Történelem | Középiskola » Az ipari forradalom (1780-1850)

Az ipari forradalom (1780-1850) Színhelye: Anglia. Ipari forradalom: komplex nemzetgazdasági és társadalmi átalakulás. (=modernizáció) ipar, mezőgazdaság, infrastruktúra)). Okai: (Miért épp Anglia?) 1) lezajlott az agrárforradalom. (áttérnek a vetésforgóra) 2) új takarmánynövények jelennek meg (répa, lóhere vagy lucerna) Istállózó állattartás. 3) megfelelően működik a gazdaság (Angol Bank 1694.) Van elég tőke és hitel 4) szabadon lehet vállalkozni. 5) Az országot egy politikai stabilitás jellemzi. Az ipari forradalom vívmányai: - a gépek alkalmazása, - a gyár megjelenése, - új energiafajták jelennek meg (gőz, szén) - városiasodás (urbanizáció). Az ipari forradalom folyamata: Először az iparban jelentkezett, azon belül is a könnyűiparban a textiliparban: - nő a kereslet – a manufaktúra nem elég (gyapjú, gyapot feldolgozás). - Az első gép Hargreaves fonógépe. Lányáról Jennynek nevezte el - Később elkészítik a

vízi erővel működő fonógépet és szövőgépet (Cartwright). Ennek következménye: olcsó pamutszövetek árasztják el a piacot. Nehézipar: Anglia erdőállománya csökken, drága a fa. Új üzemanyagot keresnek Ez a szén Megkezdődik a bányászat fejlődése, létrejön a vaskohászat. Előállítja a Derby család a kokszot. Megnő a fémfeldolgozás jelentősége és szerepet kap a gőzgép (James Watt) Közlekedés: Nincsenek jó utak, a gazdaság fellendülésével nehezebb a szállítás. Egy skót mérnök tervei alapján műutakat építenek. Ez a Mac Adam vagy macskaköves bazaltút Ez kevés: vasutat kell építeni. Az első személyszállító gőzmozdonyt Stephenson készítette A vasút piacot teremtett a szén és a vas számára. A legfontosabb vasútvonal Liverpool – Manchaster között volt. A gőzhajó: Az első gőzhajót 1827-ben Robert Fulton építette. Nautilusnak hívták A vasút fejlődésének következményei: - gyorsabb a szállítás, - az

információáramlás, - megkönnyítette az emberek mozgását, - óriási tömegeket vonzott, - katonai jelentősége is volt. Hírközlés: az elektromos távíró készítője: Morze. Versenypályázaton nyert Feltalálók – iparosodás Anglián kívül:  Német Siemens fivérek (elektromos dinamó, lift, mozdony)  Alfred Krupp (acélgyártás)  Ganz Ábrahám (vas- és vasérctermelés; vasút kerekének a kéregöntése)  Német Rotschild – bankár, vállalkozó. A felfedezések megkönnyítették az emberke mozgását, de ugyanakkor megváltoztatták a társadalom szerkezetét – ezt a gyár szentesítette meg. Munkaviszonyok: 1 Gyár: - tömegtermelés folyik, a munka személytelenné válik, a tempót a gép diktálja, átalakítja a társadalmat: tőkés földbirtokosból gyártulajdonos lesz; parasztból bérmunkás. Az olcsó tömegcikkek tönkretették a falusi kézműipart, a tömegek a városokba mennek. A tömegek életkörülményei: - sok a

munkanélküli, - a munkabérek alacsonyak, - nőket és gyerekeket dolgoztatnak, - nincsenek érdekképviseletek, - kevés a lakás: egy-egy szobában 8-10 ember lakik. - dologházak jönnek létre, - a lakások mocskosak, terjed a prostitúció és az alkoholizmus, - a nyomor megfosztja az embereket méltóságuktól (lásd Dickens – Twist Olivér) - a halandóság olyan nagy, hogy a gyerekek fele éli meg az 5. évet Akik segíteni próbálnak:  Adolf Kolping: katolikus pap. Maga köré gyűjtötte az otthon és munkanélküli fiatalokat és tanítatta őket.  Robert Owen: angol gyáros. Emberi körülményeket teremt munkásainak (iskolát, óvodát, kórházat alapít).  Adam Smith: skót közgazdász. Szerinte meg kell szüntetni a védővámokat (protekcionizmus) és szabad kereskedelemre kell törekedni. A munkásmozgalmak kezdetei – utópista szocialisták: Az 1840-es években jönnek létre az első szakszervezetek (trade union). Gyakoriak a géprombolások

(ludditák = gépromboló mozgalmak). A munkások harcot indítanak a szavazati jogért, önálló alkotmányjavaslattal állnak elő (chartizmus). A munkásmozgalmak hatására gyári törvények születnek. Pl 10 évesnél fiatalabbat nem lehet dolgoztatni, a nőket és a fiatalokat csökkentett munkaidővel dolgoztatják. Szocialisták: Maga a gondolat Franciaországból indul ki. Céljuk: olyan gyárakat kell létrehozni, ahol mindenki munkás és tulajdonos. Meg kell teremteni a társadalmi igazságosságot. Képviselői: Louis Blank: követelte, hogy az állam gondoskodjon a munkanélküliekről és mindenkinek joga van a munkához. Karl Marx és Fridrich Engels: a kommunizmus megálmodói. 2