Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » Pénzügyi-gazdasági ellenőrzés

Pénzügyi‐gazdasági ellenőrzés AZ ELLENŐRZÉS FOGALMA, CÉLJA, TÁRGYA. AZ ELLENŐRZÉS HAZAI RENDSZERE 1. 1 Az ellenőrzés fogalma: Egy tényhelyzet megismerése, az adott területen meglévő rendszabályok és követelmények összességével való egybevetése, következtetések levonása és a szükséges javaslatok intézkedések megtétele annak érdekében, hogy a tényhelyzet megfeleljen az erre irányuló követelményrendszernek. Az ellenőrzés célja: Az ellenőrzés célját mindig az ellenőrzést elrendelő által képviselt érdek alapján határozhatjuk meg. Tulajdonosi érdek: Az ellenőrzést elrendelő, mint tulajdonos a saját érdeke érvényesülése miatt rendeli el az ellenőrzést. Az ellenőrzés a tevékenység egészére kiterjed Hatósági érdek (közérdek): A hatósági ellenőrzés a vállalatok, a szervezetek és az állampolgárok törvények, jogszabályok által, kötelező erejű állami előírások által szabályozott

tevékenységére irányul. A hatósági ellenőrzés mindig valamilyen konkrét jogszabályi előírás megtartásának vizsgálatával foglalkozik. Az ellenőrzés tárgya: Az ellenőrzés mindig valamilyen emberi tevékenységre, cselekményre, magatartásra, vagy ezek sorozatára irányul. Az ellenőrzés hazai rendszere: A különböző célú és feladatkörű ellenőrzések olyan összessége, amelyben az egyes részelemek szervezetten és összehangoltan, egymást kölcsönösen kiegészítve teljes egészükben átfogják az ellenőrzés tárgyát képező társadalmi‐gazdasági folyamatokat. Az irányítási rendszer részeként működik, a vezetés egyik funkciója. A következőket foglalja magába: ‐ az államhatalmi és igazságszolgáltatási szervek ellenőrzését ‐ az államigazgatási szervek ellenőrzését ‐ a tulajdonosi ellenőrzést Pénzügyi‐gazdasági ellenőrzés: 1 / 8 ‐ a pénzintézeti ellenőrzést ‐ a független

könyvvizsgálói ellenőrzést ‐ a belső ellenőrzést. 2. A NÉPKÉPVISELETI SZERVEK ELLENŐRZŐ TEVÉKENYSÉGÉNEK FORMAI, ELLENŐRZÉSI 2 SZERVEZETE. Az Országgyűlés (Parlament) ellenőrző tevékenysége: A parlamenti ellenőrzések alapvetően törvényességi, szabályszerűségi ellenőrzések, ugyanakkor az OGY végezhet célszerűségi, hatékonysági vizsgálatokat is. Az ellenőrzési jogkörgyakorlás lehetőségei: Kérdésfeltevés (interpelláció), beszámoltatás, ideiglenes bizottságok, helyszíni vizsgálat, Ogy. által választott szervek útján történő ellenőrzés (miniszterelnök, kormány, alkotmánybíróság, állami Számvevőszék, legfőbb ügyész, legfelsőbb bíróság, az állampolgári jogok, a nemzeti, etnikai és kisebbségi jogok országgyűlési biztosa (ombudsman). Az Állami Számvevőszék ellenőrző tevékenysége: Az ÁSZ az OGY‐nek és a törvényeknek alárendelt általános hatáskörű pénzügyi‐gazdasági

ellenőrző szerv. Ellenőrző tevékenységével a törvényhozás számára megteremti a végrehajtó hatalom kontrolljának lehetőségét, segíti az OGY‐t döntései megalapozásában. Ellenőrzi: az államháztartás gazdálkodását, a köztulajdont, az állami vagyont, az állami számviteli rend betartását. A helyi önkormányzatok ellenőrző tevékenysége: ‐ A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk négy évre választott képviselő‐testület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják. ‐ A helyi önkormányzatok legfőbb szervezete a Közgyűlés, amelynek feladata a helyi önkormányzatok tevékenységének ellenőrzése. A Közgyűlés beszámoltatási és ellenőrzési hatáskörrel rendelkezik, amely kiterjed a polgármester, a jegyző és a képviselőtestület tevékenységére. ‐ A helyi önkormányzatok létrehozhatnak helyi önkormányzati bizottságokat, azokon a településeken, ahol a lakosság száma meghaladja a

kétezer főt, ott kötelező, a többi településen pedig lehetséges a pénzügyi ellenőrző bizottság létrehozása. ‐ A helyi önkormányzatok ellenőrzésének fő formái a beszámoltatás, a felvilágosítás‐kérés és a ritkán alkalmazott helyszíni ellenőrzés. Pénzügyi‐gazdasági ellenőrzés: 2 / 8 3. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS CÉLJA, RENDSZERE. A TULAJDONOSI ELLENŐRZÉS CÉLJA, FORMÁI. Államigazgatási ellenőrzést végezhet:  a Kormány,  a minisztériumok,  az országos és helyi hatáskörű szervek, továbbá  ezek felhatalmazásával ellenőrzésre szakosodott intézmények. Az ellenőrzések döntő többsége hatósági ellenőrzés és mint ilyen a törvényesség és szabályszerűség betartására irányul, de vannak közöttük a hatékonyságra és a teljesítményre is kiterjedő vizsgálatok. Az államigazgatási szervek ellenőrzési rendszere:  Kormány,  Gazdasági Versenyhivatal, 

Magyar Államkincstár,  Adóhatósági ellenőrző szervek. Kormány: Az államigazgatási ellenőrzés legfőbb szerve, amely beszámoltatáson alapuló ellenőrzést végez. A Kormány önálló ellenőrzési szerve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), amely önálló ellenőrzéseket végez.A KEHI ellenőrzési tevékenysége:   A Hivatal vizsgálatai szabályszerűségi és/vagy hatékonysági ellenőrzések. A KEHI a racionális, koordinált ellenőrzések érdekében az ÁSZ ellenőrzési tervére figyelemmel elkészíti saját ellenőrzési munkatervét, melyet a Kormány hagy jóvá.  A Hivatalnál valamennyi ellenőrzést ellenőrzési program alapján kell végrehajtani, a vizsgálati programot a Hivatal vezetője hagyja jóvá.  Az ellenőrzést a Hivatal a helyszínen, vagy adatkérés útján, a teljesítéshez szükséges dokumentációk értékelésével végzi.  A Hivatal az ellenőrzésekről megállapításokat és javaslatokat is

tartalmazó vizsgálati jelentést készít. Gazdasági Versenyhivatal: A Gazdasági Versenyhivatal országos hatáskörű költségvetési szerv, amely nincs alárendelve a kormánynak és kizárólag az OGY‐nek tartozik beszámolással. Feladata a tisztességtelen piaci magatartásról tilalmáról és az árak megállapításáról szóló törvények betartatása. A Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzési tevékenysége:    A vizsgálat befejezésekor jelentést készítenek, melyet a Versenytanácshoz terjesztenek elő. A jelentés tartalmazza a vizsgálat tárgyát, a megállapításokat, a megállapítások alapjául szolgáló bizonyítékokat, a vizsgálatot végző indítványát az eljárás további menetére és ha szükséges, ideiglenes intézkedés elrendelésére. A vizsgálat befejezése után a Gazdasági Versenyhivatal tanácsban tárgyalást tart, amely során vagy határozatot hoz, vagy keresettel a bírósághoz fordul. A bíróság a benyújtott

kereset alapján a Gazdasági Versenyhivatal határozatát megváltoztathatja, helyben hagyhatja, vagy azt új eljárásra utasíthatja. Pénzügyi‐gazdasági ellenőrzés: 3 / 8 3 Magyar Államkincstár (MÁK): központi költségvetési szerv, amelynek felügyeletét a pénzügyminiszter látja el és szolgáltatásait az államháztartási törvény szabályozza. Ennek értelmében a MÁK feladatai:      4. a költségvetési szervek finanszírozása a kincstári egységes számlán keresztül, a költségvetési előirányzatok felhasználásának szabályszerűségi ellenőrzése, a költségvetési előirányzatot meghaladó kifizetések megakadályozása, információszolgáltatás a kormánynak a kincstár számlaforgalmáról, előirányzati fedezetvizsgálat. AZ ELLENŐRZÉS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK MUNKASZAKASZAI. AZ ELLENŐRZÉSI MUNKATERV ÉS A VIZSGÁLATI PROGRAM TARTALMI, FORMAI KÖVETELMÉNYEI. AZ ELLENŐRÖK ÉS AZ ELLENŐRZÖTTEK

JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI. Az ellenőrzés előkészítésének munkaszakaszai: a vizsgálat általános előkészítése, a részletes célok és feladatok meghatározása, ehhez az eszközök, módszerek kiválasztása, az ellenőrzési program kiválasztása, az ellenőrzési program kialakítása. a vizsgálati egység(ek), szervezet(ek) kiválasztása az ellenőrök közötti munkamegosztás Az ellenőrzési munkaterv tartalmát, szerkezeti felépítését maguk az ellenőri szervezetek alakítják ki sajátosságaik figyelembevételével. Az ellenőrzési munkaterv tartalma: ‐ kötelezettségek felsorolása tételesen (ellenőrzendő szervezetek neve, címe), ‐ az egyes ellenőrzések célját, jelentőségét (rövid összegzéssel, hogy az adott téma, szervezet ellenőrzését miért tartják fontosnak és időszerűnek), ‐ az egyes ellenőrzések típusának megnevezését (átfo, téma‐, cél‐, utóellenőrzés), ‐ az ellenőrzés mire irányul, milyen

fő szempontok szerint kell lefolytatni, milyen jellegűnek minősül (szabályszerűsége, gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi, célszerűségi) ‐ az ellenőrzés ütemezését és időtartamát (az adott eseményt, döntést megelőzően, azzal egyidejűleg, vagy annak bekövetkeztét követően kell‐e lefolytatni az ellenőrzést), ‐ az egyes ellenőrzések időtartamát, idejét (milyen időtartam alatt és határidőre mettől‐ meddig kell az adott ellenőrzést végrehajtani). Az ellenőrzési terv mellékletét alkotja az operatív terv, amely további lényeges információkat tartalmazhat a vizsgálandó időszakról, az egyes ellenőrzési feladatok munkafázisairól, a határidőkről, Pénzügyi‐gazdasági ellenőrzés: 4 / 8 4 a vizsgálatvezetőkről, az ellenőrzést végzőkről. Az ellenőrzési terv másik fontos melléklete az ellenőrzés várható közvetlen költségeit (szakértői díj, megbízási díj, kiküldetési napok

száma, napidíj, utazási és szállásköltségek, stb.) tartalmazó nyilvántartás A vizsgálati program tartalmi, formai követelményei: 5 I. Bevezető rész: ‐ az ellenőrző szervezet megnevezése, ‐ az ellenőrzendő szervezet megnevezése, ‐ az ellenőrzés jogszabályi háttere, ‐ az ellenőrzés témája, ‐ az ellenőrzés célja, ‐ az ellenőrzendő területre vonatkozó jellemző információk, ‐ az ellenőrzendő időszak. II. Feladatok felsorolása: ‐ az ellenőrzési cél teljesítéséhez szükséges ellenőrzési feladatok felsorolása logikai sorrendben, ‐ a részterületekre bomló feladatok részletezése. III. Szervezési feladatok: ‐ az ellenőrzés módszere, ‐ az ellenőrzés végrehajtásának időszaka (kezdete, befejezése), ‐ a helyszíni vizsgálatra kijelölt szervezetek megnevezése, ‐ a vizsgálatvezető, az ellenőrök, a külső szakértők neve, munkamegosztásuk (a szempontokra, helyszínekre való hivatkozással), ‐

az ellenőrzés végrehajtási szakaszainak ütemezése, határideje, szükség esetén ütemterv készítése, ‐ a program kiállításának kelte, ‐ a programkészítő aláírása, ‐ a jóváhagyásra jogosult aláírása, hitelesítő pecsétje. Mellékletek: (lehetnek!) ‐ az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek felsorolása, vagy gyűjteménye, ‐ munkatáblák, tanúsítványminták, feldolgozási táblák, kérdőívek, stb. valamint ezek kitöltési útmutatója. Pénzügyi‐gazdasági ellenőrzés: 5 / 8 Az ellenőrök és az ellenőrzöttek jogai és kötelezettségei: Az ellenőrök jogai: ‐ titokvédelmi szabályok betartása mellett kérdéseket tehet fel és válaszokat kaphat az adott témában, ‐ a helyszínen korlátlanul mozoghat, a szervezet bármely helyiségébe beléphet a biztonsági 6 előírások figyelembe vételével, ‐ írásbeli, vagy szóbeli nyilatkozatot kérhet az

ellenőrzött szervezet vezetőitől, dolgozóitól, ‐ valamennyi dokumentumba betekinthet, ‐ dokumentumokat vehet át átvételi elismervény és hiteles másolat fejében, ‐ másolatot, kivonatot, tanúsítvány készíthet, vagy készíttethet a bizonylatokról, ‐ másolat hátrahagyásával eredeti dokumentumot vonhat be és csatolhat a vizsgálati anyaghoz, ha súlyos szabálytalanság, az irat meghamísítása, vagy eltüntetése a tények bizonyítását megakadályozná, ‐ felvilágosítást kérhet más szervektől az ellenőrzött gazdálkodásával összefüggő kérdésekben, ‐ indokolt esetben szakértőt rendelhet el és kezdeményezheti bevonását a vizsgálatba. Az ellenőrök kötelezettségei: ‐ az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok, az ellenőrzési program és az ellenőrző szerv rendelkezéseinek maradéktalan betartása, ‐ a vizsgálati program által meghatározott körben minden lényeges tény feltárása, helytálló és megalapozott

megállapítások tétele, ‐ az ellenőrző szerv vezetőjének tájékoztatása a tevékenység megkezdéséről, megbízólevelének, igazolványának bemutatása, ‐ az ellenőrzött szerv biztonsági szabályainak betartása, ‐ az objektív vélemény kialakításához elengedhetetlen dokumentumok és körülmények megvizsgálása, ‐ megállapítások írásba foglalása, ‐ titokvédelem betartása, ‐ bűncselekményre utaló körülmény esetén köteles azonnal jelentést tenni a vezetőjének, ‐ ellenőrzés befejezése után megállapítások ismertetése az ellenőrzött szerv vezetőjével, a felelősökkel, ‐ átvett dokumentumokról elismervényt adni, azokat hiánytalanul visszaszolgáltatni, ‐ megbízással, személyével kapcsolatos összeférhetetlenségi okokat haladéktalanul jelenteni. Az ellenőrzöttek jogai: Pénzügyi‐gazdasági ellenőrzés: 6 / 8 ‐ kérni az ellenőr megbízólevelének és igazolványának bemutatását,

ennek hiányában megtagadhatja az ellenőrzést, ‐ megismerni az ellenőrzési programot, az ellenőrzés megállapításait, azokra észrevételeket tenni, és ezekre szóban, vagy írásban választ kapni, ‐ írásban választ kapni a személyes felelősségével kapcsolatban adott írásbeli magyarázatára, ‐ titoktartási kötelezettség esetén – ha ennek feloldását az ellenőr részére jogszabály nem biztosítja – az információszolgáltatás és a dokumentum bemutatásának, átadásának megtagadása, ‐ az ellenőr belépését, mozgását az adott területre az érvényes biztonsági előírások betartásához és védőfelszerelés használatához kötni. Az ellenőrzöttek kötelezettségei: ‐ elősegíteni az ellenőrzés végrehajtását, ‐ az ellenőr részére szóban, vagy írásban megadni a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot, ‐ betekintést biztosítani a dokumentumokba, kérés esetén az eredeti iratokat másolat és

átvételi elismervény ellenében átadni az ellenőrnek, ‐ az ellenőr kérésére nyilatkozni a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről, ‐ felelősségének megállapítása esetén a megadott határidőre írásbeli magyarázatot adni, ‐ az ellenőrzés megállapításai alapján a hibák javítása céljából a megadott határidőre saját hatáskörébe tartozó intézkedéseket megtenni, ezekről a kért tájékoztatást megadni. 5. A MEGÁLLAPÍTÁSOK ÍRÁSBA FOGLALÁSÁNAK, A TÉNYEK RÖGZÍTÉSÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI. A FELTÁRT SZABÁLYTALANSÁGOK BIZONYÍTÁSÁNAK LEHETSÉGES FORMÁI, A BIZONYLATOLÁS SZABÁLYAI. A megállapítások írásba foglalásának, a tények rögzítésének tartalmi és formai követelményei: Bevezető rész (az ellenőrzés legfontosabb adatai): ‐ az ellenőrzött szervezet megnevezése, székhelye, ‐ a helyszínen kapcsolódóan ellenőrzött szervezeti egységek, részlegek felsorolása,

‐ az elkészítés helye, ‐ az ellenőrzés célja, tárgya, ‐ az ellenőrzött időszak, Pénzügyi‐gazdasági ellenőrzés: 7 / 8 7 ‐ a helyszíni ellenőrzés első és utolsó napja (az ellenőrzés ideje), ‐ az ellenőrzést végrehajtó szerv megnevezése, ‐ az ellenőrzés végrehajtók (revizorok, bevont szakértők, belső ellenőrök) neve, beosztása. Kifejtő rész (ellenőrzési megállapítások ismertetése): A kifejtés sorrendjére többnyire nincs kötelező előírás, de célszerű az alábbi tagolást érvényesíteni. ‐ általános értékelés, ‐ megállapítások részletezése (amelyekkel kapcsolatban intézkedés igénye merült fel), ‐ összefoglaló következtetések és javaslatok. A megállapítások írásba foglalásának legfontosabb követelménye, hogy jól rendezett legyen, kifejtése lehetővé tegye gyors áttekintését. A befejező rész tartalma: ‐ a készítés időpontja, ‐ az ellenőrzést végzők aláírása,

‐ záradék(ok). A feltárt szabálytalanságok bizonyításának lehetséges formái, a bizonylatolás szabályai: Az ellenőrzéssel szemben alapvető követelmény, hogy az írásba foglalt megállapítások a valóságnak megfelelően rögzítsék a tényeket és azok utólag is megcáfolhatatlanok maradjanak. A megcáfolhatatlanság érdekében szükséges, hogy a fontosabb, lényeges megállapításokat az ellenőrzök okmányokkal, bizonylatokkal támasszák alá. A megállapításokat csak abban az esetben szükséges az okmányok konkrét csatolásával alátámasztani, ha a hiba, mulasztás jelentős és felelősség felvetésére és megállapítására is sor került. Ellenkező esetben elegendő, ha a vizsgált szervezet vezetője, vagy dolgozója a vizsgálati anyagra rávezetett záradékban igazolja, hogy a jelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek és azzal kapcsolatban nincs észrevétele. Az ellenőrzés megállapításainak bizonyítása szempontjából

okmánynak minősül minden olyan irat, amelyik írásban, vagy más, az okmányra jellemző módon és hitelt érdemlően rögzíti valamilyen tény, vagy esemény megtörténtét. Az alábbi 10 okmányt együttesen bizonyító okmányoknak nevezzük: eredeti okmány, hitelesített másolat, hitelesített kivonat, tanúsítvány, közös jegyzőkönyv, hitelesített fénykép, videó felvétel, emlékeztető, nyilatkozat, szakértői vélemény, tanúvallomás (APEH). Pénzügyi‐gazdasági ellenőrzés: 8 / 8 8