. Csupán a hozzá érzelmileg közelállóknak szabad érzelmileg az intim zónába behatolni. Ide tartoznak a szülők, házastárs, közeli barátok. Létezik egy belső zóna is, amely legfeljebb 15 cm-re terjed a testtől és csupán fizikai érintkezés során érhető el, ez a szoros intim zóna. • Személyes zóna 46cm - 1,2 m. Ekkora távolságra állunk másoktól koktélpartikon, hivatalos és társas összejöveteleken és társas találkozókon. • Társadalmi zóna : 1,2 m - 3,6 m. Ekkora távolságra állunk idegenektől, mindazoktól, akiket nem ismerünk eléggé. • Nyilvános zóna: 3,6 m- . Ez a megfelelő távolság, ha nagy létszámú csoporthoz intézzük szavainkat. A kommunikáció fő elemei

• adó - a jelek továbbítására szolgáló berendezés, az információforrás helyén • vevő - a jelek vételére szolgáló berendezés, azon a helyen, ahol szükség van a küldött információra • összeköttetés - az adó és a vevő közti közeg, amely átviszi, közvetíti az üzenetet Kommunikáció hatékonysága Három paraméter lapvetően meghatározza a kommunikáció hatékonyságát: • az átviendő adat mennyisége( azaz adattömeg) • az üzenet terjedésének sebessége (átviteli sebesség) • az adó és a vevő lehetséges maximális távolsága (hatótávolság ) • hatótávolság: az a legnagyobb távolság, amelyen az adott módszerrel a kommunikáció történhet. A füstjelek pl. két közeli hegycsúcsot kötöttek össze, míg ma a műholdas közvetítés az egész világot. • adattömeg:azon információ praktikus mennyisége, amit egy üzenettel át lehet vinni. Ezt gyakorlati okok korlátozzák. A szóbeli üzenet néhány

mondat, a füstjelek is csak egyszerű üzenetek átvitelét teszik lehetővé, A telefonon átvihető üzenet mennyisége is korlátozott, csakúgy, mint pl. a levélé • adatátviteli sebesség: az átvitt adatmennyiség (információ) és az átviteléhez szükséges idő hányadosával definiált mennyiség. A kommunikációban az adatátviteli sebesség az egyik legfontosabb paraméter, mivel ez határozza meg az adás és a vétel fizikai módját és technikáját és viszont. Folyamata és tényezői • Résztvevők ( feladó és címzett): fontos résztvevők. A feladó különböző verbális és nem verbális jelek segítségével üzenetet küld a címzettnek. A címzett ezt felfogja, értelmezi és válaszol. A szereplők szerepet cserélhetnek • Kód: az üznetet kifejező jelek. Ezek lehetnek verbálisak és nem verbálisak is. • Közös nyelv: azonos gondolkodásmódot, szóhasználatot, hasonló nyelvi stílust és nyelvi magatartást jelent. • Közös

valóság, előismeret: Hasonló dolgokat kell a feleknek ismerniük a világból, hogy megértsék egymást. Folyamata és tényezői II. • Csatorna: az az út, amin kersztül eljut az üzenet a feladótól a címzettig. Lehet hallható (telefon, látható( levél), érezhető ( tapintás) és egyszerre többféle is ( beszélgetés) • Közös előzmények • Fontos a beszédhelyzet és a kapcsolat a résztvevők között. • Zaj: kommunikációs zavar, mely a folyamatot gátolja. Céljai Tájékoztató szerep: Ha közölni, tájékoztatni akarunk ,akkor használjuk. Kifejező szerep: Akkor a alkalmazzuk, ha érzéseket, hangulatot szeretnénk kinyilvánítani. Felhívó szerep: Felkiáltunk, valakit figyelmeztetünk. Kapcsolatteremtő: Köszönünk, megszólítunk valakit. Céljai II. • Kapcsolatfenntartó: Megkérdezünk valakit, figyelmet kérünk, beszélgetést folytatunk. • Kapcsolatzáró: lezárjuk a beszélgetést, elbúcsúzunk a másiktól. • Fontos

az esztétikai szerep és az értelmező funkció is a kommunikáció folyamatában. Kommunikáció típusai • Csoportosíthatjuk irányultság szerint: – Egyirányú: Ha a hallgató nem tölti be a beszélő szerepét pl előadás, Tv adás, író amikor könyvet ír. – Kétirányú: A beszélő és a hallgató folyamatosan szerepet cserélnek. Csoportosíthatjuk térbeli és időbeli mód szerint is: Közvetlen- a kommunikáció résztvevői jelen vannak. - Közvetett- nem egy térben és időben zajlik. Tömegkommunikáció eszközei • Közvetlen, kétirányú kommunikáció amelyen a tömegkommunikáció egyik eszköze a mobiltelefon is szerepel. • Igazgató, vezető előadást tart: ez közvetett, egyirányú, verbális kommunikáció • Az állatok is kommunikálnak nem verbálisan  • A kézfogás kapcsolatteremtő, nem verbális kommunikáció. • Közvetett egyirányú kommunikáció: riporternő a TVben.