Irodalom | Középiskola » Katona József a Bánk bán című tragédiájának konfliktus és jellemrendszerének értékelése

Alapadatok

Év, oldalszám:2010, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:268

Feltöltve:2010. január 23.

Méret:33 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Katona József: A Bánk bán című tragédiájának konfliktus és jellemrendszerének értékelése Katona József pályája kezdetén színész volt. Később befejezte jogi tanulmányait Ügyvéd lett, a jobbágyok védője volt. Több történelmi drámát írt Ezek közül a legismertebb a Bánk bán, amit a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitására hirdetett pályázatra alkotott meg. A dráma csak halála után jelent meg színpadon. Erkel Ferenc zenésítette meg A Bánk bán c. dráma cselekménye nem írói fantázián alapul II Endre uralkodása idején, 1213-ban valóban sor került Bánk bán mozgalmára. A dráma legtöbb fő alakja valóságos történelmi személy. A műben Katona József saját koráról ír A jobbágyok helyzete ugyanolyan keserves volt, mint 600 évvel ezelőtt. Lényegében a magyarság küzdelméről ír az idegen elnyomókkal szemben. Cselekménye szerkezeti vázlatban: I. Expozíció: II Endre király távollétében felesége, Gertrudis

kormányozta az országot Idegen főurakat hozott be, akik a nép nyakán élősködtek. A magyar nemesek összeesküvést szőttek a királyné ellen. Meg akarták nyerni Bánk bán személyét is, de ő inkább a törvényes formához ragaszkodott. II. Bonyodalom: Országjáró körútjáról hazatérve azonban megváltozott a véleménye, mert látta, hogy a nép szenved az elnyomástól. Találkozása Tiborccal különösen megrázta A paraszt elpanaszolja, hogy amíg a parasztok éheznek, addig a gazdagok bármit megengedhetnek maguknak. "S aki száz meg százezret rabol, bírája lészen annak, akit a szükség garast rabolni kényszerít." Bánk tűrésre biztatja az öreget. Az idegen nagyurak egyre arcátlanabbul léptek fel. Ez különösen a királynő öccsére, Ottóra vonatkozik. A királynő nem a célját, hanem a módszereit helyteleníti III. Cselekmény kibontakozása: Bánk bánt egyéni sérelem érte, amikor feleségét, Melindát, hírbe hozták az

udvarban. Bár a felelős Ottó volt, a királynőt is joggal lehet hibáztatni IV. Tetőpont: Bánk ezért egy alkalommal felelőségre vonta Gertrudis A beszélgetésük feszült hangulatban kezdődött. A bán az egyéni, és a nép sérelmeit egyaránt felsorolja Gertrudis nem ismeri el a hibákat, szemtelenül beszél Bánkkal. A vita egyre élesebbé válik A királynő orvul le akarja szúrni a bánt, aki kicsavarta a kezéből a tőrt, és leszúrta a királynét. Gertrudist az utolsó percben is csak az foglalkoztatta, hogy nem a királyi székben hal meg. Közben kitör a nemesi zendülés. V. Megoldás: Gertrudis halála után Petúr bán és társai megtagadták Bánk bánt, aki ebben a nehéz helyzetben egyedül maradt. Endre király hazatért külföldről, és nagyon haragudott felesége meggyilkolásáért. Petúr bánra terelődik a gyanú, de Bánk bán megvallja a királynak, hogy ő ölte meg a királynőt, de feltárta az okokat is. Tiborc hozta a szörnyű hírt,

Melindát meggyilkolták. A bánt elfogja a keserűség A király megkegyelmez neki, mert már úgyis megtört ember. A mű lényege: nem a feudális-úri lázadás emeli már pusztán a kardot, hanem Bánk kezével, az ő felelősségével az ország. Ez a különbség a dráma lényege A mű fő alakjai: Bánk bán: méltán lett a mű központi alakja. Nagy felelősségérzetű, király és törvényhű ember Elsősorban a közérdeket nézte és csak utána a sajátját. Tiborcon keresztül értette meg a parasztság sorsát, helyzetét. Segíteni azonban nem tudott, mert a harcban egyedül hagyták A szerelemben is példamutató, mert a gyalázat után nem fordult el feleségétől. Nem őt vádolta, hanem vesztének okozóit. Petúr bán: az összeesküvők vezére. Hazafias érzelmű, de féktelen indulatú A szervezéshez jól értett. A nagyurak ellen cselekedni nem tudott Hibája, hogy csak a nemesség érdekeivel törődött, a parasztság panaszait nem hallotta meg,

Bánk bánt pedig cserben hagyta. Melinda: hűséges, jó feleség. Spanyolországból menekült Magyarországra 15 évesen ment feleségül Bánk bánhoz, amiben jól érezhető a hála is. Tragédiáját az udvar romlottsága okozta. Tiborc: a jobbágyságot képviseli. Jószívű és becsületes ember Nemcsak saját sérelmének ad hangot, hanem az egész parasztságénak. Nem művelt ember, de egyszerű szavakkal is szépen ki tudja magát fejezni. Bánk bán mellett hűségesen kitart Gertrudis: jó képességeit (okos és határozott) a rosszra használta fel. Elsősorban ő volt a felelős az idegen nagyurak gaztetteiért. Gőgös és gonosz volt Sorsát megérdemelte Ottó: az idegen nagyurakat képviselte. Gyáva, rosszindulatú és aljas volt A mű legellenszenvesebb alakja. Gertrudistól csak annyiban különbözik, hogy buta és műveletlen volt