Oktatás | Könyvtári ismeretek » Könyvtárhasználat

Könyvtárhasználat A könyvek halmaza nem könyvtár. Könyvtár akkor lesz, ha rendszerezzük a könyveket Polc folyóméterben határozzák meg a könyveket. Közgyűjtemények: könyvtár, levéltár, Múzeum. Dokumentumok, amelyek a könyvtárban fellelhetőek: Dokumentum fogalma: jelentése a latin Docere= tanítani kifejezésből származik. A dokumentum szó = tanúsítvány, bizonyítás. Dokumentumok csoportosítása: 3 nagy csoportba soroljuk  Publicitás szerinti:  Egyedi: minden olyan dokumentum, amely egy vagy néhány példányban készül.  Sokszorozott: minden olyan dokumentum, amely olyan eljárással készült amellyel sok példányt lehet előállítani. Pl: könyv, iratkozási lap Addig sokszorozott, csak amíg bele nem írunk, mert utána már egyedinek számít.  Félig publikált: minden olyan dokumentum, amely egy intézmény, vállalat, cég saját működéséhez szükséges. Addig félig publikált, csak amíg bele nem írunk, mert utána már

egyedinek számít  Tartalom szerinti:  Elsődlegesek (primer): amelyeket valamilyen tudományos felfedezés kapcsán rögzítenek, és először teszik közzé. Minden új felfedezés korábbi ismereten alapul Pl: festmény, egyéni alkotás  Másodlagosak (szekunder): minden, ami az előzőbe nem tartozik  Forma szerinti:  Írásosak: amely valamilyen írásos jegyrendszerrel közvetíti felénk az információkat. Pl: kotta, jegyzet, stb.  Ikonográfiai (vizuális) dokumentumok: képi úton közvetít számunkra ismereteket. Pl: kép, fénykép, barlangrajz, némafilm, bélyeg, festmény, stb.  Fonetikai (auditív): a fülünkkel érzékeljük azokat a hangokat, amelyek információkat közvetítenek felénk. Audiovizuális dokumentumnak nevezzük, ahol együtt van a hang és a kép is  Plasztikai dokumentum: minden olyan dokumentum, amely térben körbejárható, kézzel megfogható. A síkból kiemelkedve formáznak meg valami figurát és mondanak

számunkra valamit. Pl: szobor, dombormű. Írásos dokumentum: Lexikonok, enciklopédiák:  Lexikon: görög eredetű kifejezés, eredeti jelentése szótár, ma ismerettárnak nevezik.  Enciklopédia: görög eredetű szó, erdeti jelentése ismeretek körében, ma ez is ismerettárat jelent. 19.sz végén jelent meg a Pallas Nagylexikon, 16 kötetes(+ 2 kiegészítő kötet) A-Z-ig Alcíme: Az összes ismeretek Enciklopédiája. (faximile= hasonmás kiadás) 1911-1935 Révai Nagylexikon Alcíme: Az ismeretek Enciklopédiája. Révai Mór Jánosról kapta nevét A Lexikon és az Enciklopédia tükrözi az ország adott korban lévő ismereteit. Terjedelmük: 1-3 kötetig: kis ,4-10 kötetig közepes, 10nagy Ezek elrendezése lehet:  Földrajzi szempontból:  Egyetemes: ha nem csak egy országgal, kultúrával foglalkozik.  Nemzeti: pl. Magyar életrajzi lexikon  Regionális: kisebb területet foglal magába pl.: Győri Életrajzi Lexikon  Tartalmi

szempontból:  Általános tartalmú: elvileg minden tudományággal foglalkozik.  Szak, vagy speciális: Különböző tudományterületek lexikonjai, pl. Bibliai kislexikon, Matematikai kislexikon. 1 Lexikonokba, Enciklopédiákban lévő anyag elrendezése lehet:  Mechanikus alfabetikus: Az egyes címszavakat alfabetikus sorrendbe szedik, majd ezeket fejtik ki a szócikkek.  Tematikus: témakörönként csoportosítja anyagát. Tartalomjegyzék Betűrendes index (névmutató, tárgymutató) a könyv végén.  Kronológiai: a könyv anyagát évszám szerint időrendi sorrendbe rendezi. Élőfej: információ pl: mettől-meddig Tilde: hullámvonal ~, helyettesítő karakter. Pl címszavakat helyettesítik vele Monográfia: Egy téma tudományos kifejtése. {Görög eredetű szó (mono= egynemű, graphein= írni) A mai értelemben egy személyről vagy egy témáról, tudományos alapossággal készült mű. Formáját tekintve lehet kicsi vagy nagy. Pl: Illyés

Gyula: Petőfi} Almanach: Arab eredetű szó = naptár. Olyan átfogó művet jelent, ami adatokat tartalmaz Pl: évkönyv Antológia: =virággyűjtés. Minden olyan szépirodalmi mű, ahol a szerkesztők valamilyen szempont szerint összegyűjtöttek adatokat. Egy adott időszak (általában 1 év) alatt megjelent novellákból, vagy rövidebb prózai művekből álló alkotás, válogatás. Pl: Szép Versek, Körkép, Rivalda Bibliográfia: Görög eredetű szó (biblia= könyv, graphein= írni). Az írott vagy más módon rögzített dokumentumok jegyzéke. Tartalmilag lehet általános vagy szak Anyaga lehet nemzeti vagy nemzetközi Pl: Magyar Nemzeti Bibliográfia. Könyvtár eligazodásához szükséges eszközök: Tájékoztató apparátus: -Szűkebb értelemben: egy adott könyv segédeszköztára. Ilyen a tartalomjegyzék, képek jegyzéke, térképek jegyzéke, mellékletek, névmutató, tárgymutató, betűrendes index. -Tágabb értelemben: egy könyvtár

segédeszköztára.  Katalógusrendszer  Kézi- segéd vagy referenskönyvtár (tájékoztató könyvtár) Katalógusrendszer: -függetlenek egy könyvtár saját állományától Könyvtár saját állományát feldolgozó katalógusok:  Szerzői betűrendes katalógus: megmondja, hogy mely művek találhatók az adott szerzőtől a könyvtárban.  Címrendszós katalógus: címek ABC rendjében találhatók meg a könyvek (névelőt nem veszünk figyelembe)  Szakkatalógus: szakterületek, tudományágak szerint csoportosítja a könyveket. Pl: Gyermeklélektan Bibliográfiai hivatkozás: Pl.: Illyés Gyula Válogatott versei. Bp: Szépirodalmi K, 1982 Raktári jelzet: arra szolgál, hogy a könyvet gyorsan megtaláljuk a könyvtárban, ill. visszakeressük  Szépirodalmi műveknél csak a Cutter számból áll ( szerző vezetéknevének első betűje + 2 szám)  Szakirodalmi műveknél ETO szám + Cutter szám Szakkönyv raktári jelzete: Pl.: 510 620 030 M55

K18 U27 Szépirodalmi könyv raktári jelzete: 2 Pl.: J68 A25 K18 Szakkönyvek rendszerezése: Dewey:(amerikai könyvtáros) egyetemes tizedes osztályozás: ETO E: egyetemes, mert majdnem mindenhol a világon ezt használják 1879 óta T: mert a tízes számrendszeren alapul O: mert a tudományokat 10 főosztályra osztotta, amit 1 számjeggyel jelölt. Minden főosztályt 10 osztályra osztott, amit 2 számjeggyel jelölt. Az osztályt 10 alosztályra osztotta 0: általános művekkönyvtártudomány 025 K89 1: filozófia, bölcseletpszichológia 150, Logika 160, Etika 170, Esztétika 180 2: vallástudomány 3: társadalomtudományok308 szociográfia, 301 szociológia, 330 közgáz, 370 pedagógia 4: jelenleg üres 5: természettudományok510 matematika, 570 Biológia 6: alkalmazott tudományok610 orvostudomány, 620 műszaki tudományok 7: művészetek, játékok, sport720 képzőművészet, 750 festészet, 780 zenetudomány 8: irodalom- és

nyelvtudomány820 angol irodalom, 894 magyar irodalom 9: földrajz- és történelemtudomány (92 életrajzok)910 földrajztudomány, 930 történettudomány Kézi-, segéd- vagy referens könyvtár: a könyvtárnak egy külön kezelt állománya. Csak helyben használhatóak, piros csíkkal jelölik. A könyvtáros munkáját segíti Milyenségét a könyvtár nagysága, és az olvasók igényei határozzák meg. Pl.: lexikonok, enciklopédiák, történeti munkák, kézikönyvek, bibliográfia, szótár, térképek, atlaszok, ABCk, Kalauzok Országos Széchenyi Könyvtár: 1802 Széchenyi Ferenc alapította a könyvtárat (Nagycenki könyvtárból származik), 7,5 millió kötet található, 250 folyóirat, az olvasóterembe 540 főt lehet leültetni, Budapesten a Budai várban található. 3