Bűnügyi (nyomozási) ismeretek | Kriminalisztika » Kriminalisztika

Gábor Dénes Főiskola FML-029F/01 ELŐADÁSVÁZLATOK KRIMINALISZTIKA 404 Vezetőtanár: DR. DÁNOS VALÉR 2001/2002 Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 2. oldal Gábor Dénes Főiskola I. A kriminalisztika tudományelméleti kérdései 1. A kriminalisztika fogalma A kriminalisztika a bűncselekmények nyomozásával foglalkozó bűnügyi tudomány, amely a bűncselekmények megelőzése, felderítése és bizonyítása érdekében dolgoz ki a bizonyítási eszközök felkutatásához, összegyűjtéséhez és értékeléséhez tudományosan megalapozott módszereket, valamint tanulmányozza a bizonyítékok keletkezésének törvényszerűségeit. 2. A kriminalisztika rendszere A kriminalisztika, mint tudományterület, három alrendszert ölel fel:  a krimináltechnikát  a krimináltaktikát és  a kriminálmetodikát. Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 3. oldal Gábor Dénes Főiskola II. A krimináltechnika

elméleti alapjai 1. Az azonosítás elmélete 2. Az azonosító tárgyak A krimináltechnikában azonosító tárgyak alatt értjük:  az azonosító tárgyat  az azonosítandó tárgyat és  a mintát. 3. Az azonosítás folyamata Az azonosítás célja két vagy több feltárt tény között meglévő kapcsolat megállapítása. Az azonosítás három szakaszból álló folyamat:  az azonosítási tárgyak vizsgálata  az összehasonlítás  az eredmény értékelése. Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 4. oldal Gábor Dénes Főiskola Az azonosítási folyamat feladata:  annak eldöntése, hogy az azonosító tárgy által visszatükrözött ismérvek alkalmasak-e az azonosítás elvégzésére,  feltárni a keresett személyre vagy tárgyra vonatkozó információkat,  megállapítani a visszatükröződés keletkezési mechanizmusát. III. A nyomok kriminalisztikai jelentősége 1. A nyom fogalma A nyom a bűncselekmény

elkövetésének folyamatában a nyomképző tulajdonságainak a vizsgált cselekmény eseményeivel kölcsönhatásban létrejött visszatükröződése. Nyomképző tárgynak azt a tárgyat nevezzük, amely visszatükröződik, azt a tárgyat pedig, amely visszatükröz, nyomhordozónak nevezzük. 2. A nyomok osztályozása Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 5. oldal Gábor Dénes Főiskola A nyomképződés fajtája szerint a nyomok lehetnek:  kéz- és lábnyomok  homlok-, orr-, áll-, fülnyomok  ajaknyomok  körömnyomok  fognyomok  fedett testrészek nyomai  eszköznyomok  gépek nyomai  közlekedési eszközök nyomai (kerék, alkatrész)  egyéb tárgyak nyomai A nyomhordozón való ábrázolódásuk szerint a nyomok lehetnek:  térfogati  felületi (rétegleválási, réteglerakódási, egyéb). A nyom keletkezésében közrejátszó hatások szerint a nyomok lehetnek:  mechanikai nyomok  termikus nyomok

 vegyi nyomok Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 6. oldal Gábor Dénes Főiskola  fotokémiai nyomok  statikus nyomok  dinamikus nyomok. 3. A nyomok felkutatása, biztosítása és és rögzítése Nyomrögzítésről akkor beszélünk, ha a nyomokat olyan állapotba hozzuk, amelyben a tükröződések állandósulnak, ennél fogva a helyszínről történő elszállításra alkalmassá válnak. Nyomrögzítési eljárások:  a nyomok leírása  a nyom rögzítése fényképezéssel (vagy videon)  eredetben való rögzítés  nyomrögzítés fóliapapíron  rajzzal történő rögzítés  megmintázás. A nyomrögzítés szabályai:  minden észlelt nyomot rögzíteni kell  mindig több rögzítési eljárást alkalmazzunk  először azt a rögzítési eljárást kell alkalmazni, amely nem okoz elváltozást Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 7. oldal Gábor Dénes Főiskola  a nyomba a

nyomképző tárgyat beilleszteni nem szabad  a nyomot lehetőleg eredetben is biztosítsuk. 4. A nyomok alapján levonható következtetések A bűncselekmény elkövetésének módjára következtethetünk abból, hogy:  mit vittek el a helyszínről  megpróbálták-e eltüntetni a nyomokat, más helyszínt beállítani  milyen időjárási viszonyok voltak  milyen és mennyi nyom található  milyen a nyomok elhelyezkedése  nyomkövetésre alkalmasak-e a nyomok  milyen a behatolás, érkezés és a távozás útvonala. Az elkövető személyére utaló körülmények:  az elkövető mozgása a helyszínen, mihez ért hozzá, mit fogott meg  ismerős volt-e az elkövető a helyszínen  mennyi ideig tartózkodott az elkövető a helyszínen  mikor követték el a bűncselekményt Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 8. oldal Gábor Dénes Főiskola  az elkövetők közötti munkamegosztás jellege  felnőtt,

gyermek, férfi, nő volt-e az elkövető  az elkövető fizikuma milyen volt  az elkövető jobb vagy balkezes volt-e  betegségre, sérülésre való utalás  milyen szakismerettel rendelkezett az elkövető, stb. IV. Az anyagmaradványok 1. Az anyagmaradvány fogalma és jelentősége a kriminalisztikában Anyagmaradványnak nevezzük azt a bűncselekmény helyszínén visszamaradó tárgytöredéket, anyagrészecskét, amely a vizsgált eseménnyel közvetlenül vagy akár közvetve összefüggésbe hozható, és arról releváns információval szolgál. Az anyagmaradványok különös jelentőségét az adja, hogy:  minden olyan esetben, amikor két tárgy vagy személy érintkezik egymással, mindig keletkezik mikroméretű anyagmaradvány Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 9. oldal Gábor Dénes Főiskola  a mikroméretű anyagmaradványok eltüntetése szinte lehetetlen  többségük évek múltán is bizonyítékként szolgál

 segítségükkel látszólag egymástól független események egymáshoz kapcsolódása is kimutatható. 2. Az anyagmaradványok fajtái és előfordulásuk Természetes objektumból származó anyagmaradványok:  élő szervezetből származók (vér, testváladék, hajszál, szőrszál, stb.)  növényi és ásványi eredetűek  talajmaradványok. Mesterséges objektumból származó anyagmaradványok:  szerves anyagok (olaj, zsír, szálas anyagok, kábítószer, stb.)  szervetlen anyagok (fémmaradványok, üveg)  vegyes összetételű anyagok (festék, dohány, stb.) 3. Az anyagmaradványok felkutatása, rögzítése Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 10. oldal Gábor Dénes Főiskola V. A képrögzítési eljárások 1. A kriminalisztikai fényképezés fogalma, jelentősége Kriminalisztikai fényképezés alatt a bűncselekmények felderítése és bizonyítása szempontjából releváns tények, helyzetek, személyek vagy

tárgyak, nyomok, anyagmaradványok rögzítését, valamint vizsgálatát biztosító fényképezési módszerek és eljárások összességét értjük. A kriminalisztikai fényképezés jelentősége:  a bűncselekmények felderítése és bizonyítása szempontjából valamennyi fontos körülményt egységben rögzíti,  hosszú ideig megőrizhető, több vizsgálat keretében is felhasználható,  egy-egy esemény, jelenség, helyzet utólag többször is ellenőrizhető. 2. Kriminalisztikai fényképezési eljárások Panorámafelvételek Léptékes felvételek Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 11. oldal Gábor Dénes Főiskola Makrofelvétel Mikrofelvétel 3. Fényképezés a bűncselekmények helyszínein, a nyomozási cselekményeknél Környezeti fényképfelvétel Részletfelvétel Nyomok helyszíni fényképezése Tárgyak fényképezése Anyagmaradványok A holttest fényképezése Mozgó kép készítése VI. Az egyes nyomok

kriminalisztikai vizsgálata 1. Az ujjnyomok Az ujjnyomok személyazonosítási célokra történő felhasználása négy tételre épül:  az emberi bőr fodorszálainak rajzolata változatlan marad Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 12. oldal Gábor Dénes Főiskola  az emberi bőr fodorszálainak rajzolata egyedi és nem ismétlődő  a bőrfodorszálak sajátosságai osztályba sorolhatók  a bőrfodorszálak rajzolata leképezhető. Az ujjnyomok alapján történő személyazonosítás kriminalisztikai felhasználása többirányú:  a nyomokozó személy azonosítása  ismeretlen személy azonosítása  ismeretlen holttestek azonosítása  ismeretlen elkövető leleplezése. Az ujjnyomok felkutatása, a látens nyomok felkutatása előhívással történik. Az előhívás történhet:  fizikai módszerekkel (porozás, elektrosztatikus, optikai)  kémiai módszerekkel (jódgőzölés, ezüstnitrátos, ninhidrines). 2. A

körömnyomok 3. Fognyomok Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 13. oldal Gábor Dénes Főiskola 4. A fedett testrészek nyomai 5. A lábnyomok - lábnyomcsapást - egyes lábnyom A lábnyomcsapás a járás folyamatában keletkezett lábnyomok egymás utáni sorozata, amely a nyomokozó személy járásmódjára, járási szokásaira enged következtetni. Az egyes lábnyom a nyomokozó láb alakbeli és méretbeli sajátosságait tükrözi, és következtetni enged az okozó személy fizikai tulajdonságaira is. Ahhoz, hogy kriminalisztikailag értékelhető információkhoz jussunk, meg kell állapítani:  - a lábnyomcsapás irányvonalát  - a talptengelyt  - a járásvonalat  - a lépéshosszt  - a lépés szélességét.  A lábnyomcsapásból levonható következtetések:  testi fogyatékosság (sántítás)  az okozó neme, súlya  az okozó cipelt-e valamit Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 14.

oldal Gábor Dénes Főiskola  a személy gyorsasága  az elkövetők száma  a helyszín megközelítésének iránya, stb. Az egyes lábnyomok a nyomképző láb alakbeli sajátosságaira, méretére vonatkozóan adhatnak információt. A nyom a nyomképző szerint lehet  mezítelen lábnyom  harisnyával fedett lábnyom  lábbelivel fedett lábnyom. A lábnyomok felkutatása A lábnyomok rögzítése 6. Eszköznyomok A helyszínen az alábbi szerszámok nyomai találhatók a leggyakrabban:  feszítőeszközök  vágó- és szúrószerszámok  forgácsoló szerszámok  ütő- és szorítószerszámok  egyéb célszerszámok. Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 15. oldal Gábor Dénes Főiskola A zárak felnyitása: roncsolásmentes vagy roncsolásos zárfelnyitás. 7. Közlekedési eszközök nyomai A keréknyomok keletkezése többféleképpen történhet:  a jármű megállásakor (csúszási nyomok: fékezés,

blokkolás, kipörgés)  a jármű haladásakor (gördülési nyomok, sodródási nyomok, stb.)  a jármű állásakor (statikus nyomok). A gumiabroncsnyomból levonható következtetések: - első és a hátsó kerekek fesztávolsága, - az egy tengelyen lévő kerekek nyomközépvonalainak távolsága, - a kerekek száma, - a tengelytávolság, stb. A keréknyomból megállapítható: - a gépjármű fajtája, - típusa, - esetenként állapota, továbbá Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 16. oldal Gábor Dénes Főiskola - a menetirány, de logikai úton következtetni lehet - a cselekmény lezajlására. VII. A kriminalisztikai ballisztika 1. A kriminalisztikai ballisztika tárgya A kriminalisztikai ballisztika a krimináltechnika önálló szakága, amely a lőfegyverek, azok nyomai és a lőfegyverek használata során keletkezett elváltozások bűnügyi szempontból történő vizsgálatával foglalkozik. A kriminalisztikai ballisztika

tárgya:  a lőfegyver és alkatrészei  a lőszer és alkatrészei  a lövési folyamat  a lövés következtében létrejött valamennyi elváltozás (nyomhordozók). 2. A lőfegyver és a lőszer fogalma  lőfegyver: olyan eszköz, amelynek csövéből gáz (lőporgáz, sűrített levegő, stb.) segítségével 7,5 Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 17. oldal Gábor Dénes Főiskola joul-nál nagyobb csőtorkolati energiájú lövedék lőhető ki,  légfegyver: olyan sűrített levegővel vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával üzemeltetett puska vagy pisztoly, amelyből 7,5 joul vagy annál kisebb mozgási energiával lőhető ki lövedék,  gáz- és riasztófegyver: amely csak riasztótöltény és gáztöltény elsütésére alkalmas,  lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz. 3. A lőfegyverek felosztása A kézi lőfegyverek felhasználásuk szerint lehetnek:

 önvédelmi fegyverek  sportlövő fegyverek  vadászfegyverek  katonai kézi lőfegyverek  álcázott lőfegyver különlegességek. A kézi lőfegyverek működésük szerint lehetnek:  közvetlenül kézi csőre töltéssel működő fegyverek  öntöltő fegyverek  forgódobbal ellátott fegyverek Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 18. oldal Gábor Dénes Főiskola  ismétlő fegyverek  géppisztolyok. A lőfegyvereket az alábbi szempontok alapján szokás meghatározni:  a cső köbnagysága  a csőfurat kiképzése  a cső hossza  a működés mechanizmusa  a lőszer fajtája  a betöltési rendszer  az egyszerre betölthető lőszerek száma. 4. A lőszerek fajtái és részei A lőszerek lehetnek:  golyós lőszerek  sörétes lőszerek. A lőszerek alkatrészei:  a lőszerhüvely  a lövedék  a csappantyú  a lőpor. Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404

19. oldal Gábor Dénes Főiskola Tartási engedélyhez kötött lőszerelemek a következők:  a lőpor  a csappantyú  a vak- és riasztótöltény  a gáztöltény  a fény- és füsthatás kiváltására alkalmas töltény  az ipari eszközöket működtető hüvelytöltény  egyes pirotechnikai cikkek. 5. A lőfegyver használatával kapcsolatos kriminalisztikai vizsgálatok A lőfegyver egyedi azonosítása:  a kilőtt lőszerhüvelyen keletkezett nyomok alapján,  a kilőtt lövedéken keletkezett nyomok alapján. VIII. Az írások kriminalisztikai vizsgálata 1. Az írásvizsgálat célja, kriminalisztikai jelentősége Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 20. oldal Gábor Dénes Főiskola Az írás az emberi kommunikációban a beszédet kiegészítő eszközrendszer, amely írásjegyek és írásjelek segítségével lehetővé teszi a gondolatoknak a maradandó rögzítését, ennél fogva annak térbeli korlát

nélküli közvetítését. Az írás lehet: - kézírás vagy - technikai eljárással készült írás. Az írás kriminalisztikai vizsgálatának célja, hogy: az írás mikor, milyen helyzetben, milyen körülmények között, milyen íróeszközzel készült, továbbá következtetést vonjunk le az írás tartalmára, a készítő személy egyedi tulajdonságaira és kilétére vonatkozóan. 2. Az írásvizsgálat fajtái Az írásvizsgálat leggyakrabban használt fajtái a következők  kézírásvizsgálat  gépírásvizsgálat  technikai írásvizsgálat. Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 21. oldal Gábor Dénes Főiskola 3. Az írásvizsgálathoz szükséges tárgyi bizonyítékok felkutatása és biztosítása A helyszíni szemle vagy más nyomozási cselekmény során feltalált írást a megtalálás helyzetében kell lefényképezni, jegyzőkönyvbe leírni, majd eredeti állapotában rögzíteni. Az általános szabályokhoz képest

fontos eljárás az, hogy több méretarányos fényképmásolatot kell készíteni az olyan nagyfontosságú iratokról, amelyek megsemmisülése komoly hátrányt okozna a nyomozás folyamatában, akkor is, ha a bizonyítékot szakértői vizsgálatra szánjuk a későbbiekben, továbbá akkor is, ha azok eredetben nem csatolhatók az ügyirathoz. Nem szabad az iratot összefogdosni, bármilyen feliratot készíteni rajta, tűzőgéppel összefogni, fény hatásának vagy nedvességnek kitenni. Elégett irat megtalálásakor azonnal papírral bélelt dobozba kell helyezni a tárgyi bizonyítékot. Az írásminta biztosítása elengedhetetlen feltétele az eredményes szakértői munkának. Ezért szinte minden esetben szükség van spontán írásmintára és próbaírás-mintára egyaránt. Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 22. oldal Gábor Dénes Főiskola A spontán írásminta alatt azokat az írásokat értjük, amelyeket a készítője nem az

eljárás során készített, hanem korábban, a mindennapi tevékenysége során. A próbaírás készíttetésének szabálya, hogy az eredetivel lehetőleg azonos, de legalábbis nagyon hasonló körülmények biztosítása mellett, lehetőleg ne másoltatással, hanem diktálással készíttessük el a próbaírást. IX. A tárgy- és személyleírás 1. A tárgyleírás kriminalisztikai jellemzői - a gyári számok, - a monogramok, - a vésések, a súly és a méret jellemzők mellett a tárgyak sérülései, kopásai, a javításkor, használat során keletkezett sajátos elváltozások képezik legtöbbször az egyedi azonosításra alkalmas információkat. 2. A személyleírás készítése Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 23. oldal Gábor Dénes Főiskola A személyleírásnak: - az ismeretlen személyek kilétének megállapításában, - az eltűnt személyek felkutatásában, - az ismert személyek körözésében (eltűntek, szökésben

lévők, ismeretlen helyen tartózkodók, stb.) van különös jelentősége. A személyleírás az emberi test külső ismertetőjeleinek, jellegzetes szokásainak egységes megjelölésével történik: a./ általános: b./ különös - nem - anyajegy - az életkor - szemölcs - a súly - májfolt - a testalkat - sérülésből eredő - a testtartás heg - a fej és arcforma - műtéti heg - a haj és arcszőrzet - tetoválás - az arcszín - baleseti - a szem - elváltozás - az orr - szúrás, lövés - a fül nyoma - a száj - születési - a fogazat rendellenesség - az áll - csonkolás Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 24. oldal Gábor Dénes Főiskola - a váll, a nyak - a felső és alsó végtagok - kézmozdulatok - köhögés - krákogás - erős dohányzás - járásmód - beszédmód A ruházat leírása is a személyleírás szerves részét képezi. A személyábrázolás lehetőségei:  a portré,  a fotórobot,  a mozaikportré,

 a számítógépes montázs. X. A krimináltechnikai eszközök a megelőzésben 1. A krimináltechnikai eszközök jelentősége a megelőzésben A kriminalisztika egyik kitüntetett feladata a bűnözés megelőzése, visszaszorítása. A krimináltechnikai eszközök a bűnelkövetésre történő készülést jelzik, Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 25. oldal Gábor Dénes Főiskola illetve a bűncselekmény végrehajtásának megakadályozását vagy megszakítását eredményezhetik. Ez a bűnözés valamennyi szelvényére nézve igaz, de különösen a tulajdon elleni bűncselekmények megelőzésében van nagy jelentősége a krimináltechnikai eszközök alkalmazásának. A krimináltechnikai eszközök alkalmazásának célja:  a bűncselekmények elkövetésének megnehezítése,  illetve megszakítása,  továbbá a gyors felderítésen keresztül való elrettentetés,  visszatartás. 2. A krimináltechnikai eszközök

jelentősége a megelőzésben A bűnmegelőzési céllal alkalmazott krimináltechnikai eszközök két nagyobb csoportját különböztetjük meg, a biztonságtechnikai eszközöket és a kriminalisztikai csapdákat. Az első csoportba tartozó eszközökkel e tantárgy keretében nem foglalkozunk, azok részletes tárgyalására a vagyonvédelemmel foglalkozó tárgy foglalkozik Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 26. oldal Gábor Dénes Főiskola A krimináltechnikai csapdáknak azokat a krimináltechnikai eszközöket nevezzük, amelyek a bűnelkövető közvetlen vagy közvetett leleplezésével bűncselekmény sorozat megelőzését, megszakítását, a bűncselekmény bekövetkezése esetén annak felderítését és bizonyítását teszi lehetővé. A krimináltechnikai csapdák négy nagyobb csoportba sorolhatók:  nyomcsapdák  technikai csapdák  tárgycsapdák  vegyszeres csapdák. A nyomcsapda: - ujjnyomcsapda, - lábnyomcsapda, -

eszköznyomcsapda. A technikai csapdák: - a fotócsapda, - a TV-csapda, - a mozgófilmcsapda és - más, speciális berendezés alkotta csapda. Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 27. oldal Gábor Dénes Főiskola A tárgycsapdák általában: - értékpapírok, - pénzek, stb., amelyek az érintett elkövető érdeklődését felkelthetik, és azt eltulajdonítási szándékkal magához veszi vagy legalább megérinti Vegyszeres csapda: - vegyszerrel preparált tárgy, - pénz, - más érték. A vegyi csapda lehet: - színezékcsapda, - szagcsapda, - izotópcsapda, - egyéb vegyi csapda. 3. A kriminalisztikai csapdák telepítése XI. A bűncselekmény tudomásra jutásának módjai, az azonnalos feladatok 1. A bűncselekmény tudomásra jutásának módjai Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 28. oldal Gábor Dénes Főiskola A bűncselekmény tudomásra jutásának módjai:  a sértett feljelentése, illetve bejelentése 

a felfedező tanú bejelentése  az érintett szerv, szervezet, vállalkozás képviselőjének bejelentése, feljelentése  más állami szerv be- vagy feljelentése  rendőri kezdeményezés alapján. Mint ismeretes, bűncselekmény elkövetése miatt bárki feljelentést tehet, akinek ilyen tényről tudomása van. Ennek megfelelően a vagyonvédelemmel foglalkozó szakemberek is tehetnek feljelentést, egyes esetekben bejelentést. A biztonságszervezéssel foglalkozó szakemberek az említett be- vagy feljelentési formák közül a rendőrség saját észlelése alapján tett feljelentés kivételével bármelyikkel élhetnek attól függően, hogy saját szervezetük képviseletében, vagy más szerv vagy személy sérelmére elkövetett bűncselekményeket észlelnek. A bejelentés alapján a rendőrség megteszi a legszükségesebb azonnalos intézkedéseket, amelyek a bűncselekmény nyomainak felkutatását és minél tökéletesebb rögzítését, az elkövető

elfogását célozzák. Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 29. oldal Gábor Dénes Főiskola Szükséges az adatok minél szélesebb körű biztosítása:  a bejelentő kilétét félreérthetetlenül meg kell nevezni  a bejelentő mikor, milyen körülmények között észlelte a bejelentésre okot adó eseményt  pontosan hol történt a bűncselekmény  milyen esemény történt, milyen cselekményt valósítottak meg  szükség van-e életmentésre, kármentésre, veszélyelhárításra. XI. A helyszín fogalma, biztosításának követelményei 1. A helyszín kriminalisztikai fogalma Helyszín alatt minden olyan helyet érteni kell, amelyen a nyomozás szempontjából releváns cselekmény lezajlott. 2. A helyszín fajtái A helyszíneket különböző jellemzőik alapján az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 30. oldal Gábor Dénes Főiskola  a valódi helyszínek 

a változtatott helyszínek  a koholt helyszínek  a többes helyszínek  a mozgó helyszínek  az élő helyszínek. Valódi helyszínről akkor van szó, amikor a helyszín a bűncselekmény lezajlásának megfelelő állapotban van, annak befejezését követően semmiféle változtatás nem történt. A változtatott helyszín azt jelenti, hogy spontán vagy szándékosan megváltoztatták a helyszín eredeti állapotát. Koholt helyszín akkor jön létre, amikor az elkövető a helyszínt tudatosan másként állítja be, meghamisítja a bűncselekmény helyszínét. Többes helyszínről akkor beszélünk, ha a bűncselekmény nyomai más és más helyeken találhatók. Mozgó helyszínnek a közlekedési eszközöket hívjuk, amikor is a bűncselekményt a közlekedési esz- Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 31. oldal Gábor Dénes Főiskola közön valósították meg (zseblopás, dézsmálás, stb.) Élő helyszín jellemzője, hogy a

helyszín nem maradhat meg eredeti állapotában, mert a cselekmény nyomán tovább folyik az esemény, illetve élet- vagy vagyonmentés, közveszélyelhárítás folyik éppen (a helyszínen a tűz továbbra is lángol). Szokás megkülönböztetni még a nyílt és a zárt helyszínt. 3. A helyszínen végzendő feladatok A helyszín biztosítása A legfontosabb szabály az, hogy mindennel szemben fontosabb: - az életmentés - az elsősegélynyújtás és a - vagyonmentés még akkor is, ha ezzel több fontos nyomot semmisítenénk meg. Az élettel semmiféle értékes nyom nem áll arányban. A tettenért elkövető elfogása Nyomok üldözése Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 32. oldal Gábor Dénes Főiskola Tanúk visszatartása Illetéktelen személyek eltávolítása XII. Az adatgyűjtés 1. Az adatgyűjtés fogalma és célja Az adatgyűjtés olyan kriminalisztikai információszerző tevékenység, amely a vizsgált bűncselekménnyel

összefüggő történések, események körülményeinek, továbbá személyek tevékenységének és személyes jellemzőinek megállapítására irányul. Az adatgyűjtés célja:  a bűncselekménnyel összefüggő adatok megismerése (ti. a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek feltárása)  a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása  a gyanúsított életkörülményeinek megismerése (életmód, életvitel, magatartása, stb.)  a bűncselekmény elkövetési helyének és idejének a megállapítása  a bűncselekmény oksági tényezőinek feltárása. Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 33. oldal Gábor Dénes Főiskola 2. Az adatgyűjtés módszerei Az adatgyűjtés módszerei a következők lehetnek:  informálódás  megfigyelés  környezettanulmány  csapda  lakosság bevonása. A megfigyelés irányulhat:  személyre  tárgyra  objektumra  helyiségre  eseményre  rendezvényre

 terepre  útvonalra, útszakaszra. A megfigyelés végezhető:  rejtetten  álcázottan és  leplezett formában. Informatikai Rendszerek Intézete Kriminalisztika - 404 34. oldal Gábor Dénes Főiskola XII. A nyomozási cselekményekről általában 1. A nyomozás és a nyomozási cselekmények A nyomozás a kriminalisztika klasszikusnak mondható hét kérdésére keresi a választ: ki, kit (mit), hol, mikor, hogyan, kivel (mivel), miért követett el. 2. A nyomozási cselekmények fajtái  a helyszíni szemle  a kutatás  a helyszínelés  a bizonyítási kísérlet  a felismerésre bemutatás  a kihallgatás. XIII. A vagyonvédelmi szervek szerepe a bűnözés megelőzésében, tájékoztatási feladataik